Dr. Michael Laitman

formaegyezés

A külső világot az érzékszerveinkkel fogjuk fel

Laitman_632_3

A külső világot az érzékszerveinkkel fogjuk fel, és azt hisszük, hogy a valóság képe, amit az érzékeink adnak, pontos és megbízható. De valóban az? Valójában nem tudjuk, hogy milyen a pontos valóság, vagy azt, hogy egyáltalán létezik-e. Minden érzékszervünk különböző ingerekre válaszol, de minden érzékszervünk ugyanolyan módon működik. Amikor például egy napsugár behatol a pupillámon, a retinám neuronjai megteremtik a modelljét a külső képnek. Ez a modell aztán kódolva átjut az agyamba, ami dekódolja a pulzusokat, és újrateremti a képet. Ugyanez a folyamat megy végbe, ha egy hang megüti a fülünket, vagy valami megérinti a bőrünket. Más szavakkal, az agyam használja az érzékszerveimet, hogy megteremtsen egy modellt, vagy formát, ami egyezik a külső tárggyal. De ha a modellem nem megfelelő, sohasem fogom megtudni ezt, és azt fogom hinni, hogy a valódi tárgy vagy hang pont ugyanaz, mint a modell, amit az agyam teremtett. A “formák egyezőségének” alapelve nem csak a szerveinkre alkalmazható, de a viselkedésünkre is éppúgy igaz. A gyerekek például ismétlés útján tanulják el, amit a külvilágban látnak. Ezt “utánzásnak” hívjuk. A gyerekek az utánzást használják eszközként, hogy készségekre tegyenek szert, mint amilyen az ülés vagy az állás, beszéd, és az evőeszközök használata. Amikor beszélünk, megfigyelik, hogyan mozgatjuk az ajkainkat. Valójában nem csak a gyerekek tanulnak ilyen módon, de az egész természet a bizonyíték a hatékonyságra, ami a formák egyezőségén keresztüli tanulást illeti. Ezért, ha a Teremtő tulajdonságait akarjuk megfigyelni akkor meg kell teremtenünk önmagunkban az Ő cselekedeteinek a képét. Ennek a módszere kerül leírásra a Kabbala Bölcsességében.

KA

08 márc 2017

A másik ember vágyai

chess_thumb

A teremtés elemeinek alapvető természete, hogy önmagukban akarják érzékelni, a Teremtés első pillanatától fennálló kapcsolatukat egymással. Így az ember, amely a Teremtés végső célja és beteljesítője, a teljes teremtést képes önmagán belül érzékelni. A teremtés egy adott emberben, adott szinten történő megnyilvánulása az, amit az ember külső világnak érzékel. Ami tehát meg akar nyilvánulni számunkra a világban, annak le kell nulláznia magát az ember előtt, hogy az képes legyen beolvasztani a belső Mindenségébe. Ennek megfelelően, amikor mi akarunk belépni egy másik ember belső kozmoszába, le kell magunkat nullázni előtte, és képessé tenni a másikat arra, hogy összeolvadjon velünk. Ami tehát egy másik emberben lakni akar, annak át kell adnia magát a másik ember vágyainak.

Reggeli Lecke 2017.01.13

KA

21 jan 2017

Ez Ádám szintje

laitman_435

Kérdés:

Hogyan segít az emberiségen az, hogy minden ember az élet értelmére gondol?

Válasz:

Az élet értelmére irányuló gondolat egy vágyat fejez ki, amely nélkül egyébként nem tudnánk előre haladni. Tehát, mindenféle problémákat és bajokat szenvedünk el, de mindez először azért van, hogy megpróbáljuk hatalmas ügyeskedéssel kikerülni a problémákat. Ez az állati megoldás. Ha szenvedünk, akkor menekülünk a szenvedés elöl, jön egy csapás és menekülünk. Aztán jön a másik csapás és újra menekülünk. Ezért valóban néhány csapást kapunk, hogy feltegyük a kérdést, hogy: Mi az értelme ennek az egésznek?

