Dr. Michael Laitman

vallás

Elhinni vagy megbizonyosodni?

Kérdés: Egy vallásos ember számára, a hit a legnagyobb motiváció. Mit tud felajánlani a világi embereknek?

Válasz: Nekik hit helyett a tudás lehet vonzó ajánlat. Hogy megérthetik a természet legmagasabb rendű alkotását, a Teremtőt, és nem csak hinniük kell abban, amit mondtak nekik.

Kérdés: De miért van a vallásban elegendő hit a Felső Erőben, és miért hiányzik ez a világi emberek esetén? Ön most beszél, de nincs hitem abban, amit mond.

Válasz: Mert már kinőttük ezt az állapotot. Nem élhetünk többé az alapján, amit mondanak nekünk.

Kérdés: Jóval nehezebb dolguk van a világi embereknek, igaz?

Válasz: Hogyne.

Kérdés: Ha vallásos volnék, egyszerűen hinnék a szavainak, és tudnám, miként haladjak tovább az úton az életem hátralévő részében. Ön pedig most elmondja a receptet, és nem is tudom, talán igaza van, talán téved.

Válasz: Abszolút egyetértek veled. Ezért szükséges, hogy felfedezd az igazságot.

[273998]
KabTV “Vezetői Készségek” 20/08/28
Forrás: To Believe Or To Check? | Laitman.com

09 dec 2020

A fogyasztói társadalom hanyatlásának okai

Komment: Néhány közgazdász szerint a fogyasztói társadalom a végéhez közeledik. Az elsődleges ok a bizalomhiány, ami komolyan hátráltatja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat.

Dr. Michael Laitman válasza: De ezen lehetséges felülemelkedni.

Komment: A második ok a környezetszennyezés. Nem áll rendelkezésünkre megfelelő technológia, hogy feldolgozzuk mindazt a hulladékot, amit előállítunk.

Dr. Michael Laitman válasza:  És ki törődik vele? Ha meglesz a megfelelő technológia, majd még többet lehet termelni.

Komment: A harmadik ok a korlátozott természeti erőforrások  

Dr. Michael Laitman válasza: Ez sem érdekel senkit. Majd találunk. Elrepülünk a Holdra, és onnan hozunk majd.

Komment: A negyedik ok a gazdagok és szegények közötti növekvő egyenlőtlenség. Még a koronavírust követő időszakban is látni, hogy a gazdagok folyamatosan még tehetősebbé válnak. Ráadásul mindenkinek óriási az egója, ezért az emberek ezt nehezen tolerálják.

Dr. Michael Laitman válasza: Persze, nem is fogják tolerálni. A vagyonosoknak, oda kell adniuk bevételük egy bizonyos százalékát, hogy enyhítsék a szegények elégedetlenségét.

Komment: Az ötödik ok a bizonytalanság. Azt mondják, létezik egy olyan kifejezés, hogy „vagyoni hatás”. Még azok is, akiknek pénze van, félnek költeni, mivel tartanak attól, hogy a fogyasztói társadalomnak vége szakad.

Dr. Michael Laitman válasza: Nincs mire költeni! Ha felajánlanának nekik valamit, amit előállíthatnak, abból csinálhatnának pénzt.

Komment: Azért félnek a pénzköltéstől, mert nem tudják, mit hoz a holnap a foglalkoztatottság szempontjából. Senki nem bízik a jövőben.

Dr. Michael Laitman válasza: Akkor ezek az emberek nem igazán gazdagok. A gazdag embert az jellemzi, hogy tulajdonképpen korlátlan lehetőségei vannak, hogy fedezze azokat a szükségleteit, amik jóval többek, mint az élet fenntartásához szükségesek.

Komment: A hatodik ok a technológiai fejlődés, ami tovább fogja tágítani a gazdagok és szegények közötti szakadékot, és így munkanélküliséghez vezet.

Dr. Michael Laitman válasza: Hogyne, hiszen akkor nincs fogyasztás. Ezért következnek be időről időre a nagy háborúk. De manapság ezek már igen sokba kerülnek, és senki nem tudja, hogyan fognak végződni.

