Dr. Michael Laitman

belső munka

Depresszió – az élet értelmének hiányából fakadó betegség

Komment: Egyik hallgatónk azt írta, hogy a gyereke nem érdeklődik az élet iránt, és meg akar halni.

Válasz: A vágyódás valami iránt, ami túlmutat ezen az életen már kezd megjelenni a világban, és ez különösen feltűnő a gyerekeknél. Korábban soha nem létezett a gyermekkori depresszió problémája. De manapság már nagyon korai életkorban jelentkezik.

Száz évvel ezelőtt a felnőttek körében sem volt jelen a depresszió. Kisebb szomorúságként vagy unalomból fakadó melankóliaként bukkant fel, elsősorban a nemesség tagjainál. De csak a mi időnkben jelentkezik ennyire intenzív módon. És a betegség lényege az élet értelmének hiánya, amitől rengeteg ember szenved. Mindazonáltal ez is haladásnak tekinthető, mivel a természet szándékosan kelti bennünk ezeket az érzéseket.

Kérdés: Mennyi időbe telik, mire valaki olyan állapotba kerül, hogy végignéz saját testén, és idegen tárgyként tud rátekinteni – mintha egy kis kutyakölyök kísérné őt?

Válasz: Ez független az időtől. Mivel a huszadik században a kabbala bölcsessége az életünk részévé vált, az emberek folyamatos belső fejlődésen mennek keresztül. Ezért lehetetlen megmondani az összes egyénre lebontva, hogy mennyi idő, mire elérik azt az állapotot.

Lehet, hogy valaki, aki most éri el, már évek óta próbálkozott, de megeshet, hogy egy személynek, aki öt vagy tíz év múlva jön, csak néhány hónapba fog telni. A mai kor szülöttei eltérő spirituális potenciállal rendelkeznek, és néhány hónap alatt érzékelhetik azt, aminek az elérése nekünk évek alatt sikerült.

https://laitman.com/2015/11/depression-an-illness-of-lack-of-meaning-in-life/ 

16 okt 2019

A négy feltételről

Kérdés: Megtilthatja a csoport, hogy egy barát nem megfelelő viselkedés miatt részt vegyen a kongresszuson?

Válasz: Minden esetet külön kell elbírálni. Ha általánosságban nézzük, ezeknek a kritériumoknak kell megfelelni:

  • napi részvétel a reggeli leckéken
  • Maaser (tized) fizetése
  • részvétel a barátok találkozóin
  • lehetőségekhez képest részt venni a terjesztésben

Ezek a kötelező feltételek. Ha valaki megfelel nekik, helye van a kongresszuson.

Néhány enyhítést azonban eszközöltünk, és nem a fenti kritériumok alapján bíráljuk el a résztvevőket. Sokan nem fizetik a tizedet, nem vesznek részt a reggeli leckéken, stb. Ezek az emberek bizonyára nincsenek teljesen tisztában a szándékunkkal és a tevékenységünkkel. Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy a kongresszus kudarcba fog fulladni, és csak egy “rutinesemény” lesz belőle.

A különböző emberek Adam HaRishon kollektív lelkének különböző részeiből származnak. Ezért némelyiküknek kétszer vagy háromszor annyi időt vesz igénybe, hogy beleszokjanak a rendszerbe. Bizonyos tekintetben fejlődhetnek, de nehézség számukra a belső átalakulás. Ők azok, akik akár visszafelé fejlődnek: durvábbak, figyelmetlenebbek lesznek. A fő dolog, hogy ne ítélj meg senkit, ameddig nem bújtál a bőrébe!

Mindent egybevéve, nem ítélünk meg barátokat a külső viselkedésük alapján. Ez alól kivétel a terjesztési munka. A lényeg, hogy a személy tartózkodjon a tiszteletlenségtől.

Kérdés: Vagyis a felsorolt kritériumok egyelőre ajánlások és nem előírások?

