Dr. Michael Laitman

adakozás

A Természet egységéből, két erő emelkedik fel

Kérdés: Két erő létezik a természetben. Egyikőjük az adakozás ereje, mely fejleszt minket és integrál rendszereket épít. A másik a elutasítás ereje, amely mindent megkülönböztet egymástól és annak köszönhetően található a sokarcúság, sokszínűség a természetben. Ez a megszerzés ereje, mely mindent magába szív. De a Kabbala azt mondja, hogy csak egy erő létezik: „Nincs más rajta kívül“. Hogyan kombinálódik ez a két erő ezzel a kijelentéssel? 

Válasz: Az univerzumban csak egyetlen erő működik, mely az egész természetet az egység fele vezeti, amely az egész fejlődés célja. De ahhoz, hogy elérkezünk ide, az sok különböző irányváltás, – gyakran egymásnak ellentmondó – folyamatból történik, amikor úgy tűnik, hogy bizonyos dolgok egyáltalán nem az egység, vagy az egymást kiegészítést felé haladnak, hanem azzal teljesen ellentétes irányba. Mind ez azért van, mert mi még nem vagyunk képesek a természet általános képét, egyben látni.

Kérdés: Azonban ez a két erő a mi világunkban mutatja meg magát. Például a kínai filozófiában ezt úgy nevezik, hogy yin és yang. Az Ábrahámon alapuló vallásokban, mindezek a jó és a gonosz erői, melyek már megjelentek a társadalom szintjén. De az evolúció szintjén, van jelen a természetes kiválasztás. Azaz ez a két Erő, vagy különbözőség, jelen van mindenhol.

Hozzászólásom: Igen. Az által, hogy kiegészítik egymást, mindent egyetlen integrál rendszerhez vezetnek. 

A természet állandóan ezen két erő egyensúlyára törekszik. De az a tény, hogy mindkét erő megjelenik az emberben, mint az adakozás tudatossága és a megszerzés tulajdonsága, az teljesen egyenlőtlen. Mivel a megszerzés tulajdonsága közel áll hozzánk, azzal hasonlóak vagyunk és az vágyott számunkra, de teljesen érzéketlenek vagyunk egyelőre az adakozás tulajdonsága felé. Valóban annak érdekében, hogy adjunk, mindenkinek éreznie kellene a másikat, de egyelőre mi nem érezzük egymást.

Ennélfogva a természet létrehozta azt az érzést bennünk, hogy mi csak magunkat saját énünket érezzük, ez olyan mintha le lettünk volna szakítva a másik felünkről, hogy bármilyen érzésünk aggodalmunk legyen, afelé mi történik rajtunk kívül. Ennélfogva, én nem vagyok képes eljutni az egyensúlyhoz, természetes tulajdonságaimon keresztül. Épp ellenkezőleg, minél jobban fejlődöm, -önző módon, kizárólag a megszerzés, a kaparintás erején keresztül,  azazhogy mindent magamnak meg ragadjak- annál károsabb a részvételem a természet rendszerében.

Kérdés:A természet egysége, az ellentétek egységében található?

Válasz: Igen, hogy el jussunk egy olyan állapotba, -amikor tisztán megértjük, hogy két ellentétes tulajdonságból állunk, és azokat egyensúlyba kell hoznunk, az úgynevezett középső vonalon keresztül, viselkedésünk középső vonalán.

[266035]
From KabTV’s “A koronavírus időszaka után,” 20/04/16
Cikk forrása: https://laitman.com/2020/06/two-forces-arising-from-one/

26 jún 2020

Mit kíván a természet az embertől?

Kérdés: A társadalmi szintű adakozás és megszerzés közötti egyensúlyt, az egyesülés jelenti?

Válasz: Igen. Az egyesülés, egy folyamat. De a helyzet az, hogy ez nem mindenki számára nyilvánvaló. Számos gazdasági, politikai, társadalmi és mindenféle egyéb elmélet létezik, mégsem tudja senki, hogy mit kezdjenek ezekkel. Annyi vélemény van, ahány ember. Mert mindez az emberre vonatkozik, és az ember számunkra terra incognita (ismeretlen terep).

Kérdés: Honnan tudhatom, hogy mennyit szerezhetek meg, és mennyit adhatok?

