Dr. Michael Laitman

szabadság

“Maszkok és szabadság” (Newsmax)

Új írásom Newsmax: “Maszkok és szabadság

Amerika a világ többi részéhez hasonlóan egy láthatatlan ellenség ellen folytat háborút, a Covid-19 vírus ellen. Ugyanakkor a vírus megelőzésére szolgáló eszközök, mint az arcmaszkok, igencsak láthatóak. Ez, a megelőzést szolgáló intézkedés megosztotta a társadalmat azok között, akik visszautasítják a maszkok használatát arra hivatkozva, hogy az csorbítja szabad választásukat, és azok között, akik az arc maszkok használatát a szolidaritás jelének tartják mások iránt, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. Ennélfogva a vírus egy példaértékű gyakorlatot adott nekünk a kölcsönös felelősséggel kapcsolatban, mivel mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy egyetlen hajóban evezünk, ezért a közösség jólétének figyelembevétele fontosabb kell hogy legyen, mint az egyéni számításaink.

“Sokan úgy érzik, hogy az arc eltakarása csorbítja a szabad akaratot – viszont, ha többen viselnék az arcmaszkokat, akkor nagyobb szabadságunk lenne arra, hogy kimenjünk.” –  mondta az Egyesült Államok Fősebésze Jerome Adams. Különböző kutatások azt mutatják, hogy az arc eltakarása kritikusan fontos ahhoz, hogy csökkentsük a vírusfertőzés terjedését, és mégis nagyon sok ember megtagadja az arcmaszk kötelező viseletét a közterületeken. Mások az utolsó betűig követik az orvosi utasításokat, míg legtöbben valahol a kettő között lavíroznak.

Mivel a COVID-19 vírus egy új, korábban még nem ismert betegség, ezért kiváltotta belőlünk az ismeretlentől való félelmet. Fogalmunk sincs, mi történne ha “Isten ments” megfertőződnénk, és ez a bizonytalanság érzése, egy általános hisztériához vezet.

A koronavírus betegséget tárgyalja a világon az összes média reggeltől-estig, és minden politikus vagy szakértő megpróbálja kihasználni a helyzetet arra, hogy megmutassák milyen okosak, milyen fontosak, és hogy ők ismerik a legjobban az országuk előre jutásának módját. Hogyha véletlenül igazuk van, akkor azt saját maguknak tulajdonítják, de ha nincs igazuk, akkor az már valaki másnak a hibája. Mint mindig, most is a sikernek sok szülője van, míg a kudarc, az anyátlan marad.

Hogyha el lennének különítve az óvatosak és óvatlanok, akkor talán jobban meg lehetett volna oldani ezt a problémát. Azonban mindannyian elválaszthatatlanul össze vagyunk kapcsolódva ebben a helyzetben. Szóval mit tehetünk? A megoldás a rizikó kiszámításában rejlik. Ha én rendkívüli módon aggódom a betegség miatt, vagy egyáltalán nem aggódom, vagy valahol a kettő között vagyok, akkor lehet, hogy meg kellene változtatnom, hogy mire irányítom a figyelmemet. Más szóval, ahelyett, hogy azt nézem én, mit érzek, és attól rettegek, hogy elkapom a vírust, inkább arra kell gondolnom, hogy az viselkedésem hogyan befolyásol másokat.

Azaz, azt kell mondjam magamnak, hogy egy potenciális vírushordozó vagyok, és az hogy mások megfertőződnek vagy sem, az rajtam múlik. Ennek megfelelően, bárhol is vagyok, minden egyes pillanatban meg kell fontolni a viselkedésemet, és beállítani arra magamat, hogy biztosítsam, hogy mások egészségét óvva, nem adom át a vírust nekik.

Sajnos a publikum még nincs tudatában ennek a személyes felelősségnek, mivel napról-napra ellentmondásos véleményeket kapunk az orvosoktól és másoktól. Ez összezavar minket. Noha a vélemények sokszínűsége az egy pozitív dolog, hogy különböző lehetőségeket veszünk figyelembe, de végezetül a publikumnak világos és tájékozott útmutatásra van szüksége.

