Kérdés: Az állatokkal összehasonlítva, az ember az információ nagy részét a látáson keresztül kapja. Mi az oka ennek?
Válasz: Az az igazság, hogy ebben az ember nem nagyon különbözik az állattól. Az egyetlen, amiben más, hogy van benne egy megnövekedett vágy, hogy feltárjon, megértsen, felismerjen, és érzékeljen. Ez a vágy folyamatosan fejlődik benne.
Ahogy a mondás tartja: „Az egy napos borjút nevezhetjük bikának. De az egy napos ember nem képes semmire.” Az embernek évekre van szüksége, hogy teljesen kifejlődjön. Ez hatalmas különbség közte és az állatok között.
Fokozatosan olyan vágyat fejlesztettünk ki, olyan egoizmust, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felkutassuk magunkat, a körülöttünk lévő világot, aztán pedig a Teremtőt.
[288111]
A KabTV „Spirituális Állapotok” című műsorából, 2021.10.09
Komment: Néha a Kabbala Tudományát tanulmányozó embernek az a határozott érzése támad, hogy olyan nagyszabású, hatalmas, szinte befogadhatatlan feltárulás vár rá, ami úgy hiszi, meghaladja képességeit.
Válaszom: Így van. De az igazság az, hogy ez a nagyszabású jelleg, a tökéletesség, öröklét, és a többi világ bennünk van. A változás által mindezt megértjük, és ezek a minőségek megjelennek bennünk. Az ember énjének felfedése az ember legtermészetesebb tevékenysége, amivel visszatalál gyökereihez, apja házába, ahonnan származik, és a Teremtőhöz, aki megteremtette. A tevékenység következtében visszatérünk teremtésünk pontjához. Ez a legkellemesebb, legtökéletesebb állapot. S így ez a legtermészetesebb és legközvetlenebb módja a fejlődésnek. Nagyon bensőséges élményt ad.
Kérdés: Ismerek egy nagy Kabbalistáról szóló történetet, amelyben több szereplő is megemlékezik arról, hogy honnan származik. S a legbölcsebb visszaidézi, hogyan vágták el a köldökzsinórt, amikor megszületett. Ez is egyfajta spirituális tett?
Válasz: Igen, mivel az ember ott van, és részt vesz benne.
A spirituális világban az ember a tényleges nulláról indul. Ebből következik, hogy ő maga határoz meg mindent, ami megtörténik vele. Ő bólint rá, ő választja meg összes állapotát, részt vesz a méhen belüli fejlődésében, megszületésében, majd ezt követően is mindenben, ami történik vele.
Hozzászólás: Csodát akarok! Tényleg akarok egy csodát. A jobb időkben új év előtt mindig jellemző volt, hogy mindenki várt valamilyen csodaszámba menő dolgot, amit az új esztendő hoz. Nem csak a gyerekek csinálják, de a felnőttkor sajátja is, hogy csodavárásban vagyunk. Manapság is várjuk a csodát, miszerint minden megváltozik, új, jobb és kedvezőbb világot hoz a holnap. Csak nézzen a világra! Mindenki erre a csodára vár!
Dr. Michael Laitman válasza: Ha a világ csodát vár, akkor még mindig nem nőtt ki a gyerekkorból. Milyen csoda fordulhat elő? Csak az, amit mi hozunk létre.
Kérdés: Vagyis Ön hisz a csodákban?
Válasz: Azokban, amiket mi magunk csinálunk, ha ténylegesen megcsináljuk. Az egész életem ennek bizonysága. Semmi értelme csodára számítani. Abból semmi jó nem származik.
Minden jobbra fordul, ha teszünk érte. Ha elszalasztjuk a cselekvést, rosszabb lesz a helyzet, mint most.
Kérdés: Ennyire gyakorlatiasan áll az élethez?
Válasz: Teljes mértékben.
Hozzászólás: Beköszöntött az új év, és mindenki arra számít, hogy a dolgok visszatérnek a régi medrükbe. Az emberek várják a csodát, ami elhozza a pozitív változást. Látja, ez még mindig ott él az emberben.
