Dr. Michael Laitman

egoizmus

Csak nyereség, semmi veszteség

Kérdés: Ha egy közösségben elérjük a kölcsönös garancia szintjét, és formaegyezésre lépünk a Teremtővel, az adott közösségben, akkor nem veszítjük el a szabadságunkat egyénként egy ilyen fajta társadalomban?

Válasz: Nem veszítünk el semmit, mivel a folyamat során látni fogjuk, hogy egyáltalán nem vagyunk szabadok. Anélkül ural minket az egoizmusunk, hogy bármit kérdezne tőlünk, és erővel rávesz bennünket, hogy bármely pillanatban akaratának megfelelően cselekedjünk.

De ha belátjuk, hogy egoizmusunk az úr, és fölé emelkedünk, átvehetjük a kontrollt, és ezzel a kontrollal visszakaphatjuk magunkat, és kezünkbe vehetjük sorsunkat.

Ami a legfontosabb, elkezdjük érezni, hogy nem egy egoista, állati testben élünk, hanem felette, és így azt érzékeljük, hogy örökké létezünk a tökéletes térben. Még ebben a világban el kell jutnunk ehhez a tapasztalathoz. Ahogy az idézet szól: „Lásd meg a valódi világot, még az életed ideje alatt!” 

A Kabbala szerepe ebben áll – hogy megadja az embernek, annak lehetőségét, hogy állati természete fölé emelkedve elérje az emberi szintet. Az ember pedig olyasvalaki, aki időn kívül, az örökkévalóságban él. Az idő kizárólag az ásványi, növényi és állati organizmusok esetében van jelen, de Ádám szintjén már nem létezik. Ott már, ahhoz hasonlóan, ahogy Einstein is megállapította, minden egy másik dimenzióba tart.

[265777]
KabTV “Kabbala Alapjai,” 20/04/19
Forrás: https://laitman.com/2020/06/no-loss-only-gain/

05 Júl 2020

Mire mutat rá a vírus?

Kérdés: Ha minden felesleges munkahely eltűnik, a lakosság 90% -a marad munkanélküli. Mit fognak tenni ezek az emberek, és hogyan fogja a gazdaság támogatni önmagát ezen munkahelyek nélkül?

Válasz: De az emberek, akik elfoglalták ezeket a helyeket, nem tettek semmi hasznosat. Miért dolgoztak? Azért hogy szórjuk a pénzt?

Mit félünk feladni? A haszontalan munkát: hogy egyik helyről elvesszük, hogy egy másik ki  tudja venni, és valaki egy másik helyre dobhatja? Szóval egyesek egy lyukat ásnak, mások betemetik?

Kérdés: Baal HaSulam a Nemzet című újságban írta: „Nyilvánvaló, hogy az összes teremtményben rejlő egoizmus mértéke a teremtés valódi létezésének szükséges feltétele. Enélkül önmagában nem lenne önálló és különálló lény. Ez azonban egyáltalán nem tagadhatja meg az emberben az altruizmus mértékét. Csak az szükséges, hogy világos határokat húzzunk a kettő között: Az egoizmus törvényét minden erejében meg kell őrizni, amennyiben az a minimális létezésre vonatkozik. Az esetleges többletről az ember, -engedélyt kap, hogy lemondjon az embertársa jóléte érdekében.”

Csak azt kell megtudnunk, hogy mi szolgálja a többieket. Ez nem csupán a termelés újraelosztása a minimális szükségletek felé, hanem annak meghatározása, hogy miféle előnye származik ebből másoknak. Hogyan fogjuk megtapasztalni ezt, és mi ez a tendencia?

Válasz: Azt hiszem, hogy államok új csoportját kell létrehoznunk, amelyek ezt ténylegesen meg tudják oldani. De olyan vezetőknek kell lenniük, akik megértik a világ integralitását, és a pillanat szükségességét, hogy integrál formába kell azt elvinni..

Kérdés: Hol találhatunk ilyen vezetőket és politikusokat? Nézd mi történik! Trump most Kínát hibáztatja, Kína ugyanúgy reagál, konfliktusok bukkannak fel. Ugyanazok a trendek, mint korábban. A világ nem változott.