Valamikor a háborúk oldották meg a problémákat, de manapság már nem így van, mivel megszűntek a határok: odamehetsz, ahova akarsz, ott élhetsz, ahol kedved tartja. Bármilyen útleveled lehet, ha eleget fizetsz érte. Ennél fogva, nincs objektív oka a háborúnak. Csak vallási, ideológiai háborúk fordulnak elő.

Kérdés: A hetedik ok az ember belső szükségleteiben bekövetkező változás. Mit gondol, ez a fő ok?

Dr. Michael Laitman válasza: Igen, ez minden mást felülír. Ez jelenti a fogyasztói társadalom végét.

A vírus manapság leszállásra kényszeríti az iparnak azt az óriási repülőgépét, aminek a hajtóerejét a turizmus és utazás biztosították. Hotelek világszerte, repülőgépek, óceánjárók, idegenvezetők és mindenféle ehhez kapcsolt áruk óriás tömege – mind ehhez az iparághoz kötődnek, és mindezek megszűnőben vannak, és a jövőben nem fognak létezni. Az emberek nem akarnak nézelődni a világon. Nincs, ami vonzerőt gyakorolna rájuk. 

Valamit tenni kell majd a fölöslegessé vált repülőgépek ezreivel. Talán a sivatagban kötnek ki. Azt mondják, ott viszonylag rendben lehet tartani őket. És mi lesz ott? Egy letűnt kor múzeuma? Muszáj, hogy szembenézzünk vele. Vége! Meg kell értenünk, hogy régi eszközökkel nem építhetünk új világot.

[270214]
KabTV “A Koronavírus időszaka után” 20/06/04
Forrás: https://laitman.com/2020/09/reasons-for-the-end-of-the-consumer-society/

03 okt 2020

A kabbala és a vallások teljesen ellentétesek egymással

Kérdés: Mi a különbség az ortodox emberek, és azok között, akik a Kabbala Tudományát tanulmányozzák? Az előbbi számára nem létezik más, csak az Isten, míg az utóbbi jelmondata: „Nincs más Rajta kívül.”

Válasz: A különbség nagyon egyszerű. A két típusú ember között az égvilágon semmi hasonlóság sincs. Először is, a Kabbala Tudománya nem hit, nem is vallás. Noha hitbéli kérdésekkel foglalkozik, de senkit nem kötelez rá, hogy higgyen. Ehelyett arra hívja az embert, hogy tárja fel a Teremtőt.

A vallásos ember ezt mondja: „Hiszek.”

„Miért hiszel?”

„Mert azt mondták, így magyarázták, és elhiszem, amit mondtak nekem.”

„Rendben, a te dolgod.”

Másfelől viszont, a Kabbala Tudományában a hit a tudással, eléréssel, érzéssel, érzékszervi benyomással azonos. Nem azt jelenti, amit a mi világunkban hit alatt értünk, amikor nem tudjuk, hogy valami igaz-e vagy sem, de elfogadom, és aszerint élek, mintha igaz volna. Ki képes bebizonyítani, hogy igaz? Senki. Most akkor igaz vagy sem? Ahány ember, annyi álláspont. 

Látjuk tehát, hogy semmi nem kapcsolja össze a Kabbala Tudományát és a vallásokat. Két teljesen különálló világ. A kabbala kizárólag a feltárásra, tudásra és érzésre irányul, nincs köze ahhoz, amit valaki csak úgy mond nekünk. Ez óriási különbség.

[257073]
KabTV “A Kabbala Alapjai” 20/11/24
Forrás: https://laitman.com/2020/07/the-wisdom-of-kabbalah-and-religion-are-totally-opposite/

02 Sze 2020

Megkönnyíti az életet a jövőbeli világba vetett hit?

Kérdés: Ha mindenki azt vallaná, hogy a lélek a legfontosabb, a test pedig semmit sem ér, akkor az embereknek más viszonya volna a halálhoz?

Válasz: Ez minden bizonnyal így van.

