Dr. Michael Laitman

belső munka

Belső Fény

Laitman_197_01

Az ember egyáltalán nem képes információt szerezni a rajta kívülálló világból az öt fizikai érzékszervén keresztül, még ha amit érzékel úgy is tűnik a számára, valójában azonban a belső világát látja, hallja, tapintja, szagolja és ízleli úgy, hogy az a külsőleg, egy fizikai valóságban van elrendezve a számára.
Azok a spirituális érzékszervek, amelyeken keresztül az Ohr Pnimit (A Belső Fényt) érzékeljük, a Fény elérésére irányuló vágyainknak, a Fény – azaz a Teremtő – minőségével való formaegyezésnek megfelelően rendeződnek el. A spirituális érzékszerveink érzékelési képessége tehát annak a szintnek megfelelőek, amilyenen éppen a Teremtő rendszerével formaegyezzünk. A YHVH a Teremtő teljes megnyilvánulásának megfelelő, a Fénnyel teljes formaegyezésben lévő hatalmas vágyai a teremtett mindenségnek. Amilyen mértékben az ember lelkében hasonló a YHVH elrendezés, olyan mértékben érzékeli a Teremtőt.
Amilyen mértékben megváltoztatjuk belső minőségünket a megszerzésről az adakozás felé, azonnal érzékelni kezdjük, hogy a világ megváltozik körülöttünk, és felveszi fokozatosan a Magasabb Világok elrendezését. Mindezt a Fény hozza el az ember számára, és a tökéletesség nem jelent egyebet, mint a valóság érzékelésének tökéletessé válását.

Reggeli Lecke 2017.01.12

21 jan 2017

A két állapotról

michael-laitman_43

Nekünk nincs választásunk. Erőfeszítést kell tennünk, hogy a munkánkat megtegyük minden generációban, minden ember, minden csoport megtegye azt. A munkánk célja, hogy megszerezzük és korrigáljuk a hiányokat rétegről rétegre, állapotról állapotra. Ez egy nehéz munka. Minden egyes alkalommal úgy érezzük, mintha az Egyiptomból való kivonulást élnénk meg.

Ahogy azt Baal HaSulam is írja, az Egyiptomi kivonulás magában foglalja az összes kivonulást.

Mikor mi kivonulunk Egyiptomból, annak vége előtt nincs nyugalom a számunkra, mert nem érezzük, hogy ez a valódi kivonulás. Levagyunk választva egymásról, össze vagyunk zavarva, különböző zavaró állapotok érkeznek hozzánk, egyre több és több, mivel ez az edény felkészülésének az időszaka.

Azért készítjük fel az edényt, hogy megjelenjen benne a Fáraó és megmutassa, mennyire el vagyunk választva egymástól, illetve azt is, hogy hol bukkan fel a gyűlölet közöttünk. Nekünk ezeken felül kell emelkednünk, ezek ellenére össze kell kapcsolódnunk és el kell érnünk egy olyan állapotba, ahol képesek leszünk feltárni a Felső Erőt a közöttünk lévő kapcsolatban, abban a mértékben, amekkora mértékű a leválasztottság közöttünk, mert ebben a mértékben jelenik meg köztünk a Felső Erő hiánya.

Ez a feltárás annak a feltárása, hogy a Felső Erőn kívül nincs más. Ezt a leválasztottságot érezzük meg a száműzetésben. A kapcsolat feltárásakor pedig feltárul a Felső Erő, amely közöttünk lakozik és ez az összes állapot, ami közöttünk megjelenik. Nincs több állapot. Ezért, minél gyorsabban arra kell irányoznunk magunkat, hogy érezzük ezt, még a leválasztottság ellenére is azaz éreznünk kell, hogy csak ez a két állapot van, nincs más. A száműzetés ellenére is ezt kell éreznünk. Minél inkább érezzük, annál jobban felgyorsítjuk a fejlődésünket és elérünk egy korrigált állapotot.

