Dr. Michael Laitman

feladat

Útmutató a kerek asztalokhoz, 3. rész

A kerekasztal szakaszai

Megjegyzés: A kerekasztal módszertanának alkalmazása előtt, workshoppot kell tartani. Melynek célja egy meleg, biztonságos légkör megteremtése, a téma és a résztvevők fontosságának felemelése.

Megjegyzésem: Valóban, ez nagyon fontos. Végül is egyszerű, egoista embereket veszünk, akik az egoizmus szempontjából próbálnak megoldani valamilyen problémát. Meg kell győznünk őket arról, hogy csak akkor oldhatják meg a problémát, ha integráltan kapcsolódnak egymáshoz egoizmusuk felett.

A lényeg maga a feladat, nem az, hogy ki oldja meg a problémát, mert mindenki részt vesz ebben a folyamatban. A résztvevőknek közös döntést kell hozniuk, mert ez a helyes, és nem azért, mert valaki egyéni döntése, bármennyire is zseniálisnak tűnik.

Más szavakkal, mielőtt bármilyen döntést meghoznánk, fontos, hogy összekapcsolódjunk egy közös érzésben.

Megjegyzés: A második szakasz: A kör minden tagja önértékelést végez arról, hogy mennyire hajlandó részt venni, az egész csoport kapcsolatának erősítésében.

A harmadik szakasz a közösség és a résztvevők közötti kapcsolat érzékelése. Még ha nem is értem el,  mesterségesen mutatom mindenkinek. Nem tudják, hogy játszom.

A negyedik szakasz: mindenki megpróbál a legjobb tudása szerint beszélni, az egység és az összekapcsolódás előnyeiről, mert senki nem lenne képes elérni az eredményeket és megoldani a kitűzött feladatokat egyedül.

Megjegyzésem: A legfontosabb az, hogy mindenki egyetért abban, hogy a közös döntés lesz az egyetlen és helyes.

Kérdés: Az ötödik szakasz – az érzések teljességének állapotában a résztvevők a kerekasztal módszerével, kezdik közvetlenül megvitatni a témát és megoldani a problémákat. Ez a különbség az integrál módszer és a többi között, mert ez utóbbiak, azonnal elkezdenek egyes kérdéseket megoldani anélkül, hogy először kommunikációt létesítenének. Enélkül a megoldás lehetetlen.

Mit gondol, mennyi ideig tarthat ez a folyamat? Fél óra alatt, össze lehet így hangolódni?

Válasz: Alig hiszem! Nem is tudom elképzelni, hogy ezt néhány hónap alatt meg lehetne csinálni. De törekednünk kell erre. Dolgoznunk kell rajta. Attól függ, miről beszélnek az emberek, milyen témáról, és hogy milyen állapotban vannak kezdetben.

Tegyük fel, hogy sebészek, akik sok műtétet végeztek, most viszont van egy olyan betegük, akinek látszólag megoldhatatlan problémája van, és siralmas következtetésekre jutottak a korábbi önálló megoldási kísérleteikkel kapcsolatban. Aztán rájönnek, hogy nyilvánvalóan csak közös ötleteléssel képesek valamilyen új megoldást találni.

[270376]
 KabTV „Vezetői Készségek” 20/07/09
Forrás: https://laitman.com/2020/09/guide-for-round-tables-part-3/

25 okt 2020

Élj a természet törvényei szerint

Megjegyzés: Egyrészt azt állítja, hogy a Természet Törvényeinek megfelelően kell élni, másrészt üdvözíti, hogy mindenki végre felhagyott a felesleges dolgok gyártásával, és otthon maradhat a családjával.

Válaszom: Ez egy átmeneti jelenség. Nem hiszem, hogy az emberek minden idejüket otthon tölthetik. Elvileg erre nincs szükség, mert ez indokolatlan idő- és életkidobás. Azt kell tenni, ami hasznos a társadalom, a természet, a homeosztázis fenntartása érdekében.

Kérdés: Mit gondol, hogyan kellene elosztani a háztartási feladatokat a családtagok között?