Kérdés: Akkor miért nem teszik ezt?

Válasz: Először is azért, mert az átlagemberek körében senki nem érzi ezt, másodsorban meg mindez ellentétes az egoizmussal. A vélekedés ellene megy az egoizmusnak, márpedig ki akarna az egoizmus ellenében dolgozni?

Itt szükséges, hogy végig gondoljuk a dolgokat, erőfeszítést tegyünk, cselekedjünk, szervezkedjünk. Mit kapok ettől? Semmit, ami ehhez a világhoz tartozik: semmi kaját, semmi szexet, semmi családot, hírnevet vagy tudást.

Kérdés: Valószínűleg könnyebb valakinek együtt élni azokkal a gondolatokkal, amiket a vallások mondanak egy jövőbeli világ létezéséről. De mennyiben javít a személy pszichés közérzetén annak reménye, hogy valahol van valami?

Válasz: Manapság nincs szükség a vallásra ahhoz, hogy pszichés mankót kapjon valaki.

Látjuk, hogy a vallások jelentősége hogyan halványul el fokozatosan. A közelmúltban számos nem valllásos ember bukkant fel, akik ki nem állhatják a különféle hitrendszereket, mert a vallások nem adnak pontos választ a kérdéseinkre. 

Ha az embernek egy kissé át kell alakítania ezt az életet, ott van neki Hollywood, az internet vagy valami más. Ez elég neki. Bármilyen illuzórikus világot hajlandó kitalálni magának.

Mi van a halál után? Senki nem tudja. A személy többé nem képes hinni. Egója kinőtte a szokásos meséket, és már nem tud hinni, nem akarja feláldozni idejét és intellektusát.

https://laitman.com/2019/09/does-faith-in-the-future-world-make-life-easier/

15 Sze 2019

A vallás és a Kabbala

Laitman_707

Kérdés:
Mért választja annyi ember a vallást, a valódi spirituális fejlődés útját kínáló Kabbala helyett? Hiszen a vallás csak a halál után kínál valamiféle jutalmat, egy elkövetkezendő, de nagyon homályos halál utáni világban, mégis ez sokkal elfogadhatóbbnak tűnik sok ember számára.
Valóban emberek készek az egész életüket a vallásnak szentelni, bár a Kabbala még ebben az életükben kínál valamit, amit elérhetnek a teljesség felé vezető úton. Még is a Kabbalát utasítják el. Miért?

Válasz:
A vallásos ember megtéveszti önmagát, valójában az erőfeszítéséért nem kap semmit. A halál után nincs semmi, a test meghal, hasonlóan az állatok testéhez, és feloszlik a természetben. Ami az ember lényegiségéből megmarad, abból a vágyak, amire az ember épült, fognak új létesülést megkísérelni felépíteni, aminek azonban semmilyen folytonossága nem lesz a meghalt személyiség számára.
Akkor miért annyira népszerű a vallásos megközelítés?
Mert a vallás nem csak halál utáni jutalmat ígér, hanem maga a vallásos rituálék, melyek nem túl komplex cselekedetek, örömet kínálnak az egonak. Tehát még a szenvedés mellett is, a vallásos cselekedetek némi kompenzációs örömet nyújtanak az ember számára. A vallások ugyanis nem kérik az ego lenullázását, ellentétben a Kabbalával. Ezért állnak a vallásos emberek készen, a vallási vezetők utasításainak a végrehajtására, mártírhalálra, böjtre, és mindenféle önostorozásra. Minél nagyobb a szenvedés a vallásos parancsolatok annál nagyobb értéket érhet el az ember a halála utáni élete felemelésében.
A Kabbalában nem kell semmilyen ehhez hasonló dolgot megcsinálni. Mindössze az kéri az embertől, hogy emelkedjen a saját, eredeti, egoista természete fölé. Ez azonban hatalmas kihívás!
A vallásos ember úgy véli, a vallásos szabályok betartása által, jutalmat ér el önmagának ebben a világban, sőt a halála utáni világban is. Mintha létezne egy „biztosítási rendszer,” hogy a Magasabb Erő gondoskodik róla, távol tartja a betegségektől, és a rossztól, miközben garanciát ad a halál utáni mennyei életre.
A Kabbala ezzel szemben azt mondja, hogy ebből semmi nem igaz! Ezért vannak a vallásos emberek annyira a Kabbala ellen! Támadásnak érzik, hogy az kiakarja őket vezetni a vallás nyújtotta hamis biztonságból! Ez az egyik oka annak, hogy a Kabbalisták elrejtették a Kabbalát évszázadokon át, és mélyen hallgattak az igazságról. Mondva van: „Ne tegyél akadályt a vak ember elé!” A Kabbalában alkalmazott el, hogy „bár ezrek lépnek be a tanulásba, de csak egy lép ki a Fényre a megtanultakkal.” Ez azt jelenti, hogy a többiek feladják ezt az utat, sőt, növekvő gyűlöletet fognak a Kabbala irányába érezni, mert az ellentétes az eredendő természetükkel.
Aztán sokan vallásosokká válnak. Nekik még nem volt elég erős a szívbeli vágyuk az önfelszabadításra, amely megtartotta volna őket a csalódottságban és a nehézségekben, melyek akkor bukkantak fel, amikor a Kabbala tanulásával eltöltött rövid idő alatt a Fény szembesítette az egojukat.

