Dr. Michael Laitman

szabad akarat

Szabadulás a sors kiszámíthatatlanságaiból

Kérdés:

Létezik kapcsolat a szabad akarat és a sors között?

Válasz:

Az ember sorsa már a születésénél meg van határozva. Mindenki különböző feltételekkel és tulajdonságokkal születik meg, vagyis a saját sorsával. Ha egy bizonyos tulajdonságokkal születtem meg, akkor ezzel már el van határozva az irányom és az utam a Végső Korrekcióhoz. Ez függ a születési helyemtől és még más különböző okoktól, amelyek nem függenek tőlem.

De tegyük félre ezeket a feltételeket, amelyek emberenként különböznek egymástól. Mint ahogy a sejteknek a testben, mindegyikünknek megvan a célja és a saját sorsa. Ha azt nézzük ami, maradt, akkor feltesszük azt a kérdést, hogy mi képesek vagyunk e ezt valahogy ezt befolyásolni. Hogy ezzel a szabad választással, amit kaptam, azaz, a lehetőséggel, hogy korrigáljam magam, vajon tudok e azonosulni teljes mértékben másokkal?

Az egyik okosnak született és másik butának, az egyik  gazdag családba született, és a másik művelt családba, egy másik a cipész fia, aki továbbra is kell, hogy kövesse az apja szakmáját, és így tovább. Mindenki teljesen más. De ha az ember kap egy felébresztést fentről, vagyis megkapja a szívben lévő pontot, akkor ezzel, ki teszi az egyenlőségjelet a csoport társak és önmaga között.

Azok, akik nem kapták meg a szívben lévő pontot mindannyian különböznek: mint a macska az oroszlántól, vagy, mint az egér a macskától. A kövületi, növényi és élő szinten mindegyik különböző. De az emberi szint egyenlőség jelent az emberek között, és magába foglalja a kövületi, növényi és állati szinteket, amelyek az emberben vannak, és ilyen módon önmagukon belül elérik az egyenlőséget.

Mindezt az ember teszi meg, a megadatott szabad akarata által, és semlegesíti a sorsát, amelyet a természet készített elő. A szabad akarat szemszögéből, mindenkinek ugyanaz az “egyedi” munkája van, amely mindenki számára azonos. Ebben az értelemben, senkinek sincs előnye a másikkal szemben.

Úgy tűnik, hogy bizonyos embereknek nagyon kevés erőfeszítést kell befektetnie, azért, hogy elérjék a spirituális világot, és vannak olyanok, akiknek ez a mennyiségű befektetett erőfeszítés nem elég. De mindez olyan feltételektől függ, melyek ismeretlenek számunkra. Ezért mi nem tudjuk számításba venni a korábbi inkarnációinkat, azt ami már megtörtént velünk,illetve azt ami majd még történni fog. De mindez együtt, egyben van jelen a korrigált állapotunkban, az Ein Sof világában, csak nem tárult fel előttünk. Ezért nehéz lemérni kinek mennyi munkát kell végeznie.

Ennélfogva, írva van: “Mindent ami erődből és tehetségedből tellik, tedd meg!”

2013.10.13, Lecke a Zohár könyvéből, “Bevezető a Zohár könyvébe”

ford: B S

f: חופש מתהפוכות הגורל , 15.10.13

KA

27 okt 2013

A feszültség mezeje egyre magasabb

A feszültség mezeje egyre magasabb

Minden valóság, kivéve minket, nyugalmi helyzetben található és várja a mi munkánkat. Minden látszólag fejlődik és változik minden pillanatban, de szabad választás nélkül. Az együttműködés eredményei a “Fény” és a “Kli” (edény) között,  vannak kisugározva, terjedve és leereszkedve, és befolyásolják többet és többet ezt a világot.

