Dr. Michael Laitman

természet

A jóság szigorú rendszere

Kérdés

A természet valamiféle élő, racionális, emóciókkal és gondolatokkal, valamint tervekkel teli létező, aki vagy ami képes értelmes reakciókat mutatni a hatásunkra?

Válasz

A természet egy szigorú, merev rendszer, amely magába foglalja az ásványi, növényi, állati és az emberi szintet. Ezek mindegyike egy bizonyos dinamikus egyensúlyban van. Ha haragszunk erre az egyensúlyra és hatást gyakorlunk rá az önző befolyásunkkal, akkor a természet ellentétes irányú reakciót fog mutatni felénk, kitérítve a dolgokat a másik oldal felé, mint egy inga. Ezt tapasztaljuk meg ma, a koronavírus példáján keresztül. 

Most egyfajta csapást kaptunk, amely integrál kapcsolatra kényszerít bennünket., mivel valójában mi az úgynevezett „utolsó generáció” állapotába kerültünk. Ez azt jelenti, ez a generáció fogja korrigálni az egót.  Nekünk kell kijavítanunk ezt.

Kérdés

Minden szenvedés a természettől érkezik? 

Válasz

Természetesen. A szenvedés abból a tényből származik, az ember megsérti a természettel való integrációt. Csak a természeten belüli kibillent egyensúly nyilvánul így meg, és ennek az oka, az ember hibája, amire ezt a reakciót kapja a természettől, amit fájdalomnak és problémáknak fog érzékelni.

Az ember önmagában gyenge. Kis nyomás, és azonnal nyög és jajgat és készen áll bármit megtenni, csak legyen a nyomásnak vége. Így a természet képes kényszeríteni az embert, hogy jobb legyen, felnőjön, de legfontosabb, hogy kedves legyen a természet többi részével.

[266598]
KabTV program: „Kabbala alapjai” 20/5/10
Forrás: https://laitman.com/2020/06/rigid-system-full-of-goodness/

30 jún 2020

Az értékek fölé emelkedés

Kérdés: A vírust megelőző időkben a fő emberi értékek a következők voltak: család, pénzkereset, talán valamilyen kisebb, esetleg nagyobb üzleti vállalkozás irányítása. Most azonban, amikor az emberek lassan kezdenek kimozdulni saját elszigetelődésük állapotából, nem tiszta számukra, hogy mi a teendő. Sok üzlet nem áll talpra, nem lesz turizmus vagy légi-forgalom.

Miként éljen az ember? Milyen értékek mentén fog megszerveződni a krízis utáni világ?

Válasz: Azt hiszem, hogy az emberek valódi értékekre tesznek szert. A repkedés bolygó szerte, rohangálás a leértékelésekre, és más szükségtelen tevékenységek, amelyekért dolgozunk, pénzt keresünk, elköltjük, miközben más húz hasznot belőlünk, és milliárdos vagyont halmoz fel, és jellemzően nem csinál vele semmit – mindez egyfajta kiegyenlítődés felé fog elmozdulni. Ha nem is teljes egészében, de elér egy normális szintet, deflálódik, ahogy mondani szokták.

Tehát az ember elsősorban élete értékeit kutatja. Megkérdezi az élet célját, keresi rá a választ, ami már értékes aktus. Úgy hiszem, hogy helyes úton járunk.

Minden az embereken múlik. Nem szabad, hogy megadják magukat mindenféle hírverésnek és megtévesztésnek, pedig erre sarkallják őket, az eszementek és az újgazdagok, akik a pénzhalmozáson kívül semmi értéket nem tulajdonítanak az életnek. Abban reménykedem, hogy az emberek elkezdenek keresni valami magasabb rendű dolgot.

Ezek a magas rendű értékek azonban nem az életen belül, hanem felette találhatók. Mi után is kutakodjunk, ha egyszer úgyis véges az élet? Sőt, azt is látjuk, hogy nincs benne boldogság. Valami másra, erősebbre, tökéletesebbre és örök-érvényűre van szükségünk. Amilyen mértékben az ember képes megragadni élete egészét, és mindazt, ami túlmutat azon, szükségszerű, hogy megtalálja a választ az élet célját firtató kérdésre.

