Dr. Michael Laitman

házasság

Hogyan szökjünk el a magánytól?

hogyan meneküljünk el a magánytól

Kérdés: Gyakran előfordul frusztráció és depresszió a mély félelem miatt, hogy egyedül maradunk ebben a világban, leszakadva a szeretteinkkel való kapcsolatról. Más szóval, létezik egy szilárd alap, amelyre építeni lehet a családi kapcsolatokat?

Függetlenül attól a ténytől, hogy ma már nincs szükségünk egymásra úgy, mint korábban, nyilvánvaló a családi hagyományok hanyatlása és a szexuális partnerek könnyebb elérhetősége szélesre tárja azon ajtókat, amelyek eddig a múltban zárva voltak. Annak ellenére, hogy ma, a családtagok lényegesen kevesebb időt töltenek együtt naponta, még is van valami belső késztetés bennük, ami összetartja őket ősidő óta: egyfajta egzisztenciális félelem a magánytól, amit ma sokan megtapasztalnak.

Válasz: Mégis, az emberek egyre kevésbé valószínű, hogy megtalálják a választ a házasságban erre a félelemre. A kölcsönös bizalom és a kölcsönös támogatás nem társul többé a korunkbeli családokhoz. A félelem ott van, de a megoldás még nem látható.

Igaz, hogy jobb együtt lenni valakivel, mint egyedül maradni. Az emberek, rengeteg “poggyászt” terhet vettek magukra az életük során, úgy érzik, hogy a partnerük tőlük függ; megértik, hogy felelősek értük, ha másért nem is, akkor legalább azok miatt a szokások miatt, amik beépültek. Mi csak emberek vagyunk.

Azonban, én nem gondolom, hogy csak az egyedülléttől való félelem tartaná bent az embereket, egy jó és egymáshoz hű családi környezetben. Ennek az “elméletnek” nem kell bebizonyítani az ellentmondását, és az sem megoldás, ha elrejtjük az árnyoldalát. Mindössze annyira van szükségünk, hogy pozitívan álljunk hozzá.

Kérdés: A Pszichológia kijelenti, hogy mi nem kapcsolódunk kizárólag a félelem miatt a másikkal, inkább egy mélyebb belső kapcsolatot keresünk, az egységet. De kétségtelen, hogy sok embert hajt a félelem. Ez az a pont, ahol elkezdődik a folyamat, de teljesen nyilvánvaló, hogy nem jön létre belőle egy megfelelő kapcsolat. Éppen ellenkezőleg, a félelem más jelenségeket okoz, gyakran akadályoz meg minket a hibás kapcsolat megszakításában.

Beszéljünk olyan helyzetről, amikor az emberek készen állnak kapcsolatot építeni, de nem tudják, mit tegyenek. A kérdés az, hogy mivel kezdjük?

A mai módszerek azt ajánlják az embereknek, hogy megismerjék önmagukat, és a természetüket. Azt kérdik, hogy “Milyen részt vagyok képes szentelni magamból a társamért?”. Miután valaki felteszi ezt a kérdést, “jegyzetet” készít: “Mit várok a társamtól és a közös életünktől?”. Továbbá, amikor megérti, hogy mik az elvárásai önmaga és a partnere felé, és mik az elvárásai az élettől, akkor készen áll egy más típusú kapcsolatot teremteni. Ez a gyakorlat nagyon elterjedt manapság. Ez helyes?

Válasz: Feltételezem, hogy ez nem csak napjainkban népszerű. Ez mindig így volt. Az emberek mindig kiszámították a befektetésüket és a partnerük hozzájárulását a közös családi életbe. A házasságközvetítők “segítettek” a fiataloknak és a szülőknek, hogy “Jó alkukat” hozzanak létre. De, ez az egész üzlet volt. Mindkét házasulandó fél egoista volt, és nekik kelletett, megfontolniuk, igazolniuk, hogy érdemes-e egymással lenniük. Az érzéseik egymás felé is csak egy volt a számos összetevő között ebben a képletben. Az érzelmeik “beszerzési hatalom” részei voltak csupán, és bekerültek az általános egyenletbe.