Válasz: Nekünk, a Kabbalistáknak, a saját elképzeléseink irányába kell elmozdulnunk. Minden lehetséges módon el kell magyaráznunk tudásunkat, terjesztenünk  és hirdetnünk kell, amely összhangban van a természet törvényeivel.

A természet nem engedi, hogy mást tegyünk. Amint mindenki visszatér a régi módszerekhez, a mutálódott vírus még súlyosabban fog csapást mérni ránk. Most a következményei ártalmatlanok. A statisztikák szerint a vírus világméretű uralma alatt jóval kevesebb ember halt meg, mintha nem létezett volna.

De a vírus az emberiség egész rendszerével dolgozik, és ha nem tesszük azt, amire rámutat, azaz ha nem válunk egymással szorosan összekapcsolódottá, akkor semmi jó nem sül ki belőle. Csak várd ki és nézd meg. Még mindig csak úton vagyunk efelé. Azt látom, hogy sajnos minden ország vissza akar térni ahhoz a helyzethez, ahogyan a dolgok a múltban voltak.

[266151]
KabTV “Kabbala Alapjai” 20/05/03
Forrás: https://laitman.com/2020/06/what-does-the-virus-point-to/ 

28 jún 2020

“Mik azok a dolgok, melyek nem számítanak az életben?” (Quora)

Michael Laitman, Quora: Mik azok a dolgok, melyek nem számítanak az életben?

Mi egy önző anyagból épülünk fel, ahol elsősorban saját hasznunkat nézzük mások kárára.

Minél tovább fejlődünk az egónk annál nagyobbra nő, és különösen a mi időszakunkban, az egónk olyan mértékben kifejlődött, hogy egyre nehezebbnek találjuk, hogy magunkat kitöltsük, vágyainkat beteljesítjük

Az életük szükségszerűségein túl (étel, szex, család, lakóhely) az egónk arra kényszerít minket, hogy gazdagságot, hatalmat és a hírnevet tartsuk fontosnak, és ez olyan mértékű, hogy sok ember az egész életét annak szenteli, hogy ezeket egyre magasabb szinten elérje.

Azonban ha megértjük, hogy túl minden fizikai célunkon, úgy is láthatjuk magunkat, hogy van egy sokkal magasztosabb cél – ami vár mindannyiunkra, amely arra irányul, hogy elnyerjük, az örök lelket, a véget nem érő kitöltést, egy teljes valóságérzékelést – harmóniát és egyensúlyt a Természet adakozó minőségeivel, akkor azonnal megértenénk, hogy a fizikai örömök mennyire nem lényegesek, mert csak átmenetiek és nagyon véges idejű, kitöltést adnak.

Írva van, a spirituális célról, hogy azok által akik már azt elérték, hogy ha az ember képes lenne akár egy morzsányi spirituális örömöt átélni, akkor hajlandó lenne feladni mindent, a fizikai világban, a spirituális növekedés érdekében

Azonban ez a spirituális öröm rejtve van előlünk.

Mindez azért van, mert ha ez könnyen elérhető lenne, akkor mi egyszerűen odatapadnánk a spiritualitáshoz, azért mivel sokkal nagyobb örömöt adna számunkra, mint bármi amit ebben a világban elérhetünk, és ezáltal, hogy így cselekednénk nem lenne semmilyen szabad választásunk a spirituális élet követésében. 

Mi akkor lépünk a spirituális útra, amikor egyfajta ürességet és betöltetlenséget érzünk a fizikai vágyainkban. Bármekkora mértékben is képesek vagyunk magunkat megtölteni étellel, szexel, családdal, pénzzel, tisztelettel, hatalommal és tudással, még is  állandóan úgy érezzük, hogy valami még mindig hiányzik, valami mást keresünk, és előbb utóbb elkezdjük keresni az élet értelmét és esszenciáját.

Ezek az egzisztenciális kérdések, együtt a fizikai vágyak keserű tapasztalatával, elvezetik az embert a spirituális kutatáshoz, ahol különböző spirituális csoportokhoz és, utakhoz fordul, válaszokat keresve és előbb utóbb megérti, hogy miért is élünk, és mi az életünk értelme.

Hogyha mi elérjük annak a felfedezéséhez, hogy annak érdekében élünk, hogy magunkat felemeljük a valóság egy magasabb érzékelésébe, érzésébe, ahol képesek vagyunk az örökkévaló lelket elérni, akkor ennek a spirituális célnak a nagysága elkezd ragyogni, mint az élet abszolút legfontosabb célja, és akkor előbb-utóbb elveszítjük a fizikai világban elérhető gazdagság, hatalom és hírnév fontosságát.