Ha csak a fizikai létezésünk érdekelne minket, mint az állatokat, akik semmi mást nem látnak, akkor ösztönösen látnánk el magunkat, és maradéktalanul elégedettek is volnánk. Nem lenne hiányérzetünk.

De ha ennél magasabbra tekintünk, anélkül, hogy a születéstől a halálig tartó szűkös világunkba akarnánk beszorítani önmagunkat, akkor muszáj, hogy válaszoljunk a következő kérdésre: „Mi az, amire az életet kaptuk?” Hol van a válasz, amellyel olthatnánk a létezés értelmét kutató ember, szomját?

A természet nem tesz semmit cél nélkül. Ha felmerül bennünk a nem-biológiai létezés kérdése, biológiai létezésünk ideje alatt, akkor szükséges és lehetséges, hogy választ találjunk rá.

Vannak, akikben mindez sürgető igényként jelenik meg, és persze léteznek olyanok, akiknek még fejlődniük kell, mielőtt eljutnának a fenti kérdésig. Azonban ők sem tolhatják el maguktól, illetve muszáj lesz megtalálniuk a választ, ami egyáltalán nem könnyű. Mégis, maga a jelenség nagy dolognak számít, hogy a természet hívására megszületik bennünk ez a kérdés.

[266566]
KabTV “Kabbala Alapjai” 20/05/17Forrás: https://laitman.com/2020/06/rise-above-the-old-values/

30 jún 2020

Felfedezni, hogy miért élünk

Kérdés: Az emberek azt hiszik, joguk van az örömre, és soha nem számolnak azzal, hogy bármi rossz történhet velük.

Például, ha valaki lottószelvényt vásárol, reménykedik benne, hogy nyer, miközben az esélye, egy a millióhoz. Ennél sokkal valószínűbb, hogy ha kimegy az utcára, elüti egy autó. Mégse gondolunk erre az eshetőségre. Mi ennek az oka?

Válasz: Az embernek csak azon jár az esze, amit akar. Ezért nem gondol a halála napjára sem. Inkább az tölti ki a gondolatait, hogy milyen hasznot zsebeljen be jövője számára.

Kérdés: Így alakított ki minket a természet. Mégis, hogyan tudnánk mindennek hasznát venni?

Válasz: A jó és a rossz fogalmait a végeredmény szüli, az, hogy miként zárod le az életed. Életünk célja pedig a létezés legmagasabb szintjének, az örök és végtelen minőségeknek az elérése. Ehhez a célhoz képest viszonylagos, hogy át kell kelnünk, -az életet a haláltól elválasztó határvonalon.

Kérdés: A cél felé mozdít minket, hogy olyannyira sebezhetőek vagyunk, és elhanyagoljuk annak lehetőségét, hogy bármi rossz történhet velünk?

Válasz: Pontosan ez az, ami a haladásunkat biztosítja, és segít belátni annak szükségességét, hogy megértsük, mi végre élünk.

[265863]
KabTV “A Koronavírus időszaka után” 20/04/23Forrás: https://laitman.com/2020/06/discover-what-we-are-living-for/

29 jún 2020

Az ember a teremtés koronájává válik

Kérdés

Hogy történhet meg, hogy a természet királya, az ember, az illuzórikus elképzelések miatt képes nem csak másokat, hanem önmagát is lerombolni? Hogy lehet ezt összeegyeztetni, a magasztos ideálokkal, kultúrával, művészetekkel és a fenségesnek mondott intellektussal – amiket az ember önmagárnak tulajdonított?

Kérdés

Meg kell értenünk, hogy pontosan így lettünk megteremtve. Egyszerűen döbbenetes ahogy a természet megalkotott bennünket, egyfelől látszólag ésszerű működőssel, másfelől olyan egoizmussal felruházva, amely szinte felfoghatatlan. 

Ha bármelyik állat elé leteszünk egy tál ételt, vagy azt érzi, hogy ez jó neki, vagy azt, hogy rossz. Ha rossz, nem eszi meg. Ha egy ember elé teszünk ugyan így egy tál ételt, akkor is megeszi, ha nem jó neki. 

Ez a probléma az érzéseinkkel. Egyrészt a vágy mozgatja azokat, másrészt nem is értjük, hogy mire is vágyunk igazán. Azaz, nem tartjuk ellenőrzésünk alatt, a vágyainkat. Ezért azok irányítanak minket.