Válasz: A mostani időkben nem tartjuk őket kötelező érvényűnek, de mindenkinek tudnia kell, hogy aki nem tartja be őket, az lemarad. Részt vehet a tevékenységeinkben, de nem ér el haladást. Az ilyen személy nem okoz zavart a kongresszuson, sőt, emelkedést él meg, de nem olyan emberként, aki Egyiptomból szabadult.

Ezek az emberek esélyt kapnak, hogy velünk legyenek, egy alacsonyabb szinten, ami behatárolja az érzéseket és az előbbre jutást. Ezzel nem nekünk van dolgunk.

https://laitman.com/2012/02/four-conditions/

25 Sze 2019

A személy és a Teremtő munkájáról

Kérdés: Miből áll a személy belső munkája, mi a lélek dolga?

Válasz: A kabbalisták a vágy ellenében végzett erőfeszítést nevezik munkának.

Mondjuk azt, hogy szeretnék lefeküdni, de ennek ellenére felkelek és elmegyek munkába. A mi világunkban ezt hívjuk erőfeszítésnek. De elfeledkezünk róla, hogy amennyiben felkelek, és elmegyek dolgozni, ez már az én akaratom. Vagyis legyőztem a vágyam, hogy lefeküdjek a kanapéra, és focimeccset nézzek, és úgy döntöttem, hogy érdemesebb volna munkába menni és pénzt keresni. Ha nem így lett volna, nem lettem volna képes felkászálódni, és dolgozni menni, hogy ott pazaroljam az energiámat. Még ha valamit le is kellett győznöm, ugyanúgy a vágyamat használtam.

Tehát egyik vágyat egy másikra cseréltem, mert tisztán látom, hogy ez haszonnal jár. Ez a fizikai munka a mi világunkban, olyan munka, amit bármelyikünk végez: sportolók, művészek, munkások, mindegy is, hogy ki és hogyan él vele. Ha egy személy önmagát felülmúlva képes elérni valamit, ez az ő materiális, fizikai munkájának az eredménye. Mi van, ha képtelen rá? Használjuk az erőszak eszközét, és ezzel rávesszük, hogy akarja.

Más nyelven megfogalmazva, ha megszégyenítéssel, legorombítással, fájdalomokozással, vagy a hatásgyakorlás bármilyen más eszközével élve lehetséges, hogy a személy megváltoztassa vágyát, ha erőszakkal rávehető, hogy valamilyen cselekvést véghez vigyen, akkor a mi világunk munkafogalmáról beszélünk. Mindenki meg fogja csinálni az adott feladatot, hogy elkerülje a szenvedést.

A spirituális munka lényege, hogy az elvégzése nem lehetséges. A személy nem képes magától megcselekedni, mivel a felső Fény, illetve a Teremtő végzi el helyette. Ezért nevezzük ezt a típusú munkát a Teremtő munkájának.

Igazság szerint, nekem kell a Teremtőt kérnem, hogy végezze el a munkát helyettem. Vagyis, az én kívánságaim és kéréseim – ebben áll az én munkám — készítik elő az Ő rám irányuló korrekcióját.

Neki kell elvégeznie a munkát, mivel az abszolút adakozás és szeretet minőségei nem léteznek a természetem adta keretek között. És olyan módon lettem megteremtve, hogy képtelen vagyok a spirituális munkára.

Ezért kell a felső Fényt rábeszélnem, hogy végezze el a nevemben a munkát. Miért számít ez az én munkámnak? Mert sikerrel vettem rá a Teremtőt az elvégzésére. Mindent megtettem, hogy ez megtörténjen, ezért vesszük úgy, mint ami az én munkám. noha a Teremtő munkájának hívjuk. Tehát Ő cselekszi meg, de én könyörgök és esedezem a megvalósulásáért.

Ez a mi körülményeink között, a mi világunkban egyedül lehetséges módja a személy szabad akaratának.

Via – Laitman Blog

20 aug 2019

A ‘barát’ szó jelentésárnyalatairól

Kérdés: Miért nevezik egymást a héberül beszélő kabbala tanulók “társnak” (héberül ‘haver’) és nem “barátnak” (‘jedid’)?