A feszültség mezeje egyre magasabb

A kapcsolat “Fény” és “Edény” között létre jött a mi részvételünk nélkül, a nékül, hogy próbálnánk meghatározni az igazi kapcsolatot köztük. Ha nem kapcsolódunk össze helyes módon, akkor ez a két erő leereszkedik egyre lejjebb és lejjebb páhuzamosan egymással szemben, hatással vannak ránk és mi köztük vagyunk.

Az egész világ két erő tér között van: + plusz és –mínusz között: a kövületi, vegetatív, élő és beszélő (az emberiség), és benne Izrael is. A pozitív és negatív erők leereszkednek távolabb fentről lefelé, azaz, hatalmasabb erővel mutatkoznak egymással szemben, és a mínusz és plusz nagyobb ellentétben vannak egymással szemben.

És ha mi, a szabad választásunk által nem tudjunk összekapcsolni és beteljesíteni őket helyes módon, akkor leereszkedünk még alacsonyabb szintre, ami egyre több és több bajt okoz. Mintha -10 feszültség szemben +10 feszültséggel, és ez lesz -100 szemben +100-zal, vagyis az ellentét közöttük sokkal nagyobb lesz. Ezért a bajok növekednek, nagyobbak lesznek, nincs választásunk, és arra köteleznek, hogy valamilyen kapcsolatot hozzunk létre a plusz és a mínusz között.

Ha létrehozunk egy ilyen kapcsolatot, akkor az egész kövületi, vegetatív, élő és a világ nemzetei, elérnek kiegyensúlyozottabb ellenőrzést, vagyis egy nyugodtabb életet. Nincs már olyan erős ellenállás a mínusz és a plusz között, hanem az ellenkezője, már van valami, ami összeköti őket egymással. A pozitív erő a szándék, és a negatív erő a vágy, és ha mi képesek vagyunk összehozni a szándékot helyes módon a megfelelő vággyal, akkor az egész teremtés élvezni fogja ennek az összeköttetésnek a gyümölcseit. Ez így működik.

A negatív egoista erőnek, minden gonosznak, (Nabukodonozor, Amálek, Hitler), amelyek együttesen az úgynevezett “Fáraó”, nincs, szabad választásuk. Ezért nincs mit átkozni, vagy hibáztatni őket, hanem meg kell csak érteni, hogy senki sem tudja a helyzetet korrigálni, kivéve azokat, akiknek meg van a szabad választásuk, és megvan a természetes hajlamuk a világ korrekciójára.

2013.08.20, Bevezető a Zohár könyvébe

Ford: B S
Szerk: Sz I

02 Sze 2013

Az anyagi siker nem garantálja a spirituális sikert!

Az anyagi siker nem garantálja a spirituális sikert!

Rábásh írásaiból, “Az értelem fölött”:

“A személy olyan tulajdonságokkal rendelkezik amit a szülőktől örökölt, és olyan tulajdonságokkal is, amit a közösségtől kapott. Ez egy új tulajdonsága.

És ez csak a közösséggel való összeolvadáskor jelenik meg benne, az irigységen keresztül, amit a barátok iránt érez, mivel látja, hogy jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a sajátjai. Ez arra motiválja a személyt, hogy megszerezze a barátainak jó tulajdonságait, amellyel ő maga nem rendelkezik, és aniért irigyli őket.

Ez az oka annak, hogy most már nagyobbá válhat, mint amikor még nem volt közössége, mivel a közösségen keresztül új tulajdonságokat szerez meg.”

Az ember megszületik, mint egy kis állat, vagyis az állati szinten, és minden azon múlik, hogy milyen oktatást kap. Ha az oktatásról beszélünk ebben a világban, akkor a személy közösség általi fejlődéséről szólunk. A személy féltékeny másokra, sóvárog a pénzre, a hatalomra, a tiszteletre, és így megtanulja hogy kell megszerezni a társadalomtól az eszközöket e célok elérésére, azaz, hogy a sikeres legyen ebben a világban. Ám ha felkészült a spirituális fejlődésre, akkor elér egy olyan környezetet ahol megszerzi az új tulajdonságokat, a spirituálisat.

