Dr. Michael Laitman

vallás

Az áldozat lényege

509

Kérdés: A vallások esetében mindig is léteztek növény- és állatáldozatok. Pár ezer éve Izrael államában egy Szentély is állt, ahol állatokat áldoztak. Hogyan viszonyuljunk ehhez a tényhez?

Válasz: Egyszerűen úgy, ahogy van – hogy szükség volt az élettelen, a növényi és az állati áldozatra, mintha az ember ezzel vezekelné le bűnét. Valójában azonban ez azért történt, hogy az ember megértse, mi az igazi áldozat.

Az embernek az a dolga, hogy ne ölje meg a másikat, hanem uralkodjék magán, az élő, növényi vagy élettelen természetén, hogy érzéseit, vágyait, szándékait feláldozva használja azt, és így korrigálja önmagát.

De mivel az emberek nem tudták ezt teljesen felismerni, vagy nem tudták ezt önmagukban megtenni, az áldozat külső cselekedetekben kezdett megnyilvánulni. Minden nemzet, minden vallás, minden közösség között megjelent ez.


[307821]
From KabTV’s “Spiritual States” 1/8/23
Forrás: The Essence of Sacrifice | Laitman.com

23 jan 2023

Háború és béke között

Dr. Michael Laitman

A Facebook oldalamról Michael Laitman 2022/02/24

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború zavarba ejt, nyugtalanít, és főleg aggódom, nagyon aggódom. Sok tanulóm van mindkét országban, és mindegyikük iránt mélységi aggodalmat érzek.

Ez a két nemzet, oly sokáig élt egymás mellett, oly sok közös van bennük. Sok mindenen mentek keresztül, de nem gondoltam volna, hogy egy tomboló háborúba torkollnak. Bármennyire is megvalósíthatatlannak tűnik ma, az egyetlen megoldás még mindig az, hogy felülemelkedünk az egónkon és egyesülünk, hiszen végül is csak az ego adja meg a táptalajt ebben a konfliktusban.

Hacsak mi, az emberek – de nem csak az érintett országokban élők – nem emelkedünk az egónk fölé, a háború átterjed más országokra is, és szörnyű következményekkel járhat. Ahogy Richard Sherriff, a NATO korábbi főparancsnok-helyettese mondta, a helyzet “katasztrofális háborúvá fajulhat… olyan méretűvé, amilyenre 1945 óta nem volt példa Európában”.

Pontosan azért, mert két olyan nemzet, amelyekben oly sok a közös – vallás,  összefonódó házasságok és egyebek – még is azt hangsúlyozza, ami elválasztja őket, a helyzetet az egész világra nézve baljóslatúnak látom. Olyan falat építenek maguk közé a szívükben, amelyet később nagyon nehéz lesz lebontani.

De a most kirobbanó gyűlölet ellenére végül nem lesz más választásunk, mint felülemelkedni  és egyesülni. A gyötrelem és a kirobbanó düh ellenére a háború fel fogja gyorsítani a felismerést, hogy a boldogságra  egyetlen esélyünk van, és az nem a mások elpusztítása.

A negativitás soha nem hozott pozitív eredményeket. Ezért van az, hogy végül minden fél megadja magát a kimerültségnek és a kétségbeesésnek, és megegyeznek abban, hogy megpróbálják a kölcsönös megfontolás – sőt – a kölcsönös törődés útját. Remélem, és imádkozom, hogy ez hamarosan bekövetkezik, és a lehető legkevesebb áldozattal.

Amikor tanárom, RABASH elhunyt, sok jegyzetet hagyott hátra, amelyekben leírta gondolatait. Néhány év elteltével ezeket “Válogatott jegyzetek” címmel adtam ki. Van  egy, amely ma különösen aktuálisnak tűnik, és amelynek a “Mások szeretete” címet adtam: Ránézek egy apró pontsorra, amelynek a címe “mások szeretete”, és elgondolkodom rajta. Mit tehetek, hogy segítsek az embereken? Ahogy a társadalomra nézek, látom az emberek szenvedését, betegségeit, fájdalmait, és az egyének szenvedését, amelyet a kollektíva, vagyis a nemzetek közötti háborúk okoznak. S az imán kívül nincs mit adnom.

forrás: https://laitman.com/2022/02/between-war-and-peace/


24 feb 2022

Elhinni vagy megbizonyosodni?