Válasz: Két kifejezést ismer a héber: “társ” (‘haver’) és “barát” (‘jedid’). De a barát tulajdonképpen haver, cimbora, míg a “társ” (‘haver’) a kapcsolatot/köteléket jelentő ‘hibur’ szóból származik.

Kérdés: Miért így van a Tórában: “És szeretni fogod felebarátod” (Leviticus 19:18)? Ha a másik szeretetéről van szó, miért nem a “társ” szót használja?

Válasz: Ez azért van így, mert a társ vagy elvtárs olyan személy, aki ideológiailag közel áll hozzánk. A héberben a “barátnak” sok szinonimája létezik, amit a másik emberhez fűződő kapcsolat alapján használunk.

A ‘hibur’ mindezek felett áll. Egy közös törekvést fejez ki egy olyan cél felé, amely érdekében két ember kapcsolatot létesít egymással. A ‘felebarát’ az a személy, aki nincs különösen közel hozzánk, de különleges kapcsolat fűz hozzá. A ‘másik’ az az egódon kívüli ember, akit közelebb akarsz vonzani magadhoz. A ‘barát’ egy cimbora, és létezik egy ‘ismerős’ jelentésű héber szó is (‘mekir’)

Mindegyik szó a közted és a másik ember közötti közelségi szintet világítja meg. A kabbala bölcsessége egyedülálló nyelvezet. Mindent, ami a személy spirituális felemelkedéséhez kapcsolódik, több ezer szintre osztja. Mindenre, ami ezen kívül van, nem jellemző ez a szakaszolás.

Megjegyzés: De Rabbi Akiva hires mondásában (“Szeresd felebarátod, mint önmagad.”) a ‘felebarát’, és nem a ‘társ’ szót használja.

Válasz: Amikor már szeretsz egy személyt, hívhatod ‘társnak’, mivel ez egy magasabb szintet jelöl.

Kérdés: Mi ennek a szólásnak (“Szeresd a felebarátod, mint önmagad!”) a jelentése?

Válasz: Amilyen mértékben szereti önmagát az egó, annyira kell fölé emelkednem, hogy szerethessem a másikat.

https://laitman.com/2017/05/the-nuances-of-the-term-friend/

19 aug 2019

A Machsomról, mint pszichológiai akadályról

A Machsom egy pszichológiai határpont, ami kijelöli annak az állapotnak a végét, amikor a saját öröm érdekében dolgozunk. A pont után a felebarát vagy a Teremtő, tehát valaki, aki nem én vagyok, öröméért tevékenykedünk. Ezt kell elérnem.

Ennek a határvonalnak, szintnek Machsom a neve. Ez a mi világunkat és a spiritualitást elválasztó határ pszichológiai természetű. Amikor gondját viselem magamnak, a magam érdekében cselekszem, és eközben vágyódom a Teremtőre, a spiritualitásra – ez a szint a Machsom alatt található, és Lo Lishma a neve. És amikor elérem, hogy csak a Teremtő örömére gondolok, és minden örömöt neki és nem magamnak akarok, akkor én, a vágyaim és szándékaim már a Machsomon túl, a Lishma állapotában vannak.

A Machsom az a pszichológiai határvonal, amit át kell lépnem, hogy a spiritualitásban, az adakozási szándékban legyek. Később, amikor már túl vagyok a Machsomon, egyre több vágyat és szándékot kell a Machsom fölé emelnem.

Mindezt a következőképpen is fogalmazhatjuk: miközben növekszik bennem az egó, és növekednek az örömök, egyre magasabbra emelem a Machsom pontját. Az örömöket átélni kívánó vágy, mint gonosz hajlam kerül felfedésre, és ebből kiindulva, lépésről lépésre, a Machsom pontját egészen az Ein Sofig emelem, addig, amíg a vágyaim összessége valóban adakozó nem lesz.

