szabad akarat

Kérdés:

Milyen formán érkezik el az emberiség a korrekcióhoz? A szadad választás mindenki előtt nyitva áll vagy csak azok a kevesek előtt akik vezetik  ezt a folyamatot?

Válaszom:

A szabad választás, olyan mint minden jelenség, négy állapotból van alkotva: kövületi, növényi, élő és a beszélő. A többség szabad választása, abban áll, hogy azokat kövessék, akik a folyamat élen vannak. Ez azt mondja, hogy nekük szükséges megértenünk a  a helyzetet, megérteni a vezetés szerepét, megérteni a célt és benne lenni a megfelelő irányban. Náluk is létezik egy bizonyos megszerzés, amely megfelel a lélek gyökerével, mint most a mi világunkban.

Peldául, miért van az, hogy bizonyos embernek elég a kevés megszerzés és mások maximumra vágynak? – Azért mert, a lelke gyökerétől jön és ezt szüli az akarási vágya. Ez nem az ember választásától függ, hanem ő igy született. A korrekció végén, mindenki  eggyütt egy kört alkot és akkor megsemmisülnek  a külömbségek. Ebben a kijavitási folyamatban, mindenkinek szükséges felfedeznie a lelke gyökerét és annak megfelelően fejlődni.

Báál HáSulám irta, miután Israel (a lelkek akik a Teremtő felé aspirálnak és a piramis csúcsán vannak) előre lett mozgatva, az egész világot maga után vonja. És igy az igazi szabad választás csak azoknak a  számára létezik, akikben felébred az adakozás vágya, azoknak az embereknek felfedeződik jobban és jobban a széles világ. Mindegyiket Israel-nek nevezzük, azért mert létezik bennük a hajlam a felső világ felfedezésére, és mindegyikük megkapja ezeket.  

Szóval, ha mi végrehajtjuk  a munkánkat, és nem várunk arra, hogy más megtegye, akkor mindent megszerezünk. Másoknak  is fel kell fedeznie a célt és a Teremtőt, mindenki megkapja a megfelelő helyét  az egyetlen rendszerben, amely az egészet táplálja. Nem a fontosság méretéről beszélünk, hanem egy rendezett baratságos összevegyülésről.

Az apáink voltak  az elsők akik felfedezték a spirituális világot, realizálták a szabad választást, és vonzották a Fényt. Es utánuk  cselekedtek a többi nemzedékek bölcsei és most, elérkezett a mi sorunk, ahogyan  Báál HáSulám irta  a “ Zohár könyv Bevezetése”-ben. Mindenkinek ebben a folyamatban megvan az ő fejlődése és korrekciója, egyik sem kevesebb a másiknál. Mi erről beszélünk, a szintek sorozatáról, a fejlődés rendjéről és a korrekciójáról.

Az előző nemzedékek kabbalistái cselekedtek a globális rendszerben előttünk, felfedezték azt előttünk és mi megkapjuk tőlük, mint ebben a világban, a könyvek által.

Igy lépcsőzetesen felfedeződik, fentről lefelé az Élet Fája.

Minden emberben felébrédnek  vágyak és probálja használni őket. Vannak olyan személyek is, amelyek nem egyeznek az akaratukkal és ellenük vannak. Azokat is a  Teremtő vezeti. Ő mozgat minket, a cselekedetünkben, mint katonákat a sakktáblán. Nincsen szabad választásunk, nincsen semmi értelme meghatározni, hogy valaki jó vagy rossz, eredményeket várni az ő saját cselekedeteitől: sem a menyországot, sem poklot, semmit, erről mondják, hogy: „hasonló az állathoz”.

Az igazság az, hol van a te szabad választásod? Még ha az az illuziód is van, hogy te szabad vagy, ez csak azért van, mert te nem tudod pontosan megérteni mi a vágy. A teremtő szándékosan tett beléd ilyen adatokat, mint elektromos jelzéseket, amelyek a szabad választás illuzióját hozzák létre benned.

