Dr. Michael Laitman

kérés

Fordulj a Teremtőhöz!

624.02

Kérdés: Tulajdonképpen mi az ima lényege? Hogyan hozhat létre a tízes egy közös imát, amivel örömet okoz a Teremtőnek?

Válasz: Az ima egy kérés a szívben, az, amikor valóban az igazi kérést intézem a Teremtőhöz. Mint a kisgyerek, aki sír az anyjának, noha nem is tudja, hogy kihez fordul. De a gyerek egy test volt az anyával, kapcsolódik hozzá, és az anyát keresi könnyeivel. Az anya pedig meghallja őt.

Ugyanez a helyzet velünk is. A Teremtőhöz kell fordulnunk, mivel Ő hozott minket létre. Leestünk a Bina minőségéről a Malchut szintjére, most pedig megint fel akarunk emelkedni a Bina magasságába. Ezt az emelkedést tudatosan kívánjuk megtenni.

Az egyre magasabb szintre emelkedés spirituális folyamat, hiszen egoista vágyunk(Malchut) fölé kell emelkednünk, egészen a Teremtő minőségéig (Bina). Ez az, amit meg kell cselekednünk, és amire kéréseinknek irányulnia kell.

Kérdés: Ha úgy kell sírnunk a Teremtőnek, mint a kisbabák, akkor soha nem fogunk felnőni? Mindig gyerekek maradunk?

Válasz: Természetesen. Mindig teremtmények maradunk, és sosem mi leszünk a Teremtő. De szeretnénk felemelkedni a Teremtő szintjére. Ez fejlődésünk végső célja. Tegyünk rá kísérletet! A Teremtő is azt akarja, hogy sikerrel járjunk.

A „Emelekedjünk önmagunk fölé” nemzetközikongresszusról, 2022/1/9, „Kérjük a Teremtőt, hogy töltse ki a helyet közöttünk” 7. lecke
[294192]
Forrás: Turn To The Creator | Laitman.com

03 Már 2022

Mit jelent egy “kérdés” a spiritualitásban?

mit jelent a kérdés

A kérdés a spiritualitásban, az a vágy (Hisaron, hiány), amelyet a Felső Fény gerjeszt. A Fény leereszkedik, és kitölti a vágyat. Ez az úgynevezett valódi kérdés vagy ima .

Azonban addig, amíg a valódi kérdés nem formálódik meg, az embernek sok előzetes kérdése van, amely az úgynevezett  “imát megelőző ima”. Más szavakkal, mielőtt az ember eléri az imát, a kérést, keresztülmegy megszámlálhatatlan, kicsiny, személyes, és pontatlan kérdéseken, mielőtt a végső helyes kérdés felmerül benne.

Általában az összes kérdés egyetlen dologra összpontosít:”Mi az élet értelme? Vajon érdemes-e élni? Ha igen, akkor miért?”. Ez az egyetlen kérdés, ami valóban létezik. Az ember egymilliárd féleképpen teheti fel ezt a kérdést, azonban ennek megfelelően csak részleges választ kaphat. Azonban a korrekció végén, minden egyetlen kérdésbe transzformálódik, amely egy gigantikus válasz alapján lesz megválaszolva, amelyet  – egy teljes és tökéletes összetapadásnak nevezünk. (Zivug a Shalem).

Kérdés: Milyen kérdésekkel kell önhöz fordulnunk, és melyeket kell megvizsgálnunk a csoportban?

Válasz: A legjobb, hogyha hozzám a kollektívre vonatkozó kérdésekkel fordultok. Ha olyan kérdésetek van ami az egész csoportra vonatkozik, akkor kérlek benneteket azt címezzétek nekem.

Hozzászólás:Eddig, amikor a választ a kérdéseimre a csoportban kaptam meg, azt éreztem, hogy ezek a válaszok helyesek

Válasz: Valóban, “eddig”. Ez így van minden szinten: nálam és mindenkinél is. Válaszok, amelyek helyesek ezen a szinten, azok már helytelenek leszek, amikor elérjük az új szintet, mert az alsó “Partzuf” –nak a “Keter“-je, átvált a Malchut  Felső Parcufjá” – ra.

2014.02.10, Orosz leckéből

ford: BS

lekt:KN

forrás: What Is A “Question” in Spirituality?

Posted on March 3rd, 2014 at 9:13 am

מה זה “שאלה” ברוחניות?

