Dr. Michael Laitman

természet

Idő és tér felett

laitman

Az evolúció a szellem anyag átalakító megnyilvánulásával arányos sebességgel fejlődik, és nem ér véget az emberi faj megjelenésével. Az evolúció átlépett a spirituális világokban való fejlődés szintjére, ahol minden teremtett lény, az Isteni minőségekkel rendelkező, téren és időn túlemelkedő, valódi ember megjelenésére vár, aki a teljes teremtés szerkezetét átalakítva befejezi saját Teremtőjének a művét, és visszavezet mindent az örök egységbe.

 

09 jún 2016

A tudósok megfejtették a de ja vu rejtélyét

2015-10-28_ynet_w1

A MIT News híreiből: “Kutatók megfejtették a „de ja-vu” agyi mechanizmusának rejtélyét.”

A MIT, Picower Tanulási és Memória Intézet idegtudósai bejelentették – publikációjuk a Science folyóirat ez év június 7.-i, korai online kiadásában meg is jelent – , hogy először sikerült azonosítaniuk azt az idegi mechanizmust, amely segít bennünket, hogy gyorsan megkülönböztethessük a hasonló, mégis különböző helyeket.

A hely és környezet – ahol az egyes események játszódnak – emlékének kialakításába bekapcsolódik az agynak egy hippokampusznak nevezett része. A kutatók úgy vélik, hogy egy sor „hely sejtnek” nevezett neuron munkálkodik, hogy egyfajta tervrajzot készítsen minden új térről, amivel találkozunk. A következő alkalommal, amikor látjuk ezt a helyet, ugyanezek a neuronok lépnek működésbe. Így tudjuk, ha már voltunk ugyanitt korábban, és nem kell újra tanulnunk az ismerős növényzetet.

Azonban, ha belépünk egy helyre, ami nagyon hasonlít arra, amit már láttunk korábban, egy új, de egymást átfedő neuronok halmaza készít tervrajzot. Ha elég nagy az átfedés a két halmaz között, megtapasztaljuk a de ja vu – egy francia kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, “már láttam” – hátborzongató érzését.

Michael Laitman kommentárja: Ez csak egy példa arra, hogy az emberek, hogyan is találnak manapság prózai magyarázatot az összes tévképzetükre, mint a múltbeli élet, utazás az időben, és egyéb “titokzatos” eseményekre.

SZL

KA

05 nov 2015

A Teremtő maga a Természet

light
Kérdés Dr. Laitmanhoz: Ön úgy beszél a Teremtőről, mintha Ő maga lenne Természet, ami saját maga törvényeit némán és könyörtelenül végrehajtja. A Természet héberül Elokimnak van nevezve, amiben világunkat erők, angyalok irányítják. Azonban a Teremtő valami sokkal magasztosabb; rendelkezik személyiséggel és akarattal. Ő az, akivel formaegyezőségre törekszünk. Az embert a Teremtő alkotta saját képére és hasonlatosságára. Nem így van ez?
Dr. Laitman válasza: Nem akarok vitákba bonyolódni, mert a szavak csak elhomályosítják a jelentést. Inkább azt szeretném, ha elolvasnánk, hogy mit ír erről Baal HaSulam a “A béke”című cikkben:
“A legjobb számunkra, ha megfelelő mértékben nyitottak vagyunk és elfogadjuk a Kabbalisták szavait, miszerint a természet (Teva) ugyanolyan számértékkel bír (a héberben), mint az Isten (Elokim), – nyolcvanhattal. Amennyiben ezt elfogadjuk, képesek leszünk Isten törvényeit a Természet parancsolatainak hívni és vice-versa, hiszen azok egyek és ugyanazok, nekünk nem feladatunk ezt tovább tárgyalni.”
SZL
KA

26 aug 2015

Mit nem lehet megtanulni a természettől?

Mit nem lehet megtanulni a természettől?

Kérdés:

Azt mondjuk, hogy az elv a “Szeresd másokat, mint saját magadat” ez a természet törvénye, de mi tanulhatunk belőle?

Válasz:

Ha tudnánk tanulni a természettől, akkor nem lenne szükség az integrált oktatásra.
Azonban, lehetséges megtanulni a természettől az integrált rendszer felépítését. Látjuk például, hogy nem vagyunk képesek integrálódni a természetbe és nem tudjuk azonosítani magunkat vele.

