Dr. Michael Laitman

Reshimo

Átmenet a tudat különböző szintjeire

738

Kérdés: A mozdulatlan természet szintjén a részecskék, például az elektronok, kötelezve vannak, a fizika törvények szerinti működésre. Ez az értelme a magasabb információs mezőnek?

Válasz: Igen, abszolút. Teljesen vakon követik ennek a mezőnek utasításait, a Teremtő utasításait.

Kérdés: És hogyan történik az átmenet a magasabb szintű tudatszintre, mondjuk növényi szintről az állatira?

Válasz: Ebben az esetben a vágy egy teljesen új szintre ugrik. Ha a mozdulatlan szint mindig csak az állandó állapottal törődik, és semmilyen módon nem akar megváltozni, akkor a növényi szint éppen ellenkezőleg – kreatívan kezeli a környezetet. Természetének megfelelően minél több hasznos dolgot szeretne kapni, és kiűzni mindent, ami káros számára, és ezáltal növekedni.

A következő, állati szint még nagyobb. Annak érdekében, hogy valami hasznosat szerezzen a környező világból, és mindent visszaadjon neki, ami felesleges vagy ártalmas, az állat mozgást fejleszt, különleges tulajdonságokkal rendelkezik, mint  az abszorpció, a kiválasztás stb.

Az ember már a legmagasabb szinten, a spirituális szinten dolgozik. Az emberi és az előző állati, szint közötti különbség az, hogy tudatosan kell dolgoznia a vágyain és a szándékain, de nem fizikai szinten. 

Kérdés: Kiderül, hogy a mező annyira növeli az egoizmust, hogy egy anyagi tárgy szerkezetének megváltozásaként nyilvánul meg. Vagyis: az egyesülő növények állati szöveteket alkotnak, és már képesek megvalósítani ezt a vágyat?

Válasz: Igen. Nem csak az elemek száma növekszik az atomban, hanem maguk az atomok és maguk a molekulák is, és ezek kombinációi is teljesen különbözővé válnak. A kombinációik új lényegre tesznek szert. Ez nem csak összességük és néhány új fizikai-kémiai tulajdonságuk, hanem valóban képesek memorizálni, információt kiadni és egymással kicserélni azokat. Így jelennek meg az aktív, radioaktív elemek stb.

Látjuk, hogyan fejlődik fokozatosan a mozdulatlan, a növényi és az állati természet. Az ezen tulajdonságok közötti átmenet során, a szintről szintre és a köztes állapotokra történő összes átmenet a Kabbalában el van magyarázva..

Kérdés: Mindezt egyértelműen a Reshimot (információs rekordok) ellenőrzi? Nincsenek véletlenek?

Válasz: Minden olyan apró méretben van meghatározva, hogy nem tudjuk megfigyelni. De ez teljesen egyértelműen törvények által meghatározott a természetben.

[280512]
A KabTV „Találkozások a Kabbalával” című műsorából, 22.03.19
Forrás: https://laitman.com/2021/04/transition-to-different-levels-of-consciousness/

11 okt 2021

Hogyan lehet megérteni, hogy a szeretet a törvény?

610.2

Kérdés: Lehetséges, hogy megjelenjen indokolatlan gyűlölet és abszolút szeretet az emberek között anélkül, hogy bármilyen fizikai érintkezés lenne közöttük. Miért?

Válasz: Tény, hogy szeretünk vagy gyűlölünk, mert mindenféle korlátozással rendelkezünk, az úgynevezett Reshimokkal (információs emlékpontok).

Arra tanítottak minket, hogy ez jó és ez rossz, szokásokat és ízlést tápláltak belénk, és ezen tényezők alapján vagy vonzzuk, vagy taszítjuk egymást. Ezért vannak ilyen félreértések közöttünk.

Kérdés: Sok ember, akivel a szeretetről beszélek, azonnal idegessé és ingerültté válik. Mennyit lehet erről beszélni?! A szeretet és az egység mantrák, és közben a világ egyre rosszabbá válik. Csak beszéd és semmi cselekedet.