פורסם: 16.02.14, 12:59

23 Már 2014

A problémák érett megközelítése

A problémák érett megközelítése

A problémák érett megközelítése, amikor tudod, hogy csak a probléma leküzdése által éred el a célt. Te legyőzöd a kellemetlen érzést a megszerzési vágyban, a sötétséget, és fölötte kérsz kapcsolatot a csoporttal, a Teremtővel. Még hogyha az imád hamis is, de belülről várod csak hogy a problémád eltűnjön, hogy a sötétség szétszóródjon legalább egy kicsit, hogy érezd a pihenést, a megkönnyebbülést, a biztonságot.

De tartod magad, és keresed a kapcsolatot, az összetapadást a csoporttal, a könyvekkel, és a tanárral. Te olyan vagy, mint egy kisbaba, aki azt akarja, hogy a karjukban tartsák. Keresel, minden lehetséges támogatást,  amely lehetővé teszi, hogy ne azt kérd, hogy a sötétség eltűnjön, hanem, hogy a sötétség fölé emelkedj, a Teremtőre gondolj, és ne a saját érzéseidre. Te azért aggódsz, hogy a Teremtőnek adj elégedettséget, és nem saját magadnak.

Ha te ilyen módon gondolkozol, akkor már boldogságot érzel. Ha képes vagy sóvárogni arra, hogy még nagyobb elégedettséget adjál a Teremtőnek a csoporton keresztül, és minden eszközön keresztül, még nagyobb boldogságot érzel. Ha nem, akkor kérjed, hogy  az életet a külső edényekben érezd, az idegen edényekben, azaz a “bőrödön túl”, ahol a lelked található.

A betegség “tünetei” azért fognak eltűnni, mivel te nem gondolsz rájuk, összeolvadsz a Teremtővel, és nem a testi tünetekkel. Te kilépsz a bőrödön túl, mintha meghaltál volna, összeolvadsz a Teremtővel, a lélekkel és nem a testtel. Ez az úgynevezett “értelem fölötti hit”, kilépsz magadból, átlépsz az élet – halál határán, legalábbis egy kis mértékben.

Ezután fokozatosan hozzáadunk ehhez az átmenethez még egy kicsit, és még egy kicsit, és így legyőzzük a halált. Meg kell értetnünk legalább egy kicsit a mintázatát ennek az átmenetnek, és később már minden erre alapul, ugyanolyan módon.

2013.04.04, Báál HáSzulám, “Shámáti” 36. cikkéből

BS

13 ápr 2013

Kit akarok korrigálni?

Kit akarok korrigálni?

Rábásh írásaiból, 1. kötet, 30. cikk: “Mit kell kérni a barátok gyülekezetén”: “Ebből az okból, nem számít ha a barátja rágalmazással beszél róla, és bizonyára gyűlöli őt. Ehelyett, az a személy aki meg akarja szerezni a barátja szeretetét, szüksége van a korrekcióra, hogy szeretni tudjon másokat.

Ezért, amikor a személy erőfeszítést tesz és kedvezően ítéli őt, ez egy Segula (gyógyszer/erő/érték). Ez azt jelenti, hogy “felébredés alulról”, megadják neki az erőt fentről, hogy képes legyen szeretni a barátokat, kivétel nélkül”.

A személy nem kéri azt hogy a barátai szeressék őt, hanem kéri az erőket hogy szerethesse a barátait, bár ő hidegséget érez, elutasítást és gyűlöletet. Csak erőre van szüksége, amely lehetővé teszi számára, hogy szeressen minden hibák és problémák fölött, amelyek felfedeződnek minden oldalon.

“Szemük van és nem látnak”, és “mindenki bírál a saját maga hibája szerint”. A Teremtő mindenféle feltételeket készít nekünk, és mindenki rajtam kívül már a korrekció végén van. Ez azt jelenti, hogy korrigálnom kell magam, és csak egy olyan mértékben tárul fel előttem újra és újra a valódi kép. Még most felfedeződik a valódi kép, de csak a korrúpt mértékemnek megfelelően. Később, azzal hogy részileg korrigálom magam, akkor valami mást látok.

Így változik meg a világ előttem. Mert ő nem függ senkitől és semmitől, kivéve az én “edényem” – től.  A világ maga absztrakt Fény és alaktalan. Valóban én adok neki formát vagy valami mást.

