Megjegyzés: Számos kísérlet mutatja, hogy a növényeket gondozó ember, mennyire befolyásolja gondolataival azokat.
Válaszom: Egy ember nemcsak a növényekre és állatokra, hanem a kövekre is hatással van. Csak még nem tudjuk megvizsgálni ezt.
Olyan abszolút összefüggés, és olyan abszolút kölcsönhatás van a teremtés minden része között, hogy ha látnánk ezt az erőhálózatot, azt tapasztalnánk, hogy ebben az erőrendszerben csak mi emberek vagyunk negatív, káros elemek.
Sem az anyag élettelen, sem a vegetatív, sem az élő formáinak nincs szabad akarata, nincs bennük egoizmus. A természet által beléjük ágyazott törvények szerint léteznek. Az emberek azonban szabad akaratuknak és önzésüknek köszönhetően a természet egyetlen káros részévé válnak.
Kérdés: Hol van itt az ember szabad akarata? Az állatok ösztönök, és emberek a kapni akarás alapján cselekszenek, és hogy másokat kihasználjanak?
Válasz: A szabad akarat ma kezdődik, amikor meggyőződünk arról, hogy korábbi utunk hibás volt. Ugyanakkor feltárul bennünk a vágy valami magasabb felé, a vágy, hogy ezen világ mögé, fölé emelkedjünk. Ennek a „magasabbnak” kell feltárulni előttünk.
Ebben a Kabbala segít. Csak így tudjuk kijavítani magunkat.
Kérdés: Gyakran említi, hogy a szeretetnek és a gyűlöletnek párhuzamosan kell léteznie, és a szeretetnek le kell fednie a gyűlöletet. Mit jelent ez?
Válasz: Azt, hogy amikor a Kabbala gyakorlata szerint, a minőségeinknek megfelelően emelkedést élünk át, a szeretet és gyűlölet helyet cserélnek és kölcsönösen segítik egymást, mint amikor a jobb és bal láb is egymást támogatja gyalogláskor.
Ebből következik, hogy minél erősebb a szeretet érzése, annál intenzívebb a gyűlölet, és ebből kiindulva még nagyobb szeretethez, és még intenzívebb gyűlölethez emelkedünk. Ez ismétlődik folyamatosan.
Kérdés: De hogyan lehetséges, hogy ez a két érzés egy időben létezik?
Válasz: Miben foglaltatik benne ez a párhuzamosság? Az történik, hogy összehúzódással, szűrővel és fölé emelkedéssel korrigáljuk az úgy nevezett vaskosságunkat (gyűlöletünket, ellenkezésünket). Tehát a két érzést mindig egyensúlyban tartjuk, de mindkettő a mi ellenőrzésünk alatt áll. Nem mi engedelmeskedünk nekik, hanem ők nekünk.
Kérdés: Tehát nem egy időben történik? Ha szeretek, mégis csak ez a szeretet az, ami dominál?
Válasz: Te, csakis te vagy, aki egyik érzést a másikra váltod, így hozod létre a váltakozást, hogy a jobb és a bal ismételt cserélgetésével tegyél egy lépést előre.
Kérdés: Két erő létezik a természetben. Hívhatjuk őket szeretetnek és gyűlöletnek, jónak és gonosznak, plusznak és mínusznak, a vonzás és taszítás erőinek. A harmóniát a köztük lévő egyensúly teremti meg. Kijelenthetjük, hogy a szeretet tulajdonképpen a két erő közötti harmóniát jelenti?
Válasz: Kölcsönös kiegészítést jelent. Az embernek egyszerűen meg kell bizonyosodnia róla, hogy ha szeret valakit, azt adja neki, amit a másik akar, és ebből öröme lesz. S ez fordítva is igaz..
Kérdés: Gyakran használja a „kapcsolat” és „szeretet” szavakat, és úgy tűnik, nem is kíván ezen változtatni. Minden alkalommal egy kicsit mást ért a szavak alatt?
Válasz: Igen. Minden alkalommal új árnyalatok jelennek meg. Amikor kimondom a „szeretet” szót, mindig egy újfajta kitöltöttséget érzek.
Kérdés: Hogyan sajátíthatjuk ezt el?
Válasz: Kizárólag az érzéseken keresztül. Már említettem, hogy a szeretet és a gyűlölet érzékszervi kategóriák, amikkel nem él a Kabbala. Ez a tudomány tisztán fizikai meghatározásokat használ.
A szeretet a vonzás ereje, a gyűlölet a taszítás ereje. Mindkettőt mérni is tudjuk.
