Kérdés: Ellenőrizhetem magam, hogy teljesítem-e a kölcsönös garanciát? Vagy csak a barátaim képesek erre?
Válasz: A csoport felmérheti, hogy teljesíted-e a kölcsönös garanciát vagy sem. Ezt nem teheted meg magad. Csak a csoporton belüli kapcsolatod teszi lehetővé, hogy érezd, mennyire vagy a kölcsönös garanciában.
Kérdés: Hogyan lehetek biztos abban, hogy a kölcsönös garancia hajója jó irányba halad?
Válasz: Abból, amit a barátaidban érzel. Ha úgy érzed, hogy felvidíthatod, összekapcsolhatod, a cél felé irányíthatod, inspirálhatod őket, akkor ez alapján vonsz le következtetéseket.
Ha meglátod tetteid eredményét a barátaidon, akkor biztosan jelezni fogja ez neked, hogy helyesen cselekszel-e, és milyen mértékben.
A Zohar mindenkinek, Ki Tisa fejezet, 54. pont: A barátok váljanak hasonlóvá egymáshoz, és ne hibáztassák egymást, hogyha a szeretet hiányzik belőlük, hanem hibáztassák a saját értékeiket, az Ábrahám, Izsák, és Jákob állapotainak irányába, melyet a Kabbala HGT-nak nevez.
A Hesed, Gevurah és Tifferet három alapvető Felső Erő, amely a lélekben létezik. Nincs kontrollunk felettük. Csak kisebb-nagyobb haszonnal használhatjuk fel magunk számára.
Ha helyesen alkalmazod ezeket az erőket, melyeket ősatyáknak nevezünk, a jobb, a bal és a középső vonalaknak nevezett erőket, akkor a magad részéről megvalósítod őket: Netzach, Hod és Yesod.
Helyes megvalósításukkal a lélek világos felépítését kapod, amelyben feltárod a Felső Fényt, a Felső Irányítást, a Felső életedet, a Felső Célt.
Valójában a világegyetem teljesen más szintjéhez társítod önmagad, nem a fizikai szintünkhöz, ahol mindent fizikai, állati testeden keresztül érzékelsz, hanem a lelkeden keresztül fogsz érzékelni. Akkor ebben a lélekben maradsz.
Addig élsz a testedben, amíg létezik, de ha felfedezed magadnak a következő fokozatot, akkor mintha két csatornában léteznél egyszerre: a testben és a spiritualitásban.
Az ember célja a földön, hogy eljusson létezésének következő, egó fölötti szintjére. Tapasztaljuk, hogy az egó zsákutcába vezetett minket.
Miként érjük el ezt az új szintet? Erre tanít meg minket a Kabbala bölcsessége, ami azt mondja, hogy az összes hiedelem, szokás és vallás fölé kell emelkednünk. De az az érzésem, hogy addig is, amíg ez bekövetkezik, az emberiség komoly változásokon fog átesni.
Fokozatosan válik meggyőződésévé az emberiségnek, hogy szükséges eljutni a létezése következő szintjére. Felmerül azonban a kérdés: „Hogyan egyszerűbb az elérés? Ha sokan (milliárd), vagy ha kevesen (milliók) vagyunk?”
A Kabbala szerint nincs jogunk, hogy szabályok közé szorítsuk a tömegeket. Csak a minket kontrolláló Felső Erő elérésével kell foglalkoznunk, hogy minél jobban megismerjük és érintkezésbe lépjünk vele. Ezt az Erőt hívjuk „Természetnek”.
Az integrál, globális természetnek nem csak a mi világunk a része, hanem olyan más formák is, amelyeket nem ismerünk. Nem értük el ezeket, mert egoista érzéseink és világnézetünk erősen bekorlátoz minket. Az emberiség célja a teljes Világegyetem elérése.
Hogy ezt a célt teljesítsük, sok emberre van szükségünk, hogy ezt az óriási és bonyolult feladatot a lehető legapróbb szeletekre daraboljuk fel, hogy mindenki dolgozhasson a saját részén, majd a végén összeilleszthessük a darabokat.
