Dr. Michael Laitman

spirituális születés

Miben különbözik ez az Új Év minden korábbitól?

Hogyan érhetnénk el, hogy ez az új év más legyen, mint az összes többi? Hogyan tehetnénk egy nagy lépést a spirituális szint meghódítása felé? Itt nem akármilyen spirituális szintre gondolok, hanem arra, amelyik összhangban van az utolsó generációval.

Nagy a különbség ezen célkitűzés, és a múltbeli eredmények között, amiket néhány kiválasztott Kabbalista ért el. Ez egy teljességgel eltérő érzés, egy eltérő feltárulás – ez a Teremtő igaz feltárulása a teremtményei előtt.

Ez az új év abban különbözik az előzőektől, hogy a Teremtő egyetlen egységként kezd viszonyulni a világhoz. Nekünk is ugyanilyen módon kell viszonyulnunk Hozzá. Úgy kell Hozzá fordulnunk, hogy Ő az egész világ, és ez az a Teremtő által meghatározott cél, ami felé az egész világot húznunk kell.

Ez az új év a valóság egy új állapotát fedi fel számunkra. Csak most, az emberi fejlődés sok ezer éve után vált képessé az emberiség arra, hogy teljes egészében felemelkedjen a spiritualitás első szintjére. A folyamat már megkezdődött: az első tízesek nyitják az ajtót, belépnek, és az egész világot húzzák maguk után. Készen kell állnunk erre, éreznünk kell az erőt, az önbizalmat, a kölcsönös garanciát és a felelősségünket.

[270979]
Forrás: https://laitman.com/2020/09/how-is-this-new-year-different-from-all-the-prior-ones/

26 Sze 2020

Önmagunkat szüljük meg egy Új Világra

Olyan világban élünk, amely a szemünk láttára változik. Az életünk két állapotra osztható, a koronavírus előtti és utáni szakaszokra. 

Az élet bizonyos rutin mentén folyt, és a vírus hirtelen drámai változást okozott, az emberiséget egy új állapotba vitte, amit még ma is, globális válságnak érzékelünk.

A válság nő, és mélyül és nem világos hova fog vezetni minket, de az biztos, hogy egy új világ felé haladunk, amely még ismeretlen számunkra. Ez a válság olyan, mint egy újjá születés. A héber „válság” szó (Mashber) annak a kőnek a nevéből származik, amelyen a nők az ősi időben életet adtak a gyermeknek. Más szóval, a válság, egy új születésnek a kiinduló pontja, és a pillanatnyi helyzetünk, amit válságnak nevezünk, egy új világ születése. 

Sok, különböző válság volt a történelem során eddig, és egyik sem változtatta meg a világot drámaian. Voltak a társadalomban változások, a saját formáin belül. A mai válság azonban az első igazán komoly krízis, bár első látásra nem tűnt komolynak, mivel nem járt eddig háborúval, meteor esővel vagy tömeges rombolással.

Mégis válságnak nevezhetjük, mivel egy új világ születése bontakozik ki a szemünk előtt. Hamarosan látni fogjuk, hogy az emberi közösségek, mi magunk, a családunk és a világhoz való hozzáállásunk durván megváltozik. Az ember belső világa, a valóság érzékelése, meg fog változni és ezért egy új világot látunk magunk előtt.

Ezt még nem látjuk, pont úgy, mint egy, még az anyja méhében lévő kisgyerek sem lát semmit, csak majd a születése után. Majd pedig kifejlődik a látása és a hallása és elkezd válaszolni külső hatásokra, és ahogy növekszik egyre jobban megbarátkozik a világgal.

Pontosan ez az, amire szükségünk van nekünk felnőtteknek is az újjászületéshez, a valóság érzékelésünk és az új világ megváltoztatásához. Ez hamarosan meg fog történni.

A gyermek születése hatalmas, semmivel nem összehasonlítható fájdalom, olyan érzés, mintha az egész test készen állna a felrobbanásra. Egyfelől ez egy nagyon komoly, kritikus, életveszélyes állapot. Azonban másfelől, azt is látjuk, nincs választás, a természet kényszerít bennünket, hogy keresztül menjünk ezen.  