Válasz: Természetes módon. A férfinak segíteni kell a nőnek, a nőnek pedig fenntartania az otthont.

[269841]
KabTV “Koronavírus időszaka után” 20/05/21
forrás:https://laitman.com/2020/09/live-by-the-laws-of-nature/

07 okt 2020

Új Élet 1250 – Tömegpánik

Új Élet 1250 – Tömegpánik
Dr. Michael Laitman beszélgetése Oren Levivel

A bizonytalanság pánikot okozhat a tömegekben és akár erőszakossá is válhat ez, mint amikor úgy viselkedik egy kisgyermek, mintha semmi nem korlátozná. A pánik hasonlóan jelenik meg, amikor a tömegek érzik az irányítás, a vezető kéz és az iránymutatás hiányát. Az egyénnek nehéz higgadnak maradni, mikor mindenki más pánikol. Minden népességben van egy csoport, akik állandóan pánikot akarnak kelteni annak érdekében, hogy saját érdekeiket érvényesíthessék. A tömegek pánikba estek a bezártság alatt és nyomás alá helyezték a kormányokat, hogy visszatérhessenek minél előbb a normális élethez. Ez a korona vírus terjedésének eredményeképpen alakult így. A pánik elkerülése miatt, a vezetésen múlik, hogy létrejöjjön egy általános odafigyelés a tömegek békés élete és a megfelelő reakciók érdekében.

[266032]
KabTV „Új Élet 1250 – Tömegpánik” 20/06/20   
Angol blog: https://laitman.com/2020/07/new-life-1250-public-panic/

28 Júl 2020

Az ember feladata

Kérdés

Az összes problémánk oka, a természeti katasztrófáktól a korona vírusig az emberi társadalmon belül kialakuló egyensúlytalansági helyzet, a megszerző vágyak és az adakozási vágyak között?

Dr. Laitman

Igen, az emberi társadalom szemben áll önmagával és mindennel, ami körül veszi. Ha valóban egyensúlyban lennénk egymással, egy korrigált, önzésmentes módon, ha egyensúlyban teremtenénk az egoizmusunk, valamint a szeretet és a kapcsolat között, azonnal megtapasztalnánk, hogy a természet lekövet bennünket.

Kérdés

Ahhoz, hogy az emberben egyensúlyba hozzuk ezt a két irányultságot, az egy komplex tudomány. Ez hatalmában áll az embernek?

Dr. Laitman

Ez az ember igazi feladata. Az embernek fel kell tárnia a saját és az őt körülvevő természet törvényeit, és mindezt egy abszolút integrál, teljes kölcsönkapcsolat hálózatán belül kell feltárnia és alkalmaznia. Ez az ember feladata, nem csak itt és most, hanem ez egy általános, kozmikus feladat.

[266274]
TV program „A Korona vírus éra után”    
Angol blog: https://laitman.com/2020/06/a-persons-duty/

29 jún 2020

A kölcsönös garancia – most és mindörökké

Az az élet, melyet az ablakon túl látunk, az az egymás közötti belső kapcsolataink kivetülése. Az erőszakos demonstrációk az amerikai városokban, a fajgyűlölet elleni tüntetések, és a koronavírus újabb hulláma az egész világon, az mind amiatt a történik, mert nem vagyunk hajlandóak cselekedni, nem vagyunk hajlandóak korrigálni egymás felé való attitűdünket, hozzáállásukat.

A koronavírus betört az életünkbe és deklarálta, hogy „Ti mindannyian egyetlen integrál kapcsolatban léteztek. Mindannyian a Sínai hegy lábánál álltok (gyülölet hegye). Hogyha, nem léptek egységre egymással, ha nem kéritek a Felső Erőt, hogy korrigáljon titeket, akkor ez lesz temetkezési helyetek”. 

A koronavírus azt a célt szolgálja, hogy megmutassa nekünk mennyire egymástól függ az életünk. Ez a függőség „kölcsönös garanciának” hívjuk, mely azt jelenti, hogy nem arra kell gondolnunk, hogy magunkat, hogy védjük meg a koronavírustól, hanem hogy másokat hogy védjünk meg a betegségtől, a helyes egymáshoz való hozásállásukon keresztül.  

