Dr. Michael Laitman

szándék

Izrael földje a térképen és a lélekben

Izrael földje a térképen és a lélekben

“Izrael nem lesz megváltva, amíg nem lesznek egyetlen egység, és eljön Zion megváltója ” (Midrás Rábbá).

Izrael nemzetének az egész történelme, hogy elfoglalta Izrael földjét, ez  az egész teremtést tükrözi , a törést, és csak azután kapta meg a jogot, hogy “teremtés” – nek hívják. Maga a megszerzési vágy nem lehet rossz, mivel minden a szándék által van irányítva. Csak ő határozza meg, hogy mi történik a teremtéssel.

A teremtmény csak szándék által növekszik, ezáltal megkapja függetlenséget, az érzést, a megértést, kiterjeszti az “edényeit” és a független személyiségét. A megszerzési vágyat és a Fényt megadták neki korlátlan mennyiségben.

Amikor a teremtett lény elkezd dolgozni és megérti, hogy a szándékhoz tartozik és nem a vágyhoz, akkor kezd el”Ádámmá lenni “. Ez egy kritikus fordulópont a teremtés fejlődésében. Abban a pillanatban, amikor elkezdi magát összekötni a szándékkal, akkor válik “Ádám”- má (Emberré). Ez azt jelenti, hogy a vágya fölé emelkedik és mindent a szándék alapján határoz meg: hogy kit és kihez társítja magát.

Azok, akik mindent a szándék szerint határoznak és fejlesztik őt, és nem figyelnek a vágyukra, ők vannak “Jásár- Kél” (a Teremtőhöz sóvárognak) nevezve, Izraelnek. Ők nagyon különbözőek azoktól az emberektől akik  fejlődni akarnak  és  az életüket a vágy és kitöltés mérete szerint határozzák meg.

A “vágy” az úgynevezett “Föld” (Éréc), azaz, a ragadás az anyagi és alsó vágyakhoz. Míg a szándék felsőnek tekintendő. Ez a kritérium szerint hívják a világot, hogy felső vagy alsó.

Ha a vágynak megfelelően fejlődünk, akkor az a természetes fejlődés, a “Reshimó” – nak (információs gének) megfelelően. A vágy fejlődése kötelez minket a változásokra, ez az úgynevezett természetes fejlődés, de ha a szándéknak megfelelően fejlődünk, akkor ez már tőlünk függ. És ez nem történik természetesen a maga “idejében” (Beito), az idő folyása szerint, a természet programja szerint. Ez a fejlődés a “felgyorsítás” (Ahishena) útja, olyan sebességgel, ahogy mi határozunk.

Fejlődés a vágy szerint, ez az állati fejlődési szakasz a kövületi, növényi és élő szinteken, amelyben a személy először kialakult egy eszméletlen állapotban. És a fejlődés a szándék szerint, ez a valódi emberi fejlődés, ezért van nevezve “Ember” (Ádám), mivel korrigálja a szándékát, és általa hasonlóvá válik a Teremtőhöz.

A szándék, amely a Teremtő érdekében van irányozva, ez az úgynevezett “Izrael” vagy “Izrael nemzete.” A vágy, amely a szándék ellenőrzése alatt van, ez az úgynevezett “Izrael földje”. A korrekció, amelyet teljesítenünk kell, hogy az egész vágyunk az adakozási szándék ellenőrzése alá kerüljön. Ez jelenti azt, hogy meghódítsa az “egész világot” (az egész vágyat), ez, amiért a világ nemzetei vádolják Izraelt, azaz, hogy az Ein Szof világ összes vágyát elvigye a szándék ellenőrzése alá, hogy elégedettséget adjon a Teremtőnek. Ez jelenti azt, hogy Izrael földje kiterjed az egész földön.

Nyilvánvaló, hogy nincs olyan dolog, hogy Izrael földje készen áll, mint ahogy a földrajzi térképen, hanem minden azon múlik, ha a személy készen áll korrigálnia magát, és ennek megfelelően meghódítja a földet, amely “Izrael földje”, a kövületi, növényi és élő szinten, azaz, megkapja, megörökli a földet fizikai formában.

