Dr. Michael Laitman

balvonal

Érezd meg a Teremtőt, a lelkek érintkezésében!

938.03

Kérdés: Nagy a vágyam, hogy hozzáférjek a Kabbala Bölcsességéhez, viszont semmi kedvem olyan emberekkel kapcsolódni, akik materiális értékrend szerint élnek. Ha a világra gondolok, elönt az ilyesfajta tevékenységek értelmetlensége. Ez áll az ellenállásom hátterében. Hogy építsem ki a bal vonalat?

Válasz: Miért kéne kapcsolódnod azokhoz az emberekhez, akiknek esze ágában sincs elérni a Felső Világot? Kapcsolódj hozzájuk a munka vagy a család által megszabott hétköznapi keretrendszeren belül! Ha a feleséged például nem akar Kabbalát tanulni, semmi gond, tartsd fenn vele a megszokott napi kapcsolati módot!

Spirituális munka csak a csoporton belüli barátok közegében végezhető. Csak az ő körükben találkozhat lélek a lélekkel. Ezért hát ne próbálj meg a mindennapi „világi” közösségekben társat találni a spirituális úthoz! Ne aggódj, ha ezekben a körökben nem találsz partnerekre! 

Csoportra kell lelned, és a szívetek érintkezésében kell megérezned a Teremtőt. Ha így teszel, csodálatos mennybéli minőséget tapasztalhatsz meg!

[242211]
KabTV “Kabbala Alapjai” 18/101/25/
Forrás: Feel The Creator In The Contact With The Souls | Laitman.com

19 jan 2021

Új élet 1205 – Élet a buborékban

Dr. Michael Laitman, Oren Levi és Yael Leshed-Harel beszélgetésből.

Az, hogy az életem a kényelmes és biztonságos “buborékomban”, egy fejlettebb “buborékká” válhasson, nagyobb energiát igényel. A Kabbala bölcsessége megtanítja nekem, hogyan hagyhatom el a “buborékomat”, és válhatok le az egómról. Abba kell hagynom azt a gondolkodásmódot, hogy “mi az ami nekem jó?”, és el kell gondolkodom azon, hogy “mi az amivel jót tehetek másoknak?” Az önző gondolatok korlátoznak, és vissza tartanak engem az igazságtól. Miközben ha arra gondolok, hogy mi jó másoknak, kiterjesztem a “buborékom” határait, s a világ végtelenné válik.

[259794]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/new-life-1205-living-inside-my-bubble/

06 jún 2020

De nem a fáraó csinál egyensúlyt vigyázz!

de nem a fáraó csinál

Kérdés: A fáraó növeli az edényt köztem és a Teremtő között vagy, úgy is mondhatjuk, hogy a fáraó tartja az egyensúlyt köztem és a Teremtő között? Ön azt mondta, hogy a fáraó növekszik az által, hogy egyensúlyt tart köztem és a Teremtő között.

Válasz: Hát persze. Igen. Természetesen. A fáraó állandóan növekszik, azaz a hatalma növekszik. Hogyha én a kapcsolatra törekszem, akkor a Teremtővel való kapcsolatom is növekszik, vagyis a fáraónak is növekednie kell természetesen ahhoz, hogy egyensúly legyen. De nem a fáraó csinál egyensúlyt vigyázz! A fáraó nem csinál balanszot, hanem én magam tartom az egyensúlyt azáltal, hogy erőteljesen fordulok a Teremtő felé és ezzel megnövelem a fáraót. Tehát én építem a középső vonalat, és én növelem meg a fáraót is. A szándék az, amivel a gonosz hajlam is növekszik bennem és a felismerés növeli meg bennem a fáraót.

Kérdés: Miért van arra szükségünk, hogy megtartsuk ezt az egyensúlyt? Miért kell köztem és a Teremtő között egyensúlyt tartani? Miért kell ehhez a fáraó?

Válasz: Az egyensúly az, amikor a jobbvonal, az erőteljesebb, mint a balvonal ez pedig azt jelenti, hogy ezt én úgy tudom elrendezni, hogy a jobbvonal uralja a balvonalat bennem, mert ezt hívjuk középső vonalnak. Tehát ha képes vagyok állandóan erre húzni. Ha két vonalam van, az egyik a másik mellett áll és akkor látom, hogy az egyik a jó hajlam a másik a rosszhajlam és egyensúlyozok a kettő között. Vagy pedig inkább arról van szó, hogy a gonosz hajlamot lefedem, mindig egy jó hajlammal, azaz az összes és teljes balvonalat, ami a megszerzésre irányul azt lefedem egy adakozási szándékkal. Egy szűrővel. Akkor ez középső vonallá válik.

Kérdés: Az egész csoport egyszerre éri el a hét év éhezést és a hét év bőséget, vagy ez egy individuális elérés?

Válasz: Egyéni. Tehát itt most a csoportban mindenféle ember van. Vannak, akik többet értek el és vannak, akik kevesebbet. De a spirituális csoport az, amit építesz. Tehát mindannyian egy kört alkotunk, mindenki a körhöz tartozik. Van, aki hirtelen kilép a körből, illetve belép a körbe, tehát van, aki a csoporttal ilyen módon számol, vagy nem számol, de a csoport egy különleges számítási módot képez. Tehát a csoport az, ami annak az embereknek a gyülekezete, akik együtt dolgoznak annak érdekében, hogy elérjék az adakozás minőségének a feltárulását egymás között, amit a Teremtőnek nevezünk.

