Dr. Michael Laitman

Kabbala tanulás

A korrekció módszere, második rész

Kabbala – a kulcs a természet törvényeihez

Kérdés: Miért teremtett minket a természet vele ellentétes módon, egoistának? Mi a célja evvel?

Válasz: Az, hogy éppen az egoizmusunk miatt rébredjünk, milyen borzalmas teremtmények vagyunk.

Felmerül a kérdés: ha látjuk, hogy az egoizmusunk az egyetlen akadály, amitől nem tudjuk elérni az örök és tökéletes életet, hogyan vagyunk képesek korrigálni azt? Hogyan használjuk fel az ego segítségét, hogy megváltoztassunk mindent, önmagunkat, a társadalmat, a környezetünket?

Ezen a ponton jelenik meg annak szüksége, hogy valóban megváltoztassuk önmagunkat. Sok különféle módszer, elmélet, elképzelés foglalkozik a témával, amelyek vallásos vagy nem vallásos jellegűek, van közte misztikus, keleti, stb.

Ezeknek a módszereknek egyike a kabbala. Nagyban különbözik másoktól abban, hogy 6000 éve keletkezett, jóval a többi módszer megszületése előtt. A kabbala szerint, élt valamikor egy Ádám nevű ember. Ő volt az első, aki megértette az egész mátrixot, a természet teljes rendszerét, és feltárta annak tervét, a kezdetével, folyamatával és végével együtt.

Ádám tette le a kabbala tudományának alapjait. Szim, Ham, Jafet és mások, akiket allegorikus módon jelenít meg a Tóra, az ő tanítványaivá szegődtek. Egészen az ókori Babilonban élt Ábrahám megjelenéséig fejlesztették ezt a tudományt.

A kabbala arról beszél, hogyan egyesüljünk az egyén és annak egoizmusa felett. Ha így teszünk, elkezdjük érezni a természet általános erejét, átfogó képét. Nyilvánvalóvá válik, hogy a természet örök, végtelen, tökéletes, és ami a legfontosabb: integrális felépítésű és egyetlen nagy egységet alkot.

Ha ilyen módon közelítünk hozzá, akkor hozzáférhetünk igazi formájához, valós törvényeihez. Ezt ma még nem érezzük. Nem tudjuk, és nem is igazán látjuk.

https://laitman.com/2019/12/the-method-of-correction-part-2/

12 jan 2020

Világ – valóság vagy illúzió? Ötödik rész

Az érzékelési határ kitágítása

Baal HaSzulam, „A kabbala bölcsességének lényege”: Most már könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a kabbalista könyvekben megjelenő minden név valóban igaz és tényszerű, noha nem érhető el vizsgálódásunk tárgya. Ennek oka, hogy a megfigyelőnek teljes kielégülést ad a mindent magában foglaló végső teljesség, vagyis a puszta tettek érzékelése, amely a felső Fény és az érzékelők közötti kapcsolatból születik meg.”

Ténykérdés, hogy érzékelésünk behatárolt. A kabbala bölcsessége azt állítja, hogy folyamatosan széles és mély elérésben vagyunk, az összes vektortérbe belépünk, és feltárjuk azokat. Azonban csak addig a valóságig jutunk el, amely kitölt minket. És a minket nem kitöltő realitást nem érjük el, sőt azt sem tudjuk, hogy létezik-e.

Ezen a ponton merül fel a kérdés: honnan tudják a kabbalisták, hogy létezik valamely másfajta realitás? Ők maguk érték el? Ha igen, miért nem tesznek említést róla, mint a valóság elérésének egy további szintjéről?

Úgy tűnik, hogy feladványokat adnak nekünk, vagy fel akarják kelteni az érdeklődésünket. Mintha azt közölnék: „Van itt valami, de nem mondom el, hogy mi.” Valójában azonban nem ez a megközelítésük lényege.

El kell érnünk az adakozás, a Teremtő minőségét. A Teremtő a hozzánk való viszonyában adakozó, szerető, egységet adó erőként pozícionálja magát. Egoizmusunk ellenére fölénk emelkedik. Úgy érezhetjük meg, tárhatjuk fel és válhatunk hozzá hasonlóvá, ha mi is a saját egoizmusunk fölé emelkedünk.