Akkor egy sokkal természetesebb és kiegyensúlyozottabb hozzáállást érünk el a fizikai világgal kapcsolatban is. Nem próbálunk mindenfajta, túlzott, kifacsart felfújt fizikai örömeket és beteljesüléseket keresni, hanem, ehelyett föléjük emelkedünk azzal a szándékkal, hogy elérjük a spirituális célunkat. 

Cikk Forrása: https://laitman.com/2020/06/what-are-the-things-that-do-not-matter-in-life-quora/

27 jún 2020

A vágy, és a kitöltés határán

Kérdés: Természetünk lényege az egoizmus. Az emberiség fejlődésének során vágyunk, azaz egoizmusunk, folyamatosan nőtt.

Elég felidézni Puskin aranyhalról szóló tündérmeséjét – ami „A halász és a felesége” című Grimm mese rokona – ami a vágyak növekedését illusztrálja, és hogy a vágyak kitöltés után azonnal kiürülnek. Mi az oka, hogy a természet állandóan ebbe az állapotba juttat minket?

Válasz: Azt a célt szolgálja, hogy ki akarjuk fogni az aranyhalat, és ezer százalékig hasznot húzzunk belőle, mivel ez az a mód, ahogy az egoizmus fejlődik bennünk.

A természet rejtett ereje, az egoizmust, az ásványi, növényi, állati, de főleg az emberi szinteket a maximális kitöltés irányába hajtja. Amit elvileg persze lehetetlen elérni. 

Kérdés: Tehát a kitöltés, és a vágyak, ezután bekövetkező kiürülése okozza vágyaink növekedését? Van a vágyaknak valamilyen felső korlátja?

Válasz: A vágyak határtalanok. Miért rendelkeznének korláttal? Ha valamilyen örömből tíz grammnyit akarok, és megkapom, a korlátlanság és végtelenség állapotába jutok.

Kérdés: A sok erőfeszítést igénylő vágyak kitöltése mindössze rövid ideig tart, utána eltűnnek. Főként, ha az alapvető igényekre (például: étel, szex vagy család) gondolunk. Mi a jelenség oka?

Válasz: Azt célozza, hogy tovább menjünk, és még többet érjünk el. Vágyaink megállás nélkül fejlődnek. Itt nem csak ugyanazon vágyak ismétléséről van szó. Egy kicsit mindig átalakulnak. Mindig nagyobb és nagyobb vágyat érzünk, aztán nagyobb ürességet. Ezt egy még masszívabb öröm iránti vágy, majd egy még intenzívebb ürességérzet követi.

Kérdés: Annál tovább tart ki az öröm, minél minőségibb a természete. Mondjuk egy étkezés öröme viszonylag rövid ideig tart. A hírnév okozta öröm, amit egy verseny megnyerése vagy egy koncertfellépés okoz, már akár több hétig is eltarthat. Milyen kifutása lehet ennek a növekvő tendenciának?

Válasz: Az, hogy sokat akarunk, majd végül belátjuk, hogy a vágy önmagában nem hoz kitöltöttséget, mivel a vágyat betöltő örömérzet azonnal távozik, és ürességet hagy maga után.

Kérdés: Mégis, egy jó beszélgetés a barátokkal komolyabb kitöltést eredményez, mint egy jó étkezés, vagy vásárlás. Másfelől, rengeteg magányos embert látni manapság. Miért nem ülnek le az emberek egymással, hogy csoportban beszélgessenek?

Válasz: Ugyanaz a kitöltöttség, nem okozhat mindig örömet. Nem. Az öröm természetét kizárólag a vágy, és a kitöltöttségkor fellépő érzet közötti különbség határozza meg.

Ebből az következik, hogy a vágyat, muszáj folyamatosan megújítani, és ennek megfelelően lesz a kitöltése is újszerű. Csak akkor érzünk örömöt, hogy ha a vágy, a kitöltöttség, illetve -állandóan egymást kiegészítő természetük is- dinamikus fejlődésen megy keresztül. 