Válasz: Nem tudhatod, mivel az egoizmusod kihajít a rendszerből. Míg az állatok ösztönösen tisztában vannak a hierarchiával, az egységalkotás szükségességével, és világos elképzeléssel rendelkeznek arról, hogyan néz ki a megfelelő falka, az emberi csoportnak nincs ilyen törvénye. Kiderül, hogy rosszabbak vagyunk az állatoknál. Nincs olyan elv, amely féken tartana minket.

Kérdés: Mit kíván a természet az emberi szinttől? Ha minden szinten minden automatikusan és ösztönösen működik, akkor az ember felé mi az elvárás?

Válasz: A természet azt várja el az embertől, hogy tudatosítsa azt, hogy ásványi, növényi és állati szintek fölött helyezkedik el. Hogy belássa, nem tartozik a természet állati részéhez, és nem képes az állatokhoz hasonlóan, automatikusan megteremteni közösségi struktúráját.

Így hát tanulmányoznia kell, ki is ő, és fejlődésének folyományaként hogyan érheti el a helyes, dinamikus és esztétikus egyensúly állapotát. Ezeket mind megköveteli a természet az embertől.

Meg kell értenünk a természet általános törvényét, és alkalmaznunk kell az emberi társadalmakra. Olyan összeköttetést kell az emberek között létesíteni, ami tükrözi, hogy nem vagyunk állatok, hanem egoista módon fejlődő emberek vagyunk, akik minden pillanatban azt akarják, hogy mindennek és mindenkinek alávessék magukat.

Ugyanakkor persze továbbra is kötelességünk, hogy a megfelelő egyensúlyi állapotba juttassuk magunkat. Meg kell teremtenünk az ember és a természet többi szintje közötti interakciós rendszert, méghozzá oly módon, hogy ez harmonikusan, önmagába integrált formában működhessen.

Ezzel a feltétellel azonban nincs tisztában az ember. Még a saját maga kis társadalmi közegét sem képes létre hozni. Arról még nem is szóltam, hogy az ember, hogyan pusztít el mindent, miként bánik az ásványi, növényi és állati természeti elemekkel. Az ember egyetlen problémája az egoizmusa.

Muszáj kitalálnunk, hogy lovagoljuk meg ezt az egoizmust, hogyan irányítsuk, miként korlátozzuk intelligens módon. Végtére is meg kell értenünk, hogyan kellene viselkednünk önmagunkkal és társainkkal.

[266157]
KabTV’s “A Korona virus utáni időszak” 20/04/16
Forrás: https://laitman.com/2020/06/what-nature-wants-from-man/

22 jún 2020

Egy újfajta kapcsolat felé

Baal HaSulam, Beszéd a Zohár befejezésének alkalmából: „Ezt mondták bölcseink: „Minden cselekedeted legyen a Teremtőért!”, azaz, „Törekedj Dvekutra (összetapadásra) a Teremtővel! Semmit ne tégy, ami nem segíti elő a Dvekut elérését. Ez annyit tesz, hogy minden tetteddel adakozz felebarátodnak, és keresd az ő hasznát. Ha ezt megteszed, formaegyezésbe kerülsz a Teremtővel. Mivel, az Ő minden cselekedete, a mások felé való adakozás és mások előnyeinek a biztosítása, ezért a te összes tettednek is, adakozónak és a többiek előnyére irányulónak kell lennie. Ez a teljes Dvekut.

És kérdezhetjük erre: „Hogyan szólhat az ember minden cselekedete arról, hogy a többiek számára legyen előnyös? Hiszen mindenkinek fenn kell tartania magát és családját.”

Kérdés: Azt állítjuk, hogy vannak szükségtelen gazdasági ágazatok, szükségtelen foglalkozások és az általunk termelt fölösleg, hamarosan el fog tűnni. Hogyan viszonyuljon az ember ehhez a helyzethez? Milyen módon hasznosítsa önmagát, ha szakmája fölöslegessé válik?

Válasz: A természet négy szintből áll: kövületi, növényi, állati és emberi. Mi a különbség az állati és emberi természet között? Hiszen testünk felépítése alapján nyilvánvalóan állatok vagyunk, azzal az apró kiegészítéssel, hogy meghatározott társadalmi közeget alkotunk, ahol biztosítunk bizonyos feltételeket önmagunknak. 