Másrészt a Kabbala szerint a szeretet a törvény. De nem vagyok ideges, amikor érzem a gravitációs törvény hatását magamon. Igen, zavar, mivel repülni akarok, és nem tudok.

Hogyan lehet elmagyarázni vagy bebizonyítani, hogy a szeretet a törvény? Lehetséges valaha is ezt megtenni?

Válasz: Nem olyan nehéz bebizonyítani, hogy a szeretet a természet törvénye. Látjuk, hogy minden a szeretet által születik és létezik. De a szeretet nem lehet gyűlölet nélkül, mert valami más felett kell megnyilvánulnia; valami máshoz képest kell éreznünk. Ezért a természetben mindig két ellentétes fogalom létezik, amelyek kiegészítik és jelzik egymást.

[275424]
KabTV“Kommunikációs Készségek” 20/10/23
forrás: https://laitman.com/2020/12/how-to-understand-that-love-is-the-law/

16 jan 2021

Minden szintre emlékezve

Baal HaSulam a „Shamati 34-es cikk; A föld haszna” című írásában írja:

Ahhoz, hogy megjutalmazva legyünk a szeparáció gyűlöletének szintjével, először meg kell értenünk mi az a szeparáció, azaz mitől lehet elszeparálódni, és csak ezek után lehet kijelenteni, hogy korrigálni akarjuk azt.  

Dr. Michael Laitman

Nemcsak kijavítani akarjuk , hanem megszorítani is akarjuk magunkat, hogy mozdulatlanok legyünk, s csak akkor mozduljunk, ha megértettük, hogy mi a szeparáció. De ha nem emlékszünk erre az állapotra, erre a definícióra, vagy ha még soha nem tapasztaltuk meg, akkor nem félünk attól, hogy úgy közelítsünk hozzá, mint egy vak ember.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy az embernek ezt az állapotot meg kell tapasztalnia, még a szeparáció előtt? 

Dr. Laitman: Igen, határozottan! Csak az zuhanás után tudjuk fenntartani azt az állapotot, amiben nem zuhanunk belsőleg. Hol kezdődik teljes Teremtés? A töréstől.

Megjegyzés: De nem emlékszünk a bukásra.

Válasz: Nem emlékszünk, de emlékezhetünk rá, ha akarjuk. 

Akkor nem zuhanunk, és nem fogunk eltörni, mert az összes negatív minőség, bennünk fog létezni. Nem kell újra és újra a falba ütni a fejünket. Más szavakkal,a zuhanás, bukás minden szintjének szellemi Reshimo-ja (Spirituális emléke) megmarad bennünk, és amikor felemlekedünk, akkor minden szinten, ahol a Reshimo született emlékezni fogunk.

[258014]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/remembering-every-level/

06 jún 2020

A Teremtővel való forma-egyezés

laitman

A Teremtő mellett, egyetlen teremtmény létezik, az öröm megszerzésére irányuló vágy. Ezért a teljes valóság Fényből és vágyból (Kliből, edényből) áll össze, illetve a két létező viszonyából, amit Hitlabshutnak (ráöltözésnek) illetve Aviutnak (vaskosságnak) nevezünk.
Minden spirituális cselekedet után, a Fény mindig távozik a vágyból, azaz a vágy kiüresedik. Marad azonban két úgynevezett „emlékpont” az éppen befejezett állapot után, amelyeket héberül Reshimo de Hitlabshutnak (a ráöltözés emlékpontjának) – amely a vágyat előzőleg részben vagy egészben kitöltő Fényre való emlékezés adata – illetve, a Reshimo de Aviutnak (az előző állapot kapni akarási szintjének emlékpontjának) – amely az előző állapot után, a Klin, a vágyon megmaradt Masach (Szűrő) emlékpontjának nevezünk.
Ez a két Reshimo tulajdonképpen egy Reshimónak tekinthető. Ha nem maradna Reshimo, az edény nem tudná, mi után sóvároghat, és azt milyen Fénnyel szerezheti meg. A valóság folyamata, azaz a teremtmény önérzékelési lépései fokozatosan ereszkedtek alá a Végtelen Világ Malchutján (Malchut de Ein Sof-on) belül, a kezdőpontból a mi világunk megszületéséig, amely egyre korlátozottabb érzékelését tette lehetővé a Malchut de Ein Sofnak. A Fény segítségével megy át ezeken az állapotokon, amely a leereszkedés során Reshimokat hagy maga után, a visszaemelkedés során pedig Reshimokat gyűjt össze. Az említett két emlékpont alapján képes a teremtmény kikalkulálni, mennyi Fényt képes a következő állapotban adakozásra, azaz a Teremtővel való formaegyezés elérésére használni.