Mind a vágy, mind pedig a kitöltése puszta mechanikus információ. Igazából a változásukban, amikor az ember a határán van annak amit akar, és amilyen kitöltést kap, ez adja meg az öröm érzetét.  

Kérdés: Tehát olyan a felépítésünk, hogy mindössze néhány pillanat erejéig örülünk bárminek?

Válasz: Egyetlen pillanat erejéig!

[265686]
KabTV’s “Korona vírus után” 20/04/23Forrás linkje: https://laitman.com/2020/06/on-the-border-between-desired-and-fulfilled/

26 jún 2020

Az ember, mint a természet integrál része

Kérdés: Manapság egy olyan valóságban találjuk magunkat, amiben az általunk erősen érzett egyetemes kölcsönkapcsolat, illetve egoista elutasításunk természetes módon olvadnak egymásba.

Az egyetlen kiút ebből a konfliktusból, megváltoztatni az emberek közötti viszonyokat, illetve a közösségi értékek rendszerét, vagy várni kell addig, amíg a természet csapásokon keresztül korrigál bennünket (mint a koronavírus napjainkban). Haraggal fordulunk a természethez, és azt kérdezzük: „Mi történt? Miért szükséges ezt a büntetést elszenvednünk?” Ön szerint a természet rendelkezik elmével? Elkövettünk valamit, ami miatt büntetést kaptunk, vagy csak evolúciós folyamatokról van szó?

Válasz: Az ember  egységet képez a természettel. Teljes mértékben zárt rendszerben élünk, így képtelenség különválnunk a természettől, vagy a természetnek az embertől. Ezért ha valami történik, az a teljes természetben történik, a globálisan integrált rendszer egészében. 

Mindebből az következik, hogy nem tehetünk fel külön az emberre, és külön a természetre vonatkozó kérdéseket, hiszen a természet részei vagyunk. Ezzel együtt lehetőségünk van, hogy valamennyire uraljuk önmagunkat, képesek vagyunk értékekkel felruházni a természetet, és eltérni tőle. Tanulmányozhatjuk a természettől való függőségünket vagy függetlenségünket. Ezek a lehetőségek csak minket illetnek meg.

De nagyon tiszta különbségeket kell tenni. Először is, hogy mit tanulmányozhatunk és érthetünk meg, másodszor pedig, hogy azokban és önmagunkban miket változtathatunk meg. Alapvetően teljes nehézségünk a természettel abban ragadható meg, hogy megsértjük harmóniáját, és a hozzá fűződő természetes kapcsolatunkat. Amikor az ember még állati szinten volt, ahonnan később tovább fejlődött, még nem léteztek problémák. Ő is érzékelésének, öntudatának és megértésének alapján hajtott végre cselekedeteket, akár a természet bármely elemi része.

De ezt követően, amikor az elméje kifejlődött, amikor kb. 6000 éve önző minőségekkel gazdagodott, elkezdte elszakítani magát a természettől. Elvonult tőle, ellentmondott neki. A természettől különböző, önző és meghazudtoló típusú kapcsolatok fejlődtek ki az emberek között. Ezen a ponton merültek fel a nehézségek, a természet és az ember, a természet és az emberi közösség itt csaptak össze legelőször.

Kérdés: Hol láthatók a természetben azok a minimális jelek, melyek érzésre vagy racionális gondolkodásra utalnak.

Válasz: Nem láthatunk semmit a természetben, mivel mindent önmagunkon futtatunk át. A természetben nincs semmi, minden csupán rajtunk halad keresztül.

Kérdés: Van a természetnek célja?

Válasz: A természet célja, hogy mindannyiunkat az integrál egyensúly állapotába juttasson.

[265941]
KabTV’s “A korona vírus korszaka után” 20/04/16
Forrás: https://laitman.com/2020/06/man-is-an-integral-part-of-nature/

25 jún 2020

Hogyan lehet az egoizmust semlegesíteni?

Kérdés: Mindig azt mondja, hogy nem is kell, és nem tudjuk semlegesíteni, kiegyenlíteni egoizmusunkat. Elegendő azt egyensúlyba hozni a természet bizonyos pozitív erejével. Mi ez a pozitív erő? Honnan származik?

Válasz: Ez a spirituális erő.

