Dr. Michael Laitman

ima

Mit kellene kérnünk a Teremtőtől

Laitman_707
Néha, amikor imádkozni próbálok, amikor megpróbálom elképzelni magam előtt a Teremtőt, akkor úgy érzem, hogy nem itt van a helyem, szeretnék eltűnni innen. Miként fordulhatok én a Teremtőhöz, a mindennapos dolgaimmal? Úgy érzem, hogy Ő egy mindenható és Ő az, aki mindent megbocsát, még akkor is, ha én gondolom magam hibásnak, hogy hozzá fordulok.
Igyekszem kedves lenni másokkal, de mégis mocskosnak érzem magam, amikor a Teremtőhöz imádkozom. Mit kellene most tennem?
Michael Laitman válasza: A Teremtő megalkotta a hibákat, és bűnöket, hogy ezek által érzékelhessük a különbséget, és kérhessük ezek megváltoztatását.
SZL
KN

04 dec 2015

Közösség Imája

laitman_276_02

Kérdés:
Miért van az, hogy az emberiség évezredek óta próbál a természet legfelső erejétől kérni, azonban mintha senki nem lenne, aki meghallhatná ezt a kérést, miközben mérhetetlen szenvedés nyilvánul meg a világunkban?

Válasz:
Azért van ez, mert nem helyesen kérünk. A Teremtő Erő csak azt a kérést hallja meg, amely másokért szól, és mentes minden önzéstől. A másokért imát pedig nem képes egyetlen ember felemelni, ezt az imát nevezzük a sokaság imájának. A Kabbala legnagyobb titka, hogy önmagunknak csak úgy kérhetünk, ha egy spirituális csoporthoz tartozunk, és a csoport szeret bennünket annyira, hogy kér nekünk, azaz együttes imát emel az érdekünkben.

2015.07.19 Mexikói Kongresszus

KA

20 Júl 2015

Ima a jövőbeli Énhez

Laitman_707

A probléma az, hogy a Kabbala Bölcsességéhez eljutott ember milyen gyorsan kezdi el a valódi munkát. Lehetséges, hogy már hosszú ideje foglalkozik Kabbalával, figyeli, mit mondanak, de nem tesz olyan erőfeszítéseket, ami a másokkal való kapcsolatra irányul.

Talán, csak hosszú idő eltelte után kezdi el megérteni, hogy a spirituális út az a csoporttal való kapcsolatban jelenik meg, és ehhez meg kell találnia az egység középpontját. Végül is csak ott érdemli ki a kapcsolatot a Teremtővel

Hosszú idő telik el addig amíg az ember kialakít egy elképzelést, a Teremtő koncepciójáról. Végül is a Teremtőnek nincs képe nincs formája, a legkisebb fogalmunk sincs róla.  Teremtőnek nevezzük az adakozás erejét, amely bizonyos feltételek mellett tárul fel az ember számára, és ezt a feltárulást a saját erőfeszítése által kell elérnie. Az embernek alkalmassá kell válnia az adakozás minőségének megszerzésére. Csak amikor az adakozás ereje megjelenik az emberben, hívhatjuk ezt úgy hogy Teremtő, de ez nem az emberen kívül van.

Az ember lényegében a saját jövőbeli formája által kap benyomásokat. Magára vonja azt a tényt ami majd feltárul benne, az az amely majd a jövőben feltárul benne. Teljesen világos kell legyen a számára, hogy semmi nem fog megváltozni kivéve ő maga. Törekednie kell erre a jövőbeli formára, és meg kell szólítania egy imával.

Ezért erről az útról az van mondva, hogy: “Dolgoztam és megtaláltam”. Ez nem jelenti azt, hogy én az úton maradok és körülöttem minden megváltozik, az emberen belüli teljes világ és emberen belüli egész valóság megváltozik. Ezért mondjuk azt, hogy „Dolgoztam és megtaláltam, ezért hiszek benne”. Lehetetlen eljutni ehhez a megtaláláshoz, anélkül, hogy magamat megváltoztatnám. Megtaláltam mivel, eljuttattam magam a Reformáló Fény által a helyes formámhoz, és önmagamon belül feltárul a kölcsönös minősége az adakozásnak és a szeretetnek, amely minőséget Teremtőnek nevezzük.

