Dr. Michael Laitman

társadalom

“Beöltözés” valaki másba

Kérdés:

Miért ilyen nehéz és zavaros a szeretet útja?

Válaszom:

Mi magunk vagyunk megzavarodva. Engem az önző megszerzés iránti vágy ural, és minden amit érzek, és gondolok az csakis azon belül található, az én saját érdekemben. Szóval hogyan lennék képes egy másfajta számítást végezni – nem a saját érdekemben?

Képzeljük el, hogy “beöltözünk” valaki másba, és én számításaimat annak a másiknak a szempontjából kezdem el végezni. Csak 1OO évvel ezelőtt történt, hogy az emberek elkezdtek megérteni hasonló koncepciókat. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot Freud és Einstein jellemezték, nemcsak azáltal hogy termékeny felfedezéseket tettek, hanem ugyancsak baráti kapcsolatot létesítve egymással.

Több százezer éves fejlődés után, épp hogy csak egy évszazada történt meg, hogy az emberiség legnagyobb elméi felfedezték a pszichoanalízist – vagy más szóval elkezdték az embert belsőleg analizálni, a materiális szinten. Csak akkor kezdték ők el vizsgálgatni az emberi érzékelést, “Én és a körbevevő világ, én és felebarátom”.

Mindez nem egyszerű. nagyon hosszú időbe telt, hogy megközelítsük az ember állati lelkét, és az még mindig nagyon távol van a spiritualitástól. A teljes probléma abból áll, hogy mi képtelenek vagyunk és nem is akarunk beleöltözni egy másikba. A társadalomnak kell azt biztosítania, hogy minden személy így cselekszik majd, hogy minden egyes személy megpróbál így cselekedni, és elkezdi megkülönböztetni hogyan jelenik meg felebarátja szemeiben, és hogy felebarátja valójában mit akar.

Mindez nagyon nehéz, bár mindez csak pszichológiai gyakorlatot kíván ennek a világnak a szintjén, ami még mindig nem viszonyul a spiritualitáshoz. Akarunk ennél többet? Ok menjünk tovább. szervezzünk meg egy olyan környezetetet, mely végre elkezd befolyásolni minket.

Az út pont azért hosszú, mivel senki sem befolyásol minket. Nem létezik előrehaladás társadalmi behatás nélkül. Honnan kaphatná a személy meg az érzékelés spirituális részleteit? Csakis környezetétől.

15 ápr 2011

A Természet a logika felett áll

Kapunk példát arról, hogyan képes a világ megváltozni. Egy fél millió ember összegyűlik a nemzet fővárosának főterén, és új kormányt követel. Tiltakozásuk a kormány összeomlását okozza. Hitt valaki is abban, hogy mindez megtörténhet? Végül is ez logikátlan!

Mindez nagyon jó példája annak mi történhet meg bármelyik kormánnyal. Hogyha az megtörtént Kelet Afrika vagy Ázsia valamelyik diktátorságában, akkor az simán megtörténhet Európában, vagy az USA-ban. Nekünk csak úgy tűnik, hogy ez nem történhet meg.

Jelenleg természetünk felfedi számunkra a társadalmi változások új eszközeit, és az nagy mértékű zavargásokhoz fog vezetni. Mi azt gondoljuk: Hogyan lennének az emberek képesek egy olyan önző fogyasztói társadalomból, mint ami az USA-ban van átváltani egy egyenlő elosztásra alapuló társadalomra? A kormány nem képes azt véghez vinni, mivel az meg van kötözve elkötelezettségei által mindenki irányában akik őt támogatták. Azoknak nyújtania kell a megígért életkörülményeket, ezáltal nem képes magát vagy életfilozófiáját megváltoztatni.

De amikor fél millió ember tüntetni megy, a kormány összeomlik. Az nem az erő hiányából adódik, mivel a diktátoroknak van elég erejük arra, hogy elpusztítsák a tüntetőket egy két bombával. Azonban képtelenek ezt megtenni, mivel a természet már megváltozott, a társadalom előrébb lépett, és más időket élünk. Vannak olyan dolgok melyeket a személy már nem tehet meg anélkül hogy pontosan tudná miért is nem.

Ez az ahogy a dolgok mennek, és hatalmas változások várnak ránk.

