Dr. Michael Laitman

Thrive Global:Hogyan képes az emberi kapcsolat segíteni enyhíteni a félelmet és szorongást?

A Thrive Global publikálta a legújabb cikkem: “Hogyan képesek az emberi kapcsolatok segíteni, enyhíteni a félelmet és szorongást?”

Mindannyian szeretünk pihenni és alaposan kialudni magunkat, de növekvő bizonytalanságunk a jövőre nézve aggodalommal tölt el és nyugtalanít minket. A legjobb módja annak, hogy az ilyen érzek fölé tudjunk emelkedni az, hogyha áttérünk az önmagunkról való aggódásról, a másik iránti aggodalomra.

A szorongás valami olyasmi, ami az idővel alakul ki, nem egyik napról a másikra történik. Minden este valószínűleg a számítógéped vagy a tévékészülék előtt ülsz, és egy hosszú munkanap után pihenni próbálsz, és mit látsz? Az összeomlás szélén álló világot: a hurrikán pusztítás az Egyesült Államokban, az opioid-fájdalomcsillapítók túladagolása járványszerűen terjed, iskolai lövöldözéseket, a politikai drámákat, az embereket, akik megölik saját családtagjaikat … és mindez a saját, otthoni és a munkahelyi problémáink tetejében jönnek. Ennek eredményeképpen, ahelyett, hogy nyugodtak lennénk, és lelkesedést éreznénk a következő nap folyamán, folyamatosan nyugtalanok vagyunk, és félelem tölt el minket az élettel kapcsolatban. Ha valamelyikkel is kapcsolatban állsz, akkor nem vagy egyedül. A szorongásos zavarok az Egyesült Államokban a leggyakoribb mentális betegségek, amelyek 40 millió 18 éves és idősebb felnőttet érintenek.

A jövőre vonatkozó tehetetlenség érzése egy általános aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint társadalmi szorongás a leggyakoribb, világszerte 13 emberből 1 ember szenved a szorongástól. Ez azokban a félelmekben nyilvánul meg, hogy mások hogyan ítélnek meg, negatívan értékelik, vagy elutasítják a szociális helyzetemet vagy a teljesítményemet.

Nem élhetünk buborékban. A szükségszerűen éljük az életünket a társadalom tagjaként. Mégis, a probléma azzal kezdődik, hogy nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk egymáshoz.

A nemzetközi szervezetek megpróbálnak foglalkozni a mentális egészséggel kapcsolatos problémákkal. A világméretű destabilitás vezető okának tartják a szorongást és a depressziót. A jelenség kezelését célzó kampány több kampányt indítottak, sikertelenül, hiszen az elmúlt években 1990 (416 millió) és 2013  (615 millió) között a mentális rendellenességekkel küzdő emberek száma közel 50% -kal nőtt.

Miért vagyunk annyira idegesek?

Ezek nem csak számok, hanem az emberek mély küzdelmei. A brit író, Matt Haig személyes anekdotákat oszt meg a modern médiában rejlő negatív hatásokról és saját küzdelmét a szorongással és depresszióval kapcsolatban. A Notes on a Nervous Planet című könyvében, amelyben megjegyzi, hogy “Nem maga a technológia jelenti a problémát. Hanem, hogy nem tudunk róla, hogyan változtatja meg életünket és befolyásolja az elménket. ”

A mindennapi élet részévé válik a szorongás érzése: amikor fontos döntéseket kell hoznunk, vagy kihívásokkal kell szembenéznünk a munkahelyünkön vagy a családunkban. Mentális betegségnek számít, ha a szorongás túlterhel, elnyom minket, és megakadályoz a rendszeres feladatok elvégzésében, amely alváshiányt okoz, és az egészségünket és jólétünket érinti.

Mind a genetikai, mind a környezeti tényezők befolyásolják a normális szorongásos jellemvonásokat, valamint a szorongásos rendellenességeket, de a társadalmi nyomás a kulcsfontosságú tényező a krónikus szorongásos viselkedés kialakulásában, amit a stresszes életkörülmények vagy az események feletti irányítás hiánya miatt érzékelünk.

A társadalmi szorongáshoz nagymértékben hozzájárul a szociális média által kiváltott verseny. Folyamatosan összehasonlítjuk magunkat másokkal, és ez nyugtalanító szorongáshoz vezet, ha kevésbé népszerűnek vagy kevésbé sikeresnek tekintjük magunkat, mint amit példaképeknek vagy kívánatos normáknak tekintünk, amelyek általában irreálisak.