Erőfeszítés nélkül lehetetlen elérni ezt.  Erőfeszítések által megtalálom, kifejlesztettem azt az alapot, amelyen az adakozás képét, a Teremtő minőségét felfedezhetem. Ez az egyetlen módja az előrehaladásnak. Ezért az erőfeszítésemnek túl kell mutatniuk az ember hatalmán azaz, nekem alapot kell teremtenem az erőfeszítéseim által, de mindig meg kell várnom, hogy a reformáló Fény változtasson meg engem, és az készítsen fel az adakozás és a szeretet minőségének feltárulására. Akkor mindez kialakul bennem, ez fog uralkodni és megváltoztatni engem olyan módon, hogy a teljes értelmem és szívem, teljes kapcsolatban fog dolgozni a többi részemmel, amelyek most idegennek és tőlem leválasztottnak tűnnek még.

Tehát szükségünk van az erőfeszítés helyes definíciójára. Ezért telik el annyi idő, attól a pillanattól kezdve, amikor valaki megérkezik a csoporthoz és elkezd tanulni, addig a pontig amikor elkezdi megérteni és érezni, hogy minden változásnak benne kell megtörténnie és nem rajta kívül. A megközelítésnek ezt a váltását nevezzük helyes valóságérzékelésnek, amikor érezzük, hogy minden az emberen belül van mivel az egész világ az ember saját minőségeinek lenyomata, és a spirituális edényébe bele kell foglaltatni mindent, azaz ennek az edénynek „integrálnak” kell lennie. Csak akkor éri el ennek a megvalósulását, amikor a teljes teremtés benne van, mint elválaszthatatlan rész az egész ásványi, növényi és állati természet és az emberek részei a léleknek és nincs semmi ezen kívül.

2013.11.12, Felkészülés a reggeli leckéhez, a “Shamati56–os levélből

ford: B S

lekt. KN

Forrás: The Prayer To One’s Future Self

14.11.2013, תפילה לעצמי העתידי

23 nov 2013

Egy Anya, aki mindenkié

one Mother for All1

 

 

 

 

Kérdés: Minden a Felsőhöz intézett kérésünktől függ. De hogyan lehetek benne biztos, hogy a Felső rendelkezik azzal, amit kérek, és nekem is akarja adni azt, amennyiben a kérésem helyes?

Válasz: A helyes kérést, imának (MAN-nak) nevezzük.  Ha szándékodban áll valamit kérni, ami nagyon fontos neked, akkor nem elég, hogy pusztán csak kérd azt. Nagyon sokan vannak, akik hozzád hasonlóan kérnek valamit. Szükséged van valamire, hogy megnyerd a felsőt, hogy segítsen, hogy elnyerd az együttérzését. Szükséges, hogy jobban megismerd Őt, és megértsd, hogy hogyan kerülhetsz közelebb Hozzá, és ellenőrizd, hogy mit szeretne. Ez azt jelenti, hogy különböző tetteket kell végrehajtanod, hogy örömet okozz Neki és közel legyél Hozzá.

A kérésednek olyannak kell lennie, hogy a te Galgalta ve Enaym-od, vagy a Reshimo –d (spirituális géned), ami felemelkedik a Felsőhöz, pontos egyezésben kell, hogy legyen a Felső, az Ő vágyával, annak AHAP-jának megfelelően.

One Mother for All

 

Az alsó rendelkezik egy Reshimo-val, az új állapot beteljesedéséért, akkor hogyan nyerheti el a Felső válaszát? A Felsőnek van egy rendszere, amit úgy hívunk, hogy „az állat emlői”, amelyek mindig készen állnak, hogy táplálják az alsót, de az alsónak kell felkészíteni a helyes edényt, hogy be tudja fogadni a kitöltést.

Ha hozol egy zsák érmét, ebbe nem fogsz tudni tejet elfogadni. Az edény, amire szükséged van, úgy van megtervezve, hogy befogadja a Fényt, tehát minőségében, mennyiségében és céljában is pontosan megfelelő erre. A cél, főleg azt jelenti, hogy neked mihez van szükséged a Fényre.

