Kérdés: A spiritualitásban való megvalósulás csak a visszavert fényben történik. Hogyan lehet felépíteni a visszavert fény legelemibb szintjét?
Válasz: A visszavert fény szintjének meg kell felelnie a Teremtőtől lefelé terjedő közvetlen fény mértékével. A visszavert fénynek meg kell egyeznie a közvetlen fény szintjével. Akkor forma-egyezésben lesznek, és a teremtés, amely a közvetlen fényt a visszavert fény által kapja, teljes mértékben megérti a közvetlen fényben lévő összes meghatározást.
Kérdés: De én nem akarok semmit sem magamnak megszerezni. Csak a Teremtőnek akarok adni valamit. Hogyan lehet ezt megtenni?
Válasz: Meg kell értened, hogyan készíts magadnak egy szűrőt, és ezen a szúrő által válj olyanná, mint a Teremtő a visszavert fényben. Akkor, mivel olyan leszel, mint Ő, megérted a cselekedeteit és az állapotát, és összeolvadsz Vele. Ez a szűrő működése.
Kérdés: De hogyan fejeződik ez ki a szándékban? Mire kell gondolnom?
Válasz: A szándékodnak és a fókuszodnak a Teremtőhöz való hasonlatosságra kell irányulnia.
Kérdés: A „teremtett lény” fogalma nemek nélküli (se nem férfi, se nem nő), de vajon a teremtett lélek férfi vagy nő?
Válasz: A teremtett lélek a teremtett lény? Valójában a teremtett lélek feminin, mert a Teremtő vágyat teremtett. Az erő, a Fény, amely ezt a vágyat teremtésbe hozta, az masculin.
A Teremtő tehát a masculin rész, a teremtett lény pedig az Ő feminin része. Az egyik rész nem működhet a másik nélkül. Ennek eredményeképpen van férfi és nő. Végül is lehetetlen, hogy a Fény edény nélkül létezzen, és az edény a Fény nélkül olyan, mint a pozitív pólus a negatív pólus nélkül és a pozitív pólus a negatív pólus nélkül. Ezért minden az ellentétek egyesülésén alapul, ami a teremtés tárgya.
A teremtett lény kezdetben egy masculin részből áll, amely aztán teremtésbe hívja a feminin részt, ami azt jelenti, hogy a Fény hívja meg a vágyat, majd a vágy úgy változtatja meg magát, hogy befogadója lehessen a Fénynek. A férfi és a nő lényegisége a mi világunkban az, hogy elérjék spirituális gyökerüket, és a spirituális törvények szerinti kapcsolatukban, legyenek egyek. Ekkor érik el a spirituális szárnyalás tökéletes és örökkévaló állapotát. Ez a feladatunk ebben a világban.
Kérdés: Mi az alapvető különbség a férfi és a nő között?
Válasz: A köztük lévő különbség abszolút. A magunk világában nem érezzük, hogy mennyire ellentétesek egymással. Valójában pedig, semmi sem ellentétesebb és ellentmondásosabb, mint egy férfi és egy nő a spirituális gyökereikben.
Aaz ennek a különbségnek köszönhető az, ami fölé emelkedve egy egésszé tudnak összekapcsolódni. Semmi sincs mindkettőjükben, amit a másik ne egészíthetne ki, hiszen lelkileg csak egymást kiegészítve létezhetnek.
A természet szemszögéből, Kabbalista szemszögből beszélek. Nem érdekelnek a feminista nézetek. Ez nem a pszichológiáról vagy a filozófiáról, vagy valamilyen tiszteletre méltó vagy éppen illetlen eszméről, vagy nézetről szól. Ez teljesen irreleváns, és semmi köze ahhoz a kerethez, amelyben mi működünk.
Elismerem a Kabbala bölcsességét, amely a teremtett lényről szól; arról, hogyan jött létre, hogyan fejlődött, hogyan vált két teljesen ellentétes részre, és hogyan távolodik el először egymástól – ez az egységes gyökerekből eredő két rész -, majd hogyan kapcsolódik újra össze és egészíti ki egymást. Ez a férfi és a női rész.
A mi világunkban nagyon kevés minőséget tulajdoníthatunk a férfinak és a nőnek abból, amit a Kabbala bölcsessége tanít nekünk, mert nagyon messze vagyunk attól, hogy hasonlítsunk ennek az egységnek a spirituális tulajdonságaira és objektumára. Ez azt jelenti, hogy spirituális értelemben sem férfiak, sem nők nem vagyunk, hanem sokkal inkább valami köztes, nem egyértelmű és befejezetlen, kidolgozatlan objektumok. Végig kell mennünk a aspirituális evolúciós folyamaton, és akkor fogunk rájönni, hogyan egészíthetjük ki egymást, és válhatunk egyetlen tökéletes egésszé. Ez azt jelenti, hogy együtt hasonlóvá válhatunk a Teremtőhöz. Aki a mindenséget létezésbe hozta.