Mi történik most? Most, mint egy született egoista azt mondom, hogy elegem van már abból, hogy otthon a karanténban üljek, ki akarok már menni, szórakozni akarok, étterembe akarok menni, kávézni akarok, parkban akarok sétálni, el akarok menni a tengerhez. Ezt és ezt akarom! Mindeközben nem gondolok másokra, mivel semmilyen kölcsönös garancia nem létezik közöttünk. Egyáltalán nem tekintem a többieket fontosnak, nem érzem, hogy hozzám tartoznának, én csak azt teszem ami nekem jó. 

Hogyha, én biztos lennék abban, hogy mindenki más egészséges és én vagyok az egyetlen beteg, akkor továbbra is gondtalanul sétálnék mindenki között, mindenkit megfertőzve. Tudnám pontosan, hogy senki nem fertőz meg engem, hiszen a többiek egészségesek de nem érdekel hogyha ők megfertőződnek. Mit érdekel az engem? Pontosan ez az ami történik, most az emberi társadalmakban Amerikában, Izraelben, Európában és mindenhol máshol. Mindenki csak magára gondol, semmilyen felelősség érzetünk nincs egymás felé. 

Csak akkor kezdünk el a helyes utat járni, amikor otthon ülünk, anélkül,  hogy az orrunkat kidugnánk, mivel félünk attól, hogy megfertőzünk másokat, és többé nem gondolunk magunkra. A koronavírus egy ilyen változáshoz vezet el majd minket, és a vírus addig nem tűnik el, ameddig ez a változás el nem kezdődik. A vírus arra kényszerít majd minket, hogy arra gondoljunk hogyan ne károsítsuk, fertőzzük, bántsuk a másikat. Azaz félni fogunk attól, hogy nehogy másokat bántsunk, másoknak kárt okozzunk és ezért választjuk azt, hogy inkább otthon maradunk.

A koronavírus azt érezteti velünk, hogy mi egy integrális világban élünk, ahol csak akkor maradhatunk egészségesek, hogyha mindannyian betartjuk a kölcsönös garancia feltételeit.

Ez még nem minden, de ez az első szükséges lépés, annak érdekében, hogy elkezdjük a korrekciót.

Akkor majd nem lesz többé szükség megszorításokra, mint például az országok közötti  lezárt határokra, a kötelező két méter megtartására, vagy maszkokra, senki nem lesz kötelezve, hogy bármit meg kelljen tennie. Végülis mindenki gondoskodni fog a másikról és mindent megtesz azért, hogy mások egészségesek maradjanak.

Mélyebben bele kell tekintsünk ennek a vírusfertőzésnek a lényegébe, mivel az megmutatja nekünk, hogy ez nem egy biológiai betegség, hanem egy spirituális állapot amitől szenvedünk, azaz egyenlőre rossz viszony van közöttünk, és hiányzik a kölcsönös garancia amit egymásért vállalunk. Annak érdekében, hogy egy ilyen kölcsönös garanciát, kölcsönös gondoskodást fenntartsunk, szükségünk van a Felső Fényre.

Ennélfogva a koronavírus az felülről érkezett, és felébresztett minket azért, hogy a figyelmünket fölfelé fordítsuk, és kérjük a Felső Fényt, hogy korrigáljon minket, és megadja nekünk az egymás iránti felelősségérzetet, amellyel egyelőre nem rendelkezünk. Akkor majd, elkezdünk gondoskodni, aggódni mások felől, hogy nehogy kárt okozzunk nekik, hanem azt keressük majd, hogyan tudjuk őket segíteni, hogyan lehetünk hasznosak számukra. A kölcsönös garancia az a legnehezebb, az összes erőfeszítés között, mivel ez a korrekció elsődleges része.

Nekem másokra kell gondolnom, részt kell vennem az ő életükben, gondoskodnom kell róluk, éreznem kell a vágyaikat, meg kell értsem, hogyan segíthetek másokat, hogy közelebb kerüljenek a Teremtővel való összeragadáshoz, és összeolvadjanak a Felső Erővel.

