Ima a változás érdekében
Kérdés:
Milyen módon különbözik a kabbalista ima a vallásosok imájától?
Válasz:
A kabbala alapvetően különbözik minden más módszertől és mindentől, ami a mi világunkban van. Röviden: a kabbala egy dolog, és minden egyéb különbözik tőle.
Miben is rejlik ez a különbözőség? Tény, a kabbala okkal inkább az ember önmaga által kezdeményezett megváltoztatásán alapszik, mint hogy valami külső tényezőre számítana; nem épít olyan könyörgésekre, mint „Kedves Istenem, gondoskodj rólam jobban, vagy a többi ember hozzám való jóságáról.” Nem kérek a Teremtőtől olyasmit, hogy változtassa meg állapotomat, vagy adjon egészséget, vagy másik sorsot, tehát semmilyen ilyesfajta dolgot. Csak azt kérem, hogy változtassa meg az egoizmusomat!
A kabbala teljes módszere úgy van felépítve, hogy az ember magát transzformálhassa. Másrészt az összes egyéb módszer, vallás azon az elképzelésen alapul, hogy a Teremtő megváltoztathatja az egyéni emberhez való viszonyát: csak nagyobb könyörületet kell kérni Tőle, amikor megakarom „vesztegetni.”
A kabbala nem enged meg ilyesfajta megközelítéseket. A Teremtővel való kapcsolatban, én vagyok az ember, aki változik az Abszolúttal szemben. Ez az Abszolút, megváltoztathatatlan. Ha a Teremtő az elsődleges oka mindennek, mindennek a kezdete, ha Ő abszolút jó, abszolút végtelen, és perfekt, akkor Ő nem tud változni. Csak az tud változni, ami nem teljesen perfekt. Ő az, tehát nem tud változni.
Ezért minden változás kizárólag az emberben tűnik fel. Más szavakkal, az erőmtől, és a belső állapotomtól és a minőségeimtől függően, vagy kényelmesebb, vagy kényelmetlenebb helyzetben érzem magam. De ez csak én vagyok, mert csak én tudok bármiben változni: a teremtő egy változatlan, mindenható ereje a Természetnek.
Ennek megfelelően, minden, a kabbalában leírt imádság, a transzformációra vonatkozó kérésen alapul. Kinek kel ezt címezni, egy falnak? Ha a Teremtő állandó, végtelen és teljes, akkor nem válaszol bármilyen módon erre a kérésre.
Azonban amikor valaki Hozzá fordul, lehet másképpen is csinálni ezt, és akkor másféle választ is kap, mert a személy megnövelheti, az érzékenységét miközben ezt teszi. Természetesen ezt ugyanazon az állandó és soha nem változó dologgal szemben állva kell megtenni, akit Teremtőként nevezünk meg. Még is, másként imádkozunk, mert közben a változásunkat kérjük az ima alatt, és akkor ez a megváltoztathatatlan Erő nagyobb intenzitással kezd el hatni ránk. , Ez az amit mi imádságnak nevezünk.
Az “imádkozni”szó a héberben (Lehitpalel) azt jelenti, magunk által magunkra kimért ítélet. “Imádkozni” azt jelenti, elbírálni, kiértékelni, és megdorgálni magunkat. Nem máshoz fordulunk a könyörület és a kivételezés érdekében. Nem, ez egy valódi ön-átértékelés. Ez a valódi imádkozás.
Ezért, bár a vallások ugyanazt a szót alkalmazzák erre, mint a kabbala, ellentétes jelentésűvé válik, sokkal inkább, mint bármi más.
