Dr. Michael Laitman

csoport

Hogyan állítsuk meg azt, hogy egoisták legyünk?

Kérdés

Mindenkinek magának kell elkezdnie az önzésén dolgozni, azonban ez nagyon nehéz, mert kiderül, hogy valójában az ember minden pillanatban csak önmagára gondol. Hogy állítják meg az emberek azt, hogy önzőek legyenek?  

Dr. Laitman

Ez fokozatosan történik meg. Nem kell aggódni, ez mindenkivel megtörténik. Mindenki keresztül megy mindenfajta gondolatokon, töprengéseken, változásokon és a csoporttal való közös cselekedeteken, aminek az eredményeképpen látható lesz, mindez az ember belső transzformációjából ered.

Az ember elkezdi a világot másképp érezni – állandó kapcsolatban lévő, integrál, végtelen és tökéletes állapotúnak – és önmagát ebben a rendszerben érzékeli.

Ez az állapot akkor emelkedik fel, amikor az ember nem törődik ennek a világnak az érzékelésével, abban a formában, ahogy ma érzékeljük, hanem az válik fontossá, hogy bár ebben a világban vagyunk, mégis helyes, integrál részeként tudjunk létezni. Ebben az esetben az ember oda juttathatja ezt a világot, amit senki más nem tud megtenni. Ki fog derülni, hogy a világ ettől függ. 

 [265913]
Kab TV program: „A Kabbala alapjai” 20/04/19 
Angol URL: https://laitman.com/2020/06/how-can-you-stop-being-an-egoist/

23 jún 2020

A Tízes, a Teremtő hegedűje

A Teremtő az abszolút jóság, amely nem változik, és feltárja magát nekünk, mint az abszolút jót képező Erő. Fejlődésünk során megfigyeléseink, és vágyaink megváltoznak, ezért mondjuk, hogy a Teremtő változik.

De a valóságban, a változások csak bennünk jelennek meg. Ezért ahhoz, hogy feltárjuk a Teremtőt, el kell jutnunk ahhoz, hogy formaeggyezésbe kerüljünk Vele annak érdekében, hogy megfeleljünk az Ő tulajdonságainak.

De hogyan válhatunk hasonlóvá a Teremtőhöz, ha mind egoisták vagyunk? Egoisták maradunk, de az egoizmusunk fölött egyesülnünk kell a kölcsönös adományozás, egység és szeretet kötelékeivel, természetes visszautasításunk ellenére. Olyanok vagyunk, mint egy hangolatlan hangszer, amelyet be kell hangolni annak érdekében, hogy helyes dallamot lehessen  megszólaltatni rajta.

Dávid király hegedűjéről írták, hogy a falon lógott, és egy ponton, azaz egy különleges állapotban, önmagától kezdett el játszani. A csoportnak olyan kapcsolatot kell elérnie a barátok között, amely a Teremtőhöz hasonló formát ér el. Bár mindenki egoista marad, azonban átlép az egoizmusán, és eggyesül többiekkel oly módon, hogy kapcsolatuk formája, megegyezzen a Teremtő formájának tökéletességével. 

Ekkor a Teremtő feltárja magát köztünk. A Teremtő nem a csoporton kívül tárul fel, hanem kizárólag a csoport belső kapcsolataiban. Amennyiben a tíz barát a megfelelő kapcsolat és a kölcsönös adományozás érdekében irányozza be magát, akkor a Teremtő feltárul és elkezd a “hegedűjükön” játszanit. Ez a Teremtő kinyilatkoztatása a teremtett lények felé.

Gyakorlatilag ezért kell a tízesben, a munkát, hatékonyan összekapcsolódva végezni, törekedve, hogy elérjünk egy olyan formát, és a kapcsolati szellemet, amely hasonló a Teremtőhöz. Természetesen fokozatosan haladunk előre, 125 “lépcsőfokon” egyre pontosabban irányulva.

Így elérjük a Teremtő teljes kinyilatkoztatását a közös Kli- ben(edényben), a HaVaYaH-ban , ahol „Ő egy és a neve, egy”. Azaz a HaVaYaH, a tízesünk, a helyesen összekapcsolódott tíz szfíra, amelyeken belül az összes al-szfíra is teljes egységben van, egyezésben a Teremtő természetével az abszolút adakozással. 

