Dr. Michael Laitman

Bevezetés a tíz szfira tanulmányába

Menj a mesteredhez, aki megteremtett téged

Menj a mesterhez, aki megteremtett téged

Mivel a jó spirituális tulajdonságok lezuhantak a megszerzési vágyon belülre, a BYA világaiba, törött formában kezdték el fejleszteni a megszerzési vágyat, azaz durvává, ravasszá, korrupttá és kegyetlenné váltak. Így a korrupt, törött ember ki tudja javítani magát a jövőben.

Az állatnak nem kell korrigálnia magát, mivel nincs adakozási vágya, nincs ravaszsága. Ezért mondják azt, hogy légy ravasz. Még a kisbabának sincs ravaszsága, csak amikor nőni kezd. Amikor felnő, ember kezd lenni, akkor elkezdi megtanulni a csalást. Két-három éves korig úgy viselkedik, mint egy állat, még nem “okos”.

Szeretjük az állati formát, amely egyszerű és ártatlan, és szeretnénk így látni az embereket. De meg kell értenünk, hogy a mi rendeltetésünk embernek lenni, így éppen ellenkezőleg “bárki nagyobb, mint a barátja, még a gonosz hajlama is nagyobb mint a barátja .” Csak az egót kell kijavítani és minden rendben lesz.

Tehát az összes ravasz negatív forma, amely minden egyes személyben benne van, azt mutatja, hogy a káros erő hogyan változtatható át egy pozitív formára. Mit lehet tenni a primitív emberrel, aki elmaradott és buta? Ő nem képes elérni a magassághoz. Általában a nagy emberek nagyon kellemetlen, nyers, durva emberek, amíg nem korrigálják magukat.

Így a “tízes” csoporton belül szeretnem kell a barátaimat minden korrigált és nem korrigált tulajdonságaikkal együtt. Mivel ő is a Teremtőtől kapta ezeket a tulajdonságokat, ki szeretné javítani és mindannyiunknak segítenünk kell neki ebben. Át kell vizsgálnunk a barát tulajdonságait, azaz meg kell látogatnunk a Teremtőt, aki teremtette őt”. “Menj a Mesteredhez, aki megteremtett téged”, segítenünk kell egymást, hogy elérjünk a korrekcióhoz. Baal HaSulam gyakran írta: “Boldog vagyok, hogy felfedezhettem a gonoszt”.

2013.05.27, A Tíz Szfíra tanulmánya”-ból

ford: BS

lekt: PS;KN

30 máj 2013

Az egyenlőség egy ajándék Fentről

Az egyenlőség egy ajándék Fentről

A “tízesség” a gyakorlatban (tíz barát kapcsolata), amelyben három állapot lehetséges: egyszer én vagyok az alsó, máskor én vagyok a felső, az adakozó és a harmadik állapot, hogy mindenki egyenlő. Az egyenlőség az első két állapot eredménye, ez a “középső vonal”.

Az egyenlőséget nem vagyunk képesek elviselni és lemérni.Ez a képesség egyáltalán nem található bennünk. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent fent vagy lent, de az egyenlőtlenség hol kezdődik, nos-itt elveszítjük az érzést. Még egy rakéta sem képes irányítani önmagát egyenesen a cél felé, állandóan éreznie kell a letérést. És úgyanígy van mindenben, nekünk is éreznünk kell a letérést.

Tehát az egyenlőség fentről adott, mint egy “középső vonal” és a Teremtő felfedezésével együtt érkezik. Az “edény” és a “Fény”, a “középső vonal” és a Teremtő, együtt érkeznek, mint egy jele annak, hogy már elegendő erőfeszítést tettünk és megszereztünk elég pontos különböző mértékeket, amelyek lehetővé teszik hogy megérezzük a “középső vonalat” és a Teremtőt egy bizonyos mértékig. Például, te mértél 10 kilónyi “edényt” és 10 kilónyi “Fényt” és elmondták neked, hogy a 10 kilóban van 10 grammnyi letérés.

A következő alkalommal megszerzed a “középső vonalat” úgyanabban a 10 kilóban, és akkor 100 kiló-nak értékeled, a pontosság már nem lesz 10 gramm, hanem egy gramm. Így állandóan jobban és jobban értékeled az összeragadást a Teremtővel és ezáltal egyre nagyobbá válik az “edény”-ed. A pontosság egyre nagyobbá válik, szóval a “középső vonal” egyre vékonyabbá válik, és ezért az intenzitása válik erősebbé.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

BS

21 máj 2013

Imádság, amely a jövőhöz irányul

Imádság, amely a jövőhöz irányul

Kérdés:

Hova kell irányítani a szándékot az imádságban (a MAN) a “tizes” csoportban?