2013.04.15, “A föld öröklése” cikk

BS

19 ápr 2013

Az adakozásnak nincs határa

Az adakozásnak nincs határa

Ha nem érezzük a viszonyt a kapcsolatban, akkor nagy problémák előtt állunk. Olyanok vagyunk, mint 1 atom egy fal ellen, amelyet nem lehet megváltoztatni, és nem változtathatjuk meg magunkat általa. Ebben az esetben nincs kapcsolat köztünk.

Ez lehet feltétlen szeretet vagy feltétlen gyűlölet, pontosan nem számít hogy mi. De ha elakadunk valamiben, ami nem változik, akkor nem vagyunk képesek megváltoztatni a hozzáállásunkat. Ha nem változom, úgy érzem, halott vagyok, mert az élet a változásokról szól.

Azaz, ha nem tudok hozzátenni semmit a szeretetemhez, és a másik fél sem tud hozzáadni vagy előhívni belőlem semmit, akkor egy nagyon problematikus állapotban találom magamat. Az abszolút szeretet a mi fejlődésünk célja a Teremtővel való viszonyunkban. Ez azonban csak azzal feltétellel jöhet létre, ha kölcsönös adakozás fölé emelkedünk és megépítjük a szeretetet a mi egónk fölött.

Én elrejtem magam a Teremtő szeretetétől, és csak a hajtóerőt kapom meg, amely lehetővé teszi számomra hogy szeressem Őt. Én akkor kapok élvezetet, ha adakozom Neki. Tehát az abszolút szeretet nem hogy megszüntetné az érzéseinket, hanem képessé tesz bennünket arra, hogy egyre jobban kifejlesszük azt.

A végső korrekció, az edények végső korrekciója, és nem az adakozás növekedésének a vége. Mivel az adakozási vágynak nincsen határa, ez az állapot jelenti:”Eyn Szof világát”. Az adakozási vágynak nincsen határa és vége, és a szándéknak sincsen határa és a vége, de végtelen lehetőségünk van, hogy a megszerzési vágy fölé emelkedjünk a szándékunkkal.

2013.01.29, Báál HáSzulám, a “Levelek” című cikkéből

BS

02 feb 2013

Két erő között

Két erő között

Kérdés:

A szándék független elem?

Válasz:

A szándék az amit te akarsz a megszerzési vágytól. Ma már nincs valódi szándékunk, ma van nekünk a tudás mérlegelése, hol előnyösebb “lopni” valamit, hol lehetséges több élvezetet szerezni: mitől, kitől, hogyan, stb. Ez az adakozási vágyból öröklődik a törés által. De mi nem tudunk két lehetőséget fontolóra venni, két szándékot: a megszerzés érdekében, vagy az adakozás érdekében. Mi csak számítást tudunk végezni a maximális személyes haszonra, a lehetőségekre, amelyek léteznek. Én vizsgálom a vágyamat és a legígéretesebb lehetőséget választom. Minden kérdés ami engem illet: mit tudok felhasználni a magam javára? és hol nagyobb a nyereség.

A szándék az adakozás érdekében, ezek fölött van. Ezáltal én megvizsgálom magam másokkal szemben. Akkor a kérdés más: Hogy tudok jobban szolgálni másokat, ahhoz hogy maximálisan adakozzak? Ez egy teljesen más számítás. Hogyan tudom ezt megtenni? Azáltal, hogy érezzem a másikat, és nem magamat: mi a jó neki? Mit akar ő? Mire van szüksége? Nekem belé kell foglaljam magam egy kölcsönös módon, mert különben hogyan lehetséges mérlegelni a lehetőségeket?

Azért, hogy használjuk az adakozási vágyat, nekünk állandóan szükséges integrálódjunk másokkal mindaddig, amíg el nem érjük a szeretetet. A spirituális szinten mi mindig bizonytalanok vagyunk a két vizsgálat között, leesünk a Klipába, és ismét felemelkedünk a Szentséghez.

