kabbalista magyar nyelvű blogja
Szerző: Péter Spronz | Kategória: spirituális munka, szabad akarat
Kérdés: Létezik a “Teremtő rabszolgája” névre hallgató elképzelés. Na de a Teremtő minőségei az adakozás és a szeretet. Ha ezekben vagy, akkor ez most szabad vagy nem?
Válasz: Már hogyne volna szabad.
Kérdés: Akkor miért hívják “rabszolgának”?
Válasz: Mert te választottad ezt az állapotot önmagadnak. Te voltál az, aki választott.
Tovább >
05 Sze 2019
Szerző: Péter Spronz | Kategória: szabad akarat
Kérdés: Ha minden már előre elrendelt, mit kezdjünk az álmokkal? Nem kéne álmodnunk?
Válasz: Álmodj a világ legtökéletesebb állapotának gyors eléréséről.
Az igazság az, hogy a természetben minden eleve elrendeltetett. Ez húz minket előre egy jó, rossz vagy a kettő között húzódó ösvény mentén. Erről beszél a kabbala tudománya. Olvasd el Baal HaSulam cikkeit, ott minden magyarázatot megtalálsz.
Az egyetlen szempont, hogy ezt a fejlődést felgyorsítsuk, és élvezhetőbbé tegyük. Nem csak felgyorsulunk és keresztülhajtunk a rossz út hepehupáin, hanem az útból autópályát csinálunk, hogy gyorsan és kényelmesen lehessen haladni rajta.
A jövőbeli cél már kijelölésre került. Már benne vagyunk; most már csak a feltárása van hátra.
https://laitman.com/2019/08/what-to-do-with-a-dream-if-everything-is-predetermined/
Tovább >
03 Sze 2019
Szerző: Péter Spronz | Kategória: egoizmus, szabad akarat
Kérdés: Az ember – az állatokkal ellentétben – képes valami fajta örömöt meglátni a jövőben, kiszámítani a lépéseket, és eljutni a célig, feladva az élvezetet a közbülső szakaszokban.
Ha ilyen hatalmas intellektussal rendelkezünk, miért nem vagyunk képesek racionális módon kiokoskodni azt az állapotot, amikor egyensúlyba kerülünk a természettel? Miért mond folyamatosan kudarcot minden kísérletünk, hogy megépítsük a kiegyensúlyozottság társadalmát?
Válasz: Mert az ember az egoista természetén belül létezik. Nem képes kiokoskodni semmit.
Összehasonlítja az egyik egoizmust a másikkal, mi az, amivel többet nyer vagy veszít, és továbbra is a saját egoizmusában találja magát. Nem szabad. Nem jutott el a szabadság második szintjére. Amit szabadságnak gondol, az illúzió, hiszen továbbra is egy külső kényszerítő erő befolyása alatt marad.
Kérdés: Nem okoskodhat így: “Ha használom az egoizmusom, rossz érzést okozok magamnak.”?
Válasz: Pont így próbálunk mindig elmenekülni a problémáktól. De ez nem jelenti azt, hogy szabadok vagyunk. Folyamatosan szökésben vagyok, hogy ne érjék az egómat csapások: itt egy ütés, ott egy ütés, így botorkálunk végig a napon, reggeltől estig.
Nézd meg, mi történik az utcákon, a buszon, az aluljárókban és irodákban, mindenhol. Nézd meg ezt az emberek alkotta hangyabolyt! Hol beszélhetünk itt szabadságról?
Nincs itt szabadság. A legtöbb, legalábbis így látszik, hogy minden pillanatban lehetőségem van kiválasztani az összes lehetőség közül a legkényelmesebbet. Ez minden.
Választok abból, ami számomra adott, de mindig korlátokba ütközöm. A Teremtő ragyog rám a korrigált állapoton keresztül, de még nem vagyok korrigálva. Természetes, hogy egyáltalán nem értem azt a befolyást, amit Ő gyakorol rám. Hova vezet engem? Mi az, amit minden pillanatban akar tőlem? Nem tudom a választ. Akkor pedig hogyan beszélhetünk az akarat szabadságáról?
