Dr. Michael Laitman

A Kabbala mindenkié

a kabbala mindenkié

 

 

 

 

Kérdés: Öt éve tértem át a Judaizmusra, hosszadalmas tanulmányok és keresgélés után. Az előző években teljesen magával ragadott a Tóra és annak tanulmányozása. Most azonban az Ön előadásainak hatására veszélyes kérdések kavarognak a fejemben.  Amikor a Teremtő azt mondja, hogy “Az én gondolataim nem a te gondolataid” és a bölcs ember azt mondja, hogy “a Tóra az a Teremtő bölcsessége”, azaz az Ő gondolatai, akkor ez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány ezer évben a gyakorló zsidók mind tévedtek, és igazából keresésem és vallásválasztásom a rossz irányba vitt?

Válaszom: Az ember elejétől kezdve önzőnek született. Gondolatai ellentétesek a Teremtő gondolataival. A Kabbalisták csoportját (Ábrahám vezetésével) “Izrael Népének” nevezték, mivel aspirációjuk egyenesen a Teremtő irányába irányult (Isra-El héberül). Így éltek mindaddig, amíg lezuhantak a spiritualitás szintjéről  (“Szeresd felebarátodat, mint saját magad”) az önzőség szintjére. Ezt hívjuk a Templom lerombolásának.

Azóta ez a csoport száműzetésben élt, önzőségben, és a “megalapozatlan gyűlölet” szintjén. A Teremtő feltárulás helyett, elrejtőzködött. Ahelyett, hogy direkt kommunikációnk lenne Vele, inkább kialakult a vallás. Ahelyett, hogy a Teremtővel közös tetteket végeznénk, önzőségre alapuló mechanikus “parancsolatokat” hajtunk végre (mechanikus tetteket, melyeket gyermekkortól erőltetünk magunkra, és automatikusan végzünk).

Senki sem hibáztatható a nemzet eme állapotáért, ennek mind meg kellett történnie. Azonban ma (immár 1oo éve) kötelességünk megkezdeni korrekciónkat, és ezáltal, ki kell jönnünk száműzetésünkből. Azok, akik ennek ellenállnak, azok a nemzet, a világ és a Teremtő ellenlábasai.

Emellett csak tanuljuk a kabbalát. Nem érdekes milyen valláshoz tartozunk. A kabbala mindenkié.

kn-

KA

15 nov 2008

Miért Amerikát érte az első csapás?

miért Amerika

 

 

 

 

Kérdés:Legyen szíves magyarázza el, miért Amerikát érte az első válság? Az amerikaiak a legadakozóbb emberek a földön. Rengeteg jótékonysági akciót vezetnek, és adnak mindenféle célra, köztük humanitárius célokra is. Személy szerint az Egyesült Államoknak köszönhetem, hogy eljöhettem a régebbi Szovjetunióból. Köszönhetjük még, hogy zsidók biztonságban vannak manapság és van saját országuk és azt is, hogy a Szovjetunió már  megszűnt, és hogy a világ hosszú ideig általuk virágzott.

Szóval miért őket érinti a válság? Milyen hibát követtek el, hogy ezt a büntetést érdemlik? Lehet, hogy az amerikaiak ezt nem altruisztikus okokból teszik, és nem olyan céllal, mint ahogy azt a Kabbala elmagyarázza, de ennek ellenére hozzájárulásuk és tetteik nem maradhatnak elismerés nélkül. A világ összes országai közül az Egyesült Államok áll legközelebb a “Szeresd felebarátodat” elvhez, amennyire ezt meg tudom állapítani.