[264917]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-ten-is-the-violin-of-the-creator/

06 jún 2020

„A megvető”—Belső akadályok egy emberben

 

Rabash: „Annak megfelelően, ami el lett magyarázva azzal kapcsolatban, hogy „Szeresd a felebarátod, mint magadat””: Az összes találkozó után azonban mindenki kiszámítja és látja, hogy mennyit kaptak a szövetségből az önszeretetükért, hogy a megszerzési vágyuk mit szerezett meg azáltal, hogy időt és energiát fektettek a társadalom javára. Szóval mit nyertek ebből? Valószínűleg többet nyert volna valaki, ha önfenntartással foglalkozott volna, legalább a saját erőfeszítései részében. Azonban, „beléptem a társulásba, mert azt gondoltam, hogy rajta keresztül többet tudok nyerni, mint amennyit egyedül tudok nyerni. De most látom, hogy nem nyertem semmit.

Amikor valaki azt akarja mondani, hogy a baráti szeretetben az adakozás céljából kell részt vennie , hogy mindenkinek mások előnyéért kell dolgozni, mindenki nevet és kigúnyolja őt. Úgy tűnik számukra, mint egy vicc, és ez a szekulárisok színtere. Azt mondják róla: „de a bűn szégyen minden ember számára, és minden kegyelem, amit ők tesznek, magukért teszik. Egy ilyen társadalom elválasztja az embert a szentségtől, és a gúnyolódás világába veti. Ez a tiltása a gőgösök székhelyének.”

Ahogy egy ember előrehalad, az egoizmusa növekszik, és hirtelen úgy érzi, hogy elkezdi figyelmen kívül hagyni a kabbalistikus csoport szervezeti alapelveit. Ez a személy bensőjéből származik, és helyesen kell dolgoznia az ilyen zavarokkal, és segítségért kell folyamodnia.

Minden csak a belső munkáról szól.

Kérdés: Mi  történik, ha egy ember úgy érzi, hogy a tízes hirtelen a megvető gyülekezetébe fordult?

Válasz: Ez is belső munkát igényel, mert minden, ami úgy tűnik neki, mint ami kívül történik, valójában benne van. A saját bensőségét látja.

Kérdés: Tehát folytatnia kell a munkáját a csoportban?

Válasz: Egy személy csak akkor hagyja el a csoportot, ha az egész csoport úgy gondolja, hogy nem kell követnie a kapcsolat útját. Ettől eltekintve azzal a ténnyel kell elindulnia, hogy mindent, amit lát, azt a saját egoizmusán keresztül látja.

Kérdés: És hogyan dolgozik ezzel? A cél fontosságának növelésével?

Válasz: Először is kiemeli magát. Így ellenőrzi önmagát. Ha megváltoztatja magát, és látja, hogy a csoport megváltozott, ez azt jelenti, hogy ezek az ő személyének a megtévesztései voltak.

Kérdés: És ha látja, hogy ő most a megvető: ő ücsörög és belől nevet mindenkin? Mit tehet, hogy csatlakozzon a barátokhoz?

Válasz: Kérjen segítséget. Ő nyíltan fordulhat a barátaihoz, hogy segítsenek neki.

Kérdés: Lehetséges, hogy a Teremtő hozza el az embereket a csoporthoz, és egy bizonyos ponton az a megvető gyülekezetévé válik?

Válasz: Minden lehetséges. Ezért mindezt meg kell vitatni, és főként részt kell venni az Arvutban (kölcsönös garancia). Ha egy csoport megfelelően működik, akkor a megvető minden csoporttagban, csak belső zavar másokhoz viszonyítva.

Egy ember fokozatosan elkezdi érezni, hogy nincs semmi külső. Úgy látja, hogy minden, ami előttük van, beleértve a Teremtőt, és mindent, amit el tud képzelni, benne léteznek.

A KabTV “Utolsó generáció” című műsorából 2018-04-18

08 jan 2019

Ugrás a jövőbe és a múltba

 

 

Kérdés: Ha az idő és a világ nem létezik, kivéve a felső Fény óceánjának egoisztikus felfogásának határain belül, lehetséges-e ugrani az időben a Kabbala segítségével?