Ez az „állat” mindenkinek az anyja, nem csak a tiéd. Ha mindenki más nevében kérsz, és ezért akarsz kapni tőle, adni fog, de csak is ebben az esetben. Azonban nem igazán érzed, érted vagy fogadod ezt el. Nem értesz vele egyet! Reménykedsz benne, hogy ő favorizál téged, és ez az összes probléma gyökere.

Az anya dagad a tejtől… neked azonban mindenkiért kell kérned, különben nem fogsz egy cseppet sem kapni. Ha eléred a helyes kérést, a MAN-t, megígéred, hogy mindent, amit az emberiségért kaptál átadod, ami a te AHAP-oddá válik és csatlakozik a Galgalta ve Enaym-odhoz. Mivel ez az anya mindenkié, ő képtelen kevesebbet adni ennél, ez az ő útja. Ő 100%-ot ad, ezért neked 100%-ot kell kérned. 100% vágy az adományozásra, szemben vele 100% edény és a hiány.

100%-ban egésznek kell lenned, amit adni tudsz az edényeddel, Resimo-dal. Mivel csak az „egész tud az egészhez tapadni”. Ha a baba sír, kérve az anyát, hogy táplálja őt, meg fogja kapni, és ha 10 gramm tejet kér, akkor 10 grammot fog kapni. Azonban először is neki meg kell ígérni, hogy ezt mindenki hasznáért teszi. Ha nem így tesz, a kérés nem teljes, és nem kap semmit. Ez kicsit lehűtheti az embert és kiábrándítóan hangozhat.

Kérdés: Hogyan tudom megígérni, hogy átadom mindenkinek, amit megkapok, amikor a természetemből fakadóan tolvaj vagyok? Mi van, ha hirtelen lopok valamennyit?

Válasz: Ezt úgy hívjuk, hogy „ima az ima előtt”. Kérj egy vágyat a vágy előtt, és ez lesz a te helyes vágyad, és kérd a Felsőt, hogy helyezze a megfelelő imát a szívedbe. Természetesen ezt saját magad egyedül nem érheted el.

2013.10.3. A napi Kabbala lecke harmadik részéből, Tíz Szfíra Tanulmánya

ford: MT

lekt: KN

 

forrás :http://laitman.com/2013/11/one-mother-for-all/

17 nov 2013

A kisbaba nyöszörgése, amely felrázza a világokat

kisbaba nyöszörgése

 

 

 

Azt hisszük, hogy nem kapunk azonnali választ az imáinkra és a kérelmeinkre. De nem igaz, hogy azonnal nem kapsz választ. Te egy integrált rendszerben vagy, melyen belül több milliárd szállal vagy összekapcsolva. Ezért ha gondolsz valamit, megszólasz, vagy bármit teszel, az, lehetetlen hogy ne lenne hatással az egész rendszerre. Minden apró változás, amelyen belsőleg átmész, megrázza az egész rendszert, és válaszol minden egyes részletre.

Ez olyan, mint egy test, amely minden egyes sejtnek, minden egyes vágynak válaszol. Kapcsolatba vagy mindenkivel, és nem tudsz semmilyen cselekedetet megtenni, anélkül hogy nem ráznád meg az egész rendszert. Mindenki elkezd mozogni neked köszönhetően, és te ezzel állandóan változtatod a rendszert. A mechanikus cselekedetek, csak minimálisan hatnak a rendszerre, és a beszédnek is nagyon kevés hatása van. De a szándékod egy hatalmas változást hoz az egész rendszerben, még most is, amikor a szándékod nem éppen helyes, de mégis megpróbálod vele elérni Őt. Te olyan vagy, mint egy gyermek, aki előre próbál haladni.

Nem látunk ilyen hatást a fizikai világban, de a spirituális világban, az emberek, akik csak most kezdik el a spirituális munkájukat, cselekedeteik által megidéznek egy valós és erős választ az egész rendszerből. A fejlődésed mértéke szerint, te fokozatosan növekedsz egy olyan emberből, aki cselekszik egy olyan emberre, aki szolgálja azokat, akik cselekednek, amikor felemelkedsz a Bina (megértés) szintjére, vagy a Hafez Heszed (Kegyelmi Fény) szintjére, vagy még ennél magasabbra is. Csak az embereket (látszólag alsókat) szolgálod, segítve őket, de valójában, ők hozzák a legnagyobb változást a rendszerben, és ez minden bizonnyal neked köszönhető.

