Dr. Michael Laitman

egoizmus

Az egó és én, (második rész)

Manapság kezdjük felismerni az egoista fejlődésben rejlő eredendő gonoszt, és egy új megközelítés felé tartunk, amelyben a társas kötelékekre, egyenlőségre és kölcsönösségre helyezzük a hangsúlyt. Új vízió van ébredőben, amely egyensúlyba hoz minket ökológiai környezetünkkel. Az a valós én, amely élvezi az életet a maga teljességében. Az ilyen változáshoz szükséges erő ott szunnyad a természetben, és az integrális oktatás a módszer ennek az erőnek a felderítésére. Mindehhez egy felső erő szükséges, ami akkor kerül felfedésre, ha mindenki egy szívben kapcsolódik össze.

https://laitman.com/2019/09/new-life-275-the-self-and-the-ego-part-2/

17 Sze 2019

Én és az egó, (első rész)

Az egó nem más, mint önszeretet. Nem létezne nélküle semmi, még gyönyör és fájdalom sem. A természetben az egó négy állomáson keresztül fejlődik, ezek: kövületi, növényi, állati és beszélő vagy emberi szintek. Az ember egyedülálló azon vágya tekintetében, hogy saját öröméért másokat kizsákmányoljon. Mások által birtokolt dolgokat akarunk megszerezni. Élvezzük, hogy felsőbbségérzetünk kedvéért fájdalmat okozzunk másoknak vagy megalázzuk őket. Amikor az emberek másokhoz akarnak kapcsolódni, feltárul az ellenállásuk (ez a gonosz hajlam). Elérkeztünk az egó fejlődésének felső határához, és kialakulóban van a fejlődés egy új formája, amely a kölcsönös függőségen, a másokkal és a természettel, mint egésszel létrehozott összhangon alapul.

https://laitman.com/2019/09/new-life-274-the-self-and-the-ego-part-1/

16 Sze 2019

Az egoizmus börtönében

Kérdés: Az ember – az állatokkal ellentétben – képes valami fajta örömöt meglátni a jövőben, kiszámítani a lépéseket, és eljutni a célig, feladva az élvezetet a közbülső szakaszokban.

Ha ilyen hatalmas intellektussal rendelkezünk, miért nem vagyunk képesek racionális módon kiokoskodni azt az állapotot, amikor egyensúlyba kerülünk a természettel? Miért mond folyamatosan kudarcot minden kísérletünk, hogy megépítsük a kiegyensúlyozottság társadalmát?

Válasz: Mert az ember az egoista természetén belül létezik. Nem képes kiokoskodni semmit.

Összehasonlítja az egyik egoizmust a másikkal, mi az, amivel többet nyer vagy veszít, és továbbra is a saját egoizmusában találja magát. Nem szabad. Nem jutott el a szabadság második szintjére. Amit szabadságnak gondol, az illúzió, hiszen továbbra is egy külső kényszerítő erő befolyása alatt marad.

Kérdés: Nem okoskodhat így: “Ha használom az egoizmusom, rossz érzést okozok magamnak.”?

Válasz: Pont így próbálunk mindig elmenekülni a problémáktól. De ez nem jelenti azt, hogy szabadok vagyunk. Folyamatosan szökésben vagyok, hogy ne érjék az egómat csapások: itt egy ütés, ott egy ütés, így botorkálunk végig a napon, reggeltől estig.

Nézd meg, mi történik az utcákon, a buszon, az aluljárókban és irodákban, mindenhol. Nézd meg ezt az emberek alkotta hangyabolyt! Hol beszélhetünk itt szabadságról?

Nincs itt szabadság. A legtöbb, legalábbis így látszik, hogy minden pillanatban lehetőségem van kiválasztani az összes lehetőség közül a legkényelmesebbet. Ez minden.

Választok abból, ami számomra adott, de mindig korlátokba ütközöm. A Teremtő ragyog rám a korrigált állapoton keresztül, de még nem vagyok korrigálva. Természetes, hogy egyáltalán nem értem azt a befolyást, amit Ő gyakorol rám. Hova vezet engem? Mi az, amit minden pillanatban akar tőlem? Nem tudom a választ. Akkor pedig hogyan beszélhetünk az akarat szabadságáról?

https://laitman.com/2019/08/in-the-cage-of-your-egoism/

31 aug 2019

Mi teszi különleges lénnyé az embert?

Kérdés: Ha például veszünk egy nyájat alkotó állatcsoportot, látjuk, hogy kommunisztikus társadalmat alkotnak, ahol minden közösségi jellegű. Tekinthetjük az embert a természet mutációjának? Egy különleges lénynek, akinél az egó hirtelen fejlődésnek indult?

Válasz: Az állati állapotában létező ember közönséges lény. De emberi egoizmussal rendelkezik, ami a természet többi része fölé helyezi.