Válasz:

Az imádság (MAN) az állapottól függ, amelyben vagytok. Lehet, hogy te kérsz tőlük, és ők kérnek tőled, és kérhettek együtt. Kölcsönös módon működtök. Vagy máris összekapcsolódtok és mind a tízen közösen kérítek a Felsőtől.

Azt mondjátok: “A köztünk levő kapcsolatban található a Teremtő”. Ez a kapcsolat köztünk az anyaméh, ez a “Zat de Bina”, a mi Felsőnk. Nincs más fölötte, csak a csoport, amelyben összekapcsolódunk. De most még nem vagyunk összekapcsolódva, ezért ehhez a jövőbeli formához fordulunk, amely összekapcsolódott és korrigált, és ez a következő felső szintünk. Mi pontosan ehhez fordulunk és a Teremtőhöz, amely benne van elrejtve.

Azaz, az imádságom (MAN) irányulhat feléjük, vagy mindanyian együtt megyünk a jövőbeli felső formánk felé.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

BS

15 máj 2013

Egy teljes tíz

Egy teljes tíz

Mindent elfogtok érni a “tízesség” -ben, amely egy csoport tíz tagjából áll, ahol működik a kapcsolat közöttünk (ez egy gyakorlat, amelyet már jelenleg végzünk), és nem csak a Zohár tanulása vagy a “Tíz Szfira tanulmánya”-n keresztül. Nem tudhatjuk, hogy milyen formában fog felfedeződni, de fel fog tárulni.

Kérdés:

Hogyan kell tartanunk magunkat a “tízes” csoportban?

Válasz:

Néha le kell ellenőriznem magam a “tíz” szerint. Néha úgy kell látnom magam, hogy a “tíz” fölött vagyok, adakozzak a többieknek, látnom kell magam alacsonyabban is mint ők, és így ők befolyásolnak engem. Néha úgy érezzük magunkat, mint egy erőtérben, egymásba integrálódva egyenlőnek, és mindegyikünk olyan, mint a “tíz” összességében.

Amikor mindenkinek megvan az ereje megkapja a tízes erejét, és akkor 10 ×10, azaz 100 –á válik. A százban ismét befoglalva a tízesség, így ezerré válik, és így tovább. Végül is mi kitöltjük ezt a teret egy olyan kölcsönös integrációval, hogy az valóban egy erőtérré válik, és ezen belül kezdjük el felfedezni a Teremtőt. Képzeld el magadnak, hogy mi elhozzuk nekik a hiányosságot, mint a “Zat de Bina”. Én benne vagyok, mint az anya méhében és kényszerítem őket hogy elhozzák nekem a Reformáló Fényt, azért hogy erősebben csatlakozhassak hozzájuk, hogy adakozhassak és segíthessem őket.

Kölcsönös viszonyt tudunk felfedezni a tízességben, amikor mindannyian teljes egésszé kapcsolódunk össze. Miután adakoztam nekik és kaptam tőlük, együtt velük egy olyan egységet érünk el, ahol érezzük, hogy minden partneség, és ebben a partnerségben – az egységben fel akarjuk fedezni a Teremtőt. Abban a pillanatban, amikor a “tízes” csoport eléri a “minian”-t (tíz személy egysége), akkor feltárul benne a Teremtő.

Mondva van: “Jöttem és nem volt senki”, ami azt jelenti, hogy nem volt olyan teljesség, amelyben a Teremtő feltárult volna. Ezért mondja a Teremtő: “Jöttem, és nem volt ember”. Az “Ember” az a kép, amelybe beleöltözik a Teremtő.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

Ford.:BS
Lektorálta:PI

15 máj 2013

A csoport lángoló szíve

A csoport lángoló szíve

Rábásh írásaiból, “A személynek mindig el kell adnia a háza gerendáit”: “Én valóban szeretni akarom a barátokat. Ezért érdekelt voltam létrehozni egy közösséget, hogy láthassam, hogy mindenki a mások szeretetével foglalkozik, hogy ezen keresztül az a kis erőm, amivel én eljöttem a barátok szeretetére, az megnövekedjen és legyen erőm hogy dolgozzak a barátok szeretetéért, egy sokkal erőteljesebb módon, mint ahogy én magam képes lettem volna egyedül.