09 aug 2017

Ez nem én voltam!

Kérdés:

Hogyan lehetséges nem gondolni a múltra, amikor felmerülnek az emlékek és a víz tetején úsznak?

Válasz:

Megértem és tudom, hogy ez nagyon nehéz. De meg kell értened, hogy ez egy játék, ahol ellenőriznek téged, hogy mennyire társítod az egész életedet a Teremtőhöz vagy nem.

Ha te elfogadod legalább egy kicsit azt, hogy “Nincsen más Rajta kívül”, akkor ennek megfelelően el kell döntened: vajon te tettél  meg mindent azért ami történt Veled, vagy a Teremtő tette ezt veled?

És ugyanúgy kell viszonyulni a jövőhöz: minden a feltárult “Resimók”-on (információs gének)  múlik, és a “Fények”-en, amelyek megjelentek a “Resimók”- ra. És te egyelőre a közepén vagy, mint egy közvetítő, meg kell határozd, hogy milyen erősen és milyen módon fognak hatni  a “Fények” a “Resimók”-ra. Nincs semmi a “Fény” és a “Resimó” kívül, és te összepárosíthatod, összekapcsolhatod őket.

De ez csak a jövő esetében lehetséges, mert a múltban  már minden  megtörtént az Isten keze által.  Így kellett történjen, a kezdettől így volt tervezve. Egyáltalán nem arról van szó, hogy képes lettél volna-e másként tenni, vagy nem.

Egyelőre, te mondhatod ezt a jövőről, mert még nem létezel a két világban, és nem vagy képes összekapcsolni a két ellentétet egy helyben. De a múltról köteles vagy mondani, hogy nem te voltál, nem te cselekedtél, és nem te tettél semmit, hanem az Isten működött helyetted mindenben. Ehhez a gondolathoz kell ragaszkodnod, hogy teljes legyél a múlttal.

És egy pillanattal később, miután eldöntöd, hogy teljességben vagy a múlttal, újra jönnek a nehéz gondolatok, és a lelkifurdalások, hogy miért nem csináltál valamit így vagy úgy, miért viselkedtél rosszul valaki iránt, miért itt vesztettél és ott jó lehetőségek voltak az életben, mindenféle dolgok amiért sajnálkozni lehet. Szándékosan nyitják fel nekünk ezt a sebet, és természetes, hogy nem azért, hogy kavarjad a múltadat, hanem azért, hogy teljesítsed a viszonyodat a felső erőhöz, az egyetlen erőhöz, amely működik a valóságban.

2013.10.07, “Bevezető a Zohár könyvébe” leckéből

ford: B S

szerk: Sz I

14 okt 2013

A szikrák, amelyek lebegnek

A szikrák, amelyek lebegnek

Kérdés:

A mértéke annak, hogy a cselekedet helyes-e vagy nem, az annak az összefüggése, amikor úgy látom az összekapcsolódásunkat, mint ahogy a  málnaszemben az apró kis  “málna bogyók”, össze vannak kapcsolódva. Azaz, akkor látom meg, hogy mi történik, hogy helyesen cselekszem e, amikor felfedezem az egységet és a többiekhez hasonlítva magam, meglátom köztünk az egységet, ezt a piros “málna bogyót” közöttünk?

