Dr. Michael Laitman

Sínai hegy (gyűlölet hegye)

Hogyan lehet megszabadulni a nemzeti előítéletektől?

275

Kérdés: Az emberek hajlamosak általánosítani: minden afrikai ember bűnöző, minden zsidó gazdag és kapzsi, a muzulmánok terroristák stb. Mi ennek a jelenségnek a gyökere?

Válasz: Kényelmesebb az ember számára.

Kérdés: Hogyan szabadulhatunk meg ezektől az előítéletektől?

Válasz: Nincs szükségünk másra, csak arra, hogy egyetlen gyökér elérésére törekedjünk. Érvek a korporális szintent nem segítenek bennünket; csak rontanak a helyzeten. Minden kormány és nemzetközi szervezet ezt teszi. Megpróbálnak valahogy mindenkit egyesíteni és békíteni világunk szintjén, de ez nem sikerülhet.

Csak természetünk feletti egységbe emelkedés és kölcsönös összetapadás segíthet nekünk. Ellenkező esetben még nagyobb vitával, gyűlölettel és elutasítással jár ez.

[275328]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/10/14
Forrás: https://laitman.com/2020/12/how-to-get-rid-of-national-prejudices/

09 jan 2021

A forma hasonlóság törvényének paradoxona

Megjegyzés: Van valami, amit úgy neveznek, hogy idegengyűlölet. Ez az önmagunk megőrzése iránti vágy, amely nemtetszésen, intolerancián és előítéleteken alapszik, más emberek iránt, akik különböznek, eltérő bőrszínnel, extra súllyal, alacsony testmagassággal rendelkeznek stb. Az agyunk azonnal idegenként azonosítja őket.

A forma hasonlóságának törvénye szerint a hasonló emberek vonzzák egymást, és ellentétesek taszítják. Azt mondjuk, hogy be kell tartanunk a természet törvényeit.

Válaszom: Nem, a természet törvénye, nem feltétlenül az, hogy azoknak kell közelebb állnia hozzád, akik hasonlóak hozzád. A társadalmi kapcsolatok szélesebb körének létrehozása érdekében a legtöbb esetben kapcsolatba kell lépni azokkal, akik különböznek tőled.

Ezért mi azt látjuk a mindeféle biológiai kapcsolatok mentén, hogy ezeket valóban kombinálni kell, amelyek nagyon különböznek egymástól. Ez még nagyobb változatossághoz vezet a természetben.

Ezért nem csak a vörös hajúakat keresztezed a vörös hajúakkal, a magasakat a magasakkal stb., ami csak helytelen következményekhez vezethet.

Kérdés: Szóval, milyen ez a forma hasonlóság törvénye, a hasonló a hasonlót vonzza?

Válasz: Ez belső hasonlóságra utal, amikor az emberek vonzódnak egymáshoz, és ugyanazokat a törekvéseket érzik.

Kabbalában ez a legfontosabb tulajdonság; csoportokba gyűlünk össze azzal a szándékkal, hogy elérjünk egy speciális célt, egy nem korporálist, amelyet semmilyen szokásos, anyagi egyezmény nem határozhat meg.

Különböző bőrszínűek, magas, alacsony, telt vagy vékony emberek részt vehetnek ebben a folyamatban. A lényeg az, hogy mindenkinek vágynia kell arra, hogy kapcsolódjon másokkal azáltal, hogy felülemelkedik saját természetén. Teljesen más módon, és olyan tulajdonságokkal kezdenek kapcsolatba lépni, amelyek ebben a világban nem relevánsak.

Más szavakkal, amikor hasonlóságról beszélünk, akkor az emberek céljainak hasonlóságát értjük, de tulajdonságaik és jellemvonásaik továbbra is eltérőek. Minél nagyobb a változatosság, annál inkább eljutunk a hasonlóságig.