A személy a fizikai környezetben természetes módon fejlődik ki, így ösztönösen veszi át az értékeket a környezetétől, és megtanulja tőle, hogyan lehet sikeres fizikailag. De a spirituális oktatás különbözik a fizikaitól, mivel azt kéri a személytől, hogy lenullázza magát, azaz, lehetővé teszi számára a szabad választást: azt, hogy eldöntse akarja-e a környezetétől a spirituális értékeket vagy sem.

Tehát, csak ha képes lenullázni magát, akkor láthatja meg, hogy a környezete jóval nagyobb nála. Szüksége van arra, hogy egy kis erőfeszítést fektessen be annak érdekében, hogy meglássa a közösséget lentről- felfelé, és akkor képes lesz megkapni a közösségtől a megfigyelések eredményeit és az értékeket, a cél nagyságát és fontosságát, és ezáltal halad a spirituálitás felé.

Ezért a spirituális siker nem csak a környezettől függ, hanem attól is, hogy a személy mennyire használja föl a környezetét, azaz, hogy lenullázza-e magát, és értékeli-e a környezetét, hogyan képes elviselni hogy a többieket nagyobbnak kell látnia saját magánál. Mert a féltékenység arra készteti a személyt hogy alsóbbrendűnek érezze magát, de meg kell értenie hogy ez a javát szolgálja, mármint az, hogy a többieket nagyobbnak látja. Amennyiben képes az ilyen hozzáállásra, akkor képes tovább lépni.

Végső soron, a személynek ezt élveznie kell, mivel szembe tud szállni az egójával és rátaposni arra annak érdekében, hogy megszerezze a spirituális értékeket és közelebb kerüljön a spirituális cél felé.

Ezért a korporeális fejlődés ellentétes a spirituális fejlődéssel. És a siker az anyagi világban nem feltétlenül garancia arra, hogy az ember sikeres lehet a spirituális világban, mert ez utóbbi a személy szabad választásától függ.

2013.06.02, Előkészület a reggeli leckéhez

Ford: BS
Szerk: SzI

08 jún 2013

A gondolat szabadsága

A gondolat szabadsága

Kérdés:

Mi a szabad választás a gondolataimmal kapcsolatban?

Válasz:

Minden gondolat, amellyel jelen pillanatban rendelkezem, minden, amit érzek és értek, minden adatot, amit “Szkennel” –ek, és feldolgozok, beteljesítem a viszonyomat az analízissel és szintézissel, minden paramétert felülről kapok meg. Amit érzek, hogyan érzek, milyen döntéseket kapok, mindezek felülről vannak meghatározva és megadva eddig a pillanatig. Most felmerül a kérdés, mi lesz tovább? És “innentől és tovább”, adva van egy adat, az úgynevezett szabad választás.

A szabad választás a gondolathoz viszonyítva a külső vágyban és a külső értelemben található, amely a csoport. A törés után két részre oszlik. Egy része az érzésemen kívül van, a másik részét belül fogom fel mint az “énem”. Ily módon, létrejön egy belső értelem és egy belső szív, én magam, a külső agy és a szív, ez a csoport. Minden amire szükségem van, ahhoz, hogy elkezdjem összekapcsolni a két részt, egy edénybe.

És itt jön a harc, elkezdődnek a problémák, a munka rendje és  korrekciója. Mert azáltal, hogy megpróbálom kiegészíteni azt a részt, amely állandóan megmutatja nekem az ellentétes állapotot, hogy fejjel lefelé vagyok ahhoz képest ahol lennem kellene, ott találom meg a Teremtőt, mert Ő az egyetlen, amely képes összekapcsolni a két részt egymáshoz.  Amekkora mértékben szükségem van a Teremtőre, hogy összekapcsolja a két rész egymással, ilyen mértékben egyetértek a Teremtő természetével, a létezésével, az ellenőrzésével,  a tulajdonságával, hogy uralkodjon rajtam.