Az állatokat az ösztöneik irányítják. A jó és a rossz, csak egy-egy ösztön. Nincs bennük ragaszkodás, szeretet vagy gyűlölet, öröm vagy szomorúság csak a jó és a rossz döntési ösztöne, melyek a génekben vannak beültetve. Bennünk ez nem így van.

Kérdés

EZ azt jelenti, hogy az ember, mint a teremtés koronája, csak egy potenciális állapot?

Válasz

Az ember a teremtés koronája lesz, de csak miután feltárta a benne rejlő gonoszt, és teljessé teszi a korrekcióját.

 [266209]
KabTV program „a korona vírus utáni korszak” 20/4/16  
Angol blog: https://laitman.com/2020/06/will-man-become-the-crown-of-nature/

29 jún 2020

Formaeggyezés, az integrál rendszerben

Kérdés: Nemcsak, hogy az ember és a természet, de még az emberek közötti kapcsolatot sem értjük. Mindkettő rejtve van a szemünk elől.

A verebek pusztulása a 60-as évekbeli Kínában például, emberek tízmillióinak éhezéséhez vezetett. Észak-Koreában a macskák kiirtása miatt nagyszámú patkány és kígyó jelent meg, ezért a környező országokból kellett újabb macskákat behozni. 

A farkasok pusztulása mindig oda vezet, hogy felborul az egyensúly a szarvasok és a vaddisznók számában. Ez azért történik, mert a farkasok általában csak a beteg állatokkal végeznek.

Még sok hasonló példát sorolhatnánk. De a kérdésem kifejezetten az emberi szintre vonatkozik. Egyet ért azzal a kijelentéssel, hogy a természetben az általános fontosabb, mint az egyedi?

Válasz: Az egyik nem mehet a másik kárára. Ha egy integrál rendszerben gondolkodunk, akkor a rendszer egészének szempontjából minden egyes rész azonos értékkel bír. Máskülönben nem mondható el, hogy a rendszer abszolút, teljes és integrál.

Megjegyzés: Azt is mondják, hogy amennyiben az általános rendszernek szüksége van egy emberre, az illető léte biztosított, ha nélkülözhető, akkor pedig nem.

Rav kommentje: Ez igaz a kövületi, növényi és állati természetet illetően, de az emberről nem mondható el. Az ok, hogy az ember egoizmusával megzavarja a természetet, uralja azt, és bármit megtehet, akár olyat is, ami túl van a józan ész határain. 

Kérdés: A tudósok szerint minden rendszer jellemzője, hogy fejlődésen, valami fajta evolúciós folyamaton megy keresztül. Kezdetben mindig jelen van az elutasítás és a szeparáció folyamata, hogy aztán tovább mozduljon a következő, magasabb szinten bekövetkező szakasz, az egység felé. A koronavírussal a természet most megosztott minket. Köreinkben a virtuális valóság fejlődik ki. Mi a köztünk lévő kapcsolat szintjén, ránk váró következő szakasz? 

Válasz: Továbbra is tudatosítanunk szükséges, hogy a kapcsolatnak mindenekelőtt integrál jellegűnek kell lennie, és egységhez kell vezetnie. Nem rendelkezünk az egységalkotás ösztönével, mint az állatok. Emberként, a kapcsolat ellen vagyunk. Egoizmusunk keményen beleszól a folyamatba. Így hát fel kell ismernünk torzító hatását, majd fölé kell emelkednünk.

[266175]
KabTV  “A korona vírus utáni korszak” 20/04/16
Forrás: https://laitman.com/2020/06/equivalence-of-the-integral-system/

28 jún 2020

A válság, a természetben lévő egyensúlyhiány következménye

Kérdés: Sok országban az emberek lassan elindulnak az utcára, feltöltik a kávéházakat és bevásárolnak. Ez a házból való kilépés, nevezhető a válságból való kilábalásnak?

Válasz: Nem. A válságból való kilábalás, azt jelenti, hogy valóban megértjük, mit jelent a válságban lenni, vagy kilépni belőle, vagy már túllenni rajta. Addig még el sem merülhetünk abban ami történt velünk.

Nem ismerjük ennek a vírusnak a természetét, azt hogyan lehet teljesen megszabadulni tőle, van-e más formája, ismétlődik-e stb. Ezért nem állíthatjuk biztosan, hogy hol is tartunk.

