Dr. Michael Laitman

tanár

A privát leckék nem fognak segíteni

thumbs_laitman_561

Kérdés: Ad ön magán leckéket?

Michael Laitman válasza: Nem adok magánleckéket senkinek, mert az haszontalan.

Az embernek egy csoporttal együtt kell tanulnia, csak a barátainkkal való kapcsolatban hozzuk létre az erők azon rendszerét, amelyben elkezdjük érezni, és felfedezni a Felső Világot.

Tehát nincs semmi ok arra, hogy egyedül tanuljunk. A tanulás csak más emberrel együtt történhet. Legalább tíz embernek kell összegyűlnie. Ha megfelelő a kapcsolat közöttük, akkor kezdik el érezni a Felső Világot.

Kérdés: Önt mégis személyesen tanította a tanára. Mi változott manapság?

Michael Laitman válasza: Én egy sajátos program szerint tanultam, a történelemben vannak ilyen esetek. Később nem volt könnyű elmozdulnom a személyes tanulásból a csoportban való tanulásba. Meg kellett értenem, hogy mi is volt annak az oka, hogy nem csoportban tanultam, és miért kellet legtöbbször személyes leckéket vennem tanáromtól.

Ma azonban a magán leckéken való eredményes részvétel már nem lehetséges; egy olyan történelmi korba léptünk be, amelyben az egész emberiségnek fel kell emelkedni a Felső Világba. Így a személyes tanulás már nem vezet eredményre.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2015. szeptember 27.

KA

07 dec 2015

A tanárhoz kellene tapadnunk vagy a csoporthoz?

A tanárhoz kellene tapadnunk, vagy a csoporthoz

Kérdés: Mi a különbség a között, hogy mi a tanárhoz, vagy a csoporthoz tapadunk?

Válasz: Nekünk arra van szükségünk, hogy hozzátapadjunk a csoporthoz, azért, hogy a tanárhoz kapcsolódhassunk, és ezen keresztül a Teremtőhöz tapadjunk.

Ez nem azt jelenti, hogy a tanuló nem tud a tanártól kérdezni, tisztázni, kifejezni a kételyeit, és hogy nem fogalmazhat meg követeléseket felé. Ennek azonban mindig olyan formában kellene megtörténnie, hogy az ne okozzon kárt az kapcsolatukban, vagy a tanuló lenullázásában. Ez a legfontosabb.

A probléma itt nem az, ha nem ad majd elég tiszteletet a tanárnak a tanuló, hanem az igazság az, hogy ez által elveszti a kapcsolatát vele.

Felkészülés a Reggeli Leckére 2013.11.10 Shamati 25.

„Dolgok, melyek a szívből származnak”

forrás: http://laitman.com/2013/11/should-we-cleave-to-the-teacher-or-to-the-group/

ford: MT

lekt: KN

17 nov 2013

Ki fog segíteni nekünk?

Ki fog segíteni nekünk?

Kérdés:

Ha tanár hatása a személyre különbözik a barátok hatásától?

Válasz:

Én nem mutatok különös aggodalmat számukra. Persze, hogy hatásom van a diákokra, és nincsen semmi amit tehetünk, ez az én kötelességem, és próbálom megvalósítani.

Ebben a tekintetben, én nem vagyok példa erre, mert az én aggodalmam számukra egy más típusú, ez láthatatlan. Amit ti láttok az valóban nem a legfontosabb dolog.

De csak a barátok segíthetnek egymásnak felemelkedni, és elfelejteni magukat.

2012.12.30, A Kabbala Alapjai Tanfolyamból,Előkészítés a Kongresszusra

BD

13 jan 2013

A tanár nem tudja elvégezni a munkát a diák helyett

A tanár nem tudja elvégezni a munkát a diák helyett

A valóságban nincsenek külön részek, és semmi nincs levágva, minden egy, de mi nem vagyunk képesek felfogni ezeket a dolgokat. Minden egyes rész integrálva van a környezettel, így erőket és támogatást kap a környezettől, hogy kitudja fejezni magát másokkal. Végül, a környezet ad neki erőket hogy csatlakozzon vele.