Azt állítja, hogy nem hisz a csodákban. Abban a csodában hisz, amit mi végzünk el.
Dr. Michael Laitman válasza: Igen. Amikor világos számomra, hogy mire számítok, és mit kell tennem azért, hogy ez bekövetkezzen, mindent megteszek, amit csak tudok. Ha ez csak részben is sikerrel jár, már csodáról beszélhetünk.
Kérdés: Akkor mondja meg nekem, hogy milyen csodát művelhet az ember saját két kezével, ami tényleg jobb jövőt hoz, és diadalmas útra téríti az emberiséget?
Válasz: Ehhez az embernek magát kell megváltoztatnia, mert semmi más felett nincs kontrollja. Tényleg képes megváltoztatni magát az ember, ha tudja hogy a természetének megfelelőek a cselekedetei. Ha eze a módon halad előre, akkor képes lesz magát megújítani.
Kérdés: Csodaszámba megy, ha ráébred az ember, hogy természete egoista, hogy természete magában hordozza a gonosz hajlamot? Ez már a csoda kezdetének számít?
Válasz: Enélkül nem következhet be pozitív változás. Ezt az igazságot mindenkinek tudnia kell.
Kérdés: Ha az ember nem kezd el odafigyelni magára, nem vág bele az önkorrekció folyamatába, akkor ne is várjon semmilyen csodát. Ezt állítja?
Válasz: Így igaz. A csodák megbízhatatlanok. Valójában nem is léteznek.
Mondd, létezik-e a Sátán? Személy szerint azt gondolom, hogy a Sátán létezik, és Sátán uralja ezt a világot. A kérdésem az, hogy lehetséges-e legyőzni őt, vagy a világ végéig vezet minket?
Válasz: A „Sátán” a héber „sote” szóból ered, ami azt jelenti, hogy “eltérít minket az igaz úttól”.
Ez az egoizmusunk. Elmondok egy titkot. Mindannyiunkban van, valahol egy sarokban ül szarvakkal és patákkal. 🙂 Mindig biztat minket. Ez a Sátán.
Kérdés: Tehát az első kérdésre adott válaszod: “Mondd, van-e Sátán?” igen?”
Válasz: Igen. Mindannyiunkban.
Kérdés: És ő uralja a világot, ahogy kérdezik tőled?
Válasz: Világunkat, vagyis állapotunkat ő irányítja, amíg ki nem javítjuk. Nem tudjuk kizárni magunkból, csak korrigálni tudjuk.
Kérdés: A „Lehet legyőzni?” kérdésre mi a válasz?
Válasz: Le tudod. Erre a célra a Kabbala Tudománya lett megadva. Megmagyarázza, hogyan kell ezt nekünk megtenni.
Az önzésünk legyőzése az, amit meg kell tennünk. Mindenkinek, magában, és a többiekhez képest. Ez egy csoportban történik, olyan emberek körében, akik ugyanazt akarják. Csak ne gondold, hogy a Sátánt magukból űzik ki.
Egyszerűen azzal foglalkoznak, amit meg akarnak tenni, hogy megközelítsék egymás között az adakozás és a szeretet tulajdonságait. Ez minden.
Kérdés: Vagyis helyezd el magad, ebbe a környezetbe és haladj együtt velük?
Válasz: Igen.
Kérdés: És a kérdésének utolsó részével kapcsolatban: „Lehetséges, hogy a Satan, a világ végéig vezet bennünket?”
Válasz: Ő vezet minket a világ végéhez, ez a Sátán. De felgyorsíthatjuk ezt a folyamatot, és sokkal gyorsabban eljuthatunk ennek a világnak a végéhez.
Kérdés: Mit jelent számodra a „világ vége”?
Válasz: A világ vége az az egoista, korlátozott, kicsinyes emberi lét vége, ebben a szörnyű, egyébként sötét világban.
Kérdés: És akkor mi tárul fel az ember előtt?
Válasz: Végtelenség, örökkévalóság, tökéletesség.
Kérdés: Tehát a világ vége mellett állsz ki?