07 ápr 2011

Eltökéltnek lenni az úton

Minden egyes személy el van kötelezve, és nincsenek mentségek, vagy elnézések annak kivitelezésével kapcsolatban: A személynek gondoskodnia kell a boldogság, önbizalom érzéséről, és arról az erőről mely környezetünkben található. A személy nem mutathat gyengeséget, vagy döntésképtelenséget mely eredendő természete, még akkor sem, ha a személy még nem emelkedett elő a ködösségből.

A személynek nem szabad nemtörődömséget mutatnia, mely újra és újra megjelenik bennünk, ahogy önzőségünk növekszik. Nekem önzőségem fölött kell dolgoznom, állandóan önbizalmat, határozottságot sugározva az úton, és boldogságot annak jeleként, hogy én egy tökéletes állapotban vagyok.

Lehet hogy úgy tűnik, hogy semmivel sem rendelkezem, de nincs is szükségem semmire. Én csakis a színtiszta adakozás állapotában akarok lenni. Végül is teljesen mindegy mit is szerzek magam számára, az csak önzőségemhez tartozna. Csakis amikor lekapcsolom magam arról, amikor én boldog vagyok, hogy az üres, és én semmilyen beteljesülést nem követelek annak számára, akkor kezdem csak megszerezni a spirituális világot. Ezt az átmenetet hívjuk úgy, hogy “spirituális megszületés”. Nagyon remélem hogy nem felejtjük ezt el.

Rabas a következőket írja, “A személy segíti felebarátját” című cikkében:

Minden egyes személynek oda kell figyelnie, és arra kell gondolnia hogyan segítheti barátját azáltal, hogy jó hangulatot vált ki benne. A hangulattal kapcsolatban minden egyes személy képes egy hiányos helyet találni barátjában, melyet ő képes megtölteni.

És a “Csoport célja” című cikkben azt írja:

A közösségben a személyeknek külön oda kell figyelniük hogy bizonyosak legyenek abban, hogy gondtalanság nem kerül a környezetükbe, mivel az mindent elpusztít.

Bárki aki figyelmen kívül hagy bármit is az úton, a tanulásban, vagy a barátok és a tanár nagyságának megvalósításában, az a személy meggyengít minket. Ennél fogva azonnal ki kell őt dobnunk a csoportból. Ő a mi legnagyobb ellenségünk. Ne hagyjuk őt egyedül. Hagyjuk hadd gondolkozzon el azon mit is csinál, engedjük, hogy bocsánatot kérjen, hagyjuk hogy megérthesse mi is a probléma, és akkor leteséges az ő visszavétele a csoportba.

Az a személy aki meggyengít minket az úton, nem maradhat meg a csoportban akár egy pillanatra sem. Ha megtartjuk ezt a szabályt, akkor bizonyosan gyorsan elérjük célunkat.

07 ápr 2011

A környezet behatása a spirituális ragyogással

Kérdés:

Hogyan lehetünk képesek elmagyarázni az embereknek, hogy valódi gonosz rejlik az Univerzum természetével való ellentétünkben?

Válaszom:

Mi úgy vagyunk képesek ezt a tudást és érzést megadni a személynek, hogy ezeket a tényeket a társadalom irányából a megfelelő nevelésen keresztül adjuk meg neki. Meg kell szerveznünk ezt a nevelési rendszert egy olyan módon, ahol az képes magában tartalmazni a Reformáló Fénnyel való kapcsolatot.

Egy újabb probléma jelenik meg itt. A szívben található pont nélküli emberek rajtunk keresztül kell hogy megkapják ezt a ragyogást. Amennyiben mi gondoskodunk róluk, amennyiben megadjuk nekik a korrekció módszerét, ha különböző eseményeket szervezünk, TV és radió adásokat sugárzunk, az Interneten dolgozunk, és amennyiben megformázzuk a megfelelő alapelveket az emberek számára, akkor ők hozzánk csatlakoznak, és képesek lesznek táplálkozni azon erő által, mely rendszerünkben működik, mely mélyebben fekszik, mint az ő rendszerük.

Elégséges őket ebben a mértékben hozzácsatolni a rendszerhez annak érdekében hogy megértsék: jövőjük az egységen múlik. De hogyan hozhatjuk el őket ehhez az érzéshez? Mindaz a megfelelő nevelés, társadalmi vélemény, és a környezet behatása alapján történhet. A környezet képes a legtávolabbi és legtermészetellenesebb gondolatokat, ötleteket a személybe helyezni. Hogyan?