Tovább >
31 aug 2019
Szerző: Péter Spronz | Kategória: belső munka, érzékelés, napi kabbala lecke, szabad akarat
A formát vagy irányulást nélkülöző szívben lévő pont olyan, mint egy spirituális őssejt, amelyből szabadon felépíthetem magam. Az elérendő végső állapotból felém dobott kötél. Ha a szívben lévő pont a szilárd alapom, a szabad akaratom gyakorlásával minden mást erre az alapra tudok felépíteni.
A valóság “énre” és “külvilágra” osztható. Ha ismerem a külső világ helyes felhasználásának módját, megváltoztathatom magam, és ezzel érvényt szerezhetek szabad akaratomnak. A szabadság kizárólag önmagunk, és nem a világ megváltoztatásának képességén múlik. A világ csak a minőségeim lenyomata.
Tisztában kell lennem vele, miként alakítsam át a minőségeimet, hogyan változtassam meg a kezdeti, természetadta vonásaimat. Hogy ezt megtehessem, rendelkezésemre áll a Kli (Edény), egy olyan eszköz (hasonlíthatjuk emelőhöz vagy daruhoz), amellyel feje tetejére állíthatom, és felemelhetem magamat. Ekkor változik meg teljes valóságom. Ettől minden más lesz, mintha egy új világba születtem volna.
A valóságérzékelésemet vagy a valóságot magát változtatom meg? A valóságot! Végül is, a realitás az észlelésemben lakozik.
https://laitman.com/2010/11/by-changing-yourself-you-change-reality/
Tovább >
23 máj 2019
Szerző: Péter Spronz | Kategória: érzékelés, spirituális munka, szabad akarat, világ
Kérdés: Minden megújulás forrása egyben a megújulás helye is?
Válasz: A megújulás helye mindig felülről kerül meghatározásra, és egyetlen forrásból származik. Minden, ami a felső világokban létezik, fokozatosan elmosódik, leereszkedik, és elér bennünket.
Ahogy mondják, “nincs új a Nap alatt”. Minden a kezdetben meghatározott felső programnak megfelelően ereszkedik le, a teremtéstől a korrekció végéig. Ezt a programot teljesítjük be. Vagy öntudatlanul, mint a legtöbb ember, vagy, mint a kabbalisták, a megértést követően önmagunkat igazítva hozzá, illetve később a programot önmagunkhoz, és így haladunk előre.
A megújulások az emberekben kerülnek feltárásra, és nem a világban. Ennek ellenére, a belső változásainknak megfelelően, minden alkalommal más külvilágot látunk. Olyan ez, mintha lenne egy fehér vászon előttünk, és attól függően jelennének meg különféle képek rajta, hogy miként vetítjük rá gondolatainkat és vágyainkat.
(részlet a 2018. július 1.-I, orosz nyelvű kabbala leckéből)
https://laitman.com/2018/10/everything-descends-from-the-upper-program/
Tovább >
17 ápr 2019
Szerző: Tomi | Kategória: Kérdések és válaszok, szabad akarat | Cimkék: Kérdések és válaszok
Kérdés: Mi a szabadság? Attól függ, hogy az ember hol él éppen a világban?
Válasz: A szabadság nem függ attól hogy éppen melyik korszakban, vagy melyik helyén élünk a világnak. A környezet, amelybe az ember születik, azt felülről és kívülről kapja.
Nem választja meg a környezetét, amelybe született, sem az adott társadalmat, sem az hogy milyen oktatásban részesül, vagy, hogy milyen értékeket kell magáévá tenni, hogy összhangban éljen a társadalmán belül.
A szabadságot egy, csakis egyetlen feltétel alapján lehet értelmezni: mennyire vagyok szabad az egoisztikus természetemtől. Nem lehet szabad semmi mástól.