Ez a megközelítés a helyes? Nem hiszem. Természetesen, ez egy ideig működött, de azóta, drámaian megváltoztunk. Mi nem vagyunk biztosak abban, hogy mit akarunk ma, és főleg azt nem tudjuk, hogy mit akarunk majd holnap. Azonkívül a lélekismeretünket nagyrészt megrontja egy olyan hatalmas külső hatás, ami oldalról tol minket, hogy mesterséges megszorítások és szabályozások, képzeletbeli hasznok és veszteségek mellett álljunk.

Minden hóbort, az összes “szezonváltás”, ahogy alá vettjük magunkat teljesen megváltoztat bennünket a külső mellett, az összes belső változásért is felelős. Ezért, ez az előnyök és a hátrányok kiszámításai, a jövőbeli családi életünkre, nem biztos, hogy helyesek fognak hatni. Csak akkor, ha a cél érdekében beállítunk egy magasabb értéket, és elfogadunk egyfajta kihívást, és mind az egyéni és a társadalmi akadályok és zavarok fölé emelkedünk. Akkor, de csak akkor, a társadalom, és az elemei is a fiatal párok, nem csak hogy túl fogják élni, de virágozni is fognak.

2013.11.06, Az “Új élet” TV. programjából, 195. beszélgetés

ford: B.S

lekt: FB;KN

forrás: How Do You Escape Loneliness?

Posted on November 20th, 2013 at 8:56 am

כיצד להינצל מהבדידות?

פורסם: 6.11.13, 11:57     

 

25 nov 2013

Játszodjunk mintha a világ jó lenne?

Kérdés:

Mit jelent a Kabbalah Bölcselete szerint, játék a férfi és a nő között?

Válasz:

Én játszom mintha én jobbá akarnék válni, ez a valódi szándék. Ez a játék a spiritualitásban gyökeredzik. Még a kövületi, növényi és élő állapotban is, de különösen az emberi állapotban, gondolatban ás a vágyban, ha valaki növekedni akar, mondjuk ő jobbá akar válni – ő játszik. És igy ő “energiát” húz  magára, Körbevevő Fényt a felső, magasabb állapotból, és ezáltal oda emelkedik, egy új és javitottabb állapotba.

Kérdés:

Hogy kell játszani a családban?

Válasz:

Úgy kell játszani mintha a család már korrigáált lenne: nem szabad vitatkozni, hanem le kell takarni a rosszat. Irva van: ”Minden rosszaságot letakar a szeretet ” Ne próbáld kijavitani a rosszakat, hanem takard azt le.

Kérdés:

Mit jelent  az, hogy beismerni a rosszat? (akarat a raa)

Válasz:

Minek az érdekében? Te ki tudod azt javitani? Nincs értelme, rossz kielemzésének, kifejezett keresésének. Ez felfedeződik magától, ha te folytatod azt, hogy te jó vagy, vagy azzá akarsz válni. Mi a spirituális összeköttetésre vágyunk, és ennek eredményeképpen fedezzük fel a roszat, amely a még korrigálatlan  része a következő szintnek, állapotnak. És mi utána korrigáljuk azokat. Ugyanúgy van ez a korporeálitásban: minek kell felébreszteni a rosz dolgokat? Ma ez az egész világ problémája. Kezdjünk ehelyett úgy játszani mintha a világ jó lenne, és  mi Fenntről erőt húzunk, amely korrigál minket, és a világ igazán jó lesz. Így kell viselkedni a családban, a feleséggel, a gyerekekkel ás más helyeken is.

Kérdés:

Mit csináljunk, ha a vannak problémáink , amelyeket szükséges megoldanunk?

Válasz:

Mi megoldjuk a bajokat, de nem ugyanabban az formában, amelyben azok előjönnek és felfedeződnek most a gyülölet és a szeretet formájában. Mi “megyünk tovább”, nyilvántartjuk a problémákat, és elrendezzük őket. A fő dolog, hogy kivülről visszahúzzon téged a közöttünk levő kapcsolatba és átvigyen egy alaposabb biztosítékba, garanciába az hogy szükség van a megoldásra.