A legfontosabb, hogy ne lebegjünk a levegőben a két állapot között, a Száműzetés és a Megváltás állapota között.

 

Részlet a reggeli leckéből

  1. 03. 16.

17 márc 2016

Erőfeszítés nélkül nincs eredmény

thumbs_laitman_561

Kérdés: A Kabbala, mint tudomány, képes pontos előrejelzéseket tenni? Például Baal HaSulam tudta, hogy egy világháború közeledik, ezért megpróbálta a zsidókat a Lengyelországból Izraelbe való költözésre buzdítani, és ezt követően elutazott Lengyelországba, hogy egységbe hívja a sztrájkoló munkásokat. Tudta, hogy a missziója kudarcra van ítélve?

Michael Laitman válasza: Van itt egy kicsit másfajta, sőt világi szempontból kissé tudománytalan megközelítés. Mégpedig azért, mert a Kabbalista számításba veszi az erőfeszítést, amit belefektet.

Elvileg annak érdekében, hogy elérjünk valamit a világban, be kell fektetni egy bizonyos mennyiségű erőfeszítést.

Például, hogy felfedezzen valami újat a természetben az emberiség, évszázadokon keresztül ütötte a fejét a falba egy bizonyos mennyiségű erőfeszítést belefektetve. “Miért csinálták ezt?! Ők elérhettek volna valamit ott azonnal. De nem panaszkodhatunk, mert végül is rá kellett jönnünk, hogy az összes ilyen erőfeszítés fokozatosan létrehoz egy bizonyos alapot, amely által feltárulhat előttünk a valóság.

Ezen a módon minden emberi erőfeszítés összege egy új áttörést, egy új emelkedést hoz a világba. Ugyanez igaz a spirituális munkára is.

Ezért nem tudom megmondani, hogy Baal HaSzulám tudta-e, hogy az erőfeszítései nem vezetnek sikerre. Láttam, hogy a tanárom, Rabash erőfeszítéseket tett mindannak ellenére, ami az én szempontból teljesen logikátlan volt. Azonban mégis megtette. Mert az embernek nem kizárólag az elméjére kell támaszkodnia. Az embernek mennie kell, mintha már a következő szinten lenne.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy látta, hogy mi vár ránk a sarkon túl?

Michael Laitman válasza: Nem, ő nem látta! De még ha látta volna is, akkor sem mondott volna le az erőfeszítésekről, és bár a mi szempontunkból, a mi szokásos megközelítésünknek és logikánknak úgy tűnik, hogy nincs szükség erre, ő azonban tudta, hogy ezt minden esetben szükséges volt megtenni.

A KabTV “A Kabbala bölcselete és a tudomány” című műsorából 2015. október 7.

SZL

KA

16 nov 2015

Az álom

laitman

Valamennyi ember mély alvásban létezik mindaddig, míg az Életek Életének Forrása fel nem ébreszti a szívében a minden létezőre irányuló, Végtelen szeretetet. Ez a mély-alvás állapot a halálnál is rosszabb, mert az ember ebbe a világba álmodja magát, és ezzel az élet és a halál kerekére szögezi fel magát. A szabadság érzése a legnagyobb sötétségben, a mélység magányában jelenhet meg, amikor megérezhetjük a távolságot és a minőségi különbséget az Örök Forrástól, és ezzel magát a Forrást érzékelhetjük. Ettől a pillanattól kezdve Őt kutatjuk, Őt szolgálhatjuk, mert a szívünk jelzi, hogy Nincsen más Rajta Kívül. Minden más érzékelés csak illúzió, ami csak ennek a felismerését szolgálja. 