Minél inkább próbálom lenullázni magam a csoport előtt, annál jobban érthető, hogy én nem vagyok készen lenullázni magam mások számára. A végül is, alávetem magam egy olyan mértékben, amíg világossá válik véglegesen, hogy én egyáltalán nem tudom lenullázni magam, semmilyen körülmények között. Egy olyan gyűlölethez kerülök, mint a “Sinai hegy” -nél.  Ezzel együtt, hogy megpróbáltam többször lenullázni magam, megértem és felfedezem, hogy ezt meg kell, hogy tegyem, ezért úgy érzem, szükségem van a Felső erő támogatásra.

2013.04.19, Rábásh írásaiból, “Shámati” 68

BS

27 ápr 2013

Az élvonal a történelem színpadán

Az élvonal a történelem színpadán

Kérdés:

Ha nincs sóvárgás a spiritualitásra, akkor hogyan lehet azt felébreszteni?

Válasz:

Mi egy olyan helyzetben vagyunk, amelyben vagy felébresztjük magunkat a spiritualitás fejlődéshez, vagy a fejlődés ébreszt fel minket. Az történelem folyamán a “nagy robbanás”- tól, amelyből létrejött a világ egészen máig, a természeti erők által fejlődtünk, amely hajtott minket előre a szenvedések által. Ezt nevezzük fejlődésnek. Egyetlen alkalommal sem volt választási lehetőségünk. Mi elhagytuk az akkori helyzetünket, és haladtunk a következő állapotra, amely a legjobbnak tűnt számunkra. Ebben a legjobb állapotban mi fejlődtünk, addig amíg már elkezdtük érezni, hogy ez az állapot sem olyan jó, és áthaladtunk a következő állapotra, amely még jobbnak nézett ki.

Addig amíg nem érezzük, hogy a jelenlegi állapot elviselhetetlen, addig nem fogjuk elhagyni, mivel a mi egónk pihenésre törekszik. Miért kell változtatni valamit, ha jól érzem magam? Ha a karom jól érzi magát, akkor nem fogom elmozdítani a helyéről. De ha érzem, hogy egy másik helyzetben kényelmesebb lesz, akkor az erők mozgatni fognak engem.

Ez azt jelenti, hogy én soha nem mozgok a saját akaratomból, és mindig vannak erők, amelyek befolyásolnak és működtetnek engem. Melyek ezek az erők? A karom, az állati test része, rosszul érzi magát és ha az mozog egy kicsit akkor jobban érezi magát, így hát mozgatom.

Ugyanez történik az életben. Ez nem nem különbözik attól, ahogyan a szél fúj. Egyik irányból nyomás van, a másikból hiányosság, ez a vákum. Ezért a légtömegek mozognak egyik helyről a másikra. Mindig két erőnek kell lennie: egy tolóerőnek és egy húzóerőnek.

Így volt mindig a fejlődés az emberi társadalomban, amely már átment sok változáson, az egyik állapotból a másikba: a negatív erő tolta hátulról, és a pozitív erő, azaz a remény húzta elölről a jó felé.

Most egy nagyon különleges állapotban vagyunk. Ez különbözik az összes többi állapottól?

Régen volt első állapot (1) és második állapot (2). A második állapotban felfedeztem egy pluszt (+) és az első állapotban a mínuszt (-). Az első állapotban működött rajtam a taszító erő, és a második állapotban húzott a húzó erő. A két erő által átmentünk az egyik állapotból a másikhoz. Ez természetes a evolúció a szabad akarat nélkül.

Az élvonal a történelem színpadán

Ez a mostani állapotom, annyiban más, mint az előző, hogy szabad akaratom van. A jelenlegi állapotban felfedezek egy nagyon nagy mínuszt (-), de nem felfedeződik fel a negatív erő, amely így kicsi és nem nyom előre. És akkor felmerül bennem egy nagy kérdés. (?) Mi a szabad akarat állapota? Hogyan irányíthat itt, tudja-e merre kell mennem, mit kell csinálnom, és mi lesz velem? Itt csak a Kabbala segíthet.