Aggodalom, mint az élet alapja

Az élet természetes folyamat, amely nem feltétlenül stressz és problémák nélküli. Ha megnézzük az állatvilágot, az állatok folyamatosan aggódnak a túlélésük miatt, hogyan lehet felülkerekedni azoknak a fenyegetéseknek, amelyek meg akarják enni őket, és elvenni az utódaikat. Az embereknél – a természet legfejlettebb részénél, – sincs ez másképp.

Egész életünkön át küzdünk. Miért van így? Ez azért van, mert természetünk az élvezetre irányuló vágy, amely folyamatosan fejlődik, nem mennyiségileg, hanem minőségileg és komplexitásában. A társadalom és az oktatás, nyomást gyakorol ránk éjjel-nappal, hogy magasabb és minőségibb örömöket hajszoljunk. Személyiségünknek megfelelően, folyamatosan ki akarjuk tölteni magunkat, amennyire csak lehetséges, feltételeink és környezetünk alapján, amelyek alakítják értékeinket és az élethez való hozzáállásunkat. Ezek a mércék határozzák meg, mit tekintünk örömnek vagy szenvedésnek. Minél jobban haladunk előre, annál tehetetlenebbnek érezzük magunkat

Hogyan irányítsuk a sorsunkat

Emberekként képesek vagyunk tudatos döntéseket hozni arról, hogy a meggondolatlan cselekedeteink, hogyan befolyásolhatják a természet más szintjeit és saját magunkat. Ehelyett az egónk irányít minket, a végtelen örömre irányuló vágyunk. Szeretni akarjuk magunkat amennyire csak lehetséges, még ha mások rovására is tesszük

A világ olyan körülményeket teremtett, mint egy íjazós játékban. Visszafordultunk és látszólag a fejlett emberiség egy olyan pontig jutott, ahol bővelkedik az önmegvalósítás eszközeiben, hogy mindenki jól érezze magát. Valójában azonban az út tele van olyan mértékű szenvedéssel, vérrel, háborúval és csalódással, hogy végül elkezdjük látni, hogy többé nem fog működni ezen a módon. Ezért mostantól kezdve el kell kezdeni elengedni a nyilat az íjról, és a megfelelő irányba kell fordítani, egy kiegyensúlyozottabb létezés felé.

Hogyan szenvedhet kevesebbet egy ember?

Sok időt vesz igénybe érezni ezt a kitöltésre irányuló belső vágyat. Sok energia, erő és lelkierő kell, hogy boldognak és szabadnak érezzük magunkat.

Mindenféle mechanizmust hoztunk létre, hogy elkerüljük a szorongást. Az emberek megpróbálták elzárni magukat, leválasztani magukat a kábítószerekkel, az alkohollal, vagy agresszív magatartás révén elengedni a frusztrációikat. De a környezet hatása az értékek formálódásában olyan erős, hogy a valóságtól való menekülés szándéka nem fog segíteni.

A problémákat nem lehet egy varázslattal eltörölni, de el kell érnünk egy kényelmes szintet, a normális aggodalmak és az egészséges élet egyensúlyában, ahol az ember képes megbirkózni a félelmekkel és a szorongássa. Ez nem jelenti azt, hogy elkerüljük a felelősséget, vagy a társadalom karjába kell vetnünk magunkat, hogy gondoskodhassunk feladatainkról. Ez azonban olyan feltétel, amelyet nem tudunk egyedül elérni.

Mitől függ ez valójában? Ez teljesen a környezet befolyásától függ, ami mind a probléma forrása, mind annak megoldása. A társadalomnak olyan módon kell megszerveznie magát, hogy az ember kiegyensúlyozott információáramlással legyen ellátva, a média által létrehozott torzulások nélkül, ami csak az emberek figyelmét akarja felhívni.

Egészséges verseny

Mindig vágynunk kell valamire, hogy az éhségérzetet együtt a kitöltés lehetőségével is rendelkezzünk. Ez természetes hajlam, amit nem kell elpusztítani. Azonban valamilyen hiányt kell tapasztalnunk, nem a szorongások, a fenyegetések és a félelmek mértékében, hanem olyan szintem, amely pozitívan húz engem a kitöltés felé.

A világ kerek lett. Egy olyan integrált rendszerben élünk, ahol egymástól függünk. Tudatában vagyunk a környezetre gyakorolt hatásnak, mivel benne élünk, így látjuk, hogy nincs más lehetőségünk, mint tökéletesíteni azon. Hogyan? Újfajta oktatáson keresztül, korai életkortól egészen a felnőttkorig.