Beismerni azt hogy „Nincsen más rajta kivül” elöször is beismerni kell, hogy mi olyanok vagyunk, mint kicsi fogaskerekek egy hatalmas rendszerben. És innentől kezdi el a fejlödését  a személy, mint ember. Az ember kezdi keresni a szabadságot. Azért, hogy megszerezze ezt a szabad választásat, addig kell fejlődjön amig ezt el nem eléri. Elöször ki kellett fejlesze az egóját sok ezer évek folyamán a Teremtő iranyitásával, és azutan felébred benne bizonyos szakaszban „a szivben levő pont”. Más szavakkal új vágy jelenik meg, ami ellentétes az összes többi vágyaknál.

Az új vágy eltöri az embert szenvedés által, darabokra szakitja, világos, hogy ez a vágy is a Teremtötől jőn. Nem jelenik meg az uj vágy csak úgy a levegőből, elvégre az ember teremtmény és vezetve van , mintegy bábú, akit drotokkal vezetnek. Úgy, hogy  az is, hogy megjelenik a szivben levő pont, az sem tesz minket szabaddá, mert szabadnak lenni, azt jelenti hogy szabad lenni a Teremtőtöl. Mi mástol lehetek szabad? Hogyha csak egyetlen erő létezik, amely minket és mindent Fentről irányit, az egyetlen szabadságom csak abba mutatkozhat meg, ha semlegesitem ezt felső erőt.

Hogyan tudom csinálni eszt? Mondjuk, hogy sikerül semlegesitenem ezt az erőt, mi marad nekem belőle? Milyen erővel rendekezem?  Milyen okkal? Hogyan is vagyok képes választani és a  cselekedeteket végrehajtani? Egyáltalán nem világos. Hogyha két erő van, akkor tudok köztük választani, de ha csak egy erő van, akkor mit tehetek? Ez azt mondja, hogy nincsen szabad választásom! Akkor miért lett minden megteremtve? Azért, hogy ezeket a bogarakat irányitsam a föld felszinén?

Nem, mindennek van célja. A cél, a teremtmény, látszolag a robot személy, mondjuk az ember, hogy felemelkedhessen, hogy két erő közőtt áljon, hogy két erővel rendelkezhessen és példát vegyen a Teremtötől, példát vegyen magának, mégegyszer és mégegyszer, tulajdonság tulajdonság után, több fokozatokat kapva a Teremtötől. És végeredményként  ő megkapja a Teremtő tulajdonságat.

Felfedeződik az emberben a vágy szándékkal: olyan vágy, amely forditott a Teremtővel. Az ember elkezdi irányitani magát független modon, mintha a Teremtő irányitaná, magára veszi az igazi irányitást, az egó ellenére.

Ebből következik, hogy a Teremtő teremtette az embert rossznak. Ezért mondják: „Megteremtem a rosszat és ezzel együtt adtam módszert, azért hogy kijavitsad ezt a rosszat a jóra. És hogy tudjál hasonlitani rám, olyanná váljál mint én, szabaddá, hogy magadra vegyed azt, hogy minden cselekedeteket végrehajtasz”. Kezedben van  mind a két gyeplő: mind az egoista rossz természeted és a te jó altruista természeted, amely az én másolatom. Mindig vegyél példát tőlem és öltöztesd rá magadra. Ezt nevezzük Embernek „Ádám”-nak, ez abből a  szóból jön: „hasonló a Felsőhöz” („edamé la elion”), hasonló a Teremtővel.

És akkor igy meg van nekünk a lehetöségünk kilépni a Felső irányitása alól, hogy ne lengyünk egy bábu, és hogy ne mondjuk azt hogy „En od milvado”, (Nincsen más Rajta kívül) hanem, hogy létezik egy másik erő és ez a személynek az ereje, aki magára másolja az egészet a Teremtötől és a cselekedeteket a Teremtő helyett. És itt van elrejtve a szabad akarat, mivel mi két ellentétes tulajdonsággal rendelkezünk, a teremtő tulajdonságával: az  egoizmussal és az adakozással.

bs