Kérdés: Kicsit több mint egy éve tanulmányozom a Kabbala Bölcsességét. A Moszkvai Kabbala Akadémián végeztem. Újabban felfigyeltem fel rá, hogy a pozícióm és a munkám és a pénzügyi helyzetem kevésbé értékesek számomra. Kérem, segítsen megérteni, hogy mi történik velem!
Válasz: Komolyan kell viszonyulnod magadhoz, és ebbe beletartozik a munkád, a családod és minden más. De elég, ha ez a viszonyulás mechanikus természetű. Az energiád fennmaradó részét a spiritualitásba kell fektetned. Viszont a két terület nem zavarhatja meg egymást. Korporális lényegiségedet egyfajta precizitással szükséges önmagad, a családod, stb. szolgálatába állítanod, miközben a lelkeddel velünk kell, hogy legyél.
Mindez szándékosan lett ilyen módon kitalálva. A mi világunk nem a spirituális fejlődés ellenében született meg. Ellenkezőleg, a korporalitás szükséges, hogy az ember mindkét dimenzióban megfelelően fejlődjön, mivel csak ilyen módon érheti el célját.
Az Oxfordi Egyetem Híreiben jelent meg: „Az Oxfordi Egyetem antropológusai úgy gondolják, hogy hét univerzális erkölcsi szabály létezik.
Ezek a következők: Segítsd a családod!; Segítsd a közösséged!; Viszonozd a szívességeket!; Légy bátor!; Engedj a feletted állók akaratának!; Igazságosan oszd el az erőforrásokat!; és: Tartsd tiszteletben más tulajdonát!. Ezt az eredményt egy 60, a világ minden tájáról származó kultúrát összevető kutatás hozta ki.”
Dr. Oliver Scott Curry, a tanulmány vezető szerzője, a Kognitív és Evolúciós Antropológiai Intézet senior kutatója, így nyilatkozott: „Az erkölcsi univerzalisták és relativisták közötti vita évszázadok óta dúl, de mára már rendelkezünk egy-két biztosnak tűnő válasszal. Az emberek mindenhol hasonló társas problémákkal szembesülnek, és hasonló erkölcsi szabályokkal élnek, hogy megoldják ezeket a nehézségeket. Ahogy az várható volt, a fenti hét morális szabály egyetemes jelleggel bukkan fel a föld különféle tájain meghonosodott kultúrákban. Mindenki, mindenhol azonos erkölcsi értékrenddel bír. Mindenki egyetért abban, hogy a helyes irány az együttműködés és a közjó elősegítése.”
Kérdés: Hogyan vélekedik a Kabbala az erkölcsi értékrend kérdéséről?
Válasz: A Kabbala azt vallja, hogy minden előzőleg felsorolt szabály az egoista emberi interakció terméke. Természetesen be kell tartani ezeket, de semmi közük a Felső Törvényekhez.
A morális szabályok az állati szinten automatikusan betartásra kerülnek. S az embernek is ezt kellene tenniük, mivel egoisták, és az állatoknál sokkal inkább képesek a másikat megkárosítani, szüksége van van az embernek a fenti alapelvekre. Milyen szép is volna, ha ezek szerint működnénk.
Mindennek elősegítése azonban nem a Kabbala feladata, ez a bölcsesség nem a moralitás területére vonatkozik. A Kabbala más elvek szem előtt tartására hív. A fő elv a szeretet, ami szükségtelenné teszi, hogy megmondják azt nekünk, “ez a viselkedés megengedett, a másik pedig nem”.
A tárgyalt erkölcsi értékrend magától értetődő annak az embernek, akiben ott van a felebarát iránt érzett szeretet érzése. Nem is tudna másképp cselekedni. Nem írhatsz könyvet az anyák számára, ami annak törvényeit tartalmazza, hogyan bánjanak a csecsemőikkel. Nincs szükségük rá; ösztönös a felfogásuk és érzésviláguk, és mindent tisztán a gyermekük érdekében tesznek.
Kérdés: Elképzelhetőnek tartja, hogy olyan természeti erőt vonzzunk be, ami a csecsemőjét ellátó anyához hasonlóan, beindítja az emberben a szeretetalapú működést?
Válasz: Igen. Ez az, amit tennünk kell. S ha jól csináljuk, semmiféle morális kódrendszerre nem lesz szükség. Nem kell folyamatosan egy törvénykönyvre hivatkozni, hogy eldöntsük, egy tett helyes vagy helytelen, valamilyen cselekmény büntetést vagy ítéletet kell-e, hogy maga után vonjon.
Kérdés: Az emberek tetteit és azok motivációit tekintjük az erkölcsi nevelés előfeltételének. Mit gondol, van más erkölcsi kritérium is?