Mi egymás között csak a jót játszunk. A “Játszunk” jelentése: azt akarjuk, hogy valóban így legyen. Állandóan rosszaságok, hibák fedeződnek fel, és mi ráépitjük magunkat ezekre. A szeretet letakarja, lefedi  a rosszakat. Nem lehetne szeretet, ha nem lennének súrlódások. Néhányszor az emberek akarják érezni ezeket a  súrlódásokat, vitatkozásokat, azért, hogy nagyobb szeretetett fedezenek fel. Nem létezhet egyik a másik nélkül.

A helyes hozzáállás nem változik meg: mindig húzd magadat a kapcsolat felé. Ne probálj lopni valamit, azért, hogy felfedezd, hogy te vagy a tolvaj, és azután korrigáljad magadat. Az összesz “jó tettek” spirituális “parancsolatok”, mindig jó útra vezetnek és  rajtuk kereszül felfedeződik benne a rossz része ugyancsak.

bs

09 Már 2011

Egy spirituális család

Kérdés:

Hogyan néz ki a korrekt család spirituális értelemben?

Válaszom:

Írva van: “A férj, a feleség, és a Shechina (Istenség) közöttük”. Amennyiben mi a spirituális elérés érdekében élünk, ha mi kezdetben ezt korrekciónk alapzatául helyezzük, amennyiben ez a célunk minden egyes szinten, amennyiben mindketten megértjük, hogy pontosan ez az amiért mi ebben a világban létezünk, hogy ez a család “csúcsa”, hogy ez az oka annak, hogy gyermekeknek adunk életet és ezért dolgozunk, és amennyiben érezzük hogy az a fonál mely összeköt minket egymással és gyermekeinkkel a Teremtőn halad keresztül, amennyiben én azt akarom, hogy a Teremtő uralkodjon közöttünk, hogy az egész család érezze az Ő jelenlétét, akkor ez a megközelítés korrigálja összes viszonyainkat.

Akkor egy sikeres családdal rendelkezünk.

09 Már 2011

Felelőtlen szabadság

Kérdés:

Miért van az, hogy energetikus nők lemásolják az erőszakos férfi viselkedést? Honnan származik mindez?

Válaszom:

Onnan, hogy nincs más választásuk, a nők arra vannak kényszerítve, hogy megoldják életük problémáit annak érdekében, hogy azt nyújtsák önmaguk számára, amit a férfiak nem adnak meg nekik. Ezért van az hogy a nők arra vannak kényszerítve, hogy magas szintű oktatásban vegyenek részt, és keményen dolgozzanak, míg ugyanakkor gondoskodniuk kell az otthonról is és a gyermeknevelésről is egy férj, vagy társ érdembeli részvétele nélkül. Ennek eredményeképpen, ma a nők egyre magasabbra emelkednek a karrier létrán, újabb és újabb pozíciókat elfoglalva.

Mindez azért történik mert a férfiak elmenekülnek a felelősségtől, azoktól a szerepektől, melyeket magukra kellene venniük. A nők elfogadják a modern élet kihívásait, a férfiak viszont nem.

Összességében a modern környezet arra készít fel minket, hogy szabaddá váljunk, azt mondván: “Élj ahogy csak akarsz, senki nem mondhatja meg neked mit tegyél”. Az emberek nem érzik magukat felelősnek a társadalom, a saját országuk, nemzetük vagy a világ helyzetében. Ma a világban jelen van az, hogy tegyél bármit ami eszedbe jut mindaddig amíg nem ölsz, lopsz, vagy nem teszel főben járó bűnöket.

Azonban mindez ellentétes azzal, amit Baal HaSulam adott át nekünk: a spirituális gyökereknek megfelelően, mindegyikünk tartozik a társadalomnak. Ez nem csak arról szól, mit vesz el az ember a társadalomtól és mit vesz magához a társadalomból, hanem arról is hogy mi az amit nem hajlandó annak megadni. Minden egyes embernek dolgoznia kell, és ki kell vennie a részét a közös munkából. Mindegyik embernek magára kell vennie a családalapítás, és a gyereknevelés és az adni akarás terheit.