Erre az a válasz érkezik, hogyha ez a közösség bizonyos emberekkel jött létre, és amikor összegyűltek, kellett lennie valakinek aki akarta pontosan ezt a “csapatot” létrehozni. Ennélfogva, biztos hogy kiválogatta volna ezeket az embereket, hogyha alkalmasak egymáshoz. Vagyis, hogyha mindegyik rendelkezik a mások szeretetének a szikrájával. De a szikra önmagában nem képes begyújtani a szeretet fényét, hogy mindenkiben ragyoghasson. Ezért ők megegyeztek abban, hogy azáltal hogy egyesülnek a szikrák egy hatalmas lánggá válnak”.

A csoport nem csupán emberek gyülekezete akik csak összegyűlnek hogy együtt tanuljanak, mint egy bizonyos tanfolyamon. Ez a gyülekezet akkor nevezhető “kabbalista csoport” – nak, amikor ezek az emberek úgy érzik, hogy valóban szükségük van egy belső kapcsolatra, annak érdekében hogy felfedezzék a Teremtőt és elégedettséget adjanak Neki.

Ha mindezek a feltételek teljesülnek, mégha csak egy kezdeti formában, akkor mondhatjuk azt, hogy létezik egy tér, idő és körülmények a csoport születésére. Bárki, aki úgy dönt, hogy ez a legfontosabb dolog amire szüksége van az életben, az aggodalom egy belső kapcsolatra más emberekkel, azért, hogy megtalálják ebben a kapcsolatban a Teremtő felfedezését, ez jelenti hogy “tagja” a csoportnak.

A feladatunk az, hogy folyamatosan ellenőrizzük, ha megfelelünk-e ezeknek a feltételeknek. Ha valaki nem kompatibilis ezekkel a feltételekkel, és kilép a csoport fennhatósága alól, akkor azonnal visszazuhan az “állati” szintre. Az viszont aki megtartartja a kapcsolatát a többiekkel, azáltal hogy lenullázza magát és segít a kapcsolat építésében, hogy a Felső erő, az adakozás és a szeretet általános ereje megjelenjen ezen kapcsolaton belül, attól a pillanattól kezdve hogy ő ezt képes megtenni, a csoport tagjának számít.

Végül is, a barátok kollektív erőfeszítése elvezet a rendszer felfedezéséhez, amely az úgynevezett “lélek”. Ők megépítik köztük a “Tíz Szfira” spirituális rendszerét, a “Közvetlen Fény”-t, a “Visszaverő Fény”-t, a három vonalat, stb. Minden részleteket a Felső világról, amiről a”Tíz Szfira tanulmánya” – ban tanulunk, felfedeződnek a köztünk levő kapcsolatban, mint a lélek rendszerének a komponensei.

2013.04.07, A napi Kabbala lecke, Rábásh írásaiból

BS

14 ápr 2013

Az “Én nélküliség” pontja

Kérdés:

Amennyiben teljesen le kell hogy nullázzam magamat, úgy hogy csak egyetlen pontként maradok meg és minden más a Teremtőtől érkezik, hol van az a kiterjedés, az a terület ahol érzem létezésemet, a spirituális valóságomat?

Válasz:

Ezt nevezzük “spirituális világ”-nak. Csak arra gondolj hogyan tudsz oda behatolni. Létezésed azután kezdődik miután megszűntél létezni. Amikor megszűntél létezni jelenlegi formádban, ott kezdesz majd megjelenni.

Most ez egyenlőre nem tiszta, de ebből a negatív formából, vákumból, már elkezdesz a Fény felé mozdulni, már rendelkezel az érzéssel hogy ez a hely valóban létezik, ez valóságos, de az túl van a Machszom-on, a határvonalon, túl van azon a határon, ahol az “Én” (Áni héberül, Álef-Nun-Yud), “Én nélküliség”-gé válik (Én héberül, Álef-Yud-Nun).

Ez az “Én nélküliség” pontja abban az új térben van, mely a negatív forma, vákum által egy szilárd, erős térnek érződik, mely megtölti azt és esszenciális számára. De az előző állapothoz képest, az én önző “Én”-em szempontjából ez “Én nélküliség”-nek van nevezve, és mindez boldogsággal tölt el.