Hogyan tegyük ezt meg, hogy ne csak a formaegyezés miatt érezzük őt, hanem a sajátunkétől eltérő edényeken és minőségeken keresztül is? Ez egy komoly probléma.

https://laitman.com/2019/11/the-world-reality-or-illusion-part-5/

06 jan 2020

Világ – valóság vagy illúzió? Negyedik rész

Hogyan jussunk el az új elérési szintre?

Baal HaSzulam, „A kabbala bölcsességének lényege”: …adj nekünk teljes kielégülést annak ellenére, hogy nem rendelkezünk a tárgy lényegének érzékelési lehetőségével.

Ezen felül, nem érzékeljük, nem érjük el saját magunk esszenciáját sem. Minden, amit saját lényegünkről tudunk, semmi más, csak a lényegiségünkből kiinduló cselekvések sorozata.”

Kiderül, hogy amivel rendelkezem, az elég számomra. Amikor érzékelek egy adott jelenséget, és az teljesen kitölti a vágyaimat, és választ ad a kérdéseimre, akkor nem sóvárgok semmi többre.

Mégis lehetséges volna, hogy további kérdések „fertőznek meg”? Talán valahol, valamilyen módon elképzelhető, feltéve, ha közelebb kerülünk a Teremtőhöz, és elsajátítjuk az Ő természetét. Talán akkor képesek leszünk eljutni az elérés olyan fokára, amely a jelenleginél magasabban helyezkedik el. Ez azonban az univerzum és az elérés egészen más szintje.

Mindenki, beleértve a világ összes emberét, a természet ásványi, növényi és állati szintjén létezik. Amennyiben a kabbalát tanuló személy az állati szint fölé emelkedik, eljut a Teremtő magaslatára, és eléri ezt a rendszert, nem csak azt, hanem a jelenségek kiváltó okait is érzékeli.

Azaz, nem csak arról van szó, hogy érzékelem a Teremtőt, hanem feltárom az Ő lényegiségét, a realitás következő szintjét. Ezt tanulmányozza a kabbala bölcsessége, de ez már a lehetséges fejlődésünk tényleges betetőzése.

https://laitman.com/2019/11/world-reality-or-illusion-part-4/

04 jan 2020

Világ – valóság vagy illúzió? Harmadik rész

A személy a természeti hatásra adott reakció

Baal HaSzulam, „A kabbala bölcsességének lényege”: „Annyira tapintható és közeli a név, mintha érzékeink teljes mértékben képesek lennének befogni. Még a kisgyerekek is ismerik az ’elektromosság’ szót, mint ahogy azt is, hogy ’kenyér’, ’cukor’ és így tovább

Tovább menve, ha egy kicsit tesztelni akarjuk vizsgálódási eszközeinket, összességében elmondható, hogy mivel nem rendelkezünk a Teremtő érzékelésével, lehetetlen elérni teremtményei lényegiségének érzékelését, legyen szó akár a kezünkben tartott, tapintható tárgyakról.”

Úgy tűnhet, hogy minden világos számunkra, noha valójában semmi nem az. Valahogy hasznosítjuk az elektromosságot, mivel körülöttünk minden ennek az erőnek a megnyilvánulása. De mi ez az erő? Nem tudjuk.

Az az igazság, hogy az elektromosság, mágnesesség, gravitáció és a többi természeti jelenség lényegéig nem tudunk elhatolni, inkább csak a ránk gyakorolt hatásukig jutunk el. Valami gravitál engem – „Á, ezek szerint létezik egy gravitációs erő, és ez mérhető.” Mégsem tudom igazán, mi is ez az erő.

A kabbala bölcsessége kimondja, hogy ilyen módon érjük el a Teremtőt is. A cselekedetei alapján jutunk el Hozzá. Írva van: „Tetteidből ismerünk Téged.”

Ez egy nagyon komoly korlátozás az ember számára. Behatolhatunk valaha a jelenségek lényegébe? Soha! Még akkor sem, ha ez a szándékunk.

De általában még csak a szándékaink sem irányulnak erre. Rendelkezünk mozgásokkal, impulzusokkal, de nem okoz szenvedést, hogy híján vagyunk a szándéknak, és nincs semmink, amiben feltárulhatna a természeti jelenségek lényege. Csak a hatást látjuk, mivel mi magunk is maga a hatás vagyunk.   

De valahol mélyen akarjuk a lényeg ismeretét, de honnan szerezzük meg a megismerésre vonatkozó hiány érzetét? Valóban annyira szükséges számunkra, hogy átérezzük az igazságot, a gyökeret, alapot, a forrást, amelyből minden táplálkozik?