Azonban a mi társadalmunkban nem számít bűnnek az, ha az ember nem adja bele saját részét a közösségbe. A bűn az, ha többet vett magához, mint ami megengedett. Ebben a helyzetben egyszerűen mi tovább szenvedünk, amíg a nők sem és a férfiak sem találják a társadalomban a helyes szerepüket addig,  ameddig az emberiség egyszer csak nem találja ott magát a “kipusztulás határán”. Lehet, hogy az majd segít a helyes szerepünkbe billenteni bennünket.

KA

08 Már 2011

Egyenlőségről és elsőbbségről szólva

Ma egy átmeneti állapotban vagyunk. és amikor elkezdjük a korrekciót, a nők teljesen egyenlővé válnak a férfiakkal.

A spirituális úton a nőnek kell felállítania a vágyat, neki kell nyomást helyeznie a férfira, azt előrehaladásra késztetve. Hasonlóan a mi világunkban is a feleség helyezi a férfit nyomás alá, hogy az dolgozzon és keresetét haza hozza. És amikor létezik az otthon, és az annak fenntartására szolgáló kereset, akkor vagyunk képesek gyerekeknek életet adni, és őket felnevelni.

Ugyanígy működik ez a spiritualitásban is: amennyiben mi a lelkek korrekcióján együtt dolgozunk, akkor életet adunk új lelkeknek, új kapcsolatoknak. Írva van ezzel kapcsolatban: “A férj és feleség, és a Shechina (Istenség) közöttük”. A Teremtő felfedezése pontosan közöttünk történik meg, amikor mi együtt vagyunk.

Mind a férfinak és a nőnek bele kell adnia részét ezekbe a cselekedetekbe. Egyik sem nagyobb mint a másik itt. Lehetetlen életet adni a nő nélkül. Egy új lélek, egy új spirituális Parcuf csakis a női vágy erejével nevelhető fel.

A korrekció folyamatában senki sem szerez meg nagyobb jelentőséget. Senki sem kisebb vagy nagyobb. Bármikor amikor valami kevesebb súllyal bír, akkor azt más kiegyenlíti a Fények és Edények ellentétes értékének megfelelően. A női vágy nélkül a férfi erőtlen, és a női vágy a férfi szűrője nélkül ugyancsak erőtlen.

Mindennek ellenére ki az elsődleges akkor? A nő. Mindez azért van, mivel a korrekcióra irányuló vágy az mindig a nőtől származik. Ugyanígy van ez a mi világunkban is. Bár a férfiak úgy gondolják saját képességeik által érnek el sikereket, a valóságban összes cselekedetük csakis a nők számára történik, csakis annak érdekében hogy a nő szemében érjenek el fontosságot. Ez az ahogy fel vagyunk építve.

07 Már 2011

Nők, férfiak és a kölcsönös biztosíték

Kérdés:

De igaz, hogy a kölcsönös biztosítéka  nőkre is vonatkozik?

A válasz:

Bizony, férfiak is nők is, nemtől függetlenül el kell érjék a kölcsönös biztosíték szintjét. Azért mondjuk, hogy a férfiak a  Szinaj (Gyűlölet) hegyénél álltak és a nők körbevették őket, mert ez zajlik belül a szellemiségi 8adó) tulajdonságainkban odabent.

A  “nő” jelképezi az örömkapó kéjvágyat, míg a “férfi” a vágy legyőzését jelképezi, az adást. Héberül a “férfi” az “gever”, vagyis a “hit-gaber” azaz “legyőz” igével kapcsolatos. Ez az Adásvágy, ami felfedezi magában az ellenkező vágyat, a Szinaj /gyűlölet/ Hegyét.

Az egység, azaz a kölcsönös biztosíték mindenkire vonatkozik. A nőknek is belsőleg próbálni kell egybetársulni mindenkivel, pont, mint a férfiaknak. Ámbár a  férfiaknak kifelé is ki kell mutatni, a nőknek csak befelé elég.

Ezen túl a nőknek “nyomasztani” kell a férfiakat. EZ azért van, mert a férfi természete szerint a nőre hallgat, a feleségére. A feleség olyan, mint az anyja: így érzékeli a mélyben.

A férfi alapképlete a Zeir Anpin /rövidorrú/ helye két nő közt van, a két Nukva közt van:MalchutBina között. Anyja a  Bina, neje a  Malchut. Hiányait, vágyait a feleség, a  Malchut diktálja, s anyja a Bina odaadja a beteljesedést, kielégülést.