Válasz: Támogatom a világ mielőbbi végét, mert közvetlenül utána eljön egy másik világ kezdete.
Kérdés: Mit jelent a tízes egyesítése, a Teremtés irányítása érdekében?
Válasz: A tízes és a teljes teremtés ugyanaz. A tízes ugyanaz a rendszer, csak kisebb léptékben. Amit a tízesben csinálunk, az egész Teremtést befolyásolja ugyanazon a szinten, mint ahogy a tizes hasonlóvá válik a Teremtéshez.
Ha valahogy össze tudunk kapcsolódni a tízesben, hogy hasonlítsunk a kölcsönös adakozás törvényeire, amelyek az általános Teremtésben vannak, akkor az egész világra hatással vagyunk, amennyiben megpróbáljuk ezeket a törvényeket az egoizmusunk felett alkalmazni. Sőt, hatásunk azért is nagyon erős, mert kicsi és gyenge, kezdők vagyunk.
Úgy tűnik, hogy minél jobban növekszünk, annál inkább képesek leszünk mindent befolyásolni. Valójában egyrészt látszólag nagyobb a hatásunk, másrészt kevésbé. Ez olyan, mint a kisgyerekek hatása a világra. Erejében nem nagy, de hatásában nagy.
Ez azt jelenti, hogy sokkal jobban figyelünk a gyermekekre, mint a felnőttekre. A világnak figyelmesnek kell lennie velük, és értük kell cselekednie, mivel ők a világ, és a világ jövőjének központi része.
Tehát az adakozás tulajdonságának és minőségének erejéve,l minőségileg nagy mértékben és kis erő által befolyásoljuk a Teremtést. Ez később megváltozik, mert a spirituális világokról fogunk beszélni, nem pedig az egoista világunkról.
Kérdés: A világ két azonos méretű táborra szakadt, jobb- és baloldalra. Hogy értelmezi ezt?
Válasz: Ez azt jelenti, hogy az emberek az égvilágon semmit nem tanulnak. Ugyanúgy maradnak, ahogy megszülettek, amilyen szellemben felnevelték őket. Természetüknél fogva kezdetben, amikor megszületnek, vagy ide, vagy oda tartoznak, és ezt nem lehet megváltoztatni.
Kérdés: Tehát vagy a bal, vagy a jobb oldal felé húznak?
Válasz: Igen. Az ember már a szülőszobán állást foglal, rögtön, ahogy megszületett.
Kérdés: Vagyis már gyerekkorban is beazonosítható, hogy melyik szekértáborhoz fog tartozni?
Válasz: Tulajdonképpen igen.
Kérdés: Azaz nem tanul semmit élete során, csupán ezt a meggyőződést követi.
Így lett megteremtve, képtelen a változásra. Ebbe az irányba fog elmenni. Tévedésből elhajolhat erre vagy arra, de aztán mindig visszatér oda, ahová tartozik.
Kérdés: Ha ez így van, mi a teendő? Mindebben azt lássuk meg, hogy nincs egyetlen, az egység kialakulását segítő gondolat?
Válasz: Ez biztosan így van, nincsen egyetlen, egységesülést kialakító gondolat. Az is látható, hogy az emberiség úgy lett megteremtve, hogy azonos arányban húznak az egyik, illetve a másik oldal felé. Azt a természetet követi az ember, amely szellemében eredetileg megszületett.
Hozzászólás: Mindenki állandóan az igazság nevében beszél. Mindkét oldalon.
Dr. Michael Laitman válasza: Hogyne, és ilyenkor őszintén nyilvánulnak meg, nem beszélnek mellé. Valóban úgy gondolják, hogy náluk van az igazság.,
Kérdés: Természetéből kiindulva állítja az adott ember, hogy az ő szava az igazság? Egy másik pedig saját természete nyomán állítja ugyanezt, igaz? Tehát az egyiknek le kell nyomnia a másikat?
Válasz: Folyamatosan ez történik.
Hozzászólás: Így folyt ez mindaddig, amíg ki nem egyenlítődött a küzdelem. Régebben vagy több jobboldali, vagy számosabb baloldali volt. Korábban valahogy több balos, aztán több jobbos mutatkozott, és ilyen módon hadakoztak egymással. De mára egyszer csak megtörtént, hogy a két tábor azonos számú szimpatizánst számlál.