Már a korai évektől kezdve integrált oktatást kell kapnunk, nem csak a tudást és az információt. Oktatásunk jelenleg egy olyan individualista versenyre összpontosít, amely arra késztet minket, hogy önzőbbé és egoistabbá váljunk. Ennek meg kell változni. Ehelyett, annak érdekében, hogy létrehozzunk egy olyan társadalmat, amely mentes a szorongástól és az egocentrikus alapú rendszerek sok más tüneteitől, az oktatásnak azon kell alapulnia, hogy mennyire tud mindenki hozzájárulni a társadalomhoz. Ez még mindig verseny lenne, de egészséges verseny, ahol az, aki többet segített és jó hangulatot ad másoknak, az válik egyre ismertebbé, és nem az, aki mások romjain épít sikereket maga számára.

Ha megvalósítjuk ezt az elvet, az életünk pozitív irányba fordul. Ez az új altruista hozzáállás, melyet fejleszteni és edzenünk kellene, mint egy izom, kibővülne, és pozitívan befolyásolná az ökológiát és az élet más rendszereit. Azonban mindez az emberek közötti kapcsolatok javításától függ, és ezzel kezdődik. Az oktatás eredményeképpen, ami a  társadalomnak egy személyre gyakorolt hatásának megváltoztatása, a szorongások és félelmek egy kiegyensúlyozott arányba fordulnának, minden más tulajdonságunkkal együtt.

Egészséges kapcsolat

Mint egy anya, aki védi a kisbabáját a külső negatív hatásoktól, vagy egy mágneses mező a föld körül, egy védőpajzsot építhetünk, amely egy erőteljes támogató rendszer az erős negatív hatások ellen.

A védelmező környezet elérésének eszköze az, az úgy nevezett kapcsolat-módszere, ahol az emberek egy körben ülnek egymással, hogy pozitív információkat oszthassanak meg és felemeljék a másokkal való kapcsolatukat. Megtanuljuk, hogyan fejlesszünk ki egy szelektív hallást, és megtanít bennünket arra, hogy személyes fejlődésünkhöz hogy szűrhetjük ki a fontos és haszontalan információkat a társadalom szerves részeként.

Az összekapcsolódott emberek körei a különféle játékok és gyakorlatok révén a szorongást átváltoztatják a biztonság, a boldogság és a kikapcsolódás érzésévé. Mindenki lenyűgözi a többieket azzal, hogy “kisebb” mint a többiek, és pozitívan befolyásolja a többieket, ha “nagyobb”. Mindenki viccekkel emeli a csoport általános hangulatát.

A túlérzékenységet enyhíti a mások nyugalmának – mint ellentétes megnyilvánulásainak –  magunkba szívása. Ha úgy játszunk egymással, mintha biztonságban lennénk, akkor ez a játék fokozatosan az új valóságunkká válik.

A szorongások, aggodalmak, és félelmek természetes összetevője a sminkünknek. A szorongás leküzdésének kulcsa tehát nem annak eltörlése, hanem a mások felé való átirányítás: az önmagunkra irányuló aggodalom megváltoztatása a másokkal kapcsolatos aggodalomra. Az összekapcsolódás módszerével és az egészséges kapcsolatok fejlesztésének technikáival való munkavégzés során mindenféle aggodalom átalakul a boldogság és a bizalom érzésévé.

https://laitman.com/blog/

12 nov 2018

Belépés a spirituális munkába

Minden spirituális munka az értelem fölött halad. Ezt nevezik “hitnek”, mert az én átlagos korporális érzékeim, azok a vágyak, amivel születtem nem egyeznek bele. Azonban egy bizonyos Fényt kapok felülről, amely ebben az állapotban tart engem, ami “hitnek” van nevezve, és lehetővé teszi számomra, hogy elvégezzem a munkát annak ellenére, hogy nem érzem a felső szintet. És nem is akarom érezni, sem a jó érzés érdekében dolgozni, hogy a rabszolgája legyek. Ehelyett fölé akarok emelkedni, a természetem fölé. Ezért kérem, hogy megkapjam a hit Fényét.