Minden egyes különálló rész meg kell kapja az összes többi részét, mint egy test, mert az egész valóság mint egy rendszer. Mivel létezik egy törvény: “Izrael, a Tóra és Teremtő, Egy”. A Teremtő nélkül nem tudná megkapni a valóságot egyként. Mert ha a Teremtő egy, akkor a valóságnak egy gyökere létezik, ami összeköt mindent egy teljessé, rajtam kívül.

Tehát, abban a mértékben hogy össze akarom kötni magam ezzel a valósággal, rajta keresztül erőt kapok a Teremtőtől és kapcsolatba lépek vele. Mindenkinek ebben a valóságban egy célja, és egy lehetősége van. Minden a személy megvalósításán múlik.

Ő végig kell menjen az összes állapotokon, és nem képes több felébredést kapni, mint amennyi erőfeszítést tesz a kapcsolat irányába. Máskülönben ez a felébredés nem válhat az övé, amelyet ő szerezett meg magának.

Ugyanez vonatkozik a tanulásra, és amennyit képes a tanár megmondani a diáknak. Minden a tanítvány edényétől függ, egyébként az jön ki, hogy a tanár elveszi a diáknak a szabad akaratát, és ellopja tőle a lehetőséget, hogy erőfeszítést tegyen. Ezt tilos tenni. Egyébként ez olyan mint egy kegyes anya aki megcsinálja a házi feladatot a gyermeke helyett. De ha ez a javára lesz? Végtére is, ő növekszik mint egy lyuk.

A spirituális munkába nem használhatjuk fel ezt a hazugságot, a hamis segítséget, mivel a személy erőfeszítésének megfelelően kapja meg a jutalmat. Az edény hozza el a Fényt, és az teszi a rejtett Fényt felfedetté.

2o12.12.23, Reggeli lecke, a “Bevezető a Tíz Szfira tanulmányába”

BS

24 dec 2012

Minden lecke olyan, mint a mosással kifehérített lélek

Minden lecke olyan, mint a mosással kifehérített lélek

Kérdés:

Miért mondta Baal HaSulam, hogy a tanártól az átmenet,  környezetből való  parittya-kőn keresztül lehetséges?

Válasz:

A tanártól az ember megkapja a teljességet, és a csoporton keresztül  feltárja a benne lévő gonoszt. Bár eleinte nincs rá szándéka, vágya, de belép a csoportba, és hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy egybeolvadjon a környezetével, és kapcsolódjon a barátaival.

De az erőfeszítései ellenére  taszítást kap, ellenállást, gyűlöletet, haragot. Ezen keresztül tárul fel, hogy az ő egoista vágyai azok amik eltávolítják a többiektől, mert ha ő nem látja a barátait, hanem csak saját magát, a barátai letükrözik számára ezt.

Amikor felfedezte ezeket a negatív érzéseket, akkor a kérdés az, hogy mennyire tudja megérteni, feldolgozni azt, hogy a gonosz feltárult benne, és azt hogy nem keresheti többé  a barátokban a gonoszt és nem élheti meg magát többé a kialakult helyzet áldozatának. Ha megérti ezt és mindezzel együtt elérkezik  a tanítóhoz, a tanuláshoz, akkor a tanítótól megkapja a kezelést, azaz a korrekciót.

Ha helyes kapcsolata van a tanulónak  a tanítóval és a tanulással, akkor neki ki kell lépnie a fehér fénybe, a megtisztulásba. Minden rossz amit érzett a barátok iránt, az egy ellentétes formát vesz föl, amit saját korrekciójára használ fel az ember. Innentől ahelyett, hogy átkozná az ember a barátokat, áldást fog mondani azért ami feltárult; ahelyett, hogy rosszul érezné magát,  jól érezi majd magát; büszke lesz a barátaira, és folyton azt vizsgálja gonosz-e valakivel, folyton az egót lesi önmagában hogy időben megfékezhesse. Azaz, minden fordított, ellentétes formát vesz fel.

Magára veszi az ember az ellentétes definíciókat, és megérti és érzi a tulajdonságait a barátok tükrében, ez az úgynevezett “parittya kő”.

12.12.2012, Reggeli lecke 

BS

KA

16 dec 2012

A személy, a csoport, és a tanár

A személy, a csoport, és a tanár

Kérdés:

Hogyan működik ez a rendszer – a személy, csoport, és a tanár? Hol van a helye mindegyik komponensnek ebből a képletből?