Dr. Michael Laitman válasza: Elértünk mára egy állapotot, ahol tisztán látható, hogy mindez valami féle szabályt követ.
Kérdés: Ki teszi meg az első lépést a békülés irányába?
Válasz: Senki. Sem az egyik, sem a másik oldal.
Kérdés: Akkor hogy fog bekövetkezni a békülés?
Válasz: Az kell, hogy a különféle szenvedések miatt az emberek egyre inkább érezzék a közeledés szükségét, és megértsék, milyen együttélési módra képesek. Hogyan tud valaki országot építeni, ha annak az országnak a fele, éppen a fele, ellene van?!
Hozzászólás: Nem értem. Te vagy az ország egyik felének elnöke. A másik fél pedig azon mesterkedik, hogy a következő adandó alkalommal hogy buktasson meg. De nem lehet, hogy mindig ez legyen a forgatókönyv. Kell, hogy egy ponton valaki így kiáltson fel: „Valahogy hozzunk létre egységet!”
Dr. Michael Laitman válasza: Maga az állapot az, ami tényleg elképesztő, és nem a többség, kisebbség, és más hasonló fogalmak. A politikai közgazdaságtan mindig ezt a jelenséget tanulmányozta.
Kérdés: Azt akarja mondani, hogy nincs igazság azok között, akik vagy jobb, vagy baloldaliként jöttek erre a világra?
Válasz: Természetesen, egyik fél sem birtokolja az igazságot. Az igazság csak akkor létezhet, ha a két oldal középen találkozik.
S akkor, ha összefognak, hogy rátaláljanak az igazságra, ebben az összefogásban fognak ráismerni a Teremtőre. Azaz arra a magasabb szintű gyökérre, ahonnan mindkét szélsőséges állapot leereszkedett. Ott fogják megtalálni. S ebben találják majd meg az igaz és felemelő kapcsolatot egymással.
A koronavírus világjárvány olyan komplikációkat okoz az egész emberiség számára, amelyekben mindenki osztozik: csüggedés a céltalanság, reményvesztettség és az erőfeszítés hiábavalósága miatt. Az ember tudat alatt érzi, hogy nincs miért élni, ezért apátiába süllyed, depresszióssá válik, reménytelenséget él át. Úgy tűnik, hogy az egész világ álomra hajtja a fejét.
Korábban mindannyian versengésben éltük ki játékosságunkat, építettünk és romboltunk, folyton tettünk-vettünk, mint a gyerekek. Mára szinte lehetetlenné vált folytatni ezeket a játékokat, az emberek nem értik, mit és milyen célból kell tenniük. Annyi korlátozás között kell élnünk. Ezért mindenkit hatalmába kerít az apátia és reménytelenség: nincs energia, nincs kitűzött cél, nincs erő, ami elősegítené a mozgást.
Előfordulhat, hogy a Teremtő meg akarja mutatni, hogy a korábbi életünk, ahol önmagunkért éltünk, értelmetlen? Sőt, ez igazi önáltatás volt, hiszen valójában senki sem önmagáért élt. Legfeljebb így tűnt az ember számára. Ha a reménytelenségünkből kiindulva gondolatainkat a másik tölti ki, egymás támogatói lehetünk ebben, és a Teremtő szintén a segítségünkre siet.
Így fogunk megbizonyosodni róla, hogy létezik élet az egoizmus halála után! Egy másik, örökérvényű, tökéletes és csodálatos élet, amely elhozza számunkra a kielégülést, komoly energiát és motivációt szolgáltat az élethez.
[272885]
Napi Reggeli lecke 2-ik rész 20/10/20, Baal HaSulam,Írásaiból “A Tíz Szfíra Tanulmányat”
Ebbe a világban születtünk, minden világ legrosszabbikába. Semmi sem rosszabb ennél. Ezért megnyugodhatsz – máshol nem lesz rosszabb, mint itt. Az összes többi állapot ennél sokkal jobb, mint itt. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehet kilépni, ennek világnak az érzékeléséből. Ehhez nem kell meghalni, csak meg kell változtatni az érzékelést, néha a kétségbeesés állapota hirtelen átadja a helyét a boldogságnak és az örömnek.
