Dr. Michael Laitman

feltárulás

Vágy és Fény

laitman_435

Az egész létezés nagyon egyszerűen van elrendezve. Pusztán két eleme van, a megteremtett vágy és a Teremtő Fény. Az összes bonyolult jelenség, amit létezésnek gondolunk, ennek a két elemnek az egymásra hatása, ami benyomást hoz létre a teremtett vágyban. Amikor tehát az ember eljut a teljességhez és a megváltáshoz, a dolgok bonyolultsága eltűnik, az ember a vágy teljességével azonosul, és hatalmas feltárulásként szembesül azzal, hogy minden, amit eddig önmagán kivül élt meg, valójában benne van, és hogy az egyetlen dolog, ami valójában az emberen kívül van, maga a Teremtő.

2015.11.15 Részlet a reggeli leckéből

16 nov 2015

Az egó fejlődése véget ért

light

Világunkban az egó uralmának fejlődése a végére ért. Az emberi evolúció új szakaszához érkezett, a spirituális fejlődés elkerülhetetlen. A kapni akarás minden határon túli terjeszkedése látható módon kataszttrófába taszítja a világot, amely egyre nagyobb sötétség formájában ma már minden ember számára érzékelhető. A Kabbala Mesterei azonban meghagyták nekünk a módszert, amelynek segítségével feltárulhatnak az emberi lelkek közötti kapcsolatok, és a kapcsolaton keresztül pedig a spirituális evolúció következő fázisa érhető el, amely az emberi teremtőképességet egy felfoghatatlan módon elkezdi kiterjeszteni. Erre az útra hívunk minden embert, ez a mi csodálatos örökségünk, amely az igazság és a Fény útja.

Részlet a reggeli leckéből 2015.09.18.

19 Sze 2015

Az Univerzum egy számítógépes program

thumbs_laitman_739
Jim Elvidge az alábbi véleményt fogalmazta meg: Az univerzum struktúrájáról készült jelenlegi elméletünk azt mondja, hogy a világunk nem több, mint egy mátrix, egy virtuális realitás, melyet egy számunkra ismeretlen intelligencia alkotott meg. Az univerzum egy számítógépes program, mely digitális kódokon alapszik.
Az anyag pedig egy objektív valóság, ami az érzékszerveinken át mutatkozik meg számunkra. A különböző objektumokat az adott pillanatban hozzájuk való kapcsolódásunk alapján definiáljuk, az érzékszerveinknek megfelelően.
Az tény, hogy a legtöbb objektum nagyrészt nem más, mint üres tér, ahol a képzelet az egyetlen feltételes valóság, vagyis mátrix egyedül a tudatosságunkban létezik.
Minden mögött – ami megtalálható a környezetünkben – egy bizonyos kód rejtőzik, amely egy számítógépes program bináris kódjára hasonlít.
Talán hamarosan világossá válik, hogy agyunk egyszerűen csupán egy interfész, amelyen keresztül hozzáférhetünk az “univerzális internethez”.
Minden esemény és tárgy egy láthatatlan forráson alapul. Amit mi „valóságnak” nevezünk, lekérdezésből és válaszból áll, ahol a válasz kétféle lehet: igen – nem, avagy nulla – egy, plusz – mínusz. Minden fizikai test valójában csak egy elméleti információ, ahol az univerzum igényli az aktív részvételünket.
A bináris kódnak köszönhetően képesek vagyunk a digitális valóság, a mátrix két verziója közül választani – a tudatunk által vezérelve. Az univerzum feltárul előttünk, egyfajta magasabb szintű partnerségi viszony formájában.
Univerzumunk virtuális természettel rendelkezik, ahol az anyag részecskéi ködös és instabil formában léteznek, és csak bizonyos szituációkban, a megfigyelő szemében válnak determinisztikussá.
A dolog, amik körülvesz minket, az a digitális valóság, a mátrix. Így például, a kezünkben lévő toll akkor válik tollá, amikor nézzük, és ezzel együtt készek vagyunk azonosítani a tárgyat, kizárólag csak a külső jellemzői alapján.
Az agy funkciója az, hogy feldolgozza a beérkező információkat, ami később eltárol. Így képesek vagyunk elérni az eltárolt adatokat az agyunkon kívülről is.
Ha a tudatosságunk egy szimuláció, akkor a halál csak egy szünet a szimulációban, és a tudatosság átmegy egy másik szimulációba. Ez a lelkek reinkarnációjának a jelensége.
Dr. Laitman megjegyzése: A tudományos tények és spekulációk fokozatosan egyre közelebb viszik az emberiséget a Kabbala Bölcseletéhez.
SzL
KA