Az élvonal a történelem színpadán

Ellenkező esetben lehetetlen megérteni, hogy mit kell tennünk. Az összes korábbi állapot abban állt, hogy fokozatosan átmentünk az egyik emberi evolúciós szintről, a következő evolúciós szintre. Most azonban tovább kell lépnünk az emberi szintről az Isteni, spirituális szintre. Ezért nem tudjuk megragadni az elménkkel, hogyan kell előre haladnunk, és valóban a sötétben vagyunk. Ez a probléma.

Az élvonal a történelem színpadán

Így, egyrészt ez a szabad akarat, mivel nem az állati testem diktálja merre érdemes mozognom, de tehetetlennek érzem magam, mert a választás valójában az “értelem fölött” van.

Tehát, a Kabbala Bölcseletének a terjesztése nélkül nem tehetünk semmit. Itt Izrael nemzete be kell teljesítse a küldetését, és ezért vagyunk ilyen különlegesen veszélyes állapotban. Most lépünk előre a történelem színpadán. Bár mindig “közelről figyeltek” voltunk, de most még jobban figyel ránk a világ.

2013.03.19, A Napi Kabbala leckéből, “Bevezető a Zohár könyvébe”

BS

29 Már 2013

A Világ egy szabad ponttal

A Világ egy szabad ponttal

Kérdés:

Miért kell a személynek hangosan kimondania, hogy “A világ számomra lett megteremtve”?

Válasz:

Az embernek fel kell fedeznie, hogy a világ számára lett megteremtve, azaz, minden ami benne és körülötte létezik, az összes tulajdonságok és cselekvések amit lát, a lelke korrigálása felé irányítják és vezetik őt, de ez csak akkor fog működni, ha mindezt megfelelően használja, és nincs semmi más ezen kívül.

Mindenki előtt és körül az Eyn Szof (Örök) világa, de úgy érzékeli az Eyn Szof világát, mint egy képét ennek a világnak. De ha vissza tudnánk térni az eredeti állapothoz, – az Ein Szof világához, amelytől eltávolodtunk,- azaz, annak az elvnek az alapján, hogy: “Nincs más Rajta kívül”, és hogy “Ő jó és jót tevő”, azáltal hogy egyetlen ponttá sűrítjük az összes pontot , ha mind egy témáról beszélünk, és egy gyökérhez tartozunk, és visszatérünk a célhoz, akkor mondhatjuk teli torokból, hogy az egész világ csak értünk lett teremtve.

Mindenkinek ezt kell tennie: Mindenki a saját világában fedezi fel ezt a világot. És másokban is felfedezi önmagához hasonlóan a saját lelkének erőit, és csak ő az egyetlen akinek megvan a szabad választása. Most úgy tűnik számára, hogy más erők is léteznek a világban rajta kívül. De ez csak azért van, mert még nem érte el azt a felismerést, hogy az egész világ benne található, bemutatkozik benne és érte volt teremtve, azért hogy képes legyen felfedezni a teljes egységet.

2013.02.20, Báál HáSzulám irásaiból, 08-as. Levél

DH

06 Már 2013

Légyszíves ne időzz, haladj előre!

Légyszíves ne időzz, haladj előre!

Kérdés:

Hogyha nem emelek fel egy ujjat se egy Fentről lévő parancs nélkül, mit tudok tenni, hogy segítsek a korrekciómnak, hol van a szabad akaratom?

Válasz:

Nincsen nekünk semmilyen szabad akaratunk a korrigálásunk szempontjából. A szabad akaratunk csak a korrigálásnak a gyorsaságának a döntésében van. Nem kell mélyen belemenni a különböző állapotokba amiken átmész. Minél többet kutatsz bele, annál többet fogsz időzni és lelassítod a haladásodat.

