Dr. Michael Laitman

bűn

Az egyetemes lélek újraélesztése

laitman_527

Nekem csak nagyon kell kívánnom, hogy a kölcsönös adakozás, szeretet és garancia tulajdonsága feltáruljanak mindannyiunkban. Így a lelkem minden részére hatással vagyok,- amiket egyenlőre úgy látok mint idegeneket -, hogy azáltal mindegyik saját magát felébressze. Te a részem vagy, de én nem vagyok képes benned közvetlenül cselekedni, mert mi az egoizmus által szét vagyunk választva, amely határvonalként működik. Nincs elérésem hozzád, annak ellenére, hogy a lelkem része vagy. Szóval mit tegyünk? Rájövök, hogy csak úgy tudom feltárni a Teremtőt vagy a Felső Világot, amennyiben helyreállítom a lelkemet. Keresem a módjait annak, hogy hogyan hassak rád annak érdekében, hogy felébresszelek és újraélesszelek téged, mert te az én részem vagy. Hatok rád, amikor te korrigálod és újraéleszted magad, ez az én cselekedetem. Ezáltal ez a korrigált rész hozzám tartozik. Ily módon hozzácsatolom a teremtés egészét magamhoz.

Írva van: „a barát testisége a te lelkületed.” Más szóval én arra buzdítom őt, hogy korrigálja magát korporális tetteken keresztül, és ezáltal a lelkem egy részét közelebb hozva magamhoz. Mindenki így cselekszik, és visszatérít mindenki mást magához. Kiderül, hogy én sohasem működöm másvalaki ellen. Adakozva másoknak és szeretve felebarátomat, én egyszerűen saját lelkem részeihez viszonyulok egy más korrekt, “egoista” formában. Később feltárul számomra, hogy ezek a saját lelkem részei.
Más szóval magamhoz veszem a múlt hibáit és bűneit és érdemmé változtatom azokat. Ugyanezen a módon most éppen felfedjük bűneinket a spirituális felfedezésre való felkészülés állapotában. Feltárjuk gyűlöletünket mindenki viszonyában. Később rájövünk, hogy mindez a sajátunk, és ily módon korrigáljuk azt.

Reggeli Lecke 2017.01.16

21 jan 2017

A Jó és Gonosz egyensúlyának a törvénye

thumbs_laitman_739

Elérkezett az idő, hogy végre megértsük, és egyszerűen magunkba véssük, hogy ugyanazon a szinten, amin megjelenik a gonosz, megjelenik a jó is, és amilyen szinten megjelenik a jó, megjelenik a gonosz is. Tiszteletben kell tartanunk és, értékelnünk kell mindkettőt, hálával kell fogadnunk és meg kel csókolnunk a botot, amely megüt bennünket és azokat is akik gyűlölnek minket.  Csak azt kell tudnunk, hogy hogyan egyensúlyozzuk ki az állapotainkat és állandóan sóvárognunk kell az egyre nagyobb egyensúly irányába, a Teremtővel való kapcsolatra.

Aki nem érti ezt az elvet, az csak egy vonalon halad. Ezek azok az emberek, akik a mi világunkban élnek, ahol mindenki a jót akarja bevonzani, menekül és el akar bújni a rossz, elöl. A Kabbalisták életében a gonoszt, ugyan úgy kell elfogadni, mint a jót, mert ezek ellentétes komponensei egymásnak, és mind a jóhoz, mind a rosszhoz úgy kell viszonyulni, hogy azok a Teremtőtől származnak. Csak arra van szükségünk, hogy egyensúlyba hozzuk ezeket és ilyen módon a jó és a rossz teljes egészében egyenlővé válnak a számukra.

Az embernek muszáj hálát adni és áldania a gonoszt, ugyan úgy, mint a jót, mert mindkettő együtt emeli fel őt a magasabb spirituális szintre. Ezért, nincs más oka a gonosz létezésének, csak az, hogy lehetővé tegye a teremtmény létezését. Ha csak a jó létezne, akkor nem tudnánk megkülönböztetni a teremtő tulajdonságát semmi mástól. Annak érdekében, hogy érezzük Őt, először össze kell állítanunk egy ellentétes természetet önmagunkban, azokból az erőkből, amik ellentétesek a Teremtővel, azaz gonoszok.

