Dr. Michael Laitman

Az emberré válás

laitman_109

Az emberré válás súlyos pillanata, amikor szembesülünk azzal, hogy világunknak egyetlen célja és értelme van, hogy elkezdjük a világ által sugallt üresség és értelmetlenség mögött keresni a Teremtőt. Amikor pedig feltárul a számunkra, akkor megérjük, hogy az Örök Szeretet az, ami egy látszólagos üres gonoszság megteremtésével szembesített minket a teljességgel és a jósággal. Amikor ezt megérjük, a világunk beötlve feladatát egyetlen ponttá omlik össze, és mögötte felragyog a Végtelen és Örök Mindenség.

Reggeli lecke 2017.01.12

 

21 jan 2017

A másik ember vágyai

chess_thumb

A teremtés elemeinek alapvető természete, hogy önmagukban akarják érzékelni, a Teremtés első pillanatától fennálló kapcsolatukat egymással. Így az ember, amely a Teremtés végső célja és beteljesítője, a teljes teremtést képes önmagán belül érzékelni. A teremtés egy adott emberben, adott szinten történő megnyilvánulása az, amit az ember külső világnak érzékel. Ami tehát meg akar nyilvánulni számunkra a világban, annak le kell nulláznia magát az ember előtt, hogy az képes legyen beolvasztani a belső Mindenségébe. Ennek megfelelően, amikor mi akarunk belépni egy másik ember belső kozmoszába, le kell magunkat nullázni előtte, és képessé tenni a másikat arra, hogy összeolvadjon velünk. Ami tehát egy másik emberben lakni akar, annak át kell adnia magát a másik ember vágyainak.

Reggeli Lecke 2017.01.13

KA

21 jan 2017

Példát kell mutatnunk

thumbs_laitman_214

A nevelés a hozzáállással kezdődik A gyerekek annak megfelelően fejlődnek, hogy hogyan vannak kezelve, Hogyan beszélnek hozzájuk, És a példák alapján, amit látnak.
Ennélfogva, egy segítőnek példát kell állítania a gyermekek elé,
a feléjük tanúsított hozzáállásán keresztül, minden szóval, minden cselekedettel, és minden mozdulattal.
Semmi újat nem teremtünk. A munkánk csupán annyiból áll, hogy megvilágítsuk, ami belül el van rejtve.

Reggeli Lecke 2017.01.13

KA

21 jan 2017

Dicsőség és uralkodás

laitman_527_04

Hogy biztosítva legyen a teremtménynek a lehetőség a tökéletesség elérésére, a saját, szabad akarata által, a Teremtő megszorította Önmagát – a saját Fényét – és világokat teremtett, egészen a fizikai világig. Itt az ember teljes egészében alá van vetve az önző, egoista élvezetre irányuló vágyának, amely nem az Isten Fényének élvezetére, hanem sokkal inkább az ebben a világban található, bestiális örömökbe öltözött élvezetekre irányul. Az egész emberiség az állatokéval megegyező élvezetekre irányuló vágyakból fejlődött tovább, az egészségre, dicsőségre, uralkodásra és tudásra irányuló vágyakon keresztül egészen addig, ameddig a Teremtő bele nem ültet egy olyan örömre irányuló vágyat a szívébe, a többi vágyai közé, amely ismeretlen a számára, és amely túl van az ebbe a világba való beöltözésen, és a Magasabb Világok elérésére mutat.
Ez az új vágy azonnal arra ösztönzi az embert, hogy elkezdje a kielégítését keresni, majd ez pedig elvezeti a Kabbala tanulásához. A tanulás során elkezdi megérteni a Teremtő szándékait. Ebben az állapotban nem a tudás megszerzése érdekében tanul, hanem hogy magára vonzza a Reformáló Fényt. Ezen a Fényen keresztül az ember elkezdi korrigálni a vágyait, és elfoglalja valódi helyét a teremtés rendszerében.

Részlet a reggeli leckéből 2017.01.13

21 jan 2017

Gyermekeink érdekében önmagunkat is oktatnunk kell

laitman_198

Az igazat megvallva, azt követeljük a gyermekeinktől, amit mi magunk nem tudtunk elérni. Mivel nem vagyunk teljesek, megpróbáljuk kiegészíteni magunkat a gyermekeinken keresztül. Ezért néha hatalmas nyomást helyezünk rájuk. Az a megoldás, hogy megpróbáljunk mi magunk teljességet elérni, ahelyett, hogy ezt a gyermekeinktől követelnénk. Ezért adták nekünk a Kabbala tudományát. Ha elérjük a teljességet, vagy legalább megértjük, mit jelent hogy törekszünk rá, akkor elérjük azt, hogy abbahagyjuk a szükségtelen nyomás gyakorlását a gyermekeinkre és úgy tudjuk nevelni őket, ami a számukra a legjobb. Meg kell értenünk, hogy a gyermekeink érdekében önmagunkat is oktatnunk kell.

Reggeli Lecke 2017.01.14

KA

21 jan 2017

Önmagunkba foglaltatott teremtés

laitman_720

A teremtés két szereplője a Teremtő és a teremtmény. A teremtmény azonban mindent önmagán belül érzékel, azaz semmilyen módon nem érzékelheti azt, ami kívül van önmaga anyagán, azaz, a Teremtőtől érkező hatásra irányuló vágyán. Így a Teremtőtől érkező hatás, a Fény, érzékelése, csak egy erre felkészített, a Szentség minőségét hordozó edényben – vágyban – lehetséges a számára. Amikor az ember vágya eléri ezt a minőséget, Schekinának, a Szentség hordozójának van nevezve, melyben ott lakozik maga a Teremtő. Ekkor az ember az egész világot, a teljes teremtést magában foglalja, és mindezt képes a Teremtő módján megfigyelni, Szeretni és érzékelni.