Sok az árnyalat ebben a kérdésben, és egy kicsit provokálni akarlak, hogy felkeltsem azt az izgatottságot, ami arra irányul, hogy feltárd ezt a lényegiséget.

Úgy is mondhatnám, hogy minden korporális jelenséget tulajdonképpen érzékszerveink rá adott reakciója alapján fogunk be. Vagyis a jelenség befolyására adott hatás, reakció vagyunk.

https://laitman.com/2019/11/world-reality-or-illusion-part-3/  

03 jan 2020

Világ – valóság vagy illúzió? Második rész

Képesek vagyunk érzékelni a természetes jelenségek lényegét?

Baal Haszulam, „A kabbala bölcsességének lényege”:

A dolgok megmutatkoznak a korporális realitásban is, szemünk elé tárulnak, noha nem tudjuk érzékelni lényegüket, és elképzelésünk sincs erről. Ilyen például az elektromosság vagy a mágnesesség, melynek „fluidum” a neve.

Ki mondhatja ugyanakkor, hogy ezek a nevek nem valósak, amikor élénken és kielégülést adó módon ismerjük hatásukat? Nem lehetnénk közömbösebbek azzal a ténnyel szemben, hogy képtelenek vagyunk megalkotni vizsgálódásunk tárgyának, például az elektromosságnak esszenciáját.

Valóban nem értjük, mi az az elektromosság, vagy mi a lényegisége bármely fizikai jelenségnek. Csak a hatásaikat figyeljük meg.

Tudjuk például, miképp használhatjuk az elektromosságot, az elektromágnesességet, szabadon alkalmazzuk ezeket a mindennapi háztartási tevékenységek során. De nem vagyunk tisztában vele, hogy mik ezek. És ez mégsem jelent gondot számunkra. Továbbra is kizsákmányoljuk ezeket a természeti jelenségeket, miközben ismeretlen előttünk, hogy miben áll az esszenciájuk. És közben megértjük, hogy nincs erről tudásunk.

Vagy tudjuk, mi az, hogy gravitáció, noha mindannyian érzékeljük a hatását? Ugorj egyet, és rögtön látni fogod, mi az. Megmérjük ezt az erőt, megtanuljuk, hogyan győzzük le. De mi ez az erő? Miben áll a lényege? Honnan ered? Nem tudjuk. Ugyanígy vagyunk a többi természeti jelenséggel is.

Baal Haszulam azt írja, hogy az erők megnyilvánulása teljes mértékben kielégít minket. Nincs másra szükségünk, hogy használhassuk őket.

Számunkra a legfontosabb, hogy hasznosíthassuk ezeket a jelenségeket. Nem érünk el belső lényegiségükig, mert a természet így teremtett meg minket. Csak az érzékelésünkben jelentkező hatásukig jutunk el, és nem tovább.

Persze dönthetnénk úgy, hogy jó volna felkutatni a mágnesesség, elektromosság, gravitáció és minden más természeti jelenség eredetét. De ezek teljesen el vannak zárva előlünk. Csak eszközei vagyunk a jelenségek megnyilvánulásának, és csak ezek a megnyilvánulások azok, amelyeket érzékelünk.

https://laitman.com/2019/11/world-reality-or-illusion-part-2/

02 jan 2020

Világ – valóság vagy illúzió? Első rész

Az érzékelés végtelenségéről

Megjegyzés: A végtelenségig lehetne a Kabbala bölcsességének lényege című cikket tanulmányozni. Már húsz éve olvasom újra és újra, és minden alkalommal találok benne valami újat.

Rav kommentje: A vég felől jobban átérezhető a kezdet iránti igény. Minden igazi tudomány úgy alakítja a személyt, hogy újból és újból tanulmányozza saját területét.

Megjegyzés: Mondhatjuk, hogy a Tíz szféra tanulmánya a spirituális világok fizikáját taglalja, és minden alkalommal olyan, mintha most bukkanánk rá először. Ezzel szemben, a Kabbala bölcsességének lényege elsőre egy könnyed hangvételű, közönséges cikknek tűnik, aztán hirtelen hatalmas mélységek nyílnak meg benne.

Rav kommentje: Ez nem a cikk miatt van, hanem azért, mert kitágítja az érzékelésed határait és a világhoz való viszonyodat. A cikk első négy témája a következő: „Az általánosról és az egyediről”, „A Parcufok, szfírák és világok sokasága”, „Kétféle folyamat – Felülről lefelé és lentről felfelé” és „Absztrakt nevek”. Sok fogalom kerül tárgyalásra, amelyek nagyon komolyak és sokrétűek.