Akkor, az én gonoszságom, és Teremtő jósága között, összeállítok egy pontot, amelyet úgy nevezünk, hogy az összetapadás pontja. Ez az, ahogy elérjük, az egyensúlyi állapotot. Az egyensúly pontosan a köztünk levő kapcsolatban érhető el.

ford: BS

Lekt: KN

forrás: The Law Of Balance Of Good And Evil

Posted on January 15th, 2014 at 8:46 am

חוק האיזון של טוב ורע

פורסם: 30.12.13, 17:07

26 jan 2014

A Fény a sötétségből emelkedik ki

A Fény a sötétségből emelkedik ki

Baal HaSulam, “A Kabbala tanítása és lényege”: “Az összes világ és minden, ami kitölti őket, minden egyes egyéni részeiket, a Teremtőből emelkedtek ki, egyetlen, egyedi, és egységes gondolatból. Maga a gondolat ereszkedett le, és teremtette meg a világok sokaságát, a teremtményeket, és azok irányítását, ahogyan az el van magyarázva az “Élet Fája”-ban, és a Tikkunei Zohár-ban (A Korrekció Ragyogásában)”.

A “gondolat” az egy erő, amely leereszkedik és cselekszik a saját leszármazottaiban. A gondolat ereje építi meg a vágy “anyagát”, majd cselekszik benne, vagyis, lenyomatot hagy benne különböző formákban. A vágy elfogadja ezeket a “lenyomatokat” és ennek megfelelően változik.

A vágy anyaga számos szükséges változásokon megy keresztül, amelyekről úgy érezzük, hogy egy bizonyos gondolatból származnak. Ezáltal, a gondolat belép a vágyba, és az értelem belép a szívbe. Majd a vágy elkezd gondolkodni: “Mit akarok? Miért? Mi ösztönöz engem?”.

Amikor a gondolat belép a vágyba, “korrumpálja” a vágyat, megváltoztatja, addig ameddig az rá nem ébred, hogy: “Vagyok én, és van a mindent megelőző gondolat, amely megteremtett és folyamatosan változtat engem. Azaz a legjobb, ha csatlakozom ehhez. Birtokoljam a gondolatot, amely által ellenőrizhetem, uralhatom a vágyat, ahelyett, hogy a vágy ellenőrizné a számításaimat”. Valóban, ameddig a vágyaink uralkodnak, az életünket, a testi szükségleteinket determinálja. Ettől, már nem jobb lenne, ha átadnám az irányítást a fejnek, az elmémnek?

A Kabbalisták felfedezték, hogy közel hatezer évvel ezelőtt, a három periódus alatt, amelyben mindegyik időszak kétezer évig tartott, hogy a “Fények” beléptek az “edények”-be, és a gondolat belépett a vágyba. Ma az egész emberiség, mindenki közös vágya tárul fel, és kezdi megvalósítani az eredményét ennek a folyamatnak, amely ahhoz a kérdéshez kapcsolódik, hogy: “Mi történik velünk?”. A helyzet rossz: szenvedünk, hazugságban élünk, nem ismerjük az okokat, és nem találunk megoldásokat… Miért?

Ezért, a gondolat megvizsgálja a vágyakat és az állapotokat: “a bűn miatt történik mindez. Úgy tűnik, hogy ezt másképp kell irányítani”. Így fokozatosan a megoldás pontjához közelítünk: Vajon a gondolat fogja irányítani a vágyat, vagy a vágy fogja irányítani a gondolatot? – Ez a mi választásunk.

 Kérdés: Azonban, a bennünk rejlő gondolat és vágy, ellentétes a Teremtővel. A gondolataink ellentétesek a teremtés tervével, gondolatával …

Válasz: Ez igaz, különben nem lennénk képesek megismerni Őt. Meg kell ismernünk az igazságot, ami csak a hazugságon keresztül lehetséges. Minden dolog az ellentétében fogan meg. Szükségünk van a keserűre, hogy megismerjük az édeset, a sötétségre, hogy megismerjük a fényt, mivel a sötétség ellentétes a fénnyel, különben nem lennénk képesek felismerni semmit. Szükségünk van egy mérési pontra, amely kívül van a megmérendő minőségeken, egy viszonyítási alapra, amely ellenében mérhetünk.