Minden a szokásos, az ember a lehető legmegszokottabban, legkényelmesebben, és a lehető  legegyszerűbben akar élni. Nem engedhetjük meg maguknak, hogy otthon maradjunk, és ezért azt mondják, hogy „kilépünk a válságból”, és elmenekülünk innen, ahova egy ideig be voltunk zárva. De nem mondanám, hogy ezzel valóban megszabadulunk a válságtól.

A helyzet az, hogy a válság a természet által ránk gyakorolt nyomás következménye, amely azt akarja, hogy minden részével szorosan összekapcsolódjunk. Az ásványi, növényi és állati szintek összhangban együttműködnek. Az emberi egoizmus hibájának köszönhetően a természet kihajít bennünket a keretrendszeréből, önmagán kívül helyez bennünket.

A válságok és kataklizmák, szökőár, vulkánok, hurrikánok és földrengések következtében a természet azt jelzi, hogy nagyon rossz, kiegyensúlyozatlan erõket váltunk ki benne, és nem akarunk az integrál része lenni. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, egymástól kölcsönösen függővé, összekapcsoltá, kell válnunk. De nem akarjuk, és nem tudjuk megtenni, ezért az emberiség problémákat tapasztal meg..

Most elértük azt a pontot, ahol a természet egy bottal kezd minket a boldogság felé nyomni. Tehát mindenféle vírus aktiválódik, ami elkerülhetetlenül a kapcsolat felé tol minket, az önmagunkhoz és a természethez való helyesebb viszonyulás felé. A közeljövőben ez világosabbá válik, amíg meg nem értjük, hogyan kell viselkednünk.

Kérdés: A válság érzése az az érzés, hogy a gonosz uralja a világot?

Válasz: A válság érzése a természet kényszerítő erői, amelyek megnyilvánulnak annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák az egoista zavarokat, amelyeket a természetben okozunk.

[266426]
 KabTV  “Kabbala Alapjai” 20/05/10
Forrás: https://laitman.com/2020/06/crises-are-a-consequence-of-imbalance-in-nature/ 

28 jún 2020

A Természet egységéből, két erő emelkedik fel

Kérdés: Két erő létezik a természetben. Egyikőjük az adakozás ereje, mely fejleszt minket és integrál rendszereket épít. A másik a elutasítás ereje, amely mindent megkülönböztet egymástól és annak köszönhetően található a sokarcúság, sokszínűség a természetben. Ez a megszerzés ereje, mely mindent magába szív. De a Kabbala azt mondja, hogy csak egy erő létezik: „Nincs más rajta kívül“. Hogyan kombinálódik ez a két erő ezzel a kijelentéssel? 

Válasz: Az univerzumban csak egyetlen erő működik, mely az egész természetet az egység fele vezeti, amely az egész fejlődés célja. De ahhoz, hogy elérkezünk ide, az sok különböző irányváltás, – gyakran egymásnak ellentmondó – folyamatból történik, amikor úgy tűnik, hogy bizonyos dolgok egyáltalán nem az egység, vagy az egymást kiegészítést felé haladnak, hanem azzal teljesen ellentétes irányba. Mind ez azért van, mert mi még nem vagyunk képesek a természet általános képét, egyben látni.

Kérdés: Azonban ez a két erő a mi világunkban mutatja meg magát. Például a kínai filozófiában ezt úgy nevezik, hogy yin és yang. Az Ábrahámon alapuló vallásokban, mindezek a jó és a gonosz erői, melyek már megjelentek a társadalom szintjén. De az evolúció szintjén, van jelen a természetes kiválasztás. Azaz ez a két Erő, vagy különbözőség, jelen van mindenhol.

Hozzászólásom: Igen. Az által, hogy kiegészítik egymást, mindent egyetlen integrál rendszerhez vezetnek. 

A természet állandóan ezen két erő egyensúlyára törekszik. De az a tény, hogy mindkét erő megjelenik az emberben, mint az adakozás tudatossága és a megszerzés tulajdonsága, az teljesen egyenlőtlen. Mivel a megszerzés tulajdonsága közel áll hozzánk, azzal hasonlóak vagyunk és az vágyott számunkra, de teljesen érzéketlenek vagyunk egyelőre az adakozás tulajdonsága felé. Valóban annak érdekében, hogy adjunk, mindenkinek éreznie kellene a másikat, de egyelőre mi nem érezzük egymást.