Ma az előkészítés idején a Machsom (határvonal) alatt vagyunk, mi még nem léptünk erre a szintre. Mi tanulunk, játszunk egy csoportban, de később valóban egy Szent társasággá válik számunkra. Ez irányba haladunk, hogy megtörténjen az “Egyiptomi kimenekülés “, annak érdekében, hogy felemelkedjünk az egoista kapcsolattól egy önzetlen kapcsolathoz.

Két erő között

Ez lesz a spirituális születés. Ez mint a kisbaba, aki megszületett és elkezd lélegezni, táplálkozni, és érezni a testét. A születés után a test elkezdi a működését egy új vizsgálatba, egy jóval tudatosabba, amely nem létezett azelőtt. Mi is át akarunk váltani  egy új vizsgálatra a testünkben, a mi vágyunkban.

2013.01.07, Reggeli lecke,  a “600.000 lélek”  cimű cikkből

BS

22 jan 2013

A szándék meghatározza a tettet

A szándék meghatározza a tettet

Kérdés:

Mi a fizikai világban élünk, ahol számos kísértés van. Csak akkor tudunk adni, ha kapunk. Hogyan tudjuk a testi öröm vágyait az adakozásra irányítani?

Válasz:

Ha a szándék helyes az elmédben, akkor tedd, amit akarsz, mivel nem tehetsz semmi rosszat. Azt fogod tenni, amit tenned kell, hogy felemeld a tested és a lelked. Tegyük fel, hogy kétszer kell ebédelned, mert a tested úgy akarja, hát egyél, de ezzel együtt kell, hogy legyen a helyes szándékod.

Kérdés:

A vágyaim zavarni fogják a spirituális munkámat?

Válasz:

De ha helyes a szándékod, hogyan zavarhatnák? Nem létezhet egy cselekedet sem, a helyes szándék nélkül, mivel a szándék határozza meg a tett célját. Egy ember bármit tehet, ha helyes a szándéka.

Alapvetően a Kabbala Bölcsessége tilt minden korlátozást. Ha belekapaszkodsz a Teremtőbe, és úgy tartod Őt, mint egy buldog, akkor ezzel együtt a többi dolgod már megteszed. Megteszed őket, mert szükséges a fejlődésedhez.

2012.12.09, A Novoszibirszki Kongresszus 6. leckéjéből

FG

KA

03 jan 2013

Nem az egónak = az értelmet meghaladóan

Nem az egonak = az értelmet meghaladóan

Kérdés:

Az kell, hogy irányítson minket, amit látunk; használnunk kell az érzékeinket, a tudásunkat, az eszünket. Másfelől ott van az “értelmet meghaladó” elve, és ezáltal, a Kabbala bölcsessége kiterjeszti annak keresését, hogy egy ember hogyan emelkedjen felül saját értelmén.

Válasz:

Az egész felsőbb világ mostani tudásunk felett létezik, ami azt jelenti, hogy az egó felett. Így, “az értelmet meghaladó” nem az egónak, szimbolizál.

Ezáltal fedjük le a rést a szintek között. Azáltal, hogy felfedjük a kapcsolat új hálózatát mindenek között, úgy látjuk azt, mint a természet törvényeinek alapját. Olyan, mintha a természet ezen a hálózaton nyugodna, és kezdjük megfigyelni részeit a mezőkben, a működésekben, amik aktiválják az embereket. Áthatolunk olyan rétegeken, amelyekhez viszonyítva, az atom egy durva dolognak tűnik. A szándékok felfedésre kerülnek előttünk. Az erők, amelyek megelőzik az anyagot, aktiválják az atomokat,a hullámokat, a fényhullámokat.

Az érzékelésünkben közelebb kerülünk a kezdethez és mindent egy új szándék szerint látunk, az Ohr Hozer-ban, az Ohr Hassadim-ban, jelenlegi tudásunkat meghaladóan.

2o12.12.14, Napi Kabbala lecke 4. része “A béke”

FG

31 dec 2012

Helyes szándék

Helyes szándék

Kérdés:

Hogyan tudunk helyes szándékot építeni a csoporttal? Hogyan fejeződik ki a helyes szándék? Hogyan tudja valaki felismerni, hogy ő a helyes szándékban van-e?