Az egyetlen előnyös cselekvés amit tudsz tenni az a korrigálásod siettetése. Ez nem múlík a különböző állapotokon amelyek mind fel vannak fedve nektek. Csak a ti egymásba épülési cselekvéseteken és az emberek közti kapcsolatokon múlík.

Szóval, a mi munkánk nagyon egyszerű, talán mondhatnánk hogy primitív. Annyit kell tenned, bármi is történík veled, és afölött, hogy folyton vággyál a korrigálásra. Ettől fel fogod fedezni, hogy egy új elméd van, új bölcsességgel és érzelmekkel rendelkezel, de csak annak a ténynek köszönhetően, hogy kitartóan előrehaladtál ebbe az egy irányba, mint egy “ökör a súlyhoz és egy szamár a teherhez.”

DH

18 jan 2013

Szabad választás: több kérdés, mint válasz

Szabad választás: több kérdés, mint válasz

Milyen állapotban találjuk magunkat a jelenlegi a szakaszban? Ki szervezte ezt a állapotot? Ki az, aki “lenulláz” minket, ki készített minket, úgy hogy csak egy helyes cselekvést hagyott, amely sikerre vezet?

Látjuk a természetet, ahol mintha minden abszolút lenne. Látunk egy kemény rendszert, amely megköt minket mindenfelől, és nem enged szabadon mozogni, egy millimétert sem. Ezzel szemben minden mozdulatod megrázza a rendszert, és rögtön megfelelően reagál. Ha te megérted ezt, akkor helyes válaszokat kapsz.

Képzeld el, hogy te meztelenül állsz, és ami minden oldalról valami körülvesz szinte érinti a bőrödet. Nem tehetsz még egy kis mozdulatot sem, a legjobb esetben talán egy kicsit forgathatod a szemed.

Ily módon “becsomagol” minket a természet törvénye. És még ennél is több, mert működik az agyunkon és az érzelmünkön (a szívben), és le kell ellenőrizem, hogy van e szabad választás? Létezik-e valami más a természeten kívül? Ha igen, akkor ott van az énem. De létezhet-e valami kívül? Egyelőre, én egészen belső és külső vagyok, teljesen körülvéve tűkkel és nem tudok önállóan mozogni.

Ezért meg kell vizsgálnunk, mi lehet a természeten kívül. Vajon meghagyott az egyik teremtményének, az úgynevezett “embernek” valamit, ami lehetővé teszi hogy szabad legyen Tőle? És különben is, hogyan lehet, ha az egész Univerzumnak állandó és abszolút a törvénye?

Mi egy rendszerben vagyunk, kölcsönösen összekötve és napról napra felfedezzünk többet és többet az integrációjáról, amely determinált és nincsen benne semmi szabadság. Akkor hogy lehet, hogy van valami a törvényen és kereten kívül? Ez egy komoly probléma: ki van a törvényen kívül? Persze ez nem a mi állati testünk, amelyet megvizsgálhatunk, mert arra megvan az összes szükséges adatunk.

Összességében, mindannyian engedelmeskedünk a természet törvényeinek, és ha elégedettek vagyunk, akkor minden ugyanígy folyik tovább, de ha mégis fel tudnánk fedezni legalább egy szemernyi szabadságot, akkor ez valóban csoda lenne. Mire volt tervezve a szabadság? Hogyan és miért alkotott a természet magába helyet, miért korlátozta magát, és nem lépett ebben a zónában? Mi ez a tér, ahol létezik a teremtmény, és nem áll a természet befolyása alatt? Mi ez a teremtmény? Mi ez saját törvény, amely szerint működik?