A „Felső” állapota, akár „kicsi” vagy akár „nagy”, felemelkedése az „alsók” MAN-jától (imáitól) függ. De határozottan, a legkisebbek azok, akik felemelik a MAN-t (az imát), és válaszul, erre az egész rendszer megrendül, válaszolva az erőfeszítésükre, amit arra tesznek, hogy be legyenek foglalva a rendszerbe, a megértésük és vágyuk alapján.

2013.11.07, Felkészülés a reggeli leckére

fordítás forrása: 08.11.13,  ציוץ של תינוק, שמזעזע את העולמות

forrás: 2013.11.10, A Baby’s Squeak Which Shakes The Worlds

ford: B S

lekt: BT;FB;KN

16 nov 2013

Hogyan fejlődött a lélek?

A spirituális fejlődés érzelmi, mivel a teremtés anyaga az élvezet vágya. Mi az elmét, csak azzal a feltétellel használjuk, ha segít nekünk kijavítani a vágyat. Ellenkező esetben árthat nekünk.

Mivel mondva van: “Senki nem lehet bölcsebb, mint a tapasztalat”.  Azaz, először át kell menjünk különböző érzelmeken, és átéléseken a megszerzési vágyunkban, majd ennek eredményeként bölcsességet szerzünk. Mi nem dolgozhatunk az elméből,  azzal, amit még nem éreztünk a megszerzési vágyunkban, mert ez filozófálást jelentene, amelynek nincs alapja a valóságban, mivel minden a vágy anyagára épül.

A helyzet állandóan változik, ha a helyzet nem változna, akkor az idő sem haladna. A helyzet változik, mert először is lenullázuk magunkat a Fény hatására. Minden munkát a Fény teszi, a Fény az első, Ő teremtette a vágyat, befolyásolja és megváltoztatja. Nekünk csak igazolnunk kell a Fényt, engedjük meg  belépni, beleegyezzünk, kérjünk, imát emeljünk, meggyőzük Őt, hogy elvégezze a munkáját.

Minden az állapotunkon múlik, mi követelünk,  mint a kis gyerekek, és kérünk mint a felnőttek. Rengeteg kommunikációs  módok léteznek az ember a Fény  között, vagy pontosabban a Fény és a vágy között, azért,  hogy a Fény hasson a vágyra és valamilyen műveletet végezzen rajta.

Akkor miért van szükség arra, hogy a vágy a Fényhez forduljon, és kérje Tőle a cselekvést? Azért, mert ezáltal a vágy megérti, hogy a Fénynek mi a szándéka, és egyetért Vele. Ilyen módon, ő megszerzi az elmét, a fejet (a Rosh), így ő maga is hasonlóvá válik a Fényhez. A vágy nem képes végrehajtani magától a cselekedeteket, mert a cselekedet jelenti a  “Teremtő munka”-ját. De ennek eredményeként a vágy egyre nagyobbá válik, amíg eléri a formaazonosságot a Fénnyel.  A célom az, hogy vonzzam a Fényt minden műveletre, amit akarom hogy tegyenek rajtam, és a Fény végrehajtsa.

Egy ilyen kérelem által, a vágy elkezdi lenullázni magát. Akarom, hogy változásokat tegyenek bennem, de egyelőre nem tudom melyek azok. Mert ez egy új állapot lesz, és én nem tudom azonosítani előzetesen. Nem tudok beszélni valamiről, ami még nincs az én elérésemben, ezért szükség van a lenullázásra és arra, hogy kérjem a Felsőt, hogy működjön rajtam, mentsen meg.

Nem tudom, mit csinál, és hogyan fog átváltoztatni még egy pillanat után. Megváltoztatja bennem a fejet és a testet, azaz, a gondolatot és a cselekvést, minden azért van,  hogy ne ismerjem fel magam olyannak amilyen voltam  egy pillanattal azelőtt, annyira, hogy ez egy teljesen új teremtés legyen. Nem számít mi leszek, a legfontosabb hogy átadjam magam a Fénynek, és Ő végzi el a munkáját.