Mi vagyunk az edények, a vágyak, és csak azon a módon tudunk megmérni, érezni, megérteni valamit, hogyha két ellentétet hasonlíthatunk össze. A Teremtő egységben van, és mi nem. Szükségünk van egy összehasonlításra, különben úgy tűnne, hogy egy vákuumban lebegünk, irányok érzékelése nélkül.

Sőt, ha minket betennének egy különleges folyadékba, különleges feltételekkel, különleges körülmények közé, a testünkkel megegyező gravitációs hatás alatt, akkor többé nem éreznénk a testünket.

Ugyanez meg lehet tenni a tudatosságunkkal. Ha felszabadítjuk a poláris (kétpólusú) irányultság alól a tudatosságunkat, akkor elveszítjük az önérzékelésünket és a létezésünk érzékelését, mivel képtelenek lennénk érezni azzal ellentétes állapotot.

Tehát, mint teremtett lények, csak az ellentétek által tudjuk lemérni, és értékelni magunkat. A Kabbala Bölcseletében elmondatott, hogy a ” Fény a sötétségből ismerhető meg”. Így, senki nem érheti el a tökéletességet, ha nem megy keresztül a világ összes problémáján, azaz nem megy keresztül az alvilágon, az Édenkert ellentétes oldalán. Azonban megismerhetjük a sötétségnek ezt a  birodalmát, hasonlóan a bölcs emberhez, aki bár még sötétségben van mégis látja a közeledő hajnalt.

Ugyanakkor felmerül a kérdés: ha ma látom a tökéletességet messziről, de nem érzem az edényemben, akkor mi fog történni holnap? Nem fogadom el, hogy távcsővel nézzek be a Paradicsomba, hanem be akarok lépni a kapuján.

Ezért van szükség a törésre, és az azt követő korrekcióra. Elég, ha érezzük egy kicsit a köztünk való különbséget, és majd a többit megkapjuk készen csoporttól.

2013.11.25, “A Kabbala tanítása és lényege”

ford: B.S

lekt: KN

forrás: The Light Emerges In Darkness

Posted on November 27th, 2013

האור נולד מתוך החושך, 29.11.13

14 jan 2014

A bűnös vágy egyfajta ajándék

A Zohár Könyve,  VaYera rész (És megjelent az Úr),” 167szakaszában írva van: Amikor a Teremtő szeret valakit, ajándékot küld a számára. De mi ez az ajándék? Szegénység, amellyel meg lesz ajándékozva.  

A világ, amelyben élünk, ellentétes a spirituális világgal. A jutalom, a felső világban mint büntetés jelenik meg a mi világunkban, és fordítva is igaz ez. Ezért az mondható a felső valósággal összefüggésben: „Egy fordított világot látok.”  

Egy ajándék fentről, egy felébresztés a vágyon keresztül. Mi mindannyian a kövületi szintről származunk, a „porból.” Más szavakkal az annyira alacsonyrendű vágyakból jövünk, ahol az ember nem érzi a spirituális létezését, vagy a vágyát a spiritualitásra, nem tudja, honnan jön, vagy miért, és nem ébredt rá az élet céljának fontosságára. Nem érez semmit. Ez a mi kiindulási pontunk.

Minden más, a vágy megerősödéséből és felemeléséből keletkezik. Mondva van ezzel kapcsolatban: „Én teremtettem a gonosz hajlamot.” Azonban az emberen múlik, hogy meg tudja különböztetni, illetve érezni ezt a gonoszt önmagán belül. Időről időre ez a gonosz szándék jobban felébred benne, és a személynek kell felismernie, hogy ez valóban gonosz.