Az egoisztikus természetemtől való szabadság azt jelenti, hogy nem a saját egoizmusom törvényei szerint élek, ami természetemből fakadóan belülről efelé tol engem, hanem csakis az emberi társadalommal összhangban, csakis az emberiség javára élek. Más szóval a szabadság azt jelenti, hogy a saját egoisztikus természetem felett állok, és az egész emberiség javát szolgálom.
Megszerzem a szabad életet az egoisztikus természetem felett. Az élet önző szintjétől egészen az altruisztikus szintig növekszem, élek és érzem az örök természet áramlását. Én is tökéletesnek, öröknek és szabadnak érzem magam.
Természetesen ezeknek, a törvényeknek a megvalósítása nem a lakóhelyünk, az állampolgárságunk vagy a nemünk függvénye. Ez a személytől függ és az eredeti természetével való konfrontációtól.
A Független Vélemények kerekasztala, Berlin 2006-09-09
Tovább >
18 nov 2018
Szerző: Tomi | Kategória: spirituális munka, szabad akarat, valóságérzékelés, világ
Kérdés: A megújulások helye megegyezik a megújulások forrásával?
Válasz: A megújulások helyét mindig felülről határozzák meg és ezek egy forrásból származnak. Minden, ami a felső világban létezik, az fokozatosan elmosódik, leereszkedik és elér minket.
Mint mondják „Nincs semmi új a Nap alatt”; minden egy Felső-Progamból ereszkedik le, amelyben eredendően, a Teremtés kezdetétől a végig be van állítva. Mi akaratlanul beteljesítjük ezt a programot, mint minden ember, vagy mint a Kabbalisták, akik megértik, és alkalmazkodnak hozzá, majd magukat hozzá igazítják és ezáltal lépnek előre.
A megújulások az emberekben, és nem a világban mutatkoznak meg. Mégis a belső változásunknak megfelelően, minden alkalommal egy másik világot látunk. Ez olyan, mintha egy fehér képernyő előtt ülnénk, és attól függően ahogyan a gondolatainak és vágyainkat kivetítjük, azoknak megfelelő képeket látunk rajta.
Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2018-07-01
Tovább >
03 nov 2018
Szerző: Szorinn | Kategória: sors, szabad akarat, Zohár
Kérdés:
Létezik kapcsolat a szabad akarat és a sors között?
Válasz:
Az ember sorsa már a születésénél meg van határozva. Mindenki különböző feltételekkel és tulajdonságokkal születik meg, vagyis a saját sorsával. Ha egy bizonyos tulajdonságokkal születtem meg, akkor ezzel már el van határozva az irányom és az utam a Végső Korrekcióhoz. Ez függ a születési helyemtől és még más különböző okoktól, amelyek nem függenek tőlem.
De tegyük félre ezeket a feltételeket, amelyek emberenként különböznek egymástól. Mint ahogy a sejteknek a testben, mindegyikünknek megvan a célja és a saját sorsa. Ha azt nézzük ami, maradt, akkor feltesszük azt a kérdést, hogy mi képesek vagyunk e ezt valahogy ezt befolyásolni. Hogy ezzel a szabad választással, amit kaptam, azaz, a lehetőséggel, hogy korrigáljam magam, vajon tudok e azonosulni teljes mértékben másokkal?
Az egyik okosnak született és másik butának, az egyik gazdag családba született, és a másik művelt családba, egy másik a cipész fia, aki továbbra is kell, hogy kövesse az apja szakmáját, és így tovább. Mindenki teljesen más. De ha az ember kap egy felébresztést fentről, vagyis megkapja a szívben lévő pontot, akkor ezzel, ki teszi az egyenlőségjelet a csoport társak és önmaga között.
Azok, akik nem kapták meg a szívben lévő pontot mindannyian különböznek: mint a macska az oroszlántól, vagy, mint az egér a macskától. A kövületi, növényi és élő szinten mindegyik különböző. De az emberi szint egyenlőség jelent az emberek között, és magába foglalja a kövületi, növényi és állati szinteket, amelyek az emberben vannak, és ilyen módon önmagukon belül elérik az egyenlőséget.