Válasz: Természetesen. Ha képes vagyok integrálódni a csoportba, vagyis lenullázom magam, és belépek egy bizonyos szinten létező Kli-be (spirituális edénybe), akkor ugorhatok az időben, mintha egy űrhajóban lennék. Ugyanakkor sokszor gyorsabban tudom megváltoztatni a saját állapotomat.

Továbbá ugorhatok a térben, mert ezzel a csoporttal együtt a szintjére emelkedek, és felemelnek az AHP-jukkal. Ez egy interplanetáris utazás.

Anyagi világunk kizárólagosan mechanikus. Nem változtathatod meg az időt, helyet, teret vagy mozgást, kivéve a benne lévő kereten belül.

Kérdés: Tehát felgyorsíthatom-e a spirituális fejlődésemet? 

Válasz: Ha felgyorsítod a spirituális fejlődésedet, akkor a spirituális űrhajón maradsz, nem az anyagin. Nem tehetsz semmit a korporális hajón. Minden, ami itt létezik, halott.

Kérdés: Még csak néhány millió évvel ezelőttre sem tudunk a múltba utazni?

Válasz: Nem tudunk, és soha nem leszünk képesek. Csak kissé megváltoztathatod az anyagi időt, ha közeledsz a fénysebességhez, ahogy Einstein mondta. Bár még mindig nem tudsz semmit megváltoztatni, mert mindez a fénysebességhez való közeledés tisztán mechanikus, fogalmi.

Kérdés: Mit jelent a „múltba ugrás” spirituális szempontból?

Válasz: Ez azt jelenti, hogy több fokozattal alacsonyabbra megyünk. Baal HaSulam kérte a Teremtőt, hogy egy szinttel alacsonyabbra helyezze őt, hogy beszélhessen a hétköznapi emberekkel. Ezt nevezik úgy, hogy „ugrás a múltba”.

Vagy egy olyan erős csoportba kerülhetünk, amely befolyásolhat olyan mértékben, hogy eltűnsz benne, mint az embrió az anyja méhében, és az felemel téged a szintjére. Ezt úgy hívják, hogy „ugrás a jövőbe”. Ezen kívül, a múltba vagy a jövőbe ugrálhatsz, mert ezek a szűrődtől függenek.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2018-08-12

29 dec 2018

Nem egy csorda, hanem a csoport

Kérdés a Facebook-ról: Minden tanácsod, hogy kiemelkedjünk/kitűnjünk mindenki közül. Ez nagyon nehéz.  A “csordához” való tartozás sokkal könnyebbé teszi az életet. Talán ez egy “csorda”, de vigyáz rám, különben egyedül vagyok.

Válasz: Úgy vélem, hogy az embernek azáltal kell kiemelkedni, hogy mindenkinek segít, és felelősséget érez mindenki iránt. Nem rejtőzöl el köztük, hanem vezeted őket, előre nyomod és a karjaiban tartod őket. Amikor minden ember “a csordában” érzi ezt a felelősséget, akkor megjelenik a kölcsönös garancia és a  felső irányítást is feltárják. Érzed a barátaidat, látod, hogy ugyanolyanok, mint te. Vagyis ez is “a csorda”, a csoport, de már a következő szinten.

Via – Laitman Blog

11 Júl 2018

Miért van szüksége az embernek egy ilyen hatalmas világra?

Kérdés: Ön azt mondta, hogy a Teremtő a tízesben tárul fel. Akkor mért van szüksége az embernek egy ilyen hatalmas világra, ha a tízesnek elégnek kell lennie?

Válasz: Ez a hatalmas világ egy visszatükröződése a vágyaknak, amiket a Teremtő teremtett, amelyek a mozdulatlan, növényi, állati és a beszélő szinteket foglalják magukban. A beszélő szint a legmagasabb.

Ugyanakkor, van egy még magasabb szint, az, aki rendelkezik a szívben található ponttal, ami korrigál mindent, és az összes szint ehhez fog csatlakozni.

Ezért olyan hatalmas a vágy még akkor is, amikor az ember érzi azt, amit az „egyenes Fény négy állomásának” hívunk vagy a Teremtő adakozó minőségének és az adakozás teljes erejének.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy az ember a spirituális fejlődését akkor kezdi el, amikor kilenc másik ember veszi őt körül, és ez a kilenc biológiai testeket jelent?