Szóval, ha látok egy rossz viszonyt a barátom oldaláról, akkor stabilizálnom kell a helyes kérést. Valóban valamilyen hiányt érzek és ez a “valami” a Teremtő kezében van, aki jó és jóindulatú és mindent kész adni. Minden feltétel úgy van elrendezve, hogy helyesen kérjek.

Még ha nincs is igazi vágyam arra, hogy szeressem a “gyűlölt” barátomat, érzem, hogy tőle függök, vagy érzem a viszonyomat hozzá, kérem hogy lássam az okozatot és a valódi igazságot.

Mindenkinek el kell érnie magában egy ilyen kérelemhez. Ha nem azon dolgozom hogy változzon a hozzáállásom a barátaimmal szemben, akkor mivel is foglalkozom? Kit szeretnék megváltoztatni: őket vagy magamat?

Erre a kérdésre belülről kell válaszolni és döntést hozni. Aki megváltoztatja magát azt jelenti, hogy foglalkozik az Úr munkájával és valóban megvalósítja a Kabbala a módszerét. És aki nem akarja korrigálni magát, hanem másokat, az mehet a kormányhoz és más szervezetekhez.

A Kabbala Bölcseletében nem kérhetünk más hozzáállást. Itt összegyűltek azok az emberek akik megtervezték hogy korrigálják magukat. És mi azokhoz a barátokhoz fordulunk akik megértik, hogy együtt haladunk a korrekció felé, szeretettel és ezáltal támogatva és segítve egymást megváltozunk, amíg elkezdünk igazán szeretni.

2013.04.07, Rábásh írásaiból, 1. kötet, 30.cikk: “Mit kell kérni a barátok gyűlekezetén”

BS

13 ápr 2013

Kérni, ez vágyakozást jelent

Kérni, ez vágyakozást jelent

Kérdés:

Mit akarsz mondani azzal, hogy “nekünk kérnünk kell, hogy a következő szinthez emelkedjünk?”. Mit jelent a “kérni” szó? Ez egy gyakorlati kérés?

Válasz:

Kérni: vágyakozást jelent, akarni.

Persze, mindannyian, gyakorlatilag mindent magunknak akarunk. Azaz csak magamért akarok mindenkivel összekapcsolódni. Csak magam miatt akarok Európához kapcsolódni, és majd az egész világhoz is. A Felső világhoz akarok eljutni. Ez még akkor is egy egoista szándék, hogyha felébred bennünk a hajlam, hogy ne csak nekem hanem mindenkinek jó legyen.

Amikor megérkezik a Fény, korrigálni fog minket, és megmutatja nekünk az egységes vágyon keresztül, hogy mássá kell válnunk. Ő megváltoztatja a hozzá állásunkat, és mi nem magunkat. Ameddig a Fény nem korrigál engem, addig ugyanolyan maradok, de ezt nem kell elrejtenem magam elöl, mind inkább fel kell hogy tárjam, hogy megláthassam mit kell megszorítanom, hogy ezzel egy másik természetet tanítsak meg magamnak. Ami a Körülölelő Fény által valóban a természetemmé válik, mert képessé válunk általa a befogadásra.

2013.03.22, Az Európai kongresszus első leckéjéből

DH

KA

03 ápr 2013

Hogyan kérjek, hogy kérésem valóra váljon?

Hogyan kérjek, hogy kérésem valóra váljon?

Kérdés:

Mi az ima?

Válasz:

Imának van nevezve a szívben való munka. De ez miért működik? Nem tudom, hogy mit akarok? Nem. Én nem tudom, hogy mit akarok és nem tudom hogyan kell magunkat helyesen harmóniába hozni mindezzel a  munkával.

Azonban, ha ez egy hiányosság, mit tehetek? Egy gyermek sír, nem tudni az okát, egyszerűen csak szomorúságot érez. Egy személy, aki feltárta a Reshimókat (információs gének), megérezte az ízét a megkapásnak és adományozásnak, már tudja, hogy mi tette őt szomorúvá és mitől lesz boldog, így ő meg tudja mutatni ezt a meghatározott hiányosságot. Ez nem csak egy hiány, nem ebben a formában kell érteni, hanem egy olyan hiányosság, melyben eltérő ábrázolások és ítélőképességek vannak.

Szóval mit kell tennünk? Nem csak sírni, mint egy gyermek, hanem kitalálni mi az valójában, amit akarunk. Tegyük fel szeretni akarom a barátomat, aki nem szeret engem. Egy hiányt kell éreznem erre. Azt mondják: “Alakítsd a vágyaidat az övéihez”. De hogyan tehetem ezt meg, ha nekem nincsen egyáltalán vágyam erre?

