Kérdés: A fáraó növeli az edényt köztem és a Teremtő között vagy, úgy is mondhatjuk, hogy a fáraó tartja az egyensúlyt köztem és a Teremtő között? Ön azt mondta, hogy a fáraó növekszik az által, hogy egyensúlyt tart köztem és a Teremtő között.
Válasz: Hát persze. Igen. Természetesen. A fáraó állandóan növekszik, azaz a hatalma növekszik. Hogyha én a kapcsolatra törekszem, akkor a Teremtővel való kapcsolatom is növekszik, vagyis a fáraónak is növekednie kell természetesen ahhoz, hogy egyensúly legyen. De nem a fáraó csinál egyensúlyt vigyázz! A fáraó nem csinál balanszot, hanem én magam tartom az egyensúlyt azáltal, hogy erőteljesen fordulok a Teremtő felé és ezzel megnövelem a fáraót. Tehát én építem a középső vonalat, és én növelem meg a fáraót is. A szándék az, amivel a gonosz hajlam is növekszik bennem és a felismerés növeli meg bennem a fáraót.
Kérdés: Miért van arra szükségünk, hogy megtartsuk ezt az egyensúlyt? Miért kell köztem és a Teremtő között egyensúlyt tartani? Miért kell ehhez a fáraó?
Válasz: Az egyensúly az, amikor a jobbvonal, az erőteljesebb, mint a balvonal ez pedig azt jelenti, hogy ezt én úgy tudom elrendezni, hogy a jobbvonal uralja a balvonalat bennem, mert ezt hívjuk középső vonalnak. Tehát ha képes vagyok állandóan erre húzni. Ha két vonalam van, az egyik a másik mellett áll és akkor látom, hogy az egyik a jó hajlam a másik a rosszhajlam és egyensúlyozok a kettő között. Vagy pedig inkább arról van szó, hogy a gonosz hajlamot lefedem, mindig egy jó hajlammal, azaz az összes és teljes balvonalat, ami a megszerzésre irányul azt lefedem egy adakozási szándékkal. Egy szűrővel. Akkor ez középső vonallá válik.
Kérdés: Az egész csoport egyszerre éri el a hét év éhezést és a hét év bőséget, vagy ez egy individuális elérés?
Válasz: Egyéni. Tehát itt most a csoportban mindenféle ember van. Vannak, akik többet értek el és vannak, akik kevesebbet. De a spirituális csoport az, amit építesz. Tehát mindannyian egy kört alkotunk, mindenki a körhöz tartozik. Van, aki hirtelen kilép a körből, illetve belép a körbe, tehát van, aki a csoporttal ilyen módon számol, vagy nem számol, de a csoport egy különleges számítási módot képez. Tehát a csoport az, ami annak az embereknek a gyülekezete, akik együtt dolgoznak annak érdekében, hogy elérjék az adakozás minőségének a feltárulását egymás között, amit a Teremtőnek nevezünk.
Kérdés: lehetséges az, hogy én a hét év éhezésben vagyok, mások pedig éppen a hét év bőségben?
Válasz: Hát egy emberen belül ez nem lehetséges
Kérdés: Tehát, hogy én a hét év éhezést érzem… Érezhetem azt, hogy éhezésben vagyok, miközben bőségben vagyok?
Válasz: Nem lehet. Minden az ember érzéseiben van. Ugye? És minden a megszerzési vágyában nyilvánul meg. Hogyan lehetne egy ilyen fajta, érzékelés? Tehát az, hogy ha én azt érzem az edényeiben, hogy bőségben vagyok, akkor nem érezhetem az éhséget, tehát nem lehetek egy másik állapotban. A hét év bőség az, az amikor én előre haladok és mindent jónak és klassznak érzek és minden amire vágyom az megtörténik. Ez előbbi az én spirituális utamon a hét év bőséget jelenti.
A hét év éhezés az akkor történik, amikor hirtelen elkezdem érezni, hogy minden, amit elértem, minden, amit tettem, – terjesztéssel és mindennel, amivel próbálkoztam előttem van, még is azt érzem, hogy nem haladok előre egy millimétert sem az emberi kapcsolatok kiépítésében és állandóan éhezem. A hét év bőség során nem szándékoztam túlontúl a kapcsolat felé fordulni, relatív módon viszonyultam hozzá, talán szervezetileg. De a hét év éhezés során én valóban érzem a képtelenségét annak, hogy nem tudok kiépíteni semmilyen kapcsolatot senkivel. Képtelen vagyok erre, és ezért azt érzem, hogy az egóm minden egyes helyen egy törést okoz nekem, és nem tudok tenni semmit.
Végső soron azt a kezet, ami engem megköt, azt hívom fáraónak. Mivel nem tudok ellene tenni semmit, ezért hívjuk ezt hét év éhezésnek és ezen a ponton, valóban az egó ellenében akarok haladni, majd a végén rájövök, hogy ez nem jó a számomra. De ki csinálja mindezt? Ki fedezi fel? Én. Tehát én keresztülmegyek csapásokon, csalódottságokon emelkedéseken, zuhanásokon csak azért, hogy megszabaduljak tőle. Aztán onnantól kezdve, hogy felismertem, hogy nem tudom elérni a kapcsolatot önmagam által, egész Ábrahámtól a végső korrekcióig gyakorlatilag a spirituális kérdés arra vonatkozik, hogy megvan-e a kapcsolat vagy nincs.
ford: KN