09 aug 2017

A katasztrófák serkentik a vallásos érzelmeket

A katasztrófák serkentik a vallásos érzelmeket

A hírekben (a PLOS.org-ról): “2011 február 22-én az új-zélandi Christchurch (367,700 lakos) egy pusztító földrengésnek volt tanúja, amely nagymértékű károkat okozott és megölt száznyolcvanöt embert. A földrengés és az utórengések 2009 és 2011 között történtek egy Új-Zélandon átvezető hosszúsági törésvonal minta hullámaiként, ami lehetőséget biztosított, hogy vizsgáljuk, milyen hatással vannak az ilyen nagymértékű természeti katasztrófák a mély elköteleződésre és a személyes egészségre világviszonylatban, a földrengéssel érintettségnek megfelelően. Először azt vizsgáltuk, vajon a földrengéssel érintettek hajlamosabbá váltak-e arra, hogy higgyenek Istenben. A Vallásos Vigasz Hipotézis következtében, a vallásos hit megerősödött a földrengéssel érintettek körében, ellentétben egy általános vallásos hitbeli hanyatlással más területeken. Ez az eredmény az első népesség szintű mutatója annak, hogy a világi emberek a valláshoz fordulnak a természeti katasztrófák idején. Majd azt vizsgáltuk, vajon a vallásos kapcsolat társítható-e a személyes egészség egyéni értékelésének eltéréseivel. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy megnövekedett volna az ellenálló képesség a vallásos hittől. Azok között, akik a földrengéssel érintettek voltak mégis a hit elvesztése társítható volt az egészség jelentős egyéni hanyatlásával. Azok akik elvesztették a hitüket az ország más területein, nem tapasztaltak hasonló egészségi hanyatlást. Megállapításaink arra a következtetnek, hogy a vallásos megtérés egy természeti katasztrófa után valószínűleg nem járul hozzá, hogy egyénileg jobban érezzük magunkat, mégis a hit fenntartása fontos lépés lehet a felépülés útján.”

Hozzászólásom: Félelem, bizonytalanság és a bizalom hiánya megnövelte a vallásos érzelmeket és fenntartotta a vallásokat. Ha ez nem nekik szólna és nem lenne halál, nem lenne vallás – a tömeg hite a bizonyíthatatlanban. A Kabbala cáfolja a vallásos hozzáállást a világhoz. Van a Természet és annak törvényei; ez egy Felsőbb erő. És minden érzelem, amit az emberek a Teremtő irányába éreznek és Őneki tulajdonítanak az emberre, és kizárólag az emberre sajátosan jellemző érzésekből erednek; ez ahhoz hasonló, ahogy mi bizonyos gondolatokat és érzelmeket az állatoknak tulajdonítunk.