Válaszom: Mindez azért történik, mivel az Egyesült Államok a világ legfejlettebb országa, és a világ többi részével és a többi országával kapcsolatban áll. Így ők érzik a globális válságot legelőször, mely majd tovább gyűrűzik, és elborít mindent. Természeti, járványokkal teli, és szociális válsággá változik majd. Ez így megy majd tovább, amíg megtanuljuk, hogy a problémát csak közösen, globálisan vagyunk képesek megoldani, úgy mintha mind együtt egy határok nélküli test lennénk.

kn-

KA

15 nov 2008

Segítsünk, hogy a világ jobbá váljon!

segítsünk, hogy a világ jobbá válljon

 

 

 

Kérdés: Itt Afrikában az emberek nem nagyon akarnak arról tudni, ami a mi világunkon kívül létezik, de engem fiatal korom óta mindig is izgatott a külvilág, és mindig is meg akartam találni a igazságot. Az utóbbi időben azon gondolkodtam, hogy hogyan változtathatnám meg az emberek gondolkodását, és hogyan adhatnék  értelmet az életüknek. Elkezdtem a többieknek a jóságról, és a Teremtőhöz való közeledésről beszélni, és nagy örömöt találok abban, hogy másokért jót teszek. Régebben mindig valami jutalmat vártam tetteimért, de ez nem érdekel többé. Az egyetlen kívánságom az, hogy mindannyian közelebb kerüljünk Istenhez. Azon kapom magam, hogy azon imádkozom Istennek, hogy ahelyett, hogy Ábrahámmal lehetnék a mennyekben, inkább azt adja meg nekem, hogy maradhassak a földön, addig amíg a legutolsó lélek is fel nem jut velünk együtt.

Miért érzek felelősséget a világért? Miért függ boldogságom a mások jólététől? Lehet, hogy ez egy jel Istentől? Vagy csak álmodozom? Legyen szíves mondjon valamit erről a lelkiállapotról! Köszönöm előre is, Alhain Kadima.

Válaszom: Egyszerűen szólva egy új vágyat fedezett fel önmagában: az adakozás iránti vágyat és a Teremtő iránti vágyat, egy olyan vágyat, mely másokban még nem létezik. Meg kell ezt a vágyát valósítsa, és akkor egy nagy ajándékot adhat majd önmagának is és a világnak is!

Kérdés:Egy új tanuló vagyok, és egy kérdést szeretnék feltenni. Mondhatjuk azt, hogy csak olyan mértékben szerzünk tudást, és a valóságunk hű képét (Hochma), amekkora mértékben képesek vagyunk arra, hogy ezt az igazságot másoknak átadjuk (Bina)? Úgy értem, csak akkor vagyunk képesek a szeretet törvényének rendszerét megfejteni, amennyiben azt az élet minden területén tapasztaljuk? Köszönöm, Tiago.

Válaszom: Igen. Azáltal, hogy másoknak adakozunk, egy közös vágyat építünk, mely vágyban felfedezzük a világ egyetlen erejét, a Teremtőt.

kn-

KA

15 nov 2008

Elkerülhető-e a recesszió?

Híradás:

Az amerikaiak azért választották meg Barack Obamát elnöknek, mert azt remélik, hogy majd  megoldja a gazdasági problémáikat. Azonban szakértők szerint már késő bármit is tenni, és elkerülhetetlen a válság továbbgyűrűzése. Már nincs semmi, amit kormányok képesek lennének tenni, hogy megakadályozzák a globális gazdasági modell összeroppanását és a válság továbbgyűrűzését. Mindegy milyen intézkedéseket tesznek, a fogyasztás egyre csökkenni fog, a recesszió hosszú ideig tart majd, és a világ újabb csődbe menéseket és a válság egyéb következményeit figyelheti meg a gazdaság többi részén is. Az IMF pesszimista előrejelzéseket bocsát ki, recessziót jósolva a világ vezető gazdasági hatalmainál.

Kommentárom:

Az egyetlen dolog, ami segíthet a világon az az, hogyha megértjük globális helyzetünk valódi jelentését. Hogy ez azt jelenti, hogy egyetlen élőlénnyé váltunk, és ennek megfelelően univerzális testvériségben és egyenlőségben kell élnünk, univerzális egyenletes elosztást alkalmazva, abszolút adakozással, az egyén teljes profitját a társadalomra áldozva, és a felebarát iránt érzett szeretettel. Ez hasonló ahhoz, ahogy egy integrált élőlény működik, benne minden sejt tökéletes harmóniában élve, mivel egyébként betegség lépne fel, és akár a halál is bekövetkezhet.