Amikor elérsz az ötödik vagy hatodik fogalomhoz, rájössz, hogy még mindig nem érted a korábban tárgyaltakat. Elolvastad és elfogadtad azokat, aztán tovább lapoztál. És most látod, hogy belsőleg mennyire átfogóak, ezért visszatérsz hozzájuk. Nem lehet őket megkerülni, kezdeni kell velük valamit. Ezért újból átolvasod őket.

Hányszor olvassuk el Baal HaSulam cikkeit? Azok, akik először olvassák a Kabbala bölcseletének lényegét, el sem tudják képzelni, hogy mi mindent fognak még látni benne második vagy harmadik olvasás után, vagy egy illetve tíz év múlva.

Én például negyven éve tanulok kabbalát, és össze se tudom hasonlítani, amit korábban képzeltem ezekről a fogalmakról avval, ahogy ma elgondolom ezeket. A mostani önmagam teljesen más ember ahhoz képest, aki negyven éve elkezdte olvasni ugyanazt a cikket.

Kérdés: Vagyis a kabbalában nem létezik az, mint a mi világunkban: „Ezt már olvastam.”?

Válasz: Ilyen nincs a kabbalában. Semmilyen részletében sem! Belekezdesz a kabbala tudományába, és a befejezés lehetősége nélkül merülsz el benne.

Olyan komplex, egymással összefüggésben lévő világot tár fel, hogy meghúzol egy cérnaszálat, és az egész világ megváltozik számodra. Minden egyes új definíció, érzékelés, elérés megváltoztat minden mást, mivel csak tíz szféra létezik, de ezek közül minden egyes szféra további tízre osztható, és azok is további tízre: kiderül, hogy az érzékelésnek semmi sem szab határt.

A világ végtelen, noha csak tíz részből, tíz kiárasztásból áll.

https://laitman.com/2019/11/world-reality-or-illusion-part-1/ 

01 jan 2020

Spirituális földrajz, nyolcadik rész

A Szentély – a kapcsolódás helye

Kérdés: Miért utaztak annyit a kabbalisták? Miért hagyták el városaikat, és vándoroltak akár éveket, mielőtt visszatértek volna? Mit adott ez nekik?

Válasz: Úgy tűnik, létezett egy parancs, egy tanítás, miszerint a kabbalista kötelessége volt elhagyni otthonát, az utakat járni, meglátogatni településeket, megismerni az embereket és a természetet, és mindenben a Teremtő megtestesülését látni. Ez energiával töltötte fel, és kitágította a tudatát.

Kérdés: A régi időkben sok városban állt templom?

Válasz: Nem léteztek templomok, csak imaházak. Csak egyetlen Szentély volt. Először Szamáriában, aztán Jeruzsálemben, a Templom-hegyen. Attól függően, melyik időszakról beszélünk.

A Szentély az a különleges hely, ahova minden ember ellátogathatott, zsidók és nem zsidók egyaránt, és átadhatták a Teremtőnek kéréseiket, vágyaikat és reményeiket.

Kérdés: Miért volt szükséges, hogy egy meghatározott helyre jöjjenek az emberek?

Válasz: Azért, mert a Szentélyben egy pontba tömörülve találkozott minden földrajzi és spirituális feltétel, valamint az emberi vágyak teljes spektruma.

Kérdés: Ahogy a kabbala mondja, az ember a szívén keresztül kapcsolódik a Teremtőhöz. Érzi a Teremtő a szívem, a vágyaim?

Válasz: Természetesen. És ehhez jön hozzá a felső világhoz való földrajzi hasonlóság.

Kérdés: Ez annyit tesz, hogy van valami jelentősége, hogy sok ember gyűlt össze egy helyen? Mit csináltak ott? Nem hiszem, hogy csak állatokat áldoztak.

Válasz: Az áldozat az ember azon vágyának megmutatkozása, hogy felhagyjon egoizmusával, ne használja többé egoista énjét. Ezt akarja feláldozni.

Ezért az emberek kenyeret, húst, halat, sót és bort vittek a Szentélybe. Minden élelem megfelel a vágy adott típusának, amelyen a személy megszorítást akart végre hajtani. Az emberek imádkoztak, kérésekkel fordultak a Teremtőhöz, húst sütöttek és ettek.