Két hét múlva egy Virtuális Kabbala Kongresszust rendezünk. Ez nem lesz egy egyszerű kapcsolat, amit ott elérhetünk egymás között, mivel ennek a szintnek az előkészítése a Teremtés kezdetén, milliárd évekkel ezelőtt megkezdődött. Ezek ráadásul csak az anyagi világra vonatkozó évek, ezt megelőzően spirituális cselekedetek sora irányult ennek a kapcsolatnak a kiépítésre, a spirituális világokban. Végezetül eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol elkezdtük érezni az edények törését, a kapcsolattal ellentétes minőséget annak érdekében, hogy eljuttasson minket ez is a kívánatos szintű kapcsolathoz.
Kijelenthetjük, hogy ebben a pillanatban a legalacsonyabb szintű kiinduló ponton vagyunk, amelyből a folyamatos felemelkedés kezdődik a Teremtés programjával egyezésben, amely a teremtés céljához vezet minket, ami mindannyiunkat egyesít a Teremtővel. A teljes világmindenség, az összes világ, valamennyi csillag és galaxis, egyetlen egységpontban áll kapcsolatban egymással, és nekünk ezt a pontot kell elérnünk.
Az ehhez a célhoz vezető út első állomása, a két hét múlva megtartandó Virtuális Kongresszus. Úgy tűnhet, ez nem annyira fontos, de fel kell ismernünk, hogy a fontosság mértéke a korrigálatlan, önző vágyaink mértékével vannak összhangban. Tény azonban az is, hogy az egységre irányuló vágy ebben a különleges időszakban a kongresszuson résztvevő több ezer ember között, önmagában rendkívül fontos.
Ez az első kongresszus, ami a Korona Vírus időszakában kerül megrendezésre. Februárban lebonyolítottuk az éves világ kongresszusunkat, pontosan a karantént megelőzően. Olyan volt ez, mint amikor valaki éppen elkapja a már induló vonat utolsó kocsiját és felszáll rá. Megtartottuk a kongresszust és az ajtó becsapódott mögöttünk.
Most elkezdtük átszervezni a működési rendszerünket a Korona Vírus időszaka miatt. Átment rajtunk a járvány első hulláma, és megértettük, miről is szól ez. Az emberiség azonban nem érti még, mi történik valójában. A járvány nem múlt el, halad előre, mint a fejlődés gőzhengere, és új formát ad az emberiségnek.
Ez a hatalmas úthenger pontosan felettünk gördül át, és bele fog döngölni minket a földbe, ha csak ilyen formában vagyunk képesek egymáshoz tapadni. Ne várjuk meg tehát a fejlődésünk megcsúszását és térdre esését, hanem cselekedjünk a saját számlánkra. Olyan, mint amikor a rossz gyereket az anyukája megbünteti, hogy megfelelően kezdjen viselkedni. Akkor a gyereknek nincs más kiútja a reménytelenségből, engedelmeskednie kell. A mi esetünkben is a Korona Vírus pontosan ilyen kényszert jelent a számunkra.
Fel kell emelkedni ahhoz az állapothoz, ahol megérthetjük, hogy a Természet Anya – azaz a Teremtő – mit vár el tőlünk, mibe kell beleegyeznünk, és mit kell elfogadnunk.
Azt akarjuk, hogy ez az első kongresszusa az új korszaknak, új állapotba emeljen bennünket, de nem úgy, ahogy ezt megelőzően egy asztal körül ültünk, beszélgettünk, étkeztünk és össze-ölelkeztünk. Nem kell mindent elutasítanunk, csak mert nem ülhetünk egy teremben, és nem térhetünk vissza a múltba. Az elmúlt, örökre. Minden újat hálásan kell fogadnunk, és megértéssel kell megvizsgálnunk.
Az új állapotok, még erőteljesebb kapcsolatot követelnek tőlünk. Ahogy látjuk az anyagi világban a változásokat, amilyen módon azok megjelennek, csak azért, hogy ráébresszenek minket a nagyobb, belső kapcsolatok szükségességére, hogy a külső formák ne zavarhassanak minket össze, ne adhassák meg annak az illúzióját, hogy már összekapcsol minket a tény, hogy több ezer ember ül fizikailag egy helyen.
Most nincs meg a lehetőség ilyen találkozókra, Nem ülhetünk egy teremben, még csak nem is törekedhetünk fizikai találkozókra. Nekünk spirituálisan kell összekapcsolódni, egy emberként, egy szívvel. Ezért ez egy teljesen új kongresszus, egy új korszakban. Semmi nem lesz ebben, az elmúlt kongresszusokból, ez egy új szint, új megközelítéssel, új hozzáállással. Úgy kell erre a kongresszusra tekintenünk, mint egy spirituális szintre, ahova fel kell emelkednünk.
Én mindenkivel össze akarok kapcsolódni, de hol és hogyan? A spirituális szintre emelkedéssel a spirituális hely, ahol a kongresszus valójában bonyolódik, a Teremtőn belül van. Be kell lépnünk erre a helyre, és ezen a helyen akarnunk kell létezni, egyesülni egymással a Teremtőn belül. A Teremtő egyik neve, „a Hely (Makom)” és mi pontosan itt rendezzük meg a kongresszusunkat, ahol mindenki együtt lesz annak érdekében, hogy támogassuk egymást, a Teremtővel való összeolvadásban, azon a szinten, ahol az első, spirituális lépés vár ránk.