Világunkban mi az ásványi, növényi és állati természet szintjein vagyunk. Az ember olyan itt, mint egy állat. Ha bármilyen antiszociális cselekedete van, akkor ezeket csak akkor lehet kiegyensúlyozni, ha a következő szintre, a spirituális együttműködés, a „szeresd felebarátod” szintjére vezetjük őt.

Akkor fogjuk látni, a természet és önmagunk helyes integrál képét. Az emberiség meg fogja érteni, hogy problémák, és akár még a halál nélkül is létezhet.

Kérdés: Hogyan lehet kiváltani az erőt, amely semlegesíti az egoizmust és kiegyensúlyozza azt?

Válasz: A természetben, az egoizmus mellett egy jóindulatú, altruista erő is létezik, amely képes adni, adakozni és nem önmagára, hanem csak másokra gondolni. Mi hiányában vagyunk ennek az erőnek, amely ellentétes az egosita erőnkkel, amely semmiképpen sem veszi figyelembe mások vágyait, épp ellenkezőleg. Minél inkább ellenkezik mások vágyaival, annál jobban élvezi azt és kitöltődik. Egyensúlyba kell hoznunk ezt a két erőt.

Kérdés: Úgy érti, hogy a jó erő kiegyensúlyozását néhány jó cselekedet okozza és az a tény, hogy erről beszélünk?

Válasz: Igen. Ezt ki kell fejleszteni, amikor a megfelelő környezetben, a megfelelő csoportban vagy. Ezt mind a gondolatok, mind a tettek okozzák, mert a cselekedeteket gondolatok követik.

[265919]
 Forrás: https://laitman.com/2020/06/how-egoism-be-neutralized/

24 jún 2020

Mit kíván a természet az embertől?

Kérdés: A társadalmi szintű adakozás és megszerzés közötti egyensúlyt, az egyesülés jelenti?

Válasz: Igen. Az egyesülés, egy folyamat. De a helyzet az, hogy ez nem mindenki számára nyilvánvaló. Számos gazdasági, politikai, társadalmi és mindenféle egyéb elmélet létezik, mégsem tudja senki, hogy mit kezdjenek ezekkel. Annyi vélemény van, ahány ember. Mert mindez az emberre vonatkozik, és az ember számunkra terra incognita (ismeretlen terep).

Kérdés: Honnan tudhatom, hogy mennyit szerezhetek meg, és mennyit adhatok?

Válasz: Nem tudhatod, mivel az egoizmusod kihajít a rendszerből. Míg az állatok ösztönösen tisztában vannak a hierarchiával, az egységalkotás szükségességével, és világos elképzeléssel rendelkeznek arról, hogyan néz ki a megfelelő falka, az emberi csoportnak nincs ilyen törvénye. Kiderül, hogy rosszabbak vagyunk az állatoknál. Nincs olyan elv, amely féken tartana minket.

Kérdés: Mit kíván a természet az emberi szinttől? Ha minden szinten minden automatikusan és ösztönösen működik, akkor az ember felé mi az elvárás?

Válasz: A természet azt várja el az embertől, hogy tudatosítsa azt, hogy ásványi, növényi és állati szintek fölött helyezkedik el. Hogy belássa, nem tartozik a természet állati részéhez, és nem képes az állatokhoz hasonlóan, automatikusan megteremteni közösségi struktúráját.

Így hát tanulmányoznia kell, ki is ő, és fejlődésének folyományaként hogyan érheti el a helyes, dinamikus és esztétikus egyensúly állapotát. Ezeket mind megköveteli a természet az embertől.

Meg kell értenünk a természet általános törvényét, és alkalmaznunk kell az emberi társadalmakra. Olyan összeköttetést kell az emberek között létesíteni, ami tükrözi, hogy nem vagyunk állatok, hanem egoista módon fejlődő emberek vagyunk, akik minden pillanatban azt akarják, hogy mindennek és mindenkinek alávessék magukat.

Ugyanakkor persze továbbra is kötelességünk, hogy a megfelelő egyensúlyi állapotba juttassuk magunkat. Meg kell teremtenünk az ember és a természet többi szintje közötti interakciós rendszert, méghozzá oly módon, hogy ez harmonikusan, önmagába integrált formában működhessen.

Ezzel a feltétellel azonban nincs tisztában az ember. Még a saját maga kis társadalmi közegét sem képes létre hozni. Arról még nem is szóltam, hogy az ember, hogyan pusztít el mindent, miként bánik az ásványi, növényi és állati természeti elemekkel. Az ember egyetlen problémája az egoizmusa.