Azaz nem fordulhata   Bina irányába a  Malchut nélkül s ha odafordult, nincs más választása, amit a Bina odaadott, tovább kell adni a Malchut számára. Így működik a férfi. Ezért van, hogy öntudatlanul anyjának érzi a feleségét.

kgy

20 nov 2010

A mai családoknak szüksége van közös spirituális alapokra

Kérdés:

Miért van annyi probléma a családi kapcsolatokban manapság, és miért válik el olyan sok ember, vagy egyáltalán meg sem házasodik?

Válasz:

Azegoizmus minden pillanatban növekszik. A mód, ami az előző generációk rendelkezésére állt – ahol alig volt különbség az egymást követő generációk között – nem folytatható többé. Az emberek folyamatosan ott élnek, ahol eddig, ugyanabban az országban, és ugyanabban a faluban, és a fiú örökli az apja mesterségét: ha az apja kovács volt, akkor a fiú is kovács lesz, ha az apja gazdálkodó volt, a fiú is az lesz. Ez volt a szokásos útja az életnek. Az emberek átadták a ruhájukat egyik generációról, a másiknak.

Ma azonban valaki minden pillanatban más! A változás érdekében még csak újjászületni sem kell. Mivel az ember mindig új állapotba kerül, nem tud abban az állapotban megmaradni, amiben tegnap. Tegnap valakivel megházasodtam, és ma amikor rápillantok,  megzavarodok. Azt gondolom: „Ez tényleg az a nő, akit elvettem?”  Hol van az a nő, akit tegnap olyan jól ismertem? Hol vannak a minőségei?” Nem látom ezeket a minőségeket ma. Elvesztettem a lehetőségét annak, hogy a változás feltűnjön a számomra. Közben vizsgálom, a páromat, és úgy tűnik, ő változott meg, és én képtelen vagyok vele élni a továbbiakban.

Senki nem hibás valójában. Ha a mi fejlődő vágyaink, nem kezdenek korrigálódni, a család elkerülhetetlenül elkezd összeomlani. Milyen alapokra van szüksége az embereknek együtt maradni?  Egyszer mi már együtt voltunk egy testi – és szociális szinten: a közös háztartásban, otthoni életben, a gyermekek között, a mindennapi házimunkában és a közvélemény nyomása alatt. Ma azonban már, senki nem foglalkozik, semmivel. Az emberek mindezen határokon felül emelkedtek, nem érdekli őket semmi.

Ezért az emberek képtelenek családot teremteni, vagy benne lenni, része  lenni, és nem akarnak gyermekeket. A családok problémája egyre jobban elterjed és növekszik, és nem képesek megoldani ezt, ha a szülők nem egyesülnek a spiritualitásban, a  közös tanulásában.

Semmilyen anyagi alapú tevékenység nem tartja már össze az embereket és a családokat. Csak az mentheti meg a családokat, ahogy ez írva van: “A férj és a feleség és Teremtő kettőjük között.” Fel kell már fedeznünk, hogy mit kell kiterjesztenünk, hogy megszerezzük a Felső Erőt, a magasabb ideát, a „Man” (valódi kérés/ima) szintjének eléréséhez.

kn-

15 aug 2010

A Teremtő meghallja a nő vágyát

Nukva (a női vágy) mindent Zeir Anpintól (az ő férje) kap meg, beleértve a Korrekció Fényét, mely őt egy edénnyé változtatja éjszaka, és a Beteljesülés Fényét mely megtölti őt amikor megszerzi a felnőtt állapotot és megkapja a Fényt az adakozás érdekében, mely állapotot nappalnak hívunk. A napfény órái különböző állapotok, melyek alkalmával megkapja a Fényt az adakozás érdekében különböző fokokban.

Az idő az illumináció váltakozása a Nukván belül, attól a képességétől függően melyben képes egyesülni a Zeir Anpinnal, és amekkora mértékben a Korrekció Fényét megkapja tőle. Az idő a Nukva korrekciójának lépcsőfokai, melyeken neki fokozatosan át kell haladnia. A Nukva nem határozza meg, hogy mely állapotokon megy keresztül azonban, csakis annak sebességét határozza meg, milyen gyorsan történnek meg ezek a változások.