FG

04 jan 2013

Nincs többféle Fény

Nincs többféle Fény

Kérdés:

Írva van, hogy a Zóhár fénye a legerősebb Fény. Azonban mi azt tanuljuk, hogy le kell vonzanunk a Reformáló Fényt. Szóval mit is teszünk akkor a Zóhár hallgatása közben, hozzáadjuk a Reformáló Fényt a Zóhár Fényéhez?

Válasz:

Az a kettő egy és ugyanaz. Csak egy Fény van. Nincs többféle Fény: csakis egy fajta, ami magába foglal mindent. Mindez igen egyszerű, ennek a Fénynek csupán egy tulajdonsága van, egy hajlama, egy célja, csak az, hogy jót tegyen.

Azonban úgy tűnik számunkra, a Fénynek számos forrása van, ezer meg ezer Fényt, csak azért, mert sok különböző formában lett megalkotva a teremtett lény, és a Fény részeként több különböző cselekedet létezik.

Számos állapoton megyünk keresztül, ezek úgy tűnhetnek, mintha sok fajta Fényből érkeznének, amik befolyásolnak minket és ezen fények mindegyikének egy-egy saját forrása lenne: Az egyik jó, míg a másik nem olyan jó; egyik irgalmasabb, míg a másik szigorúbb, és így tovább ezer meg ezer árnyalatban. Ezért tűnik nekem a világ ilyen változatosnak, mintha befolyásolva lennék végtelen külső tényező által. Azonban én egyszerűen nem fedezem fel azt, hogy csupán egyetlen erő van mindezek mögött, olyan ez mintha sokféle Isten létezne, de legalább kettő, egy jó és egy rossz. Csak akkor, amikor mi egy magasabb szintet érünk láthatjuk, hogy mindez egy különleges erő.

Az a különbség a Kabbala Bölcselete és minden más beidegződés, vallás és más doktrína között, hogy azok hamis forrásból sarjadnak. Egy forrást látnak azok is, azonban azt végül több részre hasítanak, ahogy ezt Báál Hászulám is magyarázza a “Kabbala Bölcselete és a filozófia” és a “Béke” írásaiban. Mindez abból következik, hogy az emberek nem fedezik fel az igaz, végső, legfelsőbb okokat, inkább csak különböző köztes formákat látnak annak érdekében, hogy szántszándékkal stabilizálják magukat. Ez az oka annak, hogy a különböző Fények különböző állapotokból érkeznek hozzánk, amitől mi összezavarodunk, mintha számos Fényforrás lenne, azonban mindezek mögött csupán egy forrást azonosíthatunk. Amint a Kabbala Bölcselete szerint helyes módon haladunk előre, attól a pillanattól kezdve felismerjük, hogy “Nincsen más Rajta kívül” és egyre inkább felfedezed Őt.

Ezért mondják azt a kabbalisták már kezdetektől fogva, hogy “az Úr a mi Istenünk, Úr csak egy van”, és ez lesz a mi haladásunk módja.

2012.12.26, A napi Kabbala lecke, 2. része, a Zohár könyvéből

SzL

30 dec 2012

A legnagyobb egoista

A legnagyobb egoista

Rendszerint, csakis azok az emberek tanulnak Kabbalát akiknek átlagnál magasabb önzőségük van. Attól eltekintve, semmi más nem teljesíti ki őket. Tudomány, technológia, művészet, családi kapcsolatok, munka, bármilyen  hobbi, tömérdeknyi pénz… semmi más nem ajándékozza őket elégedettséggel. Szét vannak tépve egy kérdés miatt: Mi az élet értelme?

Nem hisznek a vallásban, mert már túlhaladtak azon a fejlődési szinten, és elvesztették azt a képességet ami lehetővé tette, hogy vakul kövessenek bármilyen irányzatot. Nem látják ennek a világnak az értékét, mert hiszen mindent körülöttük az “állat” létezési szinten tekintenek, és nem többnek annál.