Válasz:

A csoport felé irányuló szándéknak nagyon egyszerűnek kellene lennie, miszerint: azért jöttem a csoporthoz, hogy megszabaduljak az egoizmusomtól, és hogy fölé emelkedjek, és azért, hogy a Teremtőhöz tapadjak, illetve azért, hogy feltáruljon a következő szintem, és emberi lénnyé váljak. Ezzel a szándékkal kellene a csoport felé irányulnom, és mindent meg kell tennem a helyes szándék érdekében, és ez segíteni fog abban, hogy elérjem a közös célt.

Mindig szem előtt kell tartanunk ezt a szabályt és ragaszkodnunk kell hozzá. Nem az kell hogy érdekeljen, hogy a csoportban milyen arcok, személyiségek és milyen fizikai  tényezők vannak jelen és mindemellett, azt mondhatnak amit akarnak. Először is, akarnom kell lenullázni az énemet és akarnom kell azt, hogy összekapcsolódjak  a csoporttársaimmal, mert csak ebben az esetben fogunk előrehaladni.

Aktívan részt kell hogy vegyek a csoport munkájában, az által a tény által, hogy lenulláztam magam, majd emellett felemelem a többieket. Legtöbbször az emberek megerőszakolnak mindent az egoizmusukkal, mindent a maguk képére és kedvére akarnak változtatni. Ez így van a világban, de nem történhet meg a csoportban.

08.12.2012, Novosibirsk Kongresszus, 4.leckéjéből

DH

ka

19 dec 2012

Szándék mindenhol és állandóan

Szándék mindenhol és állandóan

Amikor egy személy spirituális munkát végez, ő gyakran nem érezi, hogy valójában azt érzi, hogy ez az ő befektetett erőfeszítése. Ő valahogy elveszetté válik, mintha kint lenne az űrben, egy nagy lyukban, amely nagyon nagyon telik meg. A személy ezt nem látja, csak akkor, ha az erőfeszítései elérik a lyuk szélét, készen arra, hogy kiöntsön, aztán ő lekezdi érezni a munkája eredményét. Így az űr megtöltődik, a kölcsönös támogatás nagyon fontos.

Baal HaSulam egy nagyon jó példát adott nekünk, amikor egy személy belép a Királyság Kincstárába és majd fokozatosan elővesz egy bizonyos mennyiségű érmét, annyit, amennyit adnak neki és aztán az őrök kiütik a kezéből és aztán újra belép és újra elbukik stb. Mindez azt jelenti, hogy állandó és komoly erőfeszítésre van szükség.

A személy nem képes ilyen módon dolgozni. Neki szükséges, hogy lássa az eredményeket; vagy a bajok tolják őt hátulról vagy néhány szándék húzza őt, néhány nemes ok. És ha mindez nincs, úgy találja magát, mintha egy űrben lenne, mozdulatokat tesz, de nincs energiája. És itt van a csoport szükségessége, hogy energiát adjon neki. Az azonban nem fontos, hogy ez korrekt vagy nem korrekt (mármint az inspiráció), ha az valós, a legfontosabb dolog, hogy inspirációt kapjon.

Így a legfontosabb dolog munkánk során az, hogy folyamatosan felfedezzük őnagyságát és megmutassuk azt másoknak, hogy te már ott vagy.

Amikor egy személy azt látja, hogy másokban valamiféle szándék van, hirtelen azt gondolja, hirtelen meglátja, hogy ők egy egy belső feszültségben van, így ő is kénytelen felébredni: “Mi történik velem? Hol vagyok?” Ez a módja annak, hogy visszatérjen belé a szándék. Fokozatosan ezek a szándékok egymásba kapcsolódnak és egymásra hatnak, és meg lesz az eredménye. Így nem szabad elfelejtenünk ezeket, azonban szükséges, hogy lássuk.