Annak ellenére, hogy nem látom, nem hallom és nem értem, hogyan működik az adakozás ereje, én mégis törvényei szerint akarok dolgozni, hogy belém öltözzön. A világ nemzeteinek embereit a megszerzés ereje vezeti, és követik az élvezetre irányuló vágyat, öntudatlanul, mint a babák egy bábos kezében. Én azonban azt akarom, hogy az Ő másik keze vezessen, amelyet “a hit kezének” neveznek, hogy ez kezdjen el irányítani, hogy megragadja a teljes szívemet és elmémet.

Ugyanakkor nem hagyom el a régi természetemet. Szeretném érezni, és összehasonlítani, hogyan különbözik egyik a másiktól, annak érdekében, hogy  az értelem feletti hit által tudjak dolgozni. Rendelkezem az értelemmel és ezen felül, a hittel, ami magasabb, mint az értelem; vagyis az adakozás ereje uralja a megszerzés erejét. Tudni fogom, és megértem, hogy az adakozás, hogyan uralkodhat, és magam is képesek leszek irányítani. Ez az én irányításom alatt marad.

Ezt nevezik “hitnek”, mert nem kell tudnom, hogy hogyan működik az adakozás ereje; Csak azt akarom, hogyan uralkodjon a megszerzés ereje fölött.

Ezért minden spirituális munka a hit erejének megszerzésével kezdődik, az adakozás erejével a megszerzés ereje felett, amelyet “értelem” -nek neveznek. Én továbbra is racionális ember maradok, nem szárnyalok a fantázia világában, mint akinek minden lépést csak a hit irányítja, mint aki készen áll a teljes adakozásra. Nem vagyok kész semmire, teljesen tisztán látom a dolgokat. Az értelem feletti hit valódi erőn alapul, még erősebben, mint a megszerzés ereje.

Úgy dolgozom a környezetemmel és az egész világgal, hogy minden érzésemet és gondolatomat belefoglaltatom, azonban egy új módon, egy másfajta munkamódszerrel. Ez a belépés a spirituális munkába. 1

Az ételem feletti hit az olyan érzésekre támaszkodik, amelyek természetellenesnek tűnnek számunkra. A születésnél kapott természetes érzések a racionális tudásunk. Most azonban azt kérem, hogy a valóság további érzékelését kapjam meg annak érdekében, hogy új adakozási szint épüljön meg, a Bina, a hit, amely nem támaszkodik a korporális tudásra. A megszerzésre támaszkodom, mert az egoizmusra épül. Azonban azt kérem, hogy a valóság olyan érzékelését kapjam meg, mintha érzékelném a Teremtőt, mintha az adakozás ereje már világszerte feltárult volna, és mindenki szeretetben és adakozásban lenne, és én is ugyanolyan akarok lenni.

Rájövök, hogy a kérésem mennyire távol van a valóságtól, de szeretném úgy elrendezni magam, hogy két szinten viszonyuljak ehhez: a megszerzés ereje és az adakozás ereje által. Egyrészt, mint egy bíró, csak az által haladhatok, amit a szemeim látnak, ami a korporális valóság. Másrészt, úgy éreztem a világot, mintha javításra került volna, csak a Teremtő egyetlen ereje működik benne, és nincs is más. 2

Ha a Teremtő belém öltözött volna, és megadta volna nekem a szeretet és adakozás erejét, felváltva a megszerzés önző erejét, amely valaha irányított engem, akkor angyal lennék. Én csak szeretni és adni akarnék mindenkinek ugyanúgy, mint, ahogy most öntudatlanul kapni akarok tőlük. Egyszerűen helyettesíteném a természetem egy másikkal.

Ez soha nem történhet meg. A cél az, hogy ugyanazt a teremtett lény maradjak, miközben hasonlóvá válok a Teremtőhöz, vagyis két szintet is magában foglal.

Ezért, a sok évnyi csalódás után, a hiábavaló próbálkozások miatt, hogy megszerezzem az adakozás erejét, a szeretetet és a spirituális világot, végül megértettem, hogy még csak nem is akarom azt. Nem kell az adakozás ereje, amely teljesen elnyomna engem, mint ahogy azt az egoizmus teszi jelenleg. Ez nem járna semmivel. Az igazi adakozás abban rejlik, hogy a megszerzés erejében maradok, és megszerzem a képességet, hogy fölé emelkedjek az adakozás erejével.