Mindebből kiindulva, nem pártolom, hogy bárkit is elpusztítsunk. Erre gondolnunk sem szabad. Inkább azon szükséges törni a fejünket, hogyan állítsuk az embereket egyénenként és közösségileg is a Felső Fény keresésének és a Őhozzá való hasonlatosság kialakításának irányába.
[279682]
A KabTV „A XXI. század kihívásai” című műsorából, 19.04.24.
Ha rájössz, hogy döglött lovon ülsz, a legjobb, amit tehetsz, hogy leszállsz róla. (Dakota bölcsesség)
Kérdés: Mit mond Önnek ez a szólás?
Válasz: Számomra ez azt jelenti, hogy az életem során, olyan eszközt választok a haladásra, amely a halálba vezet engem, amely önmagában, kiinduló forrásában és paradigmájában halott. Ki kell szállnunk belőle.
Kérdés: Mi ez tulajdonképpen? Valójában végig az egómat lovagolom meg?
Válasz: Úgy vetjük bele magunkat az életbe, hogy megpróbálunk elérni bizonyos célokat, lehet, hogy ezek közt vannak számunkra nemesek, magasztosak, nagyszabásúak. S mindeközben lassacskán rájövünk, hogy a lovunk megdöglött.
Kérdés: Ez alapján mit jelent az, ha élő lóra ülök?
Válasz: Akkor lovagolok élő lovon, ha mind én, mind a ló úgy érzi, hogy egy cél felé haladunk, ez a cél az élet. S amikor felfedezem, hogy az eszköz amelyre rávetettem magam (egoizmus) halott, ez mindent megöl maga körül, majd végeredményül önmagát is, akkor le kell szállnom róla.
Kérdés: Azt mondta, hogy „a cél felé kell ugratnunk”. Milyen okból?
Válasz: Bármi, amit el akarok érni az életben, lényegtelen, hogy mi az. Biztosítanom kell, hogy az önzés ne vezessen engem félre, egy teljesen ellentétes irányba. S ha erről meg vagyok győződve, akkor már egy élő lovon ülök.
Kérdés: Azonnal, automatikusan?
Válasz: Nem automatikusan, fel kell tárnod, hogy ez mi, és hogy amikor lovat váltasz, ne fordítva ülj rá, arccal a farka felé.
[287261]
A KabTV „Hírek Dr. Michael Laitman-nal” című műsorából 21/05/08
Megjegyzés: Ha az ember jelen van az általános rendszerben, akkor ennek megfelelően kell, hogy a rendszer részei között meghatározott, és helyes algoritmus szerint létesült kapcsolatai legyenek.
Dr. Michael Laitman válasza: A kapcsolatok tekintetében az egyetlen helyes algoritmus, ha a rendszer minden egyes eleme azért létezik, hogy támogassa a rendszer összes elemét és saját magát. És annyit szerezzen meg, amennyi szükséges ahhoz, hogy ezt a szerepét korrekt módon beöltse.
Kérdés: Mi a viszonya a rendszer férfi és női tagjainak, azaz férjnek és feleségnek mindahhoz, amit most felvázolt?
Válasz: Férjnek és feleségnek egymás támogatását kell fókuszba helyezniük. Ezen kívül pedig azt, ami megszületik kapcsolatuk eredményeképp.
Kérdés: Hogyan támogathatja a nő férjét a lehető leghatékonyabb módon? Hogy nézzen ki ez a támogatás a férfi fejlődésének, spirituális céljának és a korporális világban való létezésének viszonylatában?
Válasz: Nem hiszem, hogy komoly különbség van férfi és nő, férj és feleség között. Mindkettő életét az kell, hogy alakítsa, hogy milyen mértékben értik meg létezésük értelmét. Hova kell eljutniuk? Mi életük legfontosabb része?
Ezen kell dolgozniuk. Sok alternatívát lehet itt felsorolni, de mindnek a közös cél elérésére kell irányulnia.
Kérdés: A rossz út befolyásolhatja az érzéseimet? Például én totálisan egoista vagyok, és nem akarok senkit sem látni, sem meghallani. Tehát tegyük fel, hogy a rendszer elveszi a hallásomat, a figyelmes hallgatás képességét vagy akár a látásomat, hogy figyelmesebben viszonyulhassak másokhoz, hogy szájról olvassak stb.
