Dr. Michael Laitman

egység

Ellentmondani a tízesnek

Kérdés: Lehetséges, hogy kifejezésre juttasd a tízessel szembeni egyet nem értésed, vagy csak olyat mondhatunk, ami nem ellentétes a kör véleményével?

Válasz: Attól függ, milyen képed van a kapcsolatról. Előfordulhat, hogy ellenkezést váltasz ki, amit érdekes vita, majd tisztázódás követ. A lényeg, hogy amit csinálsz, az az egymáshoz közeledést szolgálja.

Ez akár nagyon komoly, nehézségekkel teli kölcsönös tisztázások esetén is megtörténhet. De ha a vége az, hogy egy nagyobb fokú közelség tapasztalható, mint a workshop elején, akkor ez már önmagában hasznos.

https://laitman.com/2018/03/disagreement-with-the-opinion-of-the-circle/

07 okt 2019

Ne beszélj az érzéseidről!

Kérdés: Miért nem beszélhetek az érzéseimről a workshop során? El kell őket titkolnom?

Válasz: Nem kell eltitkolnod, de az egoista érzéseid senkit nem érdekelnek. Nem tudsz velük gyógyulást vagy emelkedést adni a csoportnak.

Ha könyvből vett frázisokat mondasz, azzal aligha inspirálod a barátokat, mert mindenki látja, hogy az olvasottakat mondod fel. És a szíved mélyén lévő dolgokról sem szabad túl sokat mondanod, mert mi, egoista emberek érezzük, amit te a szívedben érzel, és később fájdalmat okozhatunk.

A kabbalisták rendszerint a közös emelkedettségérzetet, és a Teremtő nagyságát írják le saját szavaikkal. De a legjobb, ha a csoportról beszélsz: hogy mennyire különleges a rendszer, amelyen keresztül elérhetjük a Teremtővel való összetapadást, és így az egész világot a neki szükséges állapotba tudjuk juttatni.

https://laitman.com/2018/02/dont-talk-about-your-feelings/

01 okt 2019

Mindenkit hallgassunk meg a workshop során!

Kérdés: Miért fontos, hogy mindenki megszólaljon a workshop során?

Válasz: Buzdítani, érezni kell a barátokat. Mindegyiküknek beszélnie kell, hogy kifejezhessék és megértsék önmagukat.

Kérdés: És ha valaki azt mondja, hogy: “Én most szeretnék kimaradni, nem tudok, nem akarok beszélni.”?

Válasz: Akkor nincs mit tenned. A mi világunk emberei különbözőek: egyesek csendesek, mások beszédesebbek. De a csoportban mindent ki kell egyenlíteni, el kell egyengetni.

Megjegyzés: A workshop során minden egyes barátot nyílt empátiával hallgatunk meg. Vagyis felváltva beszélünk, nem vágunk közbe, és figyelmesen hallgatunk.

Hozzászólás: A workshop alatt mindenki véleménye iránt egyaránt érdeklődünk. És még ha bizonyos megnyilvánulások nem is keltik fel az érdeklődésünket, erőt kell vennünk magunkon, és olyan módon szükséges hallgatnunk, hogy az egónk ne hagyja figyelmen kívül a barátoktól érkező üzeneteket.

Noha az ego senkire sem kíváncsi, a barátok véleménye a legfontosabb, legnélkülözhetetlenebb és legnagyobb hatást kiváltó tényező számunkra.

https://laitman.com/2018/03/workshop-hear-everyone/

07 Sze 2019

Ellentmondani a csoportvéleménynek

Kérdés: Lehetséges, hogy kifejezésre juttassuk a tízestől eltérő véleményünket, vagy csak olyat mondhatunk, ami nem megy ellene a körnek?

Válasz: Attól függ, hogy milyen képed van a kapcsolatról. Elképzelhető, hogy egyet nem értést keltesz, amelyet érdekes vita, majd tisztázódás követ. A lényeg, hogy amit csinálsz, a békülést szolgálja.

Ez nagyon komoly, kemény kölcsönös tisztázások esetén is megtörténhet. De ha a vége az, hogy egy nagyobb fokú közelséget élünk meg, mint a workshop elején, akkor hasznot hajtottunk a csoportnak.

https://laitman.com/2018/03/disagreement-with-the-opinion-of-the-circle/

06 Sze 2019

Mikor térnek vissza a Makkabeusok?