Azonban a gyermek születése a nő, egy természetes vágyán alapul, amikor gyermeket akar. Ráadásul a közvélemény támogatja a nőt, hogy ne is egy gyermeknek adjon életet. A természet sok erőt ad egy nőnek, hogy a szülési fájdalmat legyőzze, ez egy felelős és veszélyes állapot.

Az egész emberiség szenved a koronavírus válságtól, nők és férfiak egyaránt. A nők mindig azt hányják a férfiak szemére, hogy nem ismerik a szülési fájdalmakat. Rendben, a nők most elégedettek lehetnek mert a férfiak is egy valódi, összetett szülési fájdalmon mennek keresztül. Úgy fogják érezni, hogy válság kényszeríti őket, nincs lehetőségük ellenállásra, minden szakadás belül jelenik meg, és nem tehetnek semmit.

Azonban még mindig képesek vagyunk az imánkon keresztül megszületni és erőfeszítést tenni az egység felé. Ez azonban egy nehéz és különleges születés lesz, mivel önmagunkat kell egy új világ születésébe vinni. Átlépjük a spirituális világ határát és új formában születünk meg.

 [268285]
KabTV’  “Nők, az Új világban” 20/07/09    
Angol blog: https://laitman.com/2020/08/we-give-birth-to-ourselves-in-a-new-world/

15 aug 2020

Megérteni az élet valódi értékét

Kérdés

Egyfelől a koronavírus rámutatott az emberi élet legmagasabb szintű értékeire, másfelől arra, hogy mennyire egyszerű valódi csapást mérni rá. Hogy lehet ezt a két ellentmondó irányt összeegyeztetni egymással?

Válasz

Ez az, ami állandóan történik az életünkben. Egyfelől felbecsülhetetlen értékű, másrészt értéktelen. Ezt a paradoxont nem tudjuk feloldani, mivel nem értjük az élet igazi értékét. 

Ez az érték azonban nem az állati szinten, hanem a spirituális szinten érhető el, ami a fizikai valóság felett áll, mivel ahhoz képest tökéletes és végtelen. Csak ott tudjuk összehasonlítani, hasonlóságot kiértékelni, és az életünkben a súlyát megbecsülni és sóvárogni rá. 

Nem igazán tudunk bármit a földi életünkről. Nem tudjuk, mi a cselekedeteink értelme vagy a viselkedésünk lényege és értelme. Nem igazán tudjuk mi is történik velünk valójában. Láthatólag élünk, felkelünk, megyünk dolgozni, van hobbink, és gyermekeket nevelünk. Mit tudunk az életünkről? Semmit.

Csak, amikor komolyan meg akarjuk érteni az életünk értelmét és elkezdjük ez alapján felépíteni életünket, akkor ezzel formaegyezésben mondhatjuk, hogy valóban létezünk.

[267173]
Kab TV program „A Kabbala alapjai” 20/5/17  
Angol blog: https://laitman.com/2020/07/understanding-the-true-value-of-life/

23 Júl 2020

Az emberiség, vajon egy nukleáris erőmű, vagy egy nukleáris bomba?

Manapság az emberiség nagyon különleges helyzetben találja magát. Egyrészről a koronavírus hatalmas réseket ütött az életünkben, így nagyon sok minden hiányzik ahhoz, hogy azt tökéletesnek tekintsük. Másrészről, soha nem álltunk még ilyen közel a tökéletességhez, mintha csak egy nagyon vékony fal választana el minket tőle, mint egy papírból készült membrán.

Úgy érezzük, hogy a spirituális valóság közvetlenül előttünk áll a vékony fal mögött. Már majdnem a spirituális világban vagyunk, és ez a  “majdnem” a szívünkben van. Hogyha összekapcsolódnánk a tízesben, azonnal a spirituális világban találnánk magunkat.