Természetesen, nem vágynak mindenkit átölelni, táncolni, vagy bármilyen gyerekes dolgot csinálni, mint “körben ülni, inni meg enni együtt, dalokat énekelni.” Furcsának tekintik, és igazuk van.

Az önzőségük magasabb az átlagnál. Így törekszenek, hogy felfedjék a Felsőt; de muszály nekik “éretlenül”, és gyerekesen viselkedni. Sajnos nem lehet ezt máshogy tenni.

Egy csoporthoz csatlakoznak ami már haladás útján jár, és már valamennyire felfedte, és megértette a növekvés módszertanát. Csatlakoznak egy csoporthoz ami megérzi és elismeri (legalább tanulja) az összekapcsolódás fontosságát, hogy a barátok közti összekapcsolódáson keresztül felfedezzék a Felső világnak a tulajdonságait. Ez azért van, mert a Felső világnak a minőségeit csak az egységen keresztül lehet felfedni.

2012 November 06, A Grúziai Kongresszusból

DH

04 dec 2012

“Ő a Földet a semmire függeszti”

Kérdés:

Mit jelent az, hogy “Nincsen más Rajta kívül”? És hogyan érik el a Teremtőt azok a rendelkeznek szívben található ponttal, akiknek nincs szívben található pontjuk, és azok a kik vallásosak?

Válaszom:

Az emberek, akik világunkban léteznek, hasonlóan állhatnak hozzá a teljes valósághoz, ahogy ahhoz a környezethez viszonyulnak melyben élnek, hasonlóan minden más élő lényhez. Mindemellett az embereknek van egy hozzáadott viszonya életükhöz, mely viszonnyal az állatok nem rendelkeznek. Amennyiben egy személynek azt tanították, hogy higgyen a felső erőben, akkor ez a viszony lehet jó vagy gonosz. Ha jól viselkedsz a felső erő jó lesz hozzád, amennyiben te nem jól viselkedsz, akkor a felső erő is gonosz lesz hozzád. Ez az erő azt akarja tőled, hogy te jó legyél, ezáltal kihívásokat küld neked. Kedvesen bánik veled, ha jól viselkedsz, Ezáltal érdemes jónak lenni.

Mit jelent az, hogy “jónak lenni” a felső fény szempontjából? Itt az emberek mindenfajta rendszereket fejlesztettek ki addig a pontig, hogy feláldozzák saját gyermekeiket, és hitetleneket pusztítsanak el vallásos háborúkban. Egójukból kiindulva, az emberek mindenfajta viszonyokat építettek fel a felső erővel.

Báál HaSzulam elmagyarázza a vallások eredetét “A Béke” című cikkében. Lényegében a vallások az emberek fejlődésére szolgáló rendszert jelentenek, őket spirituálisan fejlesztve. Az élvezet iránti vágy azon rétegei, melyek nem képesek a Teremtőre közvetlenül aspirálni, a vallások segítségével lépnek előre. Az emberek csak egy dolgot ismernek: Létezik egy felső erő, és mi a viszonyok egy bizonyos rendszerében vagyunk vele, ha én jó vagyok, akkor az kegyelmes, hogy ha én rossz vagyok, akkor az gonosz.

Akkor az egyetlen probléma ezen felső erő vágyának a meghatározása. Minden vallásnak megvan a saját nézete erről a dologról, és mindegyik magát tekinti a helyesnek. És itt találgató az egyetlen különbség a vallások között, hogyan imádjuk ezt a felső erőt, hogyan elégítsük ki annak vágyait, hogy mi kényelmesen élhessünk ebben a világban, és a túlvilágban. A vallások látszólag úgy viselkednek ez előtt a felső erő előtt, mint valami Úr, Király előtt: “Hogyan tudom Őt úgy kielégíteni, hogy Ő elégedett legyen velünk?”