Hogyha ugyanúgy folytatjuk tovább, ahogy most haladunk, akkor ugyanott találjuk magunkat ahol eddig, azaz mindenki a saját tanácsát fogja követni, és nem lesz lehetőség az általános jólét érdekében óvintézkedéseket tenni. Ez még inkább eltávolítja majd az embereket attól a biztonságtól, amit egy helyesen elrendezett társadalom nyújthat. Az a helyzet, hogy ahol mindenki a saját természetes ösztöneit, gondolatait követi, és csak saját magát veszi figyelembe, az csak káoszt okoz, ami előbb-utóbb anarchiához vezet.

Ha mindenki beleegyezne abba, hogy az arcmaszk viselése mások érdekében történik, ez megelőzheti azt, hogy belecsússzunk egy ilyen társadalmi káoszba. Bármikor, amikor vita van a közösség és az egyén között, a közösség véleményét kell elfogadnunk. Miért? Mivel ezáltal a természet általános, összekapcsoló erejéhez igazítjuk magunkat, amely képes pozitívan átitatni a társadalmat, az egyén negatív, önző erejével szemben, mely csak rend a megzavarásához, káoszhoz vezet. Ahogy írva van, “Az emberek sokaságában található a király dicsősége“. (Példabeszédek: 14:28) Valójában ez a lényeg.

Bár néhányan óvatosak, mások meg óvatlanok az eredendő egyéni tulajdonságaik alapján, de egy egészséges társadalomnak teljesen új gondolkodásmód felé kell haladnia – hogy mindent mások érdekében tegyünk. Amikor mindenki megpróbál állandóan mások érdekében cselekedni, akkor ott már nem lesz semmi szükség a túlzott félelemre vagy a közömbösségre. Akkor mindannyian ráhangolódnánk a Természet integrál rendszerére, ahol egyensúly uralkodik, és akkor felfedezzük majd, hogy a legvégső szabadság ott található, ahol mindenki a közösség érdekeit tekinti a legfontosabbnak, hiszen a közösség mindannyiunk összessége.

[266535]
Cikk forrása: https://laitman.com/2020/06/masks-and-freedom-newsmax/

04 Júl 2020

Szolgaság a XXI. században

Kérdés:

A tudományos és technikai forradalom nélkül az emberek a XIX században 16 – 18 órát dolgoztak naponta annak érdekében, hogy képesek legyenek ellátni magukat a létszükségleti szinten. Ha nem lett volna a technikai forradalom, lehet, hogy csak 2-3 órányi munkára lenne szükségünk naponta és mindenünk meglenne, amire szükségünk van?

Dr. Laitman:

Nem azt mondom, hogy a technológiai fejlődés és a tudományok ellen vagyok. Amiről beszélek, az nem más, mint az, hogy amit az ember létrehozott, az elkezdte magát az embert ellenőrzése alá vonni. Azaz szolgájává vált annak, amit létrehozott.

Nézzük meg, mi történt a bankokkal és a pénzügyi intézményekkel. Az ember a szolgájukká lett. Nem is kellet ezen túl sokat dolgozni. 

A XIX századot példaként szokták említeni, én azonban a XXI századot tartom példának. Mi történik a mai emberrel? Kevesebbet dolgozik? Nem. Szabadabbnak érzi magát? Nem. 

Mi történt a teljesítményével? A szolgaként robotoló emberek teljesítménye egyre jobban ki lett használva, miközben a munkája gyümölcsét a tengerbe szórták. De ha nem dolgozna az ember, mit csinálna helyette? 

Túl sok szabad ideje lenne, ami veszélyes! A szabad gondolkozás megindulna, mindenféle gyülekezések, találkozók kezdődnének, amelyeket a hatalom nem tartanának túlzottan kívánatosnak, új irányzatok jelennének meg és így tovább. Senkinek nincs, minderre szüksége…

Inkább mindenki dolgozzon 15 – 20 órát naponta – de minimum 10-et. De ha valaki 10 órát dolgozik, még legalább 2 órát utazik a munkahelyéről és haza. Ha hazaér vacsorázik, másfél órát TV-t nézés után bezuhan az ágyba. Aztán ugyanez történik újra és újra.

Aztán, előjegyez egy szabadságot valami távoli helyen. Aztán összevissza keverik, az őt elárasztó reklámok. “Még ezt sem láttad, azt sem próbáltad ki stb…” Élete végéig ebben a mókuskerékben fog forogni. Az ember szolga volt a XIX. században, és ugyan ilyen szolga a XXI.-ben.