Én készen kell, hogy legyek erre és jobban kell, hogy akarjam, mint bármi dolgot a világon, le kell, hogy váljak a múltról, azért, hogy ne maradjon semmi az előző élet szakaszomból, és ne azonosítsam magam semmivel a régi tulajdonságokból. Még akkor is ha nem lesz semmi átmenet a múlt, jelen és jövő között. Ez jelenti azt, hogy kész vagyok a Fény hatásának befogadására.

Ez a cselekvés nem  abból a vágyból ered, hogy elmeneküljek az előző állapotból. Én nem azért  kérem a változást, mert rossz nekem, nem kérem, hogy megmentsen a bajoktól, mert ez egy önző kérés lenne, és nem léptet elő az új spirituális szintre. Egy dolgot kérek – segítsen azonosulni a Fénnyel, hasonlítsak Hozzá,  adakozzak valakinek.

Mindezt letisztázhatom a csoporton belül, a barátokkal, az emberiséggel szemben. Szóval így készítem fel magam az igazi imára. Én keresem őt, mert nem tudom, milyen legyen ez az érzés. Ezért, keresésben vagyok, dolgozom, tanulok, terjesztek,  mindent megteszek mindent, ami a lehetőségemben áll. Érzékenynek kell lenni arra, amit adnak neked, hogy előrevigyen a helyes ima kitörésére, amely elhozza fentről a “választ az imára”.

Ezáltal eléred a magad lenullázását az öröm érzésében, az azonosulást, a hűséget a Fényhez, amely az úgynevezett “a lélek odaadása”. Tudom, hogy amit tesz nekem, az lesz a helyes. És nem azért, mert elakarok szökni bajoktól, mert nincs más választásom, hanem éppen ellenkezőleg, nem hiányzik semmi. Csak egy dolog hiányzik, hogy alávessem magam a Fénynek, integrálódjak az adakozás tulajdonságában, hogy Ő irányít engem, és lehetővé teszi, hogy ne gondoljak magamra, hanem hogy alávessem magam ennek a tulajdonságának.

Ez az úgynevezett ima, vagy a helyes kérelem, azért, hogy a Fény elvégezze az első műveletet, amely a spirituális embrió kezdete. Miután az ember elkezdi érezni a kapcsolatát a Fénnyel,úgy kezdi el érezni magát, mint a spirituális spermacsepp, akinek le kell nullázza magát az adakozás irányába.

Ez által kezdődik el az hosszú folyamat, amely a spirituális embrió kialakulása, állandó lenullázásban a  Fény előtt, azért, hogy minden alkalommal átadjon a magzatnak több-több adakozási tulajdonságot. Az egész spirituális út, az egész létra fokozata:”Ibur”(Megtermékenyülés), “Jenika”(Csecsszopó) és a “Mohin” (Agyak), ezek mind az adakozás tulajdonságának a megszerzése, hozzáadva az előző állapotokhoz. Így növekszik a lélek.

2013.09.16., Felkészülés a reggeli leckéhez

ford: B S

szerk: Sz I

22 Sze 2013

Álmodozónak lenni az adakozás rabszolgája

Mondva van: “Az áldás kupája tele kell legyen.” Azért, hogy kötelezzem a Fényt, hogy dolgozzon rajtam, nekem kell kérjem ezt Tőle, az én “edényeimből, amelyeket a Fénynek kell korrigálnia.

Nem tudom, mik ezek az “edények” és melyik részemért kérem, de a kérésemnek teljesnek kell, hogy legyen. Nem tudom, hogy történik ez, és hogyha a helyes irányba megyek, hogy letisztázzam és rendezzem a helyes “edények”-et.  Nekem állandóan dolgoznom kell azon, hogy  átadjam magam a gondolatoknak, vágyaknak és az adakozási cselekedeteknek, amennyire csak lehetséges, beintegrálódni és elveszteni magam a csoportban, ameddig a helyes kiáltáshoz érek, amelyet a Teremtő készít nekem.

Az igazi ima, a Fény adakozásának az eredménye is. Mert mi magunk nem teszünk  semmit, a felkészülésen kívül. Az ima a sok előző cselekedetek és felkészülések eredménye, ima az ima előtt.

