A filozófia és a kabbala közötti különbségről
Szerző: Péter Spronz | Kategória: Kabbala tanulás, tudomány
Kérdés: Azt olvastam a Wikipédián, hogy a kabbala és a filozófia két tudásrendszer, amely a világot és az embert kutatja. Mindkettő alapja azonos: a létezés céljának vizsgálata.
Ha a filozófia eredetéről gondolkodunk, fontos lehet, amit Johann Reichlin, a 15.-16. század fordulóján élt humanista filológus írt: a mesterének tekintett Püthagorasz, a filozófia atyja, nem a görögöktől, hanem a zsidóktól kölcsönözte a tanait. Ezért helyesebb volna őt kabbalistának nevezni. Ő volt az első, aki a kortársai számára ismeretlen “kabbala” szót a görög “filozófiára” fordította.
A görögök tényleg a kabbalistákkal tanultak?
Válasz: A zsidó próféták korában a görögök valóban a kabbalistákkal tanultak.
Abban az időben az emberek között már létezett a kapcsolat, és a zsidók bárkit befogadtak, aki tanulni akart. Hasonlóan működött mindez, mint az ősi Babilonban. Azok, akik akartak, csatlakoztak Ábrahámhoz, és azok, akik akkor nem akartak, később is megtehették ezt. A kabbala elérhető volt mindenki számára.
Kérdés: Mi a különbség a kabbala és a filozófia között? Lehet esetleg az, hogy a filozófiával ellentétben, a kabbala nem él az elvont, spekulatív érvelés módszerével pl. a lélek vagy Isten kapcsán?
Válasz: Igen, mivel a filozófiának nem áll rendelkezésére egy egyértelmű eszköz, amellyel hozzáférhetne a személyhez. Nem tudja, hogyan kezdjen el “kutakodni” benne, hogyan tanulmányozza a vágyakat és azok különböző fokozatait, hogyan vizsgálja a személy szándékait. Nem tesz különbséget a személy önmagát vagy másokat szolgáló szándékai között.
A filozófia nem tanulmányozza az önmagunkból történő kilépést mások felé, vagy a vágyak felemelését/leszállítását; nem foglalkozik avval, hogyan dolgozzunk a vágyak/szándékok emelkedésének vagy zuhanásának állapotában, és így tovább. A kabbala tudomány, egy nagyon komoly belső spirituális pszichológia.
Kérdés: Mondhatjuk azt, hogy a filozófusok a kabbalisták tanítványai, de nem jutottak el a Teremtő megértéséhez, vagyis nem fejlesztettek ki szűrőt, hanem egész egyszerűen megmaradtak a tudás szintjén, és aztán ebből kifejlesztették a filozófiának nevezett tudományt?
Válasz: Így igaz. Mivel nem tudták elérni a felső világot és a Teremtőt, elmozdultak a logikus gondolkodás irányába, amihez az elmét és a ráción alapuló következtetéseket használják.
Ebből következik, hogy a filozófia természetesen nem tudomány. Manapság csak azok lesznek filozófusok, akik meddő gondolatokkal kívánják kitölteni az életüket.
https://laitman.com/2019/09/what-is-the-difference-between-philosophy-and-kabbalah/
Tovább >
26 Sze 2019
Kérdés a Facebookról: Hogyan tudom bevonzani a felső Fényt, ha nem értem, amit olvasok? Hogyan válik hasznomra a Zohár könyve, ha – amint Ön mondja – az nem a megértés számára íródott?
Kérdés: Olyan szövegeket írtak a kabbalisták, amelyekben kódok, és betűk/szavak segítségével elfedett titkok vannak? Vagy a könyveket a bennük leírtak alapján értelmezzük? 
Kérdés: Amikor Baal HaSzulam leveleit olvasom, érzem, ahogy együtt haladok a szerzővel egyik leírt állapotból a másikba. Hogyan tudnám a vele való belső mozgást megőrizni? Hogyan maradhatok mindig a szerzővel?
Kérdés: Mi az oka, hogy Baal HaSulam kb. 50 cikkét elégette, köztük az “Utolsó generáció” és a “Béke a világban” címűeket? Mennyivel lettünk kevesebbek?
A héber minden más nyelvnél alkalmasabb kifejezésre juttatni a kabbala tudományát. Több alkalmas szó áll a rendelkezésére, amelyek pontosabban adják vissza a belső érzést. A héber nyelv tulajdonképpen a kabbalából fejlődött ki. Ez a tudomány, annak megközelítésmódjával, Teremtőre irányuló vágyával, teremtette meg és formálta a nyelvet.
