Tóra

Kérdés:

Hogyan hangolódjunk át miközben a szellemiségi világ fizikáját tanuljuk a  Beit Shaar Ha Kavanot(Szándék-kapuk) s a  TESz (Tíz Szefira tana) tanulása közben?

A válasz:

Mindig az a fő feladat, hogy hasonuljak a Teremtőhöz, felmenve Hozzá az önzetlenségbe. tehát az ő viselkedését kell utánoznom: ha a társakat Jó és Jótevőként kezeli, akkor nekem is így kell viszonyulnom hozzájuk.

Ezért a társakhoz való viszonyomat kell gondoznom, hogy egységre és szeretetre vezessen. Ha ezt a helyzetet elérem, s úgy bánok velük, ahogy a  teremtő, akkor ebben érezni kezdem a teremtőt. Végülis az alak-azonosság elve szerint közeledünk Hozzá, s mi egymást érezzük. Így tudok rátapadni. Csak ezen kell töprengenünk.

Az elég, ha belenézünk egy autentikus forrásba, nem kell érteni se a nyelvet, az lényegtelen, ha értenéd, akkor sem értenéd, amit mond.

Csak arra kell gondolni, hogy most kapod az orvosságot, ami meggyógyít! Egy plusz érzéket tár fel benned, s akkor megérted az adó szellem világát szavak nélkül, hisz ez kifejezhetetlen szavakban. Nem kellenek szavak az érzéshez. Csak ahhoz kell a szó, hogy másnak is elmondd, de az érzéshez nem kell szó.

Meg kell várni, míg szavak nélkül feltárul bennünk a szellemi érzés. Ez a Kabbala valódi tudománya: segít ezt az érzékelést megkapni!

kgy

Kérdés:

Mi a jobb: olvasni az eredeti héber szöveget, a leckék alatt, anélkül, hogy értenénk, vagy olvasni a lefordított szövegeket?

Válasz:

Ez egy nagy kérdés. Általában, a  kabbalista lexikon annyira korlátozódik, hogy a tanulók fokozatosan hozzászokjanak. Körülbelül pár száz szóról beszélünk, melyek biztosítják a héber szöveg megértését. Láthatjuk a Moszkvai csoportot, ahol eredeti szövegeket olvasnak héberül.

Nem hiszem, hogy a jövőben bárki, aki követi a célt, bármilyen más nyelven fog kabbalát tanulni. Ez nagyon nehéz. Nem tanuljuk a héber betűket egyelőre, és nem kezdtük el tanulni a belső és külső jelentésüket sem.

A Kabbalisztikus nyelv szélsőségesen segítőkész. Biztos vagyok benne, hogy önök már ismerik legalább a felét a szükséges, lényeges fogalmakat héberül, és állítható, hogy nem lesznek képesek megtartani magukat az eredeti szöveg megértése nélkül.

Igen, az nem egyszerű. Egy nem hétköznapi nyelvről beszélünk, amely különbözik a latintól. Azonban semmit nem tudunk tenni ezzel, a Fény leereszkedik hozzánk jobbról balra, ezért a héber írás iránya azonos ezzel.

Ezen kívül, a betűket jobbról balra írjuk, és fentről lefelé, a Hassadim (Kegyelem) és a Hochma (Bölcsesség) Fényével megegyező módon. Minden betű tartalmazza ezeket az elemeket. Az alakjukat, a Felső Erők különböző kombinációi definiálják.

Az összes nyelvi szabály és a nyelvtannak szintén spirituális alapjai vannak. Ezek a Bina és a Malchut kölcsönhatásaira épülnek.  Semmilyen szabály nincs a héberben, amit emberek találtak ki.

MiótaÁdám 5772 évvel ezelőtt született, a mai napig semmi nem változott a nyelvben, sem szóban, sem írásban. Ha találkoznánk valakivel, aki több ezer évvel ezelőtt élt Egyiptomban vagy Babilonban, megértenénk egymást könnyedén. Minden a Felső Gyökértől függ, amely változatlan..A Bina és a Malchut kölcsönhatásának szabálya örök , ezért a nyelv sem változik semmit, ami ezt írja le.

Más nyelvek változtak az nyelvet beszélő emberek értelmi képességei és etikai vonatkozásai szerint. Ezer évvel ezelőtt, az őseik által használt nyelvet, alig lennénk képesek ma felismerni. A kiejtés, és a külső formája a betűknek maguknak, szintén változtak az idővel.

Azonban a Héber nem egy emberi nyelv, hanem egy kivetülése a Felső Erőknek és a kombinációjuknak.  Habár a héber használata, nem kényelmes a kortárs embereknek, nincs más választásunk.  A kabbalisták nem tudják közvetíteni a kabbalista tudást, semmilyen más módon.

kn

Nincs olyan esemény a Tórában, ami már megtörtént, vagy meg fog a jövőben történni. Ezeknek csak fel kell tárniuk magukat a számunkra, oly módon, hogy mint állapotok magukban léteznek, mindegyik, a maga spirituális szintjén.

Jót érezünk, amikor a felismerésükért küzdünk, azonban amikor az élet nyom bennünket, akkor szenvedünk. Ez az, amiért fel akarjuk fedni ezeket az állapotokat most, és bevonzuk a Fényt, ami bezárja ezeket.

Ebből az okból, nem kell törődnünk azzal, ahogy a Zóhár leírja, az eseményeket, akár Kabbalista kifejezéseket használ, akár hétköznapi szavakat arra, hogy elmondja az Izraeliták törzseinek történeteit, és vándorlását. Mindig észre kell venni, egy aspektusát a történetnek: a lelkek közötti kapcsolatot, ami nem a testek, hanem a barátok között alakul ki, a spirituális szikráink, az egyesülési vágyaink között.

Minden más vágy „elvetésre kerül”; ezek, mint gondolatok, nem fontosak a számunkra, mert a létrehozott, biztonságos, kölcsönös garancia fennáll köztünk, és ezért ezek a vágyak nem akadályozhatják az egyesülésünket. Mi a testi vágyak fölé emelkedünk, és feltárjuk részleteiben, amit a Zohár ír a kapcsolatunkról.

A Zohár elmondja nekünk, hogy a köztünk lévő kapcsolat fel fog tárulni, és kiterjeszti az elért fokozatát, a kölcsönös garanciának. Ez a kapcsolatlépésről lépésre nyilvánul meg, a Zohár által leírt képeken keresztül. A Könyv a valóság beszéde, amely bennünk létezik. Csak fokozatosan fel kell tárnunk magunkban ezt a valóságot, mintha egy ablakszárnyat nyitnánk ki időnként.

kn