Nem élhetünk csak a bőrünkben, muszáj öltözéket viselnünk. Nem ehetjük a természetben készen talált dolgokat, muszáj valahogy feldolgoznunk, megfőznünk ezeket. Betegségeinkre mindenféle gyógyszereket szedünk. Azaz, noha az ember fejlettebb, mint a hozzá legközelebb álló állati fajok, ugyanilyen mértékben, sőt még jobban is jellemzőek rá a hibák, hiányosságok. 

Ha az állatok viselkedését vizsgáljuk, látható, hogy kiterjedt társas kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyeket nem értünk teljes egészében.

Az ember nem kommunikál hasonszőrű társával. Csak saját érdeklődési területei, például a labdarúgás vagy hasonló dolgok, foglalják le. Általában véve elmondható, hogy minden előrébb való számára, mint kapcsolatai fejlesztése.

Mind a kölyök, mind az ivarérett állatok idejük nagy részét kapcsolataik, közös játékaik, stb. fejlesztésének szentelik. Ez óriási hiányosság az embernél, aki bármit szívesebben csinál, csak ne kelljen másokkal találkoznia.

Szenvedünk, mivel nem vesszük górcső alá helytelen viszonyulásainkat, és nem kerülünk közelebb egymáshoz rossz kapcsolataink felett. Nem tesszük, amit a természet szükségesnek tart.

A rendelkezésünkre álló idő száz százalékát, totál felesleges dolgokkal töltjük. Például napi tíz órát dolgozunk, miközben a természet programja két-három órát ír elő. 

De akkor mit tegyünk a fennmaradó időben? Az állatok kapcsolataikat ápolják. Együtt pihennek, sütkéreznek, barangolnak, vagy ülnek a fán. Mit teszünk mi? Nem ismerjük a szabadidő fogalmát, holott ez nem „szabad” idő, hanem a természethez és egymáshoz fűződő viszonyaink tisztázására kiszabott időkeret. Mindebből az következik, hogy siralmas állapotba navigáltuk magunkat.

Körültekintően végig kell gondolnunk, és döntenünk kell arról, milyen módon fogunk élni, amikor a mostani globális, integrál jellegű, és komplex vírus visszavonul, és lehetőséget ad számunkra, hogy új módon kerüljünk közelebb egymáshoz.

A természet integrál rendszert alkot, egyetlen lépése sem esetleges, minden eleme, a természet gondoskodása alatt áll. Ezért minden, ami most történik, azzal a szándékkal megy végbe, hogy még tisztábban írja körül a részek közötti interakció jellegét.

Minden a még nagyobb fokú interakció irányába halad. Figyelnünk kell arra, amiben nem felelünk meg a természetnek, és a jobb és helyesebb kapcsolatok felé kell törekednünk. Remélem, hogy az emberiség rövidesen készen áll erre a feladatra.

[265155]
KabTV’s “Kabbala Alapjai” 20/04/12
Forrás: https://laitman.com/2020/06/toward-the-new-relationship/

22 jún 2020

A jövő társadalma – az egységes emberiség

Kérdés: Hogyan kell kinéznie a jövő társadalmának?

Válasz: A jövő társadalma olyan közösség, ahol az emberek egyazon időben kezdik megérezni az élet összes formáját. Az ember nem érzi, hogy az univerzum leglényegtelenebb és legkisebb részében létezik, amit úgy nevezünk, hogy a  „mi világunk”. 

Ráadásul, sok-sok lépcső van még, addig amíg megértjük, felismerjük, és megértjük ezeket, miközben még mindig abban a világban élünk. A mi világunk a világegyetem egoista része, minden más adakozó természetű. Mindkettőt vegyíthetjük önmagunkon belül. 

De ahhoz, hogy megérezzük a többi szintet, ki kell lépnünk az egoizmusunkból. Ezt követően látjuk meg, milyen is valójában a világmindenség.

Kérdés: Létezik az úgy nevezett 5 dimenzióban történő gondolkodás. A 3D, amikor önző módon csak magunkra gondolunk, és az 5D, amikor a világot egyetlen elmeként, egyetlen emberiségként érzékeljük. Miként törekedjünk rá, hogy az emberiségre egyetlen organizmusként gondoljunk? 

Válasz: Ehhez az egoizmusod fölé kell emelkedned, és elérned az adakozás és szeretet minőségeit. El kell vesztened önmagad, nem érezheted többé középpontnak magad, hanem ellenkezőleg, inkább a többiekből lesz a középpont, a cél, ami felé haladsz az, hogy adakozóvá válsz. Te magad csak ezért létezel. Ekkor majd megérzed az 5D-t, és sok minden mást is.