És a Fény lassan-lassan hat ránk kis szakaszokban, a sötétségben, a tehetetlenség és kimerültség állapotaiban. Amíg a tehetetlenség állapota egy olyan stádiumba ér, amikor az ember készen áll mindenre, csak azért, hogy az adakozási tulajdonságnak  legyen a szolgája,  amely kezdi uralni és feltölteni a gondolatait (elme) és a szívét.

2013.09.16., Felkészülés a reggeli leckére

ford: B S

szerk: Sz I

22 Sze 2013

A globális válság felkészülés az imádságra

A globális válság felkészülés imádságra

Izrael nem növekedhet anélkül, hogy ne imádkozna másokért, akik a megszerzési vágyban vannak, és még ha nem is érzékelik és nem értik az egójukat. Ez az ima csak másokért szólhat. Ha ez megvalósul bennünk, akkor ezen a ponton lényegtelenné válik, hogy milyen helyzetben vagyunk mi magunk. Mert bennünk van egy spirituális szikra, ezért kell az adakozás érdekében dolgoznunk az “értelem feletti hitben”.

Tehát az első dolog az Ima, nincs ennél fontosabb. Nekünk minden cselekvésünk hasznos és hatékony, amely által gyorsabban jutunk el az imához. Tehát úgy kell cselekednünk az életünk során, hogy a legrövidebb, legegyenesebb úton jussunk el ehhez.

Az imánknak egyben a “sokaság imája”-nak is kell lennie, ami azt jelenti, hogy kétszeresen kell kérnünk, azaz az alsók számára is, a “sokaság” számára. Azok számára, akik még nem állnak kapcsolatba a Teremtővel, azok számára, akik szét vannak szórva világban, és még nincs szándékuk arra, hogy összekapcsolódjanak egymással.

Az utóbbi időben az egész világon növekszik a válság, amelyre úgy kell tekinteni, mint egyfajta felkészülésre, az imádságra. Mindig meg kell vizsgálnunk, hogy milyen a hozzáállásunk a környezetünkhöz, például a kínai árvizekhez, az izlandi vulkánkitöréshez, az egyiptomi zavargásokhoz, a szíriai polgárháborúhoz. Mégis, hogyan lehetséges az, hogy mindezek a dolgok csak azért vannak, hogy létrehozzák az egységes imát?

Látnunk kell, hogy még hiányzik belőlünk a megfelelő érzékenység, nem értjük a rendszert, nem ismerjük fel a jeleket még akkor sem, ha a fizikai események világos módon tárulnak fel számunkra, nehezen látjuk meg az események és közöttük lévő kapcsolatot.

Most már azonban talán értjük, hogy miért akart Baal HaSulam beszélni Ben Gurion-nal, és hogy miért ment Lengyelországba, a munkástüntetésre. Azért hogy elmagyarázza nekik a helyzet. A Felső Irányítás (Teremtő) a világ összes eseményébe belefoglaltatja a zsidókat, csupán abból a célból, hogy megélve ezeket, elhozza bennük az imát.

Amikor felfedezzük a valós képet, akkor megértjük, hogy minden átáramlik rajtunk keresztül, mint egy mikroszkópon, amely képes összegyűjteni és fókuszálni – a tű fokáig – a világokon keresztül érkező fénysugarakat. Ilyen módon hozzuk létre a kapcsolatot a fénysugarak és a Forrás és a világunk jelenségei között.

2013.08.22, Felkészülés a reggeli leckéhez

SZL

KA

31 aug 2013

Imádság, amely a jövőhöz irányul

Imádság, amely a jövőhöz irányul

Kérdés:

Hova kell irányítani a szándékot az imádságban (a MAN) a “tizes” csoportban?

Válasz:

Az imádság (MAN) az állapottól függ, amelyben vagytok. Lehet, hogy te kérsz tőlük, és ők kérnek tőled, és kérhettek együtt. Kölcsönös módon működtök. Vagy máris összekapcsolódtok és mind a tízen közösen kérítek a Felsőtől.