Mindennek fokozatosan kell létrejönnie, de nincs más lehetőség! Így fő célunk az, hogy az emberiséget egy globális oktatási rendszerrel lássuk el azért, hogy megértessük velük az “egyetlen élőlény” értelmét és jelentését a természetből vett példák segítségével. Az emberek, főként a vezetők meg kell, hogy értsék, nincs lehetőség a régi szabályokhoz való visszatérésre. A történelem során először, a világ mássá vált. Hasonlóvá vált a Felső Világhoz, más szóval az embereknek meg kell szerezniük az adakozás tulajdonságát, az elfogadás tulajdonsága helyett. Pont az ellentétes minőségre kell változnunk.

Erről kell beszélnünk, és folyamatosan ehhez kell hozzá szoknunk. Nincs más módja az előre jutásnak. Ellenkező esetben egy újabb világháború törhet ki, és még akkor is, ha az befejeződik, ugyanazzal a problémával állunk szemben: hasonlóvá kell válnunk a Teremtővel, mivel ez az, amit el kell érnünk a Teremtés terve alapján.

KA

15 nov 2008

Lehet Kabbalistának születni?

Kérdés:

Hogyan kapom meg a “szívben levő pontot”?

Válaszom:

Amikor az első spirituális resimo megjelenik bennünk.

Kérdés:

Ki tanította a kabbalát az első embernek, Ádámnak, hiszen akkor még nem voltak könyvek?

Válaszom:

Saját maga fedezte fel, mint Ábrahám. Azért hívjuk “első embernek”, mivel az aki eléri a Teremtővel való azonosulást, azt embernek nevezzük, Ádám, mely a “hasonló” szóból származik. Ő volt az első “ember” abban az időben, mindenki más még az állati sorban élt.

Kérdés:

Lehetséges, hogy egy újszülött már kabbalistaként jön világra?

Válaszom:

Nem. Mindenkinek ki kell érdemelnie a “szűrőt” (masach).

Kérdés:

Lehetséges, hogy egy újszülött egy spirituális szinten létezik?

Válaszom:

Igen, amennyiben az egész társadalom azon a szinten van.

Kérdés:

Lehetséges-e, hogy egy újszülött a machson (határvonal) feletti szinten születik, mindent megértve?

Válaszom:

Nem, de mindezt igen hamar elérheti gyerekkora alatt, nevelése segítségével, mint ahogy az a Templom lerombolása előtt történt.

Kérdés:

Mit jelent az, hogy lenullázom magam a többiek előtt?

Válaszom:

Ez akkor történik, amikor egy másik személy vágya fontosabb nekünk, mint a sajátunk.

Kérdés:

Szükséges-e, hogy több figyelmet szentelek a csoportnak, mint feleségemnek és gyermekeimnek?

Válaszom:

Csakis legbelül.

KA

15 nov 2008

A Teremtő vár ránk.

Kérdés:

Éveken keresztül úgy éreztem önző vagyok. Aztán megtaláltam a kabbalát, és megértettem, miért éreztem így magam. Most tanulok, terjeszetem a kabbalát, de még üresebbnek érzem magam. De legalább van remény.

Válaszom:

Az üresség érzése a Fény hatására jelentkezik, amely megmutatja nekünk, hogy üresek vagyunk, és, hogy ezt az ürességet csakis a Fény töltheti meg. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindezt kívánnunk kell, és ezt a vágyat csakis a környezetünktől kaphatjuk.

Kérdés:

Az utóbbi időben már nem érzem rossz embernek magamat. Természetesen továbbra is önző vagyok, de már nem érzem magam rosszul emiatt. Éppen ellenkezőleg, felemelkedett hangulatban érzem magam, a leckék alatt is jobban koncentrálok, és többet terjesztem a kabbalát, mint előtte. Honnan tudhatom, hogy még mindig a megfelelő úton haladok?

Válaszom:

Amennyiben mindig a csoporttal való közösségre koncentrálunk, amennyiben megértjük, hogy az eggyé válás segítségével magunkra vonhatjuk a korrekció Fényét, akkor felfedezzük a Teremtőt.