Miközben gyűlölök valakit, képes vagyok őt megfelelően kezelni. Nem akarok angyallá válni és mindenkit szeretni. Én ugyanaz az egoista maradok, mint ahogy a Teremtő megteremtett engem, és nem pusztítom el a megszerzési vágyat, hanem fölötte, megszorítást hajtok végre, szűrőt, visszavert Fényt, és a megszerzés felett megépítem az adakozásomat. Nem akarok semmilyen jutalmat vagy kompenzációt, csak azt akarom, hogy mindenkit úgy kezeljek, ahogyan a Teremtő kezeli őket. Vagyis az én szándékaim viszonylag önzetlenek.3

Fel kell tárnunk minden gonoszt magunkban, és meg kell szerezni a hit erejét, a Binat, ezek felett. Nem válhatunk Teremtővé, csak hasonlóvá válhatunk Őhozzá. Ezért az adakozás ereje csak a megszerzés ereje felett létezhet, úgy mintha adakoznánk.

Az adakozás ereje a Teremtő ereje. Csak mi tudjuk magunkba vésni azt és így emberré válunk, Ádámmá, azaz hasonlóvá (Domeh) a Teremtőhöz. Arannyal vonjunk be a megszerzési vágyunkat. Azonban belül, ezen aranyfólia alatt az egész szobor megmarad, az egonk teljes gonoszsága. Ez a vágy Aviutja és szűrő efölött. 4

A napi Kabbala lecke 1. részéből, a 2018-10-22, Lecke a “A munka az értelmen belül és az értelem fölött” témájában

1 0:10 perc
2 15:15 perc
3 17:55 perc
4  36:00 perc

https://laitman.com/blog/

10 nov 2018

Különbség az egoizmusban, hasonlóság az adakozásban

Kérdés: Ha lelke mindannyiunknak van,  akkor azt jelenti, hogy különböző tulajdonságokat tartalmaz, mert mindannyian különbözők vagyunk; ez mindig jelen van, és csak meg kell látnunk a sokféleségét?

Válasz: Mindannyian nagyon különbözőek vagyunk, és mégis ugyanazok. Az egoizmusunkban különbözünk, mert mindenki egy kicsit önmagának akar, ahogyan azt akarja, abban a formában, amely könnyebb neki.

Ha azonban az adakozás és a szeretet tulajdonságáról beszélünk, akkor minden sokkal egyszerűbb, mert el kell nyelnem a másik vágyait, tulajdonságait és törekvéseit, és meg kell próbálnom kitölteni őket az ők érdekükben, ellentétesen azzal, mint ha a saját érdekemben tenném.

Aztán összeszedem az erőmet és képességeimet, és a másikra összpontosítok, mint egy anya, aki mindent meg akar adni a kisbabájának.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2018-06-10

https://laitman.com/blog/

08 nov 2018

A Teremtő ismeretének terjesztése a világban

Kérdés: Ha  valakinek a Teremtőről és a felső világokról beszélek, ez azt jelenti, hogy szeretem őt? A célja, hogy beszélek neki erről, nem ismert. Nem ilyen egyszerű.

Válasz: Először is fel kell készülnöd, hogy megértsd, mit szeretne hallani. Ugyanígy tanítod a tanulókat: érzed, mit szeretnének hallani tőled, és mit nem szeretnének. Már megérted őket. Így fejeződik ki a teremtett lények iránti szeretetet és a Teremtő iránti szeretetet.

Te a Teremtő és a teremtett lények között vagy, átadva nekik a Teremtővel kapcsolatos tudást: hogyan közelítsék meg a felső erőt, hogyan kezdjenek kitöltődni vele, hogyan váljanak hasonlóvá, és hogyan érjék el az örökkévalóság és a tökéletesség állapotát.

Próbáld meg mindenkinek elmondani ezt. Mi lehet jobb egy ember számára, mint megérteni, hogy érheti el a Teremtő szintjét, és ehhez adatott meg számára a lehetőség, az eszközök és módszer? Ez a legtöbb, amit tehetünk az emberek számára.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2018-06-17

https://laitman.com/blog/

08 nov 2018

Kabbala és egyéniség

Kérdés: Az a személy, aki természetszerűleg fél attól, hogy elveszíti az egyéniségét, akkor ő nem alkalmas a Kabbala tanulására?

Válasz: Épp ellenkezőleg, alkalmas a Kabbalára, van valami vesztenivalója. Azonban a saját egyéniségén való munkája, csak a csoportban való részvétel történhet.

Kérdés: Mi a személy “én”-je?

Válasz: A személy “én”-je a csoportba való belefoglaltatásnak a mércéje, a teljes ön-lenullázódása minden egyes pillanatban. Ott van az, ahol a valódi egyénisége feltárul.

