A világegyetemben csak két erő működik. Az egoista az, amelyben most létezünk. Ez mesterséges és képzeletbeli, és valójában nem létezik, mert csak a Teremtő tulajdonságának, a „Nincs más Rajta kívül” visszatükröződése.
Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy nincs más Rajta kívül, létezik valami, ami az ellenkezője, mivel a teremtés olyan módon lett megalkotva, hogy csak a sötétségből értheti meg a fényt, a rosszból a jót, és így tovább. Máskülönben nem lennénk képesek egyetlen hatást, cselekvést vagy tulajdonságot sem érezni.
[338831] A Napi Kabbala leckéből 9/5/19, Felkészülés a Moldovai kongresszusra „A Teremtőhöz fordulni”
Kérdés: Amikor workshopokon veszek részt, a gonosz kinyilatkoztatása történik bennem. Minden barátomban látok néhány hibát: ez rosszat mond, az a másik halkan beszél, ez elalszik stb. Ezek a képek rajzolódnak ki előttem. Hogyan viselkedjünk helyesen ilyen esetekben?
Válasz: A tanács egyszerű: legyünk olyanok, mint a kisgyerek, aki a nagyok között ül. Nyisd ki a szemedet és a szádat, és így fogadd be az egészet. Ez a legjobb, amit tehetsz.
Add át magad teljesen az általános áramlásnak. Jó, amit a barátok mondanak. Ne kritizáld őket, még akkor sem, ha rosszul beszélnek. Vedd a szavaikat kedvesnek, jónak és igaznak: „Én is ezt akarom, és velük vagyok”. Majd meglátod, hogyan jössz ki a workshop után.
Kérdés: Van-e értelme a gonosz hajlammal dolgozni? Az a lényeg, hogy mindenkivel együtt legyünk a folyamatban?
Válasz: Természetesen! Miféle gonoszság?! A gonosz csak benned van. Azzal pedig, hogy ezt látod másokban és kritizálod, magadat lövöd lábon.
A Teremtő azért festi eléd ezeket a képeket, hogy éppen ellenkezően még inkább lenullázd magad és megpróbálj beléjük hatolni. Minden, amit rossznak látsz bennük, az mind benned van.
[330228] A Kabbala lecke 2020.02.16, „Kérdések és válaszok" című leckéből.
Néha panaszkodnak az emberek, hogy a spirituális út olyan hosszú idő-évekig tart. De az egyetlen tanács az, hogy legyünk türelmesek és folytassuk a folyamatos vizsgálatokat, hogy pontosan mi a szükséges ehhez és az eredmény fel fog tárulni. Újra és újra meg kell próbálnunk kapcsolatot teremteni a barátokkal és a Teremtőhöz fordulni, hogy még egyszer kérjünk.
Egy ember egyedül nem sokat tehet, az idő felgyorsulása csak a csoporttól függ. Ha összefogunk, akkor felgyorsíthatjuk az időt.
Ezért az embernek le kell csendesednie. Ha az ember már megértette, hogy saját erejéből lehetetlen megváltoztatni a természetét, és hogy azt csak a Teremtőtől kaphatja meg, akkor meg kell keresnie a megfelelő eszközöket, amelyek elvezetik a célhoz. Ekkor eljut a Kabbala bölcsességéhez, elvégzi a Kabbalisták által tanácsolt cselekedeteket, és így tör át.
Azt hiszem, hogy nagyon hamar érezni fogjuk, hogy mindannyian a sas szárnyán emelkedünk fel.
Kérdés: Mit tegyen az ember, ha feltárul benne a gonosz hajlam, és nincs ereje arra, hogy kérje a Teremtőt, hogy korrigálja őt? Még arra is kész, hogy harcoljon a Teremtővel.
Válasz: Közelíts jobban a barátokhoz! Kérj tőlük segítséget, és harcolj az ő oldalukon a Teremtő felé irányulva!
Kérdés: Mi van, ha az illető rosszul bánik a barátokkal, ezért ők nem tudják elviselni, és le akarják magukat választani róla?
Válasz: Beszélnie kell a barátokkal, és megértetnie mindenkivel a lényeget: fel kell lépni a gonosz hajlammal és az egoizmussal szemben. Ebben kell létrehozni az egységet. Ha ebben sikerrel jártok, nyert ügyetek van.
[319785]
Részlet a 2023.10.26-i Napi Kabbala Lecke „Rabash írásai; Menj a fáraóhoz – 1” című előadás első részéből
Kérdés: Hogyan nyűgözhetnek le minket a barátok, és hogyan kaphatunk tőlük inspirációt?
Válasz: Attól függ, mennyire értékeled a barátodat, mennyire nagy a szemedben. Így ihletet kaphatsz tőle, és energiádként használhatod az állapotát. Ez a mi életünkben is előfordul.
Kérdés: Felfedezem, hogy egy barátom szeret engem, ez az érzés a Shechina? Hogyan emlékezhetünk erre a szeretetre a változó kapcsolatok hátterében?