Ezek nagyon magasztos koncepciók, melyek a Adam HaRishon lelkének korrekciójához tartoznak. De mi efelé közeledünk, napról-napra mind megértésben mind érzésekben.

Az emberek egészsége, az egységükön és kölcsönös garanciájukon a múlik. Mindenki felelős felebarátja egészségéért, és mindenkinek biztosítania kell, hogy a másik egészséges marad. Ilyen módon megszabadulunk majd a koronavírustól mivel azáltal, hogy így cselekszünk mi az egység integráció felé irányulunk, a kölcsönös garancia felé haladunk, ahogy egy közös integrál edényt építünk.

Mi akkor teszünk majd ilyen lépéseket, amikor már mindenki azért aggódik, hogy hogyan ne fertőzze meg a többieket és nem pedig arról, hogy ő maga hogyan ne fertőződjön meg. Azaz a gondolataink iránya meg kell, hogy forduljon és az értelmünk számításaink ugyancsak ellentétessé kell, hogy váljanak.

Ugyanis, a kölcsönös garancia azt jelenti, hogy én nem gondolhatok magamra tovább, és nem is kell, hogy magamra gondoljak, mivel mindenki más rám gondol. Nekem, pedig a többiekre kell gondolnom, legalább a tízesemre. Így, akkor képesek leszünk mindannyian kölcsönös garanciával létezni, mely fokozatosan kiterjed, majd az egész világra, és akkor a Teremtő megjelenik közöttünk és korrigál minket.

A kölcsönös garanciát együtt kell elfogadjuk most és mindörökre. Egy garancia természeténél fogva nem létezhet megszorításokkal bármilyen feltételekkel, hiszen az a szereteten alapul. A szeretet az nem kompatibilis megszorításokkal, feltételekkel.

A jó létünk a kölcsönös garancián múlik, mivel ez a korrigált rendszer legalapvetőbb törvénye. Annak érdekében, hogy egészségesek legyünk az embereknek egy olyan “testekben” kell élnie, melyek korrekt módon kapcsolódnak össze egymással, és a korrekt kapcsolat az emberi társadalom összes tagja között a kölcsönös garancia, ahol mindenki, mindenki másra gondol, és mindenki másnak csak jót akar. Így össze kell gyűjtsük az egyelőre törött, szétszéledt részeket, és azokat egyetlen “egészséges testbe” kell összekapcsoljuk.

Amikor a kapcsolat és a garancia az összes rész között megjelenik, ebben a “tökéletes testben”, akkor elkezdjük majd az új életet érezni ebben a “testben”, és nem a jelenlegi, mostani, “beteg létezést” érezzük majd, ahol a “test darabokra van szaggatva”, és a “darabok szét vannak szóródva”. Hanem, majd egy új életet érzünk, ahol a Felső Fény kering a “testen” belül, és kitölti az összes részét. Ez azt jelenti, hogy el kell érjük a korrekciót és ezzel együtt az örökkévaló és tökéletes életet.

[265533]
From KabTV’s “Fundamentals of Kabbalah,” 5/30/20
Forrás: https://laitman.com/2020/06/mutual-guarantee-now-and-forever/

25 jún 2020

Egy újfajta kapcsolat felé

Baal HaSulam, Beszéd a Zohár befejezésének alkalmából: „Ezt mondták bölcseink: „Minden cselekedeted legyen a Teremtőért!”, azaz, „Törekedj Dvekutra (összetapadásra) a Teremtővel! Semmit ne tégy, ami nem segíti elő a Dvekut elérését. Ez annyit tesz, hogy minden tetteddel adakozz felebarátodnak, és keresd az ő hasznát. Ha ezt megteszed, formaegyezésbe kerülsz a Teremtővel. Mivel, az Ő minden cselekedete, a mások felé való adakozás és mások előnyeinek a biztosítása, ezért a te összes tettednek is, adakozónak és a többiek előnyére irányulónak kell lennie. Ez a teljes Dvekut.