A Teremtő felébreszti a vágyat, azonban az embernek kell észlelnie, hogy ez bűnös vágy, és megfordítania a kapni akarást adakozássá, a gonoszból, a Teremtővel való hasonlatossággá.  Ez teljes egészében az emberen múlik. Mondva van: Én vagyok a kezdet és Én vagyok a vég.” A Teremtő adja a vágyat az embernek, és az embernek kell levezényelnie egy elemzést és örülni a megkapott vágynak. Öröm megkapni a lehetőséget a gonosz felismerésére, a vágyon belül, a tanítón, a csoporton, és a könyveken keresztül. Az ember felismeri, hogy a bűnös vágy a Teremtőtől érkezett, az „Én teremtettem a gonosz hajlamot” elvvel egyezésben.

Ezután az ember kifejleszti a megfelelő hozzáállást a vágya irányába: meg akarja változtatni a jó, a Teremtővel való megfelelés, és az adakozásra törekvés irányába. Amikor valaki elérkezik ehhez a vágyhoz, elkezdi igényelni, hogy a Teremtő transzformálja a vágyát.

Ezek után az ember a teremtőhöz fordul ezzel az igényével. Ezt a cselekedetet fejezi ki,az alábbi mondás:„a fiaim legyőztek Engem.” A Teremtő ekkor támogatást nyújt, megerősítéssel, a szűrővel, amely transzformálja a gonosz szándékot a jóság irányába. Ez a jelentése annak a mondásnak, hogy: „Én vagyok vég.” Miután a teremtő adott egy vágyat az embernek, most megváltoztatja azt.

A közbenső állapotban, az ember független módon meghatározza, mit kapott, mit akar, és mit kér a Teremtőtől, és ennek a fejlődési állapotnak a jelentése által előrehalad a Teremtővel való teljes azonosság irányába.

Időről időre, az ember egyre több tudást, ráébredést, megértést, elérést és szeretetet gyújt össze a Teremtő irányába, aki a gonosz hajlamot adta neki, így mutatva meg neki a Tőle való különbözőség felismerési lehetőségével azt, hogy hogyan válhat hozzá hasonlóvá. Ennek köszönhetően, az ember kérheti a Teremtőt a transzformációra, és a közelebbi kapcsolatra is, megszerezheti a függetlenséget, teljességet, részvételt, és az összekapcsolódást Vele.

Az ember, aki megérti ezt a folyamatot, megérti a Teremtő indokait, amikor bűnös vágyakat kap Tőle. Ebben az esetben nem lát gonoszt benne, sokkal inkább egy ajándékot, amely az új valóságba vezeti őt. Megérti, hogy a teremtő szeretetből cselekszi ezt vele, annak érdekében, hogy független lehessen és hasonló hozzá. 

KN

09 feb 2011

Bűn és annak korrekciója

Rabash, “Milyen szintet kell valakinek elérnie, hogy ne kelljen reinkarnálódnia?”: Ez az a teljesség és perfekció, Adam HaRishon birtokolt a bűnbeesés előtt. Csak a bűn elkövetése után zuhant le az eredeti fokozatáról, és tört össze a lelke 600,000 lélekké.

Kérdés:

Hogy következett be a bűn?

Válasz:

A bűn a Felső Fény befolyása következtében következett be. Ez olyan, mintha, én azt akarom, hogy valaki megtalálja a saját hibáját, de aztán azt is akarom, hogy miután megértette annak a lényegét, de csak akkor, ezt ki is javítsa.

A részvételem a folyamatban észrevehetetlen: „a színfalak mögött maradok.” Mennyire vagyok észrevehetetlen? Én csak, mint egy „kicsalogató tényező” szerepelek, amely még csak nem is érezhető a személy vágyában, hasonlóan a Keter szefirájához.

A személy hirtelen gyengeséget érez, vagy bizarr gondolatok szállják meg, amelyeket Felülről kap, bár azt hiszi, ő az egyetlen, aki ezeket előállítja. Ez az első bűn.

Aztán elkezd magával harcolni, ahelyett, hogy megkérné a Teremtőt, hogy korrigálja ki őt. Ez a második bűn. A Teremtő a személynek szabad választást ad, és egyensúlyt az érzékelésében, azáltal, hogy megvilágosítja őt; Ő ad a személynek nyomokat, amelyek utalások arra, hogy van valami más is, az egész mögött.