Válasz:

A “málna bogyó” a csoport koncepciója, amelyben az ember eggyé válik a többiekkel, a “tízes” csoport tagjai így kapcsolódnak eggyé. Ezután minden tagja a “tízes” csoportnak elveszíti az egyéniségét és úgy érzi, hogy egy magasabb szinttel van összeolvadva a többiek által. Így lesz a tíz emberből “egy szem málna” melyben olyan erő s az egység hogy a kis “málna bogyók” egymásba vannak olvadva.

Mindenkinek meg kell próbálnia ezt így elképzelni. Lenullázzuk magunkat, az adakozási erejének segítségével felemelkedünk, és akkor a tízes csoport eggyé válik. De a következő szintre, csak a tiszta ima a “MAN” emelhet minket.

Mi belépünk a Felső szintre, mint egy embrió, és elkezdjük érezni ezt. A “málna bogyó” egy sperma cseppé válik a Felsőhöz képest. Tehát, amikor lenullázzuk magunkat, és beintegrálódunk a Felsőbe, érzünk valamit, de nem tudjuk pontosan mi is az. Jól érzem magam, mert érzek valamit, ami rajtam kívül van, de én nem igazán értem, hol van, és mi történik. Ez az “Ibur”(a magzati állapot) kezdete.

Ha érezzük ezt a melegséget, amikor találkozunk a külső társadalommal, akkor ez a “málna bogyó” behatol általunk a külső közösségbe. Ezáltal felébresztve a társadalom tagjait.

Minden embernek megvan a kapcsolati gyökere a Teremtővel, mindenki rendelkezik a “Reshimo”-val (spirituális gén), amely megjelent az “edények összetörése” után. Az emberek között csak az az egyetlen különbség, hogy milyen mélyen van elrejtve a reshimo bennük. Végül, mindenkinek el kell érnie a korrekciót. Ha létrehozol egy “málna bogyót” együtt a társadalommal, is, úgy mint a csoportban azaz egy különleges kapcsolati érzést, akkor közvetítheted a felébresztést számukra, a “Körülölelő Fény” által. Ekkor a “szikra”(a szívben lévő pont), amely el van rejtve mélyen bennük  elkezd veled együtt lebegni, és felszínre bukkan.

2013.08.23, Felkészülés a reggeli leckére, Baal HáSulam, “Shamati” cikkéből

Ford: B S
Lekt: KN

29 aug 2013

Én akarom!

 Én akarom!

Rábásh cikkéből: “Mi a rendje Amalek megélhetésének?”:

“És ennél több, mi látjuk, annak érdekében, hogy öröme legyen az élvezetből, amely beleöltözik az edénybe, szükséges felkészülés a személynek, azaz, hogy felkészülésének mértékében megfelelően tudja élvezni az öröm Fényét, amely beleöltözött az edénybe, külső vizsgálatból. Amikor a személy vizet iszik, mert, ő szomjas, nem hasonlít ahhoz, amikor vizet iszik, de nem szomjas. Ez azt jelenti, hogy az örömet szerző edénye egyenes arányban van azzal, amennyire, az élvezetre sóvárog”.

Ismert, hogy a különbség a “felgyorsítás” (Ahishena) és a “a megfelelő időben” (Beito) között csak, a felkészítésben van. Végül is, a személynek el kell végeznie a cselekedetet, és azt kell, hogy mondja: “Én akarom!”, és amikor akarja, akkor megnyílik számára!

Az “Én akarom!” állapotát két féle módon lehet elérni. Vagy a csapások által, amely nem hagy a személynek más választást és minden szenvedés és a probléma után, kötelezteti őt, hogy felébredjen a kómából és az akarat hiányból, hogy tegyen valamit. Mert ő zavaros, nincs benne erő, hogy felébredjen a barátok által és megépítse az edényét, és csak a csapások kényszerítik őt arra, hogy előrehaladjon.