Válasz: Amikor egy barátod irántad való szeretetét érzed, akkor képesnek kell lenned azt értékelni, azonos szintre emelni magad, megfelelően bánni vele, és neki is ugyanígy kell bánni veled. Össze kell kapcsolnotok hozzáállásaitokat egymáshoz, hogy a Teremtő feltáruljon köztük.
Kérdés: Ha nézeteltérések és feszültségek támadnak bennem a barátokkal kapcsolatban, fel kell-e hoznom ezt a csoportban való megbeszélésre, vagy elég a belső munka magamban?
Válasz: Alapvetően a belső munka elég ahhoz, hogy a történéseken felül kezd el korrigálni magad. Ha azonban ez nem megy, akkor fordulhatsz a csoporthoz. Ezeket az állapotokat egyedül vagy másokkal együtt kell korrigálnod. De korrigálni kell őket.
Ahhoz, hogy csoporttá váljunk, együtt kell formálódni, közösen kell tanulni, és segíteni egymást. Az egoista egyének meghatározott feltételek mentén alkotnak csoportot, ahol megkezdik az egység megformálását, és egoizmusuk lenullázását. Nem csak elfogadják a többiek akaratát, de egymás segítségére is sietnek.
A csoport tíz egyén teljes kommunikációs rendszerét jelenti. A barátok áldozatot hoznak a többiek kedvéért. Ekkor válik lehetségessé olyan csapat megszervezése, amelyben a felek egoizmusa lenullázódik. Ebben a közös korrigált egoizmusban a Teremtő olyan mértékben tárul föl, amilyen mértékű a csoport minőségének a formaegyezősége, a Teremtő minőségeivel.
Kérdés: Hogyan szüntessük meg a kritikus gondolkodásunkat, és adjuk magunkat teljes szívünkből a tízesnek?
Válasz: Ez csak a barátok segítségével lehetséges. Ha egységet alkotsz velük, megszerzed az adakozás minőségét, mivel amilyen mértékben lenullázod magad a barát előtt, annyira vonod magadra a Felső Fényt, ami valódi formát kölcsönöz neked.
Nemzetközi kongresszus “Emelkedjünk önmagunk fölé” 2022.01.08, “Az értelem fölé emelkedés” 5-ik lecke
[293684]
Kérdés: Tanára, Rabash azt írja, a hősök között a legkiválóbb az, amelyik ellenségéből barátot csinál, aki felülkerekedik gonosz hajlamán.
Ha saját egoista szemüvegünkön keresztül nézzük az embereket, önmagunk kiemelkedő minőségéhez képest őket alantasnak és közönségesnek látjuk. De ha erőfeszítést teszünk, hogy ugyanolyan magasztosnak lássuk őket, hőssé leszünk. A hős azt jelenti tehát, hogy legyőzzük velünk született önző természetünket?
Válasz: Igen. Hős az az ember, aki legyőzi magát. Semmi másra nincs szükségünk ezen kívül. Ha úrrá leszünk egoista természetünkön, akkor belépést nyerünk az „általános jó” állapotába.
Ténykérdés, hogy a természet önzőnek teremtette az embert, aki mindenkit saját romlottsága alapján ítél meg. Mindig negatív jegyeket fedezünk fel másokban. Ezért muszáj megértenünk, hogy mindezen minőségek bennünk magunkban találhatók. Ez a gonoszság természetének megértése.
Kérdés: Viszont ha nem volnának a többiek, akkor nem pillantanám meg magamban ezeket a negatív tulajdonságokat.
Válasz: Igen. Így van ez az “állati szinten”.
Kérdés: Vagyis egyik életet élem a másik után, mindenkiben negatív vonásokat látok, mindenkit panasszal illetek. Aztán, egy adott ponton, hirtelen megértem, hogy mindez bennem van.
Válasz: Nem könnyű eljutni ehhez a felismeréshez. A Kabbalisták feltárták ezt az igazságot, és leírták számunkra.
Miközben olvassuk műveiket, megértjük, hogy az igazat mondják, csak mi nem látjuk azt. Érzékelésükön keresztül mindent feltártak, aztán ezeket leírták a könyveikben, mi azonban még mindig nem érezzük az igazukat. Ezért az olvasmányaink alapján, fokozatosan kell ráébrednünk, hogy minden ilyen módon került megteremtésre a természetben, és ilyen módon működik az észlelésünk.
Először birtokunkba kerül a tudás, aztán jön a megértés, valamint az érzékelés és elérés.
Kérdés: Hogyan történik a folyamat? Mi az „önmagamon belül” kifejezés jelentése?
Válasz: Minden, ami a világon történik, az az észlelésen belül következik be. Semmit nem mondhatsz arról, mi zajlik kint. A világ bennünk kerül ábrázolásra.
Kérdés: Nyilván Ön is tudja, hogy mennyi szörnyűség történik a világban minden egyes másodpercben. Átérzi egy Kabbalista, hogy mindez miatta van?