Úgy tűnik nekem, hogy a spirituális világ messze van, de valójában itt van közvetlenül előttem – pontosan ott, ahol a tízesem van. Hogyha én bezuhanok a barátaim karjai közé és teljesen átadom magam nekik, akkor belépek a spiritualitásba. A Teremtő ilyen feltételeket teremtett ebben a világban. Ma mindezt a koronavírus fertőzésen keresztül láthatjuk, mely betol minket a spiritualitásba. Mi félünk attól, hogy a vírus esetleg meg akar ölni minket, de ugyanakkor  közvetlenül elénk helyezi a spirituális valóságot.

Úgy tűnik, mintha a vírus távol tartana minket egymástól, arra kényszerítve, hogy távolságot tartsunk, de ez nem igaz. A távolság az az önzésünk következménye, és az a vágy, hogy képesek legyünk adakozni egymás felé, közelebb visz majd minket egymáshoz. Ha képesek lennénk összekapcsolódni az adakozás érdekében, hogy gondoskodjunk egymásról, semmilyen vírus nem okozhatna kárt nekünk. 

Mi nem fedeztünk volna fel semmilyen káros vírust, éppen ellenkezőleg, maga a vírus tett volna minket egészségesebbé, az által, hogy minden betegséget meggyógyítana. A Koronavírus felfedte az önzésünkben rejlő gonoszságot, mely mindig is létezett a világban, csak számunkra ez most tárult fel nyilvánvaló módon, hogy megérthessük azt, milyen korrekciókat kell végrehajtanunk. 

Minden a szándékunkon múlik. Hogyha összegyűlünk és eközben gyűlöljük egymást, akkor egy atombomba tárul fel közöttünk. Ellenben, ha, össze akarunk kapcsolódni, minden különbségünk  fölött, akkor többé nem egy nukleáris bombát találunk magunk között, hanem egy nukleáris erőművet, mely nem robban fel, hanem jó és hasznos energiát termel számunkra. Minden azon múlik, hogyan használjuk ezt a belső energiát, a megszerzés iránti vágyunkból, amely eredendő természetünk. Az egónknak léteznie kell, hiszen nem lenne önérzékelésünk egó hiányában. Azonban, a különbség abban rejlik, milyen módon kapcsolódunk össze egymással. 

Ez olyan, mint egy nukleáris reaktor, melyben radioaktív nyersanyag található, és a grafit rudak, melyek megakadályozzák a láncreakciót, és amelyek nem engedik, hogy a nukleáris elemek összeütközzenek egymással. Ilyen módon egy szűrőt helyezünk, a nukleáris részecskék közé, annak érdekében, hogy visszavert fény jelenjen meg, ami azt jelzi, hogy a helyes kapcsolat létrejött. Ennek eredményeképpen “jó energiát” kapunk, melyet felhasználhatunk, és ez az, ahogy ez történik az egész Természetben. 

Az emberiség olyan mértékben halad előre, hogy szüksége van részletes magyarázatokra az életről. Lesz olyan feladata minden embernek, amelyet saját magának kell elvégeznie, és lesz olyan rész, ahol tanulni kell annak érdekében, hogy legyen elképzelésünk az egész rendszer működéséről.

Izrael a közös lélek fejéhez tartozik, ennélfogva felelős azért, hogy a Teremtőtől lehozza a fényt minden nemzethez, akik a lélek testéhez tartoznak, és ott kapják meg a fényt. Azonban minden egyes nemzetnek meg kell értenie ezen működés alapelvét, mint egy autó vezetője aki tudja hogyan vezesse az autót. Van ugyan egy alapvető általános tudása arról, hogy az hogyan működik, de önmaga nem lenne képes megtervezni és felépíteni újat. 

Az egész emberiség olyan mint egy atomerőmű, és a Bnei Baruch csoport pedig az abban lévő grafit rudacska. Hogyha elvégezzük a feladatunkat, akkor képesek leszünk megakadályozni a nukleáris robbanást, mely már beindult, és amely a világot közelebb hozhatja egy harmadik, akár negyedik világháborúhoz. Reménykedjünk abban, hogy képesek leszünk megakadályozni ezt a robbanást.

