Dr. Michael Laitman

Egyéb

A gyümölcs keserű a megéréséig

laitman_720

A spirituális rendszerben valamennyi világ hasonló a másikhoz; az egyetlen különbség csupán az anyagukban rejlik, amiből az adott világ felépül – minél magasabb egy világ, annál tisztább az anyaga. Viszont a törvények, ami alapján működnek és bennük a teremtés elemei alakot öltenek, minden világban ugyanazok, és minden lejjebb található világ egy pontos másolata saját felsőbb világának. A teremtett lények, amik bizonyos világokat benépesítenek, csak határaikon belül képesek felfogni a dolgokat, mert a szerveik csak az adott világot érzékelik. Csak az emberek képesek minden világot párhuzamosan érzékelni.
Az emberi önmegvalósítás szintjei a Teremtő felfogásának egymást követő fokozatai. Ezek egy létrát formáznak, mely a mi világunkból a spirituális világokig vezet. A létra legalsó fokozatát Machsomnak, határvonalnak nevezzük. Ez választja el tőlünk a spirituális erőket, így azokat nem tudjuk érzékelni. Így az élete értelmét és forrását a mi világunkban való megnyilvánulásán keresztül kell megértenünk. Ezért a Fényt is a világunkban való megnyilvánulása által érzékeljük csupán.
Mindennek a mi világunkban, jónak, rossznak, még a legkárosabb dolognak is joga van létezni. Nincs olyan dolog, ami szükségtelen volna a mi világunkban. Minden teremtett dolog azért született, hogy az emberiség javát szolgálja, akár direkt, akár indirekt módon. Ahogy magunkat korrigáljuk a Teremtő tulajdonságainak elérése felé, semlegesítjük ezek károsnak érzékelt hatásait. A Teremtő nem fejezte be világunk teremtését; mi vagyunk megbízva azzal, hogy teljesítsük és tökéletesítsük azt. Olyannak látjuk a világunkat, mint egy gyümölcs, ami keserű marad a megéréséig, és a mi dolgunk az, hogy megédesítsük és kijavítsuk azt.

KA

08 márc 2017

A Kabbala azt mondja

laitman_942

A Kabbala azt mondja, hogy minden világot az ember érdekében teremtettek. A Teremtő öröme, ami abban nyugszik, hogy örömmel tölti el a teremtményeit, attól függ, hogy ők mennyit tudnak felfogni a Teremtőből. El tudjuk képzelni, hogy milyen mérhetetlen örömhöz jut a Teremtő azoktól a tökéletes emberektől, akik olyan magasra növekedtek, hogy felismerik és megtapasztalják mindazt, amit a Teremtő számukra készített elő. Hogy felkészítse az Ő teremtett lényeit a világok felfedezésére, a Teremtő négy fejlődési szintet adományozott számunkra: ásványi, növényi, állati és emberi szinteket, megfelelően a vágy négy szintjéhez, ami az élvezet megszerzése felé irányul. A fő szint a negyedik, de ez csak fokozatos fejlődéssel elérhető, miután minden egyes szintet teljesítettünk. Az első szint (ásványi) a testet öltés kezdete, a vágy koncepciója az anyagi világunkban. Ez az erő mindenféle élettelen természetet magába foglal, de az ezt alkotó összetevők közül egyik sem (például kövek) tud függetlenül mozogni.
Az élvezetre irányuló vágy szükségleteket hoz, ami így a vágyott cél felé irányít minket Ebben az esetben (az első szinten) az élvezet felé irányuló vágy nagyon kicsi. Ez ettől fogva a teljes természetet befolyásolja, és nem ölt testet külön a természet minden egyes mozdulatlan elemében. A következő szinten (növényi), az élvezetre irányuló vágy nagyobb és már minden különálló részben megnyilvánul. Ennél fogva a növényi szint minden egyes eleme bír a személyes mozgás tulajdonságával (például a növények kinyitják szirmaikat és a nap felé fordulnak). Ez a szint olyan folyamatokat is magába foglal, mint például a felszívás és kiválasztás, de ezen a szinten még nem találkozunk a személyes szabad akarat érzésével.
A harmadik szinten (állati), a vágy, hogy örömöt kapjunk még nagyobb. A vágy személyes érzeteket kelt minden elemében és egyedi életet teremt mindenkinek, az egyednek, ami különbözik a többiektől. Viszont nincs nyoma empátia érzésének a többiekkel ezen a szinten. Ez a szint még mindig nem bír a szükséges könyörülettel, vagy az élvezet másokra való tekintettel történő megkapásával. Az utolsó, negyedik szinten (emberi), az élvezetre való vágy megteremti a többiek érzékelését. Például a különbség a harmadik és a negyedik szint között, a különbséggel egyenlő az összes állat között együtt és egy emberi lény között. Ez azért létezik, mert az állatok nem képesek a többieket érzékelni és csak a saját vágyaik keretein belül képesek szükségleteket létrehozni. Ugyanakkor egy ember, aki képes másokat érzékelni, meglátja a másik igényeit és ennél fogva azt is érezni akarja, és így többet és többet akar, egészen addig, ameddig végül is az egész világot magába akarja foglalni.

KA

08 márc 2017

A test halála abszolút nincs hatással a lélekre

laitman_109

A Kabbala fenntartja, hogy a generációk sorozata a világban pusztán fehérjealapú testek megjelenése és eltűnése, ahol a lélek, ami kitölti az „Én” -t, eltűnés nélkül változtatja meg hordozóját. Egy állandó és korlátozott tagszámú lélekcsoport körforgása, alászállása a világunkba, amik új testekben jelennek meg, emberek új generációit adva. Ennél fogva a lelkek szempontjából minden generáció, az elsőtől az utolsóig, egyetlen generációnak tekinthető. Nincs jelentősége, hogy az egyes lelkek hányszor szállnak ki és be különféle testekbe. Az összehasonlítás kedvéért, a test halála abszolút nincs hatással a lélekre, mint ahogy a levágott haj vagy köröm sincsenek hatással a test életére. A világok megteremtésével és az emberek számára nyújtásával, a Teremtő célt tűzött ki elénk: hogy elérjük az Ő szintjét és egyesüljünk Vele azokon a világokon keresztüllépve, amit Ő épített.

KA

08 márc 2017

Szabad madár

michael-laitman_43

A madarat kalitkába zárni, majd kiengedni a kalitkából, egyedül az embernek áll hatalmában. Azonban az ember börtönrácsait, melyek lelkét zárják kalitkába, az ember nem tudja kinyitni. Belső munkával meg kell találnia az a láthatatlan kezet, amely ezt meg tudja tenni. Ebben áll az emberré válás lényege.”

Részlet a 2015.12.03. reggeli leckéből

04 dec 2015