2015.09.26 Részlet a Reggeli Leckéből

KN

27 szept 2015

Spirituális fogantatás

laitman_744

A spirituális fogantatás állapota, amikor egyrészt a Kabbalista csoport összekapcsolódása létrehozza a formaegyezést a Bináh-val – az anyaság alapvető elvét hordozó, spirituális minőséggel, világunk Teremtőjével – amely így anyaméhé válik, másrészt a csoport felé való kölcsönös lenullázódás által létrejön az a spirituális petesejt, amelyet megtermékenyít a Felső Fény, és ezáltal spirituális lélek embrióvá válik. Ez a lélek embrió, a csoport valamennyi tagjának halhatatlan lelkévé, közös edényévé válik, amelyet a Kabbala, annak megszületése után Zair Ampinnak, Isten Kisebbik Arcának nevez – amely a Messiás hordozója. Ezért a spirituális fogantatás fontosságához semmi nem mérhető, ez a megváltás valódi küszöbe.

KA

21 aug 2015

Az Univerzum egy számítógépes program

thumbs_laitman_739
Jim Elvidge az alábbi véleményt fogalmazta meg: Az univerzum struktúrájáról készült jelenlegi elméletünk azt mondja, hogy a világunk nem több, mint egy mátrix, egy virtuális realitás, melyet egy számunkra ismeretlen intelligencia alkotott meg. Az univerzum egy számítógépes program, mely digitális kódokon alapszik.
Az anyag pedig egy objektív valóság, ami az érzékszerveinken át mutatkozik meg számunkra. A különböző objektumokat az adott pillanatban hozzájuk való kapcsolódásunk alapján definiáljuk, az érzékszerveinknek megfelelően.
Az tény, hogy a legtöbb objektum nagyrészt nem más, mint üres tér, ahol a képzelet az egyetlen feltételes valóság, vagyis mátrix egyedül a tudatosságunkban létezik.
Minden mögött – ami megtalálható a környezetünkben – egy bizonyos kód rejtőzik, amely egy számítógépes program bináris kódjára hasonlít.
Talán hamarosan világossá válik, hogy agyunk egyszerűen csupán egy interfész, amelyen keresztül hozzáférhetünk az “univerzális internethez”.
Minden esemény és tárgy egy láthatatlan forráson alapul. Amit mi „valóságnak” nevezünk, lekérdezésből és válaszból áll, ahol a válasz kétféle lehet: igen – nem, avagy nulla – egy, plusz – mínusz. Minden fizikai test valójában csak egy elméleti információ, ahol az univerzum igényli az aktív részvételünket.
A bináris kódnak köszönhetően képesek vagyunk a digitális valóság, a mátrix két verziója közül választani – a tudatunk által vezérelve. Az univerzum feltárul előttünk, egyfajta magasabb szintű partnerségi viszony formájában.
Univerzumunk virtuális természettel rendelkezik, ahol az anyag részecskéi ködös és instabil formában léteznek, és csak bizonyos szituációkban, a megfigyelő szemében válnak determinisztikussá.
A dolog, amik körülvesz minket, az a digitális valóság, a mátrix. Így például, a kezünkben lévő toll akkor válik tollá, amikor nézzük, és ezzel együtt készek vagyunk azonosítani a tárgyat, kizárólag csak a külső jellemzői alapján.
Az agy funkciója az, hogy feldolgozza a beérkező információkat, ami később eltárol. Így képesek vagyunk elérni az eltárolt adatokat az agyunkon kívülről is.
Ha a tudatosságunk egy szimuláció, akkor a halál csak egy szünet a szimulációban, és a tudatosság átmegy egy másik szimulációba. Ez a lelkek reinkarnációjának a jelensége.
Dr. Laitman megjegyzése: A tudományos tények és spekulációk fokozatosan egyre közelebb viszik az emberiséget a Kabbala Bölcseletéhez.
SzL
KA

 

14 aug 2015

Eljött az idő

laitman_253

Eljött az idő. Nincs tovább mire várni! Ha kell, hívjátok be az embereket az utcáról, hogy csatlakozzanak hozzánk a kongresszusokon! Adjátok át mindenkinek az évezredek óta őrzött üzenetet, hogy az ember a világmindenség célja és megváltója, és hogy egységre lépve felfedezheti a magasabb rendű, spirituális világokat, amelyek a teremtés részei közötti kapcsolatban ragyoghatnak fel, amennyiben a kapcsolat eléri az ehhez megfelelő minőséget. Világunk korrekciója felgyorsul, az emberiség egyre gyorsuló válsággal, és ezzel párhuzamosan, egyre hatalmasabb Fénnyel szembesül. Öleljétek át egymást, itt és most, és valósítsuk meg azt az egységet, amely példa lehet az egész világ számára!