Ebben az értelemben, a nők többet tehetnek mint a férfiak, a kezdetektől fogva, természetüknél fogva, azért lettek megalkotva, hogy létrehozzák a vágyat és a férfiakat annak teljesítésére ösztökéljék. Így nekünk együtt kell dolgozni és nem szabad elfelejtenünk mindezt tevékenykedésünk során.

Az nem számít, hogy mit teszünk. Mi a szándékunkat adjuk mindehhez.

2012 November 7, Grúz kongresszus egyik étkezéséről

SzL

23 nov 2012

Hogy ne vesztegessük el az időnket

Hogy ne vesztegessük el az időnket

Kérdés:

Világunkban különböző törvények uralkodnak, melyeknek engedelmeskednünk kell. Hogyan tudom leellenőrizni a szándékomat a gyakorlatban, hogy meglássam az vajon önző-e vagy vajon elértem már a helyes szándékot?

Válasz:

Hogyan tudom a gyakorlatban leellenőrizni szándékomat és előre haladni? Igazad van, a legfontosabb dolog a szándék, de te nem leszel képes előre haladni egyedül, és egyetlen személyt sem ismerek aki képes lenne a Kabbala bölcseletét egyedül tanulni. Neked össze kell kapcsolódnod velünk. Egy csoport, tanár, barátok és segítség nélkül, egyszerűen csak rengeteg időt vesztegetsz el. Szóval kezdetnek olvasd el a kezdőknek szóló anyagokat. De ha már valóban érdeklődsz, és valóban az érdekel hogyan változtasd meg a szándékot, akkor az már egy magasabb szint, akkor az már valóban komoly.

Egyszerűen elvesztegetett erőfeszítés, és csak összezavarod magadat azáltal ha azt hiszed képes vagy valamire egyedül, és sokkal több időre lesz szükséged, arra hogy megszabaduljál ettől a félreértéstől. Neked hozzánk kell kapcsolódnod. Mi fel vagyunk készülve bármilyen helyzetre, angolul, grúzul, oroszul, héberül, bármilyen nyelven amit csak akarsz. Könyveink 27 nyelven vannak kiadva.

2o12 november 5., Grúz kongresszus 1.lecke

HZS

11 nov 2012

Nincsen felesleges vágy

Nincsen felesleges vágy

Ha nincs helyes szándék a Fény nem tud behatolni a vágyba, és a piszokban marad. Csak a szándék képes a “test”-et, a vágyat megtisztítani, és megengedni a Fény behatolását.

A szándék megjelenik, ha a test felismeri hogy szennyezve van, akkor akarja az összetapadást a Teremtővel és végrehajtja a cselekedeteket, hogy vonzza a Reformáló Fényt. Tehát a Tóra Fénye korrigálja őt  az adakozás iránti szándékkal, és majd  beleöltözik.

Először is, fel kell fedeznünk a valódi szándékot. Ez is egy megszerzés saját magunk számára. És így lesz a személynek szüksége  a Fényre, hogy változtassa meg a szándékát az adakozás iránti szándékra.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a környezet építi meg a helyes szándékot?

Válasz: Nem, csak a Fény képes megadni a szándékot. A környezetet támogatja ebben a folyamatba, így a személy kéri a Fényt, hogy korrigálja őt.

Kérdés: Úgy értem, hogy csak az ima segít?

Válasz: Igen, az ima, a helyes kérés, a helyes kérés a forráshoz – más szóval, a hiány.

Az ima, MAN, ez a hiány, a vágy amely nem tölti meg magát, ez a Nukvától ered, integrálódva a “Biná -ba. Innen a neve – MAN, Méj Nukvin. Az adakozás vágyából a “Biná” megteremti a Nukvát, a női tulajdonságot és a Nukva olyan akar lenni mint a “Biná” a megszerzés vágyában. Ez két lépésből áll: először, amikor a törésbe a “Biná” belefoglaltatik a Nukvába, azaz a “Malchut”- ba, és majd a korrekcióba a “Malchut “belefoglaltatik a “Biná” – ba.

Kérdés: Akkor miért van szükségünk a fizikai cselekedetekre, amelyet teszünk ebben a világban?