[266571]
Napi Kabbala Lecke 1# Rész 20/06/19  Baal HaSulam, Shamati 33 “A Yom Kippurim veszteségek és  Haman“
Cikk forrása: https://laitman.com/2020/06/is-humanity-a-nuclear-power-plant-or-a-bomb/

05 Júl 2020

Egy közös spirituális mezőben

Kérdés: Ha egy ember, aki a Kabbala bölcsességét tanulmányozza, és hétköznapi emberekhez integrálódik, segít-e ez, az ő szívben lévő pontjának felébresztésében? 

Dr. Laitman: Igen, felébreszti a szívben lévő pontját a Kabbalát tanulmányozó embernek, de minderről, a hétköznapi emberek nem szereznek tudomást. Sőt, a saját szívben lévő pontjának felébresztéséhez, nem is kell integrálódnia velük.

Mert a Kabbalát tanuló ember, csak azok közé, a barátok közé tud beintegrálódni, akik osztják az ő látásmódját, és akik körül egy speciális spirituális mezõt teremtenek, amely vonzza a hétköznapi embereket is, anélkül, hogy értenék miért. Ők hirtelen úgy érzik rátaláltak valamire. S akkor az ő szívben lévő pontjuk is felébredhet. 

Ez a mező hullámokban terjed az emberek között, akik a Kabbala bölcsességét tanulmányozzák, ezáltal mások is közelebb kerülhetnek hozzájuk.

Forrás: https://laitman.com/2020/06/in-a-common-spiritual-field/

[260960]

08 jún 2020

A Kabbalista Workshop

laitman_744

Amikor a Kabbalista workshopban tízen összekapcsolódtok a szeretetben, akkor mindegyikőtöknek úgy kell látnia önmagát, hogy ő a legkevesebb, ő a Fény nélküli vágy, a Malchut, a többi kilenc pedig a szentség kilenc szírfája. Ha mind a tízen képesek vagytok így látni magatokat és a barátaitokat, akkor megteremtitek egymásban a tíz szfírát, és az összekapcsolt Malchutok pedig a tökéletes kölcsönkapcsolatot, amelyben megnyilvánulhat a Teremtő. Amikor a világban százával működnek egy időben a Kabbalista workshop körök, akkor olyan mértékű és erejű kapcsolat jöhet létre, amely modellezi a spirituális világok szerkezetét, és akkor a formaegyezés mértékével megegyezően eléritek a spirituális világokat.

Részlet a New Jersey Kabbala Kongresszus leckéjéből

27 Júl 2015

Hogyan fejlődött a lélek?

A spirituális fejlődés érzelmi, mivel a teremtés anyaga az élvezet vágya. Mi az elmét, csak azzal a feltétellel használjuk, ha segít nekünk kijavítani a vágyat. Ellenkező esetben árthat nekünk.

Mivel mondva van: “Senki nem lehet bölcsebb, mint a tapasztalat”.  Azaz, először át kell menjünk különböző érzelmeken, és átéléseken a megszerzési vágyunkban, majd ennek eredményeként bölcsességet szerzünk. Mi nem dolgozhatunk az elméből,  azzal, amit még nem éreztünk a megszerzési vágyunkban, mert ez filozófálást jelentene, amelynek nincs alapja a valóságban, mivel minden a vágy anyagára épül.

A helyzet állandóan változik, ha a helyzet nem változna, akkor az idő sem haladna. A helyzet változik, mert először is lenullázuk magunkat a Fény hatására. Minden munkát a Fény teszi, a Fény az első, Ő teremtette a vágyat, befolyásolja és megváltoztatja. Nekünk csak igazolnunk kell a Fényt, engedjük meg  belépni, beleegyezzünk, kérjünk, imát emeljünk, meggyőzük Őt, hogy elvégezze a munkáját.