[264869]
KabTV’s “Találkozások a Kabbalával: Victoria Bonya,” 20/03/29
forrás: https://laitman.com/2020/06/future-society-one-humanity/

22 jún 2020

Miért nem tudunk egyensúlyban lenni önmagunkkal?

Kérdés

Amikor a ragadozók, mint például a farkasok nagyobb önzést mutatnak, akkor az összes nyúl száma az erdőben lecsökken és a farkasok közül többen éhen pusztulnak. Aztán a természet újra egyensúlyt teremt a két faj között. 

Ki lehet jelenteni, hogy az emberi társadalomban az egyensúly az adakozás és a megszerzés között hasonlóan jön létre, és a koronavírus például az egyensúly eszköze a természet kezében?

Dr. Laitman:

Ez történik, csak egy sokkal összetettebb módon, mint az állatok esetében, sokkal több eleme van az egyensúlynak, azonban ezek nem magától érthetődőek.

Meg van a szabad akaratra irányuló lehetőségünk, de nem az állatokhoz hasonló módon nyilvánul ez meg. Azt mondhatjuk, ők egy rendszerhez viszonyulnak és a kölcsönös befolyás egyensúlyozza ki őket. Mindezek felett egy általános szabály is van, egy általános képlet.

Azonban ez nem így működik az emberek esetében. Az emberek nem tudják egyensúlyba hozni magukat ezen a módon, mert az egójuk megszerző, mindig más kárára akar érvényesülni, uralkodni akar a másikon, és rendkívül irigy. Ez az, ami az állatoknak nincs. Az egoizmus az emberen uralkodik, és az abszolút rombolás felé vezeti.

Kérdés

Ennek ellenére a természet részei vagyunk? 

Dr. Laitman

Igen, a részei vagyunk és ezért nekünk kell önmagunkat hozzá igazítani a minőségeihez, amennyire csak lehet, és beilleszkedni a természet összképébe. 

[266073]
KabTV program: „A korona vírus utáni korszak.” 20/4/16  
Angol blog URL: https://laitman.com/2020/06/why-cant-we-balance-ourselves/

20 jún 2020

Az embernek, minden pillanatban meg kell újulnia

Komment

A Kabbalában az életnek van egy definíciója, „ha azért élsz ma, mert tegnap is éltél, akkor valójában halott vagy.”

Dr. Laitman

Nem, a definíció azt tartalmazza, hogy “mivel tegnap is éltem”, hanem azt “ahogy tegnap is éltem”. Ha nincs bennünk változás, akkor halottak vagyunk. Ezért az embernek, minden nap meg kell újulnia, újjá kell születnie, mintha valóban egy új ember lenne. 

Komment

A Kabbala azt állítja, az ember minden pillanatban újra teremtődik. 

Dr. Laitman

Igen, az ember minden pillanatban megújul. De csak akkor, ha ezt érzi is.

Kérdés

Mit jelent, hogy az ember minden pillanatban újjászületik?

Dr Laitman

Egy Reshimo, amely az emberen belül, egy belső adat, felülíródik. Azonban az ember adaptálja ezeket az életéhez? Megnyilvánítja ezeket önmagán belül? Érzi az így létrejött belső megújulást?

Kérdés

Hogy érezhetem ezt?

Dr. Laitman

Azáltal, hogy sokkal érzékenyebbé válunk arra, mi történik bennünk. Éreznünk kell, hallanunk kell, hogy a Teremtő minden másodpercben változásokat okoz bennem, annak megfelelően, amit el akar érni.

Kérdés

Mi változik egy emberben??

Dr. Laitman

A hozzáállás a világhoz és a Teremtőhöz.

Kérdés

Ez jobbá válik, vagy rosszabbá? 

Dr. Laitman

Közelebbivé.

Kérdés

De hogyan ismerheti fel egy ember ezt, és kezdhet el cselekedni?

Dr. Laitman 

A bensőségesség érzésén keresztül. A világ és a Teremtő az adakozás minőségét igényli egy embertől és részvételt a dolgokban. Ez az, ahogy az ember ellenőrzés alá vonja önmagát, azaz egyre jobban birtokolja az adakozás tulajdonságát.

Kérdés

Hogyan képes egy hétköznapi ember felismerni ezeket az új vágyait, melyek közelebb vezetik a világhoz és a Teremtőhöz? 

