Kérdés: Mit jelent beengedni a Teremtőt a kölcsönös garanciába?
Válasz: Amikor kölcsönös garanciáról beszélünk, akkor az emberek közötti helyes kapcsolatra gondolunk. Ez azt jelenti, hogy feltesszük magunknak a kérdést, hogyan kell egyesülnünk, hogy az egymással kapcsolatban álló emberek megbízható földi rendszerét képviseljük.
Vannak emberek, akik megértik, hogy az önző vágyaik annyira játszanak velük, hogy képtelenek uralkodni magukon. Ha kívülről nézzük az emberiséget, ami velünk történik, az egyszerűen nem indokolható, mert megpróbáljuk egymást elpusztítani, megalázni, megölni és elnyomni. Erre a belső vágyunk motivál bennünket, ami nem engedi, hogy békében létezzünk.
Valamilyen módon semlegesítenünk kell az emberben lévő gonosz hajlamot. Erre csak egyetlen megváltás van – a természetben létező erő, amely képes egyensúlyba hozni egoizmusunkat. De ezt magunkhoz kell vonzanunk. Ezt a pozitív erőt hívják a Teremtőnek.
[330311] A Kabbala 2020.02.17-as leckéből, "Felkészülés a kongresszusra"
Kérdés: Különbséget teszünk erkölcsi elvek, és erkölcsi normák között.
Erkölcsi normának számít, ha például átadom a helyem a tömegközlekedési eszközön. Erkölcsi elv az emberség, altruizmus, közösségi szemlélet, igazságosság, könyörület, békeszeretet, hazaszeretet és tolerancia.
A legtöbb ember betartja az erkölcsi normákat, a morális elveket azonban nem. Ennek talán az az oka, hogy ez utóbbiak kevésbé specifikusak, és mindenki a maga módján értelmezi őket?
Válasz: Igen, kevésbé specifikusak. Meg kell tanulnunk megvalósítani őket saját bensőnkben. Ennek eszköze a gondolatainkból és érintkezéseinkből álló belső rendszer. Ha ezzel készen állunk, fokozatosan közelebb kerülhetünk a kivitelezési szakaszhoz.
Bármilyen normáról is beszélünk, legyen ez akár az ülőhely átadása a tömegközlekedésen, ezeknek semmi köze az ember korrekciójához. Az ilyen normák csak azt a célt szolgálják, hogy az egyénből társadalmi terméket állítsanak elő, semmi mást. A Kabbala Tudománya más üzenetet hordoz. Az ember követ néhány tanult erkölcsi alapelvet, de ezzel nem dolgozik saját korrekcióján.
Kérdés: Mi van akkor, ha ez az elv a „Szeresd felebarátod!”-ból jön?
Válasz: Akkor ez azt jelenti, hogy a tanítás a felebarát iránti önző szeretetből táplálkozik. Át kell látnunk a cselekvéseink mögött meghúzódó okokat. Arról van szó, hogy egy bizonyos módon viszonyulunk a közös kapcsolathoz, hogy létrejöjjön egyetlen egységesült rendszer, és meg kell értenünk, hogy ennek az egységnek a Felső Erő is része? Vagy egyszerűen azon ügyködünk, hogy egy kissé jól fésültebb arculatot kölcsönözzünk az emberi közösségeknek?
Az Oxfordi Egyetem Híreiben jelent meg: „Az Oxfordi Egyetem antropológusai úgy gondolják, hogy hét univerzális erkölcsi szabály létezik.
Ezek a következők: Segítsd a családod!; Segítsd a közösséged!; Viszonozd a szívességeket!; Légy bátor!; Engedj a feletted állók akaratának!; Igazságosan oszd el az erőforrásokat!; és: Tartsd tiszteletben más tulajdonát!. Ezt az eredményt egy 60, a világ minden tájáról származó kultúrát összevető kutatás hozta ki.”