A mi világunkban a boldogság az a megszerzés iránti vágy beteljesülése által érződik, de a spiritualitásban a boldogság úgy érződik, hogy “Ő benne válik szívünk boldoggá”. Én nagyon boldog vagyok hogy már ilyen gondolataitok vannak, és hogy már szenvedést éreztek azáltal hogy nem tudjátok pontosan hol vagytok és hova tegyétek ezeket a gondolatokat érzéseket. Később már boldogságot éreztek majd amikor eléritek a célt. Most azért kell boldognak lennetek hogy az úton vagytok a cél felé, és hogy legalább egy kicsit már az egótok, fölé emelkedtetek. Minél erősebben ragyog a Fény, és a csoport minél jobban megerősít titeket, annál boldogabbak lesztek majd, hogy magatok fölé emelkedtetek.

2013.02.04, Reggeli lecke, a Tíz Szfira tanulmányából

HZS

09 feb 2013

Megfelelő helyen, megfelelő időben, a helyes céllal

Megfelelő helyen, megfelelő időben, a helyes céllal

Kérdés:

Mit jelent a Teremtő szavai: “Bárcsak elhagynátok, de a Tórát őrizzétek meg”?

Válasz:

Ez arra utal, hogy a személy erőfeszít tesz, nem a helyes helyen, nem a helyes időben és nem a megfelelő céllal. Sok feltételnek kell egyszerre érvényesülnie.

Először is, meg kell szervezni egy csoportot. Csoport nélkül az ember nem tudja, hogyan lépjen ki az ő egójából. Ő hiába mond sok szép szavakat, de ez nem valósul meg a gyakorlatban.

Ezen túlmenően, türelmesnek kell lennünk, és megértsük, hogy ez egy felhalmozódott folyamat, amelyhez csatlakoznak erőfeszítéseink, és elvezetnek minket az eredményekhez. Ez hasonló egy számlálóval, ahol a kerekek forognak, és egy bizonyos ponton a képernyőn a szám hirtelen megváltozik, és a “0” helyett megjelenik az “1”. Aztán megint a kerekek sok ideig forognak, amíg a szám ismét megváltozik a “2”, és így tovább.

Meg kell érteni, hogy amíg a számláló nem változik a következő számig, eltelhetnek hetek és hónapok. De a hetek nem haladnak, ha abban az időben nem fektetünk be erőfeszítést. Itt a személy elkezdi megérteni, hogy nincs ereje és vágya, és ő nem képes tenni semmit sem, és mindent abba akar hagyni. A teste húzza az üres tevékenységbe, ami a legfontosabb, hogy ne érezze a nehéz helyzetet.

Mi már megértjük, hogyan történik mindez. És itt a személynek meg kell találnia a támogatást, ” Tóra támogatóit”, akik a barátok és segítenek egyik a másiknak. A gyengeségünk onnan ered, hogy nincsen közöttünk kölcsönös segítség, és minden csak erre van építve. Csak a kapcsolatban van az erő, és ha a kapcsolat megszűnik, akkor senkinek nem lesz ereje.

A Fény ragyog rám a másik oldalon, lassan növekedik a megszerzési vágyam egy grammnyit, és én rögtön lezuhanok, készen vagyok elfelejteni mindent, feküdjek le, és ne tegyek semmit, hagyjanak békén. Legalábbis fizikailag nem szabad ily módon megengedjük magunknak hogy leesünk, a környezet hatással legyen rám, hívjanak fel ha nem érkezek a leckére, ébresszenek fel otthon.

Ilyen megállapodásokat kell kötnöm a környezettel, hogy ő működjön rajtam. Még otthon is építek egy ilyen rendszert, még a barátok között is, hogy ne hagyjam ki a reggeli leckét. Én előkészítem magam, mivel szenvedek, ha nem jövök el a reggeli leckére.
De mindezt előre el kell készíteni és nem a zuhanás idején. Már kezdettől fogva aggódnom kell, hogy kötelezzenek engem eljönni tanulni, amikor erő nélkül leszek.

Elrendezek mindent, hogy nem tudjak otthon maradni, mert különben mit mondana a családom? Nem tudok kifogásokat találni egész nap, hogy nem érzem jól magam. És a barátok elkezdenek felhívni és kérdezni, hogy mi történt velem, hova tűntem el, és ez szégyen nekem.

Ha kapok “nehézséget a szívre”, akkor csak ilyen eszközök lehetnek hatással rám. Abban a pillanatban nem tudok tenni semmit, de én előre elkészítettem a magam támogatását, és ugyancsak az és számlámra írható.