Nem tudom átadni az érzéseket, amik a szívünkben vannak. Reméljük, hogy együtt felfedezzük ezeket az állapotokat és érezni fogjuk a kapcsolatot egymás között, a Teremtőn belül, ezen az első, új korszakot nyitó Kabbala Kongresszuson.
Kérdés: Kész vagyok hinni, hogy “Nincs Más Rajta kívül”. De hogyan láthatom a Teremtőt? Nincs rá lehetőség.
Válasz: Hogy érted, hogy nincs rá lehetőség? Van. A Kabbalát tanulod, hogy megismerd a Teremtőt.
A látás nem feltétlenül a szemeddel való látást jelenti. Sok különféle dolog és jelenség létezik a világon, amelyeket nem látunk, de érzünk. Ezért olyan érzéket kell kifejlesztenünk, amely az anyagunk felett van, és akkor érezhetjük a Teremtőt.
A Teremtő egy mező. Például érzed a mágneses teret? Nem. De ha lenne egy olyan eszközöd, amely érzékeli ezt a mezőt, akkor éreznéd. A Teremtő is egy mező, de mindent magába foglal!
Annak érdekében, hogy érezd Őt, egy speciális érzékszervet kell kifejlesztened, egy speciális eszközt, amely érzékeli ezt a mezőt, majd látni fogod, hogy a Teremtőnek nevezett tulajdonság mindent kitölt.
A Kabbala Bölcsessége ezzel foglalkozik, és mindenki számára lehetővé teszi, hogy felfedje a Teremtőt.
Kérdés: Ha egy közösségben elérjük a kölcsönös garancia szintjét, és formaegyezésre lépünk a Teremtővel, az adott közösségben, akkor nem veszítjük el a szabadságunkat egyénként egy ilyen fajta társadalomban?
Válasz: Nem veszítünk el semmit, mivel a folyamat során látni fogjuk, hogy egyáltalán nem vagyunk szabadok. Anélkül ural minket az egoizmusunk, hogy bármit kérdezne tőlünk, és erővel rávesz bennünket, hogy bármely pillanatban akaratának megfelelően cselekedjünk.
De ha belátjuk, hogy egoizmusunk az úr, és fölé emelkedünk, átvehetjük a kontrollt, és ezzel a kontrollal visszakaphatjuk magunkat, és kezünkbe vehetjük sorsunkat.
Ami a legfontosabb, elkezdjük érezni, hogy nem egy egoista, állati testben élünk, hanem felette, és így azt érzékeljük, hogy örökké létezünk a tökéletes térben. Még ebben a világban el kell jutnunk ehhez a tapasztalathoz. Ahogy az idézet szól: „Lásd meg a valódi világot, még az életed ideje alatt!”
A Kabbala szerepe ebben áll – hogy megadja az embernek, annak lehetőségét, hogy állati természete fölé emelkedve elérje az emberi szintet. Az ember pedig olyasvalaki, aki időn kívül, az örökkévalóságban él. Az idő kizárólag az ásványi, növényi és állati organizmusok esetében van jelen, de Ádám szintjén már nem létezik. Ott már, ahhoz hasonlóan, ahogy Einstein is megállapította, minden egy másik dimenzióba tart.
Akkor lehetséges feltárni a Teremtőt, ha valaki a megfelelő csoportban van, együtt tanul velük Kabbalát, és elkezdi követni a Teremtő feltárulásához vezető szabályokat. Gyakorlatilag a Kabbala tudománya, a Teremtő feltárásának a tudománya, az ember számára ebben a világban.
Kérdés
Miért tekinthető a Kabbala tudománynak, és nem csak egy tanítás?
Dr. Laitman
Mivel fokozatosan az emberi természeten keresztül feltárjuk azt, ami körülvesz bennünket, a teljes ásványi növényi és állati szinteket. A körülölelő természet átfogó tanulmányozása tudományos alapon válik lehetségessé.
Miket tártak fel a földi tudományok a számunkra, mint a fizika, kémia, biológia, zoológia, botanika?
Ezek felfedezték a teret körülöttünk és hogy ezt a teret milyen módon töltik ki ásványi, növényi és állati testek.
A Kabbala azonban nem csak azt tárja fel, amit látunk, érzünk, hanem a jelenségek mögött álló erőt is, amit Teremtőnek neveznek. Akkor majd elkezdjük megérteni, hogy minden miért úgy van elrendezve, ahogy.
Látogasson el a Kabbala Akadémiára! Számos tanulóanyagot és információt talál a Kabbaláról, valamint részt vehet a Kabbala rejtelmeit feltáró bevezető leckesorozaton.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