Válasz:

A tanár szerepe, hogy korrigálja a tanítványokat, és a környezet szerepe, hogy felébressze benne az egoista vágyat, de nem korporeális kitöltésben, hanem spirituális beteljesülésben.

Két rendszer létezik: a nem korrigált vágyak rendszere – “balra vonal”, és a korrigált rendszer – “a jobb vonal.” (Bár természetes, hogy minden fentről van vezetve, és a cél felé irányul).

A tanár egy magasabb szinten van, mert rajta keresztül átereszti magán keresztül a Fényt a tanítványokhoz, valamint a jó és gonosz egy helyről származik. És a tanítványt illeti, azaz az alacsonyabb szinten, a jót és a gonoszt felfogja mintha két különböző forrástól eredne, a jótól és a rossztól.

A tanár célja, hogy a tanulás által a Teremtő segítségével, hogy átadja a tanítványnak a Fényt, amely korrigálja őt, oly módon, hogy számára a jó és a rossz összekapcsolódik egy teljes eggyé. Azaz, a jelenlegi szinten a tanítvány eléri azt az érzést, hogy “Nincs más Rajta kívül, aki jó és jóságos”. Így ő befejezi az aktuális szintet, és továbblép a következő szintre, és így emelkedik fel szintről szintre.

Tehát, fel kell osszuk a tényezőket két részre: “jobb vonal” és “bal vonal”. És hol vagy te? Meg kell próbáljad erőfeszítéseket tenni, hogy elérjed a “középső vonal”- at – a Felső szintet, amelyben nincs jó és rossz, és nincsenek tényezők, hanem minden egybe kapcsolódik: a csoport is, a tanítvány, és a tanár is – minden a Teremtőhöz tartozik, nincs senki más.

12.12.2012, Reggeli lecke, Bevezető a “Pri HáHám”
könyvéből

BS

15 dec 2012

Az idő visszafordítása

Kérdés:

Lehetséges visszamenni az időben? Képes vagyok visszatérni olyan állapotokhoz, melyeken már keresztül mentem?

Válaszom:

Természetesen! Végül is az idő úgy van meghatározva, mint információs gének (Resimók) láncolata. Mi utazhatunk ennek a láncnak a mentén annak kezdetétől a végéig, bárhova is akarunk eljutni. Amennyiben rendelkezünk egy anti-egoisztikus szűrővel, azaz azzal a képességgel, hogy bármely állapotban megmaradhassunk, akkor válaszhatom bármelyik Resimót, és megvalósíthatom azt.

Nyilvánvalóan senki sem akarna visszafelé ereszkedni egy előrehaladottabb, magasabb állapotból. Ennek nem lenne értelme, hacsak nem azért kellett visszaereszkednünk egy bizonyos időre, hogy másokat segítsünk, azaz, hogy azért menjünk vissza hogy kapcsolatba lépjünk velük.

Azonban én ezt a különleges “idővisszafordítást” egy speciális Parcuf-on keresztül tenném, mely Parcuf “haj”-nak (Szearot) van nevezve. Én magam megmaradok az előrehaladottabb állapotomban, de egy kisebb, alacsonyabb másolatot készítek magamból, amelyen keresztül képes vagyok azokkal kommunikálni, akik alattam vannak.

Azonban a személy nem képes visszaereszkedni ok nélkül, mivel az ellentétes a teremtés céljával. Hogyan lenne lehetséges egy spirituális lény számára hogy ilyesmit cselekedjen?

01 júl 2011

Ki van közelebb a Tanítóhoz?

Kérdés

Mit jelent a Tanítóhoz való közelség, és mi az a „szájról szájra” tanulás?

Válasz

A tanítóhoz való közelség nem fizikai közelséget jelent – ez egyáltalán nem lényeges. Valaki akkor van közel a tanítójához, ha azt érzi, hogy a tanító mindent át tud adni neki, ami szükséges, érzi a tanító vágyát is erre, azonban ez annak a mértékében lesz sikeres, amennyire a személy nyitott erre. Mindez azért van így, mert amikor elérkezik ez a kapcsolat és ez a fajta a kommunikáció, akkor annak, aki át akarja adni a tanítást, és annak, aki meg akarja kapni azt, össze kell kapcsolódniuk.