Kérdés: Azt állította, hogy korrekciónk annak mértékében következett be, amennyire képesek vagyunk befogadni a Kabbalisták írásait. Minden, ami elhangzik tőlük, az a Teremtőtől származik. Ez tehát azt jelenti, hogy a spiritualitásban lévő ember nem tévedhet?
Válasz: A Kabbalisták azt adják át, amit elértek. Ez pedig a felső univerzum egy adott része.
Persze ők is tévedhetnek. Hiszen minden elérés több részből áll: az egyik, amit tisztán tudunk, egy másik, amit a jelenleg átélt tapasztalatból érzünk, és végül az, ami előttünk ragyog, vagyis jövőbeli elérésként értelmezhető.
Lehetetlenség tehát biztosan kijelenteni, hogy nem fogunk hibázni. Ugyanúgy, ahogy a mi világunkban is vannak olyan emberek, akik többet vagy kevesebbet látnak át, vagy akik nagyobb vagy kisebb mélységben sajátítanak el valamit.
Említsük példaként, hogy most egy számítógépes kapcsolaton keresztül beszélek. Egy pár billentyűn kívül mit értek mindebből? Mások pedig tisztában vannak az összes modemmel, váltófrekvenciával, szolgáltatóval, és így tovább. Azokról meg, akik előállítják ezeket a technológiákat, elmondható, hogy szinte már a jövőben tartózkodnak.
A spiritualitásban sincs ez másképp. Minden az ember lelkének nagyságától függ. Ez mutatja meg, mennyire küzd azért, hogy egyre előrébb jusson az úton.
Komment: De Ön azt állította, hogy a Teremtő a Kabbalistákon keresztül nyilvánul meg. Megszólalásaik nem tartalmaznak saját, egyéni számításokat.
Válaszom: Így igaz. Ez annyit jelent, hogy szert tettek a felső világ minőségeire, és ezen jellegzetességek alapján beszélnek.
Nincs más Teremtő, csak az, amit elértek, és amiben benne léteznek. Olyan, mintha a Teremtő rajtuk keresztül sugározná adását, és ők volnának az Ő szócsövei.
[310666]
A KabTV „Van egy hívásom – A Teremtő szócsöve” című adásából; 2012. 11. 12.
Komment: A Teremtő igazolásához meg kell értenünk az irányítását. Hasonlóvá kell válnunk az Ő minőségeihez. Olyan ez az egész, mint egy ördögi kör.
Dr. Michael Laitman válasza: Nem az. Csak a mi egoista világunkban tűnik annak, a spiritualitásban azonban nem az. A Felső Világban nincs olyan, hogy „annak érdekében, hogy igazoljuk Őt”. A spiritualitásban a szeretet és az adakozás, valamint a hit minőségein dolgozunk, nem pedig a tudással foglalkozunk.
A hétköznapi értelmemmel, elmémmel és korporális érzéseimmel nem juthatok el a spirituális világokig. Nem tudom a spiritualitást behatárolni önmagamban. Ott minden másként történik, mint a fizikai világban, amelynek értem a fizikáját, szerkezetét stb, kiépítettem a modelljét önmagamban és elkezdhetem valamilyen módon a saját gondolkodásomat kialakítani erről a világról.
A spirituális világ ilyen módon elérhetetlen. Ki kell lépni magamból, nem korlátozhatom saját bensőm határai közé. Ha ezt teszem, nem a Felső Világhoz jutok, hanem valami általam kitalált univerzumhoz.
[246617]
A KabTV „A Kabbala alapjai” című műsorából, 2019.02.10.
Kérdés: Az elutasítás a családokban most feltárul, annak érdekében, hogy megértsük, hogy a házasság és a kapcsolatok is, csak a spiritualitáson keresztül, -mint összetevőn- keresztül lehetségesek?
Válasz: Csakis úgy! Ahogyan az a szétválasztásunk előtt volt, mielőtt még férfi és női részekre osztódtunk volna.
A Teremtés kezdetén a közös lélek egyetlen szerkezete létezett, amelyben a férfi és női rész teljes egységet alkotott egymással, kölcsönös eggyé olvadás, engedmények, szeretet és adakozás jellemezte ezt a szakaszt.
Aztán ez a kölcsönösség eltűnt, a helyét egyenlő egységek vették át, amelyek szemben álltak egymással: vágyaik, állati sóvárgásaik és egyéb különbségeik tekintetében. Jelenleg pedig talán képesek vagyunk az egymásra hangolódásra, de csak azért, hogy a másik kárára juttassuk magunkat kielégüléshez.
