Dr. Michael Laitman

Az egész Világ egyetlen organizmus

„A feleségem el van ragadtatva öntől, de én nem”

224

Egy néző levele:

A feleségem el van ragadtatva az önök műsorától, és folyton rám erőlteti. Én nézem őket, leginkább tiszteletből. Némelyik tetszik, de néha olyan dolgokat mondanak, amit nem tudom, hogyan fogadjak el. Például azt mondta, hogy mindenki felelős az egész világért. Miért mondja ezt? Ez nyilvánvalóan lehetetlen. De ami engem meglep, az az, hogy a feleségem el van ragadtatva.

Az én válaszom: Az a helyzet, hogy amikor mindenki felelősnek érzi magát az egész világért, akkor valóban egy új világot fogunk látni.

Kérdés: Ebből a levélből egyértelműen kiderül, hogy nem érti, hogyan lehetséges ez, miközben a felesége el van ragadtatva. Tehát mindannyiunknak vannak bizonyos pontjai, amelyek vagy elfogadják ezt, vagy nem.

Ő az egész világot nyolcmilliárd embernek képzeli el. Tehát amikor azt mondja, hogy “az egész világ”, akkor azt gondolja, hogy mi vagyunk felelősek ezért a nyolcmilliárd emberért, azért, amit Szomáliában, az éhező Afrikában látunk és így tovább. Mi vagyunk ezért a felelősek?

Válasz: Igen.

Megjegyzés: Igen: Ez a mondat némi további magyarázatot igényel.

Válaszom: A helyzet az, hogy ha minden ember hirtelen, mondjuk egy varázslatos parancsra, azt kívánná, hogy mindenki mást a barátjának tekintsen, a világ megváltozna. Kétségtelenül! De mivel mi nem hiszünk ebben, mert túlságosan irreálisnak tűnik, így maradunk úgy, ahogy vagyunk.

Kérdés: De mi valódi emberek vagyunk. Ez a férj egy teljesen valóságos ember. Szeretné rendezni a dolgokat otthon, és a barátaival, és te azt mondod: rendezze a dolgokat az egész világgal, legyen felelős érte.

Ez a gondolat, ez a cselekvés csak “mágikus parancsra” történhet meg, igaz? Tehát megint visszaküldesz minket a Teremtőhöz?

Válasz: A Teremtőhöz.

Kérdés: Megállás nélkül?

Válasz: Igen.

Kérdés: Tehát, egy ember jön, és belül fájdalmat érez magában. Sokan írják, hogy érzik ezt az empátiát. Milyen imát kellene az embernek mondania a Teremtőhöz? Kérjék, hogy változtasson meg mindent, vagy mit?

Válasz: Ha valaki imádkozni akar, akkor az a kérdés, hogy mit tegyen? Hogy a Teremtő legalább ezt az embert változtassa meg.

Kérdés: Ezt az egy embert?

Válasz: Igen, hogy átérezze az egész világ fájdalmát, és ennek alapján másképp viszonyuljon a világhoz.

Kérdés: Nem omolhat össze az ember, miközben érzi ezt a fájdalmat? Nem rdetonálhat, nem halhat bele?

Válasz: Lehetséges.

Kérdés: Beszéltünk arról, hogy a Kabbalisták erre törekedtek, az volt a céljuk, hogy érezzék a világot, a világ fájdalmát.

Ha az ember érzi a világ összes fájdalmát, milyen cselekedeteinek kellene lennie, meg tudja mondani?

Válasz: Kérni a Teremtőt, hogy tegye jobbá a világot. Ez minden, semmi több. Aki a világot rosszá tette, annak kellene azt jóvátennie.

[329616]
A KabTV "Hírek Dr. Michael Laitmannal" című műsorából 2024.04.01.
forrás: https://laitman.com/2024/06/my-wife-is-thrilled-with-you-but-i-am-not/

13 jún 2024

Mi fog érvényesülni: jó vagy gonosz?

157

Kérdés: Miért rosszabbodik folyamatosan a világ helyzete?