Válasz: Nem kell figyelned arra, hogy a rendszer mit csinál veled, mert nem tudod, miért készítették el neked mindezt. Csak később látod meg, hogy az te érdekedben történt. Mindent csak azért kell tenned, hogy megtaláld a kapcsolatot a barátaiddal, és a Kabbala bölcsességének tanulmányozásával feltárd a Felső Világot ebben a kapcsolatban.
Talán jelenleg nem érted, hogyan tárulhat fel köztetek a Felső Világ, de amikor elkezditek létrehozni a kölcsönös cselekedetek hálózatát köztetek, az a lélek edényévé válik, ami azt a helyet jelenti, ahol a Felső a Fény, a Felső Rendszer, a Felső Tudás, a Felső Érzés később feltárul.
Így kezditek el feltárni a Felső Világot a kapcsolatban, elszakadva az éntől és az általános rendszerben létezve.
Kérdés: Baal HaSulam a Béke című cikkében azt írja, hogy „Az Ő gondviselése azt parancsolta nekünk, hogy minden lehetőségünkkel azon legyünk, hogy teljes pontossággal betartsuk a mások felé való adakozás micváját (parancsolatát). Olyan módon kell ezt tenni, hogy egyik tag se dolgozzon kevesebbet annál a mértéknél, ami kívánatos a közösség boldogságának és sikerének biztosításához. Amíg ezt vonakodunk a legteljesebb módon végrehajtani, a természet büntet minket, és kitölti rajtunk bosszúját.”
Hol tud az ember rátalálni az energiára, ami az adakozás parancsának teljesítéséhez szükséges?
Válasz: Csakis a közösségen belül.
Kérdés: Létezik egy Felső terv, amely irányítja, hogy mennyit adok és kapok, nem csak fizikai értelemben, hanem a másokkal történő kommunikációm tekintetében is. Miben adhatok ehhez hozzá?
Válasz: Abban, ahogy másokhoz viszonyulsz. Az ember rendelkezik a szükséges és elégséges eszközökkel. A természet megadott nekünk mindent, sokkal inkább, mint az állatoknak, akik órákat töltenek az élelmük becserkészésével. Csak a megfelelő interakcióra van szükség köztünk és a többiek között, hogy elérjük a legmagasabb rendű célt.
Kérdés: Azt jelenti a közösségnek való adás, hogy lótunk-futunk, és teszünk valamit érte?
Válasz: Nem. Az ember a természet legszerencsétlenebb eleme. Mindig gondoskodnia kell a szükségleteiről. Egyetlen állat sem dolgozik annyit a lakhelye, élelme vagy utódai ügyében. Nekik minden sokkal egyszerűbb. Az ember a természet rabszolgája.
Csak nézd meg, hogyan élünk! Az ember 20 éves korára felnő. Mindig újabb és újabb kötelezettségei vannak. Nem tesz semmit magáért. Csak úgy tűnik neki.
Még akkor is, ha készségekkel gazdagítja magát, és azt gondolja, hogy fejlődik azáltal, hogy múzeumokat, színházakat, diszkókat és miegymást látogat – ezekre mind a közösség kötelezi őt. Valójában ezek nem a belső igényei, inkább másoktól kapja, azért, hogy beteljesítse azokat.
Kérdés: Mit fognak az emberek tenni abban az integrált társadalomban, amelyről annyit ír?
Válasz: Ebben a jövőbeli társadalomban az ember – másokhoz fűződő megfelelő integrális kapcsolata okán – megtapasztalja a természet következő szintjét, és mindig ehhez a magaslathoz emelkedik fel.
Számára minden nap minden perce a Felső harmónia és Legfelsőbb Tökéletesség megvalósításáról fog szólni. A Kabbala szerint ez kell, hogy kitöltsön minket. Így lettünk megteremtve, de ezt még nem érezzük.
Az ember felfedi, és meghódítja mindazokat a területeket, amik elválasztják a teljes mértékű boldogságtól.
Kérdés: Baal HaSulam a „A béke” című cikkében ezt írja: Nem kell különösen megvizsgálnunk a megszerzés Micváját (a Mitzvot egyes száma), mivel a büntetést azonnal végrehajtják, ami bármiféle hanyagságot megakadályoz.