Ennek megfelelően az embereket három csoportba oszthatjuk:

1. Teljesen szekuláris (nem vallásos) az állatokhoz hasonló attitűddel a valósághoz.

2. Vallásos, aki imádja a felső erőt, megpróbálván kitalálni hogyan elégítse azt ki.

3. A Kabbalista.

A Kabbalisták azt mondják, hogy ez a felső erő, a Teremtő, nincsen velünk személyes viszonyban. Minden az én átváltozásom mértékétől függ az egyszerű, állandó, megváltoztathatatlan, létező Fényben, ahogy az mondva lett, “Én nem változtattam meg HaVaYaH-mat (mindent kitöltő fényemet), a törvény meg lett adva, az megszeghetetlen”.

Mindez azt jelenti, hogy a Teremtőnek nincsen személyes viszonya velem, nincsenek számításai velem kapcsolatban, semmi! Én érzem úgy, mintha lenne. De én a számítógépről ugyanezt gondolom. Mondjuk azt, hogy tegnap a számítógépen dolgoztam, és nagyon mérges lettem rá, és képes lettem volna kalapáccsal összezúzni. Vajon mindaz a számítógép hibája volt? Hiszen az csak egy szerkentyű, mely fémből és műanyagból áll!

Azonban mivel én dolgozom vele, átadom neki, belé helyezem személyes tulajdonságaimat, viselkedését jónak vagy rossznak írom le, és mérges vagyok rá: “Nézd már megint mit csinált ez velem!” Hasonlóan képes vagyok mérges lenni az autómra, ha valami történik vele.

Ezek alapvető dolgok, melyek természetünkből fakadnak. Ez egyátalán nem vicces. Hitünk a természet erejében, hogy az minket kedvezően vagy gonoszul kezel, innen származik. Mit mondunk a kisgyereknek, amikor fejét az asztalba veri? “Üsd vissza!, az asztal bántott téged!” Hogyha az nem az asztal, hanem valami nagyobb, absztrakt, valami mindent magába foglaló, akkor másképpen beszélünk: “Viselkedj Vele helyesen, és akkor Ő is jót cselekszik veled”. Innen kezdődik a hit.

Mi még mindig nem értjük meg, hogy amennyiben nem vagyunk az igazság pontján, akkor semmivel nem dolgozunk. Egyszerűen a természet törvénye ellenében dolgozunk, mint “A törvény mely meg lett adva, és amely megszeghetetlen”. A Teremtő nem változik. Ezáltal lehetek jó, lehetek rossz, mindaz csak engem befolyásol. Én a Teremtőnek se jót, se rosszat nem okozok, hozzá sem érek.

Amikor én azt mondom, hogy Ő örül nekem, vagy hogy én Őt szomorúvá teszem, én vagyok az aki mindezt állítja. Én ezeket csak érzékeimen keresztül érzékelem. Ha mindez így van ki okozza azt hogy én megváltozzam? Az Egóm? Mindez azt jelenti, hogy mindezt én csak azzal a céllal teszem, hogy jól érezzem magamat. Semmi más nem kötelez engem! Vagy esetleg a környezetem, engem bűntetéssel kényszerítve, változásra késztetve?

Amennyiben ez a mi attitűdünk a teljes, tökéletes valósággal szemben, senki sem képes engem változásra késztetni. Mindez csakis az értelem feletti hitben lehetséges! Miért létezem ebben a törött, hamis valóságban? Én mindebből egy független attitűdöt akarok építeni ezen erő viszonylatában, mely erő, “a jó, mely csak jót cselekszik”, az egyetlen létező erő. Mit jelent ez a független attitűd? Mindez azt jelenti, hogy én ehhez a felső erőhöz mindenfajta önös cél, szándék nélkül viszonyulok, és az nem tud, nem ért vagy érzékel bármit is tőlem. Akkor mire alapozom a munkámat? “Ő a Földet a semmire függeszti”, mely a “Blima (rejtettség) tíz Szfirájának” van nevezve.