 

 

Kérdés:  Mi a Kabbalista jelentése a Hanukkah ünnepének?

Válasz: Az ünnep Kabbalisztikus jelentése, hogy miután felfedeztük, hogy abszolút egoisták vagyunk,  akiknek, nincs kapcsolatuk a spirituális világgal. és akik csak az állati életüket élik meg.  Rájövünk, hogy le kell ráznunk magunkról az egoizmus porát, és el kell kezdenünk a Fénnyel a szívünkben élni – az egymás felé való szívből jövő kapcsolatra való törekvéssel.

Csak a köztünk lévő kapcsolatban tárulhat fel a felső világ, a felső erő felfedezni. Egy kis lángot világít közöttünk – az adakozás és a kölcsönös szeretet minősége – ezt hívják “Hanukkah” -nak. Ebből a kicsiny Fényből, amit Nefesh-nek, majd a Ruach-nak, Neshama-nak,  Haya-nak és az Yechidá-nak neveznek, amelyek mind kölcsönös baráti kapcsolatokat jelölnek. Ez a kicsiny fény fokozatosan kivirágzik, amely lehetővé teszi számunkra, hogy kapcsolatba vonzunk minden olyan minőséget és törekvést, amitől úgy érezzük magunkat, mint egy támogató, kedves család.

Ez fokozatosan történik. A spirituális világban hét szakasz van: Chesed, Gevurah, Tifferet, Netzach, Hod, Yesod és Malchut. S ahogy emelkedünk alulról felfelé, Malchuttól a legmagasabbra, Chesedre, egyre nagyobb fényt gyújtunk magunkban.

Ez az, amit a Hanukkah képvisel (héberül “hanu-kah”, “hanaya” – útmegszakítás). Ez a megálló után a Purimig tartó periódus következik, ameddig el nem érjük a Sefirot-ot a Chesed felett: Bina, Hochma és Keter. Ezután fogjuk elérni teljes abszolút egységet és tökéletes megvilágosodást és közös kapcsolatunk megszentelését, akkor valójában egy egész, egy lélek leszünk, az úgynevezett “Ádám”.

Erre kell törekednünk, mert ez az életünk, a létezésünk, a teremtés célja.

Kérdés: Hol vannak ezen az úton a görögök?

Válasz: A görögök köztünk vannak, ezek azok az erők, amelyek elválasztanak bennünket, megakadályozzák az egyesülést, és eltávolítanak egymástól, ahogy azt korábban egyiptomiak tették.

Más szóval, mindazokat, amelyek megakadályozzák egységünket és az összetapadást, az egyiptomiaknak, a rómaiaknak vagy a görögöknak nevezik, a szinttől függően. Azonba elvben ez a mi egoizmusunk.

Még most is engedelmeskedünk az egyiptomiaknak, a rómaiaknak és a görögöknek – az úgynevezett “világ népei”-nek, akik bennünk vannak, ezek az  egoista erők, amelyek vezérelnek bennünket

Kérdés: Tehát most nem háborúzunk velük?

Válasz: Egyáltalán nem. Milyen háború? Éppen ellenkezőleg, minden külső ellenségünket meghívjuk. Nem tekintjük ellenségnek őket. Elitisták vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy a kultúrájuk, a tudományuk és az oktatásuk a legjobb számunkra. Még nem tervezünk egyesülni.

Kérdés: Más szavakkal, szeretnénk úgy élni, mint ők, de úgy szeretnénk élni, mint Izrael nemzete?

Válasz:  Úgy élni, mint Izrael nemzete, nem azt jelenti,  hogy reggelről éjszakáig a Tórát olvasva ülünk. Meg kell építeni a megfelelő típusú társadalmat, ahol mindenki a barátság és a szeretet törvényei által kapcsolódik. “A szeresd a felebarátod, mint magad” a Tóra legfontosabb törvénye, amelynek el kell kezdenünk engedelmeskedni.

Kérdés: Mikor jönnek a Makkabeusok és kezdik el a háborút?

Válasz: Amikor megpróbálunk megtenni minden, amennyit csak tudunk.