Azért következett be mindez, mert a szeretet és adakozás minőségei már nincsenek velünk. Senki nem tekint úgy a szeretetre, mint egy mindent betöltő, hatalmas érzésre. A mai ember szeretete annyit jelent, hogy valamely külső tárgy révén jut kellemes érzésekhez, a másik kárán tölti meg magát ezzel az örömmel, erre mondja azt, hogy: „szeretem őt” akárcsak a halat. (szereti a halat példázat, lásd pl: https://www.laitman.hu/2013/08/10/a-jelenletem-oka-ebben-a-vilagban/ )
Kérdés: Miért került sor a törésre, illetve mi okból tűnt el a szeretet minősége?
Válasz: Azért, hogy felismerjük hogy, szükségünk van erre a minőségre, és abban a pillanatban, hogy felismerjük, újra megjelenik. Ekkor felemelkedünk a szeretet szintjére, elkezdjük létrehozni azt magunkban, aktív erőfeszítések árán igyekszünk megragadni, és feltárjuk, miként válhatunk érdemessé rá, és tehetjük magunkat egyenlővé vele. Azaz, felemeljük önmagunkat a Teremtő szintjére.
Saját vágyunkból kiindulva tesszük ezt meg, saját belátásunk nyomán, és akkor egyenlővé válunk a Teremtővel minden tulajdonság (értelem, tudás, irányítás) tekintetében. Elnyerjük a Teremtő státuszát. Muszáj, hogy elérkezzünk erre a szintre.
Férfi és nő helyes kombinációja adhatja meg nekünk ennek lehetőségét. Mind a férjnek, mind a feleségnek rendelkeznie kell a szívben lévő ponttal, amely pontok törekednek az összeolvadásra, hogy így elérjék a Teremtőt.
A Kabbala pedig segíti őket ebben az emelkedésben, mivel megadja azokat a lépéseket, amelyek kivitelezése szükséges a spirituális úton. A Kabbala útmutatást ad a cselekvést és a boldog, spirituális családi életet illetően.
Kérdés: A mi világunkban valójában nem a szemünkkel, hanem agyunkkal látunk. A szembe érkezik a fény, majd a szemidegeken keresztül eljut az agyba, ami megalkotja a képet. Legalábbis így vélik a tudósok. Hogyan működik mindez a spiritualitásban?
Válasz: A spiritualitásban nem az agyé, hanem a vágyaké a főszerep. A vágyak gyakorlatilag mindenhol megtalálhatóak a fizikai testünkben. A test az érzékszervek (hallás, látás, ízlelés, szaglás és érintés) irányítása alatt áll.
A vágyak ráadásul képesek a fejlődésre, az adott embertől függő módon, és ezek is irányíthatóak. Így tudjuk befolyásolni magunkat és más embereket.
Világunkban szemeinken keresztül jutunk információhoz, ami tovább megy az agy felé. Az agy mögött egy egocentrikus világérzékelés húzódik meg. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az önző vágyaink által lenyomatként hagyott képeket fogjuk látni.
A spirituális világ a fordított, altruista vágyak birodalma. Amilyen mértékben önzésünkkel szemben kapcsolatot tudunk létesíteni, annyira más lesz a kép, amelyet az úgy nevezett visszavert fény szállít nekünk. Ez teljes mértékben megváltoztatja észlelésünket.
Kérdés: De még ha szert is tesz valaki a világ altruista érzékelésére, amíg az ember biológiai testben él, továbbra is az öt érzékszervén keresztül lát mindent, nem?
Válasz: Valóban, a spirituális érzékszerv ráadás a testi érzékszervekhez képest.
[287822]
A KabTV „Spirituális állapotok” című műsorából 9/10/21
Az embernek meg kell győződnie teljes tehetetlenségéről, minden reményét el kell veszítenie, hogy saját ereje által elérje a spiritualitást. Ez egy nagyon fontos következtetés, és hosszú időbe telik, amíg az ember megérti, hogy nincs is benne egyetlen tulajdonság, amellyel sikerrel járhatna, kivéve a Teremtő által hagyott egyetlen esélyt – a Vele való kapcsolatot.
Az ember csak annyit tehet, hogy kér, és semmi mást! Minden másban csak állat vagyok, és csak egy apró szál köt össze a Teremtővel. E vékony szál megragadásával mászhatok fel az állat szintjéről az ember szintjéig.
Ez a felfedezés évekbe telhet, mire az ember megérti és elkezd kérni. Csak egyet kér: az adakozás erejét. Adakozni akarok a barátaimnak, a Teremtőnek; Nem állat akarok maradni, hanem emberré akarok válni.
