Dr. Michael Laitman

szándék

A gonosz fogalma

Laitman_707

A Kabbala Bölcsességének egyik legnehezebben felfogható koncepciója, a gonosz fogalma. Gonosz minden szándék, amely a teremtményeket a növekvő minőségi különbség felé taszítja a Teremtő tulajdonságaival és szeretetével szemben. A teremtés során alapvető állapotok jönnek létre a teremtmény és a Teremtő között, mely minták azután, mint egy kristályrács szerkezete ismétlődnek, és építenek ki vágyszerkezeteket, amelyekben az öntudat felébredhet és fejlődhet. A valódi és a Teremtő felé törekvő teremtmény megszerző vágyakra épül, melyeket képes az adakozás szándékával lefedni, és így elindulni a Teremtővel való formaegyezés irányába. A Teremtőre való vágyakozás hajtóereje a gonosz felismerése és teljes elutasítása önmagukban. A gonoszról azonban kiderül majd, hogy valójában a Teremtővel együttműködő erők összessége, melyek az ember előre haladása érdekében lettek aktiválva.

KA

08 márc 2017

A lényeg az, hogy egy Fény körben legyünk

Mi egyelőre öntudatlanul, irányítva vagyunk a szándékkal az adakozás érdekében. Nincs mit tenni, így születettünk. De ha mi végrehajtjuk a helyes cselekedeteket, még ha nem is a helyes szándékkal, vagyis, a fizikai formában próbálkozunk a  “kör”-ben lenni, a kapcsolatban, a kölcsönös vonzódásban, amennyire csak  lehetséges, ezzel mi megfelelünk a Felső Fénynek, még ha nem is szándékkal az adakozás érdekében.

Mi nem illeszkedünk magához a Felső Fényhez, hanem a távoli világításához, amelyet “Körbevevő Fény”-nek nevezzük. És akkor a “Körbevevő Fény” elkezd hatni ránk, megfelelően a mi erőfeszítésünk mértékének, hogy elérjük az egységet, a “Ne tedd a barátodnak azt, amit te is gyűlölsz”, a “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”, a kapcsolat és az önmagam lenullázása által. Még akkor is, hogy ha a cselekményeket nem kíséri az adakozási szándék, de közelítenek minket a Reformáló Fényhez, és ez által lassan megszerezzük az adakozási szándékot. Ily módon a cselekvéseinkben átváltozik a szándék adakozásra, és majd belépünk a spirituális szintre.

Ezért írva van, hogy “a Mitzvákhoz nem szükséges a szándék”, mert még azok a cselekedetek is, amelyekből hiányzik a helyes szándék, képesek elkezdeni a korrekciót és elvezetni minket az első spirituális szinthez, a “Néfésh dé Kedushá” (Szent lélek) szinthez. Tőle kezdődik a spirituális út. És majd a cselekedeteink átfordulnak helyesebben irányítva lesznek, “Lisma” (“az Ő nevében”) szándékával, a Teremtő számára,  tudatosabb módon. Minden szakaszban teszünk Táriág (613) korrekciókat: Táriág korrekciókat a Néfésh-ben, Táriág korrekciókat a Ruách-ban, Táriág korrekciókat a Lélekben, Táriág korrekciókat a Chájá-ban és Táriág korrekciókat a Yéhidá-ban, és majd megnyerjük a nagy Fényt, az Eyn Szof Fényt.

Kérdés:

Akkor miért mondják azt, hogy “a Mitzva szándék nélkül, olyan mint a test lélek nélkül”?

Válasz:

A igazi Mitzvá-król van szó. De amit mi teszünk most, ez még nem Mitzva . Írva van, hogy “az ember megnyeri a teremtés célját, a Tóra és a Mitzvák betartása által”. A Tóra, az a Reformáló Fény, amely ránk hat és korrigálja a vágyunkat, hogy adakozási szándékkal legyen. Ez a korrekció, a “Mitzva”.