Tehát mindenekelőtt a személynek hinnie kell, abban, hogy a tanító folyamatosan átad valamit, és hogy van valami, amit át kell venni tőle. Ez pedig a tanítványtól függ. Másodszor a tanítványnak meg kell értenie, hogy olyan mértékben képes megkapni a tanítótól ezt, amennyire az érzékenysége kinyílik ebben az irányban.

Természetesen minden a tanítványom múlik. Gyakorlatilag semmi nem függ a tanítótól. Másfelől a tanítványnak teljesen rá kell hangolódnia a tanító által átadásra kerülő dolgok megszerzésére. Mit jelent ennek a megszerzése? A kapcsolatot jelenti. Más szavakkal a tanítványnak kell, hogy legyenek gondolatai, érzései és irányultságai, amik valamiben azonosak a tanítóval tanítóját, még ha csak egy százalék azonosság is van ezekben. A tanítványnak vágynia kell a tanítótó által átadandó dolgok érzékelésére, ugyanabba az irányba kell fordulnia. Akkor eléri ezt.

A tanulás két szintet foglal magába:

  1. “Szájtól a fülhöz,” amely egy verbális kommunikáció, amikor a tanító beszél, a tanítvány pedig hallgatja.
  2. “Szájról szájra,” ahol a száj, egy közös szűrőt jelent, amely a spirituális Partzuf száját jelenti.

Amikor azon a módon kommunikálunk, hogy a tanítvány nem akar, vagy még nem képes a tanítóval egy szinten lenni, akkor neki figyelnie kell. Figyelhet egy komoly vágy nélkül, nagyobb erőfeszítések nélkül, akár még a tanítóval szemben is állhat, miközben ezen a módon hallgatja.

Ez még nem egy egyesült szűrő, egyesült törekvés, valamiféle közös kapcsolat, amikor legalább egy százalékban össze vannak kapcsolva. Amikor összekapcsolódnak, a tanítvány képes információt kapni szájról, szájra azért, hogy kiterjessze ezt a kapcsolatot, a megosztott szűrőt, és törekvést. Ez az amire törekedni kell. Nehéz feladat valakinek az egoizmusa ellenében tennie, de lehetséges, és akkor mindaz, ami a tanítótól áramlik, elér a tanítványhoz.

Kérdés

Van a tanítónak lehetősége kiválasztani, ki kerül valóban közelebb hozzá?

Válasz

Bárki akar közelebb kerülni a tanítóhoz, az nem a tanítótól függ. Bárki, aki tanítvány akar lenni, tanítvány lesz. Néha egy tanító valóban szeretne bizonyos embereket tanítványnak, mivel ezek rendelkeznek bizonyos, speciális minőségekkel, és ez talán könnyebbé tenné az emberiségnek szánt elképzelések átadását, egy gyorsabb és életszerűbb módon, azonban az is megtörténhet, hogy ezek az emberek nem képesek erre, visszautasítják a lehetőséget, és elvesztik azt.

KN


24 jún 2011

Hogyan kezdjük el meghallani a tanárt

Lehetetlen helyesen előre haladni, amennyiben saját véleményünkre hallgatunk, mivel mi teljesen ebben a világban létezünk. Mi csak akkor leszünk képesek növekedni, amennyiben felfedezünk két tisztán megkülönböztethető véleményt: meghalljuk saját véleményünket és a tanár véleményét, megértjük a különbséget a kettő között, és képesek leszünk azokat összehasonlítani egymással, hogy mindig az értelem feletti hitben haladjunk, és elfogadjuk a tanár véleményét.

Választanunk kell, és előre kell lépnünk állandóan, a tanár véleméynét választva sajátunk felett, egyre növekvő önzőségünk és az összes belső kétségünk és vitánk ellenében, függetlenül a látszólagosan nyilvánvaló tényektől és logikától, mely azt sugallja hogy mi már most is értelmünk fölött vagy alatt haladunk.

Amennyiben a személy képes megbirkózni ezekkel a problémákkal, akkor képes lesz előrehaladni. Amennyiben nem képes minderre, akkor nincs esélye a sikerre. Ezáltal csak kevesen érik el a spirituális világot.

