Kérdés: Hogyan nyitja meg a Teremtő az ember szemét és szívét az Ő nagyságára?
Válasz: A Teremtő ezt a fény segítségével teszi, és az ember megkapja a megfelelő érzést.
A tízesben élni a Teremtő nagyságában azt jelenti, hogy a barátok mindegyike és mindannyian együtt csak arra gondolnak, hogyan fedjék fel az Ő nagyságát, és hogyan haladjanak előre ennek az érzésnek a hatása alatt.
Kérdés: Hogyan különböztet meg egy ember a belső munkájában a Hochma fényét és a Hassadim fényét?
Válasz: A különbség magában az edényben, a vágyban rejlik: vagy arra törekszem, hogy a Hochma fényében legyek, vagy a Hassadim fényében. Ezek ellentétes dolgok: a Hochma fényét a megszerzés edényeiben fogadjuk be, míg a Hassadim fényét az adakozás edényeiben.
Törekednünk kell arra, hogy olyan állapotot teremtsünk a kapcsolatunkban, ahol mind a Hochma fénye, mind a Hassadim fénye betölt bennünket, és képesek leszünk megtartani őket magunkban.
Kérdés: Mit jelent az edényt a Hassadim fényével betölteni?
Válasz: Azt jelenti, hogy elvonjuk az edényeket a megszerzéstől úgy, hogy mindenkor az adakozás minőségében maradhassanak.
Kérdés: A tízesben arra törekszünk, hogy adakozzunk a barátainknak, és kérjük a Teremtőt, hogy adja meg nekünk ezt a minőséget. Mikor kezdhetünk el foglalkozni a megszerzés edényeivel?
Válasz: Egy embernek nem kell a saját megszerzés edényeire összpontosítania. Csak arra kell figyelnünk, hogyan adakozhatunk a barátainknak. Ezzel helyes módon kijavítjuk magunkat, egészen addig, amíg edényeink teljesen adakozás edényeivé nem válnak.
[336507] A Napi Kabbala Lecke, 2024. október 31., Rabash írásai: „Góferfa”
Megjegyzés: Azt mondtad, hogy a mozgalmunk a „a tagadás tagadásának” törvényét követi. Tehát a múltbeli tapasztalat nem segít bennünket, és Klipává válik.
Válaszom: Ez arra szolgál, hogy lenullázd magad a barátaid és a Teremtő előtt. Amikor lenullázod magad, világossá válik számodra, hogyan kell cselekedned.
Kérdés: Hogyan működik itt a népszerű idézet: „Nincs olyan bölcs, mint aki tapasztalt”?
Válasz: Amikor lenullázod magad a barátaid és a Teremtő előtt, akkor kezded megérteni, hogyan lehet a múltból új állapotot teremteni. Ez csak úgy lehetséges, ha lenullázod magad! Akkor a felső fény új állapotot teremt benned.
Kérdés: Azt mondod, hogy csak a szándékunkat kell megváltoztatnunk. A szándék minősége nulla vagy 100 százalékos?
Válasz: Az egész rendszer pontosan a szándékokban van kalibrálva. A létra (Sulam) az egoista vágyaink felett erőben és minőségben állandóan változó szándék.
Kérdés: Egy nagy szakadék növekszik az elmém és a szívem között. Minél inkább törekszem az elmémben az adakozásra, annál inkább úgy érzem, hogy nincs meg bennem ez a vágy, és ez nagy szenvedést okoz. Nem tudom, hogyan lépjek előre.
Válasz: A Teremtő kifejezetten azért adja ezt neked, hogy nagy buzgalommal törekedhess Hozzá az imákban.
Kérdés: Mit jelent ez? Malchut a fény határáig terjeszkedik, és minden megszorítás nélkül elnyeri és magába szívja annak tulajdonságait?
Válasz: Mivel a Malchut képes magán keresztül hordozni a fény tulajdonságait, olyan kiterjedést okoz önmagában, hogy magába szívja a végtelenség teljes fényét.
Kérdés: Néha az egész tízesért akarsz imádkozni, néha pedig mindegyik barátért külön-külön. Mi okoz nagyobb örömet a Teremtőnek?
Válasz: Amikor mindenkiért, az egész csoportért imádkozol.
Válasz: Baal HaSulaam a legnagyobb lélek, aki minden korábbi Kabbalista bölcsességet magába szívott, és elmagyarázott nekünk. Ez egy különleges lélek különleges célja.
Nem tudunk felnézni rá. Nem azért, mert nekünk nem kéne nagyra törnünk, hanem azért, mert az ő lelke különbözik a miénktől. Nekünk fejlődnünk kell, ő pedig megadta nekünk a korrekció módszerét, és még ma is velünk munkálkodik.
A Kabbalisták húsz generációja Ádámtól Ábrahámig, aztán Ábrahámtól Rabbi Shimonig, Rabbi Shimontól folytatólagosan Ariig, majd Aritól Baal HaSula-mig és Rabashig mind együtt dolgoznak velünk, és fényt hoznak a számunkra.
Kezdjük megkapni ezt a fényt, és megkíséreljük korrekciónk szolgálatába állítani. De mi magunk teljesen más lelkek vagyunk.
Kérdés: Ez nem azt jelenti, hogy a lelkük jobb, a mostaniak pedig rosszabbak?
Válasz: Nincsenek jobb és rosszabb lelkek semmilyen módon és semmiben. Egyszerűen létezik egy cél, amely a közös lélek szerkezetén alapul.
Vannak olyan lelkek, amelyek elsőként emelkednek fel. Őket ősatyáknak, atyáknak, tanároknak nevezzük, és soruk Rabash-sal végződik.