Minden az állapotunkon múlik, mi követelünk,  mint a kis gyerekek, és kérünk mint a felnőttek. Rengeteg kommunikációs  módok léteznek az ember a Fény  között, vagy pontosabban a Fény és a vágy között, azért,  hogy a Fény hasson a vágyra és valamilyen műveletet végezzen rajta.

Akkor miért van szükség arra, hogy a vágy a Fényhez forduljon, és kérje Tőle a cselekvést? Azért, mert ezáltal a vágy megérti, hogy a Fénynek mi a szándéka, és egyetért Vele. Ilyen módon, ő megszerzi az elmét, a fejet (a Rosh), így ő maga is hasonlóvá válik a Fényhez. A vágy nem képes végrehajtani magától a cselekedeteket, mert a cselekedet jelenti a  “Teremtő munka”-ját. De ennek eredményeként a vágy egyre nagyobbá válik, amíg eléri a formaazonosságot a Fénnyel.  A célom az, hogy vonzzam a Fényt minden műveletre, amit akarom hogy tegyenek rajtam, és a Fény végrehajtsa.

Egy ilyen kérelem által, a vágy elkezdi lenullázni magát. Akarom, hogy változásokat tegyenek bennem, de egyelőre nem tudom melyek azok. Mert ez egy új állapot lesz, és én nem tudom azonosítani előzetesen. Nem tudok beszélni valamiről, ami még nincs az én elérésemben, ezért szükség van a lenullázásra és arra, hogy kérjem a Felsőt, hogy működjön rajtam, mentsen meg.

Nem tudom, mit csinál, és hogyan fog átváltoztatni még egy pillanat után. Megváltoztatja bennem a fejet és a testet, azaz, a gondolatot és a cselekvést, minden azért van,  hogy ne ismerjem fel magam olyannak amilyen voltam  egy pillanattal azelőtt, annyira, hogy ez egy teljesen új teremtés legyen. Nem számít mi leszek, a legfontosabb hogy átadjam magam a Fénynek, és Ő végzi el a munkáját.

Én készen kell, hogy legyek erre és jobban kell, hogy akarjam, mint bármi dolgot a világon, le kell, hogy váljak a múltról, azért, hogy ne maradjon semmi az előző élet szakaszomból, és ne azonosítsam magam semmivel a régi tulajdonságokból. Még akkor is ha nem lesz semmi átmenet a múlt, jelen és jövő között. Ez jelenti azt, hogy kész vagyok a Fény hatásának befogadására.

Ez a cselekvés nem  abból a vágyból ered, hogy elmeneküljek az előző állapotból. Én nem azért  kérem a változást, mert rossz nekem, nem kérem, hogy megmentsen a bajoktól, mert ez egy önző kérés lenne, és nem léptet elő az új spirituális szintre. Egy dolgot kérek – segítsen azonosulni a Fénnyel, hasonlítsak Hozzá,  adakozzak valakinek.

Mindezt letisztázhatom a csoporton belül, a barátokkal, az emberiséggel szemben. Szóval így készítem fel magam az igazi imára. Én keresem őt, mert nem tudom, milyen legyen ez az érzés. Ezért, keresésben vagyok, dolgozom, tanulok, terjesztek,  mindent megteszek mindent, ami a lehetőségemben áll. Érzékenynek kell lenni arra, amit adnak neked, hogy előrevigyen a helyes ima kitörésére, amely elhozza fentről a “választ az imára”.

Ezáltal eléred a magad lenullázását az öröm érzésében, az azonosulást, a hűséget a Fényhez, amely az úgynevezett “a lélek odaadása”. Tudom, hogy amit tesz nekem, az lesz a helyes. És nem azért, mert elakarok szökni bajoktól, mert nincs más választásom, hanem éppen ellenkezőleg, nem hiányzik semmi. Csak egy dolog hiányzik, hogy alávessem magam a Fénynek, integrálódjak az adakozás tulajdonságában, hogy Ő irányít engem, és lehetővé teszi, hogy ne gondoljak magamra, hanem hogy alávessem magam ennek a tulajdonságának.