 

14 aug 2015

Az embereket nem kényszerítheti senki jó-cselekedetekre

laitman_273_02

A Fény, amely reformál az, az Úrnak a nappala, ami teljes mértékben Fénnyel van beburkolva. A szentség. A hitnek a szentsége megtisztítja az embernek a szemét egészen addig, amíg a reformáló Fénye a Tórának meg nem változtatja őt. Még is, ha valaki fény nélkül él, az olyanná válik, mint a denevér, amely nem keresi a napfényt, mivel a napfény az a számára a legnagyobb sötétség. A Napnak a fénye, olyan számára, mint másnak az éjszakának a sötétsége, mert Ő igazából az éjszaka sötétségében érzi jól magát. Akinek a szeme vak a hitre, annak vak a Teremtő fényére is, ezért a fény gyakorlatilag sötétséggé válik az ilyen ember számára. Ennek megfelelően az Életnek a Fénye, ezeknek az embereknek a számára halálos dózissá válik. És hogy az írás mondja: Miért vágyjuk mi az Úr Nappalának a Fényét, miközben az Úr Nappalának a Fénye a számunkra sötétség?”
Az embereket nem kényszerítheti senki jó-cselekedetekre, az ember csak magát kényszerítheti erre…

Részlet a reggeli leckéből: Tíz Szfíra Tanulmánya

KA

10 feb 2015

Le vagyunk válva a spirituális világról

laitman_2012-03-25_471_w

Baal HaSulam : „ A Kabbala Bölcsességének Lényege: Valóban minden józanul gondolkodó ember számára érthető, hogy ott ahol szellemi dolgokkal – s tán mondanom sem kell – az Istenséggel foglalkozunk semmilyen szó, vagy betű nem áll rendelkezésünkre hogy kifejezhessük ezeket. Mert az egész szókincsünk nem több mint a képzeletünk és az érzékszerveink szülte betűkombinációk összessége.

S hogyan is lehetnének segítségünkre, egy olyan helyen ahol sem a képzelet sem pedig az érzékszerveink nem lehetnek jelen. Mert még ha a legkifinomultabb szót is vesszük, amelyet ilyen helyeken használni lehet, mint a Felső Fény (Or Elyon) vagy ilyen az egyszerű fény (Or Pashut) lám azok is csak egy képzelt metaforaként a Napfénnyel vagy a gyertyafénnyel vagy éppen egy olyan belső megelégedettség sugározta fényként érzékeltette dologgal próbáljuk összekapcsolni, amely fényt az ember akkor érez, amikor egy új találmányra lel vagy valamilyen kétséget sikerül eloszlatnia.

Hogyan is használhatnánk őket spirituális dolgok és Isteni utak leírására, hogyha csak csalárdságot és hamisságot nyújtanak a vizsgálódónak. Ez különös képen ott van így ahol ezekben a szavakban valami ésszerűségnek kellene felbukkannia. Ahogy az a bölcselet kutatásánál lenni szokott, és ahogy a tárgyalásnál,  a segítségnél is így legyenek, hogy  a Bölcsnek egy igen szigorú és egészen pontosan körülhatárolt definíciót kell hogy használjon a vizsgálódóval szemben.