Ez miről szól? Valójában a valóságban nem figyelünk azokra, akiket a természet megbüntet.
Válasz: Az a tény, hogy nem látunk büntetéseket és jutalmakat, még nem jelent semmit. A természetben minden úgy van létrehozva, hogy a büntetés és a jutalom is azonnal bekövetkezik, de egyszerűen nem tárul fel előttünk.
Kérdés: Azt akarod mondani, hogy azokat az embereket, akik többet kapnak, mint amennyit adnak és akik másokat felhasználnak, a természet megbünteti, de ezt nem látjuk. Akkor mi a büntetésük?
Válasz: A mi világunkban mindent fordítva látunk. „Az igazak szenvednek, a gonoszok boldogulnak” (Masechet Berakhot, 7a, 25) Azokat az embereket, akik durván felhasználják ezt a világot, és másokat kihasználnak, mindenki irigyli, mert nem látjuk a nagy képet. Itt nem tehetsz semmit.
Mindent a legvégső célhoz viszonyítva mérünk, amelyet még nem értünk, nem látunk és nem is helyeselünk, vagyis abszolút mindenki egyetlen rendszerbe való egyesülésének vonatkozásában. Pontosan ezt az állapotot veszítik el azok az emberek, akik mindent maguk számára használnak fel.
Kérdés: Az információszerzésnek több formája különíthető el. Egy dolog, ha az ember gyarapítani szeretné tudását, és ebből a célból hallgat valamilyen egyetemi előadást. Ettől eltérő helyzet, ha egy drámai helyzetet elmondó barátra figyel, és empatizál vele. Mindkettőhöz képest más, ha az ember azonos nézeteket valló barátját hallgatja a csoportban, hogy egyesüljön vele, és felfedjék a jövőre vonatkozó tervet.
Van bármi különbség a felvázolt szituációk között?
Válasz: Óriási a különbség. Különösen, amikor a barátok kísérletet tesznek rá, hogy elérjék a természet legmagasabb rendű célját, mivel ez egyesíti őket. Mindenki önmaga ellen dolgozik, hogy kapcsolódhasson a többiekkel.
Az egoizmus felett található a kommunikáció tiszta, klasszikus formája. Itt szükségszerű, hogy a kapcsolódás céljából önmagad fölé emelkedj, és a baráttal együtt megérezd, ahogy behatoltok egy harmadik dologba: az univerzum szerkezetébe.
Kérdés: Mit jelentenek a spiritualitásban a „látás” és „hallás” fogalmai? Ez egy különleges szintű kommunikáció?
Válasz: A hallás az adakozáshoz kapcsolódó munka. A látás pedig az az átmenet az adakozásból a megszerzés felé, amit a megszerzés érdekében teszünk.
Megjegyzés: Még a klasszikus források is úgy fogalmaznak, hogy: „És ők hallották az Úr hangját.”
Válasz: Igen. Vannak olyanok, akik hallanak, azaz a Hasadim Fényétől áthatva dolgoznak. S persze léteznek azok az emberek, akik a szó szoros értelmében látnak, ők a Hochma Fényének segítségével végzik a munkájukat.
Kérdés: Ha egy bizonyos társadalom vagy akár kisebb csoport valamire megoldást akar találni, soha nem hibázhatnak, ha egy magasabb cél érdekében egységet alkotnak. A közös megoldás helyesebb lesz, mint minden egyes tag egyéni megoldása?
Válasz: Természetesen. De ne keverjünk össze két dolgot. Számos egó egymás mellé helyezése által közös döntésre jutni nem ugyanaz, mint ha az egyének értelem feletti hitük segítségével önmaguk fölé emelkednek, és így tárul fel a kollektív döntés.
Jellemző a tömeg bölcsességére, hogy bizonyos feltételek megléte mellett lepárolja az összes megjelenő véleményből a közöset, amiről aztán bebizonyosodik, hogy közelebb áll az igazsághoz.
Azonban ha nagyszámú ember között szeretnénk egységet létrehozni, úgy mindegyikőjüknek el kell nulláznia saját egoizmusát a magasabb cél érdekében.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