A probléma az, hogy senki sem tudja, hogyan kell megépítenünk az egyensúlyt a természettel, hogyan érhető el a hasonlóság, az egység vele. Az emberiség nem találja a választ erre a kérdésre a saját erejéből. Itt szükség van ránk, mert nekünk, megvan a Reformáló Fény. Mi elmagyarázzuk az embereknek, hogy az integrált világ egy analóg rendszer, hasonló a mi testünkhöz, amelynek minden része kölcsönös harmóniában működik egymással, és az ember, hasonló egy rákos daganathoz, amely mindent felemészt maga körül.

Modern tudósok kiváló kutatásokat végeztek ebben a témában. A betegséget már pontosan diagnosztizálták és világos mindenki számára, hogy ez elterjedt, fenyeget, hogy elpusztítja az egész emberiséget. És mi történik, ha kihalnánk, mint a mamutok? Mi van, ha ez történik már az én generációmban, vagy a gyermekeim generációjában? Mit tehetünk?

Egyre világosabbá válik, hogy nincs megoldás. Végül is, ezt is meg kell, hogy kapjuk a természettől. A kutatók azonban csak a negativitásból tanulnak. Azt állítják, hogy a természet integrált, és mi nem, ők nem tudják mit kell tegyenek, hogy mi is integráltak legyünk, mint a természet.

Ebből csak egy következtetésre jutunk: “Lesz ami lesz”. Mindenki megtalálja a saját módszerét, a saját érvelését és indoklását. A közgazdászok mondanak egy dolgot, szociológusok egy másikat, a politikusok egy harmadikat, és még mindig nincs megoldás. Ők látják a (-) minuszt a mi világunkban, szemben a tökéletes természettel a (+) pluszal, de nem képesek megérteni, hogyan lehet elérni a kiegyensúlyozott állapothoz, hogyan hozzák létre az egyensúlyt. Ez nem tanulható meg a természettől.

Ezért a világnak szüksége van korrekciós módszerre és ez a Kabbala bölcselete. Ő tanít, hogyan lehet fejlődni a “három vonal” szerint, amikor a fény ellentétes az egóval, és mi tudjuk, hogyan kell építeni a “középső vonal”-at, hogyan lehet egyensúlyt köztük.

Azoknak az embereknek akiknek nincsen a “szívbeli pont” –juk (●), nem tudják ezt. Mert bennük az emberi ego, tárul fel, míg bennünk az Isteni ego, tárul fel,amely ellentétes a szeretetel. Mi igyekszünk elérni a szeretethez, és felfedezni a gyűlöletet, amelyet ők nem ismernek. Lehetséges, hogy a gyűlöletükkel kijönnek egymással, ezért nincs nekik eszközük a megoldásra. Olyanok, mint a tehetetlen gyerekek, és csak mi tudjuk megoldani a mai problémákat.

Mit nem lehet megtanulni a természettől?

Így a mi feladatunk, hogy felfedjük az emberiségnek az ellentétek közötti különbséget, a plusz és mínusz között. Az emberiség magában nem képes felfedezni a problémát a végéig, mert nem rendelkezik a megoldással. Miért kell “felnyitni, újra a sebet”? Hasonlóan, mint a házastársak akik elkerülik a problémás területeket, azért hogy ne ismételjék meg a veszekedést. Minek?

Csak mi tudjuk felismerni a betegséget, létrehozni a helyes diagnózist, mert meg van, rá a gyógymódunk…

2013.06.09, Báál HáSzulám, “A béke a világban” cimű leckéből

Ford: B S
Szerk: Sz I

26 júl 2013

Elzárva ettől a világtól

Elzárva ettől a világtól

Mikor az emberek közelebb voltak a természethez, olyan módon érezték a természetet, ami szinte misztikusnak tűnik számunkra. De valójában a természet valódi jelenségét fedték fel. Például az amazonaszi törzsek sokkal jobban érzik az erdőt, mint mi; mérföldekről érzik az illatát; olvassák a jeleket és nyomokat, és mindenféle hangokat megfejtenek.

Végül is másuk nincs is. Egy ember benne él; függ tőle és ezért egyre inkább fejleszti a kapcsolatát a környezetével. A madarak röptéből, a szél fúvásából sok mindent tud. Ő összeköti az ásványi, a növényi és az állati világot és egyként érzékeli.