Kérdés: Egy vallásos ember számára, a hit a legnagyobb motiváció. Mit tud felajánlani a világi embereknek?

Válasz: Nekik hit helyett a tudás lehet vonzó ajánlat. Hogy megérthetik a természet legmagasabb rendű alkotását, a Teremtőt, és nem csak hinniük kell abban, amit mondtak nekik.

Kérdés: De miért van a vallásban elegendő hit a Felső Erőben, és miért hiányzik ez a világi emberek esetén? Ön most beszél, de nincs hitem abban, amit mond.

Válasz: Mert már kinőttük ezt az állapotot. Nem élhetünk többé az alapján, amit mondanak nekünk.

Kérdés: Jóval nehezebb dolguk van a világi embereknek, igaz?

Válasz: Hogyne.

Kérdés: Ha vallásos volnék, egyszerűen hinnék a szavainak, és tudnám, miként haladjak tovább az úton az életem hátralévő részében. Ön pedig most elmondja a receptet, és nem is tudom, talán igaza van, talán téved.

Válasz: Abszolút egyetértek veled. Ezért szükséges, hogy felfedezd az igazságot.

[273998]
KabTV “Vezetői Készségek” 20/08/28
Forrás: To Believe Or To Check? | Laitman.com

09 dec 2020

A fogyasztói társadalom hanyatlásának okai

Komment: Néhány közgazdász szerint a fogyasztói társadalom a végéhez közeledik. Az elsődleges ok a bizalomhiány, ami komolyan hátráltatja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat.

Dr. Michael Laitman válasza: De ezen lehetséges felülemelkedni.

Komment: A második ok a környezetszennyezés. Nem áll rendelkezésünkre megfelelő technológia, hogy feldolgozzuk mindazt a hulladékot, amit előállítunk.

Dr. Michael Laitman válasza:  És ki törődik vele? Ha meglesz a megfelelő technológia, majd még többet lehet termelni.

Komment: A harmadik ok a korlátozott természeti erőforrások  

Dr. Michael Laitman válasza: Ez sem érdekel senkit. Majd találunk. Elrepülünk a Holdra, és onnan hozunk majd.

Komment: A negyedik ok a gazdagok és szegények közötti növekvő egyenlőtlenség. Még a koronavírust követő időszakban is látni, hogy a gazdagok folyamatosan még tehetősebbé válnak. Ráadásul mindenkinek óriási az egója, ezért az emberek ezt nehezen tolerálják.

Dr. Michael Laitman válasza: Persze, nem is fogják tolerálni. A vagyonosoknak, oda kell adniuk bevételük egy bizonyos százalékát, hogy enyhítsék a szegények elégedetlenségét.

Komment: Az ötödik ok a bizonytalanság. Azt mondják, létezik egy olyan kifejezés, hogy „vagyoni hatás”. Még azok is, akiknek pénze van, félnek költeni, mivel tartanak attól, hogy a fogyasztói társadalomnak vége szakad.

Dr. Michael Laitman válasza: Nincs mire költeni! Ha felajánlanának nekik valamit, amit előállíthatnak, abból csinálhatnának pénzt.

Komment: Azért félnek a pénzköltéstől, mert nem tudják, mit hoz a holnap a foglalkoztatottság szempontjából. Senki nem bízik a jövőben.

Dr. Michael Laitman válasza: Akkor ezek az emberek nem igazán gazdagok. A gazdag embert az jellemzi, hogy tulajdonképpen korlátlan lehetőségei vannak, hogy fedezze azokat a szükségleteit, amik jóval többek, mint az élet fenntartásához szükségesek.

Komment: A hatodik ok a technológiai fejlődés, ami tovább fogja tágítani a gazdagok és szegények közötti szakadékot, és így munkanélküliséghez vezet.

Dr. Michael Laitman válasza: Hogyne, hiszen akkor nincs fogyasztás. Ezért következnek be időről időre a nagy háborúk. De manapság ezek már igen sokba kerülnek, és senki nem tudja, hogyan fognak végződni.