Szóval, az Felső Fény teszi a Mitzvát, és ezzel korrigálja a vágyat. De az ember az, aki vonzza a Felső Fényt. Ennek az embernek aki meghívja a Felső Fényt, még nincs meg a helyes szándéka, ő megtesz minden cselekvést, hogy meghívja a Reformáló Fényt. És amikor a Fény megérkezik, akkor ő megteszi a javításokat, az úgynevezett “Mitzvot”.

Tehát, a mi szerepünk az, hogy állandóan  olyan helyzetbe vezessük magunkat, hogy  legközelebb legyünk a “Körbevevő Fényhez”, a Reformáló Fényhez.

2013.10.08, Felkészülés a reggeli leckére

ford: B S

szerk: Sz I

13 okt 2013

Ne aggódj a zsebedért, hanem egyik másikért

Ne aggódj a zsebedért, hanem egyik másikért

Ha megszervezzük az életünket a kölcsönösség segítségével, mint egy nagy családot, akkor megduplázódna az élet szintje ugyanazzal a jövedelemmel. A különbség az lesz, hogy én mintha kétszer több fizetést kapnék, és ez csak a kapcsolaton múlik.

Az embereket meg kell, győzzük a dupla jövedelemmel, az AHP dupla kitöltésével. De mi tudjuk, hogy nem ez a lényeg. A Teremtő felébreszt minket nem azért, hogy megkapjunk egy dupla kitöltést, hanem, hogy ki tudjuk javítani a kapcsolatunkat és pontosan benne fedeződik fel a Felső erő. Teremtő feltárul nem mindegyikünkben, hanem közöttünk.

Egyelőre, ez az úgynevezett “Lo Lisma” (nem az Ő nevében) állapota, mi húzzuk a személyt, az anyagi haszon szerint, és nem hazudunk nekik! Ő tényleg jobban érzi magát, jobban éli az életét, magabiztosabb és nyugodtabb.

Mi belehelyezzük ebbe a szándékot, azaz, egy általános “kristályháló” kapcsolatban vannak, míg a többi ember a kapcsolatok erőfeszítésén dolgozik, egyelőre mindenki az ő saját vágyában. De ez csak átmeneti, és majd el fogják kezdeni értékelni a kapcsolatot mindenkivel, és megértik, hogy csak ebben lehetnek sikeresek. Az ember elkezdi értékelni a kapcsolatot és fenntartani. Ő megérti, hogy a kapcsolatnak egy felsőbb értéke létezik, és érdemes jobban megtartani, mint más fedezéket.

Mivel ez a kapcsolat ad belső lelki elégedettséget, egy szabad hangulat érzését, és kevesebb gondot. Egyelőre, ezek önző motivációk, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember a problémák fölé emelkedjen. De aztán látja, hogy a problémák elnyomása nélkül is, egy magasabb kapcsolati érzéshez akar tartozni. Majd ő felfedezi a kapcsolatot, egyetért minden problémával, a legfontosabb az, hogy tartsa ezt a felemelt érzést.

Ez azt jelenti, hogy elkezdi felfedezni az egó gonoszságát, elválasztja a jótól, levágja, határt, “szűrőt” tesz közé, “lecsökkenti”, és megszervezi a saját spirituális elvét.

A legfontosabb dolog számunkra az, hogy hálózati kapcsolatban legyünk az emberek között, és ne süllyedjünk le a bajok szintjére. Mi beszélünk az emberekkel a problémáikról, de gondoljunk arra, hogy, hogyan fedezzük fel az igazi és jó kapcsolatot a rendszerben, és állandóan ezt erősítsük meg.

2013.08.14, Felkészülés a reggeli leckéhez

Ford: B S
Szerk: Sz I

26 aug 2013

Izrael földje a térképen és a lélekben

Izrael földje a térképen és a lélekben

“Izrael nem lesz megváltva, amíg nem lesznek egyetlen egység, és eljön Zion megváltója ” (Midrás Rábbá).

Izrael nemzetének az egész történelme, hogy elfoglalta Izrael földjét, ez  az egész teremtést tükrözi , a törést, és csak azután kapta meg a jogot, hogy “teremtés” – nek hívják. Maga a megszerzési vágy nem lehet rossz, mivel minden a szándék által van irányítva. Csak ő határozza meg, hogy mi történik a teremtéssel.