És itt felmerül egy kérdés. Miért van szükségem az ember szintjére? Mi a szándékom? Kellemetlen számomra az állati szint, vagy adakozni akarok? Talán remélem, hogy spirituális szinten jobb lesz nekem, az én egoizmusomnak? Ezt még tisztázni kell annak érdekében, hogy átlépjük a határt a testi és a spirituális világ között.
[279302]
Reggeli Kabbala lecke 20/03/05 “Mindet az IMA ereje által lehet megkapni”
Kérdés: Mik az egó egészséges növekedésének jelei a spiritualitásban, illetve a korporális világban?
Válasz: Az egó egészséges növekedése abban az esetben történik meg, ha fölé emelkedek, és spirituális cselekvéseket hajtok végre. Ha így teszek, arra kényszerítem az egót, hogy növekedése elérje az én szintemet.
Tegyük fel, hogy valamilyen spirituális tettet hajtok végre. Amint felemelkedek a szintjére, az egóm úgyszintén erre a szintre emelkedik. Vágyat érzek a haladásra, a következő spirituális cselekvésre, és arra, hogy a soron következő szintre emelkedhessek. S az egóm is tovább emelkedik, az előző szintet maga mögött hagyva. Ez azt jelenti, hogy amilyen mértékben növekszem a spiritualitásban, annyira nő az egóm is.
Így követi a kettő egymást, ahogy a mondás tartja: „Aki nagyobb a barátjánál, annak a vágya is nagyobb.” Végül bebizonyosodik, hogy ha eléred a komoly Kabbalista szintjét, ez egyben azt is jelenti, hogy nagy egoistává nőted ki magad.
Az elért spirituális minőség azonban irányítása alatt tartja az egót, ami annyit tesz, hogy az adakozási szándék a munkaeszközünk, haladásra ösztökéljük a szellemet, újabb és újabb spirituális állapot meghódítására törekszünk, ami viszont az egó emelkedésére hat ösztönzőleg.
Ezért valójában spirituális szintnövekedésünk az egónak köszönhető, mivel minden, amit a Teremtő létrehozott, alapvetően egó, és minden más ennek az egónak a származéka.
Kérdés: Miért tartott ilyen sokáig az emberiségnek a méltányos feltételek, és a törvény előtti egyenlőség elérése? Továbbá, bár nem spirituális egyenlőségről van szó, mégis látsz némi előrelépést ebben?
Válasz: Igen, látok némi haladást. Az emberiségnek ilyen hosszú idő kellett a jelenlegi állapot eléréséhez, mert az egoizmussal dolgozunk. Fejlődésének alsó szakaszában az egoizmus valóban áthatolhatatlan. Több ezer évbe került, mire valahogy felkészült a jövőbeli változásokra.
Még nem érezzük ezeket a változásokat, de hamarosan meg fognak nyilvánulni. Meglátjuk, hogy az emberi fejlődés különböző szakaszaiban, különböző történelmi szakaszokban hogyan készítettük fel magunkat ezekre a változásokra. Átvészelhetjük ezeket.
Az a tény, hogy minden így lett elosztva az idők folyamán, csak azt jelzi, hogy a természet megérti, kivel van dolga, és tudja, hogyan kell mindent megtenni a belső fejlődés törvényének megfelelően.
Fokozatosan el kell juttatni az egoizmust az etikai, erkölcsi és végül spirituális változások szükségességének tudatába.
Válasz: Nem. Az emberi lények sem adnak életet egymásnak, csak úgy tűnik számunkra. Semmi újat nem hozunk létre, kivéve azokat a feltételeket, amik lehetővé teszik, hogy egy új kép felbukkanjon ebben a világban.
Ez annyit jelent, hogy az erők már léteznek, készen állnak a fejlődésre, így hát az új test növekedése látszólag az egyénen keresztül történik, aki személy szerint, vagy lány vagy fiú. Az igazság azonban az, hogy minden előre meghatározott.
Kérdés: A spiritualitásban két vágy egységesülésekor nem születik egy harmadik?
Válasz: Ez új a köztük lévő kapcsolaton belül, és a Felsővel való kapcsolatukban is, ahogy mondva van: „Van a férfi és van a nő, és köztük Shechina (Szentség)” mely utóbbi kifejezés a Teremtő megjelenésére utal. A Teremtő Erejéről van szó, ami arra buzdítja a férfi és női egyéneket (spirituális erőket), hogy belsőleg kapcsolódjanak, ami meghatározza fejlődésük következő stádiumát, és azt is, ami kapcsolatuk nyomán létre fog jönni.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