Kérdés: Ez valamilyen módon kapcsolatot teremtett köztük?

Válasz: Hogyne. A Szentély a kapcsolódás helyszíne. Ez a legfontosabb szerepe.

Kérdés: Vagyis miközben az ember feláldozza a másikért egoizmusát, a tisztelet és szeretet jeleit mutatja felé.

Válasz: Képzeljünk el egy különleges éttermet, ahova ellátogatunk, viszünk élelmet vagy pénzt, ami éppen van, és részesévé válunk egy közös étkezésnek, éneklésnek, általános jókedvnek. Ez az a hely, ami mindenki között kapcsolatot teremt. Mindig is így működött a Szentély. Minden nemzetbeli ember kapcsolódhatott. Mindenki előtt nyitva állt az ajtó.

https://laitman.com/2019/12/spiritual-geography-part-8/

31 dec 2019

Spirituális földrajz, hetedik rész

A lélek képére és hasonlatosságára

Kérdés: A kabbalában és más forrásokban tisztán kimondásra kerül: van egy város, kapukkal és Szentéllyel. Mit jelentenek ezek a fogalmak?

Válasz: Mindezek a felső világ rendszerének megfelelően vannak elrendezve, lelkünk képére és hasonlatosságára.

Megjegyzés: Ha nincs fallal körülvéve, nem is város az adott település.

Rav kommentje: Igen. Csak néhány város van Izraelben, amelyet valamikor fal kerített. Akra, Jeruzsálem, Szafed és Tiberias. Ma is megvan Tiberias régi falának néhány romja.

Kérdés: A kabbala szerint a városfal minek a jelképe?

Válasz: A várost körbevevő fal olyan, mint a Parsza. Ez választja el a várost a külső erőktől, azaz, elkülöníti a felső, spirituális erőket az alsóktól, az adakozás minőségét a megszerzés minőségétől.

A városfalak azt a különleges bejáratot szimbolizálják a felső világba, ahol a személynek korrigálnia kell önmagát, méghozzá egy meghatározott módon, hogy megkapja a jogot, hogy behatolhasson a spiritualitás szintjén álló városba. Vagyis a túljutás a város kapuin nem egyszerű dolog.

Kérdés: Mondhatjuk azt, hogy a fal valami fajta szükséges feltétel?

Válasz: A fal egyfajta szűrő, ami elválasztja a várost mindattól, ami rajta kívül helyezkedik el. Más szóval, a városban ott van az adakozás minősége, és a városon kívül található az egoista gonosz hajlam, és így a város az adakozás minőségével korlátozza önmagát.

Általában banditák, azaz egoisták kószálnak a városon kívül. Nem jöhetnek a fal közelébe, mert az eltaszítja őket. A fal nyomást gyakorol rájuk, hogy kedvesek és adakozóak legyenek, ami nem a természetük része.

Kérdés: Vagyis ez annyit jelent, hogy az ágak és gyökerek nyelvének használatával, a kabbalisták ismert fogalmakhoz nyúltak, mint pl. „város”, „fal” vagy „kapu”, megérezték ezek spirituális gyökerét, és felhasználták őket magyarázataikhoz.

Válasz: Igen, de ezen kívül azt is megértették, hogy a mi világunkban miért egy bizonyos struktúrát követve rendeződnek el a dolgok, miért meghatározott módon építünk házat, kunyhót, sátrat és templomot. Ezt a spirituális erők következményeként élték meg

Kérdés: A nagy kabbalisták, különösen Ari, azt írják, hogy van a ház, az udvar, a mező és a sivatag. Ez azokról a vágyakról szól, amelyek használhatók a Teremtő érdekében, illetve azokról, amelyek nem?

Válasz: Így igaz. A házban tartózkodó ember a lélek belső része. A ház maga, az udvar, a mező és a sivatag viszont már a lélek külső, korrigálásra szoruló részeit testesítik meg.

https://laitman.com/2019/12/spiritual-geography-part-7/

30 dec 2019

Spirituális földrajz, hatodik rész

A hely, amit elhagyott a spirituális erő

Kérdés: Voltak a tanárával, Rabash-sal Jeruzsálemben vagy a Holt tengernél?

Válasz: Elmentünk Jeruzsálembe. Rabash nem különösebben tartotta nagyra a várost, a Siratófalat, mert ahogy a kabbalisták írják, amikor Jeruzsálemet lerombolták, elhagyta a spirituális erő, és ezt csak akkor lehet visszaállítani, ha Izrael népe újból gyakorolja az egymás iránti helyes attitűdöt.