És kérdezhetjük erre: „Hogyan szólhat az ember minden cselekedete arról, hogy a többiek számára legyen előnyös? Hiszen mindenkinek fenn kell tartania magát és családját.”

Kérdés: Azt állítjuk, hogy vannak szükségtelen gazdasági ágazatok, szükségtelen foglalkozások és az általunk termelt fölösleg, hamarosan el fog tűnni. Hogyan viszonyuljon az ember ehhez a helyzethez? Milyen módon hasznosítsa önmagát, ha szakmája fölöslegessé válik?

Válasz: A természet négy szintből áll: kövületi, növényi, állati és emberi. Mi a különbség az állati és emberi természet között? Hiszen testünk felépítése alapján nyilvánvalóan állatok vagyunk, azzal az apró kiegészítéssel, hogy meghatározott társadalmi közeget alkotunk, ahol biztosítunk bizonyos feltételeket önmagunknak. 

Nem élhetünk csak a bőrünkben, muszáj öltözéket viselnünk. Nem ehetjük a természetben készen talált dolgokat, muszáj valahogy feldolgoznunk, megfőznünk ezeket. Betegségeinkre mindenféle gyógyszereket szedünk. Azaz, noha az ember fejlettebb, mint a hozzá legközelebb álló állati fajok, ugyanilyen mértékben, sőt még jobban is jellemzőek rá a hibák, hiányosságok. 

Ha az állatok viselkedését vizsgáljuk, látható, hogy kiterjedt társas kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyeket nem értünk teljes egészében.

Az ember nem kommunikál hasonszőrű társával. Csak saját érdeklődési területei, például a labdarúgás vagy hasonló dolgok, foglalják le. Általában véve elmondható, hogy minden előrébb való számára, mint kapcsolatai fejlesztése.

Mind a kölyök, mind az ivarérett állatok idejük nagy részét kapcsolataik, közös játékaik, stb. fejlesztésének szentelik. Ez óriási hiányosság az embernél, aki bármit szívesebben csinál, csak ne kelljen másokkal találkoznia.

Szenvedünk, mivel nem vesszük górcső alá helytelen viszonyulásainkat, és nem kerülünk közelebb egymáshoz rossz kapcsolataink felett. Nem tesszük, amit a természet szükségesnek tart.

A rendelkezésünkre álló idő száz százalékát, totál felesleges dolgokkal töltjük. Például napi tíz órát dolgozunk, miközben a természet programja két-három órát ír elő. 

De akkor mit tegyünk a fennmaradó időben? Az állatok kapcsolataikat ápolják. Együtt pihennek, sütkéreznek, barangolnak, vagy ülnek a fán. Mit teszünk mi? Nem ismerjük a szabadidő fogalmát, holott ez nem „szabad” idő, hanem a természethez és egymáshoz fűződő viszonyaink tisztázására kiszabott időkeret. Mindebből az következik, hogy siralmas állapotba navigáltuk magunkat.

Körültekintően végig kell gondolnunk, és döntenünk kell arról, milyen módon fogunk élni, amikor a mostani globális, integrál jellegű, és komplex vírus visszavonul, és lehetőséget ad számunkra, hogy új módon kerüljünk közelebb egymáshoz.

A természet integrál rendszert alkot, egyetlen lépése sem esetleges, minden eleme, a természet gondoskodása alatt áll. Ezért minden, ami most történik, azzal a szándékkal megy végbe, hogy még tisztábban írja körül a részek közötti interakció jellegét.

Minden a még nagyobb fokú interakció irányába halad. Figyelnünk kell arra, amiben nem felelünk meg a természetnek, és a jobb és helyesebb kapcsolatok felé kell törekednünk. Remélem, hogy az emberiség rövidesen készen áll erre a feladatra.