Mindegy, hogyan fejezzük ki: a szándékok Machsom fölé emeléséről, vagy a Machsom állapotának Ein Sofig emeléséről beszélünk; a lényeg, hogy a szándék korrekcióján dolgozom, ami azt célozza, hogy a növekvő vágyakat ne a magam, hanem mások vagy a Teremtő számára használjam fel.

https://laitman.com/2012/10/the-machsom-is-a-psychological-barrier/

 

08 jún 2019

Miért kapjuk a nehézségeket?

Kérdés: Képzeljük el, hogy valaki elveszti a pénztárcáját. Hirtelen felmerül benne, hogy ez azért történt, mert nem vett részt a leckén vagy más helytelen dolgot művelt. Hogyan magyarázhatjuk ezt?

Válasz: Sehogy. Ez szamárság. Soha nem szabad ilyen következtetést levonni. Ne kösd össze ezeket a történéseket! Később rájössz, mennyire rosszul tetted. És legfőképp, behatárol, és lényegtelen mozzanatokra és összefüggésekre világít rá.

Kérdés: Miért küld a Teremtő ilyen problémákat?

Válasz: Mert egoista vagy. Mindenek előtt ki kell alakítanod a kapcsolódást a barátokhoz a csoporton belül, és rajtuk keresztül vonzhatod be a felső Fényt, ami korrigálni fog. És ezután nem fogsz pénztárcákat elveszíteni, csak hogyha szükséges.

Kérdés: Tehát ez azt jelenti, hogy ülhetek reggeltől éjjelig a tízesben, és mégis naponta elveszthetem a pénztárcámat? És nincs értelme megkísérelni, hogy megértsem, mi az oka?

Válasz: Nem arról van szó, hogy nincs értelme. Egyenesen tilos! Amúgy sem fedezel fel okokat és következményeket, amíg nem fedted fel teljes egészében a rendszert.

Kérdés: És ezzel együtt, a “gyógyírt” a tízesen keresztül kapom meg? Mondhatom magamnak, hogy bármilyen problémával szembesülök, ennek az a jelentése, hogy nem fektetek be eléggé a barátok szeretetébe?

Válasz: Bármi is van, a tízessel nem nyúlhatsz mellé!

https://laitman.com/2017/04/why-do-we-get-problems/

07 jún 2019

A valóságot önmagad megváltoztatásával alakíthatod át

A formát vagy irányulást nélkülöző szívben lévő pont olyan, mint egy spirituális őssejt, amelyből szabadon felépíthetem magam. Az elérendő végső állapotból felém dobott kötél. Ha a szívben lévő pont a szilárd alapom, a szabad akaratom gyakorlásával minden mást erre az alapra tudok felépíteni.

A valóság “énre” és “külvilágra” osztható. Ha ismerem a külső világ helyes felhasználásának módját, megváltoztathatom magam, és ezzel érvényt szerezhetek szabad akaratomnak. A szabadság kizárólag önmagunk, és nem a világ megváltoztatásának képességén múlik. A világ csak a minőségeim lenyomata.

Tisztában kell lennem vele, miként alakítsam át a minőségeimet, hogyan változtassam meg a kezdeti, természetadta vonásaimat. Hogy ezt megtehessem, rendelkezésemre áll a Kli (Edény), egy olyan eszköz (hasonlíthatjuk emelőhöz vagy daruhoz), amellyel feje tetejére állíthatom, és felemelhetem magamat. Ekkor változik meg teljes valóságom. Ettől minden más lesz, mintha egy új világba születtem volna.

A valóságérzékelésemet vagy a valóságot magát változtatom meg? A valóságot! Végül is, a realitás az észlelésemben lakozik.

https://laitman.com/2010/11/by-changing-yourself-you-change-reality/

23 máj 2019

A csoporton belüli irigységről

Kérdés: Hogyan használhatjuk megfelelő módon az irigységet a csoporton belül?