De mi ennek ellentétei vagyunk. Mi védjük magunkat a környezettől. Bezárjuk az ajtót és az ablakot, csak hogy ne halljuk a városi hangzavart, és ne halljuk az autók zaját. Ennek eredményeként blokkoljuk az érzékelésünk edényeit. Elszigeteljük magunkat az élettől és a világtól.

Kérdés:

De az emberek gyakran összezavarodnak a természet közelsége és valami természetfölötti között.

Válasz:

Mindezek az érzéseket és érzékeket fejleszteni tudjuk magunkban. Vannak emberek, aki pusztán abból, hogy megfogják a kezed, meg tudják mondani, hogy ki vagy és mik a terveid. Vannak akik meg tudják jósolni a jövőt; olvasnak a gondolatokban. Ezek természetes érzékek, amelyeket mi elvesztettünk a civilizációs fejlődésünk ösvényén, és ezek nem valamiféle “extraszenzoros érzékelések.” A természet sokkal erősebb érzékeket adott az embernek, mint a mostani érzések. És ez semmi kétségek nem hagy maga után, hogy csodák nincsenek.

2o12.12.30, Napi Kabbalal lecke 4.részéből “Test és lélek”

FG

04 jan 2013

Mire számíthatunk?

Mire számíthatunk?

Kérdés:

Sokan könnyebnek találják, hogy higgyenek Istenben, mint a kölcsönös garancia módszerében…

Válasz:

Már láthattuk a történelemben, hogy az Istenbe vetett vak hit nem vezet sehová. Megkönnyítheti egy ember életét, de nem ezt várják el tőlünk.

Elvárják, hogy beavatkozzunk a természetbe, pontosan, keményen és bölcsen. Létre kell hoznunk egy további jótékony erőt a természetben, hogy kiegyensúlyozzuk a gonosz erőt, amely szándékosan azért lett létrehozva, hogy az ember maga ellensúlyozza saját gonosz önző természetét, és létrehozzon egy jobb, kiegyensúlyozott állapotot benne, és így fejlődjék és felemelkedjék.

Tudat alatt kell cselekednünk, hogy kiépítsünk egy második természetet az önző természettel, és kiegyensúlyozottan összekapcsoljuk a kettőt – a közöttük lévő egyensúlyban, anélkül, hogy kitörölnénk az egót. De azáltal, hogy olyannak használjuk, amilyen, és hogy hozzáteszünk egy pozitív tulajdonságot mások irányába, kiegyensúlyozzuk.

Ez egy teljes rendszer ami elkezd minket emelni a világunk fölé. Remélem sikerrel jár, mert egyszerűen nem látok más kiutat. Egyszer majd mind felemelkedünk a végetlen létezés szintjére, ami teljes és logikus.

De mennyi szenvedésen kell túljutnia népünknek mielőtt ezt meghallják, és például megnyitják a honlapunkat, és elmélyednek egy kicsit ebben a módszerben. Mivel ez az egónk ellen van, az embereket azonnal eltaszítja, és nem hiszik el. Butának és logikátlannak tűnik nekik, hol vannak a rakéták, hol vannak a katonai erők? Az emberek mindig számítottak az erőre, de csak most kezdik megérteni, hogy nem ez a megoldás. Létezésünk során most először kezdjük átlátni, hogy a megoldást nem a katonai műveletekben rejlik.

Egyszer majd az emberek megértik az igazságot, de sajnos lehet, hogy keresztül kell mennünk sok szenvedésen, hogy felhívjuk egy kicsit az emberek figyelmét, hogy félelmet plántáljunk beléjük a jövőjük iránt, és hogy rávegyük őket, hogy meghallgassanak.

2o12 November 22, Egy izraeli helyzetről szóló beszélgetésből

FG

12 dec 2012

Egy ember fegyverrel

Egy ember  fegyverrel

Ha továbbra is kövületi, növényi vagy állati eredetű fejlettségi szinten maradunk, így ösztönösen végrehajtjuk a természet törvényeit. De vannak bennünk magasabb vágyak, beleértve, hogy nem érezzük a kötelességet cselekedni pontosan így vagy úgy. Ez nem látszik világosnak.

És különösen érzékelhető a mi időnkben. A történelem során, aki  egy olyan társadalomban, élt felemelkedett ugyanazon a szinteken: kövületi, növény, és állati . Mi fokozatosan fejlődtünk a szakaszok szerint, anélkül, hogy gondolkoznánk kik vagyunk, mik vagyunk, és merre hajlunk.