[265155]
KabTV’s “Kabbala Alapjai” 20/04/12
Forrás: https://laitman.com/2020/06/toward-the-new-relationship/

22 jún 2020

Vándorlás a sivatagon át

Emlékeznünk kell, hogy az egoizmust felülről kaptuk, az egoizmus feltárása pedig, magától a Teremtőtől származik. Ezért szükséges módszeresen dolgozni rajta minden pillanatban, egy növekvő mértékben, és nem arra várni, hogy az önzés egyszerűen eltűnik. Éppen ellenkezőleg, ahogy haladunk előre, egyre nagyobb mértékű ego, ostobaság, kegyetlenség és arrogancia fog feltárulni, amivel foglalkozni kell.

Hozzá kell szoknunk ehhez, és nem szabad csalódottan feladni, kikapcsolni a számítógépet, egyszerűen csak folytatni kell, ha szükséges négykézláb kell a cél felé mászni. 

A barátaim pedig segíteni fognak nekem, én pedig nekik, mert ők és én egyek vagyunk. Minden úgy van elrendezve, hogy mindig előre haladunk, ha megpróbáljuk kiegészíteni egymást. Amikor segíteni akarok a társaimnak, és ők pedig nekem, akkor -még ha egyikünknek sincs elég ereje ehhez- találunk egy közös erőt, az egységünkben.

Ez a közös erő mindannyiunkon belül van, mert egyikünkben sem lehet egyedileg, semmilyen erő! Hiába vagyunk tízen, egyikünkben sincs igazi erő. Azonban mivel össze akarunk kapcsolódni, hirtelen feltárjuk a köztünk levő erőt. Ez az erő maga a Teremtő, amely a kapcsolatunk ereje. Ezt az erőt képesek leszünk a sajátunkként használni.

Valójában mindannyian kimerítettük az erőnket, elértük a teljes nulla szintet, ami a lehető legjobb feltétel az előre haladásra, viszont senki nem teheti meg, hogy egyszerűen kikapcsolja a képernyőt, és otthagyja a csoportot. Mivel ebben az állapotban kezdődik a köztünk megnyilvánuló erő feltárulása, ami a Teremtő. Önmagunkon belül természetesen nincs erőnk, de a kapcsolatunk jelentős erőt adhat a számunkra.

Ezért pontosan a csalódottság, a félreértések és a reménytelenség miatt kell támogatnunk egymást, és a fáradságunk ellenére erőfeszítést kell tennünk, mert közeledik a Teremtő feltárulása. Ezt a munkát nevezzük a sivatagban való bolyongásnak, amiből származik majd az adakozás ereje. A sivatagon áthaladva felemelkedhetünk a Malchut szintjéről a Bina szintjére. 

[265582]
A Napi Kabbala Lecke első részéből 20/05/03   
Az angol blog URL: https://laitman.com/2020/06/trek-through-the-desert/


14 jún 2020

Túlélni ezen a világon

Kérdés: Hogyan magyarázhatom el az embereknek, hogy meg kell változniuk ahhoz, hogy túléljenek, és ne elvesszenek ebben a világban?

Válasz: Csak egy  mód van – a természethez hasonlóvá válni a lehető leghelyesebb módon,  amennyire lehetséges integrálódva kölcsönös kapcsolatra lépni, minden emberrel, vagy legalább a kis csoportoddal.

A Kabbala tízes csoportokra oszt, és amikor a tízesben a helyes kapcsolatokról tanulunk, lassan megformáljuk azokat, és a tízesünk a társadalmat megformáló egységgé válik. A teljesen korrigált emberiség ezekből az egységekből fog állni.

Fokozatosan ezt meg kell tennünk, vagy önként terjesztve az egyenlőségen alapuló integrál kapcsolatok ideálját, vagy a virusok hatására kezdjük el ezt megtenni. Ellenkező esetben nincs módunk túlélni.

Ez ma a feladat. Vagy különféle vírusokat látunk majd az utunkon a koronavíruson kívül, amelyek kikényszerítik a társadalom átalakulását.

KabTV’s “Kabbala Alapjai,” 20/04/12
[265521]
Forrás: https://laitman.com/2020/06/to-survive-in-this-world/ 

14 jún 2020

A Tízes, a Teremtő hegedűje

A Teremtő az abszolút jóság, amely nem változik, és feltárja magát nekünk, mint az abszolút jót képező Erő. Fejlődésünk során megfigyeléseink, és vágyaink megváltoznak, ezért mondjuk, hogy a Teremtő változik.