Valamikor a háborúk oldották meg a problémákat, de manapság már nem így van, mivel megszűntek a határok: odamehetsz, ahova akarsz, ott élhetsz, ahol kedved tartja. Bármilyen útleveled lehet, ha eleget fizetsz érte. Ennél fogva, nincs objektív oka a háborúnak. Csak vallási, ideológiai háborúk fordulnak elő.

Kérdés: A hetedik ok az ember belső szükségleteiben bekövetkező változás. Mit gondol, ez a fő ok?

Dr. Michael Laitman válasza: Igen, ez minden mást felülír. Ez jelenti a fogyasztói társadalom végét.

A vírus manapság leszállásra kényszeríti az iparnak azt az óriási repülőgépét, aminek a hajtóerejét a turizmus és utazás biztosították. Hotelek világszerte, repülőgépek, óceánjárók, idegenvezetők és mindenféle ehhez kapcsolt áruk óriás tömege – mind ehhez az iparághoz kötődnek, és mindezek megszűnőben vannak, és a jövőben nem fognak létezni. Az emberek nem akarnak nézelődni a világon. Nincs, ami vonzerőt gyakorolna rájuk. 

Valamit tenni kell majd a fölöslegessé vált repülőgépek ezreivel. Talán a sivatagban kötnek ki. Azt mondják, ott viszonylag rendben lehet tartani őket. És mi lesz ott? Egy letűnt kor múzeuma? Muszáj, hogy szembenézzünk vele. Vége! Meg kell értenünk, hogy régi eszközökkel nem építhetünk új világot.

[270214]
KabTV “A Koronavírus időszaka után” 20/06/04
Forrás: https://laitman.com/2020/09/reasons-for-the-end-of-the-consumer-society/

03 okt 2020

A kabbala és a vallások teljesen ellentétesek egymással

Kérdés: Mi a különbség az ortodox emberek, és azok között, akik a Kabbala Tudományát tanulmányozzák? Az előbbi számára nem létezik más, csak az Isten, míg az utóbbi jelmondata: „Nincs más Rajta kívül.”

Válasz: A különbség nagyon egyszerű. A két típusú ember között az égvilágon semmi hasonlóság sincs. Először is, a Kabbala Tudománya nem hit, nem is vallás. Noha hitbéli kérdésekkel foglalkozik, de senkit nem kötelez rá, hogy higgyen. Ehelyett arra hívja az embert, hogy tárja fel a Teremtőt.

A vallásos ember ezt mondja: „Hiszek.”

„Miért hiszel?”

„Mert azt mondták, így magyarázták, és elhiszem, amit mondtak nekem.”

„Rendben, a te dolgod.”

Másfelől viszont, a Kabbala Tudományában a hit a tudással, eléréssel, érzéssel, érzékszervi benyomással azonos. Nem azt jelenti, amit a mi világunkban hit alatt értünk, amikor nem tudjuk, hogy valami igaz-e vagy sem, de elfogadom, és aszerint élek, mintha igaz volna. Ki képes bebizonyítani, hogy igaz? Senki. Most akkor igaz vagy sem? Ahány ember, annyi álláspont. 

Látjuk tehát, hogy semmi nem kapcsolja össze a Kabbala Tudományát és a vallásokat. Két teljesen különálló világ. A kabbala kizárólag a feltárásra, tudásra és érzésre irányul, nincs köze ahhoz, amit valaki csak úgy mond nekünk. Ez óriási különbség.

[257073]
KabTV “A Kabbala Alapjai” 20/11/24
Forrás: https://laitman.com/2020/07/the-wisdom-of-kabbalah-and-religion-are-totally-opposite/

02 Sze 2020

Megkönnyíti az életet a jövőbeli világba vetett hit?

Kérdés: Ha mindenki azt vallaná, hogy a lélek a legfontosabb, a test pedig semmit sem ér, akkor az embereknek más viszonya volna a halálhoz?

Válasz: Ez minden bizonnyal így van.

Kérdés: Akkor miért nem teszik ezt?

Válasz: Először is azért, mert az átlagemberek körében senki nem érzi ezt, másodsorban meg mindez ellentétes az egoizmussal. A vélekedés ellene megy az egoizmusnak, márpedig ki akarna az egoizmus ellenében dolgozni?