[275005]
KabTV “Kommunikációs készségek” 20/10/14
Forrás: https://laitman.com/2020/12/the-paradox-of-the-law-of-similarity-of-form/

01 jan 2021

“Az online antiszemitizmus elleni küzdelem munkacsoportja? Nézzük Reálisan!” (Times Of Israel)

A Times of Israel publikálta az új cikkemet “Az online antiszemitizmus elleni küzdelem munkacsoportja? Nézzük Reálisan!”

Az elnökválasztás előtt néhány héttel létrehozni „a globális parlamentközi munkacsoportot, a digitális antiszemitizmus leküzdésére” enyhén szólva: nem hiteles. Emellett mit tehet bármely munkacsoport az emberi természet magjából fakadó gyűlölet ellen? Sikeresebb lenne a gravitáció elleni küzdelem, mint az antiszemitizmus elleni.

Szeptember 29-én a Jewish Insider közzétett egy történetet „A kongresszus tagjai nemzetközi munkacsoportot indítanak az online antiszemitizmus leküzdése érdekében”. A történet szerint a munkacsoportnak arra kell összpontosítania, hogy “felhívja a figyelmet az online antiszemitizmusra, és üzenetet közvetítsen a törvényhozásokban dolgozóknak, a világ minden tájáról, hogy vonják felelősségre, a közösségi média platformjait”. Reménytelen feladat, és közvetlenül a választások előtt nem más, mint szájkarate, üres fecsegés.

Nem tudjátok megszüntetni az antiszemitizmust -ahogyan a fájdalom sem múlik el- amíg meg nem gyógyítjuk, az azt okozó sebet. Az antiszemitizmus esetében az a fájó tény, hogy a zsidók nem egyesülnek egymással az egység és szolidaritás felé, hogy ez, utánuk vigye a világot.

Ez a fájdalom, nem Amerikában, és nem is a náci Németországban, vagy a keresztény Európában született meg. A zsidó nép kezdeteihez nyúlik vissza, amikor az egyiptomi számkivetettek, ígéretet tettek arra, hogy egyesülnek „mint egy ember, egy szívvel”, létrehozták nemzetségüket, és azonnal azt a feladatot kapták, hogy „hozzák el a fényt a nemzetekhez” vagyis, hogy osszák meg példamutató egységüket.

Ezek után közel két évezredig, őseink belső konfliktusaikkal és súrlódásaikkal küzdöttek. Száműzetésben voltak, majd visszatértek, harcoltak egymással és újra egyesültek, míg végül elvesztették a belső gyűlölet elleni harcot, és száműzettetek a földjükről.

De az a küldetés, amelyet a Sinai hegynél (gyűlölet hegyénél) kaptak vissza, soha el nem törölhető. Kétezer évvel ezelőtt a Zohár könyve arról írt, hogy a zsidóknak hogyan kell a világbékét előidézniük, példamutatáson keresztül: „Íme, mily jó és gyönyörűséges,  a testvérek egysége” Ezek a barátok, amikor együtt leülnek, és nincsenek elválasztva egymástól. Eleinte úgy tűnt háborúznak, meg akarják ölni egymást … aztán visszatérnek testvéri szeretetbe. … És … ahogy ők szeretetben voltak ezt megelőzően, ezután is szeretetben lesznek, ezentúl nem távolodnak el egymástól … és érdemeik által, béke lesz a világon. ”

Bármikor és bárhol, ahol megosztottság van, a zsidókat hibáztatják ezért, mert az emberek úgy érzik (még ha nem is tudják megfogalmazni), hogy ha a zsidók elvégezték volna a dolgukat, nem harcolnának egymással. Még a mi saját Talmudunk is elismeri, hogy „nincs csapás a világon csakis Izrael miatt” (Yevamot 63a), akkor mit várhatunk más nemzetektől?