Ezért, a kabbalisták azt vallják, hogy manapság Jeruzsálem meghatározó hely, de inkább a negatív minőségénél fogva.

Kérdés: Igen, de Jeruzsálem és a Holt tenger akkor is közelebb vannak a teremtéshez. Hogyhogy nem látogattak el oda? Ők képviselik a Zeir Anpint és a Malchutot.

Válasz: Valóban nem mentünk el a Holt tengerhez, és csak néhányszor voltunk Jeruzsálemben. Ezek azonban különleges alkalmak voltak, ahol barátokkal vagy családtagokkal találkoztunk, vagy valami más célja volt a látogatásnak.

Kérdés: Tehát lehetetlen ezeken a helyeken spirituális erőket bevonzani?

Válasz: Nem láttam, hogy Rabash bármilyen energiát, spirituális táplálékot vagy a felső világgal való kapcsolatot kapott volna Jeruzsálemben. A barátaival és rokonaival voltunk ott, és mindenféle eseményen vettünk részt. Csak egyszer voltunk a Siratófalnál, és akkor is csak pár pillanatra.

A Meron hegye és Rashbi sírjának kivételével nem mentünk sehova, beleértve Hermont és Macpelah barlangját.

Megjegyzés: Ez furcsa, hiszen Hermon az ország legmagasabb pontja, a Teremtő minősége. Azt gondolnám, hogy ez az a hely, ahol érdemes spirituális erőket gyűjteni.

Rav kommentje: Nem, gyakorlatilag soha nem mentünk a Tiberias fölé. A Meron hegye és a Tiberias voltak az úticéljaink. Másrészről, olyan parkokba, és más csendes helyekre mentünk, ahol nem volt ember, és békében ülhettünk, beszélhettünk, tanulhattunk.

https://laitman.com/2019/12/spiritual-geography-part-6/

29 dec 2019

Spirituális földrajz, ötödik rész

A Hermon hegyétől a Holt tengerig

Kérdés: 32 forrás vize csorog le a Hermon hegyéről, és vizeik a Golan fennsíkon folynak össze. Miért éppen 32? Valaki valóban megszámolta őket, vagy ez pusztán allegória?

Válasz: Nem, ez nem allegória. A felső világ egész rendszere 320 részből áll, és ezek mindegyike tíz szférára oszlik. Így hát az egész olyan, mint ha a felső Fény 32 patakja folyna le a legmagasabb ponttól a „Hochma fénye” nevű rendszeren keresztül a Bináig, a Kinnerethez (Galileai tenger).

Kérdés: A Jordán folyótól Jeruzsálemig terjed az a terület, ami a Zeir Anpin minőségének felel meg. Mi pontosan ez az erő?

Válasz: A fentről való leereszkedés azt célozza, hogy az alsók vízhez jussanak. Az alsók a Zeir Anpinhoz és a Malchuthoz tartozó lelkek, vagyis a Holt tenger környéke. Mindenképp szükséges, hogy a Holt tenger vizet kapjon.

A Holt tenger sok ezer éve létezik. A Föld legmélyebb pontján, 420 méterrel a tengerszint alatt helyezkedik el, sőt, ma talán még mélyebben, hiszen mindig egyre sekélyebb a vize. Hatalmas kráterek képződtek benne, amelyek mélyen a felszín alá hatolnak.

A Holt tenger nagyon közel van a Föld belsejéhez, ahol a magmában az egész rendszer kémiai elemei ott bugyognak. A tenger vize szintén különleges. Akármennyit is tanulmányozzák, lehetetlen teljes mértékben megérteni speciális belső tulajdonságait.

Ez a tenger egoizmusunkat, a megszerzési vágyat jelképezi, azt a fekete anyagot, amely önmagába zárul, és ezért nincs benne élet.

Megjegyzés: Ugyanakkor írva van, hogy a korrekció végét követően megint élet költözik mindenhova azon a vidéken.

Rav kommentje: Csak ha helyesen cselekszünk, a Holt tenger akkor kapja meg mindazt a jóságot, Fényt és vizet a Hermon hegyéről, és ekkor indul meg benne az élet.

Akkor majd a hegyek és sivatagok helyén dús növényzet, erdők és szőlőskertek állnak.

https://laitman.com/2019/12/spiritual-geography-part-5/

28 dec 2019

83 queries in 0,585 seconds.