Dr. Laitman

Adakozás és Szeretet. Meg kell tanulni ezeket.

 [265945]
From KabTV’s “News with Michael Laitman,” 2/4/20
Angol blog: https://laitman.com/2020/06/every-moment-a-person-must-be-new/

19 jún 2020

Vajon a természet lehetetlent követel tőlünk?

Kérdés: Mit ért ön, kapcsolat alatt? Baal HaSulam, a nagy Kabbalista, azt írja, hogy csak két törvény létezik a társadalomban, a megszerzés és az adakozás törvényei. A mi a természetünk által, azt szeretjük amikor megkapunk valamit a társadalomtól, de csak akkora  mértékben szeretünk adakozni, amekkora mértékben képesek vagyunk abból valamit nyerni.

Ennélfogva a probléma az, hogy nem tudjuk helyesen egyensúlyban tartani, hogy az embernek a társadalomban mennyit kell megszereznie, és mennyit kell adnia. Hogyha egy helyes egyensúly lenne, a megszerzés és az adakozás között, akkor képesek lennénk létrehozni a helyes kapcsolatot?

Dr. Laitman: az ásványi, növényi, és állati szinteken a természet, ezt ösztönösen szabályozza. Az emberi szinten azonban ezt nekünk kell a kezünkbe venni, de képtelenek vagyunk erre, mivel még nem ismerjük a teljes képet, a természet rendszerével kapcsolatban. Minket az önzés irányít, és mindenki az egész természetet, önmaga irányába akarja eltorzítani.

Kommentár: Ez a Kabbala Tudományának teljessége. Mekkora mértékben kapunk meg? Mekkora értékben adakozunk? Kinek adakozunk? Ki határozza meg mindezt?

Dr. Laitman: Mi képtelenek vagyunk előírni ezeket a direktívákat, mint állami szabályokat, nekünk a kölcsönkapcsolati rendszert kell érzékelni, ami magába foglalja a Természet minden erejét, és ezekkel eggyezésben cselekszik.

Kérdés: Azaz a megoldás nem az, hogy előírjuk az embernek, hogy mennyit szerezhet meg és mennyit kell adakoznia?

Dr. Laitman: Nem. Teljesen világosan érthető, hogy mi az ami a Természettel egyezésben van, és nem azzal van egyezésben, ami valakinek csak úgy eszébe jut. 

Kommentár: Az elég nyilvánvaló számunkra, hogy ez, hogy történik egy családban. Hogyha van kapcsolatom a gyermekeimmel, feleségemmel és rokonaimmal, akkor arra fogok törekedni, hogy annyit adakozzak feléjük amennyit csak lehetséges, ésönmagam számára csak a szükségleteimet szerezzem meg, mivel nekem a feléjük való adakozásból van igazán örömöm.

Dr. Laitman: Ez ösztönösen működik az emberben. De teszünk valamit, amikor nem érezzük ugyanazt a szomszéd irányában, vagy a felebarát irányában,  és feléjük semmi jót nem akarunk tenni? Ellenkezőleg, én úgy érzem, hogy felettük állok, hogy nagyobb vagyok, fontosabb vagyok náluk, ez kitölt engem, és örömet okoz.

Kérdés: Hogyan élvezhetnénk mások sikerét jobban, mint a sajátunkat, mint amikor a gyermekeink sikerének örülünk, mivel a gyermekeink fontosabbak számunkra? Honnan kaphatjuk meg ezt a felebaráti szeretet?

Kommentár: El tudod képzelni, hogy a természet mit követel tőlünk?!

Dr.Laitman: Igen a természet lehetetlent követel tőlünk

Kérdés: Akkor most mit csináljunk?

Dr. Laitman: Vegyünk erőt magából a természetből, amely természet bizonyos dolgokat elvár tőlünk, és akkor a természet ereje altruistává változtat minket. Ez  atermészet rakot be bennünket az egoizmus szintjére, de a tőle kepott erővel képessé válunk a helyes viselkedés vonalát megtalálni, az egoizus és az altruizmus között, azaz a megszerzés és az adakozás között és el tudjuk dönteni hogy magunkkal vagy másokkal törődjünk. S akkor majd meglátjuk, hogy hogyan változtathatjuk meg a világot.