Mindezt az ember teszi meg, a megadatott szabad akarata által, és semlegesíti a sorsát, amelyet a természet készített elő. A szabad akarat szemszögéből, mindenkinek ugyanaz az “egyedi” munkája van, amely mindenki számára azonos. Ebben az értelemben, senkinek sincs előnye a másikkal szemben.
Úgy tűnik, hogy bizonyos embereknek nagyon kevés erőfeszítést kell befektetnie, azért, hogy elérjék a spirituális világot, és vannak olyanok, akiknek ez a mennyiségű befektetett erőfeszítés nem elég. De mindez olyan feltételektől függ, melyek ismeretlenek számunkra. Ezért mi nem tudjuk számításba venni a korábbi inkarnációinkat, azt ami már megtörtént velünk,illetve azt ami majd még történni fog. De mindez együtt, egyben van jelen a korrigált állapotunkban, az Ein Sof világában, csak nem tárult fel előttünk. Ezért nehéz lemérni kinek mennyi munkát kell végeznie.
Ennélfogva, írva van: “Mindent ami erődből és tehetségedből tellik, tedd meg!”
2013.10.13, Lecke a Zohár könyvéből, “Bevezető a Zohár könyvébe”
ford: B S
f: חופש מתהפוכות הגורל , 15.10.13
KA
27 okt 2013
Szerző: nandor | Kategória: szabad akarat
Minden valóság, kivéve minket, nyugalmi helyzetben található és várja a mi munkánkat. Minden látszólag fejlődik és változik minden pillanatban, de szabad választás nélkül. Az együttműködés eredményei a “Fény” és a “Kli” (edény) között, vannak kisugározva, terjedve és leereszkedve, és befolyásolják többet és többet ezt a világot.
A kapcsolat “Fény” és “Edény” között létre jött a mi részvételünk nélkül, a nékül, hogy próbálnánk meghatározni az igazi kapcsolatot köztük. Ha nem kapcsolódunk össze helyes módon, akkor ez a két erő leereszkedik egyre lejjebb és lejjebb páhuzamosan egymással szemben, hatással vannak ránk és mi köztük vagyunk.
Az egész világ két erő tér között van: + plusz és –mínusz között: a kövületi, vegetatív, élő és beszélő (az emberiség), és benne Izrael is. A pozitív és negatív erők leereszkednek távolabb fentről lefelé, azaz, hatalmasabb erővel mutatkoznak egymással szemben, és a mínusz és plusz nagyobb ellentétben vannak egymással szemben.
És ha mi, a szabad választásunk által nem tudjunk összekapcsolni és beteljesíteni őket helyes módon, akkor leereszkedünk még alacsonyabb szintre, ami egyre több és több bajt okoz. Mintha -10 feszültség szemben +10 feszültséggel, és ez lesz -100 szemben +100-zal, vagyis az ellentét közöttük sokkal nagyobb lesz. Ezért a bajok növekednek, nagyobbak lesznek, nincs választásunk, és arra köteleznek, hogy valamilyen kapcsolatot hozzunk létre a plusz és a mínusz között.
Ha létrehozunk egy ilyen kapcsolatot, akkor az egész kövületi, vegetatív, élő és a világ nemzetei, elérnek kiegyensúlyozottabb ellenőrzést, vagyis egy nyugodtabb életet. Nincs már olyan erős ellenállás a mínusz és a plusz között, hanem az ellenkezője, már van valami, ami összeköti őket egymással. A pozitív erő a szándék, és a negatív erő a vágy, és ha mi képesek vagyunk összehozni a szándékot helyes módon a megfelelő vággyal, akkor az egész teremtés élvezni fogja ennek az összeköttetésnek a gyümölcseit. Ez így működik.