Annak érdekében, hogy túléljük az ilyen belső kűzdelmet, és képesek legyünk saját logikánk ellenében haladni állandóan, szükségünk van a csoport támogatására, mely állandóan megerősíti a tanár fennhatóságát. Mindez azt jelenti, hogy szükséges magunkat lealacsonyítani a csoport előtt annak érdekében, hogy attól erőt kaphassunk, hogy legyőzhessük saját véleményünket, és elfogadhassuk a tanárét.

Három résztvevő van ebben a munkában: a személy maga, a tanár és a csoport. Mindez szükséges a Teremtő felfedezésének eléréséhez (akit fel lehet fedezni az ellentétes oldalról ugyancsak), hogy a tanár véleménye és a Teremtő véleménye eggyé olvadjon össze. És akkor a személy képes lesz előre haladni, azáltal hogy megértette hogy a csoport és a tanár a Teremtő képviselői számára. Ezáltal a személynek el kell rendeznie mindezeket a koncepciókat, vizsgálatokat és választásokat az ő irányukban.

Amennyiben szerencsések vagyunk, megtesszük mindezt és képesek leszünk előre lépni, amennyiben nem, akkor még csak azt sem érezzük, hogy nem helyes választást teszünk, és nem mozdulunk a helyes irányba. Akkor semmilyen mérlegünk nem lesz, ahol lemérhetnénk mindezt.

Mikor van az, hogy “Ami a szívből jön, az belép a szívbe”. Amikor mi helyesen hozzuk létre véleményünket a tanár véleményéhez képest, akkor elkezdjük majd meghallani amit a tanár mond.

27 máj 2011

A tudás egy láncon keresztül van átadva

Amikor mi a T.E.Sz.-t (Tíz Szfira Tanulmánya) olvassuk, mi megbeszéljük és tisztázzuk azon jelentéseket, melyek közelebb állnak hozzánk, annak érdekében, hogy felkszítsük magunkat annak megértésére. De utána el kell olvassuk az eredeti, hiteles szövegeket, melyeket a hatalmas korábbi Kabbalisták írtak, akik átjuttatják a Fényeket magukon számunkra.

Én nem rendelkezem olyan hatalmas felső Fényekkel, mint Rabas vagy Báál HaSzulam, de képes vagyok segíteni abban, hogy ti azokhoz kapcsolódjatok. Annak érdekében, hogy egy gyermeket tanítsunk, a személynek nem kell professzornak lennie, hanem csak olyan valakinek, aki képes leereszkedni a gyermek szintjére.

Ennél fogva a tanítvány mellett mindig ott van egy tanár, a legfontosabb személy, aki képes őt jelen állapotában segíteni. De emellett nagyon fontosak számunkra az eredeti források, melyekből a Fény elérkezik hozzánk. lehetetlen tovább lépni bármely nélkül is.

Önmagunkban, egy olyan különleges személy nélkül, mint a tanár, soha nem lennénk képesek magunkat Rabas vagy Báél HaSzulam spirituális forrására hangolni. És ez így volt generációkon keresztül. Mi nem beszélünk olyan különleges lelkekről, mint Adam HaRishon, vagy Ábrahám, akik a spirituális világot maguktól fedezték fel. Néha, léteznek olyan pillanatok az életben, amikor valami fel lesz fedve a személy számára Felülről, a lélek egy különleges rendeltetésének megfelelően.

De amikor mi a Kabbaláról úgy beszélünk, mint a spirituális tudás átadásáról, a Kabbalisták láncolatán keresztül generációról generációra (a “Kabbala” “megszerzés”-t jelent), akkor mi mindig egy tanárra és tanítványra gondolunk. Mindenek előtt a tanár képes minket a célra irányítani, ő segít abban, hogy előre haladjunk, és ő képes irányt adni életünknek. És annak megvalósítása mindenképpen a mi felelősségünk – azoknak a hatalmas Kabbalistáknak a segítségével, akik ezeket a szent, hiteles szövegeket írták számunkra.

Egyrészről létezik a tanár aki támogat és irányít minket, és azért kell lojálisnak lennünk hozzá, hogy ő képes legyen minket “karjaiban tartani” mint egy kisbabát. Más részről, mi a tanár mellett haladunk annak érdekében, hogy a hiteles forrásokhoz kapcsolódjunk.

15 ápr 2011