Ez nem csak egy egyszerű lépés, a személy azt látja, hogy ez a lépést spirituális és fizikait hasznot hoz. A fizikai haszon abban áll, hogy megszabadul a csapásoktól, és a spirituális haszon az, hogy helyre jött és azt kezdi érezni, hogy maga előtt lát egy célt, ez egy folyamat és lehetőség, hogy érezzen valamit a “felgyorsitott” (Ahishena) útján.

Ezáltal a nyeresség dupla: fizikai nyeresség és lehetséges a spirituális nyeresség is, új képességek, és egy új értelem. Ez a csapás után, van megadva, mert a csapásban amit a Teremtő ad, vagyis a Fény csapásában, van egy dolog, és annak az ellentéte, amely változatos és cél orientált módon dolgozik a személyen. Akkor megtanuljuk, hogy minden helyzetben, még a legalacsonyabban is, benne van a tíz Szfira, “NaRaNHaJ Fénye”, és a “Felöltözött Resimó” (Resimó DeItlabsut) és a “Sürűségi Resimó” (Resimó DeAviut).

Ezért meg kell próbálnunk megérteni, hogy minden a felkészülésen múlik, amely elvezet minket arra a kérésre, hogy: “Én akarom!”. Kötelesek vagyunk elérni egy olyan állapothoz, hogy nem marad semmi vágyunk ezen kívül és, és az erre irányuló vágyunk a legnagyobb. Két út áll rendelkezésünkre ezt elérni: a “Beito” útján (a szenvedések útja), vagy a “Ahishena” útja (a Fény útja). Ez saját akarat nélkül, az “Én akarom!”, hiányában, nem juttat ki Egyiptomból.

Másrészről, amikor az ember a kétségbeesés állapotában, tehetetlenség érzésében, a saját erejéből ezzel együtt abban, a biztonságban, és hitben él, hogy a Teremtő megmenti őt, éreznie kell, hogy minden az Isten kezében van. És ez a sokszínűség meg kell, hogy erősítse az embert abban, hogy ne törje le őt a kivonulás pillanatában.

2013.06.28, Előkészület a reggeli leckéhez

Ford: BS
Szerk: Sz I

05 Júl 2013

A lezuhant király a tolvajban lakik

A lezuhant király a tolvaj közösségben található

A szívben lévő pontunk a legfontosabb, a korrekciónk rajta múlik. A “Közvetlen Fény” beleöltözött a “Visszavert Fény” – be, ezek  a “Fény” és az “edény”. Amikor együtt vannak, kiegészítik egymást, eggyé válnak, egymástól függenek.

Az a Fény, amelyet “Közvetlen Fény”- ként fedeztek fel ugyanabban a Fényben, és amikor ez a “Közvetlen Fény”eltűnt, nyers Fénnyé vált, mintha károsodott volna, ez “szikra”- vá vált. Korábban a “Visszavert Fény” volt a legfontosabb, amelyen a Teremtő felfedezése múlott, és ez a Fény most olyan, mint egy lezuhant király. Ez nagyon rossz állapot, nem jó, teljesen emberi és kétségbeesett.

A “Visszavert Fény” –nek nincs ereje arra, hogy “Visszavert Fény”legyen, elvesztette a szeretet és a kegyelem képességét. Most már különböző célokra lehet használni, akár becsapni valakit a segítségével, úgy tenni, mintha valamit az ő érdekében szeretnék, és közben becsapom őt. A “Visszavert Fényt”, amit korábban az adakozásra használtam, most hamis módon használom az adakozásra, a magam érdekében, és ezzel még nagyobb a törés, nagyobb a csalás, nagyobb a bűn. Ugyanaz a ” Visszatért Fény” elvesztette a szeretete erejét, hogy valóban ” Visszatért Fény” – ként működjön.