Ez az úgynevezett ima, vagy a helyes kérelem, azért, hogy a Fény elvégezze az első műveletet, amely a spirituális embrió kezdete. Miután az ember elkezdi érezni a kapcsolatát a Fénnyel,úgy kezdi el érezni magát, mint a spirituális spermacsepp, akinek le kell nullázza magát az adakozás irányába.

Ez által kezdődik el az hosszú folyamat, amely a spirituális embrió kialakulása, állandó lenullázásban a  Fény előtt, azért, hogy minden alkalommal átadjon a magzatnak több-több adakozási tulajdonságot. Az egész spirituális út, az egész létra fokozata:”Ibur”(Megtermékenyülés), “Jenika”(Csecsszopó) és a “Mohin” (Agyak), ezek mind az adakozás tulajdonságának a megszerzése, hozzáadva az előző állapotokhoz. Így növekszik a lélek.

2013.09.16., Felkészülés a reggeli leckéhez

ford: B S

szerk: Sz I

22 Sze 2013

Átfordulni a spirituális világból fejjel lefelé

Átfordulni a spirituális világból fejjel lefelé

Kérdés:

Tudva van, hogy a szülés előtt az embrió átfordul fejjel lefelé. Mit szimbolizál ez a spirituális születés a csoport felé történő előrehaladás folyamatában?

Válasz:

Az embrió születésekor valóban megfordul fejjel lefelé, mint ahogy le van irva a “Tiz Szfira Tanulmánya” – ban. Általánosságban beszélve, ez azt jelenti, hogy ő kicseréli a fejét, az értelmét. Az összes értékeit az “értelem alatt “, “értelem fölött”, minden átfordul benne, és ő látja az úgynevezett “én fejjel lefelé a világot láttam”, ő forditott értékeket látott. Az adakozás vágya fontosabbá válik számára, mint a megszerzés iránti vágy, ez az átfordulás történik benne.

A szülés után, ismét felemeli a fejét felfelé. Csak szüléskor található ebben az állapotban. Nem képes ebből a világből úgy kijönni, hogy ne engedne mindent el ami a fejében van. Ez, ami szimbolizálja “fejjel lefelé”, azaz, megfordul fejjel lefelé.

2012 október 19,Reggeli lecke, Rábásh irásaiból

(BS)

22 okt 2012

Minden visszaút le van zárva

Minden visszatérő út le van blokkolva

Kérdés:

Hogyan tudunk túljutni, az elnehezülés és a fáradság állapotán, amiben találjuk magunkat, és amely később azt okozza, hogy elalszunk a leckék során? Hogyan tudjuk felébreszteni egymást, és hogyan tudunk kikerülni ebből az állapotból, mint egy egységes világcsoport támogatva egymást?

Válasz:

Ez az Egyiptomból való kivonulás (Exodus) pontja, amiről már annyit beszéltem. A Tóra megkapásának pontja, ez a fordulópont, a születés ideje. Tudjuk, hogy a szülést a vajúdás fájdalmai kísérik, és ez egy veszélyes állapot. A születés pillanatában megérezzük magának a „kígyónak a harapását”, felfedezzük a kőszívet, mivel nincs más mód arra, hogy megszülessünk.

Az Egyiptomból való kivonulást (Exodust) nevezzük a „spirituális” születésnek. Ez idő alatt fel kell, hogy  táruljon a „gonosz hajlam”. Ez egy nagyon veszélyes állapot, nagy nyomás alatt tartanak minket, de ez elkerülhetetlen, mert különben nem lennénk képesek elmenekülni Egyiptomból.

Az emberben ezek az állapotok még nem annyira világosak. Képzeld el, hogy ez a legjobb állapot, amelyből be tudsz törni a spirituális világba, a Felső Világba. Ebből az állapotból emelkedünk fel, és születünk meg a Machsom-on (a határvonal a jelenlegi (anyagi) világunk és a spirituális világ között) túli Felső Világba. Ez egy nagyon feszült, zaklatott helyzet, a legveszélyesebb állapot az ember életében. Ez az „EMBER” születésének pillanata.