A teremtmény csak szándék által növekszik, ezáltal megkapja függetlenséget, az érzést, a megértést, kiterjeszti az “edényeit” és a független személyiségét. A megszerzési vágyat és a Fényt megadták neki korlátlan mennyiségben.

Amikor a teremtett lény elkezd dolgozni és megérti, hogy a szándékhoz tartozik és nem a vágyhoz, akkor kezd el”Ádámmá lenni “. Ez egy kritikus fordulópont a teremtés fejlődésében. Abban a pillanatban, amikor elkezdi magát összekötni a szándékkal, akkor válik “Ádám”- má (Emberré). Ez azt jelenti, hogy a vágya fölé emelkedik és mindent a szándék alapján határoz meg: hogy kit és kihez társítja magát.

Azok, akik mindent a szándék szerint határoznak és fejlesztik őt, és nem figyelnek a vágyukra, ők vannak “Jásár- Kél” (a Teremtőhöz sóvárognak) nevezve, Izraelnek. Ők nagyon különbözőek azoktól az emberektől akik  fejlődni akarnak  és  az életüket a vágy és kitöltés mérete szerint határozzák meg.

A “vágy” az úgynevezett “Föld” (Éréc), azaz, a ragadás az anyagi és alsó vágyakhoz. Míg a szándék felsőnek tekintendő. Ez a kritérium szerint hívják a világot, hogy felső vagy alsó.

Ha a vágynak megfelelően fejlődünk, akkor az a természetes fejlődés, a “Reshimó” – nak (információs gének) megfelelően. A vágy fejlődése kötelez minket a változásokra, ez az úgynevezett természetes fejlődés, de ha a szándéknak megfelelően fejlődünk, akkor ez már tőlünk függ. És ez nem történik természetesen a maga “idejében” (Beito), az idő folyása szerint, a természet programja szerint. Ez a fejlődés a “felgyorsítás” (Ahishena) útja, olyan sebességgel, ahogy mi határozunk.

Fejlődés a vágy szerint, ez az állati fejlődési szakasz a kövületi, növényi és élő szinteken, amelyben a személy először kialakult egy eszméletlen állapotban. És a fejlődés a szándék szerint, ez a valódi emberi fejlődés, ezért van nevezve “Ember” (Ádám), mivel korrigálja a szándékát, és általa hasonlóvá válik a Teremtőhöz.

A szándék, amely a Teremtő érdekében van irányozva, ez az úgynevezett “Izrael” vagy “Izrael nemzete.” A vágy, amely a szándék ellenőrzése alatt van, ez az úgynevezett “Izrael földje”. A korrekció, amelyet teljesítenünk kell, hogy az egész vágyunk az adakozási szándék ellenőrzése alá kerüljön. Ez jelenti azt, hogy meghódítsa az “egész világot” (az egész vágyat), ez, amiért a világ nemzetei vádolják Izraelt, azaz, hogy az Ein Szof világ összes vágyát elvigye a szándék ellenőrzése alá, hogy elégedettséget adjon a Teremtőnek. Ez jelenti azt, hogy Izrael földje kiterjed az egész földön.

Nyilvánvaló, hogy nincs olyan dolog, hogy Izrael földje készen áll, mint ahogy a földrajzi térképen, hanem minden azon múlik, ha a személy készen áll korrigálnia magát, és ennek megfelelően meghódítja a földet, amely “Izrael földje”, a kövületi, növényi és élő szinten, azaz, megkapja, megörökli a földet fizikai formában.

2013.04.15, “A föld öröklése” cikk

BS

19 ápr 2013

Az adakozásnak nincs határa

Az adakozásnak nincs határa

Ha nem érezzük a viszonyt a kapcsolatban, akkor nagy problémák előtt állunk. Olyanok vagyunk, mint 1 atom egy fal ellen, amelyet nem lehet megváltoztatni, és nem változtathatjuk meg magunkat általa. Ebben az esetben nincs kapcsolat köztünk.