Mert ha a bölcs csak egyetlen szót is sikertelenül magyarázna, menten összezavarná vele a vizsgálódó elméjét és az legkevésbé sem tudná az utána és az előtte mondottakat értelmezni és nem tudná megérteni az adott szóhoz kötött dolgokat, ahogy ez minden olyan vizsgálódó számára ismert, aki valaha bölcsességet és bölcseleti könyveket tanult.

S valóban az ember el kell, hogy csodálkozzon ezen, mondván, hogy hogyan használhattak a Kabbala Bölcsei hamis szavakat és hogyan magyarázhatják ezen szavakon keresztül a Kabbala Bölcseletének összefüggéseit. S ugyancsak ismert, hogy a hamis nevekből semmilyen definíció nem állhat össze. Lévén, hogy a hazugságnak nincs lába és így nem tud örökké fennállni. Itt azonban meg kell ismernünk a gyökerek és ágak törvényszerűségeit melyek az egyes világok viszonyrendszerét jelölik.”  

Dr. Laitman: Tehát akkor tudjuk, és látjuk és értjük amennyire csak lehetséges, hogy mi le vagyunk válva a spirituális világokról, azaz nekünk nincs semmilyen érzékelésünk ezekhez köthetően. Nem is tudjuk, megérinteni ezeket az érzékszerveinkkel,  tehát egyik szervünkkel sem érjük el és emiatt nekem mondják, bármilyen nyelven beszélnek a spiritualitásról – bár én ismerem a nyelveket – még sem tudom, hogy miről beszélünk, amikor a spirituális világról beszélünk. Nem tudom, hogy hogyan tudnék egy bizonyos fajta formát adni ennek, ezeknek a szavaknak. Nekem mondanak bizonyos szavakat, de még sem tudom, hogy ezek a betűk, ezek a szavak ezek valójában miről szólnak, azért mert nekem soha nem volt azaz érzékelésem ezekről a jelenségekről amikről ezek a leírások szólnak ezért nem jelentenek nekem semmit.

Ilyen módon hogyan tudunk akár csak beszélgetni a Felső Világokról ez egy nagy kérdés amit Baal HaSulam felvet, hiszen mi itt vagyunk egészen addig, amíg ebben az alacsonyrendű világban vagyunk. Ahogy most. Tehát, hiszen a Felső Világokkal kapcsolatosan csak az tud írni valamit, aki eléri őket. Azok, akik elérték ezt a szintet azok megoszthatják ezt bármilyen nyelven, érzéki különbözetekről tudnak beszélni. De miután én nem értem el ezt. Hogyan tudok beszélni erről?

Hát az emberek ugye elképzelik az angyalokat, szárnyakkal, meg mindenféle dolgokat elképzelnek a követező világról. Láthatjuk, hogy az emberiség egészen a napjainkig fantáziálásnak vetette magát alá.

Tehát hogyan lehetséges, hogy mi mégiscsak meg tudjuk érinteni a Felső Világokat, vágyni tudjunk rá és különösen, amikor Erőket akarunk kivonni belőle amelyek, segíthetnek bennünket felemelkedni. Vagy egyszerűen csak ott vagyunk, vagy nem vagyunk. Mivel látjuk az első embert, láthatjuk, hogy mi történt. Tehát az első (Adam Harisson), aki felfedezte ezt nyilván akkor még neki nem volt tanára, nem voltak könyvei , de tőle számítva – aki nyílván nem az első ember aki a világon volt, hanem az első ember aki a bölcsességbe belépett – már voltak magyarázatai meg nyelve, meg mindenféle dolog amivel ezt megpróbálta (Ő) leírni.

Tehát amit a Kabbalisták megtaláltak,  mikor elérték a Felső Világot, az az hogy vannak kapcsolatok a Felső Világból a mi alacsonyrendű világunkba, de olyan mértékig hogy semmi nincs a mi világunkban  aminek ne lenne meg a pontos kapcsolata a Gyökérrel, a Felső Világgal. S ezt a kapcsolatot, föl lehet használni arra hogy valamilyen módon konvertáljuk a Felső Világnak a minőségeit, és arra, hogy az alsó világban amikor ezeket a szavakat nézzük, még is legyen egy képünk a Felső Világról.