Mi mindig úgy tekintünk a születésre, mint egy csodára. De az utolsó pillanatig nem vagyunk biztosak abban, hogy simán, zökkenőmentesen fog lezajlani, annak ellenére sem, hogy ismerjük a folyamatot, és megvannak a modern orvosi felszereléseink hozzá. Tehát mindennek dacára sosem tudhatjuk, hogy mi is fog történni, ez mindig egy nagyon kritiku pont az életben.

A különlegessége a születésnek, ennek a pontnak az, hogy az ember rettenetes nyomás alatt van, és rettenetesen fél. Mert minden korábbi élete véget ért, vagy hamarosan véget fog érni. A jövőbeni életet még nem látja, nem érti még, nem világos számára mit jelképez, hiszen annak érdekében, hogy megérkezzen, létre kell hoznia egy kijáratot az új világhoz.

Az ember nem érti a létezését, ő a kezdetek óta „kinyitja ami zárva van, és bezárja ami nyitva van”, pont úgy ahogy a testi születésnél történik.

Ha vágyunk a spirituális születésre, akkor el kell képzelnünk ezt az állapotot egy nagyon realisztikus módon, amennyire csak lehetséges a legközelebb kell hoznunk a megértésünkhöz és az érzésünkhöz. Amilyen mértékben (nagyságban, terjedelemben) vagyunk képesek elképzelni ezt az állapotot, olyan mértékben vagyunk készek megközelíteni, és felkészülni rá.

Minél jobban felkészülünk rá, annál inkább haladunk az irányába. Ez azt jelenti, hogy nekünk erősnek kell lennünk fejben és testben egyaránt, és jól meg kell szervezni a működésünket. Hogy mindez lehetővé tegye számunkra, hogy átmenjünk életünk legnehezebb helyzetén, ami egyáltalán csak lehetséges.. Minden visszaút zárva van, és nem tudunk tovább menni előre. Akárcsak az Egyiptomból való kimeneküléskor, amikor előttünk a Vörös-tenger zárja el az utat, hátulról pedig a Fáraó serege, és nincs hová elmenekülni.

A spirituális születés állapotáról találhatunk mindenféle allegorikus leírást, ezek mind felfokozott, éles, nehéz és fenyegető állapotokat mutatnak be. Mi magunknak kell ezek felé haladni, és nem azt várni, hogy valaki vagy valami nyomjon vagy húzzon ebben az irányba. Egyébként mi elkényelmesedünk, és csak azt keressük, hogyan lehet a legjobban megbirkózni az elakadás állapotával.  De nekünk magunkat kell elvinni ezekhez a látszólag veszélyes állapotokhoz.

De ha megértem, és tudatában vagyok annak hogy mit kell tennem, akkor megértem hogy a veszély, csak az ego számára létezik. Ha felidézzük, és  tudatosan közelítjük meg ezt a feszült és kellemetlen állapotot, és magunktól hívjuk a vajúdás, szenvedéssel teli érzését, akkor jön el majd a fordulópont, amikor rájövünk, hogy ez egy másik fajta fájdalom, ez egy édes fájdalom.

2o12 október 19, Reggeli lecke, Rabash írásaiból

ford: BT

KA

22 okt 2012

Ha mi végre meg akarunk születni?

Ha mi végre megakarunk születni?

Létezik egy világos terv, amelyet nekünk végre kell hajtanunk lépésről lépésre. De mi nem nagyon sietünk ezt megtenni, mert nehéz és kellemetlen. Sokkal kellemesebb gondolkozni, hogy majd előrehaladunk és minden rendben lesz. Mi szenvedünk egy keveset, nem haladunk elég hamar, és kapunk egy kevés kielégülést, de lehetetlen ezt a   a spirituális születés állapotának nevezni.