Itt sok kérdést kell vizsgálni. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Spinoza és Kant. Ez egy komplex rendszer, amely hozzánk tartozik, mivel feltettük a kérdést az élet értelméről, azáltal, hogy nem fogadjuk el a determinisztikus megközelítést, és törekszünk a korporeális állapot fölött találni valami mást …

2o13.01.o7, a “Béke” cimű cikkből

BS

08 jan 2013

Spiritualitást nem adják protekcióval

Spiritualitást nem adják protekcióval

Kérdés:

Mi az előnye annak a személynek aki erőfeszítéseket tesz, és próbál előrehaladni a korrekciója felé, ha minden esetben már előzetesen meg van határozva, az egész korrekció amelyen keresztül megy, az összes hibák és bünök?

Válasz:

Ha nem teszel erőfeszítést akkor soha nem mész keresztül rajta. Tegyük fel, hogy te a harmadik osztályba vagy, és át kell menj a negyedik osztályba. És te nem akarsz tanulni, és nem akarsz a következő osztályba menni! Szóval, mi történik? Kapsz sok büntetést és egy rossz hozzáállást másoktól: a szülőktől, a tanároktól, az iskolai tanároktól. És továbbra is a harmadik osztályba maradsz, amíg be nem fejezed az osztályt, és készen állsz, hogy átmenj a következő osztályba.

Akkor mit profitáltál a lustaságodból? Akkor miért kérdezed, hogy mit nyerjél az erőfeszítésből? Nem érheted el a következő állapotot, amíg be nem fejezted az előző állapotot, mert nem készítetted, fel az edényed a következő szintre. Hogyan éreznéd, hogyan valósul meg a következő szint benned?

Nem lehetséges átmenni a következő spirituális szintre “protekcióval”. A mi világunkba ez lehetséges, de nem spiritualitásban. Mert nincs érzékelő edényed, azt magadnak kell kifejlesztened mindenféle emelkedésekkel és zuhanásokkal, abban hogy te végig mész zavarokon és problémákon, hogy döntéseket és hibákat követsz el, próbálsz áttörni mindenféle módszerekkel, mint a kisgyermek aki tanul valamit.

Különben nem lenne előrehaladás, ezek a természet törvényei. Ezért nem lesz megbocsátás vagy koncesszió, és felmentés, hogy hibát követtél el tudatlanságból. Ez a szokás csak az emberek között van, és mi egy előre meghatározott determinisztikus módon haladunk szintről szintre, hogy minden lépés meg van határozza.

Lehetetlen átmenni a következő szintre, ha nem fejezted be az előzőt, amíg nem kapsz egy benyomást, amíg nem érezzük, nem ízleljük, hogy belenyomodott a memóriánkba, és készen állunk, hogy tovább menjünk ezen a kísérleten, addig amíg nem csatlakozunk ehhez az edényhez, amelyben most érzük mindenféle jelenségeket, akkor vagyunk képesek tovább lépni a következő szintre.

A mi világunkban ez nem így történik, de itt az emberek keresnek mindenféle felülírt utakat, mert ők egyáltalán nem értik a helyzetüket. Amikor a Fény jön, és megvilágítja számunkra az állapotukat, megértik, hogy miért történik ez így, és mi a haszna, mi az értelme, hogyan kell viszonyuljon egy helyes módon. És akkor vakon cselekszenek, az állati ösztönünk szerint.

2013.01.02, Reggeli leckéből, “Bevezető a Tiz Szfira tanulmányába”

BS

03 jan 2013

Nem lophatják el tőlünk a szabad választást

Nem lophatják el tőlünk a szabad választást

Kérdés:

Mit jelent az, hogy “megjavítsa a múltját”, hogy ő egy nem “teljes igaz”?

Válasz:

Mi korrigáljuk az edényeinket, amelyek törésen mentek át. A személyben feltárul a gonosz hajlam, és úgy érzékeli, mint gonoszt, azaz úgy véli, hogy ő a bűnös. Ő nem azonosítja magát a “szívben levő ponttal”, és nem tudja nézni a vágyát oldalról, mint egy anyagra, amely adva a korrekcióra. Ő egyelőre nem kapcsolódik a Teremtővel, aki megteremtette ezt a gonosz hajlamot, hanem azonosítja magát a gonosz hajlammal.