Ha meg akarjuk szüntetni az antiszemitizmust, meg kell tennünk a feladatunkat, egyesülnünk kell mindenekelőtt (számtalan) megosztottságunk felett, és példaképként kell szolgálnunk az emberiség számára. Akkor az antiszemitizmust hajtó erő megfordítja a gyűlöletet, akkor a nemzetek látni fogják, hogy végezetül megkapják a zsidóktól, amit mindig is úgy gondoltak, hogy a zsidóknak nekik kellett volna adniuk: az egység és a szolidaritás példáját.

forrás:https://laitman.com/2020/10/a-task-force-to-combat-online-antisemitism-get-real-times-of-israel/

11 okt 2020

“Hogyan értsük meg a globális anarchiát” (BizCatalyst)

Az új cikkem BIZCATALYST-on “Hogyan értsük meg a globális anarchiát

Manapság, amikor a világra tekintünk, csak anarchiát látunk. Amerikát elöntötte egy olyan választási kampány, mely úgy megtelt gyűlölettel, hogy az ember csak abban reménykedik, hogy a végén nehogy polgárháború legyen belőle. Az Európai Unió most írt alá egy gigantikus Covid utáni gazdasági helyreállítási csomagot, azonban a megállapodáshoz vezető viták, különböző averziókat hozott ki a tagállamokból, és ellenállást éreztek egymás irányába. Ráadásul még nagyon messze vagyunk a vírus utáni valóságtól, ez a helyreállítási csomag egy olyan gazdasági fellendülésre támaszkodik,  mely soha nem fog bekövetkezni,  és olyan jövedelmeket akar megadóztatni, melyek soha nem jönnek majd létre, épp ezért a csomag megvalósítása a gyakorlatban lehetetlen. 

Mindeközben a  Közel-Kelet soha nem volt a stabilitás mintapéldája, de ma ez még inkább így van. Egyetlen ország sincs a háború sújtotta régióban, mely ne esne szét belülről, melynek a gazdasága nem lenne romokban, ahol egyre több ember éhezik. Ehhez hozzátehetjük a már majdnem aláírt Kína és Irán közötti gazdasági és katonai együttműködést, a feszültséget az Egyesült Államok és Észak Korea között,az utóbbinak nukleáris programja miatt, az egyre romló kapcsolatot Moszkva és Washington között, melyet össze foglalhatunk a Kreml szóvivőjének Dmitry Peskov-nak az ide illő szavaival „a helyzet nagyon rossz“.

Valóban a helyzet annyira rossz, hogy amikor a COVID-19 vírus először megjelent, az egy olyan globális bénulást okozott, mely megakadályozta, hogy a világ  tovább haladjon egy világháború felé. De az utóbbi időben, az anarchia globális kitörése bizonyítja, hogy a gyűlölet még gyorsabban terjed mint a koronavírus.

Én nem vagyok pesszimista. Amikor ezt a jelenlegi káoszt, a folyamat végének szempontjából nézzük, amely folyamat végén mindannyian eggyé válunk, nyilvánvaló, hogy a növekvő anarchia egyetlen célja az, hogy az egységet válasszuk a szakadás és ellenállás helyett. Sőt mi több, mivel ebben a pillanatban nyilvánvalóan inkább a harcot választjuk, azokkal szemben, akikkel nézetkülönbségeink vannak, az anarchia az egyetlen módja annak, hogy meggyőzőn minket arról, hogy a gyűlölet semmi jót nem hoz. Mindaddig, amíg nem győződünk meg erről, addig az anarchiának növekednie kell, egyre több szenvedést okozva az Emberiségnek. Amikor káosz fog uralkodik, és nem lesz mit enni, nincs kiben megbízni, akkor megértjük majd, hogy változtatnunk kell. De nem lenne vajon bölcsebb, az egységet azelőtt választani mielőtt ez megtörténik?