Különböző intézkedéseket kell végrehajtani és azok által látni fogod, hogy mekkora mértékben nem akarod azt. De ezen intézkedések elvégzéséhez neked energiát kell belefektetned és azok az energiák tesznek bánatossá, mert nem akarod ezeket a dolgokat, amiket valójában akarsz.

Például én akarok venni egy házat, de annak érdekében, hogy ezt meg tudja tenni nekem szorgoskodnom kell, dolgozni menni, és ez nekem baj. Nincs hozzá erőm, hogy ezeket megtegyem és nincs vágyam sem rá, de azért én szeretnék venni egy házat. Ez így rossz. A személynek fel kell dolgozni a vágyát, így a vágy fog a célhoz csatlakozni.

Szóval akkor mi is az ima? Az ima, nem csak egy kérés, ez egy intézkedés sorozat, mely harmóniába hozza a kéréseimet későbbi életemmel. Minden egyes alkalommal feldolgozom és javítom a hiányosságomat nagyobb mértékben, így az imám helyesebb, pontosabb és nagyobb mértékben lesz feldolgozva, persze amennyire ez csak lehetséges.

Az ima, mely Malchut-nak van nevezve, azaz a hiány, nekem állandóan e miatt kell aggódnom. Semmi más miatt nem kell aggódnom, csak a helyes hiány miatt. Írva van: “Ha csak imádkozik egész álló nap”. Ez nem ugyanaz az ima, mint amilyen imákat azok az emberek mondanak, kik a földre esnek vagy a Sidur-ból olvasnak (imakönyv). Nem. Ez az ima az, amikor én megtisztítom belsőmet, mint ahogy mondva van a Maclhut-ban: “Én vagyok az ima”. Ez azt jelenti, hogy valaki azt mondja: “Ez az én imám, ez az én hiányom!” És nem az, ami valahova le van írva vagy valami amit valahol hallottam vagy tanítottak.

Vagyis, akkor “Én vagyok az Ima”, ami azt jelenti, hogy megtisztítom magamat a különböző külső hatásoktól és tisztázom magamban, hogy mi is az igazi hiányom, magamban! Ez a Malchut. Egy ilyen imára a személy választ kap a felsőtől, mivel ez egy megtisztított hiány.

2012 November 19, Napi Kabbala lecke 2. része, a Zohár könyvéből

SzL

22 nov 2012

Előrehaladás az összeolvadás pontjain keresztül

Előrehaladás az összeolvadás pontjain keresztül

Az összes nehézség, probléma mellyel találkozunk, melyről a Zohár Könyve beszél nekünk, megszakítások, akadályok az összeolvadás felé vezető úton. Végül is amennyiben már összeolvadásban lennénk, nem lenne szükség semmilyen magyarázatra, vagy írásra. Az egyetlen dolog, ami hiányzik az összeolvadás – ez a helyes kérelem, hogy ezt kérjük.

Amennyiben kérésem korrekt minden egyes alkalommal, akkor én állandóan összeolvadásban maradok kérésemnek megfelelően. nekem csak kérnem kell, de a kérésnek helyesnek kell lennie, egy megvizsgált abszolút kérésnek – adott állapotomnak megfelelően.

Amennyiben én most képes lennék a helyes kérésre, azonnal elérném az összeolvadást, természetesen arányban, jelenlegi szintemmel. Ezáltal a vágyak, a feltételek, a belső és külső tulajdonságok minden egyes alkalommal megváltoznának bennem, és amennyiben és helyes kéréssel rendelkezem képes lennék felemelkedni legalulról ezeken a pontokon keresztül – az összeolvadás egyik pontjától a másikig.

Tehát teljes munkánk abból áll, hogy mindig helyesen kérjünk, amikor egyre tisztábban és precízebben tisztázzuk a kérést. Nagyon sok feltétele van az erre a munkára való felkészülésnek: Ez az egész világ, a barátok, a tanulás, és így tovább, mindez csakis annak érdekében hogy tisztázzuk a kérésünket.

Ez a világ és a barátok vágyam komponensei, melyeket tisztáznom, válogatnom kell. Az egyetlen dolog melyet tőlem követelnek az ima – a MAN. Ennél fogva azt mondja, hogy minden egyes korrekció az ima és a jó cselekedetek által történik, melyek által tisztázzuk vágyunkat.