A Fény nem tisztázta még le a vágyat, és nem vágta ki az emberből, úgy hogy átvigye a cselekedete által az embert a Teremtő oldalára. Szóval, hogy ő maga, aki rossz, és nem a gonosz hajlam.

A Fény még nem dolgozik eleget rajta, nem világította be a vágyait, így a személy nem látja a forrását mind a gonosznak, és mind jónak. Más szóval, ő nem képes azonosítani magát, hogy “Nincs más Rajta kívül”, és nem érti, hogy állandóan csak egy forrás működik rajta, amelytől függenek a gonosz edények, és a jó korrekciók.

Ő egyelőre nem érti, hogy kell imádkozzon az önző vágyak feltárására is, és ki is kell korrigálni azokat, mert minden a Reformáló Fénytől érkezik. Előszőr feltárja a “bal oldali vonalat”. Abban a mértékben, hogy a személy sóvárog, hogy elérje a teljes korrekciót, adományozást, az erőfeszítése mértékének megfelelően jön a Fény, és letisztázza a gonosz hajlamot.

Neki egyenlőre imádkoznia kell, hogy a Teremtő megmutassa neki, mi hiányzik a teljességből. Az Ima, a hiányosság felfedése, hogy Ádámmá váljon, teljessé, hozzáragadva a Teremtőhöz, adakozó legyen. És a hiány felfedezése, amire szüksége van a tökéletességhez, ez jelképezi a hiányosság felfedezését, amit nekem korrigálnom kell, azért, hogy megszerezzem a jót.

De én nem kérem a hiányosság felfedezését, a személy nem képes megtenni ezt. A természeti erőnk által mi a jó állapotot vagyunk képesek kérni.

Minden munkánk, hogy elérjünk egy olyan megértést, hogy a korrigált edények, ami a teljes igaz, és a törött edények, mind a Teremtő kezében legyenek. És az ember,amikor, mint egy kisfiú, aki helyesen tudja kérni a Teremtőtől, akkor fedeződik fel a szörny: a gonosz hajlam, az egó, a fáraó, majd megváltozik a jó hajlamra, hála a “Cimcum” – nak, a “Mászách” és a “Visszatérő Fény” – nek.

Mindez felülről jön, ahogy az mondva: “Én teremtettem meg a gonosz hajlamot, létrehoztam a Tórát, mint fűszert, mert a Fény amely benne van reformál”. Szóval, hol van itt az ember egyáltalán, ha a Fény egyenesen azt mondja, hogy minden tőle ered? A személynek el kell, hogy ismerje, és kérje a jó állapotot.

De nem akarom kérni a jót, mert a természetem a gonosz hajlam. Szóval fel kell használnia a csoport hatását, hogy befolyásolja a jó értékeket, bár lehet, hogy ő olyan állapotban van, hogy nem érzi őket. Tehát, játszani kell valamilyen játékot, egy jobb állapotú játékot,  ebben kölcsönösen adnak egymásnak. Így a személy  több és több valós vágyat, szerez meg, amíg a Fény teljesen korrigálja őt.

Mindez azért, hogy ne lopjuk el a személytől a szabad választását. Neki tudnia kell, hogy ő játszik, bár nem akarja, mert ez ellentétes a valós helyes állapotától. Ő halad a valós helyzet felé, így nagyobb szabad választást kap, és megjelenik benne a gonosz, és kétségbeesés. Mindezt le kell tisztázza, összehasonlítva magát az ellenkező oldallal, összehasonlítja a rosszat és a jót.

Tehát minden  munkánk a szabad választáson alapul, hogy megszervezzük a környezet hatását magunkra, amelyben megépítjük magunkat, a spirituális világ megértése szerint. Úgy kell játszani, hogy a környezet hatással legyen mindenkire . Akkor mindenki eléri az igazi imádságot.

2o12 December o6, “A Tiz Szfira Tanulmányából”

BS

09 dec 2012

62 queries in 0,702 seconds.