Itt szükséges, hogy végig gondoljuk a dolgokat, erőfeszítést tegyünk, cselekedjünk, szervezkedjünk. Mit kapok ettől? Semmit, ami ehhez a világhoz tartozik: semmi kaját, semmi szexet, semmi családot, hírnevet vagy tudást.

Kérdés: Valószínűleg könnyebb valakinek együtt élni azokkal a gondolatokkal, amiket a vallások mondanak egy jövőbeli világ létezéséről. De mennyiben javít a személy pszichés közérzetén annak reménye, hogy valahol van valami?

Válasz: Manapság nincs szükség a vallásra ahhoz, hogy pszichés mankót kapjon valaki.

Látjuk, hogy a vallások jelentősége hogyan halványul el fokozatosan. A közelmúltban számos nem valllásos ember bukkant fel, akik ki nem állhatják a különféle hitrendszereket, mert a vallások nem adnak pontos választ a kérdéseinkre. 

Ha az embernek egy kissé át kell alakítania ezt az életet, ott van neki Hollywood, az internet vagy valami más. Ez elég neki. Bármilyen illuzórikus világot hajlandó kitalálni magának.

Mi van a halál után? Senki nem tudja. A személy többé nem képes hinni. Egója kinőtte a szokásos meséket, és már nem tud hinni, nem akarja feláldozni idejét és intellektusát.

https://laitman.com/2019/09/does-faith-in-the-future-world-make-life-easier/

15 Sze 2019

A vallás és a Kabbala

Laitman_707

Kérdés:
Mért választja annyi ember a vallást, a valódi spirituális fejlődés útját kínáló Kabbala helyett? Hiszen a vallás csak a halál után kínál valamiféle jutalmat, egy elkövetkezendő, de nagyon homályos halál utáni világban, mégis ez sokkal elfogadhatóbbnak tűnik sok ember számára.
Valóban emberek készek az egész életüket a vallásnak szentelni, bár a Kabbala még ebben az életükben kínál valamit, amit elérhetnek a teljesség felé vezető úton. Még is a Kabbalát utasítják el. Miért?

Válasz:
A vallásos ember megtéveszti önmagát, valójában az erőfeszítéséért nem kap semmit. A halál után nincs semmi, a test meghal, hasonlóan az állatok testéhez, és feloszlik a természetben. Ami az ember lényegiségéből megmarad, abból a vágyak, amire az ember épült, fognak új létesülést megkísérelni felépíteni, aminek azonban semmilyen folytonossága nem lesz a meghalt személyiség számára.
Akkor miért annyira népszerű a vallásos megközelítés?
Mert a vallás nem csak halál utáni jutalmat ígér, hanem maga a vallásos rituálék, melyek nem túl komplex cselekedetek, örömet kínálnak az egonak. Tehát még a szenvedés mellett is, a vallásos cselekedetek némi kompenzációs örömet nyújtanak az ember számára. A vallások ugyanis nem kérik az ego lenullázását, ellentétben a Kabbalával. Ezért állnak a vallásos emberek készen, a vallási vezetők utasításainak a végrehajtására, mártírhalálra, böjtre, és mindenféle önostorozásra. Minél nagyobb a szenvedés a vallásos parancsolatok annál nagyobb értéket érhet el az ember a halála utáni élete felemelésében.
A Kabbalában nem kell semmilyen ehhez hasonló dolgot megcsinálni. Mindössze az kéri az embertől, hogy emelkedjen a saját, eredeti, egoista természete fölé. Ez azonban hatalmas kihívás!
A vallásos ember úgy véli, a vallásos szabályok betartása által, jutalmat ér el önmagának ebben a világban, sőt a halála utáni világban is. Mintha létezne egy „biztosítási rendszer,” hogy a Magasabb Erő gondoskodik róla, távol tartja a betegségektől, és a rossztól, miközben garanciát ad a halál utáni mennyei életre.
A Kabbala ezzel szemben azt mondja, hogy ebből semmi nem igaz! Ezért vannak a vallásos emberek annyira a Kabbala ellen! Támadásnak érzik, hogy az kiakarja őket vezetni a vallás nyújtotta hamis biztonságból! Ez az egyik oka annak, hogy a Kabbalisták elrejtették a Kabbalát évszázadokon át, és mélyen hallgattak az igazságról. Mondva van: „Ne tegyél akadályt a vak ember elé!” A Kabbalában alkalmazott el, hogy „bár ezrek lépnek be a tanulásba, de csak egy lép ki a Fényre a megtanultakkal.” Ez azt jelenti, hogy a többiek feladják ezt az utat, sőt, növekvő gyűlöletet fognak a Kabbala irányába érezni, mert az ellentétes az eredendő természetükkel.
Aztán sokan vallásosokká válnak. Nekik még nem volt elég erős a szívbeli vágyuk az önfelszabadításra, amely megtartotta volna őket a csalódottságban és a nehézségekben, melyek akkor bukkantak fel, amikor a Kabbala tanulásával eltöltött rövid idő alatt a Fény szembesítette az egojukat.