Ennélfogva a természet létrehozta azt az érzést bennünk, hogy mi csak magunkat saját énünket érezzük, ez olyan mintha le lettünk volna szakítva a másik felünkről, hogy bármilyen érzésünk aggodalmunk legyen, afelé mi történik rajtunk kívül. Ennélfogva, én nem vagyok képes eljutni az egyensúlyhoz, természetes tulajdonságaimon keresztül. Épp ellenkezőleg, minél jobban fejlődöm, -önző módon, kizárólag a megszerzés, a kaparintás erején keresztül,  azazhogy mindent magamnak meg ragadjak- annál károsabb a részvételem a természet rendszerében.

Kérdés:A természet egysége, az ellentétek egységében található?

Válasz: Igen, hogy el jussunk egy olyan állapotba, -amikor tisztán megértjük, hogy két ellentétes tulajdonságból állunk, és azokat egyensúlyba kell hoznunk, az úgynevezett középső vonalon keresztül, viselkedésünk középső vonalán.

[266035]
From KabTV’s “A koronavírus időszaka után,” 20/04/16
Cikk forrása: https://laitman.com/2020/06/two-forces-arising-from-one/

26 jún 2020

A koronavírus majd megtanít minket…

Kérdés: A koronavírus időszakában vannak olyan emberek akik semmitől sem félnek. Láttam videókat olasz polgármesterekről, aki járkáltak városokban és szidják az embereket, hogy menjenek haza. Egyszerűen csak lófrálnak a városban. Olaszországban is! De vannak olyan emberek, akik természetesen betartják a törvényeket, otthon ülnek és figyelnek mindenkire. Mitől kell valójában félnünk, attól hogy valaki magát megfertőzi, vagy hogy a másikat fertőzi meg? 

Válasz: Nagyon örülök ezeknek a kérdéseknek. Nekem elsősorban másokra kell gondolnom. Annak ellenére, hogy nem hiszek az orvosoknak, nem hiszek abban, hogy én esetleg megkapom a fertőzést és hordozóvá válok, mégis azt kell tennem, amit az orvosok mondanak, hogy az emberek lássák, hogy törődöm velük és gondoskodom róluk. Nem magamról gondoskodom, hanem róluk.

Kérdés: Ön úgy érti ezt, hogy az embernek maszkot kell viselnie és mutatnia kell, hogy nem akar másokat megfertőzni. Ez jelenti azt, hogy kölcsönös garanciát kell vállalnunk egymásért? 

Válasz:Természetesen! Ez elsődleges! Hogyan tegyem úgy dolgomat, hogy közben megvédjem a másik életét? Az életét! Ma ez valóban élet és halál kérdése! 

A vírus az egy program, mely azt akarja nekünk megtanítani, hogyan gondoskodjunk egymásról. Senki sem akar, másokról gondoskodni, a saját egoista vágyán belül? Nem akarunk arra gondolni, hogy egyetlen integrál rendszerben vagyunk az egész földi civilizációval? Akkor a vírus majd megtanít minket!

A vírus majd beteljesíti azt, amit mi nem voltunk képesek magunk tudatosan, önkéntesen beteljesíteni! Kényszerít minket, hogy mindezt megtegyük!

Kérdés: Képes lesz a vírus valamit kezdeni velünk, vagy sem?

Válasz: Természet bármire képes velünk. Mindez a közeljövőben meg is történik!

Kérdés: Lehetséges egy embert, teljes egészében invertálni?  Minden pillanatban magamra gondoltam, ezen a módon éltem az életem. 

Válasz: A szenvedés mindent képes megváltoztatni.

Kommentár:  Ez egy nagy probléma, állandóan csak a szenvedés által fejlődni.

Válaszom: Nem csak a szenvedésen keresztül! Végül is mi megtehetjük mindezt önkéntesen! Mindez azért történik, mert nem akarjuk önkéntesen megtenni, nem akarjuk az értelmünkön belül meg cselekedni! Lehetetlen bármit is kezdeni velünk.  Ennélfogva magunkra vonzzuk a természet ezen cselekedeteit, ezeket a csapásokat. 

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a vírus az valami intelligens dolog?