Kérdés: Hirtelen fog megtörténni? A szenvedésben, az utolsó pillanatban, amikor minden zsákutcába fut?

Válasz: Remélhetőleg nem ilyen módon lesz végrehajtva. A Makkabeusok akkor jöttek, amikor nem volt más alternatíva, és Judah Maccabee felkiáltott: “Aki a Teremtőhöz tartozik, kövessen engem!”

Mindazonáltal reméljük, hogy fokozatosan, a Kabbala terjesztése révén, elérkezünk ahhoz az időhöz, amikor az emberek meg fognak érteni minket, és közelíteni szeretnének ehhez az elképzeléshez.

Kérdés: Ha az anyagi világ kifejezéseivel beszélünk, akkor a Makkabeusok kabbalisták voltak?

Válasz:  Természetesen. “Mindenki, aki a Teremtőhöz tartozik hozzám!” Egy kabbalista hívás, azaz: “Egyesüljünk! Egyetértünk abban, hogy a kapcsolat középső pontjában legyünk. “Judah Maccabee nagyszerű tudós, nagy bölcs, egy Cohen, és ezért tudta ezt megtenni. A spirituális szintjén tényleg rendelkezett azzal a hatalommal, hogy magához vonzza az egész nemzetet.

Kérdés: Más szavakkal, a Teremtő lényegében az egység?

Válasz: Igen. Az egység vagy a Teremtő megtapasztalása egy és ugyanaz. A Teremtő nem olyan, ami rajtunk kívül létezik, hanem inkább az egység és a szeretet ereje, amit elérünk. Ezt hívjuk a Teremtőnek.

[218141]
A KabTV  “A Hanukkah kabbalista értelme, című műsorából” 2017-12-07

19 dec 2018

Egységnap – 2018 június 24

A Facebook oldalamról:

 

 

04 Júl 2018

Felkészültem-e én egy ilyen környezetben való munkára?

 

thumbs_laitman_945

Kérdés: Hogyan tudunk mi nem a rossz állapotban maradni? Hogyan érhetjük el, hogy ne váljunk le. Hogyan érhetünk el egy olyan állapotot, ahol a feltételek alkalmasak arra hogy a jó erőt magunkra vonjuk. Honnan származik ez a jó erő? Honnan kapjuk ezt a pozitív erőt, a jobb vonalat?

Válasz: A csoport középpontjából. Ha mi valóban összekapcsolódunk a csoport központjával, az arvut erejével. Ennek erőnek mindig köztünk kell léteznie. Ez az erő az én lerakatom, mindig az én használatromra van. Ez engem összekapcsol – mert aláírtam egy szövegséget – a Teremtővel. Ez befolyásol engem. Ez a Termővel kötött szövetség. Ezért ha még egy keserű állapotban vagyok is, nincs vágyam, nincs semmi lelkesedésem, hangulatom, nem értek semmit. Az arvut ereje, (a kölcsönös garancia ereje) a csoport középpontjából, onnan áramlik a reformáló fény felém, és ez a erő befolyásol egem. Nem hagy engem, ezért tudok előre haladni, még hogyha egy olyan állapotban is vagyok, amit sivatagnak nevezünk. Ez az ahogy előrehaladunk. Minél jobban haladunk előre, annál jobban növekszik az arvut ereje. Mert–e nélkül, ha elbukok meg is halok. Az arvut, a kölcsönös garancia tart életben. A többiek, akik nincsenek bukásban emelnek vissza. Ez egy megmentő erő. Amikor én beteg vagyok, mindenféle bajom van, mindenféle vészhelyzetben vagyok, akkor ők valóban fenntartanak engem. A többiek. Ezért lehetünk mindig ugyanabban az állapotban. Ez egy olyan biztonságos állapot, hogy még ha én nem is akarom ezt az erőt, akkor is működik rajtam. A többiek szeretete.