2013.01.30, Reggeli lecke, “Bevezető a Tiz Szfira tanulmányába”

BS

03 feb 2013

A hazai fronton véghezvitt cselekedetek előkészítik a fegyvert a sivatagi támadásra

A hazai fronton véghezvitt cselekedetek előkészítik a fegyvert a sivatagi támadásra

Kérdés:

Ezekben a napokban, a Teremtő elrendezi nekünk a tökéletes feltételeket, hogy mi kifejezzük a jó hozzáállásunkat a két különleges kongresszus alatt, a női kongresszus “egy globális nő” és a férfi kongresszus “láng a sivatagban”. Milyen előkészületeket kell tegyünk, hogy beteljesüljön a lehetőség, amelyet kaptunk?

Válasz:

Nagyon fontos, hogy értékeljük a női kongresszust és ne nézzenek rá fentről lefelé. Mert ez spirituális és nem fizikai cselekvés. Ez egy nagyon értelmes spirituális cselekvés, ami nem kevésbé fontosabb, mint a férfiak kongresszusa. Teljesen egyenlőnek látom őket és nagyon remélem, hogy az általános hiányosság, amelyet stabilizálnak és megszereznek a nők ezen a kongresszuson, befolyásol és erősen működtetni fog minket férfiakat. Mi már felkészülve érkezünk a sivatagi kongresszusra, és felszerelve egy nagy hiányossággal, sóvárogással a kapcsolatra. Mi képesek leszünk felfedezni és összerakni az összes részből az első részét a korrigált lelkeknek.

Minden embernek megvan a gyenge és az erős oldala. De a spiritualitásban, ez egy tökéletes rendszer, és így mindenki aki végrehajtja a felfedezést, kitölt másokat. Mi egy kölcsönös kitöltésről beszélünk. Remélem, hogy ez valóban elkezd megvalósulni. Ha mi komolyan vesszük ezeket a lépéseket a kapcsolat megvalósítására, akkor sikerrel járunk.

A korrigált lélek első része, ez a célja a két különleges kongresszusnak, hogy megszerezzük a Teremtő felfedezését a teremtmények számára, annak érdekében, hogy elégedettséget okozzunk Neki, ez első szint felfedezése a 125 spirituális szintből.

2013.01.08, Reggeli lecke, “Bevezető a Tíz Szfira tanulmányába”

BS

12 jan 2013

Meg kell adni az időt mindegyik embernek!

Meg kell adni az időt mindegyik személynek!

Meg kell adni minden embernek az időt és a szabadságot a fejlődésre, elnyomás nélkül. Én megengedem, hogy szabadon belépjenek az osztályba, és nem akadályozok meg senkit ha el akar menni. Hogyha az illető nem árt, ha nem elmebeteg és a tanulással nem árt magának, akkor én mindig szívesen fogadom, még hogyha egyszer egy évben is mutatkozik be. Jöjjön ide, vizsgáljon meg más helyeket is, de a legfontosabb dolog neki, hogy leggyorsabban vizsgálatot tegyen. Az az én feladatom, hogy segítsek neki, és nem hogy magamhoz kössem őt.

Az emberek különböző típusú áramkörökben léteznek, amelyek egyre mélyebbek és bensőségesebbek. De ezen a ponton már nehezebbek a körülmények, mert nagyobb felelősséget vesznek a barátok magukra, és ezzel nagyobb szükségük is van a segítségre. Ezért minden kör megköveteli, hogy “a rendőrök és az őrök” egyre-egyre szigorúbbak legyenek, kívülről a legbelsőbb körig.

Ennek a szabályrendszerét magatok között kell eldönteni. A szabályok fontossága még most sem érthető számotokra, mert nem értitek a lelketek gyökerét, de idővel, magasabb elérésekben minden világosabb lesz. Például, amikor Rabbi Simon diákjai pontosan tudták, hogy milyen Szfírából származik minden barát lelke, amely az általános Tíz Szfíra rendszerében létezik.

Tiszteletet és türelmet kell adni az embereknek. Mert minden változik, és nincs senkiből két egyforma, nincs még egy olyan mint a másik. Szóval, aki évekig az osztályba jár és állandóan megjelenik, azaz visszatér újra és újra, az egy nagy munkát végez. Valamilyen módon, belefoglalja egy rendszerbe a többieket, és ezenkívül előrehalad az anyag tanulása által. Minden alkalommal befolyás alá kerül az új “Körbevevő” és a “Belső” Fény: a tanulás, a tanár, a környezetet által.