[265472]
KabTV’s “A koronavírus időszak után,” 20/04/2
Forrás: https://laitman.com/2020/06/does-nature-require-the-impossible-from-us/

14 jún 2020

A Zeir Anpin és a Malchut szimfóniája

Még nem tudjuk pontosan megmagyarázni, hogy helyezkednek el a tízesen belül a Zeir Anpin, a Malchut és a többi Szfírák. Egy tízes még nem érzi ezt, nincs erre képessége. A spirituális fogalmakkal való munkához, az embernek egyesülnie kell az adományozás tulajdonságaival, és a barátok iránti szeretettel kell dolgoznia, a megszerzési vágyai felett, az önszeretet felett. Ezzel megszerezzük a Zeir Anpin tulajdonságait, 
és képesek leszünk Malchut folyamatos fejlesztésére, ez a Zeir Ampin nélkül ez lehetetlen.

Ezért, a teljes munkánk abból áll, munkánk az, hogy magunkra vonzzuk a Felső Fényt, amely hatással lesz ránk. Kérnünk kell a Teremtőt, hogy ragyogtassa ránk a Visszavert Fényt, amely megadja nekünk, az adományozás minőségét. Amilyen mértékben a Felső Fény befolyással van ránk, olyan mértékben leszünk képesek szeretni a felebarátunkat, és adományozni neki. Csak a Fényt kell magunkra vonzanunk ehhez, és ennek eléréséhez közös imára van szükségünk.

Ha együtt, mint tízes vágyunk rá és kérjük a Fény magunkra vonását, akkor, az jön és egyesít minket egy testben, Zeir Anpin vagy Malchut néven.  Akkor meg fogjuk érteni a kapcsolat lényegét és azt, amit Baal HaSulam ír a „ Tíz Szfíra Tanulmánya ” című cikkében . Jelenleg ezt még nem értjük; csak olvassuk: Zeir Anpin és Malchut, de nincsenek bennünk ezek működő elemekként, ezért ezek a nevek halottak a számunkra. Ezek egyszerűen élettelen betűk nekünk.

De a korrekció után, képesek leszünk ezeket leírt fogalmakat az érzéseinkben belül értelmezni és aktiválni. Ezek a szövegek számunkra olyanok lesznek, mint egy partitúra, egy olyan zenész számára, aki képes az ott leírtakat lejátszani, vagy akár dallamként olvasni. Végül is olyanok leszünk, aki érzi a hangjegyeket. Ha valaki nem ismeri a hangjegyeket, akkor nem érti, hogyan kell énekelni és lejátszani őket. Nézi az ember a hangjegyeket, és nem tudja, mit jelentenek az egyes jelek. Tehát ugyan ezen az alapon nem tudjuk, mit jelent a Felső Világok fogalmakban ábrázolt szerkezete. Amíg nem szerezzük meg az adományozás tulajdonságait, nem leszünk képesek a Kabbalisták által írt könyvekben leírt spirituális műveleteket megérteni sem végrehajtani.

[262357]

Forrás:   https://laitman.com/2020/06/symphony-for-zeir-anpin-and-malchut/

04 jún 2020

Mit diktálnak nekünk a tulajdonságaink?

A világunkban azt hisszük, hogy minden változás kívül történik, mint  az időjárásban, például a napfény, a hó és az eső. Mindent úgy fogadok el, mint ahogyan az esőt, amikor az a fejemre esik.

Valójában ez nem így van; minden a belső tulajdonságaimtól függ. Ez olyan mértékig így van, hogy  fokozatosan még a külső jelenségeket is, mint a hó, az eső és a napfény, valamint különböző problémák amik megjelenhetnek a világban, mint például a földrengések és más hasonló dolgok, nem a Teremtő külső befolyásai rajtam, hanem a saját  tulajdonságaim.

A tulajdonságaim diktálják az összes jelenséget és mindent, amit ezen a világon érzékelek, miközben úgy érzem, hogy látszólag a természet vagy a Teremtő hozzáállása velem szemben pozitív vagy negatív . A Teremtő jellemzője az, hogy Ő mindig abszolút pozitív módon adományoz a számomra.

Képzeld el, mennyire különböznek egymástól a Teremtő és a  teremtmény, és azt hogy életünket  állandó változásnak érezzük, rosszról rosszabbra majd  jobbra, majd rosszabbra, majd rosszról jobbra ismétlődően. Folyamatosan boldogtalanok vagyunk emiatt. Két lehetőség van a Teremtővel szembeni hozzáállásukban.