Válasz: Nem hiszem, hogy egyre rosszabb lesz. Csak azért kezdünk el többet követelni a világtól, mert fejlődünk. Ha megnézzük a világpolitika jelenlegi példáit, azt látjuk, hogy az emberek már kezdik megérteni, hogy nem lehet bombákat dobálni, hanem valahogyan beszélni kell egymással.

Azt hiszem, a világ bizonyos szempontból kijózanodik, és kezdi jobban megérteni, hogy mennyire csúf, és mennyire meg kell változnia.

Kérdés: Mi lesz öt év múlva? Tíz év múlva? Tizenöt év múlva?

Válasz: Remélem jó lesz minden. Az emberek megértik, hogy nincs más választásuk: vagy elpusztítják egymást, vagy bátorítják egymást. Olyan állapotban élünk, amikor el kell döntenünk, mi fog érvényesülni: a jó vagy a gonosz. Ennek a döntésnek az igénye már most szembejön velünk.

[307758]
A KabTV "Villámkérdések és válaszok" című műsorából 2023.01.06
forrás: https://laitman.com/2023/01/what-will-prevail-good-or-evil/#gsc.tab=0

17 jan 2023

A valóság érzékelésének titka

539

Ebben a világban, a kicsiny egoizmusunkban csak azt érezzük, amit képesek vagyunk megragadni. A Kabbala bölcsessége és különösen a Zohar könyve azt mondja, hogy az ember mindent magán belül érzékel, de valójában nincs semmi körülöttünk. Minden, amit látunk, belső állapotunk tükröződése.

Például most előtted vagyok, kamerával filmeznek, és különböző emberek is vannak itt. Valójában fizikailag egyik sem áll előttem, minden bennem van.

A Kabbala beszél a valóság érzékelésének rejtélyéről. A világot, amely látszólag rajtunk kívül is létezik, egy mesterkélt, fantasztikus világnak nevezzük, amelyet belső tulajdonságaim alapján képzelek el. És az a tény, hogy egyre több új tárgy és jelenség megjelenését látom, azért fordul elő, mert magamban fejlődök és így állítólag kívülről látok mindent.

Az a  tény, hogy az ember mindent magában lát, vagyis csak önmagát érzékeli, tudományosan bizonyítható. A pszichológia és a filozófia sokat beszél erről.

Rajtunk kívül csak a Teremtő fehér fénye van, és Ő abszolút egyenlő mértékben viszonyul hozzánk. És mindazok a tulajdonságok, amelyeket magunkon kívül látunk, amelyeket mindenféle tárgynak, erőnek, mozdulatnak képzelünk, ezek a belső tulajdonságaink és jelenségeink.

Minden, amit magunkban tapasztalunk, állítólag előttünk, rajtunk kívül tükröződik. Olyan vagyok, mint egy vetítőgép, amely saját, többnyire fekete egoista tulajdonságait vetíti a fehér fénybe. És így látom a világot. Ezért azt mondják, hogy azt a világot látod, amelyet létrehoztál.

Ha kedves világot akarsz látni, akkor önmagadnak is kedvesnek kell lenned. Te rajzolod meg a világot. Rajzold a legjobbra, rajtad múlik. Boldog akarsz lenni? Legyél.

[276018]
KabTV “Kabbala – Élet csendje” 18/03/01
forrás: https://laitman.com/2021/01/the-secret-of-the-perception-of-reality/

10 feb 2021

A legmagasabb és a legalacsonyabb pont

929

A barátokat nagynak, és önmagamat mindenki közül a legkisebbnek kell látnom. Azonban lehetettelen összetapadni két ilyen szélsőségnek, csak az által, ha én kicsinység állapotában vagyok. Mindeközben a legnagyobbnak is kell éreznem magam, aki képes arra, hogy mindenki mást húzzon maga után.

Egyszerre vagyok a rendszer legalacsonyabb és legmagasabb pontja. Az összes barát, ezen két pólus között helyezkedik el. Egyik pillanatban lenullázom magam elfőttük, és annyi nullát adok hozzájuk, amennyit csak lehetséges. Máskor pedig felemelem magam az Egység szintjére, amelyet annyi nulla követ, ahány csak lehetséges. 