Dr. Oliver Scott Curry, a tanulmány vezető szerzője, a Kognitív és Evolúciós Antropológiai Intézet senior kutatója, így nyilatkozott: „Az erkölcsi univerzalisták és relativisták közötti vita évszázadok óta dúl, de mára már rendelkezünk egy-két biztosnak tűnő válasszal. Az emberek mindenhol hasonló társas problémákkal szembesülnek, és hasonló erkölcsi szabályokkal élnek, hogy megoldják ezeket a nehézségeket. Ahogy az várható volt, a fenti hét morális szabály egyetemes jelleggel bukkan fel a föld különféle tájain meghonosodott kultúrákban. Mindenki, mindenhol azonos erkölcsi értékrenddel bír. Mindenki egyetért abban, hogy a helyes irány az együttműködés és a közjó elősegítése.”
Kérdés: Hogyan vélekedik a Kabbala az erkölcsi értékrend kérdéséről?
Válasz: A Kabbala azt vallja, hogy minden előzőleg felsorolt szabály az egoista emberi interakció terméke. Természetesen be kell tartani ezeket, de semmi közük a Felső Törvényekhez.
A morális szabályok az állati szinten automatikusan betartásra kerülnek. S az embernek is ezt kellene tenniük, mivel egoisták, és az állatoknál sokkal inkább képesek a másikat megkárosítani, szüksége van van az embernek a fenti alapelvekre. Milyen szép is volna, ha ezek szerint működnénk.
Mindennek elősegítése azonban nem a Kabbala feladata, ez a bölcsesség nem a moralitás területére vonatkozik. A Kabbala más elvek szem előtt tartására hív. A fő elv a szeretet, ami szükségtelenné teszi, hogy megmondják azt nekünk, “ez a viselkedés megengedett, a másik pedig nem”.
A tárgyalt erkölcsi értékrend magától értetődő annak az embernek, akiben ott van a felebarát iránt érzett szeretet érzése. Nem is tudna másképp cselekedni. Nem írhatsz könyvet az anyák számára, ami annak törvényeit tartalmazza, hogyan bánjanak a csecsemőikkel. Nincs szükségük rá; ösztönös a felfogásuk és érzésviláguk, és mindent tisztán a gyermekük érdekében tesznek.
Kérdés: Elképzelhetőnek tartja, hogy olyan természeti erőt vonzzunk be, ami a csecsemőjét ellátó anyához hasonlóan, beindítja az emberben a szeretetalapú működést?
Válasz: Igen. Ez az, amit tennünk kell. S ha jól csináljuk, semmiféle morális kódrendszerre nem lesz szükség. Nem kell folyamatosan egy törvénykönyvre hivatkozni, hogy eldöntsük, egy tett helyes vagy helytelen, valamilyen cselekmény büntetést vagy ítéletet kell-e, hogy maga után vonjon.
Kérdés: Az emberek tetteit és azok motivációit tekintjük az erkölcsi nevelés előfeltételének. Mit gondol, van más erkölcsi kritérium is?
Válasz: Azt mondanám erre, hogy az erkölcsiség igazi kritériuma a Felső Erő jelenléte, és az ebben az Erőben rejlő, mindenki felé irányuló szeretet elve.
Kérdés: Az utóbbi évtizedekben azt tapasztaltuk, hogy a technológiai robbanás morális normáink előtt jár. Miért engedi a természet, hogy a technológia gyorsabb ütemben fejlődjön, mint erkölcsi értékeink?
Válasz: Azért, hogy felismerjük az emberi természetben rejlő gonoszt, és megkezdhessük ennek korrekcióját.
Kérdés: Egyre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik szívesebben élnek a virtuális valóságban. Elképzelhetőnek tartja, hogy a közeli jövőben egyáltalán nem lesz szükségünk a fizikai világra?
Válasz: Ezt nem hiszem, továbbra is szükségünk lesz rá. Nem úgy működik, hogy megnyomunk egy gombot, és ezzel el is töröltük a fizikai világot. Még ha ez is lenne a szándékunk, nem tudnánk véghez vinni. Mindenképpen fent kéne tartani valamilyen módon a fizikai létezésünket.
Elvileg minden gondolatunk belesűríthető a virtuális világba. Ugyanakkor ez csak egy kis időszakot fog igénybe venni abban a folyamatban, aminek lényege a természetünkben lévő gonosz felismerése. A folyamat azt a célt szolgálja, hogy megértsük, ez a gonosz hova vezetett minket. És ha mindez végbe ment, kikászálódunk ebből az állapotból, és korrigált alakot öltünk majd.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