Meg kell értenünk, ha mi végül is elakarjuk érni a spirituális születést, akkor szükséges megadnunk magunknak az ítéletet és a számvetést, azzal kapcsolatban, hogy a világ csoport állapota és mindenki közülünk nagyon nagy feszültségben, nehézségben és veszélyes helyzetben van.

Ugyanazt lehet mondani az Izrael nemzetéről Izraelben, ahogy Báál HáSzulám rávilágított. Ő kérte az embereket, hogy kapcsolódjanak össze, annak érdekében, hogy elkerüljék a kínokat, és ez sokat fog segíteni könnyebb így átmenni a bonyolult és nehéz helyzeteken. Ez olyan, mint a szülés, amely a modern kórházban történik, összehasonlítva 100-500 évvel ezelőtt, amikor sok  születés volt, amely halállal végződött a magzat és az anya számára is. Tehát, a szülés nagyon veszélyes cselekedet volt, mivel az emberek mások voltak, bár sokkal közelebb voltak a természethez, ugyanakkor nem volt olyan sok vetélés mint ma.

Az emberek próbálják megédesíteni ezt az átmenetet, ahogyan dolgoznak vele, még mindig nehéz helyzeteken kell, hogy átmenjenek, azért hogy közeledjenek a spirituális születéshez. A személynek nagy nyomásokon kell átmenniük. Áhmánidzsád, Obámá és más gyűlölet segítségével, amely a “Fáraó”-t, jelenti, így haladunk előre.

De a mi csoportunknak, mint “Mózes” kell szerepeljen a nép számára, elmagyarázzuk, mi történik, miért és mit kell tenni. Tehát el kell magyarázni az embereknek, hogy a csapások nem “Izrael”-t érik bennünk, hanem a “Fáráo”- t, amely bennünk rejtőzködik. A csapások a bennünk levő Egyiptomra, “Fáraó”- ra záporoznak. És a bennük levő “Izrael” folytatja életét nagyon jól a Gósen földjén, és nem hiányzik semmije.

A legfontosabb dolog, megérteni, hogy nekünk át kell jussunk ezen a nagyon feszült, veszélyes és nagyon kellemetlen ponton a születés idejében.  Így szükséges, hogy átmenjen Izrael az egész világgal együtt. Mindenki látni fogja magát egy nagyon fenyegető élet és halál közötti állapotba. És anélkül nem születhet meg! Ilyen nyomás nélkül a személy nem képes leválni az egójáról, és megszületni egyik világból a másikba.

Most mindenkinek dolgoznia kell ezen a kritikus ponton, mindenki egyre közelebb kerül ehhez a ponthoz. Mi mintha  egy csőben, haladnánk, amely egyre keskenyebbé és keskenyebbé válik, és végül csak egy pontot találunk. És abban a mértékben ahogyan kapcsolódni tudunk másokkal, és készen állunk összekapcsolódni mindenkivel, akkor behatol az ő szikrájával ezen a vékony csövön keresztül a spirituális világba.

A legrosszabb helyzethez úgy kell viszonyulnunk mint egy jó és kívánt helyzethez. És itt nagyon fontos a környezet hatása, és elmagyaráznunk mindenkinek és az egész világnak, hogy “Nincsen más rajta kívül”, és minden felügyelet egyetlen forrástól érkezik.

Tehát meg kell látnunk, hogy ezek a gyűlölői Izraelnek, mint Áhmánidzsád és Obámá, tényleg segítenek nekünk. Mint ahogy írva van: “A Fáráó hozza el Izráel fiait a Mennyei Atyánkhoz”. De csak akkor, ha mi Izrael gyermekei vagyunk és nem az Egyiptomé. Akkor kezdjük el megérteni a folyamatot,ha aktív módon kezdünk el dolgozni, és látjuk, hogy minden eszköz előttünk áll a munkára.

2012 október 19. Reggeli lecke, Rábásh irásaiból

(BS)

21 okt 2012

85 queries in 0,478 seconds.