Csak az itt leírt két állapot közötti rés az, ahol megépíthetem a tízeshez és az egész világhoz való helyes kapcsolatomat. Az egész világot, és az összes nagy Kabbalistát beilleszthetem a szóban forgó két pont közé. Ez azért van így, mert a szívben lévő pontom egyedi, különleges, olyan, amivel senki más nem rendelkezik. Én vagyok az egyedüli, aki ebből a pontból kapcsolatba léphet a Teremtővel. Senki más nem képes erre, mert senki másnak nincs ilyen pontja. 

Ebből következik, hogy amikor ezen a ponton keresztül továbbítom mindenki más felé a kapcsolatomat a Teremtővel, teljességgel egyedivé, Keterré válok. És mindenki más is, ezt cselekszi a csoportban.

[274720]
Reggeli Kabbala Lecke Első rész 20/11/18  “Munka az Értelem feletti Hitben”
Forrás: The Highest And The Lowest | Laitman.com

27 dec 2020

Útmutató a kerekasztalokhoz, 1. rész

A kerekasztal célja

Kérdés: Az ókorban őseink a tábortűz körül gyűltek össze, hogy megvitassák a konfliktusokat, megoldják a súlyos kérdéseket, vagy egyszerűen csak, hogy megerősítsék a társadalmi kötelékeket.

Több mint 2000 évvel ezelőtt, a Sanhedrin alatt a bölcsek tovább folytatták az állami szintű kérdések, körben történő megoldását.

Az 5. – 6. században a legenda szerint a britek vezetője, Arthur király szintén kerekasztalt használt arra, hogy a köré gyűlt lovagok egyenlőnek érezzék magukat.

A mai értelemben a „kerekasztalt” a 20. század óta használják, bizonyos kérdések megvitatásának egyik módjaként.

Mi a kerekasztalok fő célja?

Válasz: A kerekasztalok fő célja annak bemutatása, hogy minden résztvevő egyenlő; hogy mindegyiküknek megvan a maga véleménye, amelyet szabadon kifejezhet.

Kérdés: Milyen esetekben lehet kerekasztalt használni, az állami szintű konfliktusok megoldására, és milyen esetekben, egyszerűen csak a kötelékek megerősítésére?

Válasz: Ha komoly előfeltételek vannak, akkor állami szinten kerekasztal-beszélgetéseket lehet szervezni.

A politikai környezetben azonban nagyon ritkán gyűlnek össze olyan emberek, akik egyenlőnek érzik magukat a kerek asztal koncepciójának megfelelően. Ezt általában annak bizonyítására használják, hogy látszólag mindenki ugyanarra törekszik, bár ez a politikusok között szinte lehetetlen.

Megjegyzés: Körben történő munkavégzés során kialakul egy speciális effektus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy kijelenthessük, hogy a kör ereje nagyobb, mint a részvevők összességének az ereje. Ez a hatás összehasonlítható olyan fogalmakkal, mint a „sokaság bölcsessége” és a „kollektív intelligencia”.

Megjegyzésem: Az  tény, hogy itt az erőfeszítések összessége nem csupán az összetevők összessége. Mivel a kerekasztalt alkotó résztvevőknek, felül kell emelkedniük egoizmusukon, valamilyen módon fejet kell hajtaniuk, és egyet kell érteniük a többiek véleményével, közös erőfeszítéseik összeadódnak és összegződnek.

Kiderült, hogy a kerekasztal-effektus nem csupán számtani összeadás, hanem sokkal több. Ha a résztvevők ellentmondásai nagyon komolyak voltak, akkor ha fölé akartak emelkedni és el akarták érni a „kerekasztal” állapotot, akkor a kapcsolat, a kommunikáció és az integráció jelentős hatását érték el.