Kérdés: Nem világos: mi az egyenlőség egy csoportban?

Válasz: Amíg nem valósítjuk meg, nem értjük. Törekednünk kell rá, és a felső Fény, a Teremtő elvégzi számunkra.

A KabTV “Utolsó generáció” című műsorából 2018-04-12

https://laitman.com/blog/

08 nov 2018

A teljes korrekció az egységben van

Mindaz, amit nekünk és az egész teremtésnek is meg kell tennünk, az az, hogy egyesülünk. Ha csak az egység irányába törekszünk, amelyen belül a Teremtő megjelenik, és életünk célja a teremtés célja, akkor a helyes irányba haladunk.

A Bnei Baruch világcsoport csak egy előőrs, amelyet a közös törött lélek egyre több része fogja követni. Így a Teremtőnek lehetősége lesz arra, hogy a teremtmények belsejében teljes erővel feltáruljon.¹

A barátaim iránti szereteten kell dolgoznom, függetlenül attól, hogy a barátaim hogyan viselkednek velem. Végtére is úgy érzékelem, mintha a Teremtő küldte volna számomra őket, aki ezt az egész képet elrendezi számomra. Kötelezve vagyok, hogy elfogadjam azt “ahogy van”, és megértem, hogy nem a barátaimat látom, hanem saját magamat egy ellentétes, fordított formában, ami ebben a formában  nyilvánul  meg nekem.

A barátaim viselkedése a saját tulajdonságaim megnyilvánulása, amelyeket még mindig korrigálnom kell. Ezért nem számít, mit hallok és érzek, miközben a  barátaimmal kommunikálok, mennyire sértenek meg és hanyagolnak el, és nem csak ők, hanem általában az egész világ. Ki kell javítanom magam oly módon, ahol minden barátomat a munkatársamnak tekintek a teremtés céljához vezető úton, a legjobb barátomnak érezem őket, és ápolnom kell magamban az irántuk érzett szeretet.

A Teremtő az ilyen külső ruházatokon keresztül keményíti meg a szívemet, azért, hogy ezek fölött fejlesszem az adakozás tulajdonságát. Végtére is, lehetetlen ezeket kellemes dolgok révén fejleszteni. Hiszen az természetes, hogy kedves leszek valakivel, aki szeret engem, mert kellemes és előnyös az egoizmusom számára.

Ha látom, hogy a barátok figyelmen kívül hagynak, és elutasítanak, akkor lehetőségem nyílik dolgozni. Nagyon érzékennyé válok és észrevettem azokat a finomságokat, amelyeket eddig még nem láttam: valaki kicsit elfordul tőlem, nem barátságosan néz rám, és figyelmen kívül hagy. Hirtelen fáj, és felébreszti bennem az ellenállást és a gyűlöletet.

Azonban mégis, felkészülök rá, hogy visszatartsam. Aztán megpróbálom felébreszteni a szeretetet magamban, fedve minden olyan hibát, amelyet a barátomban látok. Aztán csak azt találom, hogy nincs semmiféle barát – ezek a saját egoista tulajdonságaim, amelyeket a Teremtő mutatott meg nekem. Ezen egoizmus mélysége fölött van lehetőségem kapcsolatot építeni a Teremtővel, Őhozzá tapadni, és látni, hogy nincsenek barátok, csak a Teremtő.

Ami a legfontosabb, ne felejtsük el, hogy mindez a Teremtő munkája, és feladatom az, hogy ellenőrizzem és kifedjem, hogy egyedül képtelen vagyok erre.. A személy nem tudja magát kijavítani; csak azért teremtetett, hogy kérje a Teremtőt, hogy korrigálja őt, az imára lett teremtve. Mindig a felsőhöz kell fordulnunk, és tőle kell kérnünk.

Feladatunk, hogy azonosítsuk a hibáinkat, és kérjük a korrekciót. Ezért a barátok létfontosságú környezetet jelentenek számomra, amely nélkül nem lennék képes a Teremtőhöz fordulni. Minél rosszabbnak tűnik számomra, ahogy a barátaim bánnak velem, annál inkább segítenek nekem, hogy a Teremtőhöz forduljak.