Valamilyen módon meg tudjuk kísérelni, hogy erőfeszítést tudjunk tenni hogy közelebb kerüljünk a felső Világ terminológiáihoz, fogalmaihoz hogy hozzáadjuk a vágyunkat, a sóvárgásunkat ennek az eléréséhez és ennek a az erőfeszítésnek megfelelően a Felső Világ ragyog rajtunk és egy bizonyos fajta illuminációt ad, és az embert ezért a Felső Világ felfedezése felé elmozdítja .

2014.12.15 Reggeli lecke 4-ik része

Kn

KA

21 dec 2014

El sem hiszed, hogy ez lehetséges…

A megszerzés vágya fokozatosan fejlődik ki. Minden fokozat megmarad, és felette épül ki a következő szint. Ezért ez nem úgy történik, mint a mi világunkban, az egónk fejlődése során, hogy a vágyakban érezzük az éhséget, és ha kapunk egy kevés Fényt ezekre a vágyakra, akkor ki tudjuk azokat tölteni. A kitöltés ugyanarra a helyre érkezik, amely korábban üres volt.

A spiritualitásban állandóan fejlesztjük a vágyakat az adakozás irányába. A megszerzési vágy előző szintjei megmaradnak, és azoknak tetején, még nagyobb, üres edények jelennek meg, még rosszabbak és távolibbak a Teremtőtől. Több és több bizonytalanság fedeződik fel, zuhanások érzése és a kitöltés hiánya jelentkezik.

Ha mi ezek fölé tudunk emelkedni, és az adakozásra vágyunk, pontosan ez jelenti, a spirituálisban való növekedésünket. Így megtelünk a Hassadim (Kegyelem) Fényével, pontosan ugyanabban az üres edényben, amelyben űrt éreztük ezt megelőzően. Majd teljességet érzünk, mivel, nem csak, hogy képesek vagyunk lenyugtatni magunkat és kitölteni a vágyakat, hanem sóvárogunk arra, hogy adakozhassunk a többiek számára.

Ennél fogva az utunkat a Kicsinység állapotából kezdjük, egy pontból. S ha képesek vagyunk, hogy felülemelkedjünk ezen a ponton, és ne akarjunk többet, mint ezt a pontot, akkor különböző lehetőségeket kapunk arra, hogy kitöltsük azt. A pont elkezd kiterjedni, és egyre nagyobb Fények jelennek meg körülötte. Nem kell, hogy biztosítsuk a beteljesülést, vagy az egoista vágyak lenyugvását,  amelyek kifejlődnek bennünk, hanem  elégedettséget találhatunk azokban a negatív érzésekben, amelyek feltárulnak bennünk.  Mindezek felett, a többiekhez és a Teremtőhöz akarunk tapadni.

Bár nem értjük meg, hogy ez hogyan működik.  De amikor felismerjük, hogy ez, pontosan az, aminek történnie kell, akkor elkezdünk sóvárogni a Reformáló Fényre. Nem azért, hogy nyugalomba kerüljünk, vagy kényelmes állapotba, illetve kielégülést vagy beteljesülést érezzünk, vagy bizalmat, vagy valami elérést,  hanem  arra lesz hatalmas szándékunk, hogy kielégítsük a többiek vágyát, és többé már nem törekszünk a saját vágyunk kielégülésére.

Ebben az állapotban, nem akarok semmit kapni cserébe, azért, hogy kitöltöm a többiek vágyait. Olyannyira nem, hogy ez okból feltárul a gyűlölet bennem a többiek iránt és elutasítást érzek.  Olyan lesz számomra a másik, mint ha az ellenségem lenne, aki fenyeget engem, mint egy gyűlölt személy jelenik meg számomra.  Akkor elkezdek aggódni, azért amit érzek a többiek iránt, és azért, hogy ez az érzés mikor fog végre elmúlni a szívemből, s ez az aggodalom valamit elkezd felépíteni mindezek felett.  A taszítás, a gyűlölet megmarad, nem törölhetem el! De ha ennek fölé emelkedek, akkor felfedezem magamban azt, hogy “Aki a másikat hibáztatja, az a saját hibáin keresztül látja a másikat”. Azaz a saját hibáimon keresztül, (mint egy törött szemüvegen keresztül) látom a barátomat. Mert a valóság az, az, hogy nem ő, hanem a Teremtő mutatja az én tükörképemet a barátomon, s másokon keresztül.