Próbáljunk meg, jobb állapotba emelkedni. A Teremtő azt akarja, hogy örüljünk, hogy a kapcsolódás révén elérjük az abszolút jó világát, a Fénnyel teli Felső Világot, ahol a gonosznak még az emléke sem maradt. Meg kell próbálnunk megalapozni ezt a szellemiséget a csoportban.
Ellenkező esetben nem tudunk közel kerülni a Teremtőhöz. Ő csak oda jön, ahol megpróbálják megteremteni az örömöt és a boldogságot a csoportban, valamint az egymáshoz való jó hozzáállást.
A világ nehéz időkbe lép be. Ez fokozatosan egyre lejjebb süllyed, egyre nagyobb problémákba, konfliktusokba minden ember között. De ennek ellenére meg kell próbálnunk kapcsolatot teremteni egymással, szerte a világon. Ez megvéd minket, magabiztosságot és örömet ad nekünk, és növeli immunitásunkat, a koronavírus és minden más betegség ellen.
Egyetlen vírus sem képes megközelíteni minket, mert minden a kapcsolatunkon múlik. Ha van köztünk Klipa, önző vágy, akkor a vírusok eljutnak oda. Ha van helye köztünk a szentségnek, a jó hozzáállásnak egymás irányába, akkor egyetlen káros vírus sem kerülhet oda. Ez ellentétes a Természet Törvényével.
Ha jó kapcsolatok vannak a nők között, az az egész világra kihat, mert a nő a világ alapja. A jó jövő érdekében, a családjaitok, a gyermekeitek érdekében próbáljatok jól bánni egymással. Legyetek olyanok, ahogyan a gyermekeiteknek tanítjátok, amikor rábeszélitek őket, hogy ne veszekedjenek, ne verekedjenek, hanem együtt játszanak. Ez mindenkire hatással lesz, mert a férfiak hozzáállása is tőletek függ.
Azt akarjuk, hogy minden szív úgy érezzen mindenki mást, mint ahogyan saját magát érzi. Engedjetek be mindenkit a szívetekbe, abban benne lehet az egész világ! Akkor úgy fogjuk érezni végtelen világában élünk.
A világ nehéz időszak előtt áll. A Teremtő a cél felé akar minket nyomni, és egyre erősebben nyom minket. Úgy tűnik számunkra, hogy minden körülöttünk történik; de valójában mindez bennünk van. Igyekezzünk a lehető legerősebb kapcsolatot tartani, és ez minden bizonnyal elősegíti, hogy gyorsan és egyszerűen haladjunk a cél felé. Minden rosszat és jót, amely feltárul előttünk, képesek leszünk felhasználni a megfelelő előrehaladásra.
A Times of Israel publikálta az új cikkemet “Az online antiszemitizmus elleni küzdelem munkacsoportja? Nézzük Reálisan!”
Az elnökválasztás előtt néhány héttel létrehozni „a globális parlamentközi munkacsoportot, a digitális antiszemitizmus leküzdésére” enyhén szólva: nem hiteles. Emellett mit tehet bármely munkacsoport az emberi természet magjából fakadó gyűlölet ellen? Sikeresebb lenne a gravitáció elleni küzdelem, mint az antiszemitizmus elleni.
Szeptember 29-én a Jewish Insider közzétett egy történetet „A kongresszus tagjai nemzetközi munkacsoportot indítanak az online antiszemitizmus leküzdése érdekében”. A történet szerint a munkacsoportnak arra kell összpontosítania, hogy “felhívja a figyelmet az online antiszemitizmusra, és üzenetet közvetítsen a törvényhozásokban dolgozóknak, a világ minden tájáról, hogy vonják felelősségre, a közösségi média platformjait”. Reménytelen feladat, és közvetlenül a választások előtt nem más, mint szájkarate, üres fecsegés.