[270293]
KabTV „Vezetői Készségek” 20/07/09
Forrás: https://laitman.com/2020/09/guidelines-for-round-tables-part-1/

22 okt 2020

Nincs fekete, fehér nélkül

Medium publikálta az új cikkemet “Nincs fekete, fehér nélkül”

A társadalom széthullásának nem az az oka, hogy az egyik félnek igaza van, a másik viszont téved, hanem az, hogy egyikük sem kívánja létrehozni az egységet. Természettől fogva akarjuk mindannak a vesztét, ami nem kelt bennünk jó érzést. „Ha máshogy gondolkozol, mint én, akkor ne lássalak, és lehetőleg, ne is létezz!” Kisebb nagyobb eltérések mellett, ez az ember természetes gondolkodásmódja. De a természettől nem csak ezt az indíttatást kaptuk, képesek vagyunk a gondolkodásra és az alternatívák közötti választásra is.

Ha rájövünk, hogy az életünk, és annak értelme, és folytonossága azokon múlik, akiket gyűlölünk, akkor értékelni kezdjük a mindent megalkotó valóságot, és képessé válunk arra, hogy a rész gyűlölete felett megépítsük az egész szeretetét. Csak ekkor köszönt be a béke és a boldogság.

Természettől fogva rendelkezünk a megfigyelés képességével, így elsajátíthatjuk annak tudását, hogy semmi nem létezik anélkül, hogy ne részesülne támogatásban saját ellentététől. A Földet például a Nap gravitációs húzása, és a tőle távolító centrifugális erők közti egyensúly tartja keringési pályáján. Hasonlóképp, életünk a sötétség és fény által meghatározott órák körül forog, látásunk pedig az összes szín egyszerre történő érzékelése (fehér), illetve az összes szín hiánya (fekete) által létrehozott spektrum segítségével működik. A meleg és a hideg, az éhség és teltségérzet, vonzerő és taszítás, szeretet és gyűlölet – mind-mind olyan ellentétpárok, amik olyanná varázsolják életünket, amilyennek azt ismerjük.

Nem taszítja vagy negálja semmi az életünket, ami ellentétes vele. Ellenkezőleg, lehetővé teszi, és kiegészíti azt. Képzeljük csak el, micsoda barátságos, befogadó világban élnénk, ha be tudnánk látni, hogy embertársaink is hozzánk és a valóság egészéhez hasonlóan működnek. Képzeljük el, micsoda gazdagságot tapasztalhatnánk, ha üdvözölni tudnánk az emberi sokszínűséget (lásd: bőrszín, rassz, hiedelemrendszer, hajlam, nézőpont), és minden mást, ami különbözővé, mégis, egymást kiegészítő jellegűvé tesz.  

Azt is elképzelhetjük, milyen unalmas és egy helyben toporgó világban élnénk, ha mindenki ugyanolyan volna. Nem fejlesztenénk ki a gondolkodás képességét, hiszen nem szorulnánk rá, hogy artikuláljuk saját álláspontunkat. Nem rendelkeznénk képzelőerővel sem, mivel semmi nem inspirálna vagy keltene érdeklődést bennünk. Elvesztenénk kreativitásunkat, életerőnket és életkedvünket. Még heves gyűlöletünket és a saját önelégültségünkben való dagonyázás kéjes örömét is annak köszönhetjük, hogy vannak emberek, akik különböznek tőlünk. Mihez kezdenénk, ha ők nem léteznének?

Az eddigi okfejtésből azt a végkövetkeztetést vonjuk le, hogy a különbségeken túl, tekintetünket az őket megalkotó teljességre kell vetnünk. A különbségek tartják fent az egészet. Ha rájövünk, hogy életünk, és annak értelme, és folytonossága azokon múlik, akiket gyűlölünk, akkor értékelni kezdjük a mindent megalkotó valóságot, és képessé válunk rá, hogy a rész gyűlölete felett megépítsük az egész szeretetét. Csak ekkor köszönt be a béke és a boldogság. 