Azt mondjátok: “A köztünk levő kapcsolatban található a Teremtő”. Ez a kapcsolat köztünk az anyaméh, ez a “Zat de Bina”, a mi Felsőnk. Nincs más fölötte, csak a csoport, amelyben összekapcsolódunk. De most még nem vagyunk összekapcsolódva, ezért ehhez a jövőbeli formához fordulunk, amely összekapcsolódott és korrigált, és ez a következő felső szintünk. Mi pontosan ehhez fordulunk és a Teremtőhöz, amely benne van elrejtve.

Azaz, az imádságom (MAN) irányulhat feléjük, vagy mindanyian együtt megyünk a jövőbeli felső formánk felé.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

BS

15 máj 2013

Kit akarok korrigálni?

Kit akarok korrigálni?

Rábásh írásaiból, 1. kötet, 30. cikk: “Mit kell kérni a barátok gyülekezetén”: “Ebből az okból, nem számít ha a barátja rágalmazással beszél róla, és bizonyára gyűlöli őt. Ehelyett, az a személy aki meg akarja szerezni a barátja szeretetét, szüksége van a korrekcióra, hogy szeretni tudjon másokat.

Ezért, amikor a személy erőfeszítést tesz és kedvezően ítéli őt, ez egy Segula (gyógyszer/erő/érték). Ez azt jelenti, hogy “felébredés alulról”, megadják neki az erőt fentről, hogy képes legyen szeretni a barátokat, kivétel nélkül”.

A személy nem kéri azt hogy a barátai szeressék őt, hanem kéri az erőket hogy szerethesse a barátait, bár ő hidegséget érez, elutasítást és gyűlöletet. Csak erőre van szüksége, amely lehetővé teszi számára, hogy szeressen minden hibák és problémák fölött, amelyek felfedeződnek minden oldalon.

“Szemük van és nem látnak”, és “mindenki bírál a saját maga hibája szerint”. A Teremtő mindenféle feltételeket készít nekünk, és mindenki rajtam kívül már a korrekció végén van. Ez azt jelenti, hogy korrigálnom kell magam, és csak egy olyan mértékben tárul fel előttem újra és újra a valódi kép. Még most felfedeződik a valódi kép, de csak a korrúpt mértékemnek megfelelően. Később, azzal hogy részileg korrigálom magam, akkor valami mást látok.

Így változik meg a világ előttem. Mert ő nem függ senkitől és semmitől, kivéve az én “edényem” – től.  A világ maga absztrakt Fény és alaktalan. Valóban én adok neki formát vagy valami mást.

Szóval, ha látok egy rossz viszonyt a barátom oldaláról, akkor stabilizálnom kell a helyes kérést. Valóban valamilyen hiányt érzek és ez a “valami” a Teremtő kezében van, aki jó és jóindulatú és mindent kész adni. Minden feltétel úgy van elrendezve, hogy helyesen kérjek.

Még ha nincs is igazi vágyam arra, hogy szeressem a “gyűlölt” barátomat, érzem, hogy tőle függök, vagy érzem a viszonyomat hozzá, kérem hogy lássam az okozatot és a valódi igazságot.

Mindenkinek el kell érnie magában egy ilyen kérelemhez. Ha nem azon dolgozom hogy változzon a hozzáállásom a barátaimmal szemben, akkor mivel is foglalkozom? Kit szeretnék megváltoztatni: őket vagy magamat?

Erre a kérdésre belülről kell válaszolni és döntést hozni. Aki megváltoztatja magát azt jelenti, hogy foglalkozik az Úr munkájával és valóban megvalósítja a Kabbala a módszerét. És aki nem akarja korrigálni magát, hanem másokat, az mehet a kormányhoz és más szervezetekhez.

A Kabbala Bölcseletében nem kérhetünk más hozzáállást. Itt összegyűltek azok az emberek akik megtervezték hogy korrigálják magukat. És mi azokhoz a barátokhoz fordulunk akik megértik, hogy együtt haladunk a korrekció felé, szeretettel és ezáltal támogatva és segítve egymást megváltozunk, amíg elkezdünk igazán szeretni.

2013.04.07, Rábásh írásaiból, 1. kötet, 30.cikk: “Mit kell kérni a barátok gyűlekezetén”

BS

13 ápr 2013

72 queries in 0,622 seconds.