Ez lehet feltétlen szeretet vagy feltétlen gyűlölet, pontosan nem számít hogy mi. De ha elakadunk valamiben, ami nem változik, akkor nem vagyunk képesek megváltoztatni a hozzáállásunkat. Ha nem változom, úgy érzem, halott vagyok, mert az élet a változásokról szól.

Azaz, ha nem tudok hozzátenni semmit a szeretetemhez, és a másik fél sem tud hozzáadni vagy előhívni belőlem semmit, akkor egy nagyon problematikus állapotban találom magamat. Az abszolút szeretet a mi fejlődésünk célja a Teremtővel való viszonyunkban. Ez azonban csak azzal feltétellel jöhet létre, ha kölcsönös adakozás fölé emelkedünk és megépítjük a szeretetet a mi egónk fölött.

Én elrejtem magam a Teremtő szeretetétől, és csak a hajtóerőt kapom meg, amely lehetővé teszi számomra hogy szeressem Őt. Én akkor kapok élvezetet, ha adakozom Neki. Tehát az abszolút szeretet nem hogy megszüntetné az érzéseinket, hanem képessé tesz bennünket arra, hogy egyre jobban kifejlesszük azt.

A végső korrekció, az edények végső korrekciója, és nem az adakozás növekedésének a vége. Mivel az adakozási vágynak nincsen határa, ez az állapot jelenti:”Eyn Szof világát”. Az adakozási vágynak nincsen határa és vége, és a szándéknak sincsen határa és a vége, de végtelen lehetőségünk van, hogy a megszerzési vágy fölé emelkedjünk a szándékunkkal.

2013.01.29, Báál HáSzulám, a “Levelek” című cikkéből

BS

02 feb 2013

Két erő között

Két erő között

Kérdés:

A szándék független elem?

Válasz:

A szándék az amit te akarsz a megszerzési vágytól. Ma már nincs valódi szándékunk, ma van nekünk a tudás mérlegelése, hol előnyösebb “lopni” valamit, hol lehetséges több élvezetet szerezni: mitől, kitől, hogyan, stb. Ez az adakozási vágyból öröklődik a törés által. De mi nem tudunk két lehetőséget fontolóra venni, két szándékot: a megszerzés érdekében, vagy az adakozás érdekében. Mi csak számítást tudunk végezni a maximális személyes haszonra, a lehetőségekre, amelyek léteznek. Én vizsgálom a vágyamat és a legígéretesebb lehetőséget választom. Minden kérdés ami engem illet: mit tudok felhasználni a magam javára? és hol nagyobb a nyereség.

A szándék az adakozás érdekében, ezek fölött van. Ezáltal én megvizsgálom magam másokkal szemben. Akkor a kérdés más: Hogy tudok jobban szolgálni másokat, ahhoz hogy maximálisan adakozzak? Ez egy teljesen más számítás. Hogyan tudom ezt megtenni? Azáltal, hogy érezzem a másikat, és nem magamat: mi a jó neki? Mit akar ő? Mire van szüksége? Nekem belé kell foglaljam magam egy kölcsönös módon, mert különben hogyan lehetséges mérlegelni a lehetőségeket?

Azért, hogy használjuk az adakozási vágyat, nekünk állandóan szükséges integrálódjunk másokkal mindaddig, amíg el nem érjük a szeretetet. A spirituális szinten mi mindig bizonytalanok vagyunk a két vizsgálat között, leesünk a Klipába, és ismét felemelkedünk a Szentséghez.

Ma az előkészítés idején a Machsom (határvonal) alatt vagyunk, mi még nem léptünk erre a szintre. Mi tanulunk, játszunk egy csoportban, de később valóban egy Szent társasággá válik számunkra. Ez irányba haladunk, hogy megtörténjen az “Egyiptomi kimenekülés “, annak érdekében, hogy felemelkedjünk az egoista kapcsolattól egy önzetlen kapcsolathoz.