[269605]
Forrás: https://laitman.com/2020/08/no-black-without-white-medium/

28 aug 2020

“Hogyan értsük meg a globális anarchiát” (BizCatalyst)

Az új cikkem BIZCATALYST-on “Hogyan értsük meg a globális anarchiát

Manapság, amikor a világra tekintünk, csak anarchiát látunk. Amerikát elöntötte egy olyan választási kampány, mely úgy megtelt gyűlölettel, hogy az ember csak abban reménykedik, hogy a végén nehogy polgárháború legyen belőle. Az Európai Unió most írt alá egy gigantikus Covid utáni gazdasági helyreállítási csomagot, azonban a megállapodáshoz vezető viták, különböző averziókat hozott ki a tagállamokból, és ellenállást éreztek egymás irányába. Ráadásul még nagyon messze vagyunk a vírus utáni valóságtól, ez a helyreállítási csomag egy olyan gazdasági fellendülésre támaszkodik,  mely soha nem fog bekövetkezni,  és olyan jövedelmeket akar megadóztatni, melyek soha nem jönnek majd létre, épp ezért a csomag megvalósítása a gyakorlatban lehetetlen. 

Mindeközben a  Közel-Kelet soha nem volt a stabilitás mintapéldája, de ma ez még inkább így van. Egyetlen ország sincs a háború sújtotta régióban, mely ne esne szét belülről, melynek a gazdasága nem lenne romokban, ahol egyre több ember éhezik. Ehhez hozzátehetjük a már majdnem aláírt Kína és Irán közötti gazdasági és katonai együttműködést, a feszültséget az Egyesült Államok és Észak Korea között,az utóbbinak nukleáris programja miatt, az egyre romló kapcsolatot Moszkva és Washington között, melyet össze foglalhatunk a Kreml szóvivőjének Dmitry Peskov-nak az ide illő szavaival „a helyzet nagyon rossz“.

Valóban a helyzet annyira rossz, hogy amikor a COVID-19 vírus először megjelent, az egy olyan globális bénulást okozott, mely megakadályozta, hogy a világ  tovább haladjon egy világháború felé. De az utóbbi időben, az anarchia globális kitörése bizonyítja, hogy a gyűlölet még gyorsabban terjed mint a koronavírus.

Én nem vagyok pesszimista. Amikor ezt a jelenlegi káoszt, a folyamat végének szempontjából nézzük, amely folyamat végén mindannyian eggyé válunk, nyilvánvaló, hogy a növekvő anarchia egyetlen célja az, hogy az egységet válasszuk a szakadás és ellenállás helyett. Sőt mi több, mivel ebben a pillanatban nyilvánvalóan inkább a harcot választjuk, azokkal szemben, akikkel nézetkülönbségeink vannak, az anarchia az egyetlen módja annak, hogy meggyőzőn minket arról, hogy a gyűlölet semmi jót nem hoz. Mindaddig, amíg nem győződünk meg erről, addig az anarchiának növekednie kell, egyre több szenvedést okozva az Emberiségnek. Amikor káosz fog uralkodik, és nem lesz mit enni, nincs kiben megbízni, akkor megértjük majd, hogy változtatnunk kell. De nem lenne vajon bölcsebb, az egységet azelőtt választani mielőtt ez megtörténik?

Amikor az egység fog végre győzedelmeskedik, az nem azt fogja jelenteni, hogy mindenben mindenki egyet fog érteni.  Az emberek különbözőnek születtek és jó oka van annak, hogy különböznek egymástól. Meg kell maradnia a különböző nézetek között lévő különbségeknek. A probléma nem az, hogy különbözőek vagyunk, hanem az, hogy gyűlöljük azokat, akik nem úgy gondolkodnak mint mi, akik nem úgy néznek ki mint mi, akik nem úgy beszélnek mint mi, nem úgy viselkednek mint mi,  azaz akik nem olyanok mint mi. A probléma az, hogy mindent magunknak akarunk és meg vagyunk győződve arról, hogy csak nekünk lehet igazunk és mindenki más téved. De hogyha én gyűlölöm azokat akik másképp gondolkodnak, még akkor is hogyha nincs igazuk, akkor, hogy lehet az, hogy nekem igazam van?! Lehetséges az,  hogy valaki gyűlöletet táplál a másik iránt és igaza van? 