Válasz: Az egész Természet egy intelligens rendszer. Egy nagyon specifikus meghatározott program alapján fut. Hogy ha mi nem teljesítjük ezt a programot, akkor más programok kapcsolódnak be, aztán megint ujjak, és így tovább. Nagyon sok úgynevezett, vírus létezik a természetben.

Mi mindezt „vírusnak“ nevezzük de ez valójában egy program, mely benne van foglaltatva az általános önző program rendszerben, és ez most elkezd lassan, fordulni változni.

Még nem értük el a törés pontot! Egyelőre még csak egy kis mozgást érzünk.

Most a vírus megjelent az állatokban, aztán majd madarakban, utána valahol a levegőben, nem tudjuk hol, hogy hol, mindenféle rágcsálókban, szúnyogokban. El se tudjuk képzelni, hogy mi történik majd! Hirtelen egy ellenséges világban találjuk magunkat, ahol minden ellenünk van, mivel mi vagyunk a természettel szemben, mivel mi gyűlöljük ezt a világot a viselkedésünkön keresztül! Csak nézd meg, hogy mit tettünk ezzel a rendszerrel! Ennélfogva a Természet most ellenünk fordul, hogy megtörjön minket. Így nekünk másképpen kell majd hozzáállnunk ehhez a világhoz. Először is el kell zárnunk magunkat bármilyen önző, káros, túlzott fogyasztástól. Nem lesz szükség milliónyi üzletre, meg az összes többi dologra, amit eddig felhalmoztunk a világunkban,  egyetlen évszázad során. Lassan-lassan kipukkanunk majd, és ezzel buborék leereszt.

Kérdés: Mikor érti majd meg a vírus, hogy elvégezte a munkáját? 

Válasz: Ez automatikusan történik a természetben. Amikor majd elkezdünk kevesebbet költeni, kevesebb lesz a légszennyezés, amikor engedjük, hogy a Természet megtisztítsa önmagát, amikor az óceánok elkezdik feldolgozni a temérdek műanyagot, mely egyelőre megtölti őket. Akkor meglátjuk, hogy a Földön, hogy az ismételten termékennyé válik, és a madarak dalolni fognak a levegőben. Minden ismét csodálatossá, és jóvá válik. A természet, énekel majd a harmóniában, amelyet mi nem szegünk meg! Azonban mindez időt igényel.

Egyelőre mi még nem csináljuk ezt. Ezért van az, hogy először is meg kell szorítsuk magunkat, engedelmeskednünk kell azoknak a törvényeknek, melyeket a természet most megnyilvánít. Egy elzárt szobában ülök, nem mehetek sehova. Mi mást tehetnék? Mind ez a természet törvénye.

Amikor mi mindannyian egy aránylagos egyensúlyba kerülünk a rendszerrel, akkor az majd elkezd minket egy még kifinomultabb módon befolyásolni, hogy még inkább alkalmasabbá váljunk a Természet rendszeréhez idomulni, ameddig el nem érünk egy olyan állapotot, ahol a fizikai cselekedetek elkezdik a morális alapelveket befolyásolni, mely az egymással való viszonyunkra vonatkozik.

Mi nem akartuk ezt belülről, azaz a saját tudatosságunk az érzéseinken keresztül. Nem akartuk megváltoztatni viszonyainkat, és a természethez való hozzáállásukat egy ilyen módon, de most a Természet kényszerít, majd minket cselekedeteink ellenkezőjére, kívülről helyez ránk nyomást, ameddig meg nem változunk. 

Kérdés:  Az a tény, hogy én most elkezdek arra gondolni, hogyan ne fertőzzek meg egy másik embert, ez egy tiszta lépés a természet felé? 

Válasz: Mindez ösztönös. Ez még nem egy tudatos cselekedet, ez még nem egy tudatos beleegyezés, s nem tudatos elfogadással történik, ez nem egy vágyott cselekedet. De már egy jó kezdet. Istennek hála, a Természet el kezdett dolgozni rajtunk. 

Kérdés: Mikor érjük el azt a pontot, amikor a Természet, nem hagy magunkra minket és legalább azt mondja nekünk  „most már hátradőlhettek, relaxálhattok“? 

Válasz: Amikor mi egy dinamikus egyensúlyba kerülünk a természet rendszerével. 