Ez olyan, mintegy csecsemő esetében, aki nem kéri, hogy gondoskodjon róla az anya, de mégis megtörténik. Nem tudok elbukni, mert a hűséges kezek azonnal megtartanak. Mert készen állnak erre. Hogyha mi nem készítünk fel egy környezetet, akkor soha nem leszünk képesek előre haladni. Ezért kell a környezet. A barátok. Tehát mindenki tegye fel a kérdést magának, hogy felkészültem-e én egy ilyen környezetben való munkára? Hogyha én előre akarok haladni a spiritualitásban, én csakis kizárólag a gonosz felismerésével tudok előre haladni, és a jó pedig csakis kizárólag, a gonosz felismerése , azaz az ego felismerése felett szabad elérkeznie hozzám, A gonosz felismerését a Teremtő megoldja, ezzel nekem nem kell foglalkoznom. Érzékelteti velem , ez jelenti azt, hogy „Én teremtettem a gonosz hajlamot” – mondja a Tóra Ha én nem kapcsolódom a csoporthoz akkor kizuhanok. A gonosz erő kicsap engem, elhagyom a spirituális csoportot, feladom a spirituális munkám, kiszáradok, távolra kerülök, nagyon sok negatív helyzet következik. Elkezdem elutasítani a csoportom, mert valószínű én már nem vagyok képes lenullázni magamat, és erőt sem kapok tőlük. Általában ez az oka annak hogy az emberek elhagyják a spirituális csoportot.

2016.05.20. New Jersey congress- 5. lesson

btKA

 

30 máj 2016

Spirituális sötétség

Kérdés:
Hogy kell elképzelni a Klippákat, a spirituális sötétség területeit, és mit érzékelünk, amikor megérintenek bennünket?
Válasz:
A Klippák nem a Fényt vonják el az emberi lélektől, hanem a Fényre irányuló hiányt. Amikor emberek jelennek meg körülöttünk, akik mindenben a negatívitásra hívják fel a figyelmünket, mindenben a gyengeségünkre mutatnak rá, valóban elgyengülünk. Ennek az oka az, hogy a Fényre irányuló hiányunkat rabolják el tőlünk.
Kérdés:
Hogy védekezhetünk ellenük?
Kapcsolódjatok össze, és egymás hiányát egyetlen, hatalmas vágyba rendezzétek. Akkor a Klippák fölé emelkedtek. A Klippák (Héjak) olyan megkövesedett területei a spirituális világoknak, amelyek a tiszta kapni akarást nyilvánítják meg. A Klippák mélyén van a “kőszív,” amely korrigálhatatlan.

Részlet a reggeli leckéből 2015.07.11

KA

12 Júl 2015

A gyülekezet célja (1984)

laitman
Azért gyűltünk itt össze, hogy létrehozzunk egy közösséget olyan emberekből, akik valamennyien követni kívánják a Baal HaSulam által meghatározott utat és módszert, amely által elhagyható a bestia szintje, ami által az emberi szintre lehet felemelkedni.

Az egész világ Istenfélelem tudatos megjelenése érdekében lett megteremtve. A teremtés célja az volt, hogy a Teremtő jót cselekedhessen a teremtményeivel, és hogy azok boldogságot érezhessenek ezen keresztül.

Az oka annak, hogy a teremtmények miért nem érzik az örömöt és az élvezetet annak ellenére, hogy a teremtés célja pontosan ez lenne, az a formaeltérés a Teremtő és a teremtményei között. Azaz, hogy a Teremtő adakozó, míg a teremtmények megszerző minőséggel bírnak belső természetükben.

Mivel a lelkünk gyökerében nincs megszerzés, és a Teremtőben semmilyen hiány nincs, az ember kellemetlennek érzi a saját kapni akarását.

Ennek a szégyennek a korrekciójához kellett a világot megteremteni. Olam (világ) ögöttes jelentése, He’elem (elrejtés), azaz, hogy az örömnek és az élvezetnek rejtettnek kell lennie. Miért van ez így? A válasz a félelem érdekében. Azaz, hogy az embernek tartózkodnia kell, az öröm megszerzésétől, mivel egyrészt sóvárog erre, másrészt viszont erőt kell szerezni, hogy ezen felülkerekedhessen, és ezáltal megváltoztathassa vágyainak irányát, amivel megelégedettséget adományozhat a Teremtőnek.

Valójában tehát csak olyan örömök megszerzésére szabad törekedni, amelyek megelégedettséget adományoznak a Teremtőnek. Ezt azt jelenti, hogy a teremtménynek adományozni kell, a Teremtő felé, és el kell jutnia az Istenfélelem szintjére azaz, hogy félnie kell, az önző megszerzéstől, mivel ha valaki az önmaga haszna érdekében akar megszerezni, az leválasztja őt a Teremtőtől.