A társadalom egyszerűen elkezd lenézést, vagy tiszteletet mutatni bizonyos értékekkel szemben, melyekkel a személy rendelkezik, és mindössze erre van szükség. A személy körül álló emerek képesek őt két fajta módon kezelni: pozitív vagy negatív módon, és ez tökéletesen elégséges.

Meg kell, hogy értsük, hogy nincs más módunk előre haladnunk, nekünk el kell érnünk az egyensúlyt a természettel, és hogy nekünk mindebbe bele kell vennünk a tömegtájékoztatást, és más hasonló eszközöket, külön figyelmet szentelve a fiatal generációra annak érdekében, hogy már elkezdjük a gyerekeket az új világban való életre tanítani. Enélkül nincsen semmilyen más módja bármi elérésnek.

18 Már 2011

Hamis egyenlőség

Kérdés:

A modern idők nemek közötti egyenlősége károsítja vajon a férfiak és nők viszonyát?

Válaszom:

Az az “egyenlőség” melyet mi önző érvelésünkön keresztül hozunk létre nem valódi egyenlőség, hanem a természet törvényinek az eltorzítása. A természetben a férfi és női hajlamok nem egyenlőek, hanem épp ellenkezőleg, azok különbözőek, ellentétesek, és távol állnak egymástól a személyiség, életvitel, fiziológia és minden más összes lehetséges belső és külső tulajdonságain keresztül. Azáltal hogy egyenlőséget vonunk közöttük, mi összezúzzuk a természetet, és egy hatalmas szakadást hozunk létre, amely végül senkinek nem használ majd.

Nem kell külön elmagyaráznom mit jelent az, hogy ellenkezünk a természet törvényeivel. Ahelyett hogy a természettől tanulnánk, és mindegyik nemnek a magának megfelelő formát adnánk, mi azt próbáljuk tenni, ami csak eszünkbe jut, egy olyan kiterjedt, mértéktelen módon, amely csak újabb problémáat okoz majd számunkra. Legvégül senki sem lesz boldog ettől az “egyenlőségtől”.

A természet által nekem férfiként kell léteznem, bizonyos tulajdonságokkal, és bizonyos funkciókat elvégezve. Egy olyan meghatározott helyem van amit nekem kell elfoglalnom. Ez az én kielégülésem, korrekcióm, beteljesülésem és tökéletességem helye. Ennél fogva én nem engedhetem meg önzőségemnek hogy az uralkodjon felettem, és az önző erők által olyan cselekedetekre kényszerítsen engem amire csak akar. Semmi kétség, hogy mindez komolyan károsítja a dolgokat.

Reménykedjünk abban, hogy mi valahogy átmegyünk a korrupcióból a korrekcióba. Azonban még nagyon sok probléma vár ránk az úton.

08 Már 2011

Felelőtlen szabadság

Kérdés:

Miért van az, hogy energetikus nők lemásolják az erőszakos férfi viselkedést? Honnan származik mindez?

Válaszom:

Onnan, hogy nincs más választásuk, a nők arra vannak kényszerítve, hogy megoldják életük problémáit annak érdekében, hogy azt nyújtsák önmaguk számára, amit a férfiak nem adnak meg nekik. Ezért van az hogy a nők arra vannak kényszerítve, hogy magas szintű oktatásban vegyenek részt, és keményen dolgozzanak, míg ugyanakkor gondoskodniuk kell az otthonról is és a gyermeknevelésről is egy férj, vagy társ érdembeli részvétele nélkül. Ennek eredményeképpen, ma a nők egyre magasabbra emelkednek a karrier létrán, újabb és újabb pozíciókat elfoglalva.

Mindez azért történik mert a férfiak elmenekülnek a felelősségtől, azoktól a szerepektől, melyeket magukra kellene venniük. A nők elfogadják a modern élet kihívásait, a férfiak viszont nem.

Összességében a modern környezet arra készít fel minket, hogy szabaddá váljunk, azt mondván: “Élj ahogy csak akarsz, senki nem mondhatja meg neked mit tegyél”. Az emberek nem érzik magukat felelősnek a társadalom, a saját országuk, nemzetük vagy a világ helyzetében. Ma a világban jelen van az, hogy tegyél bármit ami eszedbe jut mindaddig amíg nem ölsz, lopsz, vagy nem teszel főben járó bűnöket.