09 aug 2017

A katasztrófák serkentik a vallásos érzelmeket

A katasztrófák serkentik a vallásos érzelmeket

A hírekben (a PLOS.org-ról): “2011 február 22-én az új-zélandi Christchurch (367,700 lakos) egy pusztító földrengésnek volt tanúja, amely nagymértékű károkat okozott és megölt száznyolcvanöt embert. A földrengés és az utórengések 2009 és 2011 között történtek egy Új-Zélandon átvezető hosszúsági törésvonal minta hullámaiként, ami lehetőséget biztosított, hogy vizsgáljuk, milyen hatással vannak az ilyen nagymértékű természeti katasztrófák a mély elköteleződésre és a személyes egészségre világviszonylatban, a földrengéssel érintettségnek megfelelően. Először azt vizsgáltuk, vajon a földrengéssel érintettek hajlamosabbá váltak-e arra, hogy higgyenek Istenben. A Vallásos Vigasz Hipotézis következtében, a vallásos hit megerősödött a földrengéssel érintettek körében, ellentétben egy általános vallásos hitbeli hanyatlással más területeken. Ez az eredmény az első népesség szintű mutatója annak, hogy a világi emberek a valláshoz fordulnak a természeti katasztrófák idején. Majd azt vizsgáltuk, vajon a vallásos kapcsolat társítható-e a személyes egészség egyéni értékelésének eltéréseivel. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy megnövekedett volna az ellenálló képesség a vallásos hittől. Azok között, akik a földrengéssel érintettek voltak mégis a hit elvesztése társítható volt az egészség jelentős egyéni hanyatlásával. Azok akik elvesztették a hitüket az ország más területein, nem tapasztaltak hasonló egészségi hanyatlást. Megállapításaink arra a következtetnek, hogy a vallásos megtérés egy természeti katasztrófa után valószínűleg nem járul hozzá, hogy egyénileg jobban érezzük magunkat, mégis a hit fenntartása fontos lépés lehet a felépülés útján.”

Hozzászólásom: Félelem, bizonytalanság és a bizalom hiánya megnövelte a vallásos érzelmeket és fenntartotta a vallásokat. Ha ez nem nekik szólna és nem lenne halál, nem lenne vallás – a tömeg hite a bizonyíthatatlanban. A Kabbala cáfolja a vallásos hozzáállást a világhoz. Van a Természet és annak törvényei; ez egy Felsőbb erő. És minden érzelem, amit az emberek a Teremtő irányába éreznek és Őneki tulajdonítanak az emberre, és kizárólag az emberre sajátosan jellemző érzésekből erednek; ez ahhoz hasonló, ahogy mi bizonyos gondolatokat és érzelmeket az állatoknak tulajdonítunk.

FG

04 jan 2013

Nincs többféle Fény

Nincs többféle Fény

Kérdés:

Írva van, hogy a Zóhár fénye a legerősebb Fény. Azonban mi azt tanuljuk, hogy le kell vonzanunk a Reformáló Fényt. Szóval mit is teszünk akkor a Zóhár hallgatása közben, hozzáadjuk a Reformáló Fényt a Zóhár Fényéhez?

Válasz:

Az a kettő egy és ugyanaz. Csak egy Fény van. Nincs többféle Fény: csakis egy fajta, ami magába foglal mindent. Mindez igen egyszerű, ennek a Fénynek csupán egy tulajdonsága van, egy hajlama, egy célja, csak az, hogy jót tegyen.