Válasz: Ez csak egy olyan laboratóriumban történhet meg, amikor kilenc másik emberrel, akik hozzá hasonlóak, egyesül. Nincs több, mint kilenc. Lehet egy kicsit kevesebb, de az ideális a tíz, és ezután az egész világ egy tízessé válik. A legtöbb tízes elkezd összekapcsolódni és ők összekeverednek egymással, mint a vízcseppek.

Via – laitman.com/blog

03 jan 2018

Erőfeszítés nélkül nincs eredmény

thumbs_laitman_561

Kérdés: A Kabbala, mint tudomány, képes pontos előrejelzéseket tenni? Például Baal HaSulam tudta, hogy egy világháború közeledik, ezért megpróbálta a zsidókat a Lengyelországból Izraelbe való költözésre buzdítani, és ezt követően elutazott Lengyelországba, hogy egységbe hívja a sztrájkoló munkásokat. Tudta, hogy a missziója kudarcra van ítélve?

Michael Laitman válasza: Van itt egy kicsit másfajta, sőt világi szempontból kissé tudománytalan megközelítés. Mégpedig azért, mert a Kabbalista számításba veszi az erőfeszítést, amit belefektet.

Elvileg annak érdekében, hogy elérjünk valamit a világban, be kell fektetni egy bizonyos mennyiségű erőfeszítést.

Például, hogy felfedezzen valami újat a természetben az emberiség, évszázadokon keresztül ütötte a fejét a falba egy bizonyos mennyiségű erőfeszítést belefektetve. “Miért csinálták ezt?! Ők elérhettek volna valamit ott azonnal. De nem panaszkodhatunk, mert végül is rá kellett jönnünk, hogy az összes ilyen erőfeszítés fokozatosan létrehoz egy bizonyos alapot, amely által feltárulhat előttünk a valóság.

Ezen a módon minden emberi erőfeszítés összege egy új áttörést, egy új emelkedést hoz a világba. Ugyanez igaz a spirituális munkára is.

Ezért nem tudom megmondani, hogy Baal HaSzulám tudta-e, hogy az erőfeszítései nem vezetnek sikerre. Láttam, hogy a tanárom, Rabash erőfeszítéseket tett mindannak ellenére, ami az én szempontból teljesen logikátlan volt. Azonban mégis megtette. Mert az embernek nem kizárólag az elméjére kell támaszkodnia. Az embernek mennie kell, mintha már a következő szinten lenne.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy látta, hogy mi vár ránk a sarkon túl?

Michael Laitman válasza: Nem, ő nem látta! De még ha látta volna is, akkor sem mondott volna le az erőfeszítésekről, és bár a mi szempontunkból, a mi szokásos megközelítésünknek és logikánknak úgy tűnik, hogy nincs szükség erre, ő azonban tudta, hogy ezt minden esetben szükséges volt megtenni.

A KabTV “A Kabbala bölcselete és a tudomány” című műsorából 2015. október 7.

SZL

KA

16 nov 2015

Túllépni az illuzión

laitman_546_02 (1)

Meg kell, hogy értsétek, ez az egész világ, a benne lévő összes ember, akiket szerettek és akiket utáltok, csak egy illúzió. A Teremtő eszköze arra, hogy elölről, hátulról körülölve benneteket ezzel az illúzióval, a saját lelketek minőségeit mutassa fel fel a számotokra, a külvilág formájában. Minden csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy túllépve ezen az illúzión, elkezdjétek az egyetlen dolgot kutatni ami valóban kívül van rajtatok. Magát, a Teremtőt. A világ célja és kiindulópontja Ő. Tőle indultunk, és hozzá kell visszatérnünk.

Részlet a New Jersey Kabbala Kongresszus leckéjéből 2015

27 Júl 2015

A bennem levő Ember irányába

A bennem lévő Ember irányába

Kérdés: Hogyan tudom lenullázni magam a csoporttal szemben?