Azonban mindez ellentétes azzal, amit Baal HaSulam adott át nekünk: a spirituális gyökereknek megfelelően, mindegyikünk tartozik a társadalomnak. Ez nem csak arról szól, mit vesz el az ember a társadalomtól és mit vesz magához a társadalomból, hanem arról is hogy mi az amit nem hajlandó annak megadni. Minden egyes embernek dolgoznia kell, és ki kell vennie a részét a közös munkából. Mindegyik embernek magára kell vennie a családalapítás, és a gyereknevelés és az adni akarás terheit.

Azonban a mi társadalmunkban nem számít bűnnek az, ha az ember nem adja bele saját részét a közösségbe. A bűn az, ha többet vett magához, mint ami megengedett. Ebben a helyzetben egyszerűen mi tovább szenvedünk, amíg a nők sem és a férfiak sem találják a társadalomban a helyes szerepüket addig,  ameddig az emberiség egyszer csak nem találja ott magát a “kipusztulás határán”. Lehet, hogy az majd segít a helyes szerepünkbe billenteni bennünket.

KA

08 Már 2011

Az egyenlőség a maximális adakozásban rejlik

Kérdés:

Amennyiben a világot a nők irányítanák akkor minden jobb lenne?

Válaszom:

A világot nem képesek a nők irányítani. Természeténél fogva a nőnek vagy apja, vagy férje tulajdonában kell lennie. Mindez azért van, mert spirituális gyökerének megfelelően ő Malchut, mely csak annak következtében képes cselekedni, amit férjétől kap. Semmivel nem rendelkezik maga által.

Ez a nő szerepe: Azáltal hogy a férfit spirituális munkára inspirálja, ő megkapja a Fényt a férfitől. Meg kell értenünk hogy ez semmilyen lekicsinylést nem jelent. A nő semmivel sem alacsonyabb mint a férfi, hanem épp ellenkezőleg, a nő vágya nélkül, a világ nem lenne képes előre mozdulni. Nem létezne korrekció, és mi nem lennénk képesek elérni az egységet a Teremtővel. Mi pontosan a női vágy által egyesülünk Vele. Ez az ahogy mi megvalósítjuk a férfi erejét.

Nem szabad a különbségekre tekintenünk, vagy az egyiknek a másik feletti előnyét keresnünk. Nem szabad mindezt önzően megítélnünk. Épp ellenkezőleg, megközelítésünknek altruisztikusnak kell lennie: hogyan kapcsoljuk össze a nőt és a férfit a cél elérése érdekében. Végül is a cél elérhetetlen a közöttük levő tökéletes egység nélkül.

Amikor mindketten maximálisan adakoznak, akkor mindketten egyenlőek. Amennyiben a nő önmagát teljesen átadja, és a férfi is magát teljesen átadja, az azt jelenti hogy egyenlőség uralkodik közöttük, és mindketten haladnak a Teremtő felé.

De vajon mindketten ugyanazt cselekszik? Természetesen nem. Ellentétes dolgok erednek belőlük, de ez azt jelenti, hogy ők egyenlőek.

Ez másképpen van a mi világunkban, ahol mind a nők mind a férfiak, ugyanazon kihívásokkal néznek szemben. Lehetséges mindez? Ez a probléma hamarosan megmutatkozik majd egy nagyon erőteljes összeomláson keresztül, hiszen mindezzel elpusztítjuk létezésünk alapjait.

08 Már 2011

A biztonság három szintje

Három szintje van a jövőben érzett biztonságnak:

1. Anyagi biztonság, amikor mindenki biztosítani akarja a normális életet maga számára a jelenben és a jövőben. (A Kabbala tudománya azt állítja, hogy a személynek nem csak a jelent, hanem a jövőt is biztosítania kell: hogy rendelkezzen nyugdíjjal, betegbiztosítással, és ne válljon a társadalom terhévé).

2. A társadalom által biztosított biztonság, amikor a személy egy olyan környezettel van körbe véve, ahol mindenki gondoskodik a másikról.

3. A biztonság harmadik szintjét se nem pénz, sem megszerzett anyagi vagyon és még csak nem is a társadalom biztosítja, hanem az a Teremtőtől jön.

Ezek a lépcsőfokok melyeken fel kell lépnünk. Ez nem jelent egy gondtalan attitűdöt, vagy a félelmek és problémák eltörlését. Minden bizonnyal találkozunk majd korporeális problémákkal, mint ahogy ma is étel ellátási, és akár éhséggel járó problémák előtt állunk, amely abba az irányba kényszerít majd minket, hogy a megfelelő biztonságot keressük majd magunknak.