A természet semmilyen szegmensében – kövületi, növényi és állati — sincs egoizmus; minden az ösztönről, a túlélési vágyról szól. A túlélést szolgáló ösztönös vágy, a természet merev törvényeinek kielégítése úgy van jelen ezeken a szinteken, mint egy merev lemezen, ami állandó memóriaként tárolja ezeket; tehát itt nem beszélhetünk egoizmusról.

Az egoizmus a túlzás iránti vágy. Többet akarok, mint amennyi az anyagi létezésemhez szükséges. Viszont ha természetes módon küzdök a létezésemért, ezt nem tekintjük egoizmusnak.

Az egoizmus hozzáadásával vált az ember különlegessé. Kiemelkedik minden más állat közül, és különleges lényként kezd el fejlődni.

https://laitman.com/2018/05/what-makes-man-special/

21 aug 2019

A család jövője

Kérdés: Mi vár a család intézményére? Hogyan erősítsük, hogyan mentsük meg? És mi ebben a kabbala szerepe?

Válasz: Azt gondolom, hogy ebben az évben a család intézményét, ahogy más szociális intézményeket is, nagyon komoly kihívások fogják érni. Továbbra is látjuk majd a nehézségeket a családban: a szülők és a gyerekek közötti szeparációt, a szülők közötti szakadást, vagy a megosztottságot a családok és generációk, szülők és gyerekek, nagyszülők és unokák között. Az embereknek nem lesz meg az odatartozás érzése: “Megszültél, felneveltél, és most tovább is állok.”

Mindezek miatt, egy olyan állapotot érünk el, amikor senki nem lekötelezettje senkinek, senki nem kér a másiktól semmit: “Hagyjál magamra. Mit érdekeltek engem? És én mit érdekellek titeket?”

Ezt követően, a gonosz általános felismerésével együtt, amit az egoizmusunk segít megtalálni, végre belátjuk, hogy csakis a korrekció lehetősége marad számunkra. Nem csak a család, de minden más szempontból is annyira elviselhetetlenné válik az élet, hogy az emberek remény nélkül állnak a jelenben, és így tekintenek a jövőbe.

Elkezdjük valóban felfogni, hogy az emberek közötti egyedüllét rosszabb, mint ha a dzsungelben maradunk magunkra, ahol nem tudjunk, hogyan helyezkedjünk úgy, hogy ne legyünk támadásnak kitéve.

A személyre fenyegetőleg hat a környezete: az emberek között, a város dzsungelében, még ha a boltig szalad el és vissza, akkor sem garantált a biztonsága. Az ember megérzi, hogy senki nem tud, vagy nem hajlandó a segítségére lenni.

Remélem, hogy ennyi elegendő annak belátásához, hogy muszáj valamit kezdenünk emberi természetünkkel. Így halljuk meg, hogy létezik, és már készen áll egy rendszer, amely korrigálja természetünket. Minden csakis a személytől magától függ. Azután talán közénk is eljön az a személy.

https://laitman.com/2019/05/will-the-family-institution-survive/

27 máj 2019

Az egoizmus egy speciális fajtája

Kérdés: Azt mondja, hogy más korszakokhoz képest különleges időket élünk, mivel alantas lelkek ereszkedtek alá a mi világunkba, és az önzőség megnövekedett. Mit ért pontosan ez alatt?

Válasz: Úgy értem, hogy elértük azt az állapotot, amikor be kell törnünk a felső világba.
A mi kicsiny egoizmusunkkal, amit arra állítunk be, hogy sikert érjünk el valamiben, nem juthatunk el sehova. Az életed arról szól, hogy céljaid, értékeid és preferenciáid vannak, és mindig ezek körül forogsz.

A földi célok mindazonáltal nem nevezhetők egoizmusnak. Az igazi egoizmus csakis az emberek közötti spirituális egység vonatkozásában jelenik meg.

Kérdés: Létezik a Teremtő irányában testet öltő egoizmus?

Válasz: Természetesen. Ez az, amikor magamat akarom az Ő helyébe ültetni. Az ego azért érzi ezt a késztetést, mert a Teremtő önmagával egyenlő mérvű egoizmust teremtett.

Kérdés: Ez annyit tesz, hogy a kabbalisták kapcsolatban állnak a Teremtővel, és saját érdekükben kívánják Őt felhasználni?

Válasz: Ha már ebben a rendszerben mozogsz, és kapcsolatot létesítettél a Teremtővel, akkor a spirituális egoizmust Klipának hívjuk. A Klipák a földi egoizmustól teljes mértékben különböző, speciális akadályok, amelyek korrekcióra szorulnak.

https://laitman.com/2018/10/a-special-kind-of-egoism/

15 máj 2019

A kétféle egoizmusról

Kérdés: Mi a különbség a spiritualitás egoizmusa, és azon egoizmus között, amit a mi világunkban érzékelünk?

