Hosszú időbe telik amíg a személy végül elkezdi nem csak hallani, hanem érezni a belső reakciót, hogy szüksége van a támogatásra és a segítségre. Ez nem ugyanaz a támogatás és segítség, amelyet használunk ebben a világban, amikor csinálok valamit, és mások segítenek engem.
A lényeg az, hogy a támogatás és a segítség, amelyet a személy megkapott a csoporttól az feltétlenül szükséges, nem azt jelenti, hogy annak a segítségével a személy elér valamit, hanem közöttük beléjük olvadva éri el azt amire szüksége van. Ez egy kicsit különböző attól, mint ahogy mi gondolnánk.
A csoport az egyetlen lélek, amelyet el kell érnünk, bele kell olvadnunk, és el kell érjük a belsőségét. És akkor fogjuk megérteni, hogy miért ilyen módon rendezte el a Teremtő, hogy összegyűljünk egymással, mindegyik az ő speciális külső és belső. tulajdonságaival. Minden ki van számítva, minden a Reshimók alapján történik,és egy ilyen módon össze vagyunk kapcsolva, annak érdekében, hogy pontosan ezeken az embereken keresztül, a kapcsolaton keresztül érjük el a korrekciót.
Nincs más út, a korrekció pontosan a kölcsönös kapcsolatba található. Ezért, a végső rendszerből, amely már a kezdetektől fogva létezik, egyre többet és többet tártja fel magát, és akkor hirtelen megjelenik ez a felfedezés. Ennélfogva mi el kell fogadjunk a barátokat, és hogy nélkülük a kapcsolat lehetetlen. És ha nem, akkor az idő múlásával, akkor ki derül, hogy a szemály ki lesz vágva mindenki a saját sorsának megfeleően.
Mindaddig, amíg egy ilyen lehetőséget adnak nekem, én az “én testvéreimet keresem”, és össze kell kapcsolódnom velük. És amikor összekapcsolódtam velük, akkor látom, hogy ez nem egyszerű, olyan mértékben, hogy ami megjelenik az valójában mint az “egyiptomi száműzetés”, mint az egoista rabszolgaság. De ez csak annak tekinthető száműzetésnek, aki akarja, hogy összekapcsolódjon másokkal, és aztán fedezi fel az ellenálló erőket.
Ezek a száműzetés erői, mert zavarnak minket a kapcsolat elérésébe, a szeretet, a kölcsönös részvétel, és az önmaga lenullázásától: mindent, amit az üdvösség irányába gondolunk. Ha a személy képes dolgozni egy ilyen módon, ezt nevezzük annak, hogy “Józseffé” válik, akkor eléri a “középső vonal” – at a Tíz Szfirából. És ez a munka az értelem feletti hittben, azaz, ami a “Szfira “Yesod” és nem “Malchut”. És amikor a személy elkezdi az ilyen munkát, akkor elkezdi érezni a zavargásokat, amelyek jönnek a segítség ellenében.
Akkor megjelenik a munkába a jobb és a bal vonal, amíg a személy el nem éri a középső vonalat. Minden, egy közös hajlammal létezik, amelyet mi meg kell valósítsunk.
2o12 október 21, Reggeli lecke, Rábásh irásaiból
(BS)