Kommentárom: Ez egy nagyon távoli cél.

Válaszom: Mi nem akarjuk azt, hogy békén hagyjon minket! Isten ments!

A lényeg az az ember hozzáállása azzal kapcsolatban, hogy nem azért kell már cselekednünk hogy mindent kizsákmányoljunk, kihasználjunk, hogy magunkat mindenfajta különlegességekkel élvezetekkel kielégítsük, hogy a természetet ezen keresztül megcsonkítsuk, és így tovább.

Ez a program belénk lett helyezve, és mi el vagyunk kötelezve arra , hogy azt kövessük és azon keresztül megváltozzunk. Nincs menekvés ettől. Vagy önkéntesen felgyorsítjuk a folyamatot, melyet úgy nevezünk, hogy Achishena (felgyorsítás),  vagy az egyre nagyobb nyomást helyez ránk és akkor hosszabb ideig tart és nagyobb szenvedést okoz. Azonban a program már be lett indítva. Ennyi! Szóval most kezdjünk el szaladni.

[264332]
KabTV’s “Hírek:  Dr. Michael Laitman,” 20/04/06
 Cikk Forrása: https://laitman.com/2020/06/coronavirus-will-make-us/

26 jún 2020

A vágy, és a kitöltés határán

Kérdés: Természetünk lényege az egoizmus. Az emberiség fejlődésének során vágyunk, azaz egoizmusunk, folyamatosan nőtt.

Elég felidézni Puskin aranyhalról szóló tündérmeséjét – ami „A halász és a felesége” című Grimm mese rokona – ami a vágyak növekedését illusztrálja, és hogy a vágyak kitöltés után azonnal kiürülnek. Mi az oka, hogy a természet állandóan ebbe az állapotba juttat minket?

Válasz: Azt a célt szolgálja, hogy ki akarjuk fogni az aranyhalat, és ezer százalékig hasznot húzzunk belőle, mivel ez az a mód, ahogy az egoizmus fejlődik bennünk.

A természet rejtett ereje, az egoizmust, az ásványi, növényi, állati, de főleg az emberi szinteket a maximális kitöltés irányába hajtja. Amit elvileg persze lehetetlen elérni. 

Kérdés: Tehát a kitöltés, és a vágyak, ezután bekövetkező kiürülése okozza vágyaink növekedését? Van a vágyaknak valamilyen felső korlátja?

Válasz: A vágyak határtalanok. Miért rendelkeznének korláttal? Ha valamilyen örömből tíz grammnyit akarok, és megkapom, a korlátlanság és végtelenség állapotába jutok.

Kérdés: A sok erőfeszítést igénylő vágyak kitöltése mindössze rövid ideig tart, utána eltűnnek. Főként, ha az alapvető igényekre (például: étel, szex vagy család) gondolunk. Mi a jelenség oka?

Válasz: Azt célozza, hogy tovább menjünk, és még többet érjünk el. Vágyaink megállás nélkül fejlődnek. Itt nem csak ugyanazon vágyak ismétléséről van szó. Egy kicsit mindig átalakulnak. Mindig nagyobb és nagyobb vágyat érzünk, aztán nagyobb ürességet. Ezt egy még masszívabb öröm iránti vágy, majd egy még intenzívebb ürességérzet követi.

Kérdés: Annál tovább tart ki az öröm, minél minőségibb a természete. Mondjuk egy étkezés öröme viszonylag rövid ideig tart. A hírnév okozta öröm, amit egy verseny megnyerése vagy egy koncertfellépés okoz, már akár több hétig is eltarthat. Milyen kifutása lehet ennek a növekvő tendenciának?

Válasz: Az, hogy sokat akarunk, majd végül belátjuk, hogy a vágy önmagában nem hoz kitöltöttséget, mivel a vágyat betöltő örömérzet azonnal távozik, és ürességet hagy maga után.

Kérdés: Mégis, egy jó beszélgetés a barátokkal komolyabb kitöltést eredményez, mint egy jó étkezés, vagy vásárlás. Másfelől, rengeteg magányos embert látni manapság. Miért nem ülnek le az emberek egymással, hogy csoportban beszélgessenek?

Válasz: Ugyanaz a kitöltöttség, nem okozhat mindig örömet. Nem. Az öröm természetét kizárólag a vágy, és a kitöltöttségkor fellépő érzet közötti különbség határozza meg.