De a valóságban, a változások csak bennünk jelennek meg. Ezért ahhoz, hogy feltárjuk a Teremtőt, el kell jutnunk ahhoz, hogy formaeggyezésbe kerüljünk Vele annak érdekében, hogy megfeleljünk az Ő tulajdonságainak.

De hogyan válhatunk hasonlóvá a Teremtőhöz, ha mind egoisták vagyunk? Egoisták maradunk, de az egoizmusunk fölött egyesülnünk kell a kölcsönös adományozás, egység és szeretet kötelékeivel, természetes visszautasításunk ellenére. Olyanok vagyunk, mint egy hangolatlan hangszer, amelyet be kell hangolni annak érdekében, hogy helyes dallamot lehessen  megszólaltatni rajta.

Dávid király hegedűjéről írták, hogy a falon lógott, és egy ponton, azaz egy különleges állapotban, önmagától kezdett el játszani. A csoportnak olyan kapcsolatot kell elérnie a barátok között, amely a Teremtőhöz hasonló formát ér el. Bár mindenki egoista marad, azonban átlép az egoizmusán, és eggyesül többiekkel oly módon, hogy kapcsolatuk formája, megegyezzen a Teremtő formájának tökéletességével. 

Ekkor a Teremtő feltárja magát köztünk. A Teremtő nem a csoporton kívül tárul fel, hanem kizárólag a csoport belső kapcsolataiban. Amennyiben a tíz barát a megfelelő kapcsolat és a kölcsönös adományozás érdekében irányozza be magát, akkor a Teremtő feltárul és elkezd a “hegedűjükön” játszanit. Ez a Teremtő kinyilatkoztatása a teremtett lények felé.

Gyakorlatilag ezért kell a tízesben, a munkát, hatékonyan összekapcsolódva végezni, törekedve, hogy elérjünk egy olyan formát, és a kapcsolati szellemet, amely hasonló a Teremtőhöz. Természetesen fokozatosan haladunk előre, 125 “lépcsőfokon” egyre pontosabban irányulva.

Így elérjük a Teremtő teljes kinyilatkoztatását a közös Kli- ben(edényben), a HaVaYaH-ban , ahol „Ő egy és a neve, egy”. Azaz a HaVaYaH, a tízesünk, a helyesen összekapcsolódott tíz szfíra, amelyeken belül az összes al-szfíra is teljes egységben van, egyezésben a Teremtő természetével az abszolút adakozással. 

[264917]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-ten-is-the-violin-of-the-creator/

06 jún 2020

Az ember egyetlen bűne

Kérdés: Miért mondják az eredeti források, hogy az ember egyetlen bűne az, amikor nem kéri a Teremtő segítségét?

Válasz: Ha teljesen a Teremtőben vagyunk, teljes mértékben hozzá vagyunk kötve, kivétel nélkül, tőle kapunk, függetlenül attól, hogy milyen vágyakkal és szándékokkal rendelkezünk, még a legnyersebb és legdurvább szándékokkal is, mégis minden megmarad a számunkra, hogy állandóan és céltudatosan tudjuk a Teremtő felé fordulni. akkor csak nekünk kell állandóan, céltudatosnak maradni. Hozzá kell fordulnunk, hogy megváltoztasson minket, és közelebb hozzon Önmagához, és feltárja, mit kell tennünk Őérte

Vagyis a bűn nem abban rejlik, hogy tettem valamit egy másik emberrel, vagy a Teremtővel, hanem abban, hogy nem kértem a Teremtőt, hogy adjon erőt arra, hogy tudatosan forduljak Hozzá, tudatosan érzékeljem amit Tőle kapok.

Kérdés: Tehát amíg öntudatlanul élek, akkor elvileg nincs mit tőlem követelni? Mert semmit sem lehet megkérdezni egyetlen állattól sem…

Válasz: Persze.

[262304]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/mans-only-sin/

03 jún 2020

89 queries in 0,434 seconds.