Fokozatosan én egy olyan valóságérzékeléshez jutok, hogy már semmilyen személyes számítást nem végzek, mint ahogy azt ma teszem. Én csak meg akarom tanulni ettől az erőtől annak tulajdonságát, hasonlóvá akarok válni Hozzá. Ez az én jutalmam. Nincs szükségem eredményekre, sem az erő, sem magam számára, én csak arra vágyok, hogy Hozzá hasonlóvá váljak, ahogy az mondva lett: “A parancsolat jutalma az, hogy megismerjük azt, aki a parancsolatot adta”.

Ezek nagyon mély és finom koncepciók, melyeket szinte lehetetlen elmagyarázni. Egy olyan személy, aki nem rendelkezik szívben található ponttal, soha nem kap benyomást ezáltal, és soha nem érti meg mi is rejtőzik itt. “Kinek az érdekében dolgozom akkor? Ha nem létezik más csak én, ki kapja meg a munkámat, és ennek megfelelően ki kezel engem másképpen, viszonyul hozzám különbözően, azaz én a fallal szemben dolgozom, egy vákuummal szemben. És akkor mit jelentenek azok a szavak, hogy “A könyv nyitva áll, és a kéz ír”, “magát és az egész világot érdemre ítéli?”

Mindezek a szavak arra hivatottak, hogy minket közelebb vigyenek ahhoz a gondolathoz, mely “értelem feletti hit”-nek van nevezve. Ott nincsenek olyan számítások, melyeket mi el tudunk képzelni. Nincs kihez fordulnunk. Csak azzal tudunk számításokat végezni, akinek van vágya, ereje és cselekedete. “Nincsen más Rajta kívül”, és “Jó aki csak Jót cselekszik” azt jelentik, hogy Ő nem cselekszik a túloldalról. Mi a magunk cselekedeteiről beszélünk, állapotok változásairól, reakciókról, de Ő semmivel nem rendelkezik. ha ez így van, akkor ez olyan, mintha Ő nem cselekedne. Ő úgy tűnik mintha nem létezne, amennyiben én nem változom. Ez az ahogy tűnik számunkra.

09 máj 2011

Minden eszköz egyenlő

Mi a Kabbala módszerét használjuk annak érdekében, hogy korrigáljuk az “Izrael” részt, valamint a “világ nemzetei” részt magunkon belül. Ők segítik egymást a zavarokon és támogatáson keresztül, és ezáltal együtt működnek egymással.

Az embereknek meg kell érteniük, hogy minden ami történik az az érdekükben történik. Minden ami megjelenik az út mentén, annak pontosan ugyanilyen módon kell megjelennie, és személynek csak saját magát kell a megfelelő módon elrendeznie az össze alkotóelemmel szemben: azaz a tanárral, a könyvekkel, a csoporttal és a Teremtővel kapcsolatban. Ez az ahogy a személynek előre kell haladnia.

Meg kell értenünk, hogy a cél megvalósítása akkor történik, amikor az összes alkotóelem összeáll. A személyeknek nem szabad eltérniük ettől az egyesüléstől, azáltal, hogy egyik alkotóelemet a másik kárára teszik fontossabbá.

Némelyek csak a Teremtő felé igyekszenek, ahonnan a vallások származnak. A vallásos személyek számára a Teremtő a legfontosabb. Összes imáik, és reményeik a Teremtő felé irányulnak, míg a felebarát szeretete csak másodlagos.

Mások a tanárra koncentrálnak, és a Hasszidut-ba, bálványimádásba zuhannak mesterük tekintetében. Számukra a tanár fontosabb mint a barátok, vagy a Teremtő. Megint mások csak a barátokra figyelnek oda – a jó társaság a legfontosabb dolog számukra. Alapszabályként ez nem lehetséges a mi csoportjainkban, mivel mi azt az Erőt tanulmányozzuk, mely gyűlöletet ébreszt fel közöttünk, hogy mi képesek legyünk a valóságos korrekció irányába igyekezni. és ezért van az hogy mi nem vagyunk képesek egyszerűen jó barátokká válni, ahogy más közösségek teszik azt.

Csak az egyenlő attitűd a tanár, a tanulás, a barátok és a Teremtő irányába tesz minket a cél elérésére képessé.

17 feb 2011

83 queries in 0,826 seconds.