Válasz: Azt mondanám erre, hogy az erkölcsiség igazi kritériuma a Felső Erő jelenléte, és az ebben az Erőben rejlő, mindenki felé irányuló szeretet elve.
Válasz: Olyan valaki, aki boldoggá teszi a párját. Hiszen ha a feleség nem boldog mellette, ő sem lehet tökéletes. Ki minősíti a férjet? A feleség.
Kérdés: Hogyan tehetem boldoggá a feleségem?
Válasz: A nőnek nem kell sok. Egy kicsit gyakrabban kell neki elmondanod, mennyire szereted és becsülöd, tiszteled, vonzónak találod. Hogy ez egyre inkább így van, ahogy megy az idő.
Kérdés: Milyen a tökéletes feleség?
Válasz: Támogatást és bátorítást ad a férjének. Csak így érhetnek el egyénként és párként is nagyfokú Belső Erőt, aminek eredményeképp bármin felülemelkedhetnek, és egy valóban nagyszerű családot építhetnek.
Kérdés: Ön folyamatosan beszél, a kör módszeréről, mint az emberek közötti erős kapcsolatok létrehozásának módszeréről. A kör cselekedeteinek a kimenetele, a természet pozitív ereje.
Miről szól ez? Azt mondja ön, hogy ez a jövőben az emberek munkája lesz. Mit fognak létrehozni?
Válasz: Az emberek általános összekapcsolódását és egyesítését, ami az egész emberiség integrációjához vezet. Ez jelenleg a világ minden emberének legnagyobb és legfontosabb munkája.
Megjegyzés: Képzeljen el egy országot, ahol a munkahelyen és a családban élő emberek kerekasztalokat használnak, és így jó és, önzetlen kapcsolatokat teremtenek.
Megjegyzésem: Ez a tevékenységük, tényleges kimenetele. Nem kell mást tenniük.
Kérdés: Néhányuk fizetést fog kapni ezért?
Válasz: Biztosítaniuk kell a normális életszínvonalat. Nagyon is lehetséges, hogy a társadalom egy bizonyos része, -fele vagy még több- folyamatosan részt vesz az ilyen, cselekedetek szervezésében a kölcsönös kapcsolat érdekében, körök formájában.
Kérdés: Gondolja ön, hogy ezt néhány méréssel, vagy kutatással ellenőrizni lehet?
Válasz: Mindenki meg lesz győződve arról, hogy ez az emberek közötti kapcsolat vezet a bőséghez, ahhoz, hogy mindenük meglegyen.
Kérdés: Más szóval, ennek a hatása, – amelyről beszélünk- a mérhetőgyarapodás, az orvostudományban, a gazdaságban, és mindenhol máshol megfigyelhető lesz?
Kérdés: A tudósok elkülönítenek építő és destruktív konfliktusokat. Az emberek, országok és vallások között felmerülő célok alapján is osztályozhatjuk ezeket. Beszélünk az emberen belüli és emberek közötti konfliktusról, nézeteket érintő, érzelmi, nyílt vagy burkolt konfliktusokról, és így tovább…
Mit gondol, milyen típusú konfliktusok bukkanhatnak fel azokban a csoportokban, amelyek integrál képzésben fognak részesülni?
Válasz: Bármilyen típusú. Még csak el sem tudjuk képzelni, hogy ezek a konfliktusok milyenek lehetnek. Felébresztjük, élvezzük és fejlesztjük ezeket. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy föléjük emelkedjünk, és a segítségükkel kapcsolatot építsünk ki egymás felé. Nincs semmi a természetben, nemhogy a mi világunkban, de egyik világban sem, ami ne két ellentétből, a konfliktus és a megegyezés kettőséből épülne fel.
Kérdés: Szükségesek a konfliktusok ahhoz, hogy egy adott közösség fejlődhessen?
Válasz: Mindenképp.
Kérdés: Azt mondja, hogy mi magunknak kell felébreszteni a konfliktusokat. De ezeket a természet generálja. Akkor hát nem is szükséges külön keresni őket?
Válasz: Persze, hogy nem szükséges. Semmit nem teszünk erőltetett, mesterséges módon. Nekünk az egységre kell törekednünk, és ennek eredményeképp egyre nyitottabbá válunk a köztünk lévő különbségekre, egyre jobban toleráljuk különbözőségeinket és a köztünk feszülő ellentéteket és távolságokat.
Megjegyzés: Egyrészt azt állítja, hogy a Természet Törvényeinek megfelelően kell élni, másrészt üdvözíti, hogy mindenki végre felhagyott a felesleges dolgok gyártásával, és otthon maradhat a családjával.