Amikor az egység fog végre győzedelmeskedik, az nem azt fogja jelenteni, hogy mindenben mindenki egyet fog érteni.  Az emberek különbözőnek születtek és jó oka van annak, hogy különböznek egymástól. Meg kell maradnia a különböző nézetek között lévő különbségeknek. A probléma nem az, hogy különbözőek vagyunk, hanem az, hogy gyűlöljük azokat, akik nem úgy gondolkodnak mint mi, akik nem úgy néznek ki mint mi, akik nem úgy beszélnek mint mi, nem úgy viselkednek mint mi,  azaz akik nem olyanok mint mi. A probléma az, hogy mindent magunknak akarunk és meg vagyunk győződve arról, hogy csak nekünk lehet igazunk és mindenki más téved. De hogyha én gyűlölöm azokat akik másképp gondolkodnak, még akkor is hogyha nincs igazuk, akkor, hogy lehet az, hogy nekem igazam van?! Lehetséges az,  hogy valaki gyűlöletet táplál a másik iránt és igaza van? 

A gyűlölet az annak a megtagadása, hogy egy másik embernek lehet más véleménye, más karaktere, más faja, más hite, vagy bármi más olyan, amivel én nem rendelkezem. Hogyha én gyűlölöm mindezt, az azt jelenti, hogy úgy érzem, hogy a másiknak nincs joga a létezésre. Egyszerű szavakkal: a gyűlölet, a másik ember létezés jogának tagadása. Semmi jó nem származhat egy ilyen perspektívából.

A mi önközpontú nézőpontunkkal szemben a világ egy egyetlen, mindent magába foglaló egész. Annak elemei kiegészítik egymást, oly tökéletes módon, hogy egyetlen része sem létezhet saját ellentéte nélkül. Egységet csak akkor érhetünk el, amikor az ellentéteket megtartjuk és egy kiegyensúlyozott egyensúlyi állapotba hozzuk.  Éjszaka és nappal,  nyár és tél, születés és halál, mindezek az ellentétek nem okoznak anarchiát. Épp ellenkezőleg, azok hoznak létre rendet, fenntartják az egyensúlyt, és fenntartják az életet! 

Annak érdekében, hogy beléphessünk ebbe a nézőpontba a végső célra kell irányítanunk magunkat, ami az egész Emberiség egysége. Amikor az Emberiség egységét helyezzük a folyamat végére, és a múltbeli és jelenlegi eseményeket ezen az egységen keresztül vizsgáljuk, akkor megértjük, hogy az emberi fejlődés megállíthatatlanul ebben az irányban halad. És ez nem egy rossz végeredmény. Ez nem stressz és szükségletek hiányának a jövője. Ez a nyugalom, a jólét és a kölcsönös gondoskodás jövője. Azonban az egónk az ellenáll annak a gondolatnak, hogy másokról gondoskodjunk, ezért a jövőt sötétnek és kilátástalannak festi le.

De a nyugalom és a jólét nem lehet sötét és lehetetlen. Mi választhatjuk ezt a sokat ígérő jövőt, hogy ezt gyorsan és kellemesen elérjük, hogy kéz a kézben dolgozzunk azon, hogy létrehozzunk egy törekvő, sokarcú társadalmat, melynek tagjai gondoskodnak egymásról. Vagy választhatjuk a másik lehetőséget, azt hogy megmaradunk a gyűlölettel teli szakadásban, és arra várunk, hogy saját akaratunk ellenére a valóság vonszoljon el minket az elkerülhetetlen végső boldogsághoz.

Cikk forrása: https://laitman.com/2020/07/making-sense-of-the-global-anarchy-bizcatalyst/

22 aug 2020

A kölcsönös garancia – most és mindörökké

Az az élet, melyet az ablakon túl látunk, az az egymás közötti belső kapcsolataink kivetülése. Az erőszakos demonstrációk az amerikai városokban, a fajgyűlölet elleni tüntetések, és a koronavírus újabb hulláma az egész világon, az mind amiatt a történik, mert nem vagyunk hajlandóak cselekedni, nem vagyunk hajlandóak korrigálni egymás felé való attitűdünket, hozzáállásukat.

