Dr. Michael Laitman

edények törése

A működésképtelen vágyak ki lesznek javítva

laitman_198

A tényleges gyökerét mindannak, ami a mi világunkban történik, “közös léleknek”, vagy ahogy a Kabbalisták utalnak rá, Adam ha Rishonnak (Az Első Ember) nevezzük. Adam ha Rishon a vágyak egy rendszere, ami akkor emelkedett ki, amikor a spirituális világok megformálása teljes lett.
Amikor az öt világ, Adam Kadmon, Atzilut, Briah, Jetzira és Assiyah beteljesítette a működőképes vágyak fejlesztését, eljött az ideje, az alsó, működésképtelen vágyakból eredő rész kifejlesztésének. Adam ha Rishon, akit “Ádámnak” ismerünk, a működésképtelen – azaz a Fény közvetlen megszerzésére alkalmatlan – vágyakból keletkezett, ezek a vágyak azok, melyek közvetlenül teremtésük után, képtelenek voltal úgy megkapni a Fényt, hogy ezáltal adni tudjanak a Teremtőnek. A működésképtelen vágyak tehát, amelyek a mozdulatlan, növényi, állati, beszélő, és spirituális teremtményi szinteket megformálták, egymás után ki lesznek javítva a világokkal való együttműködés által, és korrigálttá vagy működőképessé válnak.
Ahhoz, hogy ez a korrekció megtörténjen, ezeknek a vágyaknak a világok – azaz, a működőképes vágyak – segítségére van szükségük. Ezért van az, hogy Adam ha Rishon ugyanazokon a fokozatokon fejlődik, amiken a négy világ fejlődött ki a négy alaplépésen keresztül.

2017.01.24

KA

29 jan 2017

Az álom

laitman

Valamennyi ember mély alvásban létezik mindaddig, míg az Életek Életének Forrása fel nem ébreszti a szívében a minden létezőre irányuló, Végtelen szeretetet. Ez a mély-alvás állapot a halálnál is rosszabb, mert az ember ebbe a világba álmodja magát, és ezzel az élet és a halál kerekére szögezi fel magát. A szabadság érzése a legnagyobb sötétségben, a mélység magányában jelenhet meg, amikor megérezhetjük a távolságot és a minőségi különbséget az Örök Forrástól, és ezzel magát a Forrást érzékelhetjük. Ettől a pillanattól kezdve Őt kutatjuk, Őt szolgálhatjuk, mert a szívünk jelzi, hogy Nincsen más Rajta Kívül. Minden más érzékelés csak illúzió, ami csak ennek a felismerését szolgálja. 

2015.09.26 Részlet a Reggeli Leckéből

KN

27 szept 2015

Teremtőt is ugyan úgy elutasítom, mint a többieket

laitman_739

Kérdés:

Mi az, ami az emberben kifejlődik, miközben megismeri a Teremtőt?

Válasz:

A legfontosabb dolog, ami kifejlődik, az egy érzékelés, azaz a gonosznak a felismerése. Tehát az hogy kifejlődik bennünk egy érzék, amivel érzékelhetjük magunkban a gonoszt. Az ember elkezdi látni, – a Felső Fény hatására- hogy mennyire megszerző, mennyire csak a kapni akarás működteti. Ezt nevezzük egónak. Meglátja, hogy ez mennyire távol tartja a többiekkel való kapcsolattól, és a másokkal valókapcsolatnak megfelelően tud formaegyezést, vagy formakülönbséget felismerni a Teremtővel.

Nincs más mód, ahogy ezt mérni lehetne. Tehát nyilván valóan a törés által létrejött szerkezet, és a környezet, amit az ember megválaszt magának – amely nélkül nem tudnánk a Teremtő felé elmozdulni – amivel a Teremtőhöz tudjuk magunkat igazítani. Ez csak a közösségben való munka által valósulhat meg. Tehát folyamatosan növelni kell az Aviut-ot a  vaskosságot, azaz az egónak a felismerését az irányomban és ez által formaegyezésbe kell kerülnöm a Teremtővel. Ez mindig egy magamhoz való hozzáadás, egy darab „húst” kell magamhoz hozzáadnom.

Tehát mindig egy újabb adag megszerzési vágyat kell hozzá adnom, mert enélkül nem lehetne a korrekciót végrehajtani . Tehát, minél kisebb a megszerzési vágyunk, annál kevésbé tudunk korrigálódni. Sőt, ha már emberről beszélünk! Be kell lépnem egy közösségbe és el kell kezdenem felfedezni, hogy mindenkit elutasítok, és ez olyan mértékig van így, hogy rá kell, hogy jöjjek, hogy a Teremtőt is ugyan úgy elutasítom, mint a többieket. Ez megkérdőjelezhetetlen. Ha én gyűlölök, vagy szeretek akkor az emberek szeretetén és gyűlöletén keresztül a Teremtőt is így kezelem. Ezért legyen az egy barát a csoportban, vagy egy tök idegen az utcán, nekem őket egyformán kellene kezelni. Tehát azt kell látnom, hogy az idegenben is és a barátban is a Teremtő áll velem szemben.  S az egész világ nem más mint a Teremtőnek a bemutatása, bemutatkozása az én irányomban. Nekem fel kell fedeznem az Istent mindenben és mindenkiben.  El kell érnem az Ő abszolút szeretetét, de kifelé, mindenki felé, és akkor azt mondhatom, hogy: Na! Ha mindenkit tudok szeretni, akkor szeretem az Istent is.

Kérdés: De hogyan lehet az, hogy a gonosznak a feltárulása közelebb visz engem a célhoz?

Válasz: A gonosznak a feltárulása a csoportban, pontosan az, hogy mennyire utasítom el őket, hogy mennyire irigylem őket, hogy mennyire lépek el az ő irányukban. Ennek megfelelően mondhatom azt, hogy az én helyzetemet helyesen tudom megítélni. Ez jelenti a gonosz hajlam feltárását, amikor én kifejlesztem ezt az érzéket, akkor nyilván rájövök, hogy hogy kezelem őket valójában. Nyilvánvalóvá válik, hogy az egyiket gyűlölöm, a másikat kevésbé, a harmadikat jobban, de ez az egész munkám, hogy ezt a gonoszt feltárjam. Nekem a Teremtővel nincsen kapcsolatom, a barátokkal van kapcsolatom, a spirituális csoporttal.  S a hozzáállásomnak megfelelően –ahogy barátaimat kezelem, mondhatom azt, hogy én pont úgy kezelem az Istent is. tehát hogyha gyűlölöm a barátomat, gyűlölöm az Istent is. Ez olyan, mint egy laboratórium. Az egész dolog az Edények Töréséről szól a Shevirat ha Kelim-ről. Tehát egy ilyen borzasztó alacsonyrendű világban való létezés, az megadja a lehetőséget nekünk arra, hogy felismerjük a valódi helyzetünket, a legalacsonyabb rendű állapotban és ezt tegyük hasonlóvá a Teremtőhöz. Mégpedig egy független ponton keresztül, ahol teljesen leválunk Róla.

Reggeli lecke 2014.12.11 Baal HaSulam írásaiból A Kabbala Bölcsességének Eszenciája

Ford: kn

KA

11 dec 2014