Kérdés:

Kérem a Teremtőt, hogy korrigáljon engem, mivel nekem nincs erőm arra, hogy magamat korrigáljam. Ezzel szemben szégyenlem magam ettől a kéréstől, mivel ez azt jelenti, hogy elégedetlen vagyok azzal a helyzettel amiben most vagyok a helyzettel, amit a Teremtő adott nekem, hogy használjam. Hogyan értsem ezt az ellentmondást?

Válaszom:

Minden egyes helyzetben és állapotban a Teremtő csak arra vár, hogy közelebb kerüljünk Hozzá.

KA

15 nov 2008

Obama, esély a reményre, vagy csak egy újabb csalódás?

 Híradás:

Obama hamarosan csalódást fog kelteni választóinak. Az emberek nagy reményekkel várják Barack Obama működését. Nem csak, mint politikai vezető, hanem egy egész generáció reménysége, egy olyan személy, aki fellendülést hoz majd mindenkinek, és legfőképpen a kilábalást a pénzügyi válságból.

Kommentárom:

Az ok amiért Obamát megválasztották: Az elmúlt években a világ az Egyesült Államokat, mint egy nemzetközi rendőrt, és erőszakos tanárt tekintette. Háborút vív Irakban, Guantanamóban fegyenceket tart tárgyalások, és vádak nélkül, és arroganciája ellentétbe helyezi olyan régiókkal, mint Európa, Latin Amerika, és Ázsia. Emellett ismét hidegháborút kezdeményezett Oroszországgal. Más szóval az Egyesült Államok egy nagyon kedvezőtlen képet alakított ki magáról. Még a világ más táján keletkező katasztrófákért is őt okolják.

Ezt az ellenszenves képet még a pénzügyi válság is csak fokozta, amiért mindenki az USA- t hibáztatja, mivel az USA a világ globális gazdaságának, és pénzügyeinek központja. Minél rosszabban érzik majd az emberek magukat a fejlődő válság alatt, annál jobban fogják gyűlölni, és hibáztatni az Egyesült Államokat. A világ véleménye az, hogy a fehér anglo-saxon protestáns Amerika uralja az egész világot, és arrogánsan megszablya a szabályokat mindenkinek hosszú évek óta.

Annak érdekében, hogy megszabaduljanak ettől a kedvezőtlen képtől, és negatív attitűdtől, Amerika úgy döntött, hogy az afrikai-amerikai Obamát választja meg elnökének. Ez hatástalanítja az amerikai fekete és spanyol származású lakosság gyűlöletét, kedvezőbb megértést és kapcsolatokat hoz létre az Egyesült Államok és Latin Amerika, valamint Ázsia, Afrika és még Európa között is. Ez ugyancsak megszünteti az okokat, amiért Oroszország negatívan szemléli az USA-t, hiszen egy fekete elnökkel kevés olyan dolog van, amiért őket gyanúsítani lehet. A folyamatot profi módon, és éppen időben hajtották végre. Azonban azon túl, hogy elterelik a gyanúsítgatásokat, gyűlöletet, és a nemzetközi közvélemény negatív hozzáállását, hozhat-e ez valódi pozitív eredményeket?

A megoldás: A kabbala tudománya alapján a globális válság csak most kezdődött, és egyre növekedni fog. Addig fog tartani, amíg az emberiség teljes harmóniába hozza magát a Természettel (Teremtő). A kabbala azt is elmagyarázza, hogy kell ezt megtegyük.

A csalódás: Manapság azonban nem valószínű, hogy Obama tanácsadói készen állnak arra, hogy meghallgassák, amit a kabbala mondana. Úgy tűnik a világnak még szenvednie kell néhány válságot, mint az egyiptomi Fáraónak, azért, hogy meghallja az igazságot. Így mindazok, akik pozitív változásokban reménykednek csalódásokkal állnak szemben. A Teremtő adott a világnak egy új vezetőt, de ő csak abban az esetben válhat a megfelelő vezetővé, amennyiben elkezdi az emberek világnézetének globális megváltoztatását.

A világ helyzetének javulása csak úgy érhető el, ha a globális világ jelenségét az egész világnak bemutatjuk, oktatjuk, és az új alapállást, hogy a világot mint egy egészt szemléljék, megértetjük velük. Amennyiben egy globális oktatási rendszert alkotunk a globális világról, akkor az egész világ azonnal érezni fogja, hogy a természetbe tartozik, és mindenki reményei valóra válnak.