Az összes csapásnak ez az egyetlen értelme, hogy mi keressük a forrását mindennek. Majd aztán a problémák és a csapások összeadódnak és bölcsességé válnak, hogy fel tudjuk tenni a kérdést:

Kitől jönnek ezek és miért?

És valójában a „Miért jönnek ezek”-nél fontosabb lesz, hogy „Kitől jönnek ezek, és mi a megoldás ezekre.”  A megoldás az az, hogy ne szenvedjünk el csapásokat és nem az, hogy egyre ügyesebben próbáljunk elillanni előlük. Így fedezzük fel a Felső Erőt, és ez a felfedezés felemel bennünket majd a beszélő szintre.

A beszélő vagy emberi szint, az egy szint, ahol mindannyian össze vagyunk kapcsolódva egymással. Ilyen módon egy testet formálunk meg a vágyainkból, egy spirituális testet, egy általános vágyat, és ezen belül felfedezzük a vitalitást, az életet, amelyet a Felső Erő, ezen a kapcsolaton belül jelenít meg.

Tehát én itt és most a hús testemben élek. Ebben egy bizonyos fajta vitalitás jelenik meg az állati szinten, ehhez hasonló dolog történik meg az, hogy ha összekapcsolódunk. Akkor ezzel létrehozunk egy spirituális testet. A test valójában egy kölcsönös vágyat jelent, amelyben megjelenik egy erő, áramlani kezd, és ezt az erőt Teremtőnek fogjuk nevezni.

Hasonlóan, a pillanatnyilag a szintünkön megnyilvánuló életerőhöz, ami az állati szinten van, elérhetem, a beszélő szinten megnyilvánuló erőt, hogyha megfelelően kapcsolódok másokkal. Ez által felfedezem egy új szintjét az életnek. Tehát a mi világunkban valóban, az ásványi, növényi és állati szinteken belül ez érhető el, és nyilvánvalóan az egész állati létezésnek az az értelme, hogy fenntartsuk a testet.

Azonban ha összekapcsolódunk, akkor ez által egy spirituális testet hozunk létre, és akkor ez az erő, ez a vitalitás, ez az, amit fel kell fedeznünk, és akkor ezen a szinten mi valóban felfedezzük az emberi szintet. Miért nevezzük ezt emberi szintnek? Mert amikor összekapcsoljuk a vágyainkat, ezt egy olyan módon tesszük meg, hogy valóban hasonlóvá is váljunk ahhoz az erőhöz, ami megnyilvánul ezen a szinten. Az Ádám szó héberül a dome szóból, a hasonló szóból származik. Tehát a mi vágyunk hasonlóvá válik a fényhez, az edényünk és a fény egyre közelebb kerül egymáshoz, és ez Ádámnak a szintje.

Részlet a 2016. 03. 14. reggeli leckéből

KA

14 márc 2016

A szeretet alapú kapcsolat

Nincs két egyforma

“Az ember, amikor elkezd szeretet alapján magához kapcsolni másokat, valójában a saját lelke külső elemeit kapcsolja annak belső elemeihez, helyreállítva ezzel lelke egységét. Az ember ugyanis mindent, amit önmagán kívül érzékel, azt valójában saját vágya egy részének minősége alapján érzékeli, ami azt jelenti, hogy minden hiba, amit másban vélünk felfedezni, az valójában a mi hibánk. Ami ugyanis valóban az emberen kívül van, azt nevezzük Teremtőnek, Akit csak akkor érzékelhetünk, ha a lelkünk, – amely ennek az érzékelésnek az eszköze, és amely valójában a külső és belső kapcsolataink helyreállításában jelenik meg-  formaegyezésbe kerül Vele.”

Kivonat a Reggeli Leckéből

ford: KN

KA

17 júl 2014