Ebből az következik, hogy a vágyat, muszáj folyamatosan megújítani, és ennek megfelelően lesz a kitöltése is újszerű. Csak akkor érzünk örömöt, hogy ha a vágy, a kitöltöttség, illetve -állandóan egymást kiegészítő természetük is- dinamikus fejlődésen megy keresztül. 

Mind a vágy, mind pedig a kitöltése puszta mechanikus információ. Igazából a változásukban, amikor az ember a határán van annak amit akar, és amilyen kitöltést kap, ez adja meg az öröm érzetét.  

Kérdés: Tehát olyan a felépítésünk, hogy mindössze néhány pillanat erejéig örülünk bárminek?

Válasz: Egyetlen pillanat erejéig!

[265686]
KabTV’s “Korona vírus után” 20/04/23Forrás linkje: https://laitman.com/2020/06/on-the-border-between-desired-and-fulfilled/

26 jún 2020

Az ember, mint a természet integrál része

Kérdés: Manapság egy olyan valóságban találjuk magunkat, amiben az általunk erősen érzett egyetemes kölcsönkapcsolat, illetve egoista elutasításunk természetes módon olvadnak egymásba.

Az egyetlen kiút ebből a konfliktusból, megváltoztatni az emberek közötti viszonyokat, illetve a közösségi értékek rendszerét, vagy várni kell addig, amíg a természet csapásokon keresztül korrigál bennünket (mint a koronavírus napjainkban). Haraggal fordulunk a természethez, és azt kérdezzük: „Mi történt? Miért szükséges ezt a büntetést elszenvednünk?” Ön szerint a természet rendelkezik elmével? Elkövettünk valamit, ami miatt büntetést kaptunk, vagy csak evolúciós folyamatokról van szó?

Válasz: Az ember  egységet képez a természettel. Teljes mértékben zárt rendszerben élünk, így képtelenség különválnunk a természettől, vagy a természetnek az embertől. Ezért ha valami történik, az a teljes természetben történik, a globálisan integrált rendszer egészében. 

Mindebből az következik, hogy nem tehetünk fel külön az emberre, és külön a természetre vonatkozó kérdéseket, hiszen a természet részei vagyunk. Ezzel együtt lehetőségünk van, hogy valamennyire uraljuk önmagunkat, képesek vagyunk értékekkel felruházni a természetet, és eltérni tőle. Tanulmányozhatjuk a természettől való függőségünket vagy függetlenségünket. Ezek a lehetőségek csak minket illetnek meg.

De nagyon tiszta különbségeket kell tenni. Először is, hogy mit tanulmányozhatunk és érthetünk meg, másodszor pedig, hogy azokban és önmagunkban miket változtathatunk meg. Alapvetően teljes nehézségünk a természettel abban ragadható meg, hogy megsértjük harmóniáját, és a hozzá fűződő természetes kapcsolatunkat. Amikor az ember még állati szinten volt, ahonnan később tovább fejlődött, még nem léteztek problémák. Ő is érzékelésének, öntudatának és megértésének alapján hajtott végre cselekedeteket, akár a természet bármely elemi része.

De ezt követően, amikor az elméje kifejlődött, amikor kb. 6000 éve önző minőségekkel gazdagodott, elkezdte elszakítani magát a természettől. Elvonult tőle, ellentmondott neki. A természettől különböző, önző és meghazudtoló típusú kapcsolatok fejlődtek ki az emberek között. Ezen a ponton merültek fel a nehézségek, a természet és az ember, a természet és az emberi közösség itt csaptak össze legelőször.

Kérdés: Hol láthatók a természetben azok a minimális jelek, melyek érzésre vagy racionális gondolkodásra utalnak.

Válasz: Nem láthatunk semmit a természetben, mivel mindent önmagunkon futtatunk át. A természetben nincs semmi, minden csupán rajtunk halad keresztül.

Kérdés: Van a természetnek célja?

Válasz: A természet célja, hogy mindannyiunkat az integrál egyensúly állapotába juttasson.

[265941]
KabTV’s “A korona vírus korszaka után” 20/04/16
Forrás: https://laitman.com/2020/06/man-is-an-integral-part-of-nature/

25 jún 2020

88 queries in 0,568 seconds.