Azonban a spirituális rendszer olyan módon épül fel, hogy képtelenek vagyunk közvetlenül a Teremtőhöz eljutni, mivel a mi minőségünk ellentétes az Övével, és a formaegyezés törvénye nem engedi ezt tenni a számunkra. Ezért a objektumok és testek, egy külső rendszerét kell keresnünk,amely egy lehetőséget ad nekünk megtenni az első lépést a korrekció irányába.

Ha megteszem az első lépést, alkalmazom a helyes szándékot feléjük, és könyörgök a Fényhez a segítségért, irányítom mindkét világhoz a kapcsolatot, és kezdeményezem a magasabb lelkek befolyását rajtam. Rajtuk keresztül segítséget kapok. Az igazak lelkei elhozzák nekem a Fény illuminációját felülről, ami elkezd rajtam dolgozni, és felemel engem. Ez az amit úgy nevezünk, hogy a „bűn és annak korrekciója.”

kn

01 jan 2011

Bűn, bűntetés, és a Korrekció Fénye

Kérdés: Hogy ha “Nincsen Más Rajta Kívül” és minden Általa történik, akkor miért kell magamat bűnösnek tartanom?

Válaszom: Amikor a gonosz megjelenik az első alkalommal azt még nem tekintjük úgy, mintha bűnt követtünk volna el. Azonban miután felfedeztem a gonosz hajlamot magamon belül, és azt mindezek ellenére, továbbra is használni akarom, akkor az már a számlámra íródik. Amikor ez már a második alkalommal történik, meg azt már bűnnek tekintjük. Ez olyan, mint a Tudás Fájának gyümölcsének, ismételt megízlelése. Azonban, csak amikor ez már harmadik alkalommal is megtörténik, akkor tekintenek engem, valódi bűnösnek. A második alkalom még mindig csak annak felfedezése, hogy én gonoszságban létezem.

Mondjuk azt, hogy elkövettem egy bizonyos bűnt, de mindez a legelső alkalommal történt még csak meg. Még az evilági bíróságok is figyelembe veszik ezt a tényt. Aránylag könnyű bűntetést kapok, mint figyelmeztetést, hogy segítsen engem abban, hogy ezt a bűnt soha többé ne kövessem el. Más szóval megadják nekem a korrekció erejét.

Azonban, amikor függetlenül a megkapott korrekciótól, amit bűnömnek megfelelően kaptam, én mégis megismétlem a bűnt, mivel a bűnös vágy, mely felébred bennem az nagyobb, mint a büntetés, vagy nagyobb, mint a bűntől való félelem, ez azt jelenti, hogy én valóban bűnt követtem el.

Amikor első alkalommal bűnözök, az én gonoszságom mértéke megjelenik számomra. Egyenlőre azt nem hívjuk bűnnek. A második alkalommal én felfedezem, milyen mértékű bűnöm a Teremtő ellen, és a bűnömnél kissé erősebb büntetést kapok.

 

Bűn, büntetés és a korrekció fénye

Amennyiben én felfedezem ezt a fajta vágyat magamban, a harmadik alkalommal is, és a vágy még erősebb mint korábban volt, akkor ezt  hívjuk úgy, hogy “gonosz hajlam”, mivel ezen belül megyek én a Teremtő ellenében. Ez a Fáraó ereje bennem. Ez a valódi bűn. Ez az ahol szükségem van a bűnbánatra, és ahol bocsánatért kell könyörögnöm. Most már kétségtelenül bűnös vagyok.

Az első alkalom az egyszerűen az edémy megalakulása (azaz a vágy megjelenése). A második alkalom a bűnöm kiértékelése. Míg a harmadik alkalom a valódi bűn, csakis ennek a bűnnek eredményeképpen vagyok képes a korrekcióért folyamodni.

Azonban a legfontosabb rész az, hogy mindez csakis a Körbevevő Fény segítségével történhet meg, mely a csoport formájában érkezik, vagy a kapcsolatok formájában, melyen belül a Teremtő létezik. Ez jelenti azt, hogy “Izrael (az aki a Teremtő felé igyekszik), a Tóra (a korrekció Fénye), és a Teremtő az egy”.

forrás: Crime, Punishment, And The Light Of Correction

ford: HZS

lekt:KN

17 Sze 2010

70 queries in 0,699 seconds.