Válaszom: Ez egy átmeneti jelenség. Nem hiszem, hogy az emberek minden idejüket otthon tölthetik. Elvileg erre nincs szükség, mert ez indokolatlan idő- és életkidobás. Azt kell tenni, ami hasznos a társadalom, a természet, a homeosztázis fenntartása érdekében.
Kérdés: Mit gondol, hogyan kellene elosztani a háztartási feladatokat a családtagok között?
Válasz: Természetes módon. A férfinak segíteni kell a nőnek, a nőnek pedig fenntartania az otthont.
Kérdés: Ön azt mondja, hogy az új értékeknek tartalmazniuk kell a globális természeti törvények ismeretét és azok betartását a családi kapcsolatokban, különösen generációk közötti konfliktusok esetén. Meg tudna nevezni legalább egy ilyen törvényt?
Válasz: Ez a kölcsönös kiegészítés törvénye. Például egy családban valaki egy bizonyos mértékben természeti szinten létezik: a legkisebbek a legfontosabbak. Minél idősebb és erősebb az ember a családban, annál többel tartozik a többiek felé. Ennek a törvénynek a társadalomban is léteznie kell.
Kérdés: Évezredek óta konfliktusok vannak nők és férfiak, apák és gyermekek, nemzetek és országok között. Mit akar a természet megmutatni nekünk?
Válasz: A természet meg akarja mutatni, hogy felül kell emelkednünk ezeken a konfliktusokon, hogy egy család legyünk. A családban kölcsönös kiegészítés van. Mindenki a maga megvalósítható hozzájárulását adja a közös malacperselyhez: egy kisgyerek a saját részvételével és kedvességével, a felnőtt a nagyobb részvételével, nagyobb hozzájárulásával.
A legfontosabb az, hogy érezzük, hogy a mai válság az a közös probléma, amely egyesít bennünket és segít megérteni, hogy össze vagyunk kapcsolódva egymással.
Fogadjuk meg mindannyian, hogy ettől a pillanattól kezdve, amikor a koronavírusra gondolunk a családunkkal, a városunkkal, az iskolával, amelybe gyermekünk jár, és a munkákkal kapcsolatban, az egész emberiség miatt aggódni fogunk.
Azt akarjuk, hogy az egész emberiség meggyógyuljon a koronavírusból, amelyet a mindennap egyre jobban feltáruló egoizmusunk okoz. Ha közel érezzük magunkat egymáshoz, és képesek vagyunk kapcsolódni és átölelni egymást, akkor minden vírus eltűnik.
Amint elgondolkodunk személyes szerencsétlenségünkön, bővítsük ki egy kicsit, és gondolkodjunk el a közös, globális problémánkról.
Az egoisták általában örülnek annak, hogy az egész világ szenved, mert akkor a saját problémájuk már nem tűnik olyan szörnyűnek, ahogy azt mondják: “A megosztott probléma felére csökken.” De itt éppen az ellenkezője van: szenvedek az egész világért. Sokkal nagyobb a szenvedésem, ha látom, hogy nemcsak a gyermekeim, a családom, a rokonaim, az ismerőseim miatt szenvednek, hanem az egész emberiség szenved.
El kell kezdenünk ezt másként kezelni. Az a tény, hogy mindenki velem szenved, ettől nem érzem jobban magam, hanem éppen ellenkezőleg, sokkal jobban fáj, mert az egész világ szenved.
A család egy az állati világban is létező természetes rendszer. Az állatok többségének van hím és nőstény része, amely az állati testek reprodukciójához kell.
Azonban minél fejlettebb egy állat, annál jobban elválik egymástól a hím és a nőstény egyed, melyek természetes módon ellentétesek egymással, és egymástól elválasztott egyedekben nyilvánulnak meg. Itt egy érdekes jelenség nyilvánul meg, egy új test születése érdekében, a két ellentét képes összekapcsolódni és minőségeik vegyítésére egymással.
Mi az oka ennek a jelenségnek, elvnek? Ma ez a kérdés kifejezetten fontos, mert vannak országok és társadalmak, melyek mesterséges kísérleteket tesznek ezeknek az ellentéteknek a különböző szintű meghatározására, egy adott nemen belül. (Mi minősít egy egyedet nőnek, vagy férfinek?)
Dr. Laitman I
Ez lehetetlen. Minél fejlettebb egy teremtmény természete, annál több, önmagával ellentmondó tulajdonság jelenik meg benne, melyek messzire sodródva egymástól, végtelen variációkban állnak szembe egymással.
Láthatjuk, hogy primitív organizmusok léteznek a gyakorlatban ugyanabban a testben. Vannak, melyek női részként nyilvánulnak meg, és vannak, melyek férfi részként. A nemi identitásuk változik. Ezek szabadon kombinálódnak, keresztezik egymást és válnak szét újra nemenként, minimális módon elválasztva az egyik egyedet a másiktól.