Válasz: A spirituális világban nem beszélhetünk egoizmusról. Az egy teljesen másfajta “egoizmus”, aminek nincs köze a miénkhez. Az az egoizmus a szeretet és kapcsolódás erejével ellentétes erő. Olyan mértékben mutatja meg magát, amennyire felhasználásra kerül az egyén részéről, hogy segítségével nagyobb fokú egységet és kapcsolódást érjen el. A mi világunkban – a spiritualitástól eltérően – az egoizmus a teljes teremtés egyetlen ereje. Egyszerű, az állatoknál is tapasztalható materiális egoizmusról van szó. Bár az embereknél valamivel fejlettebb változata figyelhető meg.

(részlet a 2012. február 12.-i virtuális leckéből)

https://laitman.com/2012/12/the-difference-in-egoism/

06 ápr 2019

Az emberi élet fontosabb?

Kérdés: Jogunk van ahhoz, hogy az emberi életet fontosabbnak tekintsük, mint az élet más formáit?

Válasz: Először is fel kell ismernünk, hogy a természet általános rendszere piramis felépítésű. Ez az élettelen szintjén alapszik: az egész univerzum, a csillagok, a bolygók, az összes élettelen anyag, melyek benne találhatók. Ez a piramis alja.

Aztán jön a Földön lévő növényi rész, majd ezt követi, az ennél magasabb lévő állati rész, és a piramis tetejét a beszélő szint foglalja el.  Az emberi szintet nem az emberek állati része a testük határozza meg, hanem a bennük lévő beszélő szint.

Ezért persze az emberi élet sokkal fontosabb, mint minden más formája és szintje a természetnek, nem azért, mert ezt egoista vágyunkkal ezt akarjuk, hanem azért, mert magunkba foglaljuk a természet minden más formáját. Ha helyesen kezeljük a természetet, akkor helyrehozzuk magunkat, valamint általánosságban az egész természetet.

Valamennyi globális természeti katasztrófa és probléma – a szökőár, az aszály, a természet által okozott kár, a környezeti katasztrófák – végső soron nem más, mint egy ember által a természetre vetített jelenség. Ezért határozottan az emberi élet és a természetben betöltött szerepe a legfontosabb.

Látni fogjuk, hogy saját magunk és természetünk iránti önző magatartásunk révén váltjuk ki az emberi társadalomban, és a természet más szintjein megjelenő összes katasztrófát és szerencsétlenséget, mind a növényi, állati sőt az élettelen szinten is. Ha megváltoztatjuk magunkat, akkor biztosan megváltoztatjuk a természet egészét.

Ezért meg kell értenünk, hogy a mai világban kitört környezeti katasztrófák és az előttünk álló újak, kizárólag az embernek a világhoz való hozzáállásán múlik. Nem azért jönnek, mert a természet hirtelen kiegyensúlyozatlanná válik. A gondolataink miatt okozunk a természetben egyensúlyhiányt.

A független vélemények kerekasztala. Berlin 2006-09-09.

Via – Laitman Blog

18 okt 2018

Mi teszi az embert különlegessé?

Kérdés: Ha állatok egy csoportját nézzük, például, egyfajta kommunista társadalomban élnek, ahol minden közös. Az ember egy olyan mutációja a természetnek, egy különleges lény, amelyben az ego hirtelen elkezdett kifejlődni?

Válasz: Az ember állati állapotában egy természetes létező. Azonban benne van az emberi egoizmus, ami a természet fölé emeli.

A természet egészében – élettelen, vegetatív, és állati – nincs egoizmus; az ösztön, a túlélés vágya hajtja őket. A túlélés ösztönös vágya, a természet szigorú törvényeinek beteljesítése létezik ezen a szinten, mint például egy merevlemezen, mint egy állandó memóriában, és ez nem tekinthető egoizmusnak.

Az egoizmus a feleslegesre irányuló vágy, ha többet akarok, mint amire szükségem van az anyagi létezésemhez. És ha én természetszerűleg harcolok a létezésért, ez nem tekinthető egoizmusnak.

Az egoista hozzáadás teszi az embert különlegessé. Ezért emelkedik ki az állatok sokasága közül, és kezd el különleges lényként fejlődni.

Via – Laitman Blog

10 jún 2018

A Teremtő miért nem egoista?

Kérdés: A Teremtő fejlődik és változik?

Válasz: A Teremtő nem változik. Mi vagyunk azok, akik változunk Őhozzá viszonyítva, és ezeket, a változásokat tulajdoníthatjuk Neki. Azonban valójában nincs változás Őbenne. Ez egy teljesen tiszta és változatlan felső Fény.

Hasonlíthatjuk ezt, ahhoz, mint, amikor a napot a napszemüvegünkkel, vagy anélkül nézzük, de a Fény nem változik, amikor ezt teszed.

Kérdés: A Teremtő miért nem egosita?

Válasz: Mert Ő tökéletes. Ez egy olyan erő, amely a jóindulat és a szeretet tulajdonságából áll, mivel ez a természete. Mivel nincs vágya, hogy valaki, vagy valami másnak a rovására szerezzen meg, vagy nyerjen élvezetet, így nem lehet negatív.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2018-01-21

Via – Laitman Blog

27 máj 2018

84 queries in 0,453 seconds.