Mexikói Kabbala Kongresszus 2015.07.17

18 júl 2015

Az egónak unalmas

A valódi spiritualitás az egónak száraz, unalmas, megerőltető, mert egyáltalán nem róla szól. Nem lehet belőle nyerészkedni, még csak elismertséget sem lehet vele szerezni. Pont ezáltal tart távol mindenkit a lélegzet elállító csodától, a teremtés titkainak feltárásától, a mindenhatóvá válástól, aki nem elég kitartó a sivatagon át belépni a ragyogó Édenkertbe, és mindemellett nem elég elkeseredett a hiábavaló boldogság kereséstől. “Mert ezrek lépnek be a palotába, de csak kevesek jutnak el a király elé”

KA

05 júl 2015

A barátok szeretetével kapcsolatosan

laitman_744

  1. Mit jelent a barátok szeretetének szükségessége?
  2. Mi az oka annak, hogy pontosan ezeket a barátokat választottam, és miért választottak a barátok engem?
  3. Minden barátnak fel kell tárnia a közösségre irányuló szeretetét? Vagy elegendő ezt a szeretetet mindenkinek a szívében megélnie és a barátok szeretetét elrejtésben gyakorolnia, és nem szükséges nyíltan kimutatni, hogy mi van a szívünk mélyén, mivel ismert, hogy szerénynek lenni, hatalmas dolog?

Vagy pedig éppen ellenkezőleg, azt mondhatjuk, hogy az embernek fel kell tárnia a szívében lévő szeretetet a barátok irányába, mivel ezáltal felébreszti a barátainak a szívét a többiek irányába, hogy ezáltal mindannyian érezhessék, hogy a barátok szeretetét gyakorolják. Ennek az előnye az lesz, hogy ezen a módon az ember erőt gyűjt a barátok szeretetének még erőteljesebb kinyilvánításához, mivel valamennyi barát szeretetre irányuló erőfeszítése integrálódik egymásba.

Kiderül, hogy az ember olyan mértékben képes a barátok szeretetének gyakorlásához erőt szerezni, amennyire a 10-es csoportban, a 10 barátnak, a barátok szeretetére irányuló erejébe képes beintegrálódni, és amennyire megérti, hogy szükséges a barátok szeretetével foglalkozni. Azonban ha mind a 10-en nem mutatják ki a közösségnek, gyakorolják a barátok szeretetét, akkor egyénenként hiányuk lesz a csoport közös erejében. Ez azért van így, mivel nagyon nehéz dolog az, hogy valaki a barátját, annak érdemei alapján ítélje meg.  Mindegyikük azt gondolhatja, ő már igaz ember, hogy ezáltal csak ő foglalkozik megfelelően a barátok szeretetével. Ebben az állapotban, az embernek csak csekély ereje marad a barátok szeretetének gyakorlásához, így pontosan emiatt, ennek a munkának nyíltnak kell lennie, minden elrejtés nélkülinek.

Azonban az embernek állandóan emlékeztetnie kell önmagát a közösség céljára. Máskülönben a test el akar válni a céltól, mivel mindig a saját előnyeire irányuló célban akar lenni. Emlékeznünk kell, hogy a közösség kizárólag a másokra irányuló szeretet alapjára lett létrehozva, és hogy ez a valódi ugródeszka a Teremtőre irányuló szeretet eléréséhez.