Az evolúció során, az egyedek egyre jobban és jobban eltávolodtak egymástól, fiziológiai, pszichológiai és szexuális elvek alapján. Ezért van szükségük egy komoly kombinációs lehetőségre egymással, ami nem egyszerű.
Az állatokban nagyon kivételes ez a jelenség, az embereknél azonban a férfi és a női elv közötti helyes kombináció abszolút szükséges az utódok születése szempontjából, biztosítva ezzel a normális létezést és garantálja mindez a komoly fejlődést a születést követő 15 évben, ami szükséges a személy számra a saját lábra álláshoz, és lehetővé teszi, hogy maga is képes legyen utódok létrehozására és felnevelésére.
A természet úgy teremtett meg minket, hogy minél fejlettebbek vagyunk, annál erősebb köztünk a szeparáció.
Akkor szociális egységgé válunk, komoly megosztottsággal szembenézve a tudományok, művészet, és minden más területén az életünknek. Nézzük például mennyi egyediség van a világban, mennyi lehetőség van minden egyén számára egyedileg fejlődni. Ebben nincs két hasonló ember.
Ez nem csak a nemek közti különbségről szól, hanem arról, hogy belsőleg mennyire mások vagyunk, mint férfi és nő. Ezért lehetetlen arról beszélni, hogy lehetne mindezt egy testbe ötvözni.
Megjegyzés
Elvileg a pszichológiailag és a fiziológiailag két ellentétes objektum kombinálható, ami egy tökéletesebb létezőt fog kiadni.
Dr. Laitman
Igen. Ez lehetővé tesz bármilyen kombinációt. Például napjainkban sok új foglalkozás jelenik meg, melyek nem is léteztek 100 vagy 200 évvel ezelőtt.
A személyes növekedés egy folyamata az emberi fejlődésnek, ami magába foglalja az önmegvalósítást és az emberi tevékenység valamennyi szférájának gyakorlati növekedését. Abraham Maslow pszichológus egy piramis formában elrendezve ábrázolta az összes emberi igénycsoportot. A piramisnak az úgynevezett fiziológia igények vannak, fedélre vágyás, éhség, szomjúság. Ezek után következik a biztonsággal összefüggő vágy. Majd az úgynevezett szociális igények, melyek az összetartozás, a szeretet, a családról való gondoskodás és mások elfogadása. A legmagasabb szintű vágyak pedig spirituálisak, önmegvalósításra irányulóak.
Mi van az ember önmegvalósításra irányuló vágyai mögött?
Válasz
Az önmegvalósítás a legerősebb vágyak egyike az emberben, hogy ezen keresztül megnyilvánulhasson az Én. Gyakorlatilag ez egy Istenné válásra irányuló vágy, attól függően, hogy képzeli el ezt valaki.
Azonban, ha valaki nem valósítja meg önmagát ezen a módon, akkor ez azt jelenti, hogy az emberré válás szikrája nem emelt hiányt az adott emberben. Végül is az Adam szó, az Edome, Domeh szóból származik, ami a hasonlóságot jelent és ez a Teremtővel való hasonlóságra utal. Ezért amikor valaki meg akarja valósítani önmagát, azt érzi, a Teremtőt hozza létre önmagában. Kiderül, hogy az önmegvalósítás a Teremtő megismerésének a vágya. Mivel a Teremtő és a Természet ugyanaz a koncepció, ez a teljes Teremtés megismerésére irányuló vágy.
Kérdés
Mennyire különbözik ez, egy mindennapi megismeréstől? Végül is, a Maslow piramis része a megismerési és tudásvágy.
Válasz
Nem, nem egy egyszerű tudásról beszélünk, mint például a fizikában. Ez egy vágy a természet feletti uralomra. De legalább valami különleges dolgot érjünk el, ami másoknak nincs, csak nekünk.
Ma gyakorlatilag mindenki a természet mestere akar lenni. Láthatjuk, hogy mindenki meg akarja szelídíteni a természetet, hogy fölé kerekedhessen.
Kérdés
Lehetséges az önmegvalósítás a piramis minden szintjén? Mondjuk meg akarom magam valósítani egy üzletben. Nem csak a pénz érdekében, hanem azért, mert vágyam van az irányításra és üzlet építésre.
Válasz
Igen, így van, minden szinten belép az önmegvalósítási vágy. Ezért az embernek meg kell gondolnia, miképpen értheti meg az adott szinthez tartozó önmegvalósítást, hogy kell önmagát fejlesztenie, összehasonlítania magát másokkal. Egy bizonyos harcban kell lennie, versenyben másokkal, különben nem lesz előre haladás.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