A törés után, a Szentség a “Klipát” (héj) segíti és elkezdi szolgálni őt. A saját megszerzési vágyam kihasználja az adakozás megértését, hogy hasznot kapjon ravasz önzőségemtől. Minden bölcsesség és emberi fejlődés átváltozik, hogy az önző vágyat támogassa.

A “Közvetlen Fény” és a “Visszavert Fény ” egymásba öltöztek, kiegészítették egymást. De amikor különváltak, a “Visszavert Fény ” könnyűvé vált és alul marad töröttként. Ám ha mi helyes módon átfordítjuk, akkor képes lesz arra, hogy megadja nekünk nagy benyomását a Fényről, amely korábban szemben állt a spiritualitásban, s amellyel együtt volt a közös munkában.
Ha megpróbálunk a “Visszavert Fény “- ben maradni, akkor az képes lesz bennünk megépíteni az “edényeket ” a “Közvetlen Fény” számára, új tulajdonságokat, új definíciókat, új megértéseket adni, és akkor képes belénk öltözni.

Ez a munkánk a “Visszavert Fény”- ből származó szikrával, a “Reshimok”-kal”. Nem csak sóvárgunk az adakozás cselekedeteire, de azáltal, hogy felismerjük az adakozó szikrákat és a “Reshimó” –kat, elkezdjük megérteni, hogy milyen Fénynek kell megjelennie előttünk, azaz megtanuljuk az ellentétes szempontjait. Az elrejtésben fokozatosan elkezdjük felismerni a Teremtőt. A sötétség maga rajzolja ki nekünk a napfényt.

2013.05.27, A “Tíz Szfira tanulmánya”-ból

Ford: BS
Szerk: SzI

30 máj 2013

És akkor megérkezik a hajnal

És akkor megérkezik a hajnal

Ha a személy úgy érzi magát a nap “fehér” fényében, hogy minden csodás a munkájában,  mindent megért az értelmében, az érzésében halad előre, ebben a világban, ezt nem hívjuk spirituális fejlődésnek. Ez a mi világunk fejlődése. Ő megtanulhatja az összes írást kívülről, az összes elméletet, de ez nem a spirituális fejlődés.

Az előrehaladás olyan helyzetek által történik, amikor a személy zavarodottságot érez, érzi hogy leszakadt, félelmet érez mindentől ebben a világban, ami történik a fizikai szinten, ahol most létezik. Ez megtörténik minden alkalommal amikor egy bizonyos szinten van. Ahogy mondta Dávid király a zsoltárában: “Elrejtetted az arcod előttem, és én megijedtem.” Ez az úgynevezett “sötétség” állapota.

Pontosan a sötétségben képes a személy megvizsgálnia magát, hogyha ebben a sötétségben képes-e összeolvadni a Teremtővel. Nem azt kéri hogy a sötétség eltűnjön és minden kivilágosodjon, magabiztos legyen, hanem a sötétségben boldog, hogy érzi a szükségszerűségét, hogy a Teremtőhöz csatlakozzon. Ő boldog és hálás a sötétségért és benne akar maradni.

Mert ő biztos, ha most felemelkedik a sötétségen, akkor kérni tudja az összeolvadást a Teremtővel, akkor ez az adakozás formája, mert a megszerzési vágya nem hoz semmilyen haszont és a nyereséget.

Ilyen helyzeteket készített nekünk a Teremtő. Néha, 10 – 20 év után hirtelen feltárul néhány akadály az utunkban, amelyet készített a Teremtő évtizedekkel ezelőtt. Ez a teremtés hosszú programjából ered. És azok az akadályok, amelyek nem voltak láthatóak, nem tudjuk hogy honnan jönnek, ezek a “Resimó” – ból erednek, az előző életünkből.