Két erő között

Ez lesz a spirituális születés. Ez mint a kisbaba, aki megszületett és elkezd lélegezni, táplálkozni, és érezni a testét. A születés után a test elkezdi a működését egy új vizsgálatba, egy jóval tudatosabba, amely nem létezett azelőtt. Mi is át akarunk váltani  egy új vizsgálatra a testünkben, a mi vágyunkban.

2013.01.07, Reggeli lecke,  a “600.000 lélek”  cimű cikkből

BS

22 jan 2013

A szándék meghatározza a tettet

A szándék meghatározza a tettet

Kérdés:

Mi a fizikai világban élünk, ahol számos kísértés van. Csak akkor tudunk adni, ha kapunk. Hogyan tudjuk a testi öröm vágyait az adakozásra irányítani?

Válasz:

Ha a szándék helyes az elmédben, akkor tedd, amit akarsz, mivel nem tehetsz semmi rosszat. Azt fogod tenni, amit tenned kell, hogy felemeld a tested és a lelked. Tegyük fel, hogy kétszer kell ebédelned, mert a tested úgy akarja, hát egyél, de ezzel együtt kell, hogy legyen a helyes szándékod.

Kérdés:

A vágyaim zavarni fogják a spirituális munkámat?

Válasz:

De ha helyes a szándékod, hogyan zavarhatnák? Nem létezhet egy cselekedet sem, a helyes szándék nélkül, mivel a szándék határozza meg a tett célját. Egy ember bármit tehet, ha helyes a szándéka.

Alapvetően a Kabbala Bölcsessége tilt minden korlátozást. Ha belekapaszkodsz a Teremtőbe, és úgy tartod Őt, mint egy buldog, akkor ezzel együtt a többi dolgod már megteszed. Megteszed őket, mert szükséges a fejlődésedhez.

2012.12.09, A Novoszibirszki Kongresszus 6. leckéjéből

FG

KA

03 jan 2013

Nem az egónak = az értelmet meghaladóan

Nem az egonak = az értelmet meghaladóan

Kérdés:

Az kell, hogy irányítson minket, amit látunk; használnunk kell az érzékeinket, a tudásunkat, az eszünket. Másfelől ott van az “értelmet meghaladó” elve, és ezáltal, a Kabbala bölcsessége kiterjeszti annak keresését, hogy egy ember hogyan emelkedjen felül saját értelmén.

Válasz:

Az egész felsőbb világ mostani tudásunk felett létezik, ami azt jelenti, hogy az egó felett. Így, “az értelmet meghaladó” nem az egónak, szimbolizál.

Ezáltal fedjük le a rést a szintek között. Azáltal, hogy felfedjük a kapcsolat új hálózatát mindenek között, úgy látjuk azt, mint a természet törvényeinek alapját. Olyan, mintha a természet ezen a hálózaton nyugodna, és kezdjük megfigyelni részeit a mezőkben, a működésekben, amik aktiválják az embereket. Áthatolunk olyan rétegeken, amelyekhez viszonyítva, az atom egy durva dolognak tűnik. A szándékok felfedésre kerülnek előttünk. Az erők, amelyek megelőzik az anyagot, aktiválják az atomokat,a hullámokat, a fényhullámokat.

Az érzékelésünkben közelebb kerülünk a kezdethez és mindent egy új szándék szerint látunk, az Ohr Hozer-ban, az Ohr Hassadim-ban, jelenlegi tudásunkat meghaladóan.

2o12.12.14, Napi Kabbala lecke 4. része “A béke”

FG

31 dec 2012

Helyes szándék

Helyes szándék

Kérdés:

Hogyan tudunk helyes szándékot építeni a csoporttal? Hogyan fejeződik ki a helyes szándék? Hogyan tudja valaki felismerni, hogy ő a helyes szándékban van-e?

Válasz:

A csoport felé irányuló szándéknak nagyon egyszerűnek kellene lennie, miszerint: azért jöttem a csoporthoz, hogy megszabaduljak az egoizmusomtól, és hogy fölé emelkedjek, és azért, hogy a Teremtőhöz tapadjak, illetve azért, hogy feltáruljon a következő szintem, és emberi lénnyé váljak. Ezzel a szándékkal kellene a csoport felé irányulnom, és mindent meg kell tennem a helyes szándék érdekében, és ez segíteni fog abban, hogy elérjem a közös célt.

