Kérdező: Létezik ez az izraeli mondás, hogy „Nyugi, túléltük a Fáraót, ezt is túl fogjuk élni.” Átvészeljük ezt a nehéz helyzetet, bármi is legyen az. Szóval, legyőztük már a Fáraót?
Rav: Meg kell értenünk, hogy ki is a Fáraó. Az igazi Fáraó a szívünkben lakozik. Kinek a szívében? A mi szívünkben. Minden zsidó szívében. Ez az, ami nem engedi a zsidókat, hogy egyesüljenek. Hogyan küzdünk meg a Fáraóval? Elkezdenénk az egyesülést, a kapcsolódást, de a Fáraó megakadályozza. A köztünk lévő kapcsolaton kell dolgoznunk, máskülönben csak nő az egymás iránti gyűlölet, és nem akarunk a másik társaságában lenni. Mindenki a saját sikerén dolgozik a másik romjain. Egy fal választ el minket egymástól. Csak nézz körül, mi történik mindenhol: a munka világában, az utakon, a nagyra becsült Parlamentünkben.
Kérdező: Tehát ez a Fáraó? Hogy vitatkoznak, és keresztbe tesznek egymásnak a Parlamentben?
Rav: Az egónk, ez a Fáraó. Ezt mondja a Tóra. Nem arról a Fáraóról van szó, akit az ókori Egyiptomban eltemettek.
Kérdező: A Fáraó segít, hogy haladjunk, növekedjünk, sikeressé váljunk.
Rav: Eleinte.
Kérdező: Mi van most? Legyőztük?
Rav: Nem. Aztán jönnek a csapások. Olyan stádiumban vagyunk, hogy ha nem kezdjük el helyes módon megszervezni magunkat társadalmi szinten, és nem kapcsolódunk egymáshoz, csapásokat kapunk.
Kérdező: Azt mondta, hogy a Fáraó a szívünkben van. Mi a helyzet Mózessel, a történet másik szereplőjével? Ő is a szívünk része?
Rav: Igen, ő is, de jelen pillanatban a Fáraó kezében van a hatalom. Ki Mózes az elbeszélésben? A kapcsolódni akaró vágy, ami később megtanít rá, hogy ezt hogyan tegyük meg. De addig a Fáraó hatalma alatt élünk. Mózes nem érzékelhető. Olyan, mintha elmenekült volna.
Kérdező: Ha elképzelem, hogy vezetek, és valaki bevág elém, nem értem, hogy állítsam meg a negatív reakciómat?
Rav: Minden nap iránymutatásra van szükségünk, hogy milyen módon állítsunk gátat az egónak, és hogyan fejlesszük ki a mások iránti kedves és barátságos attitűdöt. Izrael népe csak így létezhet, különben csak egyének halmaza vagyunk. Mint a mogyorók a zsákban – kapcsolat nem létesülhet köztünk, csak a zsák, a minden oldalról körbe vevő gyűlölet tart össze bennünket.
Kérdező: Vagyis a Fáraó legyőzése egyet jelent az egymás iránti tisztelettel?
Rav: Nem is tiszteletet, hanem annak az érzését, hogy a többiek a családtagjaid. Így alkotunk egy embert egy szívben, és vonjuk magunkra a Felső hatalom kapcsolódási erejének áldását. Így lesz köztünk összeköttetés, és így leszünk sikeresek. Senki nem árthat nekünk, és oltalmat nyerünk minden bajjal szemben.
Kérdező: Azt mondta, hogy minden nap szükséges, hogy erre egy kis útmutatást kapjunk.
Rav: Természetesen, hiszen az egónk állandóan működésben van.
Kérdező: Milyen útmutatásra gondol?
Rav: Ennek egy nemzeti alaptervnek kell lennie, amit sugároz a rádió és a tévé, tanulják a gyerekek az iskolában, és mindent ez itat át. Hogy érezzük, hogy ez elkerülhetetlen. Nincs más módja, hogy a népünk megmaradjon.
Kérdező: Mire használjuk fel a közelgő Pészach majdnem két hetes periódusát? Hogyan használjuk fel annak érdekében, hogy…
Rav: Pontosan erről szól a Pészach. Hogy mindannyian leülünk egyetlen asztal köré, eszünk, iszunk, és megáldjuk egymást.
Kérdező: Mi az étkezés jelentése?
Rav: Hogy megmenekültünk saját gyűlöletünk elől. Mi történik az egyiptomi kivonulást követően? „Ma váltatok néppé.” „Kapcsolódtatok egymáshoz.” Ha az egónk, a Fáraó irányítása alatt állunk, képtelenek vagyunk az egyesülésre. Száműzetésben vagyunk. Ha a Fáraó nincs, végre kapcsolódni tudunk, és ezt hívjuk Izrael népének.
Kérdező: Mit kíván Izrael népének az idei Pészach alkalmából?
Rav: Kapcsolódást. Csak erre van szükségünk.
https://laitman.com/2019/04/what-is-pharaoh-in-kabbalah/