A negatív egoista erőnek, minden gonosznak, (Nabukodonozor, Amálek, Hitler), amelyek együttesen az úgynevezett “Fáraó”, nincs, szabad választásuk. Ezért nincs mit átkozni, vagy hibáztatni őket, hanem meg kell csak érteni, hogy senki sem tudja a helyzetet korrigálni, kivéve azokat, akiknek meg van a szabad választásuk, és megvan a természetes hajlamuk a világ korrekciójára.
2013.08.20, Bevezető a Zohár könyvébe
Ford: B S
Szerk: Sz I
02 Sze 2013
Szerző: nandor | Kategória: értelem feletti hit, spiritualitás, szabad akarat
Rábásh írásaiból, “Az értelem fölött”:
“A személy olyan tulajdonságokkal rendelkezik amit a szülőktől örökölt, és olyan tulajdonságokkal is, amit a közösségtől kapott. Ez egy új tulajdonsága.
És ez csak a közösséggel való összeolvadáskor jelenik meg benne, az irigységen keresztül, amit a barátok iránt érez, mivel látja, hogy jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a sajátjai. Ez arra motiválja a személyt, hogy megszerezze a barátainak jó tulajdonságait, amellyel ő maga nem rendelkezik, és aniért irigyli őket.
Ez az oka annak, hogy most már nagyobbá válhat, mint amikor még nem volt közössége, mivel a közösségen keresztül új tulajdonságokat szerez meg.”
Az ember megszületik, mint egy kis állat, vagyis az állati szinten, és minden azon múlik, hogy milyen oktatást kap. Ha az oktatásról beszélünk ebben a világban, akkor a személy közösség általi fejlődéséről szólunk. A személy féltékeny másokra, sóvárog a pénzre, a hatalomra, a tiszteletre, és így megtanulja hogy kell megszerezni a társadalomtól az eszközöket e célok elérésére, azaz, hogy a sikeres legyen ebben a világban. Ám ha felkészült a spirituális fejlődésre, akkor elér egy olyan környezetet ahol megszerzi az új tulajdonságokat, a spirituálisat.
A személy a fizikai környezetben természetes módon fejlődik ki, így ösztönösen veszi át az értékeket a környezetétől, és megtanulja tőle, hogyan lehet sikeres fizikailag. De a spirituális oktatás különbözik a fizikaitól, mivel azt kéri a személytől, hogy lenullázza magát, azaz, lehetővé teszi számára a szabad választást: azt, hogy eldöntse akarja-e a környezetétől a spirituális értékeket vagy sem.
Tehát, csak ha képes lenullázni magát, akkor láthatja meg, hogy a környezete jóval nagyobb nála. Szüksége van arra, hogy egy kis erőfeszítést fektessen be annak érdekében, hogy meglássa a közösséget lentről- felfelé, és akkor képes lesz megkapni a közösségtől a megfigyelések eredményeit és az értékeket, a cél nagyságát és fontosságát, és ezáltal halad a spirituálitás felé.
Ezért a spirituális siker nem csak a környezettől függ, hanem attól is, hogy a személy mennyire használja föl a környezetét, azaz, hogy lenullázza-e magát, és értékeli-e a környezetét, hogyan képes elviselni hogy a többieket nagyobbnak kell látnia saját magánál. Mert a féltékenység arra készteti a személyt hogy alsóbbrendűnek érezze magát, de meg kell értenie hogy ez a javát szolgálja, mármint az, hogy a többieket nagyobbnak látja. Amennyiben képes az ilyen hozzáállásra, akkor képes tovább lépni.
Végső soron, a személynek ezt élveznie kell, mivel szembe tud szállni az egójával és rátaposni arra annak érdekében, hogy megszerezze a spirituális értékeket és közelebb kerüljön a spirituális cél felé.
Ezért a korporeális fejlődés ellentétes a spirituális fejlődéssel. És a siker az anyagi világban nem feltétlenül garancia arra, hogy az ember sikeres lehet a spirituális világban, mert ez utóbbi a személy szabad választásától függ.
2013.06.02, Előkészület a reggeli leckéhez
Ford: BS
Szerk: SzI
08 jún 2013