Reggeli Lecke 2017.01.14

21 jan 2017

Egyensúly

thumbs_laitman_239

A mi világunk, egy egoista versenyről szól, a gyerekkortól, a halálunkig. A teljes emberi élet maga a pokol, folyamatos harc, amelyből senki nem jöhet ki igazán jól, kizárólag az egónk fényesedik be a ténytől, hogy valaki fölé emelkedtünk.
Ezért az egész földi életünket, amely megadatott a számunkra, meg kell próbálnunk egyensúlyba hozni, és ezzel megváltoztatni. Életet adunk gyerekeknek, felneveljük és tanítjuk őket annak érdekében, hogy ne az egojukat hizlaljak, hanem hogy olyan emberekké váljanak, akik békességben élve képesek élvezni az életüket, és nem érzik állandóan, hogy védekezniük kell.
A Kabbala Bölcsessége pontosan ezt magyarázza el, hogy kell ezt elérni. Ehhez ki kell építenünk az emberek között egy olyan kapcsolat-rendszert, amely minden egoista elutasítás felett áll, és így hidat emelhetünk a kölcsönös kapcsolat ereje által, az Örök Szeretet irányába.

Részlet a reggeli leckéből 2017.01.14

21 jan 2017

Az egyetemes lélek újraélesztése

laitman_527

Nekem csak nagyon kell kívánnom, hogy a kölcsönös adakozás, szeretet és garancia tulajdonsága feltáruljanak mindannyiunkban. Így a lelkem minden részére hatással vagyok,- amiket egyenlőre úgy látok mint idegeneket -, hogy azáltal mindegyik saját magát felébressze. Te a részem vagy, de én nem vagyok képes benned közvetlenül cselekedni, mert mi az egoizmus által szét vagyunk választva, amely határvonalként működik. Nincs elérésem hozzád, annak ellenére, hogy a lelkem része vagy. Szóval mit tegyünk? Rájövök, hogy csak úgy tudom feltárni a Teremtőt vagy a Felső Világot, amennyiben helyreállítom a lelkemet. Keresem a módjait annak, hogy hogyan hassak rád annak érdekében, hogy felébresszelek és újraélesszelek téged, mert te az én részem vagy. Hatok rád, amikor te korrigálod és újraéleszted magad, ez az én cselekedetem. Ezáltal ez a korrigált rész hozzám tartozik. Ily módon hozzácsatolom a teremtés egészét magamhoz.

Írva van: „a barát testisége a te lelkületed.” Más szóval én arra buzdítom őt, hogy korrigálja magát korporális tetteken keresztül, és ezáltal a lelkem egy részét közelebb hozva magamhoz. Mindenki így cselekszik, és visszatérít mindenki mást magához. Kiderül, hogy én sohasem működöm másvalaki ellen. Adakozva másoknak és szeretve felebarátomat, én egyszerűen saját lelkem részeihez viszonyulok egy más korrekt, “egoista” formában. Később feltárul számomra, hogy ezek a saját lelkem részei.
Más szóval magamhoz veszem a múlt hibáit és bűneit és érdemmé változtatom azokat. Ugyanezen a módon most éppen felfedjük bűneinket a spirituális felfedezésre való felkészülés állapotában. Feltárjuk gyűlöletünket mindenki viszonyában. Később rájövünk, hogy mindez a sajátunk, és ily módon korrigáljuk azt.

Reggeli Lecke 2017.01.16

21 jan 2017

Gyermekeink megértése

thumbs_laitman_926_02

Ahhoz, hogy megértsük a gyermekeket, egy szinten kell lennünk velük. Ha nagyobb szinten vagy, akkor tanár vagy, vagy szülő. Ha kisebb szinten vagy, akkor náluk alacsonyabb fokozatú diák vagy. Ha egyenlő vagy, barát vagy. Tehát ha szeretnéd megérteni a gyerekeket, és kapcsolódni hozzájuk, inkább barátnak kell lenned.

Reggeli Lecke 2017.01.16

KA

21 jan 2017

Fizikai világ érzékelése

laitman_069_01

Mit jelent a Teremtés befejezése, és mi fog történni a fizikai világgal, ha ez elérkezik?
A Teremtés lezárásakor, befejezésekor, az emberek egyre szorosabb, összeolvadás szerű kapcsolatra lépnek egymással.
Ezáltal elkezdjük érezni a Felső Világot egyre kiterjedtebb formában, egészen addig az állapotig, amikor az összes vágyunkat önmagunkon belül leszünk képesek  hordozni, és az a kicsiny része a megszerzési vágyunknak, ami ezt a torzított, fizikai valóságot érzékeli, egyszerűen korrigálódik, és elmozdul a valódi világ érzékelése felé, amely valóban rajtunk kívül létezik, és nem belülről vetül ki, mint a jelenlegi világérzékelésünk. Ekkor ez a világ valóban egyetlen pontba omlik össze, ezért nevezzük ezt „képzetes világnak.”

Reggeli lecke 2017.01.14

KA

21 jan 2017