A koronavírus betört az életünkbe és deklarálta, hogy „Ti mindannyian egyetlen integrál kapcsolatban léteztek. Mindannyian a Sínai hegy lábánál álltok (gyülölet hegye). Hogyha, nem léptek egységre egymással, ha nem kéritek a Felső Erőt, hogy korrigáljon titeket, akkor ez lesz temetkezési helyetek”. 

A koronavírus azt a célt szolgálja, hogy megmutassa nekünk mennyire egymástól függ az életünk. Ez a függőség „kölcsönös garanciának” hívjuk, mely azt jelenti, hogy nem arra kell gondolnunk, hogy magunkat, hogy védjük meg a koronavírustól, hanem hogy másokat hogy védjünk meg a betegségtől, a helyes egymáshoz való hozásállásukon keresztül.  

Mi történik most? Most, mint egy született egoista azt mondom, hogy elegem van már abból, hogy otthon a karanténban üljek, ki akarok már menni, szórakozni akarok, étterembe akarok menni, kávézni akarok, parkban akarok sétálni, el akarok menni a tengerhez. Ezt és ezt akarom! Mindeközben nem gondolok másokra, mivel semmilyen kölcsönös garancia nem létezik közöttünk. Egyáltalán nem tekintem a többieket fontosnak, nem érzem, hogy hozzám tartoznának, én csak azt teszem ami nekem jó. 

Hogyha, én biztos lennék abban, hogy mindenki más egészséges és én vagyok az egyetlen beteg, akkor továbbra is gondtalanul sétálnék mindenki között, mindenkit megfertőzve. Tudnám pontosan, hogy senki nem fertőz meg engem, hiszen a többiek egészségesek de nem érdekel hogyha ők megfertőződnek. Mit érdekel az engem? Pontosan ez az ami történik, most az emberi társadalmakban Amerikában, Izraelben, Európában és mindenhol máshol. Mindenki csak magára gondol, semmilyen felelősség érzetünk nincs egymás felé. 

Csak akkor kezdünk el a helyes utat járni, amikor otthon ülünk, anélkül,  hogy az orrunkat kidugnánk, mivel félünk attól, hogy megfertőzünk másokat, és többé nem gondolunk magunkra. A koronavírus egy ilyen változáshoz vezet el majd minket, és a vírus addig nem tűnik el, ameddig ez a változás el nem kezdődik. A vírus arra kényszerít majd minket, hogy arra gondoljunk hogyan ne károsítsuk, fertőzzük, bántsuk a másikat. Azaz félni fogunk attól, hogy nehogy másokat bántsunk, másoknak kárt okozzunk és ezért választjuk azt, hogy inkább otthon maradunk.

A koronavírus azt érezteti velünk, hogy mi egy integrális világban élünk, ahol csak akkor maradhatunk egészségesek, hogyha mindannyian betartjuk a kölcsönös garancia feltételeit.

Ez még nem minden, de ez az első szükséges lépés, annak érdekében, hogy elkezdjük a korrekciót.

Akkor majd nem lesz többé szükség megszorításokra, mint például az országok közötti  lezárt határokra, a kötelező két méter megtartására, vagy maszkokra, senki nem lesz kötelezve, hogy bármit meg kelljen tennie. Végülis mindenki gondoskodni fog a másikról és mindent megtesz azért, hogy mások egészségesek maradjanak.

Mélyebben bele kell tekintsünk ennek a vírusfertőzésnek a lényegébe, mivel az megmutatja nekünk, hogy ez nem egy biológiai betegség, hanem egy spirituális állapot amitől szenvedünk, azaz egyenlőre rossz viszony van közöttünk, és hiányzik a kölcsönös garancia amit egymásért vállalunk. Annak érdekében, hogy egy ilyen kölcsönös garanciát, kölcsönös gondoskodást fenntartsunk, szükségünk van a Felső Fényre.