Válasz: Az irigység és az ambíció igen erős eszközök. Az irigység megnöveli a zuhanás és az emelkedés amplitúdóját. Minél nagyobb mérvű egyik vagy másik, a barátaim jobbnak vagy rosszabbnak fognak tűnni a szememben. Ez az “erősítő” segít a munkában, hiszen irigység nélkül semmi jót nem fedezek fel a barátokban.

Melyik oldalt erősíti az irigység? Az egoizmust vagy az altruizmust? Attól függ, miként használom. Képes vagyok olyan vektort tulajdonítani neki, amely megkeresi a szükséges minőségeket. Ha a végső korrekció szintjére emelem fel a barátokat, ugyanolyan mértékben irigykedem rájuk. Ebben az esetben az irigység utánuk húz, haladok a munkában.

https://laitman.com/2010/10/envy-in-the-group/

11 máj 2019

A szeretet pokoli tüze

Kérdés: Miért írja a Zohár, hogy “csakis a féltékenység teheti teljessé a szeretetet?”

Válasz: A szeretet nem lehet teljes, ha nem ágyaz meg neki a féltékenység. Ahogy írva van: “A bölcsre irányuló irigység (féltékenység) megsokszorozza a bölcsességet.” Különböző típusú féltékenységekről beszélhetünk, de lényegét tekintve, a féltékenység annak az üres vágynak a feltárulása, amit csak a szeretet tud betölteni.

A vágyak üressége többféle állapotban is felfedezhető. Ha a megszerzési vágy (Kli) olyan erős, hogy a feltáruló szeretet ennek ellenében jelenik meg, akkor a szóban forgó vágy a féltékenység edénye (Klije). Amennyiben vágyakozom valamire, minden a vágyam, illetve a vonzási erő Aviut-jának (vaskosságának) fokától függ. Az Aviut Shoresh (0) esetén a vágy gyenge; Aviut Alefnél már erősebb, és így tovább egészen az Aviut Daletig (4), ahol a vágyam végtelen.

Mindezekből következik, hogy a vágy minden szintjéhez egy adott fokú féltékenység rendelődik hozzá. Ez utóbbi annyit tesz, hogy változik annak mértéke, hogy a személy mennyire “ég a vágytól”, hogy kitöltse a hiányát. És így, a feltáruló szeretet ellenében ott van a féltékenység, azaz a feltárulást áhítozó üres vágy. A féltékenység valóban “pokoli tűzzel” (az alvilág tüzével) ég.

https://laitman.com/2010/10/the-hell-fire-of-love/

09 máj 2019

A feladatunkról

A világ összes nehézségének az az oka, hogy Izrael, azaz azok, akik sóvárognak a Teremtő után, nem végzik el a rájuk bízott és kabbalisták által leírt feladatot. Nem tanítjuk a világot, nem adjuk át neki a korrekció módszerét.

Valójában a világnak semmit nem kell tennie, csak átveszi tőlünk a módszert. Nekünk szükséges átültetni azt a gyakorlatba. Ebből következik, hogy minden munka ránk hárul. Mi kezdjük el, és mi végezzük be.

Ha megtalálod a módját, hogyan kérj, és fogadj el vágyat (Kelim) tőle, a világ biztosítja neked azokat A világ nem cselekszik, vagyis tettei nem a természetből származnak. Írva van, hogy “A világ nemzetei a vállukon fogják hordozni Izraelt.” Akkor teszik majd ezt, ha a korrekció megtörténik.

Csak a szabad akarattal rendelkezők birtokolják a kétféle (férfi és női) erőt, azaz az öröm befogadására és adakozására vonatkozó vágyakat. Őket tekintjük “Izraelnek”, mely annyit jelent: “egyenesen a Teremtőhöz” (Yasar El). A középső vonalon állva, ők vonzzák be a Reformáló Fényt az egész világ számára.

A Reggeli leckre első részéből 2011-13-24, Rabash írásai

https://laitman.com/2011/02/it-is-our-job/

26 ápr 2019

85 queries in 0,498 seconds.