Muszáj kitalálnunk, hogy lovagoljuk meg ezt az egoizmust, hogyan irányítsuk, miként korlátozzuk intelligens módon. Végtére is meg kell értenünk, hogyan kellene viselkednünk önmagunkkal és társainkkal.

[266157]
KabTV’s “A Korona virus utáni időszak” 20/04/16
Forrás: https://laitman.com/2020/06/what-nature-wants-from-man/

22 jún 2020

A jövő társadalma – az egységes emberiség

Kérdés: Hogyan kell kinéznie a jövő társadalmának?

Válasz: A jövő társadalma olyan közösség, ahol az emberek egyazon időben kezdik megérezni az élet összes formáját. Az ember nem érzi, hogy az univerzum leglényegtelenebb és legkisebb részében létezik, amit úgy nevezünk, hogy a  „mi világunk”. 

Ráadásul, sok-sok lépcső van még, addig amíg megértjük, felismerjük, és megértjük ezeket, miközben még mindig abban a világban élünk. A mi világunk a világegyetem egoista része, minden más adakozó természetű. Mindkettőt vegyíthetjük önmagunkon belül. 

De ahhoz, hogy megérezzük a többi szintet, ki kell lépnünk az egoizmusunkból. Ezt követően látjuk meg, milyen is valójában a világmindenség.

Kérdés: Létezik az úgy nevezett 5 dimenzióban történő gondolkodás. A 3D, amikor önző módon csak magunkra gondolunk, és az 5D, amikor a világot egyetlen elmeként, egyetlen emberiségként érzékeljük. Miként törekedjünk rá, hogy az emberiségre egyetlen organizmusként gondoljunk? 

Válasz: Ehhez az egoizmusod fölé kell emelkedned, és elérned az adakozás és szeretet minőségeit. El kell vesztened önmagad, nem érezheted többé középpontnak magad, hanem ellenkezőleg, inkább a többiekből lesz a középpont, a cél, ami felé haladsz az, hogy adakozóvá válsz. Te magad csak ezért létezel. Ekkor majd megérzed az 5D-t, és sok minden mást is.

[264869]
KabTV’s “Találkozások a Kabbalával: Victoria Bonya,” 20/03/29
forrás: https://laitman.com/2020/06/future-society-one-humanity/

22 jún 2020

Az emberiség összeegyeztethetetlensége, a természet integrális rendszerével

Kérdés: Ön azt mondja, hogy a vírus és minden, ami velünk történik,  az a természetből jön. Mit ért ez alatt?

Válasz: A természet rendszere mindaz ami körbevesz minket a kövületi, növényi, állati természet és az emberi társadalom.

A kövületi, növényi és állati szintek ösztönösen cselekszenek, azoknak a törvényeknek megfelelően melyeket a természet rendszere felébreszt bennük. Ennélfogva, nincs közöttük, és a természet rendszere között ellentmondás.

Az ember, két tulajdonságot foglal magába: egy egoista minőséget, mely arra készteti, hogy csak magára gondoljon, és egy másikat, amely az egész, őt körülvevő világgal való kapcsolatából származik.

Itt megmutatkozik az ellentmondás: az ember ellentétes az egész világgal. Mi ezt az ellentétet, nevezzük “egoizmusnak” , mely nincs jelen a kövületi, növényi és állati szinteken. Annak érdekében, hogy az ember, elérje céljait, és azt a vágyát, hogy egyre erősebb, nagyobb, gazdagabb és hatalmasabb legyen. Azaz, az ember készen áll arra, hogy elpusztítsa az egész őt körbevevő természetet, és meg is van erre a lehetősége.

Itt rejlik a probléma, hogy mit tehetünk az emberrel, annak érdekében, hogy a rendszer organikus résztvevőjévé váljon, a természet integrál részévé, és, hogy és ne legyen kívűlálló, azt gondolva,  hogy azt tehet amit csak akar?

Évről-évre és generációról-generációra az ember egyre hatalmasabbá válik. Pusztítja a természetet, mindent az uralma alá hajt, és olyan dolgokat tesz amire nincs is szüksége. Miért? Azért, hogy kielégítse kicsinyes,  személyes érdekeit.