Azonban van itt egy kis probléma. A bennünket szolgaságban tartó gazdánk ezt akarja, de a természet nem ért vele egyet. Aztán jönnek mindenféle korona vírusok, és más dolgok. 

Beléptünk abba az állapotba, amit úgy nevezünk, „utolsó generáció,” amikor el kell érnünk, egy integrál, korrekt, barátságon alapuló kölcsönös függőséget és megértést, egymás irányába. Ha ez nem történik meg, meg leszünk büntetve, nem csak vírusok, hanem minden más által is.

[265326]
KabTV program: Kabbala alapjai 20/4/12   
Forrás: https://laitman.com/2020/06/slaves-of-the-21st-century/

22 jún 2020

Szolgák vagyunk anélkül, hogy tudnánk róla

Megjegyzés: Manapság az embereknek nagyobb szabadsága van, mint a szolgáknak Amerikában 19. században. Vagy a jobbágyoknak, a jobbágyság idején. 

Válasz: Mindez nem szabadság! Mellesleg, egy szolga, nem volt jobban szolgaságba vetve, mint amennyire mi, napjainkban. Korábban a szolga érezte, hogy a gazdájához tartozik, ami azt jelentette, hogy nem volt miért aggódnia.

Pontosan tudta, hogy a gazdája etetni fogja, biztosítja számára, hogy legyen hol aludnia, gondoskodik arról, hogy egészséges maradjon, hogy legyen családja, stb. Vagyis a gazda, gondoskodott a szolgájáról, vagyis volt közöttük egy megeggyezés.

A tény az, hogy különleges egyezmények léteztek, melyek meghatározták a szolgák státuszát, a szolgatartás körülményeit, azt, hogy a gazdának hogyan kell róluk gondoskodni, hogyan kell orvosi kezelést nyújtani számukra és így tovább. A szolgák nem mindenféle jogok nélküli emberek voltak. Ezenkívül egy szolga nagyon drága volt, így a tulajdonos gondoskodott tulajdonáról, amelyért sokat fizetett.

Ma ezzel szemben minden teljesen más. Téged bármikor kirúghatnak az állásodból, bármikor eltűnhetsz. Száz ember áll a kapunál, aki bármikor hajlandó téged helyettesíteni. Senki nem tartozik neked semmivel, mivel a tulajdonos csak arra gondol, csak azzal törődik, hogy hogyan szabaduljon meg tőled anélkül, hogy bármit fizetnie kellene. 

Kérdés: Ön szerint, a szabadság értékelése szempontjából, az elmúlt másfél évszázadban nem történt semmilyen áttörés, az emberi kapcsolatokban?

Válasz: Az áttörés abban rejlik, hogy ma az embert szolgaként kizsákmányolják, kihasználják, mindezt anélkül, hogy tudna arról, hogy ő valójában szolga.

Kérdés: A szolgaság azt jelenti, hogy az embernek meg van tiltva, hogy szabadon mozogjon egyik helyről a másikra? Nem tud gondoskodni a családjáról, mindez az erőszak és az igazságosság hiánya? Hogyan hasonlíthatjuk a 19. századbeli szolgák állapotát, egy modern munkásember körülményeihez?

Válasz: Én nem látok túl sok  különbséget. Különben sem a saját akaratunk mozgat bennünket, hanem a televíziós reklámok utasításainak megfelelően csalekszünk.Te nem magad választod meg a foglalkozásodat, hanem egy befolyás alatt vagy amelyet elültettek benned gyermek korodban. Ebben nincs semmi szabadság. Beszélj egy jó pszichológussal, és meglátod, hogy ez így is van. 

Természetesen létezik relatív szabadság, de ez igazából csak akkor létezik, hogyha beveszel egy “tablettát”, és nem érzed, a szabadság hiányát. Még büszke is vagy, kijelented, hogy: „Nézzétek, milyen helyen jártam, mit láttam ott, mik voltak ott!” De miért voltál ott? Igen, azért mert mások is oda mentek. Kivétel nélkül mi mindenben, a csorda mentalitást követjük, ennélfogva semmilyen szabadságunk nincsen.

[265509]
KabTV’s “Kabbala Alapjai,” 20/04/12
Forrás: https://laitman.com/2020/06/enslaved-without-even-knowing-it/

17 jún 2020

77 queries in 1,148 seconds.