ford: BS

KA

21 aug 2011

A múltbeli bölcsekhez vezető szál

thumbs_laitman_558
Kérdés: Elsősorban Kabbalista forrásokat olvasunk, amelyek tartalmaznak  megvilágító Fényt – hogy lehet még, Fényt bevonzani?

Válasz: Jó, ha kapcsolatot hozunk létre azzal a rendszerrel, amelyben az emberek szolgálatban, odaadásban vannak. Ezért a  Kabbalista tanokat elfogadókkal azaz a Kabbalistákkal és az ő írásaikkal kell kapcsolatban lenni, mert azok tele vannak megvilágító Fénnyel.

A megszerzés, (Malchut) és a végtelen világ (Ein Sof) rendszerében vagyunk belefoglaltatva. Ami körülöttünk történik, az csak öltözék, rejtettség, függöny, mely mögött a helyzet egyre sötétebb – de ez még mind ugyanaz a egoista megszerzés, Malchut, királyság.

Tehát a következő lépés megtételéhez kapcsolatot kell létrehozni emberekkel, s ebben létrejön az adakozás, egymás iránti tenni akarás,  azaz olyan lelkek, olyan vágyak, melyek már egységre léptek egybe-társultak— ezek a bölcsek, akik összekapcsolódtak a Kabbala Bölcseletének, az   Elfogadás tanának tanítóival, könyveinek szerzőivel. Ezeket a könyveket azért olvassuk,  hogy kapcsolatba kerüljünk velük, hiszen ezért is írták őket,  s az általános rendszerben az ő helyükhöz ettől egyre közelebb kerülünk.

Hogy lehet a gyógyító felépítő feltárulást, a Fényt még bevonzani? Kell valami gondolati szál az Elfogadók – kabbalisták – üzenetéhez. Még ha csak fordításban olvassuk is, és nehéz is megérteni és szeretnénk egy könnyebb verziót, akkor is ragaszkodni kell az eszenciához. A Kabbala tanulása az, az eszme az a vágy, ami elvezet a Baal HaSulamhoz, Ábrahámhoz, Rabbi Akibá-hoz, Luriához, és Mózes üzenetéhez. A rendszer felépülő, gyógyuló, kijavító oldalához vezet ez a szál.

Hogy is lehetne másképp? Tudnál a kölcsönös felelősségről, arvutról beszélgetni csak úgy valakivel az utcán? Mire gondolhat az a sok-sok egoista, aki különböző szlogeneket mantrázik, úgy tömöríti látszólagos egységbe a többit ? Mondjuk mint a focirajongók, akik bárkiből képesek kiverni a lelket, mert a köztük lévő szeretetnek az az alapja, hogy mindig valaki más ellen irányuló gyűlöletnek adnak hangot. Ez az egoizmus, ez nem szeretet, nem egység, és nem is ér semmit.

A fasizmus szó is kapcsolatot jelent, de szintén valaki ellen. Ez ismét elterjed, ha nem adjuk át az embereknek a megvilágító Fényt, ami semlegesítheti ezt a téves attitűdöt. Világszerte el kell terjesztenünk a kölcsönös felelősséget, mely elutasítja az olyan szeretetet, amely másokat gyűlöl.

Enélkül az üzenet nélkül pro-náci rezsimek jöhetnek létre. A tömegek bár egyesülnek a válság legyőzésére, de egymás ellen fordulnak közben.

Reggeli lecke 5-ik rész 2011/11/07 “Matan Torah (A Tóra megkapása)

kgy

KN

15 Júl 2011

73 queries in 0,697 seconds.