Egyrészt magához a Teremtőhöz kapcsolódhatunk, de meg kell értenünk, hogy nem tudunk a Teremtőhöz közvetlenül kapcsolódni, mert Ő az abszolút jó forrása. Azaz bármit is tulajdonítunk neki, semmit sem tudunk megváltoztatni, mert Ő egyszerűen a fény forrása. Az egyetlen dolog, amely segíthet, a helyes hozzáállás a Fény irányában, ami Belőle árad ki.  Ami nem a forráshoz, hanem a fényhez való hozzáállásunkat jelenti.

Annak érdekében, hogy helyesen viszonyulhassunk a Fényhez, meg kell értenünk, hogyan érkezik hozzánk, mit hordoz, és hogyan tudunk kapcsolatba lépni vele.

[258064]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/what-do-our-attributes-dictate-to-us/

04 jún 2020

Purim

thumbs_laitman_214

Meg kell értenünk, hogy a Júdaizmus valamennyi ünnepének, mély, Kabbalista jelentősége van, amelyen keresztül az évezredes Bölcsesség emlékeztet bennünket az ember halhatatlanságba vezető útjára. Ilyen ünnep a közeledő Purim is.
A Purim az ellentétek ünnepe, ami összeköti a boldogságot és a csalódottságot, az elrejtést és a feltárulást, a jót és a rosszat, a száműzetést és a megváltást. A Purim (amely a héber „Pur” azaz „sors” szóból származik) ilyen módon a tökéletes spirituális szint, az ellentétek egyensúlya és harmóniája, azaz, a Végső Korrekció (Gmar Tikkun) állapota. Az ember megszerzési vágyait korrigálta az Isteni Adakozás szándéka, ez által képessé válik a teremtés összes vágyát összekapcsolt módon érzékelni, és ebben a hatalmas vágyban látja megnyilvánulni magát a Teremtőt.
Mi a spirituális jelentése a Purim Ünnepének?
Megillat Esther (Eszter Könyve) azokról az erőkről szól, melyek megjelennek az emberben. Ezeknek az erők azok, melyeket a spiritualitást elérő ember felfedez, a Teremtővel kialakuló kapcsolatban. Ezek irányítanak mindent, ami megjelenik az ember életében, és ezek az erők egy történetbe rendeződve jelennek meg az írásban – különböző nevek alatt, mind Mordechai, Eszter, Hámán, stb.
A Purim története a második templom építése előtt zajlik, nem sokkal Izrael országának felemelkedése előtt. A történet a Végső Korrekció előtti utolsó csatát írja le. ezen a szinten, Izrael Népe, azaz az emberben lévő legmélyebb, spirituális kitöltésre törekvő vágy, amely „Egyenesen Isten felé” irányul – héberül Yashar El, azaz Izrael – békében és nyugalomban élt Achashverosh Királyságában. Mordechai, a spirituális vágy, kizárólag egy dologra törekedett, a Teremtővel való tökéletes összeolvadással. Ez a spirituális vágya azonban, a megszerzési vágyakkal szoros kapcsolat alapján azokkal együtt eltört, és szétszóródott a törött megszerzési vágy darabok között.
A gonosz Hámán, aki az egoista megszerzési vágyakat reprezentálja az emberen belül, el akarta orozni a trónt Achaverosh királytól, aki a történetben a Teremtőt szimbolizálja. Ehhez el kellett törölnie azokat a vágyakat a világból, melyek elérhetik valaha a Teremtővel való formaegyezést, azaz Izrael Népét, akik közte és a Teremtő között állva megakadályozhatták a teremtő Erejének önző megszerzését. Hámán azonban nem értette meg, hogy az Isten felé törekvő vágyak azért lettek szétszórva a földön, hogy alvó állapotukból felébredve egyesüljenek a törött megszerzési vágyak korrekciója érdekében, és egyensúlyt teremtve a világban az összes vágyat visszavezessék a Teremtőhöz.
Így a történet végén, valamennyi ember a királyságban elfogadja a spirituális vágyak irányító szerepét, és magára vonja annak tulajdonságait. A történet végén az is kiderül, hogy Hámán a Teremtő eszköze, Titkos Angyala, melyet az emberek fölé emelt azért, hogy megjelenjen a vágy a jóságra és a szeretetre.
A Purin ünnepe a boldogságról szól és az örömről. Ami nem más, mint a Teremtő elérésének öröme.

KA

08 Már 2017

90 queries in 0,571 seconds.