Különböző impulzusok hajtottak minket előre, és mindenkit elhozott egy egyszerű vizsgálathoz: Hogyan részesüljek legjobban az én jelenlegi állapotomban? Más szóval, a személy a természet törvényeit egy kevésbé rendezett módon tartja fenn, hasonlóan mint az állatok, mivel a feltételek bonyolultabbak. Ennek megfelelően, a bölcs emberek kitudták használni ezeket a feltételeket az ők egójuk, javára, és mások “szerényebben”.

De ma mi elveszítettük a képességünket előrehaladni ebbe a formába. Én szeretném folytatni a szokásos módon, a legjobbat választom magamnak a legjobbat amennyiben lehet, de ezek a próbálkozások mindig kudarcot vallanak.

Az én világom nézete szerint, mintha egy másik tényező jelent meg, aki rejtve van, mintha nekem valaki szüntelen minden alkalommal botot tesz elém. Én elakarom rendezni a pénzügyi rendszert, a gazdaságot, az oktatást, a családot, de semmi sem sikerül. Én nagyon logikus vagyok, vannak tudományos adataim, én használom a szakértőket és tanácsadókat, de nem sikerül semmit elérni. Akkor mi történik?

Itt felfedeződik valami új ellenőrzés, egy új törvény, mely korábban nem volt ismert. Meg kell tanulni, de ez “ködös”, és érthetetlen. Sőt, ugyanazok a törvények lassan feltárulkoznak, de mi nem akarjuk elfogadni. Mi szeretnénk, azt, mint korábban “vállalkozásokat csináljunk”, ahogyan bármi mást, szeretnénk, hogy sikerrel járjon, de ehelyett kényszerítenek minket a feltételek elfogadására,, amely ellentétes a mi önző természetünkkel.

A feltétel: ha összekapcsolódtok és ha elfogadjátok a határozatot, akkor jónak kell lennie mindenki számára. Itt mi megállunk, nem tudjuk mit tegyünk, és megadjuk magunkat.

Ebben a helyzetben vagyunk mi most. Mint az Egyiptomi rabszolgák, amikor “felkelt egy új király”: Úgy érezzük, hogy egy új ellenőrzés jött létre. Először az egó mozdított előre a “csillagok meghódítása által”, mi meghódítottuk a természetet és a terét, aggódtunk magunkért különböző módokon, és hirtelen feladtunk mindent.  Több ezer évvel korábban nem vonzottak minket a célok. Miért? Mert valamilyen értelem mondta nekünk: Nincs itt kártérítés a mi önző vágyunknak.
Én minta mennék keresni egy millió dollárt, de az utamba áll egy férfi pisztollyal.

– “Te keresel milliókat”, ő mondja. – “De csak ezer dollárt hagyjál magadnak és a többit add ide”.

Erőfeszítést tettem a megfelelő egy millió dollárért, és én kaptam csak egy kis részt “a költségek fedezésére”. De a vágyam nem ad nekem elég üzemanyagot dolgozni.

Szóval mi a teendő? Vagy a félelem fog kényszeríteni engem, vagy én úgy kell látnom egy férfit a pisztollyal, mint a legjobb barátom, a legdrágább, a legközelebbi.

Akkor készen állok  csak ezer dollárt elfogadni  a “költségek fedezésére”, és a többit örömmel neki hagyom. Továbbá, azt mondom neki: “Köszönöm! A fegyvered nélkül folytattam volna továbbra is elvenni magamnak”.

Szóval, én valami újhoz értem és boldogan átadom a pénzt, amit kerestem, mert így még inkább közelebb leszek hozzá, és az új célokhoz, amelyek felfedeződnek előttem.

Hányszor kell a személynek átmennie, ezen, hogy felismerje ezt a helyzet …

2o12 November 22, Reggeli lecke, a “Tiz Szfira Tanulmányából”

BS

23 nov 2012

Hadd tisztuljon fel a Déli Égbolt

Had tisztuljon fel a Déli Égbolt

Ha gyerekek nem hallgatnak, akkor nincsen más választás, hanem büntetni kell őket, és nyomást rakni rájuk. Ez az úgy-nevezett szenvedés útja. Nem éri meg a séta rajta. Jóval könnyebb lenne hogyha elkezdenénk készíteni egy barátságos, egyesült világot.