A reggelt mindig a délután követi, és a délutánt pedig az este, és aztán az éjszaka. Ezt a sorrendet lehetetlen megváltoztatni. Azonban annak sebessége, hogy ezek az állapotok milyen gyorsan jönnek egymás után az ő (Nukva) kéréseitől függ (Hitaruta de-Letata “alulról való felébresztés”). Semmi nem érkezik Felülről, hacsak mi nem vágyunk arra.

Ez a törvény mely a spirituális világban működik, irányítva a viszonyokat a Felső Szint és az alsó szint között, a Teremtő és a teremtés között. És mi ugyanezt figyelhetjük meg mi világunkban. Úgy tűnik számunkra hogy a férfiak uralják a világot, de a valóságban mindent a nő vágya határoz meg. Az nő vágya az mely a világ összes változását okozza.

hzs

30 dec 2009

Szerelem, család és a teremtés célja

 Kérdés:

Régebbi időkben a férfi képes volt feleséget vásárolni magának, és a párválasztást a szülők intézték. De az igazi szerelem csak egy különleges egyénnel kapcsolatban alakulhat ki bennünk.

A mai világban a házasságok nem mindig a szerelemre alapulnak. Néha a nő teherbe esése az indok, ezzel próbálván a házasságot kierőszakolni. Máskor azért házasodnak emberek, hogy elköltözhessenek egy másik helyre. Vannak persze más példák is. Szóval családot alapítottunk és most azt védenünk oltalmaznunk kell. Mi történik akkor, ha más iránt kezdenek érzelmeink lenni, amikor már a társadalom egyik “sejt”-jében létezünk? Akkor mi a család, és mi a szerelem jelentése?

Válaszom:

A történelem során az emberiség a családot, mint a társadalomban létező sejtet kezelte, amire szükség van, és ki kell fejleszteni. Bármilyen nemzetben vagy kultúrában a szerelem legtöbbször nem volt a családalapítás alapja. A családalapítás célja az volt mindig is, hogy világunk ketretei között létezni tudjunk.

Ma egy másik cél megvalósításának küszöbén állunk: a családalapítás újabb célja az, hogy a Felső Világ keretei között létezhessünk. De amíg továbbra is a küszöbön állunk, meg kell szabaduljunk a régi családi kötelékektől, és egy újabb, magasabb célt kell elérjünk. Ezen az átmeneti ponton, még továbbra is természetünket, és saját magunkat elemezgetjük. Ezt annak érdekében tesszük, hogy megértsük: természetünk gonosz, és fölé kell emelkedjünk.

14 Júl 2009

Nem erőltethetjük a házastársunkra a Kabbala iránti érdeklődést

 Kérdés:

Hogyan függ a nő spirituális fejlődése a férfitől? Én egy férfi vagyok, és egész életem során Kabbalát tanultam. Azonban a feleségem TV sorozatokat néz, és csak arra gondol, hogyan kereshetnénk több pénzt. A házasságunk megörzése érdekében néha nézi velem a 66-os csatorna (Izraeli kábeltelevíziós Kabbala csatorna) műsorát, és néha még a blogot is olvassa. De semmi nem jut be igazán gondolatai közé. Képes vagyok őt a saját szintemre “felvonszolni”? Szükségem van rá, és két kicsi gyermekünk van, de ugyanakkor minden energiámat a Kabbalának akarom szentelni.

Válaszom:

Minden személy egyénileg kapja meg a Felső Világ iránti vonzódást, azaz a szívben található pontot. Nincs joga a feleségét arra kényszerítenie, hogy érdeklődjön a Kabbala iránt.

Amennyiben ő megengedi magának, hogy szabad idejében Kabbalát tanuljon, akkor önnek minden más feltételbe bele kell egyeznie. Emellett azt is ki kell mutatnia, hogy mennyire hálás azért, hogy mindezt felesége megengedi. Ez segíteni fogja az ön spirituális fejlődését is, és munkáját önzősége ellen.

20 jún 2009

63 queries in 0,696 seconds.