A valós felemelkedés abban áll, hogy hősiesen fordulunk az ima felé, a kérelemmel,  a sötétben maradunk, és összeolvadásban maradunk a Teremtővel. A fekete sötétségben megállapítjuk, hogy: “nincs más Rajta kívül”, és nem kérjük hogy távolítsa el a rejtettséget, hanem szeretnénk a “hit fölé emelkedni”, hogy meglegyen az erőnk, hogy folytathassuk tovább, mintha a Fény ott lenne előttünk.

Abban a pillanatban, amikor valóban eljutunk egy ilyen vágyhoz, akkor eljutunk a Fényhez. Ez a vágy végleges és abszolút kell legyen, azért hogy a kérésünk valóban a sötétségben legyen és nem a Fényért: csak az összeolvadásáért, csak azért a lehetőségért, hogy elégedettséget adjunk a Teremtőnek, a sötétségben, ahol a mi egónk érződik, azért hogy ez a sötétség átforduljon a Fényre az adakozási vágy számára. És akkor érkezik meg a hajnal … ezt meg kell értenünk nagyon jól, mert éppen ez a fejlődés módszere.

2013.04.04, Felkészülés a reggeli leckéhez

BS

06 ápr 2013

Itt az ideje felébreszteni a világot

Itt az ideje felébreszteni a világot

Mindenki a lelke gyökere szerint működik, és a Reformáló a Fény hat rá a lelke a gyökerének megfelelően. Ezért, amikor egymásra tekintünk ebben a világban, nem értjük meg, hogy mi motiválja a tetteinket, nem látjuk a “Resimókat”, (Információs gének), és a “Fényeket”, amelyek átalakítanak bennünket. Nem tudjuk helyesen megítélni egymást, és ezért azt mondjuk, hogy minden esetben a barátot az érdemei szerint kell megítélni.

A önmagához való viszonyban, megadatott a személynek a szabad választás, és meg kell próbálnia építeni magának egy olyan környezetet, amely felébreszti őt maximálisan. A környezetének kell szentelnie magát, megadnia magát, és integrálódjon bele, amennyire csak lehetséges, ahogy meg van írva: “Mindent, amit a kezed által képes vagy megtenni, tedd meg”.

De ezzel együtt létezik a fejlődés általános terve. Mi egy folyamatban vagyunk, ahol az egész világ kezd felébredni. És ezért, a mi fejlődésünk az egész világ fejlődésétől függ. A puzzle részei egyre jobban és jobban felébrednek, amelyben mindenkinek be kell töltenie a saját különleges helyét. Ennélfogva, az egész világ fejlődik, és egész “Izrael” fejlődik a világon belül. Azok az emberek, akik keresik a Teremtőt, jobban fejlődnek. A mi előrehaladásunk által ébred fel az egész világ.

Ezért nem lehetséges a két komponenst elkülöníteni a jelenlegi munkában. Mindenki össze van kötve mindenkivel, és egy oszthatatlan formában egymástól függünk. Ez vonatkozik: a belső munkára, a “Resimonk”- ra (információs gének) és az egyéni Reformáló Fényre, valamint a csoportmunkára, Izrael nemzetére, Izrael földjére és az egész világra. Elérkezett az idő, amikor mindenkit szükséges felébreszteni. Minél több a belső erő, annál fontosabb az ébredés.

Meg kell érteni, hogy ha ő egyszer lezuhan és érzi az alantasságát, ez az ő javára történik, mert az megmutatja neki az igazi állapotát. Hálásaknak kell lenünk úgy a rossz hajlamnak mint a jónak, mert ezáltal letudjuk mérni a jót és a rosszat egymással kapcsolatban. Csak a Reformáló Fénytől függ, hogy milyen formában tárul fel a jó és a rossz. És mindig meg kell vizsgálnunk magunkat a közösségbe való integráció szerint: mennyire vagyunk képesek gondoskodni egymásról, mennyire látjuk a saját hajlamunkat, az egész csoportot és a világot, mint EGY lélek.

2013.03.20, Felkészülés a reggeli leckéhez

BS

30 Már 2013

75 queries in 0,164 seconds.