Nemzedékünktől kezdve vannak lelkek, akik felismerik, mit kaptunk tőlük. Természetesen továbbra is fejlesztjük magunkon ezt a technikát, és sokféle információforrást és stílusú információt adunk le. De végül ez annak a feltárása, amit a korábbi Kabbalisták adtak nekünk.
[312577] A KabTV „Van egy hívásom. A kabbalista szerepe” című adásából
Kérdés: A Zohar könyve azt mondja, hogy be kell tekintened mestered titkaiba, hogy megismerd önmagad. Mik ezek a titkok?
Válasz: A titkok, amik ma el vannak rejtve előlem, holnap fognak feltárulni. A természet titkai vagy a Teremtő titkai, egy és ugyanaz: ami még nem tárult fel előttem.
Kérdés: És mit jelent ez a “betekint” kifejezés?
Válasz: A legfontosabb emberi érzék a látás. A Bölcsesség Fénye megszemélyesíti a tekintetet, a látomást. Ez a tudás legmélyebb foka.
Még a bíróságon is megkérdezik a tanúkat: „Láttad?” S ha azt válaszolják, hogy csak hallották, az nem számít bizonyítéknak.
Vagyis megértjük, hogy a látás a legragyogóbb, maximális érzékelése a környezetnek.
Kérdés: A látás korporális értelemben vett látást jelent?
Válasz: Ez magában foglalja a belső látást is – a bölcsesség látását. Ezért a Zohar könyve azt mondjal “betekinteni”.
Mi köze a gonosztevőknek és a prófétáknak a Bnei Baruch virtuális csoportjához?
Kérdés, amit kaptam: Helyes azt mondani, hogy a Fény útja nem veszi el a problémákat az ember életéből, hanem az ember, aki ezt az utat követi, egyszerűen másként érzékeli őket? Mivel magasabb szinten van, már nem ugyanazokkal a problémákkal néz szembe, mert megváltozott a hozzáállása – vagy inkább a problémák forrásához való hozzáállása. Viszont ha valaki a Szenvedés útján jár, és ugyanaz a probléma éri, akkor rosszul érzi magát.
Válaszom: Teljesen igaz! Egy felsőbb Fénymezőben létezünk (ez az adakozás és szeretet minősége). Ez a mező koncentrikus gömbökből áll, és minél közelebb van egy gömb a középponthoz, annál intenzívebb az adakozás és szeretet minősége. Minden statikus – csak mi mozgunk ebben a mezőben, és a saját minőségeink változásával változik az érzékelésünk is.
A vágy, vagyis az egyetlen lélek, a gömbök középpontjában lett megteremtve. Ezután eltávolodott a középponttól, elveszítve az adakozás és szeretet minőségét, és darabokra tört (egyéni lelkekre). Ezzel az ellenkező minőséget nyerte el – a megszerzését (egoizmus). Emiatt most a Fénymező legtávolabbi gömbjében létezik.
A lelkeknek „pozíciójuk” van a Fényhez képest, ahogy egy töltésnek is pozíciója van egy elektromos vagy mágneses mezőben. A lélek kapcsolata a Fénnyel (ahogy a töltés kapcsolódik a mezőhöz) egyensúly (hasonlóság) révén történik. Ha a Fény (mező) és a lélek (töltés) minőségei megegyeznek, akkor a lélek (vágy) úgy érzi, egyensúlyban van. Más szóval, a lélek erői vagy minőségei összhangban vannak a Fényével. Ez a homeosztázis állapota.
Amikor a lelkek eltávolodnak a középponttól a periféria felé (azaz minőségükben süllyednek), megőriznek egy Reshimo-t (lenyomatot) minden állapotról, amin keresztülmennek. Amikor elérik a legnagyobb távolságot a középponttól (a Teremtőtől, mivel minőségük ellentétes vele), az elválás (lezuhanás) teljes láncolatáról szóló feljegyzés beépül beléjük. A lelkek (egoista vágyak) ezt a legtávolabbi állapotot úgy érzékelik, mint egy embert (lelket) ebben a világban (mezőben).
Ettől a pillanattól kezdve a lelkek visszaindulnak. Eleinte öntudatlanul haladnak a teremtés célja felé, olyan nyomás hatására, amely abból ered, hogy minőségük nem egyezik a Fénymező gömbjeinek minőségével. A lelkek szenvedést éreznek — ez az érzés abból fakad, hogy egoista minőségük ellentétes a Fényével. Minél nagyobb Reshimók (lenyomatok) nyilvánulnak meg egy lélekben, annál inkább nyomja őt befelé, a Fénymező belső gömbjei felé. Másként megfogalmazva, minél nagyobb az eltérés a ki nem javított Reshimo és a kijavított Fény között, annál rosszabbul érzi magát az ember (és ugyanez igaz az egész közössére is).
Egy bizonyos gömbtől kezdve a Fény hatása a Reshimóra felismerést vált ki a szenvedés okáról. Ez a kérdésként jelenik meg: Mi az értelme ennek a szenvedésnek, mi az oka és célja? Ez maga az élet értelmére irányuló kérdés. Ekkor az embert elvezetik egy csoporthoz (a környezethez), ahol elkezdheti önmaga kijavítását, hogy hasonlóvá váljon a Fényhez (az adakozáshoz).
„Mindig úgy tűnik, hogy azért szeretnek minket, mert jók vagyunk. De amit nem veszünk észre, az az, hogy azért szeretnek, mert azok, akik szeretnek minket, jók.” — Lev Tolsztoj
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