Most szembenézünk egy globális törvénnyel az egyensúlyról. A természet követeli a beteljesítését. A mi nemzetünknek ez egyesülést jelent. Maga a sors az egyesülés felé vezet minket. Az igazi egyesülés soha sem hozott semmilyen kárt. Inkább segít a problémák megoldásával, hiszen ez az állapot a legtermészetesebb. Itt az idő, hogy cselekedjünk. Abban a pillanatban amikor elkezdjük, felettünk az ég elkezd megtisztulni.

DH

18 nov 2012

Egy nem tévedhet

Egy nem tévedhet

Kérdés:

A természet a “pozitív-negatív” elvére épült, és az tartja egyensúlyban. A Teremtő egy teljesen pozitív tulajdonság. Miután az egész emberiség eléri az egységet, a Teremtővel való összetapadás után, lehetségessé válik az is, hogy egy pozitív tulajdonsággal haladjunk. Mennyire lesz komoly ez a változás? Minek köszönhetően változnak a tulajdonságok? Helyreáll áll-e az egyensúly a természettel?

Válasz:

Semmit sem csinálunk mi magunk; semmi mást nem teszünk, csak egy dolgot: vágyakozunk, hogy a Fény tegyen meg nekünk mindent. Ezért nem lehetséges, hogy bármit elrontsunk, hogy bármiben tévedjünk, hogy ártsunk.

Vagy felgyorsítjuk fejlődésünk folyamatát és gyengédebbé tesszük, vagy az végbemegy a maga útján és az gonosz, rossz – valamelyik a kettő közül.

Minél inkább hatunk a Fényre, annál jobbak leszünk, annál hamarabb érjük el a jó állapotot. Minél kevésbe hatunk a Fényre, annál lassabban haladunk, és annál több gondunk lesz.

Minden a mi erőfeszítéseinktől függ, hogy vonzzuk a Fényt. És az megtesz mindent. Ezért lehetetlen itt hibát elkövetni.

2012 November 5, Grúziai kongresszus

FG

16 nov 2012

Küzdeni a pihenésért

Küzdeni a pihenésért

Kérdés:

Mindig azt mondjuk, hogy egy ember maga a vágy, hogy élvezetet kapjon. De sokak számára ez nem világos egészen addig, míg nem kezdik el tanulni a Kabbala bölcsességét, ahol olyan fogalmakról beszélnek, mint a Fény, a Teremtő és a többi.

Válasz:

Miért?! Tanulj bármit: fizikát, entrópiát, termodinamikát, és ehhez hasonló törvényeket. Mind azt mondja, hogy minden test a saját fejlődésének folyamatában hajlamos a pihenés állapotára. Nem csak egy személy, hanem az egész természet (mozdulatlan, vegetatív, és állati) a beteljesülésért küzd, a lehető legtöbb pihenésért, és a bőségért. Ez a természet törvénye.

Mi a pihenés? Az, amikor minden beteljesülésre váró vágyunk a legkényelmesebb állapotban van, ami felé bármely teremtmény törekszik, minden szinten.

Kérdés:

Mit tanácsolna, hogy egy személy megértse ezt? Talán arra kéne rávennünk, hogy napközben figyelje magát?

Válasz:

Pár pszichológia órát kellene adni neki, és elmagyarázni. Ezt tanítjuk az integrál oktatásban, ami elmagyarázza, hogy az ego az alapunk, és elmagyarázza a fő jellemzőit. Megtanítjuk, hogyan fejlődik, hogyan juttat el minket a válsághoz, hogyan juttat el minket oda, hogy felismerjük a gonosz oldalunkat, és hogy felismerjük, annak minden jellemzője egoisztikus.

Az egó éppen fő tulajdonunk. Benne található jellemzőink gyűjteménye: lustaság, a vágy, hogy célokat érjünk el, féltékenység, kapzsiság, minden. Mind a jó és a rossz jellemzők egoisztikusak, azzal a céllal, hogy feltöltse magát az egó. Ehhez az is hozzájön, hogy az állatok, csak azon gondolkodnak, hogy hogyan töltsék meg magukat; valahogy az ember abban is örömet talál, hogy kiszipolyoz másokat. Ez azt jelenti, hogy magát másokhoz méri. Az állatoknál ez nem létezik. Ebben különbözünk tőlük.

2o12 novenber 3, A KabTV műsorából, “Beszélgetések Micheal Laitmannal”

FG

13 nov 2012