Mindig szem előtt kell tartanunk ezt a szabályt és ragaszkodnunk kell hozzá. Nem az kell hogy érdekeljen, hogy a csoportban milyen arcok, személyiségek és milyen fizikai  tényezők vannak jelen és mindemellett, azt mondhatnak amit akarnak. Először is, akarnom kell lenullázni az énemet és akarnom kell azt, hogy összekapcsolódjak  a csoporttársaimmal, mert csak ebben az esetben fogunk előrehaladni.

Aktívan részt kell hogy vegyek a csoport munkájában, az által a tény által, hogy lenulláztam magam, majd emellett felemelem a többieket. Legtöbbször az emberek megerőszakolnak mindent az egoizmusukkal, mindent a maguk képére és kedvére akarnak változtatni. Ez így van a világban, de nem történhet meg a csoportban.

08.12.2012, Novosibirsk Kongresszus, 4.leckéjéből

DH

ka

19 dec 2012

Szándék mindenhol és állandóan

Szándék mindenhol és állandóan

Amikor egy személy spirituális munkát végez, ő gyakran nem érezi, hogy valójában azt érzi, hogy ez az ő befektetett erőfeszítése. Ő valahogy elveszetté válik, mintha kint lenne az űrben, egy nagy lyukban, amely nagyon nagyon telik meg. A személy ezt nem látja, csak akkor, ha az erőfeszítései elérik a lyuk szélét, készen arra, hogy kiöntsön, aztán ő lekezdi érezni a munkája eredményét. Így az űr megtöltődik, a kölcsönös támogatás nagyon fontos.

Baal HaSulam egy nagyon jó példát adott nekünk, amikor egy személy belép a Királyság Kincstárába és majd fokozatosan elővesz egy bizonyos mennyiségű érmét, annyit, amennyit adnak neki és aztán az őrök kiütik a kezéből és aztán újra belép és újra elbukik stb. Mindez azt jelenti, hogy állandó és komoly erőfeszítésre van szükség.

A személy nem képes ilyen módon dolgozni. Neki szükséges, hogy lássa az eredményeket; vagy a bajok tolják őt hátulról vagy néhány szándék húzza őt, néhány nemes ok. És ha mindez nincs, úgy találja magát, mintha egy űrben lenne, mozdulatokat tesz, de nincs energiája. És itt van a csoport szükségessége, hogy energiát adjon neki. Az azonban nem fontos, hogy ez korrekt vagy nem korrekt (mármint az inspiráció), ha az valós, a legfontosabb dolog, hogy inspirációt kapjon.

Így a legfontosabb dolog munkánk során az, hogy folyamatosan felfedezzük őnagyságát és megmutassuk azt másoknak, hogy te már ott vagy.

Amikor egy személy azt látja, hogy másokban valamiféle szándék van, hirtelen azt gondolja, hirtelen meglátja, hogy ők egy egy belső feszültségben van, így ő is kénytelen felébredni: “Mi történik velem? Hol vagyok?” Ez a módja annak, hogy visszatérjen belé a szándék. Fokozatosan ezek a szándékok egymásba kapcsolódnak és egymásra hatnak, és meg lesz az eredménye. Így nem szabad elfelejtenünk ezeket, azonban szükséges, hogy lássuk.

Ebben az értelemben, a nők többet tehetnek mint a férfiak, a kezdetektől fogva, természetüknél fogva, azért lettek megalkotva, hogy létrehozzák a vágyat és a férfiakat annak teljesítésére ösztökéljék. Így nekünk együtt kell dolgozni és nem szabad elfelejtenünk mindezt tevékenykedésünk során.

Az nem számít, hogy mit teszünk. Mi a szándékunkat adjuk mindehhez.

2012 November 7, Grúz kongresszus egyik étkezéséről

SzL

23 nov 2012