Ez egy nagyon nagy dolog! Nem eléggé értékelünk  minden pillanatot, amit megnyertünk, hogy kapcsolatban legyünk a Teremtővel, illetve azt sem értékeljük, ha csak a felfedezése irányában vagyunk. Ez is mutatja az érzelmi értékrendünk hiányosságait és a spiritualitás fontosságának hiányosságait. Ezért, a türelem nem csak egy egyszerű várakozás egy helyben. A türelem, azt jelenti hogy  megteszem amit csak lehet, azaz a maximumot hozom ki abból ami tőlem telik, és elfogadom az eredményt amit kapok!

Lehet, hogy nem leszek mindig elégedett a kapott eredménnyel, mert hiányzik annak az érzése, hogy minden a Teremtőtől származik, még a legkellemetlenebb esemény is. Mindenesetre, úgy kell látnunk a mások felé irányított türelmet, mint valamit, amelyben nagy érték van.

2013.01.02, “Bevezető a Tíz Szfira tanulmányába”

ford: BD

Lekt: KN

12 jan 2013

Az őrök, amelyek benned élnek

Az őrök, amelyek benned élnek

Kérdés:

Kik az “őrök?” Ők valami erők, akik hátra dobják az embert, ha nincs készen a következő szintre?

Válasz:

Az ember létre kell hozzon magának őröket, mivel írva van: “Tegyél őröket és rendőröket minden kapudhoz.” Ha eldobnak tudtod nélkül, akkor nem őrök és rendőrök. Őrök és rendőrök azok, amelyekkel a személy kapcsolatba kerül azáltal, hogy vizsgálja magát.

Őrök és rendőrök a személy önmaga alkalmasságának belső vizsgálata, amiben ő alkalmas vagy nem alkalmas, és mit kell kijavítania annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a célhoz. Ez egy örökös mozgás: jobb oldalon, bal oldalon, amikor a legyőzi a hősiességét, a Dinim (a törvények) a következő szintjén.

Az ember mindezt letisztázza és kéri a maga bírálását, a belső törvényét.Ő akarja tudni, hogy mit tehet az előrehaladása érdekében, megvizsgálja viszonyát a környezettel, akarja, hogy a környezete segítsen neki, és álljon az oldalán. Ez attól függ, hogy mennyire erősíti meg a kapcsolatát a környezetével.

Az összes 125 spirituális fokozat határozza meg, hogy milyen erősen tapad a környezethez. Most is látjuk magunkat a környezeten keresztül. Ha nem éreznénk semmit magunkon kívül, akkor nem éreznénk hogy létezünk. Az egyén egyedül nem létezhet, a közte és a környezete közötti különbségben érzi hogy létezik. Azáltal határozza meg az élet és a halál fogalmát.

A végső korrekció állapota a mindenki közt lévő abszolút kapcsolatot jelenti, és a különbségek nélküli visszatérést az egy lélekhez, melyben felfedeződik a NRNHY Fénye (Nefes, Ruach, Nesama, Haja, Yehida), ahol egyformán mindenki végtelenné válik, határok nélkül, azonos minden lélekrészével. Szóval, mindig a környezethez viszonyítva tudom ellenőrizni magam.

Ha elértem egy ilyen szintet, amelyben folyamatosan ellenőrzöm és értékelem magam a barátokkal való kapcsolat mértékét tesztelve, – mert ezt az egyetlen mérőműszer, csak ettől függ az előrehaladásom,- akkor ez azt jelenti, hogy én már a spirituális szint elején vagyok.

Míg nem tisztázom le a feltételeket, amelyek megmutatják nekem a szintemet, vagyis amíg rá nem jövök, mi számít nekem jónak, és amíg sajnálom, hogy még nem vagyok az, addig nem fedezem fel magamban ezeket az őröket és rendőröket. Elkezdem keresni az eszközöket, és hogy milyen feltételekkel használjam ezeket, de addig amíg végig nem megyek ezeken szakaszokon, nem fogok tudni egy lépést sem tenni előre.

Az őrök és a rendőrök válnak a spirituális edényemmé.

2o13.o1.o2, Reggeli leckéből, “Bevezető a Tíz Szfira Tanulmányába”

BS

07 jan 2013

60 queries in 0,727 seconds.