Válasz: Nagyon nehéz ezt megtenni, szinte lehetetlen. Be kell csuknod a szemed, és a csoport hatása alá kell helyezned magad, majd meg kell próbálnod fizikailag, erkölcsileg, pszichológiailag, és lelkileg is, lenullázni magad a környezeten belül. Ez csak így megy! Vesd alá magad a csoportnak, és fogadd el a tagjait olyannak amilyenek.  Ha ez az a csoport, amely megadatott nekem, akkor lenullázom magam az irányukban és ezáltal, elérem a megszorításomat.

Ezért, az a legfontosabb, hogy minden egyes adott pillanatban, belsőleg megszervezzem magam, és letisztázzam: “Merre irányulnak a gondolataim, erőim és a vágyaim? – Vagyis mindent ami egy emberben van”

Folyamatosan végre kell hajtani, a belső önkép letapogatását, ábrázolnom kell önmagamnak, hogy egy adott pillanatban ki vagyok, bestia vagy valami közelebbi az igaz ember képéhez. Sajnos, mindig felfedezem, hogy bestia vagyok. Azonban ezt követően egy elmozdulás történik, – még ha az kicsi is – mégpedig a bennem levő Ember irányába.

2014.02.11, Orosz leckéből

ford: BS

lekt: KN

forrás: Toward The Man Within Me

Posted on February 22nd, 2014 at 7:36 pm

אל האדם שבי

פורסם: 19.02.14, 14:02

07 Már 2014

A szamár és a habos torta

A szamár és a habos torta

Kérdés: Mit érez a Kabbalista, amikor az látja, hogy az emberek szenvednek?

Válasz: A Kabbalista azt érzi, hogy azok az emberek hamarosan egy csodálatos jutalmat fognak kapni. Egészében véve, ők már éppen megkapják a jutalmat, de egyelőre ezt még nem érzik, mivel nem korrigálták még az edényeiket, vágyaikat.

Tegyük fel, hogy adok a kis fiamnak egy ezerdolláros bankjegyet. Csak azt tudja, hogy ez pénz, de elképzelése sincs arról, hogy ez a papír mennyit ér, egy darabig a kezében tartja, majd a földre dobja. Ha meg tudta volna érteni, hogy mit adtam neki, akkor felhasználhatta volna a pénzt, arra, hogy sok fagylaltot, cukorkát, és játékot vegyen magának, azonban ő még nem tudja, hogy kell a bakjegyet örömre váltani.

Ugyanilyenek vagyunk mi is, vagy még rosszabbak, az öröm helyet, fájdalmat érzünk, szenvedünk. Befektetünk erőfeszítéseket és fizetségül csak zuhanást, rossz érzéseket kapunk. Milyen jutalom ez? A lényeg az, hogy valóban nagy erőfeszítéseket teszünk, azonban még nem fejeztük be a korrekciónkat, hogy megkaphassuk a jutalmat, azaz a helyes fizetséget. Tehát, megkapjuk a fizetséget, de nem értjük meg, hogy ez a fizetség, és ezért nem tudunk figyelmet szentelni ennek.

Képzeljünk el egy szamarat, akinek habos tortát adnak, de neki nem kell torta, fűre van szüksége és vízre. Nem szeret semmi mást, mivel a fű és a víz a legnagyszerűbb öröm a számára.

Ez az, amit én is megértek. Felszolgálnak nekünk egy óriási, csodálatos „tortát”, azonban először magunkat kel korrigálnunk annak érdekében, hogy képesek legyünk hozzá igazítani magunkat ehhez az örömhöz. Megszereztük az örömet, de ugyan akkor szenvedésnek éljük meg. Ez azért van, mert éhesek vagyunk, keressük a “saját füvünket”, és nem értjük, hogy ez az egész tortakérdés mit jelent.
Csodálkozunk, és fel vagyunk háborodva: “Miért van szükségünk erre?”. Majd válaszul azt halljuk: “Haladjatok az emberi szint felé, és örömetek lesz benne.”

2014.01.20, Baal HaSulam, “Bevezető a Zohár könyvébe”

ford: BS

lekt: KN

forrás: A Donkey And Cakes

Posted on January 24th, 2014 at 9:59 am

חמור ועוגיות

פורסם: 21.01.14, 15:19 

26 jan 2014

97 queries in 0,588 seconds.