Kérdés: lehetséges az, hogy én a hét év éhezésben vagyok, mások pedig éppen a hét év bőségben?

Válasz: Hát egy emberen belül ez nem lehetséges

Kérdés: Tehát, hogy én a hét év éhezést érzem… Érezhetem azt, hogy éhezésben vagyok, miközben bőségben vagyok?

Válasz: Nem lehet. Minden az ember érzéseiben van. Ugye? És minden a megszerzési vágyában nyilvánul meg. Hogyan lehetne egy ilyen fajta, érzékelés? Tehát az, hogy ha én azt érzem az edényeiben, hogy bőségben vagyok, akkor nem érezhetem az éhséget, tehát nem lehetek egy másik állapotban. A hét év bőség az, az amikor én előre haladok és mindent jónak és klassznak érzek és minden amire vágyom az megtörténik. Ez előbbi az én spirituális utamon a hét év bőséget jelenti.

A hét év éhezés az akkor történik, amikor hirtelen elkezdem érezni, hogy minden, amit elértem, minden, amit tettem, – terjesztéssel és mindennel, amivel próbálkoztam előttem van, még is azt érzem, hogy nem haladok előre egy millimétert sem az emberi kapcsolatok kiépítésében és állandóan éhezem. A hét év bőség során nem szándékoztam túlontúl a kapcsolat felé fordulni, relatív módon viszonyultam hozzá, talán szervezetileg. De a hét év éhezés során én valóban érzem a képtelenségét annak, hogy nem tudok kiépíteni semmilyen kapcsolatot senkivel. Képtelen vagyok erre, és ezért azt érzem, hogy az egóm minden egyes helyen egy törést okoz nekem, és nem tudok tenni semmit.

Végső soron azt a kezet, ami engem megköt, azt hívom fáraónak. Mivel nem tudok ellene tenni semmit, ezért hívjuk ezt hét év éhezésnek és ezen a ponton, valóban az egó ellenében akarok haladni, majd a végén rájövök, hogy ez nem jó a számomra. De ki csinálja mindezt? Ki fedezi fel? Én. Tehát én keresztülmegyek csapásokon, csalódottságokon emelkedéseken, zuhanásokon csak azért, hogy megszabaduljak tőle. Aztán onnantól kezdve, hogy felismertem, hogy nem tudom elérni a kapcsolatot önmagam által, egész Ábrahámtól a végső korrekcióig gyakorlatilag a spirituális kérdés arra vonatkozik, hogy megvan-e a kapcsolat vagy nincs.

ford: KN

27 ápr 2014

Dolgozunk a zavarokkal

Kérdés

Hogyan dolgozzunk a zavarokkal?

Válasz

A zavarok valóban segítenek rávilágítani a helyzetünkre és, abban is segítsenek, hogy kialakuljon bennünk egy küzdeni vágyás, amiben mindenek felett ki akarjuk javítani a kapcsolatainkban lévő töréseket. A zavar ami a köztünk lévő kapcsolatokban jelenik meg megmutatja, hogy hol kell dolgoznunk magunkon. A zavarok segítenek! Zavarnak hívjuk bár ezeket a helyzeteket, de valójában a tökéletlenségünk feltárása, csak ezen a módon lehetséges, amit épp ezért tudunk bekapcsolni, beleszőni a munkánkba.

Minden fokozatosan tárul fel, lépésről lépésre. Egyre több akadály jelentkezik az út során. Ezek az akadályok a belső törések feltárására kényszerítenek bennünket.  De ezeket ne olyan zavarnak tekintsük, ami miatt el kell menekülni, hanem olyannak amit korrekt módon el kell fogadni, mert éppen most ez adatott a korrekciós úton, most éppen ez az amit fel kell tárni bennünk. Nem kell elmerülni a zavarokban, hanem felülemelkedve rajtuk tartani kell a célt. Mert ezek a zavarok nem azért jönnek, hogy feltartsanak, visszatartsanak az úton, hanem azért, hogy előre mozdítsanak.

De nem szabad figyelmen kívül hagyni a problémát s nem tehetünk úgy, mintha nem létezne. Nem keresünk elkerülő  trükköket, nem felejtjük el, egyszerűen elfogadjuk, és fölé emelkedve a társakkal való kapcsolat erősítését fokozzuk, vagyis a Teremtőt teremtjük.

Mondjuk feltárul valami kínos tulajdonsága egy barátnak. Rögtön megszólal az egó:  “Mostanáig barátok voltunk, de valami miatt nem tudlak szeretni annyira mostantól”. De mind efölé  kell mégis emelkednünk és el kell fogadjuk, értelem feletti hittel hogy ez jó, s így megérteni, átélni hogy ami most megjelent az az én hibám, az én törésem amit érzékelek a másikban, mert amik zavarnak a másikban azok az én sérült lelkem kivetülései. Egy döntést kell hozni, és meg kell keresnünk magunkban azt a vágyat, hogy “mindennek ellenére társulni akarok veled”, mintha a feltárult nehézségek egy angyallá emelnék  a barátot, aki azért jött hogy segítsen a belső munkában. Hiszen a hibák, amiket másokban látok, azok engem mutatnak meg, egy tükörben

Mindez belső munka, semmi köze az elmélethez, vagy a  terjesztéshez.

kn

KA

 

05 aug 2011

74 queries in 0,189 seconds.