15 nov 2008

Gondolatok a válságról

Találkozást Raziel Angyallal

A globalizáció a köztünk lévő kapcsolat új szintjének felfedezése. S bár ez haszonnal kellene, hogy járjon, ám mint láthatjuk, csak még további problémákat okoz.

Miért történik ez? Ez azért van, mert az integrált globális rendszert éppen ellenkező irányban használjuk, mint ahogy kellene. Azzal a céllal alkalmazzuk, hogy elnyomjuk a másikat, ahelyett, hogy együttműködnénk. Állandóan csak le akarjuk győzni a másikat, el akarunk nyomni mindenkit, és hatalmasabbak akarunk lenni.

Még akkor is, ha meg akarnánk tartani a megfelelő kapcsolatot, – az ismert gazdasági alapelv alapján: “én megvakarom a te hátad, te pedig az enyémet” – manapság már ez is csak válsághoz vezetne. Még akkor is ez történne, ha nem hazudnánk egymásnak, és őszintén folytatnánk gazdasági tevékenységeinket. Ez azért van, mert mára teljesen összekapcsolódtunk, mint egy test, különböző szervei. Ilyen körülmények között haszontalan az önző őszinteség, mint ahogy haszontalan egy globális kormány, vagy világbank létrehozása is.

A világ, politikai és gazdasági vezetői létre akarnak hozni egy találkozót a G20-ak számára (a világ, vezető országainak kormányfői számára), hogy ott egy esetleges közös globális kormány létrehozásáról tárgyaljanak. Azonban ez sem fog segíteni a válságból való kilábalásban, mivelhogy ellentétben állunk a Természettel és annak általános törvényével. A rendszert nem lehet csak a korrekt kapcsolatokra, megegyezésekre és őszinteségre alapozni, hanem egy önmagában álló rendszer elemei közti élő, belső kapcsolati forma szerint kellene működtetni, ami azon alapul, hogy másokra úgy tekintünk, mint saját magunkra.

Ez a probléma gyökere. A Kabbala arra figyelmezteti az emberiséget, hogy ha továbbra is anyagi és önző törvényekre próbáljuk a kapcsolatainkat alapozni, – még ha azok a legközvetlenebbek, és legőszintébbek is, és az ”ami az enyém, az enyém, ami meg a tied, az a tied” alapelven alapul – akkor a rendszer nem fog működni, és a jelenleginél még nagyobb robbanásokat fogunk előidézni.

Amint elkezdjük felfedezni, hogy mindannyian az egyetlen globális rendszer részei vagyunk, akkor el kell jussunk arra a következtetésre is, miszerint minden közös, és mindenkinek törődnie kell mindenki mással. Csak azok a dolgok személyesek, amelyek alapvetően szükségesek a megélhetésünkhöz, míg minden más az egész világ kollektív tulajdonához tartozik. Ez ugyanígy vonatkozik a természeti forrásokra, termékekre, tárgyakra is, mint az oktatásra, egészségügyre, és így tovább. Mindennek, kollektívnek, globális tulajdonnak kell lennie. Ellenkező esetben a válság nem áll meg. Nem érdekes, hogy milyen erőfeszítésekkel próbáljuk majd a dolgokat az önző logikánk alapján helyre hozni, továbbra is válságot válság után fogunk megélni.

A Kabbala arra figyelmeztet bennünket, hogy a Természet – a fejlődésünk szintje szempontjából – már eljuttatott minket az egyedüli integrált rendszer állapotához, mely az azt alkotó részek közti totális kölcsönösség és függőség törvényét követve működik. Ezt a törvényt senki sem kerülheti meg. Lényegében véve ez megegyezik az ősi Babilon alapelvével: “szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Az egónkat arra kell használnunk, hogy kiépítsük a megfelelő kapcsolatot a többiekkel.