Nem tudjátok megszüntetni az antiszemitizmust -ahogyan a fájdalom sem múlik el- amíg meg nem gyógyítjuk, az azt okozó sebet. Az antiszemitizmus esetében az a fájó tény, hogy a zsidók nem egyesülnek egymással az egység és szolidaritás felé, hogy ez, utánuk vigye a világot.
Ez a fájdalom, nem Amerikában, és nem is a náci Németországban, vagy a keresztény Európában született meg. A zsidó nép kezdeteihez nyúlik vissza, amikor az egyiptomi számkivetettek, ígéretet tettek arra, hogy egyesülnek „mint egy ember, egy szívvel”, létrehozták nemzetségüket, és azonnal azt a feladatot kapták, hogy „hozzák el a fényt a nemzetekhez” vagyis, hogy osszák meg példamutató egységüket.
Ezek után közel két évezredig, őseink belső konfliktusaikkal és súrlódásaikkal küzdöttek. Száműzetésben voltak, majd visszatértek, harcoltak egymással és újra egyesültek, míg végül elvesztették a belső gyűlölet elleni harcot, és száműzettetek a földjükről.
De az a küldetés, amelyet a Sinai hegynél (gyűlölet hegyénél) kaptak vissza, soha el nem törölhető. Kétezer évvel ezelőtt a Zohár könyve arról írt, hogy a zsidóknak hogyan kell a világbékét előidézniük, példamutatáson keresztül: „Íme, mily jó és gyönyörűséges, a testvérek egysége” Ezek a barátok, amikor együtt leülnek, és nincsenek elválasztva egymástól. Eleinte úgy tűnt háborúznak, meg akarják ölni egymást … aztán visszatérnek testvéri szeretetbe. … És … ahogy ők szeretetben voltak ezt megelőzően, ezután is szeretetben lesznek, ezentúl nem távolodnak el egymástól … és érdemeik által, béke lesz a világon. ”
Bármikor és bárhol, ahol megosztottság van, a zsidókat hibáztatják ezért, mert az emberek úgy érzik (még ha nem is tudják megfogalmazni), hogy ha a zsidók elvégezték volna a dolgukat, nem harcolnának egymással. Még a mi saját Talmudunk is elismeri, hogy „nincs csapás a világon csakis Izrael miatt” (Yevamot 63a), akkor mit várhatunk más nemzetektől?
Ha meg akarjuk szüntetni az antiszemitizmust, meg kell tennünk a feladatunkat, egyesülnünk kell mindenekelőtt (számtalan) megosztottságunk felett, és példaképként kell szolgálnunk az emberiség számára. Akkor az antiszemitizmust hajtó erő megfordítja a gyűlöletet, akkor a nemzetek látni fogják, hogy végezetül megkapják a zsidóktól, amit mindig is úgy gondoltak, hogy a zsidóknak nekik kellett volna adniuk: az egység és a szolidaritás példáját.
Válasz: Nem. Az emberi lények sem adnak életet egymásnak, csak úgy tűnik számunkra. Semmi újat nem hozunk létre, kivéve azokat a feltételeket, amik lehetővé teszik, hogy egy új kép felbukkanjon ebben a világban.
Ez annyit jelent, hogy az erők már léteznek, készen állnak a fejlődésre, így hát az új test növekedése látszólag az egyénen keresztül történik, aki személy szerint, vagy lány vagy fiú. Az igazság azonban az, hogy minden előre meghatározott.
Kérdés: A spiritualitásban két vágy egységesülésekor nem születik egy harmadik?
Válasz: Ez új a köztük lévő kapcsolaton belül, és a Felsővel való kapcsolatukban is, ahogy mondva van: „Van a férfi és van a nő, és köztük Shechina (Szentség)” mely utóbbi kifejezés a Teremtő megjelenésére utal. A Teremtő Erejéről van szó, ami arra buzdítja a férfi és női egyéneket (spirituális erőket), hogy belsőleg kapcsolódjanak, ami meghatározza fejlődésük következő stádiumát, és azt is, ami kapcsolatuk nyomán létre fog jönni.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem