Dr. Michael Laitman

Felső Cél

Minden csak a jó érdekében

942

Kérdés: A rossz út befolyásolhatja az érzéseimet? Például én totálisan egoista vagyok, és nem akarok senkit sem látni, sem meghallani. Tehát tegyük fel, hogy a rendszer elveszi a hallásomat, a figyelmes hallgatás képességét vagy akár a látásomat, hogy figyelmesebben viszonyulhassak másokhoz, hogy szájról olvassak stb.

Válasz: Nem kell figyelned arra, hogy a rendszer mit csinál veled, mert nem tudod, miért készítették el neked mindezt. Csak később látod meg, hogy az te érdekedben történt. Mindent csak azért kell tenned, hogy megtaláld a kapcsolatot a barátaiddal, és a Kabbala bölcsességének tanulmányozásával feltárd a Felső Világot ebben a kapcsolatban.

Talán jelenleg nem érted, hogyan tárulhat fel köztetek a Felső Világ, de amikor elkezditek létrehozni a kölcsönös cselekedetek hálózatát köztetek, az a lélek edényévé válik, ami azt a helyet jelenti, ahol a Felső a Fény, a Felső Rendszer, a Felső Tudás, a Felső Érzés később feltárul.

Így kezditek el feltárni a Felső Világot a kapcsolatban, elszakadva az éntől és az általános rendszerben létezve.

[241037]
KabTV “Kabbaa Alapjai” 18/11/18
Forrás: https://laitman.com/2020/12/everything-is-only-for-good/


15 jan 2021

Honnan szerzünk energiát az adakozáshoz?

Kérdés: Baal HaSulam a Béke című cikkében azt írja, hogy „Az Ő gondviselése azt parancsolta nekünk, hogy minden lehetőségünkkel azon legyünk, hogy teljes pontossággal betartsuk a mások felé való adakozás micváját (parancsolatát). Olyan módon kell ezt tenni, hogy egyik tag se dolgozzon kevesebbet annál a mértéknél, ami kívánatos a közösség boldogságának és sikerének biztosításához. Amíg ezt vonakodunk a legteljesebb módon végrehajtani, a természet büntet minket, és kitölti rajtunk bosszúját.”

Hol tud az ember rátalálni az energiára, ami az adakozás parancsának teljesítéséhez szükséges?

Válasz: Csakis a közösségen belül.

Kérdés: Létezik egy Felső terv, amely irányítja, hogy mennyit adok és kapok, nem csak fizikai értelemben, hanem a másokkal történő kommunikációm tekintetében is. Miben adhatok ehhez hozzá?

Válasz: Abban, ahogy másokhoz viszonyulsz. Az ember rendelkezik a szükséges és elégséges eszközökkel. A természet megadott nekünk mindent, sokkal inkább, mint az állatoknak, akik órákat töltenek az élelmük becserkészésével. Csak a megfelelő interakcióra van szükség köztünk és a többiek között, hogy elérjük a legmagasabb rendű célt.

Kérdés: Azt jelenti a közösségnek való adás, hogy lótunk-futunk, és teszünk valamit érte?

Válasz: Nem. Az ember a természet legszerencsétlenebb eleme. Mindig gondoskodnia kell a szükségleteiről. Egyetlen állat sem dolgozik annyit a lakhelye, élelme vagy utódai ügyében. Nekik minden sokkal egyszerűbb. Az ember a természet rabszolgája. 

Csak nézd meg, hogyan élünk! Az ember 20 éves korára felnő. Mindig újabb és újabb kötelezettségei vannak. Nem tesz semmit magáért. Csak úgy tűnik neki.

Még akkor is, ha készségekkel gazdagítja magát, és azt gondolja, hogy fejlődik azáltal, hogy múzeumokat, színházakat, diszkókat és miegymást látogat – ezekre mind a közösség kötelezi őt. Valójában ezek nem a belső igényei, inkább másoktól kapja, azért, hogy beteljesítse azokat. 

Kérdés: Mit fognak az emberek tenni abban az integrált társadalomban, amelyről annyit ír?

Válasz: Ebben a jövőbeli társadalomban az ember – másokhoz fűződő megfelelő integrális kapcsolata okán – megtapasztalja a természet következő szintjét, és mindig ehhez a magaslathoz emelkedik fel.

Számára minden nap minden perce a Felső harmónia és Legfelsőbb Tökéletesség megvalósításáról fog szólni. A Kabbala szerint ez kell, hogy kitöltsön minket. Így lettünk megteremtve, de ezt még nem érezzük. 

Az ember felfedi, és meghódítja mindazokat a területeket, amik elválasztják a teljes mértékű boldogságtól. 

[273759]
KabTV “Kommunikációk Készségek” 20/08/21
Forrás: Where To Get The Energy To Bestow? | Laitman.com

16 dec 2020

Minden a legvégső célhoz van, realítv módon mérve

Kérdés: Baal HaSulam a „A béke” című cikkében ezt írja: Nem kell különösen megvizsgálnunk a megszerzés Micváját (a Mitzvot egyes száma), mivel a büntetést azonnal végrehajtják, ami bármiféle hanyagságot megakadályoz.

Ez miről szól? Valójában a valóságban nem figyelünk azokra, akiket a természet megbüntet.

Válasz: Az a tény, hogy nem látunk büntetéseket és jutalmakat, még nem jelent semmit. A természetben minden úgy van létrehozva, hogy a büntetés és a jutalom is azonnal bekövetkezik, de egyszerűen nem tárul fel előttünk.

Kérdés: Azt akarod mondani, hogy azokat az embereket, akik többet kapnak, mint amennyit adnak és akik másokat felhasználnak, a természet megbünteti, de ezt nem látjuk. Akkor mi a büntetésük?

Válasz: A mi világunkban mindent fordítva látunk. „Az igazak szenvednek, a gonoszok boldogulnak” (Masechet Berakhot, 7a, 25) Azokat az embereket, akik durván felhasználják ezt a világot, és másokat kihasználnak, mindenki irigyli, mert nem látjuk a nagy képet. Itt nem tehetsz semmit.

Mindent a legvégső célhoz viszonyítva mérünk, amelyet még nem értünk, nem látunk és nem is helyeselünk, vagyis abszolút mindenki egyetlen rendszerbe való egyesülésének vonatkozásában. Pontosan ezt az állapotot veszítik el azok az emberek, akik mindent maguk számára használnak fel.

[273649]
KabTV “Kommunikációs Készsgégek” 20/08/21
Forrás: https://laitman.com/2020/11/everything-is-measured-relatively-to-the-highest-goal/

09 dec 2020

Látás és hallás

Kérdés: Az információszerzésnek több formája különíthető el. Egy dolog, ha az ember gyarapítani szeretné tudását, és ebből a célból hallgat valamilyen egyetemi előadást. Ettől eltérő helyzet, ha egy drámai helyzetet elmondó barátra figyel, és empatizál vele. Mindkettőhöz képest más, ha az ember azonos nézeteket valló barátját hallgatja a csoportban, hogy egyesüljön vele, és felfedjék a jövőre vonatkozó tervet.

Van bármi különbség a felvázolt szituációk között?

Válasz: Óriási a különbség. Különösen, amikor a barátok kísérletet tesznek rá, hogy elérjék a természet legmagasabb rendű célját, mivel ez egyesíti őket. Mindenki önmaga ellen dolgozik, hogy kapcsolódhasson a többiekkel.

Az egoizmus felett található a kommunikáció tiszta, klasszikus formája. Itt szükségszerű, hogy a kapcsolódás céljából önmagad fölé emelkedj, és a baráttal együtt megérezd, ahogy behatoltok egy harmadik dologba: az univerzum szerkezetébe.

Kérdés: Mit jelentenek a spiritualitásban a „látás” és „hallás” fogalmai? Ez egy különleges szintű kommunikáció?

Válasz: A hallás az adakozáshoz kapcsolódó munka. A látás pedig az az átmenet az adakozásból a megszerzés felé, amit a megszerzés érdekében teszünk.

Megjegyzés: Még a klasszikus források is úgy fogalmaznak, hogy: „És ők hallották az Úr hangját.”

Válasz: Igen. Vannak olyanok, akik hallanak, azaz a Hasadim Fényétől áthatva dolgoznak. S persze léteznek azok az emberek, akik a szó szoros értelmében látnak, ők a Hochma Fényének segítségével végzik a munkájukat.

[273180]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/08/14
Forrás: https://laitman.com/2020/11/hear-and-see/

07 dec 2020

A döntéshozatal két módja

Kérdés: Ha egy bizonyos társadalom vagy akár kisebb csoport valamire megoldást akar találni, soha nem hibázhatnak, ha egy magasabb cél érdekében egységet alkotnak. A közös megoldás helyesebb lesz, mint minden egyes tag egyéni megoldása?

Válasz: Természetesen. De ne keverjünk össze két dolgot. Számos egó egymás mellé helyezése által közös döntésre jutni nem ugyanaz, mint ha az egyének értelem feletti hitük segítségével önmaguk fölé emelkednek, és így tárul fel a kollektív döntés.

Jellemző a tömeg bölcsességére, hogy bizonyos feltételek megléte mellett lepárolja az összes megjelenő véleményből a közöset, amiről aztán bebizonyosodik, hogy közelebb áll az igazsághoz.

Azonban ha nagyszámú ember között szeretnénk egységet létrehozni, úgy mindegyikőjüknek el kell nulláznia saját egoizmusát a magasabb cél érdekében.

[273891]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/09/25
Forrás: https://laitman.com/2020/11/two-ways-to-make-decisions/

04 dec 2020

Hogyan adjuk át az üzenetünket a közönségnek?

Kérdés: Úgy tűnik, hogy mindenkinek, aki szólásra nyitja a száját, jó, ha pszichológiailag képzett. Hiszen, ha tisztában van a befogadó belső világával, tudja, mit mondjon neki, milyen gombokat nyomjon be, hogy hatást váltson ki a másiknál. Működik ez a recept az integráloktatás esetén is, amikor azon dolgozunk, hogy összehozzuk az embereket? Én is tudatosan próbáljam benyomni ezeket a gombokat?

Válasz: Mindenképp. Ott még inkább. Nem csupán egy, hanem több meghatározott állapotba kell eljuttatni az adott személyt. Úgy kell irányítani az embereket, hogy kapcsolatot alakítsanak ki egymással, és eljátsszák a kommunikáció, viselkedés, kapcsolat és visszavonulás bizonyos formáit. Ezekből a gyakorlatokból kiindulva kell eljutniuk egy meghatározott következtetéshez.

Kérdés: Hogyan lehet helyesen képet alkotni a közönségről? Érdemes egyetlen tagra fókuszálni, vagy inkább fogadjuk be a közönség egészét? 

Válasz: Nem próbálom elképzelni a közönséget, mivel tudatos módon adom át nekik az üzenetet, és az első pár mondat után ez elkezd dolgozni az emberekben, és ekkor már jellemző, ahogy hozzám, az időhöz, helyhez és az eseményhez viszonyulnak. 

Azzal a céllal megyek az emberek közé, hogy egységre buzdítsam őket, hogy a kapcsolódásuk által elkezdhessék leképezni a világ pontosabb és magasztosabb formáját.

Kérdés: Mi a közönséggel való viselkedés optimális módja? Egyenlőséget vagy fölérendeltséget mutassunk az emberek felé?

Válasz: Tanárnak, oktatónak kell lenned. Tapasztaltabbnak, nem felettük állónak kell mutatkoznod. Soha ne gyakorolj nyomást rájuk! De ahol szükséges, jelöld ki a határokat, hogy senki ne zavarhassa meg a tanulási folyamatot.

Kérdés: Miként érzi az Ön előtt helyet foglaló emberek szükségleteit? Hogyan kapja el, hogy milyen hiányai vannak a tanítványoknak?

Válasz: Fel kell keltenem az anyag iránti érdeklődésüket, amit aztán elmagyarázok nekik. Ezért mindig valami újszerűvel és különlegessel indítok, amire kinyitják a fülüket. Megpróbálom inspirálni őket, kiváltani a csodálatukat és a kíváncsiságukat, hogy meg akarják tudni azt, amit átadni készülök a számukra. És ez az a pont, amikor megismertetem őket a természettel és közösséggel kapcsolatos vízióimmal.

[273023]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/08/14
Forrás: https://laitman.com/2020/11/to-convey-your-message-to-the-audience/

22 nov 2020

A természet célja, és hogy érhető el

Kérdés: Van-e célja a Természetnek, és mi az?

Válasz: A természet célja az ember és az egész emberiség eljuttatása a tökéletességhez.

Kérdés: Milyen tervei vannak a természetnek a közeljövőben?

Válasz: Pontosan ezek azok. Már elértünk egy olyan fejlettségi szintet, hogy csak az utolsó szakasz áll előttünk.

Kérdés: Csak hinnünk kellene ebben, vagy le lehet ellenőrizni?

Válasz: Nem, ezt nem lehet ellenőrizni. Ezt végre kell hajtanunk.

Kérdés: Milyen kockázatokkal jár a céltól való eltérés? Ha kissé eltérünk, akkor nem leszünk képesek elérni azt? Mitől kellene félnünk?

Válasz: Mindenképpen elérjük a végső célt. Nincs kétség efelől. A természet nem követ el hibákat; még mindig előre vezet bennünket. Azt akarja azonban, hogy megértsük, felismerjük, elfogadjuk és megvalósítsuk ezt a célt a segítségével, de a lehető legfüggetlenebben.

Kérdés: Mitől kellene félnünk?

Válasz: Nincs mitől félni. Csak magunktól.

[272676]
Forrás: https://laitman.com/2020/11/the-goal-of-nature-and-how-to-achieve-it/

12 nov 2020

A szabadság érzete

Kérdés: Van az embernek szabadakarata?

Válasz: Nincs. A szabad akarat kizárólag abból áll, hogy saját erőfeszítéseid segítségével, vagy azok ellenében, a számodra meghatározott cél irányába mozogsz.

Kérdés: Hogyan érezhetjük magunkat szabadnak, azzal együtt, hogy nem beszélhetünk a szabad akaratról? Miként lehet meg, ez az érzetünk?

Válasz: Az ember akkor érezheti szabadnak magát, ha harmóniába kerül a természettel, engedi, hogy együtt úszhasson ezzel az áramlattal. Ha érzi ezt a harmóniát, akkor számára megszűnik élet és halál, és egyetlen örökérvényű mozgásban létezik tovább.

[271981]
KabTV “Kabbalah Express” 20/09/01
Forrás: https://laitman.com/2020/10/how-to-feel-free/

02 nov 2020

Mi az öröm a Simchat Torah-ban(Tóra örömében)?

Facebook oldalamról Michael Laitman 20/10/09

Péntek a Simchat Torah (szó szerint a ’Tóra örömének’) napja. Ezen a napon ünnepeljük a Tóra heti szakaszai olvasásának végét, illetve az új ciklus megkezdését. De miért ad okot ez, az ünneplésre, hogy befejeztük valaminek az olvasását, és már kezdhetjük is az egészet elölről? Nem ez az ok. Ha csak a dolgok felszínét kapargatjuk, valóban nem találunk semmi apropót az ünneplésre.

Ha értelemmel akarjuk megtölteni ezt az ünnepi napot, a külső mögé kell hatolnunk, hogy elérkezzünk a Tóra valódi, belső jelentéséhez. Írva van: „Megteremtettem a gonosz hajlamot; és megteremtettem a Tórát, mint fűszert.” (Masechet Kidushin) Vagyis a Tóra nem egy szövegkorpusz, amit anélkül idéznénk, hogy annak tartalmát ne alkalmaznánk magunkra. A Tóra, a gonosz hajlamunk korrekciójának eszköze. Ha bármilyen más célra használjuk, a lényegtől esünk el. 

Ünneplésre ad okot, ha sikerrel korrigáljuk gonosz hajlamunkat. Ha pedig kudarcot vallunk, addig kell folytatnunk a munkát, amíg el nem érjük a Simchat Torah állapotát, azaz a Tóra fűszerének segítségével, ki nem javítjuk rosszra való hajlandóságunkat.

Héberül a ’Torah’ szó ’fényt’, és ’tanítást’ is jelent. ’Fénynek’ tekintjük azt a „fényt, amely megreformál”, ami alatt azt az erőt értjük, amely a gonosz hajlamból jót csinál. A „tanítás” a Tóra azon részére értendő, amit azért kell megtennünk, hogy „megreformáljuk magunkat”, vagyis úgy szeressük a felebarátunkat, mint önmagunkat. Hillel ezt így fogalmazta meg: „Ne tedd felebarátoddal, amit te magad gyűlölsz, a Tóra egésze erről szól.” (Masechet Sabbat, 31a), Rabbi Akiva hozzáteszi: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ez a Tóra legmagasztosabb szabálya.” (Jeruzsálemi Talmud, 30b.). 

Jelenleg a Simchat Torah ünnepe egyszerűen csak arra emlékeztet minket, hogy mit kéne tennünk; és ilyen értelemben valóban örömmel tölt el. De ami a valóságot illeti, semmi okunk az ünneplésre, hiszen az emberek körében mindenről beszélhetünk, csak szeretetről nem. Még ha híján volnánk is a korrekciónak, de legalább használni akarnánk a fényt saját megreformálásunkra, már ez elég okot szolgáltatna az ünneplésre. De nem veszem észre, hogy jelenleg elismernénk, hogy mennyire kétségbeesett szükségünk van a változásra. Azt sem valljuk be, hogy hajlandók volnánk felelősséget vállalni nemzetünk állapotáért.   

A helyzet még komolyabb, amikor a világ nemzeteihez fűződő kapcsolatunkat gondoljuk végig. Zsidókként megállás nélkül a világ figyelő tekintete kísér minket. Jó okuk van rá, hogy minket más mérce alapján ítéljenek meg, mint bármely más nemzetet. Érzik, hogy a mi kötelességünk, hogy elhozzuk számukra a Fényt, hogy „Fény legyünk a nemzetek számára.” Vagyis nem kizárólag magunkra kell irányítanunk a Reformáló Fényt, de kötelességünk azt tovább adni, hogy a világ többi része is megszabadulhasson a gonosz hajlamtól. Még ha a nemzetek nem is kommunikálják nyíltan a kérést, az a vádjuk, miszerint a világon mi okozunk mindent, ami gonosz, egy másik megfogalmazása annak, hogy: „Nem hozzátok el nekünk a Fényt, ami a ti dolgotok volna, azt a Fényt, ami megreformál minket, és megszünteti a gonoszt, ami köztünk lakozik.”

Még saját bölcseink is elmondják, hogy a mi feladatunk átadni a világ számára a Fényt, és ha ezt nem tesszük meg, bajt hozunk a nemzetek fejére. A Talmud így ír: „Csakis Izrael miatt éri szerencsétlenség a világot.” (Masechet Jevamot, 63a). A Midrash még ennél is egyértelműbben fogalmaz: „Ez az a nemzet, amely a világ békéjének lakhelye.” (Bereshit Rabbah, 66).

Az antiszemiták háborúk kirobbantásával vádolnak minket. Ugyanazt mondják, amit saját bölcseink sok-sok generáció óta. De mi nem akarjuk meghallani szavaikat. Mivel nem vagyunk hajlandók odafigyelni, az antiszemiták kezére kerülünk, akik megfélemlítenek minket, és erőszak segítségével érik el, hogy valóban kinyissuk a fülünket. Ha megpróbálnánk azt csinálni, amit a számunkra legjobbat akaró bölcsek már évezredek óta hajtogatnak, nem szenvednénk mind a mai napig az antiszemitizmustól, nyolcvan évvel a holokauszt borzalmai után.

A Lelkiismeret Könyve ezt írja: „Azt a parancsot kaptuk, hogy minden generációban erősítsük a közöttünk lévő egységet, hogy ellenségeink ne uralkodhassanak felettünk.” Ezekkel a szavakkal kívánom mindannyiunknak, hogy az elkövetkezendő évben úgy alkossunk egységet, mintha „egy ember lennénk, egy szívvel”. Azt kívánom továbbá, hogy sajátítsuk el a Tóra valódi jelentését, leljük örömünket benne, és váljunk érdemessé Dávid király szavaira, aki a 29. zsoltárban így fogalmaz: „Az Úr erőt ad népének; az Úr békével áldja meg népét.”

 Forrás: https://laitman.com/2020/10/what-is-the-joy-in-simchat-torah/

21 okt 2020

A kölcsönös garancia növekvő mértéke

Nincs fontosabb cselekedet, mint a kölcsönös garancia gyakorlati kivitelezése. Ebből a szempontból kiindulva szükséges, hogy átgondoljuk az összes állapotot, az egész folyamatot, amin keresztül megyünk, a végső célállapottal együtt. Az élet minden pillanata egyetlen cél felé kell, hogy irányuljon: egyre inkább szükséges megközelítenünk a kölcsönös garancia koncepcióját.

Ha rendszerünket helyesen alakítjuk ki, azonnal látni fogjuk, hogy egész életünk teljesen más alakot ölt, minden egyes problémánk köddé válik, beleértve a koronavírus okozta krízist. Ha belegondolunk, a problémák csakis azzal a céllal köszöntenek be, hogy ráébresszenek minket a kölcsönös garancia szükségességére.

Mindebből következik, hogy mindenfajta összeomlást, legyen az kicsi vagy komolyabb, egyetlen módon lehet orvosolni: a köztünk lévő kölcsönös garancia megerősítésével. Minden nap ekörül kell, hogy gondolataink forogjanak, főként a legutóbbi kongresszust követően, ahol megkezdtük ennek a kölcsönös garanciának a kiépítését tagjaink és a világ összes lakója között, és ezen az úton fogunk tovább haladni.

A Teremtő csak akkor fog létezni, ha egységünkön és kölcsönös garanciánkon keresztül létre hozzuk Őt. A kkor felfedjük ezt az Erőt, és elkezd létezni köztünk.

A Teremtő alakít ki egységet köztünk. Ha a csoportot egyetlen egészként kezelem, ahol nincs különbség a résztvevők között, akkor ez lesz az a keret, amin belül elkezdhetem megérezni a Teremtőt. A Teremtő az egység létrehozásának ereje, amit akkor hívhatunk életre, ha egységre és egymás támogatására törekszünk. A Teremtőt létre kell hozni, csak így létezhet. Ez a hajtóerő az, amit egységünkkel szeretnénk megcélozni.

Már előre tudható, hogy létezik az az állapot, amelyben kölcsönös garancia alapján, egy emberként hozzuk létre az egységet. Imával fordulunk ehhez az állapothoz, hogy erőt gyűjtsünk belőle. Ez az állapot már létezik és él, mivel örökkévaló. Annyi csupán a dolgunk, hogy feltárjuk a gyakorlatban is.

Ez a különbség a még fejlődő és a közöttünk folyamatosan változó kölcsönös garancia, illetve azon forma között, amit teljes mértékű egységünk eredményeként kívánunk elérni.

A kölcsönös garancia a közöttünk lévő helyes kapcsolat általános törvénye. A Teremtő akkor mutatkozik meg, amikor valóban egy emberként csatlakozunk egymáshoz. Ha ez megtörténik, ebben az egységben megértjük a Teremtőnek nevezett, komplett és tökéletes egység ideális állapotát.

Nem érhetjük el egyetlen ugrással ezt a teljes kapcsolódást, 125 lépcső vezet el hozzá. A 125 szintet a Felső Fény alkotta meg, amikor fentről lefelé kiterjedt. Lehetőségünk van, hogy minden egyes lépcsőfoknál növeljük a kölcsönös garanciát közöttünk, és ennek az állapotnak a kiterjesztéseként, a Teremtővel is ennek megfelelően alakítsunk ki viszonyt. 

Csak az Edényen belül lehetséges megítélni a Teremtőt, ami azt jelenti, hogy csakis a kölcsönös garancia keretein belül: a csoport a Teremtővel történő garancia elérésének helyszíne. Ez annyit tesz, hogy minden munka köztünk megy végbe.

A bizonyosság az élet folyásának feltétele a közönséges testben, ahol anyagcsere van, erők, fények, vágyak – az élet feltétele. Így hát nincs értelme kis vagy nagy méretű garanciáról beszélni.

A Természet egésze az univerzális kölcsönös garancia törvényének megfelelően működik, máskülönben nem volna képes létezni. Ehhez azonban tudattalan lépés vezet, amire a természetes ösztön kötelez. Az embernek azonban, akik a kövületi, növényi és állati szintek felett állnak, másképp kell megfelelnie a kölcsönös garancia törvényének. Az emberi szinten a választás, az erőfeszítés, ima és kölcsönös segítség eszközeivel szükséges élni.

[269461]
Napi Kabbala Lecke 20/0 8/18, Baal HaSulam írásaiból:  “Az Arvut (Kölcsönös Garancia)”
Forrás: https://laitman.com/2020/08/greater-and-greater-mutual-guarantee/

22 Sze 2020

85 queries in 0,756 seconds.