Válasz: Ezek nélkül nem tudnánk élni. És ha én hozzáadom a megfelelő szándékot az állati vágyamhoz, hogy éljek és betöltsem magam, én megengedem neki, hogy korrigáljon. Egész életem a korrekcióra irányul.

Kérdés:  Az összes cselekedet  szándékot adhat hozzá?

Válasz: Igen. Még durvább vágyra is. A szándék segítségével minden cselekedet a spiritualitásra irányul. Bármilyen vágyat lehet korrigálni, még a legjelentéktelenebb, a legalacsonyabb, és a legostobábbat is. Mindenkinek a vágyába a Fény megadja az” Érvényességi bizonyítványt”.

2o12 október 3o, Reggeli lecke, “Mátán Tóra” (A Tóra átadása)

(BS)

31 okt 2012

A jövő eljátszása

A jövő eljátszása

Kérdés:

Mit jelent az hogy magunkra vonzzuk a Reformáló Fényt?

Válasz:

Amikor én a Zohárt olvasom, én magamon belül akarok változásokat látni, mintha az energia egy nyalábja lépne be belső rendszerembe, fény, erők, új részletek, új tulajdonságok. Valami befolyásol engem, és én érezni akarom hogy mi az ami engem befolyásol, és mi az ami bennem a változásokat létrehozza. Tudni akarom mindezt, érezni akarom az ízeket, és látni akarom hogy ezek a változások hogyan történnek meg bennem, és hogy magamon belül hol tudom elképzelni mindazt, amiről a Zohárban olvasunk, hogy az ne csak valami elképzelt illúzió legyen, hanem azt valóban érezzem tulajdonságaimon belül. Ez az, amit várok, a változásokat megszerzés iránti vágyamon belül.

Nekünk kollektív erőfeszítést kell tennünk, kölcsönös segítséggel, és akkor a Reformáló Fény sokkal erősebb lesz mint amikor az csak egyénileg befolyásol valakit. Akkor sokkal könnyebb bármit is elérni. De ez csak akkor történik amikor a személy együtt működik másokkal, velük való kapcsolatban. Ezáltal ő közelít a Fényhez, mivel a Fény iránti vágya többé nem önző, hanem valamilyen mértékben már hasonlóvá vált a Fényhez.

Természetesen ez még mindig saját magáért történik, a személy megpróbál hasonlóvá válni a Fényhez bizonyos mértékben, és látszólag megpróbál azzal azonosulni. Ez van “játék”-nak nevezve. Természetesen magam számára kérek, de bizonyos mértékben ez már olyan, mint egy valódi és helyes adakozási tulajdonság.

Mi módon hasonló mindez? Pár ezer egoista összegyűlik, mindannyian adakozni akarnak, bár valahol mélyen lelkükben mindegyikőjük saját magának akarja azt, és lenéz mindenki mást, de mégis kollektív erőfeszítést tesznek, mintha összekapcsolódnának, mintha sóvárognának, mintha mindezt a Teremtőért tennék, adakozásért – ez van “mintha  játék”-nak nevezve. Ők “agymosás”-t hajtanak végre egymáson, mintha mindez valóban valami hatalmas, valami fontos lenne. Valójában semmi valóságos nem található itt, de ez az, ami meg kell tennünk  annak érdekében hogy elérjék a következő szintet. Mindez azért van mivel egy szakadék található a szintek között, és mi nem vagyunk képesek elérni a felső szintet mielőtt fel nem emelkedünk ahhoz, és a felemelkedés érdekében játszanunk kell.

Tehát még erősebben össze kell kapcsolódnunk és akarnunk kell, hogy azt érezzük, hogy a Fény megváltoztasson minket.

Ugyanakkor az csak változást hoz létre rajtunk, de később szándékunk pontosabbá válik, hogy az megváltoztasson minket kapcsolatunkban, egységünkben, de ez majd később történik meg. Most legalább arra kell céloznunk, hogy a Fény hatással legyen ránk.

2o12 október 22., Reggeli lecke 2.rész, Zohár

(HZS)

25 okt 2012

67 queries in 0,647 seconds.