Ez pontosan az által érhető el, hogy kijelentjük, hogy az egyénnek szüksége van a közösséghez, hogy képes legyen adakozni a barátok irányába, minden ezzel kapcsolatos viszonzás nélkül. Más szóval, hogy az embernek nem azért van szüksége a közösségre, hogy a közösség szolgálja és elhalmozza őt, ami alapvetően a test edényeinek kitöltését jelentené. Az ilyen közösség az önszereteten alapulna, és csak a kapni akarás edényeinek azonnali kielégüléséről szólna, ahogy az egyén meglátná a lehetőséget, hogy többet birtokoljon a barátai segítségével.

Ehelyett, emlékeznünk kell arra, hogy a közösség a másokra irányuló szeretet alapjain lett létrehozva, és hogy a csoport valamennyi tagja, a csoporttól kapja meg az erőt, hogy másokat szerethessen, és a saját önszeretetét elutasíthassa. Mindenkinek látnia kell, hogy a barátja megerősödik az által, ha ő lenullázza magát a barát irányába, és hogy a másokra irányuló szeretet által lehet integrálódni a barátok szándékaiba.  Enélkül az ember egyedül marad a mások szeretetére való irányultságban, nem látva, hogy azt a barátai is gyakorolják, mivel a barátok a barátok szeretetét elrejtésben végzik.

Éppen ellenkezőleg, a barátok ezáltal azt okozzák, hogy elveszíti az erejét a mások szeretetére irányuló úton való haladásban. Ebben az állapotban, az ember a cselekedeteiből tanul, és gyorsan visszazuhan az önszeretet uralma alá.

  1. Mindenkinek ismernie kell, a barátai igényét, különösen abban az irányban, hogy mi elégíti ki őket, vagy elegendő csak általánosságban gyakorolni a barátok szeretetét? (Rabbash)

Dr. Michael Laitman által kivonatolva

KA

15 jún 2015

Egy új vágy amely új célt ad nekem

alagút

Kérdés:

Ha az ember egy megszerzési vágy és a felismeri a gonoszt magában, akkor hogy tud továbblépni?

Válasz:

Úgy, hogy örömöt akarsz megszerezni ez az alapvető természeted! A vágyam állandóan nőni fog az örömre. Akkor viszont a szívben lévő pont is megszólal nagyon ravaszul, és ez lesz a kezdete annak, hogy feltárul bennem egy új vágy egy teljesen újfajta vágy ez pedig az, hogy meg akarom érteni az életem értelmét. Ez egy új célt kell, hogy adjon nekem. Mert egyébként enélkül nem tudok kilépni abból, amit kapni akarásnak neveznek. Evés, ivás gyereknemzés, és utána mi? Mi marad? Gondold végig! Akkor egy fantasztikus helyet kiválasztok magamnak a temetőben. Na de a szívben lévő pont, pont ezt mondja neked, hogy ha te nem éled meg a magasabb-rendű célt, akkor az egész életed erről fog szólni, várod hogy mikor halsz meg, és közben csak hajszolod az örömöd.

Ha az összes csalódáson, mindenen keresztül, ha megnézitek az egész emberiséget, akkor meglátjátok, hatalmas csalódásban él mindenki, ugyanahhoz a ponthoz jutott el most. Na de hogyan tudnának ők tovább lépni? Ez a nagy kérdés!

Az emberek akik még kutatnak, keresik az élet értelmét. Akik megpróbálnak még megszökni ebből a nyilvánvalóan borzasztó világból, azok különfél megoldásokat keresnek. A modern közösségekben egy részük a droghoz fordul. Nyilván valóan az emberek kutatási miatt van ez és amiatt hogy kutatás során rájönnek hogy nincs segítség. Higgyétek el ez mind a ti hibátok!  Mondjuk a te hibád Niv, te fényt tudnál tölteni beléjük, azt hogy van értelme az életnek. Miért nem csinálod? Ez a ti felelősségetek!  Ott van a titok a kezetekben.

Reggeli lecke 2014.12.11 Baal HaSulam írásaiból A Kabbala Bölcsességének Eszenciája

Ford: kn

KA

11 dec 2014