A gyűlölet az annak a megtagadása, hogy egy másik embernek lehet más véleménye, más karaktere, más faja, más hite, vagy bármi más olyan, amivel én nem rendelkezem. Hogyha én gyűlölöm mindezt, az azt jelenti, hogy úgy érzem, hogy a másiknak nincs joga a létezésre. Egyszerű szavakkal: a gyűlölet, a másik ember létezés jogának tagadása. Semmi jó nem származhat egy ilyen perspektívából.

A mi önközpontú nézőpontunkkal szemben a világ egy egyetlen, mindent magába foglaló egész. Annak elemei kiegészítik egymást, oly tökéletes módon, hogy egyetlen része sem létezhet saját ellentéte nélkül. Egységet csak akkor érhetünk el, amikor az ellentéteket megtartjuk és egy kiegyensúlyozott egyensúlyi állapotba hozzuk.  Éjszaka és nappal,  nyár és tél, születés és halál, mindezek az ellentétek nem okoznak anarchiát. Épp ellenkezőleg, azok hoznak létre rendet, fenntartják az egyensúlyt, és fenntartják az életet! 

Annak érdekében, hogy beléphessünk ebbe a nézőpontba a végső célra kell irányítanunk magunkat, ami az egész Emberiség egysége. Amikor az Emberiség egységét helyezzük a folyamat végére, és a múltbeli és jelenlegi eseményeket ezen az egységen keresztül vizsgáljuk, akkor megértjük, hogy az emberi fejlődés megállíthatatlanul ebben az irányban halad. És ez nem egy rossz végeredmény. Ez nem stressz és szükségletek hiányának a jövője. Ez a nyugalom, a jólét és a kölcsönös gondoskodás jövője. Azonban az egónk az ellenáll annak a gondolatnak, hogy másokról gondoskodjunk, ezért a jövőt sötétnek és kilátástalannak festi le.

De a nyugalom és a jólét nem lehet sötét és lehetetlen. Mi választhatjuk ezt a sokat ígérő jövőt, hogy ezt gyorsan és kellemesen elérjük, hogy kéz a kézben dolgozzunk azon, hogy létrehozzunk egy törekvő, sokarcú társadalmat, melynek tagjai gondoskodnak egymásról. Vagy választhatjuk a másik lehetőséget, azt hogy megmaradunk a gyűlölettel teli szakadásban, és arra várunk, hogy saját akaratunk ellenére a valóság vonszoljon el minket az elkerülhetetlen végső boldogsághoz.

Cikk forrása: https://laitman.com/2020/07/making-sense-of-the-global-anarchy-bizcatalyst/

22 aug 2020

Hogyan változtathatjuk meg a világot?

Kérdés: Hogyan segíthet a tetteinkért való felelősségvállalás, megváltoztatni ezt a világot?

Válasz: Attól függ, hogy mennyire érzékeljük magunkat és az emberi társadalmat egyetlen organizmusként, annak érdekében, hogy hasonlóvá váljunk az általános természethez, ahelyett, hogy szemben állnánk azzal, miközben folyamatosan csapásokat kapunk tőle.

Már látjuk, hogyan pusztítjuk el bolygónkat, és semmit sem tehetünk ezzel. Egoizmusunk a pusztítás felé vezet minket.

Ennek ellenére gondolkodnunk kell arról, hogyan változtathatjuk meg viselkedésünket. Ez azonban lehetetlen, kivéve, ha megváltoztatjuk egoista természetünket. Ezért a legfontosabb kérdés: hogyan változtathatjuk azt meg? Ellenkező esetben a bolygó már nem visel el minket többé. Tehát gondolkodjunk azon, hogy mit tegyünk.

[266988]
KabTV  “Kabbala Alapjai” 20/05/17
Forrás: https://laitman.com/2020/07/how-can-we-change-the-world/

19 Júl 2020

76 queries in 0,168 seconds.