Válasz: Sőt, tovább megy ennél. Ha mélyebbre ásol, azt találod, hogy mindez te magad vagy.
Képtelenek vagyunk mást látni az énünkön, saját vágyunkon kívül. Minden, ami a vágyainkban történik, az az általunk felfogott világ.
[277862]
A KabTV „Spiritualis Állapotok” című műsorából, 2019.05.13.
Kérdés: Hogyan oldhatjuk meg a barátunk problémáját?
Válasz: Vannak olyan problémák, amiket a barát meg tud oldani, ha összekapcsolja magát a Teremtővel. Vannak olyan problémái a barátnak, amihez nekem kell kapcsolódnom a Teremtőhöz, hogy megoldjam őket. Léteznek globális problémának érzett állapotok, ezért kapcsolódom a Teremtőhöz, hogy rajtam keresztül oldja meg ezeket.
Arról van szó, hogy minden rajtam keresztül ölt testet, de a Teremtőtől származik. Összekötő kapocs vagyok a Teremtő és a barát, a csoport vagy az egész világ között, és ilyen módon oldom meg a problémákat.
Mindebből az következik, hogy következőképpen kell gondolkodnunk: minden nehézség forrása a Teremtő, és csak úgy oldhatjuk meg őket, ha kapcsolódunk Hozzá. És ráadásul minden egyes barát a másik segítségére siethet.
Amikor a tízesben dolgozunk, látjuk, hogy egyetlen ember sem korrigálhatja magát, nem képes kapcsolódni a rossz állapothoz, felülemelkedni rajta, vagy kijönni belőle. Azt mondják, hogy csak a barátok szabadíthatják ki az embert a börtönéből. Önmaga erejéből sose lesz képes rá.
Mindig ilyen állapotokon megyünk keresztül, és bár most nem érezzük, hamarosan látni fogjuk, hogy valóban így van. Csak annyi a dolgunk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz. Ahogy írva van: „Mindegyik segítette a barátját.” Nincs más lehetőségünk.
Ahogy megy az idő, egyre távolabb érezzük magunkat a céltól. Csalódás helyett ez inkább új vágyat kell, hogy felébresszen bennünk, ami haladásra ösztönöz. A fejlődés a mínusztól a plusz felé, aztán még nagyobb mínusz felé, és az előzőnél is méretesebb plusz felé vezet minket.
Ezért van szükségünk csoportra, ami mindig ott van mellettünk, és olyan, akár egy akkumulátor vagy kondenzátor. Mindent a csoportba fektetünk, amit a zuhanások és emelkedések során kapunk. Felállunk, aztán elbukunk, egyik állapotból átváltunk a másikba, de minden munkánk a tízesben rakódik le. Ugyanígy történik minden barát esetében, és ennek köszönhetően érünk célba.
A tízes az a hely, ahol minden erőfeszítésünk, sikerünk, az összes kérdés és válasz koncentrálódik. Amikor elbukok és mindent elfelejtek, semmit nem értek, és a helyzet még rosszabb, mint korábban, akkor valójában egy régi állapotot hagytam magam mögött, amellyel a tízest gazdagítottam. Most üres edénnyel, tiszta lappal, új szintről indulok el.
[278932]
Kabbala Világkongresszus From the “Élet a Tizesben” 21/02/26, “A Teremtő Nagysága a Tizesben” 2-ik lecke
Kérdés: Mi a különbség, amikor magamban kérem a „Nincsen más Rajta kívül” érzését, és amikor a barátokkal közösen kérem ugyanezt?
Válasz: Azt kérem a Teremtőtől, hogy úgy érezhessem Őt, mint a forrásomat, mint a „Nincsen más Rajta kívül” igazságát, és folyamatosan ehhez a kijelentéshez térek vissza.
Abban a pillanatban, hogy felveszem a kapcsolatot a Teremtővel, és kijelentem, hogy Ő az, aki kifejezi az érzéseit és gondolatait bennem, ezeket az érzéseket és gondolatokat sajátjaimként kapom meg. De amikor mindezt megértem, és magamban saját alkotásaimként könyvelem el őket, azonnal megszakad a kapcsolat a Teremtővel, és már rögtön a következő pillanatban találom magam.
Ezért kell a fent leírtakat minden egyes pillanatban végig gondolni, és ennek segítségével fokozatosan visszatérni a Teremtőhöz, hogy így visszaszerezzük az állapotot, amikor minden tekintetben Ő a forrásunk.
Ha a csoporton keresztül művelem ezt, az erőfeszítéseim kissé eltérőek. A közös edény létrehozásához kapcsolódnak. Ebben akarjuk feltárni Őt, hogy megmutatkozzon előttünk, és így valóban eljussunk nagyságához.
De a nagyságát különbségeink felett tárhatjuk csak fel. Amennyire távolinak érezzük egymást, és különféle problémáink és nézeteltéréseink jellemzik kapcsolatunkat, annyira érezzük magasságát és felülemelkedését mindezen nehézségeken, miközben megmutatkozik előttünk.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