Kiderül, hogy én magam keresem a lehetőséget a korrekcióra, mint egy idős ember, aki sétálgat, és keres valamit, amit még nem vesztett el. Arra törekszem, hogy azonosítsam azokat a hiányosságokat, amelyek összegyűjthetők és hozzáadhatók az imámhoz.²

Barátot önmagunk lenullázódása által tudunk „vásárolni”. Nekem kell fizetnem a „szerzeményért” valamivel, vagyis fel kell adnom valamit, fel kell áldozni az egoizmusomat. Nem tudom elpusztítani az egoizmusomat, de lehetséges, hogy megváltoztatom a használatát az önzéstől az adakozásig a Reformálódó Fény segítségével. Ez az úgynevezett „vásárolj egy barátot.”³

1  1:20 perc
2  4:00 – 11.00 perc
3  1:28:50 perc

A napi Kabbala lecke 1. részéből, a 2018-10-14. Felkészülési lecke, a 2018-as virtuális kongresszusra

https://laitman.com/blog/

07 nov 2018

Mi a különbség a félelem és az adakozási vágy között?

Kérdés: Rabash azt írja, hogy a Teremtő előtti félelem akkor merül fel, amikor valaki attól fél, hogy nem tud megelégedettséget adni Őneki. Mi a különbség a Teremtő előtti félelemmel és az adakozási vágy között?

Válasz: Az adakozás vágya az, amivel már rendelkezem, és tudom használni.

Nem világos, honnan származik, mert nincs ilyen vágyunk a mi világunkban. Ha valamit adunk valakinek, az rejtett megszerzés, nem pedig adakozás. Például egy anya, aki gondoskodik a gyermekéről, akkor nem adakozik neki, mert gyermeke akkor kitöltést ad számára,  hogy készen áll bármit megtenni neki.  Ez nem így van a spirituális világban.

A spirituális világban, a felső Fény hatása alatt, megkapjuk az adakozás valódi minőségét, és elkezdünk örömöt érezni az adakozásban, ahogy kilépünk magunkból, és magunk fölé emelkedünk. Először ez egoista: jól érzem magam, mert magam fölé emelkedek, adakozok, örömöt érezek, és öntudatlanul dolgozom ennek érdekében, de törekszem az adakozásra

Ez még nem egy egoizmusból való kilépés, de már egy közbenső állapot, amikor elkezdem értékelni az adakozás cselekedetét, mert bizonyos jutalékot ad.

Kérdés: A következő fokozat a félelem. Ha remegni fogok a Teremtő előtt, és adakozni akarok Neki, miért nem ez a végső szakasz?

Válasz: Ez nem egy teljes vágy, mivel ez egy szándék. A szándéknak a vágyhoz kell kapcsolódnia, majd megvalósul. A félelem önmagában nem elegendő itt, világos vágyakat kell feltárni, amelyek dolgozhatnak a félelemmel a Teremtő előtt.

A KabTV “Az utolsó generáció” című műsorából 3018-04-12

https://laitman.com/blog/

06 nov 2018

Új élet # 84 – A krónikus fáradtság megértése

Új élet # 84 – A krónikus fáradság megértése

-Oren Levi  Nitzah Mazoz beszélgetése Dr. Michael Laitmannal.

Összefoglalás

Amikor egy buborékba zárjuk magunkat, azt egyrészt biztonságosnak és kényelmesnek érezzük, másrészt viszont üresnek és egyedül érezzük magunkat. Blokkoljuk az életkedvünket, majd végül hiányzik az életerő, majd a motiváció. Az így közöttünk létrejövő áramlás hiánya problémákat okoz, és fájdalmakhoz vezet, mint például a rák, depresszió, válás, és a terrorizmus. Az egészség helyreállítható, ha szívélyes kapcsolatokat teremtünk másokkal. Például egy unoka szerető gondozása átformálhatja az unalmat egy újfajta életérzéssé. A szeretet és az adakozás hozzáállásával nyitva az idegenek felé, annak meg van az ereje arra, hogy feloldja az összes blokkot és valóban meggyógyítson.

A KabTV “Új élet # 84 – A krónikus fáradság megértése,” című műsorából 2012-10-17

https://laitman.com/blog/

05 nov 2018

Hogyan szerezhetünk vágyat az adakozásra?