Ennélfogva a koronavírus az felülről érkezett, és felébresztett minket azért, hogy a figyelmünket fölfelé fordítsuk, és kérjük a Felső Fényt, hogy korrigáljon minket, és megadja nekünk az egymás iránti felelősségérzetet, amellyel egyelőre nem rendelkezünk. Akkor majd, elkezdünk gondoskodni, aggódni mások felől, hogy nehogy kárt okozzunk nekik, hanem azt keressük majd, hogyan tudjuk őket segíteni, hogyan lehetünk hasznosak számukra. A kölcsönös garancia az a legnehezebb, az összes erőfeszítés között, mivel ez a korrekció elsődleges része.

Nekem másokra kell gondolnom, részt kell vennem az ő életükben, gondoskodnom kell róluk, éreznem kell a vágyaikat, meg kell értsem, hogyan segíthetek másokat, hogy közelebb kerüljenek a Teremtővel való összeragadáshoz, és összeolvadjanak a Felső Erővel.

Ezek nagyon magasztos koncepciók, melyek a Adam HaRishon lelkének korrekciójához tartoznak. De mi efelé közeledünk, napról-napra mind megértésben mind érzésekben.

Az emberek egészsége, az egységükön és kölcsönös garanciájukon a múlik. Mindenki felelős felebarátja egészségéért, és mindenkinek biztosítania kell, hogy a másik egészséges marad. Ilyen módon megszabadulunk majd a koronavírustól mivel azáltal, hogy így cselekszünk mi az egység integráció felé irányulunk, a kölcsönös garancia felé haladunk, ahogy egy közös integrál edényt építünk.

Mi akkor teszünk majd ilyen lépéseket, amikor már mindenki azért aggódik, hogy hogyan ne fertőzze meg a többieket és nem pedig arról, hogy ő maga hogyan ne fertőződjön meg. Azaz a gondolataink iránya meg kell, hogy forduljon és az értelmünk számításaink ugyancsak ellentétessé kell, hogy váljanak.

Ugyanis, a kölcsönös garancia azt jelenti, hogy én nem gondolhatok magamra tovább, és nem is kell, hogy magamra gondoljak, mivel mindenki más rám gondol. Nekem, pedig a többiekre kell gondolnom, legalább a tízesemre. Így, akkor képesek leszünk mindannyian kölcsönös garanciával létezni, mely fokozatosan kiterjed, majd az egész világra, és akkor a Teremtő megjelenik közöttünk és korrigál minket.

A kölcsönös garanciát együtt kell elfogadjuk most és mindörökre. Egy garancia természeténél fogva nem létezhet megszorításokkal bármilyen feltételekkel, hiszen az a szereteten alapul. A szeretet az nem kompatibilis megszorításokkal, feltételekkel.

A jó létünk a kölcsönös garancián múlik, mivel ez a korrigált rendszer legalapvetőbb törvénye. Annak érdekében, hogy egészségesek legyünk az embereknek egy olyan “testekben” kell élnie, melyek korrekt módon kapcsolódnak össze egymással, és a korrekt kapcsolat az emberi társadalom összes tagja között a kölcsönös garancia, ahol mindenki, mindenki másra gondol, és mindenki másnak csak jót akar. Így össze kell gyűjtsük az egyelőre törött, szétszéledt részeket, és azokat egyetlen “egészséges testbe” kell összekapcsoljuk.

Amikor a kapcsolat és a garancia az összes rész között megjelenik, ebben a “tökéletes testben”, akkor elkezdjük majd az új életet érezni ebben a “testben”, és nem a jelenlegi, mostani, “beteg létezést” érezzük majd, ahol a “test darabokra van szaggatva”, és a “darabok szét vannak szóródva”. Hanem, majd egy új életet érzünk, ahol a Felső Fény kering a “testen” belül, és kitölti az összes részét. Ez azt jelenti, hogy el kell érjük a korrekciót és ezzel együtt az örökkévaló és tökéletes életet.

[265533]
From KabTV’s “Fundamentals of Kabbalah,” 5/30/20
Forrás: https://laitman.com/2020/06/mutual-guarantee-now-and-forever/

25 jún 2020

73 queries in 0,158 seconds.