Még akkor is, ha létrehozunk egy racionális rendszert a különböző országok közötti kapcsolatokra, az “ami az enyém az az enyém, ami a tied az a tied” önző alapelv szerint, úgy ez – a valamikori Szodomát jellemző vonás – csak még nagyobb válságot okoz majd. Mégpedig azért, mert ha ezt teszünk, úgy ezzel az emberek közti kapcsolatokat arra használjuk fel, hogy az önzőség használatát még magasabb fokra emeljük ahelyett, hogy inkább korrigálnánk azt. Ezen helyzetben egy olyan válság fog majd kitörni, amely már tükrözni fogja ezt az ál-korrekciót, hogy ezzel aztán már leleplezze a hibát. Ez a válság már erőteljesebb és élesebb lesz, hogy ilyen-mód tanítson meg bennünket arra, mit ne tegyünk.

Mit javasol a Kabbala? Azt, hogy vegyük figyelembe a jövőt, azt a működő integrális rendszert, amely egy testként működik, annak az alapelvnek az alapján, hogy “a tett végeredménye az eredeti gondolatban rejtőzik”. Ezt az ideális végeredményt kell most megvalósítsuk a képességeinknek megfelelően, még akkor is, ha ez csak részleteiben, és lassanként lehetséges.

Ez a valósítsd meg, itt és most” “igazságos elosztást” jelent? Nem. Azonban még akkor is, ha eleinte elfogadjuk az “ami enyém az az enyém, ami a tied az a tied” alapú elosztást, és ugyanakkor elkezdjük az emberiség intenzív oktatását az együttélés törvényeire, amelyek azon alapulnak, hogy elismerjük, hogy társadalmunk egyetlen organizmusnak felel meg, ha megtanítjuk az embereket a viselkedés- és elosztás szabályaira, máris a jó úton haladunk. Ezzel átállnánk a korrekció útjára, és abba hagynánk a Természettel való szembefordulásunkat. Azonnal megéreznénk a szenvedések drasztikus csökkenését.

Amennyiben az ember beleegyezik a változásba, és megváltoztatja a világgal szembeni hozzáállását, akkor felfedezi, hogy az egész világ az ő számára lett teremtve, és hirtelen megjön az ereje, hogy elérje a közös célt.

Hogyan lehetünk képesek ezt a változást létrehozni? Azzal, hogy felfedezzük a célt, és az ahhoz vezető módszert. A módszer az ősi Babilonból származik, ahol az emberi civilizáció problémája elsőként tört a felszínre: egy zárt civilizáció olyan, akár csak egy test, és így mint valamely organizmus kell, hogy funkcionáljon. Ugyanekkor tárult fel a Kabbala is, azért, hogy képesek legyünk az önzőségünk megváltoztatására, hogy azt a társadalom érdekében hasznosítsuk. Azonban az emberek nem akarták használni a Kabbalát, és a problémát más módon oldották meg: szétszéledtek a föld felszínén, és a globalizáció megállt.

Most ugyanezzel a helyzettel állunk szemben, de most használnunk kell a rendelkezésre álló módszert, mert már nem futhatunk el egymás elől, mint ahogy nem vagyunk képesek a köztünk levő kapcsolatok lerombolására sem. Amennyiben Amerika, Oroszország és Európa úgy dönt, hogy elszigetelik magukat egymástól, akkor országaikban a nácizmus újraéledésével nézhetünk szembe, és a világot a Harmadik (valószínűleg nukleáris) Világháború szélére sodorhatjuk.

Mi a legpraktikusabb megoldás, melyet az embereknek javasolhatunk? Tudniuk kell a világról, melyben élnek! Meg kell, hogy tanuljuk, hogyan kell egy integrált rendszer keretein belül élnünk, ahol mindannyian együtt vagyunk, és egy hajóban evezünk. Ebben a hajóban az összes ember túlélése minden egyes egyénen múlik. Ez az, amit a gyermekeinknek meg kell tanítanunk. A Természettel állunk szemben, egy globális környezettel, és egy globális emberi társadalommal. Meg kell tanítsuk magunknak és gyermekeinknek, hogyan illeszkedjünk bele ebbe a rendszerbe, ott, ahol minden ember felelős mindenki másért.

kn-*

01 nov 2008