Rabash, “Barátok szeretete – 2” Milyen tartalommal lehet megszerezni egy újfajta minőséget, hogy azt érezze, neki muszáj adakozni, és az önmagának való megszerzés hibás? Ez a természetellenes!  Bár, időnként az ember kap bizonyos gondolatokat és vágyat, hogy el kell hagynia az önszeretetet, amiket a barátoktól és a könyvekből érkeznek el hozzánk, de ez nagyon kicsiny erő, és nem mindig ragyog…

Az a személy, aki félve próbál megszökni az egója erejétől, az vágyakozik, sikít és imádkozik, de ez mind az egojában történik, a saját cellájában. Emlékszem hogyan sírtam a kétségbeeséstől, de Rabash csak belenevetett az arcomba. Különféle ilyen kihívások és pillanatok léteznek.

Ez azért adják a személynek így, hogy végül ráébredjen, semmit sem képes egyedül megoldani. Mindent megoldás a csoport nagyrabecsülése által és csakis a Felső Fény segítségével lehetséges.

Amikor csatlakozol a csoporthoz, neked minden szükséges dolgot meg kell tenni, te felismered az összes ellenállásodat, mindezt csakis annak érdekében teszed, hogy összegyűjtsd a barátaidat, és hogy egy edényt készíts a számukra a Teremtő felfedezésére.

Kérdés: Az derül ki, hogy a kabbalisztikus könyvek, és a bölcsek befolyása nem elegendőek; nekünk szükségünk van egy csoportra is?

Válasz: Természetesen. Egyéni formában nem történik semmi. A könyvek mindannyiunkra hatással vannak, a személy felébresztése érdekében ez elengedhetetlen.

Ez a bevezető információ, az emberre gyakorolt bevezető nyomás, amely a cél felé tolja.  A megvalósítás csak később jön el, „érett korban”, amikor a személy már több éve jelen van a csoportban, tanul, és kapcsolatban van a barátaival, és elsajátítja a fogalmakat, és kapcsolatokat szerez.  Amikor a lexikonok mesterévé válik, egy bizonyos irodalomé, ugyanis neki minden magába kell szívnia.

https://laitman.com/blog/

04 nov 2018

Cikkeim a médiában – 2018 szeptember

Angolul

Medium:

10 Years to the Financial Crisis: What Now?

BlogActiv:

10 Years to the Financial Crisis: What Now?

Newsmax:

Trump’s Moves Better Suited to Our Interconnected Globe in Our Times

The Times of Israel:

15 Rosh Hashanah Insights You Don’t Know About
What Has Changed This Jewish Year?
Sukkot: How Humanity Can Live in Harmony Under One Roof
Why Is There Anti-Semitism?
The Meaning of Our Personal Yom Kippur and Its Connection to the World

JNS (Jewish News Syndicate):

“‘Tikkun olam’ in the New Year 5779

Jewish Boston:

What Has Changed This Jewish Year?

Linkedin Article:

Global-Political Disruption: Germany’s Response to Trump Cutting UNRWA Funding
Escalating UK Anti-Semitism: The Jewish People Must Unite to Fulfill Their Spiritual Duty

10 Years to the Financial Crisis: What Now?

Algemeiner:

‘Tikkun Olam’ in the New Year 5779

Blitz:

Tikkun olam begins with tikkun adam

Németül

BlogActiv:

Was hat sich in diesem jüdischen Jahr verändert?
Wie Trump die gekürzten 200 Millionen Dollar aus der palästinensischen Hilfe anderweitig nutzen kann
Was hat sich in diesem jüdischen Jahr verändert?
Warum gibt es Antisemitismus?

Franciául

The Times of Israel:

Les défis d’aujourd’hui pour les Juifs et le manque de direction
Qu’est-ce qui a changé cette année juive?
Souccot: comment l’humanité peut vivre en harmonie sous un même toit
Pourquoi y a-t-il de l’antisémitisme?
Qu’est-ce qui a changé cette année juive?

Dreuz.info:

Bouleversement politique mondial : la réponse de l’Allemagne au retrait de Trump du financement du fonds de l’UNRWA

Spanyolul

Huffington Post Spain:

La tormenta de Corbyn y la raíz del antisemitismo
Sucot: La humanidad en armonía bajo un mismo techo

BlogActiv:

Huracán “Florencia”: su poder depende de la relación entre las personas
Sucot: La humanidad en armonía bajo un mismo techo

Olaszul
Huffington Post Italy:

Evento: il nome in codice per la prossima crisi globale

BlogActiv:

‘La sopravvivenza dei più ricchi’ dipende dal fatto che dovranno cercare di salvare tutti noi
Migliorare la comunicazione nell’era degli smartphone
La ricerca della felicità e il fallimento del sogno americano

https://laitman.com/blog/

04 nov 2018

78 queries in 0,831 seconds.