A könyv azokról a vágyakról beszél melyekért kérnünk kell imáinkban. A Kabbalisták semmi másrók nem írnak csak erről, mivel minden mást saját magunk fogunk felfedezni.

(2012 szeptember 11, Reggeli lecke, 2.rész, Zohár)

(HZS)

14 Sze 2012

Hogyan lehet megvizsgálni, hogy a kérés helyes-e

Kérdés

Hogyan ellenőrizhetjük le, hogy a vágyunk, kérésünk, követelésünk letisztult és helyes-e?

Válasz

Ha sikerül beteljesíteni, véghezvinni azt, amit kértünk, az annak a jele, hogy a kérésünk, fohászunk helyes volt.

Azaz látom a magam hiányosságait és kérem a korrekciót ezekre, majd egy idő után átlátom a megoldást, (mert a mi világunkban minden az időbe zárva jelenik meg, tehát ez is idő kérdése), és valóban megértem, be akarom teljesíteni, azaz magamba vonzom, és képes vagyok erőfeszítést is tenni a korrekcióm megvalósulásáért.

Ezen az úton minden korábbi részlet világossá válik a számomra. Minden erőfeszítést, cselekedet lehetőség arra, hogy összekapcsolódjak másokkal. Lehetségessé válik mindaz, ami eddig nem tűnt realisztikusnak a számomra, sőt azok is, amikre eddig nem volt vágyam. Mert hirtelen feltárul a megértés bennem és már akarom a korrekcióm megvalósulását, azon az úton, amit a Teremtő nekem szabott.

Ezért kevésbé kezdem kritizálni a csoporttáraimat, ezzel párhuzamosan jobban is közeledek az emberekhez, annak a megértésével, hogy csak a köztünk levő kapcsolatban tudom érezni a spiritualitást és feltárni a Teremtőt. Helyes formában kezdem el felfogni a spirituális szinteket, és megértem, hogy ez a köztünk lévő belső kapcsolatokról mutat számomra képet. Mert pontosan ott, azaz a köztünk lévő kapcsolatban tárul fel a spirituális világ, az adakozás tulajdonságának összessége – a Teremtő.

Feltárul előttem, és megértem, hogy bennem a spiritualitás eredményképpen általam véghezvitt cselekedetek nyilvánulnak meg a fizikai világban is. Az teszi lehetővé számunkra ezeknek a cselekedeteknek a véghez vitelét, – tudatos vágy nélkül, és a tiszta szándék előtt – hogy így lett a mechanizmus megteremtve a korrekció érdekében, amin mindenki keresztülmegy. Először akaratlan cselekszünk a Fény hatásra, majd tudatosan rákényszerítjük magunknak, hogy megtegyünk azt, amit tennünk kell. Sőt! Az akaratunk ellenére is megteszünk a kötelességünket, a spiritualitásban és a korporeális életben is.

Mindezek előtt csak a durva és a nyers vágyaink léteznek és semmi más. A fizikai testbe beleöltözik a vágy és ez a test egyszerűen monoton cselekedeteket végez a fizikai világban, akarata ellenére. Ennek a reménytelensége nyitja meg számunkra az egymás közötti kapcsolat irányába való haladást, olyan állapotokból, amely teljesen ellentéte az egységnek. Ez egy csodálatos tulajdonsága ennek a világnak!

Tehát meg kell szereznünk a következő új szintet, de mindig vissza-vissza kell, hogy zuhanjunk a fizikai világba, azaz ennek a testnek az uralma alá. Mert ez nem egy hús-vér test, hanem csupán nyers vágy, elvágva spiritualitástól, amely arra hivatott, hogy előrebocsássa, hogy a mechanizmus részeként, majd helyesen cselekedjek, tiszta szándékkal.

Tehát így kezdem el befogadni a spirituális szintet, a korporeális cselekedetekből,  a durva egoista vágyból kiindulva, a magamra irányuló megszerzési szándékkal, és a sóvárgással, hogy több jutalmat kapjak, több mindent vonzzak magamra. Innen indulok, és később képessé válok a spiritualitásba való belépésre.   .

Ez így történik minden egyes alkalommal, egészen a végső korrekcióig. Tehát ebben a világban kell helyt állnunk, mert egyébként nem lennénk képesek belépni egy új spirituális szintre.

BS

KA

25 okt 2011

70 queries in 0,168 seconds.