Amikor az ember betart egy parancsolatot, (Mitzva), akkor erre a parancsolatra kell irányulnia a gondolataival, és a Teremtő felé kell irányítania az adományozási szándékát. Ahogy azt bölcseink mondják, „a Teremtő meg akarja tisztítani Izraelt, ezért adta át nekik a bőséggel teli Tórát és Parancsolatokat.’”

Ezért gyűltünk tehát össze, hogy létrehozzunk egy közösséget, amin belül mindannyian a Teremtő felé irányuló adakozás szellemiségét követjük. A Teremtő felé való adakozás elérése érdekében, először az emberek irányába való adakozást kell elkezdeni, amelyet a „másokra irányuló szeretetnek” nevezünk.

A másokra irányuló szeretet kizárólag önmagunk felébresztésével érhető el. Ezáltal, egyfelől minden ebben részvevő barát, kicsinynek kell, hogy érezze magát, másfelől pedig büszkeséget kell éreznie amiatt, hogy a Teremtő megadta a lehetőséget arra, hogy egy olyan céllal átitatott közösséghez tartozhat, mint a Szentség megjelenése a közösségen belüli kapcsolatokban.

Bár még nem értük el ezt a célt mégis, hatalmas vágyunk van ennek az elérésére. Ezt a vágyat el kell fogadnunk, még akkor is, ha csak az út elején vagyunk, óriási reménység kell, hogy kitöltsön bennünket, hogy elérhetjük ezt a magasztos célt.

KA

01 jún 2015

Az egység útja

thumbs_laitman_222_0

Lehetetlen elérni bármilyen kapcsolatot a Teremtővel kivéve, ha az egységen keresztül kapcsolódunk. Összességében vannak a teljesen összetört lelkek, aki ott találják magukat elválasztva egymástól azáltal, hogy ellentétes minőségűek a Fénnyel és ezért nem érzik azt.

Ha ezek a részek erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatra, akkor az erőfeszítéseiken keresztül érezni fogják, hogy mennyire nem állnak készen a kapcsolatra. Tehát amikor felismerik, hogy nem állnak erre készen, akkor imát emelnek a Felső Fényhez, hogy az ragyogjon rájuk és kapcsolja őket össze. Ez az amiben hiányunk van, ez az egység hiánya, a „tudatos együtt cselekvés„ hiánya.

Az együttes cselekvés, azt jelenti, hogy megpróbáljuk az összekapcsolódást, de nem állunk rá készen és ezért imádkozunk, és ezzel kötelezzük a Teremtőt arra, hogy összekapcsoljon bennünket. Ez a feltéttele a Tóra átadásának, hogy ”egy emberként egy szívvel kapcsolódjunk össze”. Ha ezt az állapotot el akarjuk érni, akkor, megkaphatjuk, a Tórát megszerezhetjük a Fényt, amelynek a segítségével visszatérhetünk az örök jósághoz. Csak amikor ezt az egységet elértük, csak akkor jelenik meg a Tórára való igényünk. Ha nincs meg a kapcsolatra való igény, akkor nem kapjuk meg a Tórát és nem is tudjuk megszerezni azt.

Tehát nekünk ezért dolgoznunk kell,és csak ha összekapcsolódunk egy emberként egy szívvel, érjük el a Teremtő felfedezését, leszünk képesek Hozzá fordulni , mert akkor már nem csak a Reformáló Fényre lesz szükségünk, hanem arra is, hogy már a kapcsolatunkon belül a Teremtőt magát tárjuk fel. Tehát kétszintű folyamatról beszélhetünk. Az első szinten a köztünk lévő kapcsolaton dolgozunk, a második szinten pedig egy olyan szándékkal dolgozunk a már elért egységen belül, hogy  az egyesített edény képes legyen a Felső Fénnyel formaegyezésbe kerülni, és ez által elérjük a kapcsolatot a Felső Fénnyel.

Reggeli Lecke Baal HaSulam írásaiból „Egy Parancsolat” 2014.Június 20

ford: KN

KA

05 Júl 2014

87 queries in 0,488 seconds.