07 Már 2011

Hogy a világ nekem legyen megteremtve

Kérdés:

Az én szándékom függ az egész környezet szándékától, és a környezet szándéka függ az én szándékomtól?

Válaszom:

Természetesen! Azt mondja a Shamati 225.-ben: A személy nem képes magát saját köre fölé emelni. Ezáltal (amennyiben előre akar haladni) a személynek a környezetéből kell magába szívnia. És a személynek nincs más tanácsa, mint hogy mindezt kemény munkával és Tórával végezze. Ennél fogva amennyiben valaki magának egy jó környezetet választ, a személy rengeteg időt és erőfeszítést spórol meg, mivel mindenki környezete felé vonzódik.

Mindez érthető. Amennyiben én energiámat a környezettől kapom meg – és a tény az, hogy én mindent annak érdekében kapok, hogy felemelkedjek általa – akkor én csak akkora mértékben emelkedek fel, amennyiben én megkapom mindazt.

Kérdés:

Hogyan tekinthetem környezetemet nagynak, ha nem látom a barátokat nagynak?

Válaszom:

Itt található a teljes probléma. Kit tekintünk nagynak? Senki sem nagy a mi világunkban. Azaz a világ nem nekünk lett megteremtve. Akkor milyen eszközöket használhatunk előre jutásunk céljára? A Teremtő el van rejtve. A környezet kicsi. Senki nincs akinek irányában előre léphetnénk, és egyedül vagyunk az egész világban. Így érezzük magunkat.

Lényegében mindenki így érzi magát és ez az amit meg kell változtassunk.

14 feb 2011

Megérés az “Ember” címre

Amennyiben mi elkezdünk a megfelelő módon fejlődni, és integrált módon összekapcsolódunk egymással és az Univerzum minden részével, akkor mi elkezdjük a világot egy új szinten megérteni. Akkor mi felemelkedünk efölé az apró világ fölé, amit mi most Egónkon belül érzékelünk, ahol minden egyes személy csak individuálisan érzékel, és akkor elkezdünk felfedezni egy új világot – azt amelyik örökkévaló és tökéletes. Mi azt majd egy olyan szinten érezzük melyet “Ember”-nek nevezünk, ahelyett hogy a világot csak az állati szinten érzékeljük testünkön keresztül.

Én elkezdem majd magamat az integrált létezés szintjén érzékelni, összekapcsolódva mindenkivel egyetlen tudatba, egyetlen gondolatba, közös gondolkodásba, egyetlen vágyba és érzésbe. És akkor mindent ami állati testemmel történik egy szinttel magam alatt érzékelem majd új tudatomban.

Most, miközben mi állati testünk szintjén létezünk, nem érzünk fájdalmat olyan dolgok által, melyek a kövületi vagy növényi szinteken történnek, azaz amikor körmünket vagy hajunkat vágjuk. Ugyanígy amikor mi felemelkedünk az emberi szintre, és belépünk a közös, globális gondolati szintre, vágyba és tudatba, nem érezzük majd, hogy ez az állati test él, vagy meghal mivel mi magunkat egy magasabb dimenzióban érzékeljük.

Mi most ennek a két szintnek az átmeneti pontján vagyunk, és ez egyátalán nem egyszerű. Mégis minnél nagyobb mértékben elkezdjük azt tudatosan érzékelni, látásunkat a valódi világra koncentrálva, melyben már eleve létezünk, annál könnyebbé válik számunkra, hogy megcselekedjük ezt az átmenetet jelenlegi állapotunkból egy magasabb, globális, integrált szintre, annak érdekében, hogy mindazt egyszerűvé és gyorssá tegyük.

És akkor nem kell majd keresztül mennünk problémákon, szenvedésen, világfelfordulásokon és forradalmokon, melyek már amúgy is elkezdődtek, hanem mi egy finom, csodálatos út által haladunk majd, idő előtt, mielőtt ezek a világfelfordulások megtörténnek. Mi mindezt úgy tesszük, hogy korrekciókat hozunk létre az emberi társadalomban.

Mi mindezt a Kabbala tudományának tanulása alapján kaphatjuk meg, mely arra szolgál hogy segítsen minket felemelkedni ebből az önző, individualista világból az integrált világba. Reménykedjünk abban, hogy képesek leszünk minderre. Lényegében ez a célja a Kabbala tudományának.

hzs

08 feb 2011

67 queries in 0,180 seconds.