Azonban úgy tűnik számunkra, a Fénynek számos forrása van, ezer meg ezer Fényt, csak azért, mert sok különböző formában lett megalkotva a teremtett lény, és a Fény részeként több különböző cselekedet létezik.

Számos állapoton megyünk keresztül, ezek úgy tűnhetnek, mintha sok fajta Fényből érkeznének, amik befolyásolnak minket és ezen fények mindegyikének egy-egy saját forrása lenne: Az egyik jó, míg a másik nem olyan jó; egyik irgalmasabb, míg a másik szigorúbb, és így tovább ezer meg ezer árnyalatban. Ezért tűnik nekem a világ ilyen változatosnak, mintha befolyásolva lennék végtelen külső tényező által. Azonban én egyszerűen nem fedezem fel azt, hogy csupán egyetlen erő van mindezek mögött, olyan ez mintha sokféle Isten létezne, de legalább kettő, egy jó és egy rossz. Csak akkor, amikor mi egy magasabb szintet érünk láthatjuk, hogy mindez egy különleges erő.

Az a különbség a Kabbala Bölcselete és minden más beidegződés, vallás és más doktrína között, hogy azok hamis forrásból sarjadnak. Egy forrást látnak azok is, azonban azt végül több részre hasítanak, ahogy ezt Báál Hászulám is magyarázza a “Kabbala Bölcselete és a filozófia” és a “Béke” írásaiban. Mindez abból következik, hogy az emberek nem fedezik fel az igaz, végső, legfelsőbb okokat, inkább csak különböző köztes formákat látnak annak érdekében, hogy szántszándékkal stabilizálják magukat. Ez az oka annak, hogy a különböző Fények különböző állapotokból érkeznek hozzánk, amitől mi összezavarodunk, mintha számos Fényforrás lenne, azonban mindezek mögött csupán egy forrást azonosíthatunk. Amint a Kabbala Bölcselete szerint helyes módon haladunk előre, attól a pillanattól kezdve felismerjük, hogy “Nincsen más Rajta kívül” és egyre inkább felfedezed Őt.

Ezért mondják azt a kabbalisták már kezdetektől fogva, hogy “az Úr a mi Istenünk, Úr csak egy van”, és ez lesz a mi haladásunk módja.

2012.12.26, A napi Kabbala lecke, 2. része, a Zohár könyvéből

SzL

30 dec 2012

A legnagyobb egoista

A legnagyobb egoista

Rendszerint, csakis azok az emberek tanulnak Kabbalát akiknek átlagnál magasabb önzőségük van. Attól eltekintve, semmi más nem teljesíti ki őket. Tudomány, technológia, művészet, családi kapcsolatok, munka, bármilyen  hobbi, tömérdeknyi pénz… semmi más nem ajándékozza őket elégedettséggel. Szét vannak tépve egy kérdés miatt: Mi az élet értelme?

Nem hisznek a vallásban, mert már túlhaladtak azon a fejlődési szinten, és elvesztették azt a képességet ami lehetővé tette, hogy vakul kövessenek bármilyen irányzatot. Nem látják ennek a világnak az értékét, mert hiszen mindent körülöttük az “állat” létezési szinten tekintenek, és nem többnek annál.

Természetesen, nem vágynak mindenkit átölelni, táncolni, vagy bármilyen gyerekes dolgot csinálni, mint “körben ülni, inni meg enni együtt, dalokat énekelni.” Furcsának tekintik, és igazuk van.

Az önzőségük magasabb az átlagnál. Így törekszenek, hogy felfedjék a Felsőt; de muszály nekik “éretlenül”, és gyerekesen viselkedni. Sajnos nem lehet ezt máshogy tenni.

Egy csoporthoz csatlakoznak ami már haladás útján jár, és már valamennyire felfedte, és megértette a növekvés módszertanát. Csatlakoznak egy csoporthoz ami megérzi és elismeri (legalább tanulja) az összekapcsolódás fontosságát, hogy a barátok közti összekapcsolódáson keresztül felfedezzék a Felső világnak a tulajdonságait. Ez azért van, mert a Felső világnak a minőségeit csak az egységen keresztül lehet felfedni.

2012 November 06, A Grúziai Kongresszusból

DH

04 dec 2012

81 queries in 0,214 seconds.