Ez által az ember elégeti az erdőket, le csapolja a vízgyűjtőhelyeket,  és mindent megtesz annak érdekében, hogy minden pillanatban pénzt,keressen, hogy saját szűklátókörű önzését szolgálja, bár mindennek semmi értelme és logikája. Egyszerűen elpusztítja a természetet.

Kérdés: De mi magunk, nem vagyunk a természet része?

Válasz: Egyrészt mi részei vagyunk a természetnek, és nem is tudunk kilépni belőle, nem létezhetünk azon kívül. Másrész, egy olyan önző tulajdonsággal rendelkezünk, mely minket a természet fölé helyez.

Kérdés: A természetnek megvannak a saját törvényei: a nehézségi erő, a termodinamika törvényei és így tovább. Az elmúlt 200 év alatt az emberiség több mint 200 fizikai törvényt fedezett fel. Akkor melyek azok a törvények, melyeknek mi emberek, nem felelünk meg?

Válasz: mi a természet integrális törvényeivel nem egyezünk, mivel a természet egész rendszere összekapcsolódott és egy zárt rendszer formájában létezik, melynek magát kell támogatnia, fenntartania. Mi az integrál természet keretein túl lépünk, azt gondoljuk, hogy megtehetünk bármit amire csak az edott pillanatban szükségünk van.

Mondjuk azt, hogy gazdagabb akarok lenni mint mások. Ennek nincs igazolása, nincs jogosultsága de én ezt akarom, ennélfogva levágok erdőket, olajat pumpálok folyókba, szennyezem a levegőt. Nem érdekel engem, hogy mi történik ezek után, a legfontosabb az, hogy saját önző célomat elérjem.

Az állativilágban nincsenek ilyen célok. Az ő egyetlen céljuk az, hogy táplálják magukat és utódokat nemzenek. Ezen az állati célokon túl, az embernek vannak egyéb céljai: az, hogy mások fölé emelkedjen. Mindez annak az önzésnek köszönhető, mely arra kényszerít minket, hogy mindent fel használjunk, kihasználjuk a világban magunk körül, annak érdekében, hogy ezt a célt elérjük.

[265199]
KabTV “A korona vírus utáni korszak,” 20/04/02
Forras: https://laitman.com/2020/06/mismatch-of-man-with-the-integrality-of-nature/

18 jún 2020

A mások haszna ellenében

Kérdés: Valami az emberekben megakadályozza, hogy beismerjék, mennyire függnek egymástól. Ezt nevezzük egoizmusnak. Ön, mint Kabbalista, mit tekint egoizmusnak?

Válasz: Az egoizmus önmagam szeretete, ami ellentétes azzal a szeretettel, ami minden másra irányul: a természet kövületi, növényi, állati és emberi elemeire.

Kérdés: Ennek a felfogásnak az egyik definíciója így hangzik: „Az egoizmus az a viselkedés, amit teljes mértékben meghatároz a személy saját hasznára, előnyszerzésére irányuló vágya.” Egyet ért ezzel a meghatározással?

Válasz: Itt még érdemes hozzá tenni szabályként, hogy ez a fajta törekvés ellentétes mindenki más érdekével és hasznával. Tehát nem csak kitöltöm saját magam, hanem ezt másokat felhasználva teszem. 

Megjegyzés: Illetve annyival súlyosabb még, hogy a kitöltés pusztulást idéz elő. 

Válasz: Persze, hiszen amikor az embert kitölti valami, azonnal megszállja az üresség érzése, amit a kitöltöttséget célzó, még nagyobb vágy követ. 

Megjegyzés: Sőt, egoizmusunk irányítása nem a mi, hanem az értékeinket meghatározó közösség kezében van.

Válasz: Az egoista törekvéseket vagy egyszerűen a külvilágtól kapjuk, például, amikor vagyonunkat felebarátunkéval hasonlítjuk össze. A másik esetben felülről jön, nem tudni pontosan, honnan. Minden pillanatban felbukkannak bennünk egoista impulzusok, az ego tovább hízik, és mi azzal az általános vággyal lettünk megteremtve, hogy azt mindig kielégítsük.

[265247]
Forrás: https://laitman.com/2020/06/contrary-to-the-benefit-of-everyone-else/

16 jún 2020

91 queries in 1,159 seconds.